Hirdetés

"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Hirdetés

Facebook

Bullshit Hunting Season

Cikkek

  • KatPol Kávéház XLVII. - A csillagok közéKedves hallgatók! A KatPol Kávéház következő adása ezúttal a science fiction területére űrhajózik, és a Naprendszer határait feszegeti. A korábbi szavazás második helyezettjeként az újabb, górcső alá...
  • A megaláztatás évszázada XIII.Üdvözlöm minden kedves olvasónkat! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, mivel jó ideje nem volt már blogposzt a modern kínai történelemmel foglalkozó sorozatunkban, úgy gondoltam, méltó lezárása lenne...
  • Amikor minden hiábavaló„Gyanútlanul és akaratlanul, csalimadárként magamra húztam kettőt a konvoj négy kísérőhajója közül...Megint olyan makacsul üldöztek, hogy a legkevésbé én magam hittem volna, hogy le tudjuk őket...
  • Festung BudapestHosszú kihagyás után ismét egy irodalmi újdonságot ajánlunk az olvasóközönség figyelmébe. A mai napon kerül ki a nyomdából a bolgár hadtörténész, Kamen Nevenkin A Budapest Erőd. A magyar főváros...
  • KatPol Kávéház XLVI. - Grafit a tetőnKedves hallgatók! A korábban tett ígéretünknek és a meghirdetett szavazás eredményének megfelelően a Csernobil az a sorozat, mellyel az aktuális adásban foglalkozunk. Az adás letölthető innen, a...

Címkék

1.vh (5) 2.vh (84) afganisztán (52) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (53) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (19) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (11) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (6) franciák (34) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (30) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (37) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (35) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (22) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (5) kémek (6) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (79) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (18) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (51) lengyelek (9) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (38) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (4) németek (49) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (2) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (94) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (55) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (13) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (1) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (68) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (28) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (15) ulster (2) usa (156) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

Szegény, szegény hadsereg?

2009.01.10. 08:00 CSM

A világ legnépesebb muszlim országának hadserege vízválasztó évhez kellene hogy érkezzen az idén - legalábbis jogilag. Számos kimutatás ugyanakkor már korábban is kétségbe vonta az Indonéz Nemzeti Hadsereg (TNI) állami költségvetésből való teljes finanszírozásának - az állami büdzsé részesedését a hadsereg bevételeiben alig 30% körülire taksálják, a fennmaradó részt pedig a hadsereg tulajdonába tartozó széleskörű üzleti érdekeltség-hálózatból származtatják - közeli lehetőségét és a hadsereg széleskörű üzleti hálózatának állam általi átvételét, de a tavalyi év végére teljesen nyilvánvalóvá is vált, hogy ez nem fog a kitűzött határidőre megtörténni. A 2009-es évvel ugyanis lejár az az ötéves határidő, amit a 2004. október elején, a Megawati-kormányzat utolsó napjaiban elfogadott, 2004/34-es Nemzeti Hadseregről szóló törvény 76. paragrafusa szabott meg a TNI érdekeltségébe tartozó vállalkozások, üzleti hálózatok állami átvételére. A dolog azonban természetesen nem ilyen egyszerű, még akkor sem, ha a korábban sokkal jelentősebbnek gondolt érdekeltségek értékéről többször is meglepően alacsony számok láttak napvilágot a közelmúltban. 

Miről is van szó? A(z) - indonéziai politikai életben különösen 1957 és 1998 között markáns szerepet betöltő - TNI az 1998-ban beindult, eleddig viszonylag sikeresnek mondható demokratizálódási folyamatban a megdöntött, nepotista és korrupt diktatúrához kötődő hadsereg elleni közhangulatban az explicit politikai jelenlét elvesztésének kivételével (a TNI képviselői 2004-ig ülhettek benn a parlamentben) lényegében sikerrel bekkelte ki az 1999 és 2004 közötti különböző kormányok erősebb vagy gyöngébb átfogó reformkísérleteit. Ebben a TNI kezére játszott persze az 1998 után gyengülő belpolitikai stabilitás és biztonság iránti nagyobb társadalmi igény is - mely a törvény rendelkezéseiben is kifejeződik. Benne van viszont a fent említett kikötés, mely szerint 2009-re az állam át kell hogy vegye ezeket az üzleti tevékenységi köröket.

