Az amerikai Raytheon honlapjára kalandozva találhatjuk meg a cég által 2005-ben indított MathMovesU nevezetű programot. Célja, hogy a tizenegynehány évesek érdeklődését felkeltse a matematika, s ezáltal a műszaki és természettudományok iránt. Van itt minden - vattacukor, ringlispíl, ahogy a nóta is mondja -, komoly összeg jut a matematika oktatásának fejlesztésére, az e téren jeleskedő tanárok és versenyeken jól szereplő diákok jutalmazására, s a tudomány népszerűsítésének más, néha már egészen vérfagyasztóan kreatív módozataira. Azért gyermetegebb lelkű olvasók egész jól elszórakozhatnak a program honlapján. De igazából miért is kéne, hogy ez érdekeljen minket, itt a nagy magyar valóság közepén, egy biztonság- és katonapolitikával foglalatoskodó blogban?

Hát először is, a Raytheon a világ ötödik legnagyobb hadiipari vállalata, melyet tevékenységének 96,1%-a e szektorhoz köt. S mint ilyen, nagy valószínűséggel fent vázolt cselekedeteit sem csupán az emberbaráti szeretet vezérli. S valóban, cseppet sem fogalmaznak óvatosan, amikor a műszaki végzettséget szerzők számának drasztikus csökkenésével, és a matematika oktatásának válságával indokolják kezdeményezésüket.

Nos, valószínűleg keveseknek mond újat, hogy Amerika népe - legyünk politikailag korrektek - szellemi téren bizony súlyos kihívásokkal küzd. Ám a dolog még ennél is ijesztőbb. Több kutatás is kimutatta, hogy nem egész öt éven belül elkezd nyugdíjba vonulni a '40-es, '50-es években született amerikaiak generációja. S mivel e pár évtized épp egy nagyobb népességnövekedési hullámmal járt, hamarosan a munkavállalók igen tekintélyes hányada - egyes becslések szerint akár egyharmada is - elhagyhatja a munkaerőpiacot.

S csak tovább ront a helyzeten, hogy ez a munkaerőhiány történetesen olyan területeken jelentkezik majd, melyek a ma képesítést szerzők körében kevésbé népszerűek. A természettudományos és műszaki képzések iránti érdeklődés hanyatlása odáig vezethet, hogy az e területeken néhány éven belül megüresedő állásoknak csupán töredékére jutnak majd új szakemberek.

A dolog migrációs, és egyéb gazdasági/társadalmi hatásait most ne feszegessük, maradjunk a katonapolitikánál, és Amerika példájánál. Egy olyan ország ugyanis, amely már ma is az egyik legérzékenyebb az emberveszteségre, ugyanakkor épp hatalma és befolyása miatt nem vonhatja ki magát a világ konfliktusaiból, hihetetlen mértékben függ a fejlett haditechnikától.

Namármost bármily fájó is, de egy ügyvéd, bróker, vagy filmesztéta nem fog nekünk használható UAV-t hegeszteni. S a Raytheon épp e probléma megoldásában ismerte fel a matematika-oktatás fejlesztésének fontosságát. Na kérem, ez az igazi biztonságpolitika.

És hogy még borúsabb képet fessünk, az említett tendenciák azért a fejlett nyugat legtöbb országában megjelennek valamilyen formában, sok helyen elöregedő és fogyó népességgel is tetézve. Kis hazánkra ezúttal nem térnék ki külön, de akit érdekel a téma, biztos talál nézegetnivalót a felsőoktatási felvételi adatokban, vagy a KSH háza táján.


Mellesleg kissé megkésve, de boldog elektronikus hadviselés napját mindenkinek!