Honnan lehet letölteni az adásokat?

@GrG: Katt a kis boxban lévő "KatPol Kávéház 42."-re ,majd a felugró ablakban jobb oldalt lesz.

És még mennyi mindenen lehet agyalni... Wallerstein írja, hogy "az államadósság ismeretlen fogalom az ókorban, s nem találkozhatunk vele a középkorban sem, mivel ekkor a központi kormányzat még elég gyenge, s az utódlás is bizonytalan volt." Annyi persze igaz, hogy Westeroson és Essoson eléggé egybemosódnak a történelmi korszakok. Eleve elkülönül egymástól az ókori típusú, több százezres, etetni való lakossággal megáldott főváros és a hűbéres, de inkább familiáris elveken működő ország. A Szabad Városok a tenger túlpartján pedig már a tőkével rendelkező újkori köztársaságok prototípusait adják, középkori városállamok formájában.

Mármost akad itt rengeteg kérdés: mire megy el az irdatlan sok kölcsönpénz, ha a király az aranyköpenyeseken, a Városi Őrségen kívül lényegében nem tart fenn állami haderőt? Nem látni érdemi bürokráciát, kormányszékeket, nem kell költenie még az igazságszolgáltatásra sem, ha legalábbis az úriszék zakatolása vidéken eléggé zökkenőmentesnek tűnik. Az azért mégiscsak gyanús magyarázat R. R.-től, hogy lovagi tornákra, borra és királyi prostikra megy el a sokcsillió arany.

Az újkori Európában az államadósság megjelenését főként és elsősorban a háborúk okozták. Westeroson az ilyesmi elvben már csak azért is elképzelhetetlen, mert az egész kontinenst EGYETLEN királyság szeli át, még ha régen hét is volt belőle. Ámbár talán van valami abban, hogy a tengeren túli pénzemberek, zsoldoskompániák esetleg igyekeznek megsegíteni, gerjeszteni a belviszályokat, belháborúkat, ha ez leginkább nekik áll érdekükben.

A fő spíler a pénzügyek terén vitathatlanul Kisujj. Az a kliens- és járadékvadász rendszer, amit ő, Cersei és Varys az udvarban működtetnek, valahol a történelemben mindig az abszolutizmus előzménye volt (és az volt már a kései római köztársaságban is). A legkönnyebben talán Richelieu világával lehetne rokonítani. Mégis, az abszolutizmus minden egyéb kelléke hiányzik innen. Kezdve mindenekelőtt az említett állandó hadseregnél és az egyre specializálódó bürokráciánál. Folytatva azzal, hogy a vidéki nagyurak látszatra szinte tökéletes autonómiával rendelkeznek. Uralmuk helyi gyakorlásába a király nem szól bele, sőt, 'őrzőknek' nevezi ki őket. Úgy állnak a familiárisok piramisának élén, hogy abszolutizmushoz képest (legalábbis európai mércével) egy kb. ötszáz évvel korábbi időszakot képviselnek. Majdnem, mert a leggazdagabbaknak, a Lannistereknek vagy a Tyrelleknek még saját zsoldos hadseregük is van.

Elvileg semmi sem korlátozná őket abban, hogy az uralkodóra tetszés szerint ráerőltessék az akaratukat. Nemhogy rendi gyűlés nincs viszont, még bárói tanács sem. A király szava szent, előtte csak főhajtással lehet megjelenni. Egy szavába kerül és lefejeztetheti a királyság egyik legnagyobb hatalmú lordját. Miközben, még egyszer, nincs saját hadserege. Nincs városi polgárság, aminek az erejére támaszkodhatna a nemességgel szemben. Még csak nem is papkirály, ha az állam és az egyház szét van választva egymástól. Maegor óta szerencséjükre ki van zárva a lehetősége az invesztitúraharcnak, komoly birtokok híján viszont a Hét Hite nem több, mint egyszerű kelléke a királyságnak.

És egyébként miért nincs Westeroson komolyan vehető polgárság? Essoson pedig miért van? Agyonadóztatnák a parasztságot, akik így nem tudnak többletet termelni, de megint csak, mire megy el az adó? Egyáltalán, mit lehet tudni a westerosi parasztokról? Nyilván úrbéres telkeik vannak, még beszolgáltatási kötelezettséggel is tartoznak a hosszú tél idejére, rabszolgaként viszont tilos kezelni őket. A hosszú nyár pedig talán lehetőséget biztosítana a termény, közép- vagy hosszútávon pedig akár a tőke felhalmozására is.

Akárhogy is, a Trónok harcában a társadalom alkotói meglehetősen autonómnak tűnnek, több száz év alatt mégsem fejlődik viszont előre az egész szinte egy tapodtat sem. Mintha egy redisztribúciótól fűtött, mindenható állam fogságában élnének, pedig nem. Ha a Szabad Városokban esetleg léteznek innovatív technológiák, a braavosi navigációs rendszerektől kezdve a myri csipkegyártáson át egészen a lysi vegyiparig, akkor azok minden jel szerint nem áramlanak ide be. És mondjuk Martintól inkább várható, hogy mondjuk a Mások eredetére vagy Jon apjára ad majd választ, semmint ezekre a kérdésekre..:-)

@- duplagondol: Akkor nem csak én küzdöttem ezzel a problémával a podcast felvétele során. Az intézményi, társadalmi és a gazdasági környezet valahogy nincs párhuzamban egymással.
A másik pedig az állandó expanziós kényszer hiánya: az árutermelés beindulásától folyamatos volt a nyomás Európában az újabb területek feltárására, mert a gabona termésátlaga nagyon rossz volt, így eleve nem lehetett túlkoncentrálni a népességet. A pestis megjelenése sem túlzottan fékezte ezt a folyamatot.
Persze azt is lehet mondani, hogy a TÉL az jó pestis módjára elintézi a populáció harmadát, ráadásul hosszabb ideig tart (az első nagy középkori pestisjárvány 2-3 hónap alatt lefutott). Viszont amíg a kereskedelem nem dezintegrálódik, addig ez inkább előnyös a termelési erőforrások koncentrálódása miatt.

@sirdavegd: Legalább százötven évre megfékezte... Akkor, ha Európa lakossága alig volt nagyobb 1500 körül, mint 1300 táján. Úgy látszik, a kontinens a középkori termelési módszerekkel ennyit, kb. 80 millió embert tudott kényelmesen eltartani. Az igazán nagy zűrök, megannyi éhínséggel, a XVI.-XVII. században következnek be, a vetésforgó elterjedéséig tartó átmeneti korszakban.