Miért is fontos ez a kérdés? Mert a hadsereg az ország függetlensége óta jelentős részben, sőt többségében a hivatalos állami költségvetésen kívüli forrásokból tartja el magát, mely döntő mértékben járult hozzá a civil kormányzatoktól való függetlenségéhez is. Ennek okai a múltban keresendők, amikor a függetlenségi háború (1945-49) idején a gerillaharcmodort alkalmazó egységek lokálisan oldották meg saját ellátásukat, ez a gyakorlat pedig a Totális Népi Védelem doktrínájának megszilárdulásával (és a territoriális parancsnoki struktúra megalkotásával, melynek lényege a közigazgatással párhuzamos parancsnoki struktúra kiépítése a falu szintjéig lebontva - a jelszó: "minden faluba őrmestert!") döntő fontosságúvá lépett elő. Korábbi cikkünkben már utaltunk rá, hogy hogyan alakult ki a hadsereg kivételes politikai szerepe Indonéziában. A hadsereg az 1957-es Sukarno-féle államcsínyben játszott szerepe miatt jelentős forrásokhoz jutott a még megmaradt holland tulajdonó üzemek, vállaltok államosításából is. Mindez persze  nemcsak a hadsereg bevételeit növelte tovább, de függetlenségét is, a központi büdzsétől, és a politikai vezetéstől egyaránt. A katonai puccsal 1965-66-ban hatalomra kerülő - egyébként épp egy éve elhunyt - Suharto idején (1966-1998) a hadsereg üzleti szférában (ami a kereskedelemtől a turizmuson át a légitársaságokig és a bankokig terjedt) még nagyobb befolyást szerzett, igaz, az üzletekből kedvezményezettek köre elsősorban az elnökhöz közelálló tábornokokból került ki (akik az ún. Suharto-franchise tagjaként esetenként szintén mesés vagyonokat hozó cégeket hoztak létre). Tény viszont, hogy a kilencvenes években több kimutatás szerint is a hadsereg bevételeinek alig több mint negyede származott az állami büdzséből - csakhogy ezenkívül a korrupció mentén folytatott egyéb illegális tevékenységek (a feltételezett lista itt is széles: csempészet, prostitúció, drogkereskedelem, stb) hozadéka felderítetlen és felderíthetetlen.

Suharto 1998-as bukásával és a hadsereg politikából való kiszorításának össztársadalmi igényével a csupán a hadsereg politikából való visszavonulásával szemben a TNI politikai szerepét és önállóságát más módon biztosító büdzsén kívüli források felméréséről, megregulázásáról kevéssé esett szó. A diktatúrát elsöprő 1997-98-as gazdasági válság és az azt követő lassú gazdasági talpraállás idején nem is volt reális a hadsereg állami finanszírozását a három-négyszeresére emelni (főleg, hogy a megrendült szociális és ezáltal politikai stabilitást kellett így vagy úgy helyreállítani), és a hadsereg (egyes tagjainak) érdekeltségeit átvenni. Pusztán a belpolitikából való nyílt visszavonulás jöhetett szóba. A TNI nemkülönben ellenállt amúgy a keményebb nem-költségvetési célú reformtörekvéseknek is (lásd különösen Wahid elnök és Wirahadikusumah altábornagy kísérleteit az ezredfordulón), így a költségvetés átalakítására jelentős állami források bevonása híján nem lehetett szó a későbbiekben sem.

A hadsereg szerepét szabályozó 2004-es törvénybe - legalább a reformok perspektíváját biztosítandó - bekerült a fenti kitétel, és bár a politikai akarat megvolt a végrehajtásra a jelenleg regnáló Susilo Bambang Yudhoyono elnök kormányában (legalábbis személy szerint a reformpárti, ráadásul civil védelmi miniszterben, Dr Juwono Sudarsonoban), mégis várható volt, hogy a kérdés megoldása nem lesz egyszerű, sőt talán lehetetlenhez közeli.

