Hirdetés

"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Hirdetés

Facebook

Bullshit Hunting Season

Cikkek

  • KatPol Kávéház LI. - A kopó, a kurva és a BuddhaDrogok, szexuális szabadosság és bűnözés. Ha erről a hármasról nem a ’70-es évek Floridája, hanem a kései ’20-as évek német Weimari Köztársasága jut először eszedbe, akkor a Babylon Berlin neked való...
  • KatPol Kávéház L. - A legendák köztünk vannakCsapatunk három tagja elhatározta, hogy 2020. augusztus 6-án meglátogatják a szolnoki Reptár múzeum tárlatát. A tárlat több szempontból is kiemelkedőnek tekinthető, amiről látogatásunk során meg is...
  • KatPol Kávéház XLIX. - Tiszteld a császárt, verd le a lázadótA birodalmi naptár 487. és az egyetemes naptár 796. évében az autokrácia és a demokrácia erői már 150 éve szüntelen háborúban állnak. Évszázadok teltek el, mióta a katonából lett politikus, Rudolf von...
  • KatPol Kávéház XLVIII. - HatáresetKedves hallgatók! Podcastunk 48., rendhagyó módon francia és német témájú adásában újabb élménybeszámolóval jelentkezünk egy tavaly őszi utazásunkról, melynek során két technikatörténeti múzeumot és a...
  • Imperialista rovarháború a szocializmus ellenÜdvözlöm kedves olvasóinkat! Enz vagyok a Katpol Blog csapatából, és rendhagyó módon ezúttal nem a modernkori Kína történelmével foglalkozó sorozat következő részével jelentkezem. A téma, amit hozok,...

Címkék

1.vh (5) 2.vh (86) afganisztán (52) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (53) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (20) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (11) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (6) franciák (35) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (31) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (38) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (38) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (22) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (5) kémek (6) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (81) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (19) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (51) lengyelek (9) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (39) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (4) németek (51) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (2) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (94) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (57) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (13) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (1) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (70) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (28) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (15) ulster (2) usa (156) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

Hezbollah extra - A 34 napos háború

2008.02.25. 18:20 SchA

"Sounds of violence break the silence
Ripping the stillness apart"

 

Még múlt héten ígértem egy összefoglalót a 2006-ban Izrael és a Hezbollah között lezajlott háborúról. A 34 napos háborúnak is nevezett konfliktus több szempontból egyedülálló a maga nemében: végig a média figyelmének központjában volt, ezért kiválóan dokumentált, Izrael első katonai vereségét hozta, és szintén ritka esemény, amikor egy gerillamozgalom önmagában veri vissza egy másik állam agresszióját. Egyébként maga Ben Gurion, Izrael alapító atyja mondta, hogy Izrael elbukik, ha elveszíti az első háborúját - értelemszerűen 2006. augusztusa óta sokkal többet idézik Ben Guriont az arab világban.

Hogy is kezdődött az egész? 2006. júliusában masszív katonai műveletek folytak a Hamasz ellen a Gáza övezetben, szokás szerint rakétás likvidálások, és dózerolások, ugyanis még június 25-én a Hamasz sikeres támadást hajtott végre egy IDF állás ellen, szétlőve egy Merkavát és túszul ejtve Gilad Shalit tizedest, aki azóta is a vendégszeretetüket élvezi. Ezt Izrael persze nem hagyta annyiban, és ennek a gázai palesztinok itták meg a levét. A Hezbollah pedig gondolt egyet, és eljátszott egy hasonló akciót az izraeli határnál: július 12-én reggel Zar'it falu közelében először elterelő jelleggel rakétákat lőttek ki, majd megtámadtak egy járőralakulatot, 3 katonát megölve, kettőt fogjul ejtve. Egy magányos Merkava azonnal utánuk lódult, de hamarosan kilőtték/felrobbantották, így az IDF veszteséglistája még 5 fővel gyarapodott. Az Hezbollah akciója egyébként az "Operation Truthful Promise" címszó alatt futott, ha már előzőleg szidtam az IDF-t a béna fedőnevekért.

