Hirdetés

"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Hirdetés

Facebook

Bullshit Hunting Season

Cikkek

  • A megaláztatás évszázada XIV.Üdvözlöm minden kedves olvasónkat! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, és ez itt a modern Kína történelmével foglalkozó sorozatunk idei első része. Az előző rész tartalmából: Csang Kaj-sek...
  • KatPol Kávéház XLVII. - A csillagok közéKedves hallgatók! A KatPol Kávéház következő adása ezúttal a science fiction területére űrhajózik, és a Naprendszer határait feszegeti. A korábbi szavazás második helyezettjeként az újabb, górcső alá...
  • A megaláztatás évszázada XIII.Üdvözlöm minden kedves olvasónkat! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, mivel jó ideje nem volt már blogposzt a modern kínai történelemmel foglalkozó sorozatunkban, úgy gondoltam, méltó lezárása lenne...
  • Amikor minden hiábavaló„Gyanútlanul és akaratlanul, csalimadárként magamra húztam kettőt a konvoj négy kísérőhajója közül...Megint olyan makacsul üldöztek, hogy a legkevésbé én magam hittem volna, hogy le tudjuk őket...
  • Festung BudapestHosszú kihagyás után ismét egy irodalmi újdonságot ajánlunk az olvasóközönség figyelmébe. A mai napon kerül ki a nyomdából a bolgár hadtörténész, Kamen Nevenkin A Budapest Erőd. A magyar főváros...

Címkék

1.vh (5) 2.vh (84) afganisztán (52) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (53) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (19) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (11) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (6) franciák (34) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (30) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (38) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (35) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (22) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (5) kémek (6) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (80) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (18) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (51) lengyelek (9) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (38) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (4) németek (49) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (2) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (94) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (55) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (13) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (1) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (69) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (28) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (15) ulster (2) usa (156) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

[KNN] Kivégezték a 2002-es bali terrormerényletek elkövetőit

2008.11.09. 19:55 CSM

Helyi idő szerint tegnap 23:20-kor a Nusakambangan Börtönben végrehajtották az ítéletet a 202 halálos áldozatot követelő 2002. október 12-i bali terrormerényletek Jemaah Islamiyah-hoz kötődő három kitervelőjén. Az Amrozi, Mukhlas és Imam Samudra néven ismert személyekkel sortűz végzett (folytatás =>)

- adta hírül az Antara Indonéz Nemzeti Hírügynökség. Öt évi jogi-politikai huzavona után tehát a kormány kész volt politikailag vállalni az ítélet végrehajtását. A 2002-es bali terrormerénylet az 1998 utáni Indonézia egyik legnagyobb össztársadalmi sokkja volt. Noha a radikálisok hat évvel ezelőtti akciója óriási elutasításra lelt a társadalomban, a (főleg a kivégzettek lakóhelye közelében élő) szimpatizánsok tüntetései, bombafenyegetései és politikusok elleni fenyegetései miatt szigorították a biztonsági szabályokat.

Az 1998. májusában Suharto elnök diktatúrájának (1966-1998) bukásával Indonéziában tetőző délkelet-ázsiai gazdasági válság több szempontból is igencsak turbulens éveket hozott az ország életében. Nemcsak a rendszer gazdasági stabilitásának elmúltával reményt vesztett emberek által követelt demokratikus átalakulás és gazdasági reformok iránt volt erős társadalmi igény, de - a függetlenség óta a rendkívül heterogén etnikumú és kulturális, valamint civilizációs szinten is megosztott országban az addigi autokratikus államrend által elfojtott, de a demokratizálódás és a gazdasági válság okozta szociális és etnikai különbségek által felszínre hozott különféle etnikai és vallási közösségek közötti helyi viszályok (Maluku, Ambon, Poso, Dél-Celebesz) megjelenése miatt - megnőtt az igény a biztonságra is.

A világi berendezkedésű (bár az iszlám vallásosság felé 1990 után közeledő) Suharto-rezsim bukása után és a demokratikus átalakulás (szólásszabadság, sajtószabadság, szabad pártalapítás bevezetése) folytán nemcsak a politikai iszlám pártjai jelentek meg, de a korábban elűzött vagy titokban működő radikális mozgalmak is jelentkeztek programjukkal. Míg a politikai iszlám pártok a demokratizálódó rendszer keretein belül képzelték el széles skálán elterülő ötleteik megvalósítását, a radikális csoportok (Laskar Jihad, Jemaah Islamiyyah, stb) a rendszeren kívül kerestek megoldást, kétségbe vonva a világi rendszer és kormány legitimitását.