Az egyik kihívás rögtön az volt, hogy a TNI befolyásának másik, szintén a függetlenségi háborúból származó eleme, a territoriális struktúra ellentétes hatást kiváltó módon megerősítést nyert  (a 2004-es szökőár-katasztrófa idején megmutatkozó logisztikai impotencia ellenére is, mely amúgy talán a leginkább felfedte a territoriális struktúra gyengeségeit, igaz az érintett Aceh tartomány akkoriban a TNI hadműveleti területe volt a Szabad Aceh Mozgalom /GAM/ elleni, az ezredfordulón felerősödött konfliktusban) egyrészt a decentralizáció folyományaként megrendezett helyhatósági demokratikus választások nyomán visszaszoruló, de helyi pozícióit védeni akaró hadsereg nyomására, másrészt a terrorizmus okozta közelmúltbeli biztonsági kihívások csökkentésére a Yudhoyono (maga is nyá. tábornok) vezette jakartai kormány szükségesnek látta, hogy ne nyúljon hozzá az egyébként majd' öt évtizedes struktúrához.

A másik, nem kevésbé fontos kihívás a TNI-hez köthető vállakozások felmérése és ezek törvényi hatály alá vonása volt. A törvény ugyanis a hadsereghez köthető üzleti érdekeltségekről szól, ebben a hadsereg hangoztatta együttműködési szándékát de az elvileg a katonák "jólétét szolgáló" alapítványokról nem (jellemzően egyébként a hadsereg alacsonyabb rendfokozatú tagjainál jólétről nemigen beszélhetünk), a pedig TNI ragaszkdott ehhez az értelmezéshez. Szintén nem terjedt ki a törvény hatálya a egyes (főleg magasrangú) katonák Suharto korában különösen virágzó érdekeltségeire. 2004 után be is indult egy gyors átkeresztelési és átminősítési láz, melyben számos érdekeltséget alapítványnak neveztek át, vagy eladtak (például csak a Mandala Légitársaságon 30 millió dollárt sikerült keresni): Marcus Mietzner szerint a kb. 220 TNI-hez köthető nagyobb vállalkozáscsoportból (melyek alá több mint 1500 cég tartozik) majd 90%-a került alapítványi minősítés alá. A kormány 2007-ben döntést hozott arról, hogy a 2 millió dollárnál nagyobb tulajdonnal bíró társaságokat veszi át, ez pedig már csak maximum egy tucat céget érint. A törvény hatálya nem terjedt ki a katonai személyek érdekeltségébe tartozó vállalkozásokra sem.

A felmérést készítő bizottság össze is ült, hogy összeírja a (legális) érdekeltségek értékét, de a 2006 elején kiadott jelentésükben eredményül kapott, nevetségesen alacsony 108 millió dolláros összérték hiteltelenné is tette (volna) azt. Csakhogy azóta hasonló kimutatásokra lelt a Brookings Intézet elemzése és a Yudhoyono elnök által tavaly felkért vizsgálóbizottság őszi jelentése is. Hogyan?