Itt szokás egyeseknek feltenni az idióta kérdést: Vajon mi volt a célja ezzel a háborúval a Hezbollahnak vagy magának Iránnak? Semmi, marhák, senki nem gondolta volna, és ebbe beleértem az izraeli vezérkart is, hogy az egészből totális háború lesz Libanon ellen. A Hezbollah valóban tehermentesíteni akarta a palesztinokat, de a maximum, amire számított, korlátozott összecsapások a határnál, egy-két túszmentő vagy megtorló kommandó, és néhány bomba az IAF jóvoltából. Ez volt a logikusan várható következmény, ugyanis, ahogy ezt a Winograd-jelenés is megállapította, Izraelnek nem volt átgondolt stratégiája, egyértelmű céljai és úgy egyáltalán lehetetlen lett volna nemzetközi jelentőséggel bíró győzelmet elérnie. Sajnos azonban a miniszterelnök Ehud Olmert volt, akit sokan bíráltak, mert nem rendelkezett katonai múlttal, hát gondolta, most megmutatja, ki a tökös gyerek. Súlyosbítva a dolgokat a vezérkari főnök, Dan Halutz korábban a légierőnél szolgált, és magával hozta a "fighter jock" mentalitást, ezért támogatta Olmert felelőtlen politikáját. Tanácsadókat nem hallgattak meg, a Knesszetet nem tájékoztatták megfelelően, végül is minek, még a végén belepofáznának a dolgokba, és megindult az "all-out támadás", hogy egyszer s mindenkorra leszámoljanak a Hezbollahval.

Ha megkérdeztek volna pár szakértőt, esetleg közölték volna, hogy gerillamozgalmakat lehetetlen blitzkrieggel felszámolni, ehhez hosszú évek és megfontolt, átfogó stratégia szükéges, vagy akár azt, hogy a légierő, ami 1956. óta nyeri Izrael háborúit, itt hatástalan lesz. Martin van Creveld még súlyosabban bírálta az izraeli akció önteltségét és átgondolatlanságát. Az IDF túlságosan elkényelmesedett a palesztinok elleni harcok során, és nem volt felkészülve egy igazi háborúra: ha az ember Merkavákkal rongyol át a gázai gettón, vagy a levegőből likvidál Hamasz aktivistákat, könnyen a sebezhetetlenség illuziójába ringathatja magát. Nem csak a felkészültséggel akadtak problémák, az ellátás is akadozott, voltak olyan IDF egységek, akik 24 órán keresztül maradtak kint a terepen bármiféle ellátmány nélkül. A 2006-os háború során 2 dandárt hagytak a gázai ügyek intézésére, és csupán 3 dandárral nyomultak be Libanonba - a Hezbollah a jóval komolyabb fegyverzetével, magas szintű kiképzettségével, egy olyan terepen, amit 6 éve, a 2000-es izraeli kivonulás óta készít elő védekező háborúra, másfélszer annyi katonát ért meg, mint a kődobáló palesztinok. Mindezek mellett, jegyzi meg Creveld, az IDF meg sem próbálkozott meglepetésszerű akciókkal, vagy bekerítő hadműveletekkel, egyszerűen kijelölték Dél-Libanont, mint "killing box-ot", a civileket felszólították a távozásra, ergo aki ott maradt az gerillla, és le lehet lőni. Brilliánsan egyszerű, mit ne mondjak...

 "Any vehicle of any kind travelling south of the Litani River will be bombarded, on suspicion of transporting rockets, military equipment and terrorists.” —leaflet addressed to “the Lebanese people", signed the "State of Israel", 7 August 2006”

 