A megnyilatkozásra bőven akadt lehetőség az ezredfordulón: nemcsak a már említett helyi társadalmi konfliktusokba való beavatkozással, de a gazdasági és (ekkoriban) politikai válság is megfelelő terepet adott ehhez. A Jemaah Islamiyah (JI) rendelkezett valószínűleg a legszélesebb nemzetközi kapcsolatokkal és az egyik legnagyobb létszámú (Kb 2-3000 fős) szervezet is volt.

A JI az 1970-es években nőtt ki az ötvenes években az indonéz szigetvilágban iszlám államot kiépíteni igyekvő Darul Islam-mozgalmárok tanításaira alapuló, Abu Bakar Ba'asyir és Abdullah Sungkar vezetésével a közép-jávai Solo melletti Ngrukiban létrejövő pesantrenben (vallási iskolában) tanító tanárok és ott tanult diákok laza szervezetéből. Az iskola akkoriban illegálisnak minőső nézeteivel (iszlamista állam a szigetvilágban, a fennálló rend elutasítása) kiváltotta a hatóságok ellenintézkadéseit (Ba'syirt, Sungkart és több társukat többször is letartóztatták), amire a tagok a hatóságok elleni támadásokkal reagáltak. Ba'asyir és Sungkar végül Malajziába emigrált, de fenntartották kapcsolataikat Indonéziában maradt és illegális tevékenységet kifejtő tanítványaikkal, miközben kapcsolatrendszert építettek ki más délkelet-ázsiai szervezetekkel is, illetve néhány személyes és gazdasági kapcsolatra tettek szert a Perzsa öbölben is (Az al-Kaidát is sokszor szeretik belekeverni az ügybe. Tény, egyes JI-tagoknak lehettek személyes kapcsolatai egyes al-Kaida tagokkal, de a JI /többek között/ inkább kihasználta a későbbiekben a Bin Laden szervezetével való összemosást).

1999-ben, egy évvel Suharto bukása után a szellemi vezetők visszatértek Indonéziába (Sungkar hamarosan meghalt), ahol immáron egy radikálisabb eszközökkel fellépni kívánó csoport is megjelent, akik az otthoni operatív vezetők, Hambali illetve a malajziai Noordin Mohamed Top vezetésével  nemcsak a "hitetlen, militáns" keresztények és a muszlimok ekkori fegyveressé viszályaiba akart vallási alapon fegyverrel beleszólni, de a nyugati érdekeltségek ellen is fel kívántak lépni.

E körbe tartozott a három későbbi kivégzett is. Mindhárman Malajziában látogatták a Ba’asyir és köre előadásait, Mukhlas Afganisztánban is megfordult. Kapcsolatban álltak a Malukun és Poson zajló konfliktusokkal  és a 2000-es jávai templomrobbantásokkal is.

2001 folyamán a hadsereg bevetésével, valamint fegyverszüneti megállapodásokkal Jakartának többé-kevésbé sikerült az összetűzések intenzitását lecsökkenteni, ezzel a radikálisok számára is behatárolódtak a lehetőségek. Új megnyilatkozási lehetőségként 2001. szeptember 11. adódott, melynek során többek közt a JI is dzsihádot hirdetett az USA és szövetségesei ellen, a muszlim többségű lakosság pedig élesen tiltakozott az afganisztáni beavatkozás miatt. Noha az USA többször is nyomást gyakorolt Jakartára a radikálisok elleni fellépésre, a Megawati-kormány (2001-2004) nem vállalt részt a terrorizmus elleni harcban, és a hazai radikálisok ellen sem lépett fel ilyen belpolitikai környezetben. Ritka lehetőséget láttak ezért a radikális szervezetek arra, hogy szélesebb körű legitimitást szerezzenek akcióiknak és céljaiknak.