A feltárt adatok elvileg alátámasztanák azt a politikai igényt, hogy a hadseregnek nincs szüksége ezekre az elapadni látszó, viszont kizárólag legális bevételekre, ugyanakkor nehezen képzelhető el, hogy a világ negyedik legnépesebb országának hadserege a nálánál húszszor kisebb népességű Szingapúr védelmi költségvetésének alig háromnegyedéből (3,6 milliárd dollár) gazdálkodna csupán. A láthatóan széles eltéréseknek több oka van: Egyrészt a feketegazdaságban az átláthatóság enyhén szólva korlátozott. Másrészt a hivatalos statisztikai adatokban is bőven adódik inkonzisztencia. Harmadrészt épp ennek következtében a decentralizációval a helyi önkormányzatoktól a hadsereg további állami eredetű forrásokhoz jut, ezeket azonban már nem a központi büdzséből számolják el. Negyedrészt természetesen a hadsereg vállalkozásai sem mindig sikeresek (meg különben is, ugye a válság ott is válság volt és lesz is), sőt. Emiatt több következtetés is levonható a fentiekből: egyrészt meglepően alacsonynak bizonyult a hadsereghez köthető vállalkozások értéke (ez a korábban említett statisztikai eltérések, a korábbi szemantikai és értékesítési machinációk, illetve csődök és megszűnések miatt is van), ugyanakkor a hadsereg bevételeinek jelentős része valószínűsíthetően immár nem is ezekből az üzleti vállalkozásokból származik (mivel a kutatásokban közölt összegek még az állam által adott honvédelmi költségvetésnek is csak a töredéke). Ezenkívül a hadsereghez tartozó, a közvélemény által busásan jövedelmezőnek tartott üzleti érdekeltségeket a törvény alapján eleve le is választották a hadsereg tagjainak magánérdekeltségeitől (a katonák vállalkozói és üzleti tevékenységét amúgy a törvény tiltja), melyek jövedelmezőségét fel sem mérték.

Noha Sudarsono miniszter több korábbi nyilatkozatában is hangoztatta, hogy a TNI-nek az állam által rá áldozott források legalább háromszorosára lenne szüksége, hogy a hadsereg állami büdzsén kívüli (ön)finanszírozása kiváltható legyen, paradox módon éppen az államnak sem fűződik már teljes mértékben érdeke a hadsereg finanszírozásának teljeskörű átvállalásához. Ahogy Sudarsono is megjegyezte, az állam a következő évtizedben a szociális - és implicite az ezáltal biztosított politikai - stabilitásra helyezné a hangsúlyt (ami nem lehet kérdés 1998 fényében, ami a sokáig szociális stabilitást biztosító Suharto-rezsim gazdasági válság okozta gyors bukásának tanulságát hozta).

Ily módon a hadsereg továbbra sem kerül teljesen állami finanszírozás alá (sőt, az államtól sem várhat nagyobb plusz összegeket a központi költségvetéshez viszonyított, elmúlt években tapasztalható lassú, 3,5-ról 6%-körülire való emelésén kívül), hisz a politikai akarat időközben gyakorlati okokból elillanni látszik, és ezáltal a közvetve továbbra is befolyásos, a védelmi miniszter alá egyébként szervezetileg sem tartozó (jogilag kizárólag az elnöknek alárendelt) hadsereg folytathatja saját, büdzsén kívüli finanszírozását - bár saját érdekeltségeiből már korántsem olyan bőkezűen, mint ahogy korábban sejtették.

Ez összességében két dolgot von maga után: egyfelől az Indonéz Nemzeti Hadsereg civil kormányzatnak való teljes alárendelése tovább csúszik, másfelől viszont a hadsereg anyagi lehetőségei is korlátozottabbnak bizonyulnak, még ha vannak is felderítetlen jövedelemforrások. A törvényi végrehajtás csúszásának egyetlen mellékhatása merülhet fel: mivel a 2009-es évben parlamenti és elnökválasztásokat is tartanak Indonéziában, kérdés, hogy felhasználja-e valamelyik politikai erő ezt a tényt a kormány és a népszerűségét az utóbbi hónapokban visszaszerző, sőt megerősítő Yudhoyono elnök ellen? Ennek lehetőségét csökkenti, hogy a TNI renoméja 2004-hez képest a biztonsági  helyzet javulása miatt pozitívabb (sőt, már akkor is növekvőben volt a hadsereg megbecsültsége), ráadásul a a tapasztalatok szerint a 240 milliós lakosságot sokkal jobban érdeklik a gazdasági és napi megélhetési kérdések, melyek a politikusok népszerűségében is leginkább számítanak.

2 komment


| More

Címkék: indonézia hadsereg a politikában

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr31833829

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Radio Free Aberrania · http://radiofa.blog.hu/ 2009.01.12. 11:09:03

"fellderítetlen és felderíthetetlen"
egy ellel még jobb lenne

CSM 2009.01.12. 12:30:41

Köszi az észrevételt, javítottam :)