A Hezbollah viszont nem bizonyult könnyű falatnak, mint említettem, 6 évük volt, hogy beássák magukat, és eleve jártasak voltak az IDF elleni harcban. Az évek során komoly bunkerrendszereket építettek ki a Litáni-folyótól délre, melyeket levegőből nem lehetett teljesen megsemmisíteni, ezért az IDF kénytelen volt a közelharcot vállalni, ahol a technikai fölényét kiegyenlítette a Hezbollah nagyobb tűréshatára a veszteségekkel szemben. A felszereltségük kimagasló a világ többi felkelői mozgalmához képest, a katonáik golyóálló mellényt és sisakot viselnek, a fegyverzetükben megtalálhatóak a SCUD-koppintás Zelzal (földrengés) rakétakilövők, modern tankelhárító-rakéták, mint a tandem robbanófejjel ellátott RPG-29, sőt iráni gyártmányú UAV-k is. Mindezekhez hozzáadódik, hogy rendkívül kreatív módon képesek őket alkalmazni. Még 2000-ben, az izraeli kivonulás után, az IAF gépei azzal szórakoztak, hogy berepültek Libanonba, és Bejrút felett hangrobbanásokkal kápráztatták el a jónépet. A Hezbollah nem rendelkezett olyan légelhárító eszközökkel, - a Libanoni Hadsereg sem - amivel le tudta volna őket szedni, ezért kitaláltak valami mást. Megnézték, hogy melyik légvédelmi ágyú lövedéke a leghangosabb, majd elkezdték azokat belövöldözgetni Észak-Izrael fölé. A hatás ugyanaz volt: sérülést nagyon nem okoztak, de a helyiek életvitelét odaát is megzavarta a gyakori robbanások zaja. Végül ennek hatására az IAF leállította a berepüléseket. 2006-ban is számos régi trükköt bevetettek - irányítható tankelhárító rakétákat vezettek izraeli bunkerek kémlelőnyílásához, vagy a legötletesebb, kerti dísznek szolgáló, 10 dolláros műsziklákat vettek, robbanótöltetet raktak bele, és elhelyezték őket az utak mentén.

Az izraeli támadás lassan bontakozott ki a földön, de annál hevesebb volt a a levegőben. Egész Libanonban támadtak mindenféle célpontot, például már a kezdetekben szétkapták a bejrúti repteret és az ott található kerozintartályokat, nehogy a Hezbollah használni tudja őket. Ez már csak így megy, a gerillák békésen nyaralnak Tahitin, vagy továbbképzési szemináriumon vannak Teheránban, amikor hallják, hogy kitört a háború. Amikor azon tanakodnak, hogy business class-t vagy inkább mégis a fapados járatot válasszák, akkor bumm - jön a hír, hogy a reptér kaputt, ravaszul keresztülhúzták a számításaikat. Rossz nyelvek szerint a Libanon elleni bombázóhadjárat, és különösen a reptér elleni támadás mögött az állhat, hogy a polgárháború után magára talált Libanon egyre nagyobb turisztikai bevételre tett szert Izrael rovására - nosza emlékeztessük már a nyomorult wisconsin-i nyugdíjasokat, hogy Bejrút az azért Bejrút! 

A légierő becsületére legyen mondva, a háború oroszlánrészét ők vívták, és a Fedzsr és Zelzal rakétakilövők többségének az elpusztítása hozzájuk fűződik. Rendben, a civil áldozatok közel 100%-a is, de manapság a pilóták már nem választhatják meg a célpontot. A földön folyt továbbra is a bénázás: kiterjedt harcok dúltak Bint J'Beil-nél, "Libanon Sztálingrádjánál" (már nem tudom, ezt hol olvastam, de LOL), ahol tucatszámra hullottak a Hezbollah gerillái és az IDF katonák az egész háború alatt. Itt a Hezbollah jó eredményeket ért el az RPG-7 előerő elleni alkalmazásával, ez ellen nem véd semmilyen golyóálló mellény. Mellesleg ha az ember megnézi a térképen, merre is van ez a Bint J'Beil, jó képet kap az izraeli offenzíva sebességéről. Az IDF ismét kellemetlen helyzetbe hozta a sajtóosztályát, amikor július 26-án szétlőtt egy ENSZ megfigyelőállást, ha jól emlékszem azzal az indokkal, hogy onnan a Hezbollah is figyelemmel kísérheti az izraeli csapatmozgásokat, később pedig szétkaptak egy emeletes házat Qanaban, ahol már 1996-ban is sikerült 100 civilt megölniük. Ez utóbbi akciót a Hezbollah köszönte szépen, és a világ minden tájáról összesereglett médiamunkások örömére tartott egy helyszíni sajtótájékoztatót a "cionista agresszorok embertelenségéről". Izrael a szokásos mentségét hozta fel, azaz a Hezbollah a civil objektumokhoz túl közelről lövöldözi ki a rakétáit, emberi pajzs taktikát alkalmazva - erről a véleményem már leírtam az előző cikkben. A háború különdíját pedig szerintem az az izraeli kommandós akció érdemli, amely során augusztus elsején elraboltak egy Haszan Naszrallah nevű zöldségest a fiával együtt, akit a Hezbollah vezetőjének hittek, mert "nem tudták, hogy ez ilyen gyakori név Libanonban". Elképzelem szegény öreg fószert, ahogy az IDF elit katonái félelemmel vegyes tisztelettel néznek rá, "látod, látod mégis elkaptunk", miközben a legerőszakosabb dolog, amit szerencsétlen valaha is csinált, az a nyulak elzavarása volt a veteményeskertből. 