A Nyugat elleni szimbolikus fellépés célpontjának pedig mi sem volt alkalmasabb, mint az ausztrál és európai turisták tömegei által látogatott üdülőparadicsom, Bali szigete. A terv 2002 nyarán fogant meg a Amrozi, Mukhlas, Imam Samudra és Hambali fejében. Végül egy öngyilkos merénylő és két autóba rejtett bomba felhasználásával az amerikai konzulátusnál és két közkedvelt éjszakai szórakozóhelynél sorrendbe időzítve bekövetkező detonációkban összesen 202-en haltak meg, többségében turisták.

A merényletek kitervelői célt tévesztettek: a társadalom elítélte a terrorakciót (állítólag Ba'asyir is előzetesen bírálta az akciót, igaz, a nem megfelelő időzítés miatt) és az addig húzódozó hatóságok az erős belső és nemzetközi nyomás hatására gyorsan letartóztatták az egyébként már évek óta látókörükben lévő gyanusítottakat. A terrorizmusellenes jogszabály elfogadása (ami az addig Suharto-kori szerepe miatt inkább visszaszorítani kívánt hadseregnek adott erősebb eszközöket) és a külföldi titkosszolgálatokkal való együttműködés erősítése is a merényletek következménye volt. Azóta ennek következtében is a szélsőséges szervezetek több tagját sikerült elfogni és e csoportokat részlegesen meggyöngíteni.

Az elkövetők végül bevallották a tettüket, sőt JI-kapcsolatukat is elismerték (ellenben tagadták az al-Kaida-szálat). A bíróságok igen gyorsan lefolytatták a pereket és az elfogott értelmi szerzőket (Mukhlas és Imam Samudra) illetve a logisztikát szervező Amrozit halálra ítélték (Ba'asyir részvétele nem biznyosodott be a robbantásban, ő végül két és fél évet kapott, Hambalit az amerikaiak fogták el Thaiföldön). Ekkor megkezdődött egy öt évig tartó jogi-politikai huzavona.

Az indonéz kormány ugyan keményen fel kívánt lépni a szélsőségesekkel szemben (erre az ezredfordulós tapasztalatok és az instabilitás miatt erősödő lakossági igény is volt), de  politikai és biztonsági szempontból voltak kétségei: hogy ti. a radikalizmusnak mekkora  mozgástere van (mint utóbb többször is kiderült, támogatottságuk viszonylag marginális, mégis több, JI-hoz köthető robbantás is történt 2002-2004 között Jakartában és 2005-ben ismét Balin), illetve a parlamentben jelentős számú képviselővel bíró politikai iszlám pártok reakciója miatt is aggódtak (ezért még érdekesebb, hogy alig fél évvel a parlamenti választások előtt tették meg a bejelentést). Az elítéltek is több jogi aktussal próbálkoztak: noha végig mártíromságukat (mint céljukat) hangoztatták, hol az Alkotmánybírósághoz fordultak, hogy a merénylet után elfogadott terrorellenes rendelet alapján alkotmányellenesen ítélték el őket visszamenőleges hatállyal (igaz, az indonéz alkotmánybíróság határozata sem kevésbé figyelemreméltó), hol azért nyújtottak be indítványt, hogy az "embertelen", 1964-es törvény szerint hatályos golyó általi kivégzési mód helyett inkább fejezzék le őket (nyilvánvalóan felesleges próbálkozás volt). Többször fenyegetőztek bosszúval is. Viszont a világból is többször jöttek üzenetek, számos vita dúlt például Ausztráliában is (érdekesség, hogy még az Amnesty International is "megengedte" Indonéziának a kivégzést).

Az elmúlt években szinte félévente jelentették be a hivatalos szervek, hogy az ítéletet "hamarosan" végrehajtják, de a halogatásízű  magyarázatok után végül az idei Ramadán után tűztek ki a végső időpontot: hogy ti. november elején végrehajtják az ítéletet.

Most a hatóságok szigorított biztonsági intézkedésekkel készülnek a szimpatizánsok esetleges további demonstrációira, az iszlám mérsékelt irányzatait követő indonéz társadalom többsége azonban elítélte a támadásokat és ma sem szimpatizál a kivégzettekkel. 

Szólj hozzá!


| More

Címkék: terror indonézia knn

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr57759158

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.