A jó öreg Musharraf durván eltaktikázta magát tavaly, és ezért most mennie kellett - hétfőn jelentette be lemondását, még mielőtt a kormánykoalíció megfosztotta volna a posztjától és vád alá helyezte volna, többek között az alkotmány megsértéséért és hasonló jóságokért.

Musharraf még 1999-ben jutott hatalomra, amikor vezérkari főnökként megpuccsolta az akkori elnököt, Navaz Sharifot, aki épp le akarta volna váltani őt, és aki a februári választások óta ismét a kormánykoalíció egyik fő pártját viszi. Igen, a pakisztáni politika valóban olyan bonyolult, mint amilyennek hangzik. Musharraf igazi gondjai tavaly kezdődtek, amikor napirendre került az újraválasztása - ezt ő nemes egyszerűséggel bírók, köztük a legfelsőbb bíróság elnökének leváltásával óhajtotta megoldani. Sikerrel járt, de a népszerűségének ez nem tett jót, azt pedig már nem tudta keresztülverni, hogy egyszerre maradjon vezérkari főnök és elnök, ezért tavaly novemberben könnyek között lemondott az előbbi posztról. Érzésem szerint a hadsereggel már korábban is megromlott a viszonya, de innentől már végképp nem számíthatott rájuk. Aztán jött a többi gond, 2007. októberében hazatért Bhutto (Őt december 27-én megölték, állítólag az al-Kaida. Sőt állítólag ISI-nak semmi köze nem volt az egészhez.), és az a Navaz Sharif, akit anno ő taszított le az elnöki székből. Navazz, gondolhatta Musharraf (sorry for the pun), főleg amikor februárban Bhutto pártja (PPP - Pakistan People's Party), immáron özvegye és fia által vezetve, és Sharif pártja (PML-N - Pakistan Muslim League-Nawaz) megnyerte a parlamenti választásokat Musharraf pártjával szemben. Innen már csak idő kérdése volt, hogy a régi ellenségei mikor túrják ki.

Ennyi a múlt, de érdekesebb, hogy mi lesz a jövőben. Musharraf valószínűleg sürgősen elhagyja az országot, mielőtt még a bíróságon találná magát. Az esélyes célországok: Szaúd-Arábia (itt talált menedéket anno Navaz Sharif is, szóval a szaúdiak már hozzá vannak szokva a náluk vendégeskedő magasrangú pakisztáni menekültekhez), Egyesült Arab Emirátusok és elvileg Törökország (ezt arra alapozzák, hogy Musharraf ott töltötte a gyerekkorát. Szvsz ez nem biztos, hogy meghatja a török kormányt, de mindegy). Az USA nevében Condoleezza Rice megköszönte a tevékenységét, mint "a friend to the United States and one of the world's most committed partners in the war against terrorism and extremism", de kategórikusan elutasította, hogy Musharraf náluk kapna menedéket. Mostanság egyre többen jönnek rá, hogy Amerika barátjának lenni önmagában még nem életbiztosítás...

Az érdekesebb kérdés, hogy ki tölti be a hátrahagyott hatalmi űrt - a PPP és a PLM-N sosem voltak nagy barátok, és most azonnal megkezdődtek a helyezkedések a másik féllel szemben a pozíciók foglalására. És ha szakad a koalíció abból még bármi lehet: előrehozott  választások, vagy akár egy újabb katonai puccs, ambíciózus tisztekből sosem volt arrafele hiány. Na meg persze a szélsőségesek is kihasználhatják a káoszt, északon, az afgán határ mentén már most is elég önállóságot élveznek. Szóval kíváncsian várjuk merre tolódnak el a politikai erőviszonyok a következő fél évben, mert annyi biztos, hogy a jelenlegi koalíciós felállás nem lesz hosszú életű.