A háborúból mégis a legtöbb embernek a libanoni romok és az Izrael területére becsapódó rakéták maradtak meg, nem kis mértékben a médiának köszönhetően. Ezen ponton át is térnék a tömegtájékoztatás gyöngyszemeire, amit a háború során levágott, hiszen a modern hadviselésben a propaganda az egyik, ha nem a legfontosabb harctér. A jó (háborús) propaganda egyik eleme, a tömör, gyakran ismételgethető tény, számadat. Erre általában a civil áldozatok számát szokták felhasználni, "sokkolva" a nézőket az egyre emelkedő adatokkal. A Hezbollahnak ez működött is, de Izraelnek nagyságrendekkel kisebb civil vesztesége volt, ezért a sajtóosztály kitalálta, hogy mi lenne, ha a kilőtt katyusa rakéták számát ismételgetnék mantraként. Az ötlet elég merész volt, mert elég csak összehasonlítani az Izrael által ledobott bombák és kilőtt lövedékek mennyiségével, és borul az egész. Szerencséjükre a sajtó tisztelt képviselői ezt meg sem próbálták, és jöttek a drámai tudósítások: már 600 rakéta, már 1100 rakéta, már 1300! Hogy mennyire meglovagolták ezt a témát, jól mutatja az az izraeli nyilatkozat, ami felpanaszolta a világnak, hogy "Már több rakétát lőttek ki Izraelre, mint ahány V-2-t Nagy-Britanniára a második világháborúban." Az senkit nem zavart, hogy a Hezbollah rakétái 122 milisek és max pár tíz kilós robbanófejjel vannak ellátva, míg a V-2 közel 1 tonnás robbanófejet szállít. Több CNN riportot láttam annak idején, ahol bemutatják, milyen aljasok is a Hezbollah terroristái, mert repeszekként szolgáló csapágygolyókat applikálnak a rakétáikhoz. Ezt a vádat ugyan nem tudtam ellenőrizni, de azoknak a rakétáknak önmagukban is van repeszhatása a fém burkolatból eredően, khmm. Egyébként sem értem, mit kellett azon meglepődni, hogy a Hezbollah civileket rakétáz, amikor Izrael meg civileket bombázott - ez csak egyenlő válaszreakció. A Winograd jelentés megjegyzi, hogy Olmert és a vezérkar tudott arról, hogy Észak-Izrael tűz alá fog kerülni, de nem érdekelte őket, illetve ilúziókba ringatták magukat. ("Majd a légierő megsemmisíti az első napokban a rakétakilővőket.")

További értelmes szösszenetek a háborús tudósításból: "a Hezbollah modern RPG-variánsokat is használ, ez arra utal, hogy közvetve maga Oroszország látja el őket fegyverrel" - na és? Az IAF F-16-osokat használ, ez vajon mire utal? Amin leginkább meglepődtem, az az eset volt, amikor az IDF sikeresen elfoglalt egy Hezbollah bunkert, és odabent számítógépeket és korszerű kommunikációs eszközöket talált. Egyes amerikai újságírók le votak döbbenve - "Arabok? Csúcstechnikát használnak? De hisz ők arab terroristák, hogy lehet ez?" - az egész hasonlított egy elmés megállapításra az al-Kaida kapcsán: "a saját eszközeit fordítják a Nyugat ellen". A számítógép, az olyan nyugati dolog tetszik tudni, "white man's magic". Na igen, és ezek a PC élharcosai. Mellesleg az említett cuccokkal a Hezbollahnak sikerült időnként elcsípnie, illetve zavarnia az IDF kommunikációját - nagy fegyvertény, mert az ellenfél egyáltalán nem számított rá.

A Hezbollah propagandája sikeresebb volt, de csak azért, mert Izrael megtette azt a szívességet, hogy átgondolatlanul háborúzott. A Hezbollahot ugye lehet szeretni, meg gyűlölni, lehet ellenállási mozgalom, meg terrorszervezet, és bizony ez meg tudja osztani a közvéleményt. De ha maga Libanon a célpont és az áldozat, akkor nagyon egyszerű a helyzet - a romok és a halott civilek képével kell beteríteni a világot, különös tekintettel a pacifista nyugati társadalmakra. Az egyszerű tömegeket nem érvekkel kell meggyőzni, hanem az érzelemekre kell apellálni.  Az izraeli PR magyarázhatta, hogy miért is kényszerült erre a háborúra, és hogy miért nem tehet a polgári áldozatokról, a Hezbollahnak elég volt bemutatnia egy halott gyereket az anyja karjai közt, és már meg is nyerte a nép szimpátiáját. Ez volt az egyik legsúlyosabb következménye annak, hogy a háborút nem csak a Hezbollah, hanem úgy általában Libanon ellen vívta.

A Hezbollah sokkal inkább "kameratudatosan" viselkedett a háború során, mint Izrael, ahol a PR-t nem hangolták össze a katonai műveletekkel. Legszebb példa erre az izraeli naszád, a INS Hanit szétlövése Bejrút partjainál. Amennyire én tudom, július 14-én Naszrallah éppen egy beszédet tartott (lehet, hogy csak kivetítőről), amikor kb. a következőket mondta: "bombázzák a városainkat és ártatlanokat ölnek, de ez fog történni mindegyikükkel, ha nem hagynak fel az agresszióval" és a tenger felé mutatott. Ebben a pillanatban csapódott be az iráni gyártmányú rakéta az izraeli hajó oldalába hatalmas robajjal és füsttel, mintha az egész egy filmjelenet lett volna. Nem hiába, a Hezbollah sokat költ a médiarészlegére.

34 nap után, miközben Amerika húzta-halasztotta az ENSZ BT döntését a konfliktusról, hogy időt nyerjen szövetségesének, Izrael belátta, hogy ezt a háborút rövid távon nem nyerheti meg, még egy tartós libanoni megszálláshoz meg nem volt sok kedve. Augusztus 14-én kitört a béke, és Izrael megkezdte a levonulást Libanonból. Az ENSZ BT meghozta a az 1701-es számú döntését, amit mindkét fél annyira tart tiszteletben, mint magát a szervezetet. Igaz, hogy most a libanon-izraeli határ mentén az UNIFIL 13.500 békefenntartója állomásozik, valamint a Libanoni Hadsereg is képviselteti magát 15.000 emberrel, a Hezbollah többé-kevésbé még mindig otthon van a térségben, és újabb állásokat épít ki.

A háború eredménye a következőként néz ki:

A Hezbollah 4-600 gerilláját vesztette el, vagyis az 1:10 helyett 1:5 veszteségi aránnyal hozta a háborút, ami egy gerillaszervezetnek sikert jelent. A rakétaarzenáljából elvesztette a nagyobb darabokat, de mint a háború bizonyította, a legegyszerűbb 122 milis katyusa rakéták alkotják a fő ütőerejét. Viszont meghiúsította Izrael összes kitűzött célját, él és virul, és továbbra is fogva tartja a július 12-én foglyul ejtett két IDF katonát. Visszaverte a Libanonra támadó ellenséget, és bebizonyította, hogy ő az ország védelmének egyetlen garanciája - azaz esze ágában sincs lefegyvereznie magát. (Azóta folyik is rendesen a Libanoni Hadsereg tápolása nyugatról.) A háború alatt mind a libanoni miniszterelnök Fouad Siniora, mind az államfő, Emil Lahoud végig kitartott a Hezbollah mellett, a Libanoni Hadsereg viszont a háború alatt főleg teát főzött, és egy egész alkalommal tüzet nyitott egy izraeli helikopterre, amit Izrael rendkívül rossz néven vett. Libanon amúgy igen sokat bukott a háborún, 1100 halott civil, százezrek veszítették el otthonaikat, és nagyrészt veszendőbe  ment a polgárháború 1989-es lezárta utáni  gazdasági fejlődés. 

Izrael vesztesége: 119 katona, 43 civil (sokan ráadásul arabok), 7-12 Merkava, és kb. ugyanennyi egyéb páncélozott jármű. Összehasonlítva a szokásos palesztinok elleni villongásokkal, óriási veszteség, de tessék összevetni a számokat mondjuk a '67-es vagy a '73-as háborúkkal. 1973-ban 2600+ IDF halott és elveszített páncélosok és repülőgépek százai voltak a veszteséglistán, és azt a háborút Izrael megnyerte. Ehhez képest a 119 katona nevetséges adat, és csak azt bizonyítja, hogy Izrael bizony elpuhult az évek során, jobb esetben azért, mert valóban elhitte a szöveget a "palesztin veszélyről", amivel általában amerikai szenátorokat szokott ijesztgetni, rosszabb esetben az egész mögött mélyebb demográfiai és társadalmi válság húzódik. Izrael legsúlyosabb vesztesége a hírneve volt, a legyőzhetetlenség mítosza, amit egy kalandor politikus dobott oda a semmiért.  

12 komment


| More

Címkék: izrael libanon hezbollah terror propaganda gerillaháborúk

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr55346852

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mark renton 2008.02.26. 11:00:45

Csak nehogy most a Hezbollah ringassa el magát a legyőzhetetlenség mítoszában. Egy sokkal átgondoltabb izraeli akciót valószínűleg nem vernének vissza. Nagy pofára esés lenne, ha mondjuk holnap egy kommandós akcióban tényleg foglyul ejtenék, vagy legalább kinyírnák Naszrallah-ot.

Izraelnek meg kéne már újra egy Barak kaliberű miniszterelnök, aki katonaként maga is résztvett a 60-as 70-es évek háborúiban. Előbb-utóbb mindenképp kezdeniük kell valamit Iránnal is, és annak a háborúnak már tényleg lesz tétje. Mert ez a 2006-os libanoni kaland, csak egy félresikerült edzőtábor volt, amit eredetileg az elkényelmesedett tartalékos IDF hippik gatyábarázására találtak ki :)

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2008.02.26. 11:26:34

Amennyire én tudom, keményvonalas amerikai és izraeli cionista-neokonzervatív körökben éppenséggel Barakot tartják a történelem egyik legrosszabb, legmegalkuvóbb miniszterelnökének:).

SchA · http://katpol.blog.hu 2008.02.26. 12:36:01

Ezt a Barak dolgolt én sem értem, tudtommal ő veszítette el Sharon ellen a választásokat, és kettejük közül Sharon volt a keményvonalas. És azt személyesen Naszrallah mondta, hogy Sharonnal együtt kihalnak Izrael nagy vezetői, utána már Olmertek végtelen sora jön.

Irán meg főleg érdekes kérdés - hogyan tudna Izraellel durvább háborút vívni, amikor kettejük ott van Szíria és Irak? Meg főleg minek is kéne Irán ellen háborúzniuk? Atomfegyverük lesz? Na és, atomot senki nem lövöldözget poénból, mert különben kapni is fog belőle. El akarják törölni a föld színéről Izraelt? Ez egy olyan belpolitikai szófordulat, ami nélkül politikus nem létezhet a Közel-Keleten. Ez afféle "buzzphrase", mint nálunk a "nem lesz gázáremelés".

mark renton 2008.02.26. 13:09:02

"Atomfegyverük lesz? Na és, atomot senki nem lövöldözget poénból, mert különben kapni is fog belőle."

Pont ez a legnagyobb különbség a nyugati és az Iszlám központú gondolkodásmód között.
Ők nem úgy viszonyulnak a halál kérdéséhez, mint az Oroszok vagy a Kínaiak.
Számukra nincs nemesebb dolog, mint mártírhalált halni a hitetlenek ellen vívott szent háborúban.

Itt egy nagyon tanulságos cikk az iráni mentalitásról:
cikkek.soti.ca/ahmadinejads-world.html

Lehet hogy van atomfegyverük, lehet hogy nincs, lehet hogy csak évek múlva lesz.
Izrael mindenesetre nem fogja ölbetett kézzel várni Tel-Aviv felett a gombafelhőt.

SchA · http://katpol.blog.hu 2008.02.26. 13:45:52

Tudok egyet s mást az "iszlám központú gondolkodásról", de a halálhoz való viszonya ha nem is egyezik a nyugati gondolkodásmóddal, azért nem ennyire halálvágyó.

A "tanulságos cikk", meg finoman szólva is hemzseg a hibáktól/csúsztatásoktól, és inkább csak iránellenes propaganda.
- a magukat felrobbantó öngyilkos merénylőket először a LTTE Tamil Tigrisek alkalmaztak, Khomeininek ehhez semmi köze
- ha egy 13 éves gyerek beáldozásával semlegesítesz egy páncélost, az eléggé "költséghatékonynak" mondható
- Ahmadinedzsádot beállítani, mint a kegyetlen diktátort, csúsztatás, már kapásból azért is, mert igazi hatalom nem is az ő kezében, hanem Khameneinél és az Őrök Tanácsánál van.
- a gyerekek aknamentesítő akciójából (na igen, ez valóban pazarlás volt) levezetni, hogy Irán az utolsó emberig harcol a hitetlenek/cionisták/dekadens nyugat/whatever ellen - na ez már propaganda. Ez a nagyon halálvágyó, nagyon agresszív, nagyon embertelen rezsim ugyan miért nem indított egyetlen háborút sem a fennállásának 29 éve alatt?

Ha már síiták akkor:

www.exile.ru/articles/detail.php?ARTICLE_ID=7444&IBLOCK_ID=35&PAGE=1

www.exile.ru/articles/detail.php?ARTICLE_ID=7606&IBLOCK_ID=35

SchA · http://katpol.blog.hu 2008.02.26. 13:55:15

Továbbá: Irán elkészíti az első atombombáját, örülnek, tapsolnak, és kilövik Izraelre - a ballisztikus rakétáik nem említhetőek egy napon az amerikai vagy az orosz rakétákkal - mennyi az esélye hogy átjut a Patriot rakétavédelmi rendszeren?

Ha nem lövik le, milyen pontossággal trafál el egy Izraeli várost, ahelyett, hogy a Negevben/Gázában/Jordániában landol?
Az Irak-Iráni háborúban Bagdadot is alig tudták eltalálni.

Tegyük fel, hogy telibe találja Tel Avivot (lol, alliteráció) - mennyit pusztít el a városból egy néhány kilotonnás töltet? Vároközpont kaputt, 50.000 ember kaputt - és ettől összedől Izrael, a többi 5.750.000 zsidó pánikszerűen elhagyja a Közel-Keletet?

Izrael (és valószínűleg az USA) válaszcsapást fog mérni Iránra. Az ő rakétáik pontosak és durván rombolnak. Megérte? Más dolog a géppuskák elé küldeni tízezreket, ezt alig 90 éve civilizáltabb nemzetek is nagyüzemben nyomták, és más dolog kinyíratni a lakosság tízmillióit és mellesleg egy nagy üveg korcsolyapályát csinálni az országból.

Lehet másként gondolkodnak a halálról és mártíromságról, de nem komplett hülyék.

mark renton 2008.02.26. 18:12:27

Ja, ha csak 50.000 ember, akkor semmi gond, csináljuk!

SchA · http://katpol.blog.hu 2008.02.27. 07:22:45

Nem az 50.000 a lényeg, hanem a gondolatmenet.
Irán nem lőne ki atomot Izraelre, mert semmit sem érne el vele a saját pusztulásán kívül.

Tehéntőgy 2008.02.28. 12:06:18

renton: Ahmadinezsád időnkénti agresszív megnyilvánulásai Izrael megsemmisítéséről, gusztustalan viccei a holokausztról,meg a Jeruzsálem-napok, holokauszt-tagadó konferencia/karikatúraverseny stb. inkább a propagandaháború részét képezik, ill. a mind a nyugati média, mind az iszlám országok közvéleményének tematizálására alkalmas szájkarate kategóriájába tartoznak. Nem kell elhinni, Iránt valamiféle államméretű öngyilkos terroristának elképzelni pedig végképp nem. Az öngyilkos terrorizmusnak (amit Irán egyelőre csak nagyon közvetetten támogat) is mindig konkrét céljai vannak, nem öncélú fanatizmus miatt szervezik (mármint maga a merénylő amiatt cselekszik, de a terrorszervezeteknek sohasem _csak_ a mészárlás a célja, akkor sem, ha vallási ideológia vezeti őket).
Iránnak esze ágában sincs atomháborúban megsemmisülni, még a feltevés is abszurd.

Marci 2008.02.28. 14:09:31

Szerintem Irán atombombája hosszú távon jelentene problémát, és nem csak Izraelnek és az USAnak, hanem nekünk európaiaknak is. Ha meglesz Irán első atombombája, nyilván nem az lesz az első dolga, hogy kilője Izraelre, mert, ahogy azt már többen is mondtátok, utána csak egy füstölgő kráter maradna az országból. De! Pár év-évtized múlva Iránnak lesz már pár tucat atombombája, és hozzá megfelelő ballisztikus rakétái, amivel el tudja érni az USA keleti partján lévő városokat, akkor lesz igazán érdekes a dolog. Persze valószínüleg ekkor sem az lenne Irán első dolga, hogy kilője őket Amerikára, hiszen a végjáték ugyanaz lenne. Viszont innentől fogva Amerika sem merné megtámadni Iránt valami mondvacsinált oknál fogva, mert ebben az esetben Irán minden mindegy alapon már kilőhetne rakétákat Amerikára. És innentől fogva Irán előtt szabad a pálya. Elkezdheti, - vagyis inkább folytathatja - kiterjeszteni a befolyását a közép-keleti államokra. Irakra, Kuvaitra, az Arab Emirségekre, stb. Ezt eddig Amerika több-kevesebb sikerrel ellensúlyozta. És végső soron most még ott van Amerika kezében a lehetőség, hogy katonai csapással vegy el Irán kedvét a további terjeszkedéstől. De ha már lesz Iránnak atomja, és hozzá megfelelő rakétái, Amerika ezt sokkal bajosabban teheti meg. Hiszen az amerikai választók gyomra sem könnyen venné be, hogy azért kellett elveszteniük New Yorkot, hogy megtartsák Dubait. És mivel az érintett térségben van a világ olajtartalékainak igen jelentős százaléka, Irán elég gyorsan nagyhatalmi tényezővé válna. Szerintem ezért veszélyes az iráni atom.

SchA · http://katpol.blog.hu 2008.02.28. 15:21:43

"mind a nyugati média, mind az iszlám országok közvéleményének tematizálására alkalmas szájkarate kategóriájába tartoznak"

Ezt én sem tudtam volna jobban megfogalmazni. :)

"Elkezdheti, - vagyis inkább folytathatja - kiterjeszteni a befolyását a közép-keleti államokra. Irakra, Kuvaitra, az Arab Emirségekre, stb. Ezt eddig Amerika több-kevesebb sikerrel ellensúlyozta. És végső soron most még ott van Amerika kezében a lehetőség, hogy katonai csapással vegy el Irán kedvét a további terjeszkedéstől."

Nos azért a terjeszkedés nem egyenlő a befolyás kiterjesztésével. Amúgy Irán történelmileg is a térség domináns állama, ez ellen nem lehet sok mindent tenni. A probléma az, hogy anno az USA zseniálisan kiütötte Irán riválisát, Irakot, és ezért most Szaud-Arábiából, és a többi öböl-menti országból próbál összekovácsolni egy ellensúlyt Iránnak - lásd SzA is pedzegeti az atomprogram témáját, és igen masszív fegyverkezésbe kezdett az utóbbi időben, szoros együttműködésben az USA-val. Ha a Nyugat meg annyira szeretne reformokat látni Iránban, akkor felejtse el a katonai akciókat, mert azok csak egy emberként állítanák a lakosságot az ajatollah mögé - lehet, hogy az iráni fiatalok egy része morog, mert nem hallgathatnak(nyilvánosan) rockzenét, de ettől még nem fognak örülni, amikor valaki lebombázza a hazájukat.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2008.02.28. 18:35:25

A potenciális iráni atomfegyver egyetlen értelmes funkciója szerintem az, hogy elrettentő erővel bír arra abban az esetben, ha egy másik ország Iránt atomcsapással fenyegetné (mondjuk ez egy no-brainer). Ha lesz is valah ilyen fegyverük, másra aligha fogják felhasználni.