A világ leghírhedtebb terrorszervezetével mostanában mintha keveset foglalkozna a média. Ahogy telnek az évek, az Al-Kaidával kapcsolatos egyik legfőbb kérdés az, hogy miért nem hajtott végre újabb támadást az Egyesült Államokban 9/11 óta? A tengerentúlon jól ismert újságíró, Timothy Loah nemrég a Slate magazinban jelentetett meg egy igen terjedelmes  és szorgos kutatómunkáról árulkodó cikket a lehetséges magyarázatokról.(folyt=>)

...ja nem, az egy másik szimbólumrendszer volt. Lényeg a lényeg: ezen a szép áprilisi napon ünnepli születése kereken 60. évfordulóját az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete. KatPol says: 'Happy birthday, NATO!'

(A logot a cukrász b*szta el.)

De hogy népművelési feladatainknak is valamelyest eleget tegyünk, íme itt a szeánsz hivatalos honlapja, itt pedig annak hivatalos videói tekinthetők meg.

Itt van ez a hír, hogy egy ámokfutó palesztin "terrorista" baltával megölt egy 13 éves gyereket, és súlyosan megsebesített egy 7 évest, majd miután egy járókelő elvette tőle a baltát, elmenekült. Ilyenkor felmerül az egyszerű emberben, hogy ez mitől is terrortámadás, és miért nem köztörvényes bűncselekmény, hiszen ez utóbbi - habár nem mutat annyira jól a szalagcímekben - de ugyanolyan súlyos bűntett, amiért optimális esetben simán kijárna az életfogytiglan vagy a kötél. (folyt.=>)

by 5.g & Rammjaeger83 & SchA

A mai napon ismét a KatPol humor rovat jelentkezik. FIGYELEM! Az alábbi események a fantázia szüleményei, bárminemű hasonlóság vélt vagy valós személyekkel, helyszínekkel vagy eseményekkel csak a fantázia műve.

Az alternatív történelem egy érdekes műfaj, sokat lehet gondolkozni ama bizonyos "mi lett volna, ha" kezdetű kérdéseken a történelem számos meghatározó eseményével kapcsolatban. Legnépszerűbb a második világháborús német győzelem, de ezt inkább hagynánk. Abból a korszakból most inkább megvizsgálnánk azokat a mára nagyrészt elfeledett  felvetéseket, melyek szerint ha Németország követte el azokat a bűnöket, amiért a szövetségesek valamiféle kárpótlásként önálló államot akarnak adni a zsidó népnek, akkor azt német területen alapítsák meg, ne a Közel-Keleten, hiszen sem az arabok, sem a britek nem felelősek az elkövetett népirtásért. 1945-ben Ibn Szaúd király ezt javasolta Roosevelt amerikai elnöknek (lásd eme cikk 8. oldalát), hasonló javaslatot vitattak meg a kanadai külügyminisztérium munkatársai 1947-ben, illetve David Ben-Gurion is felvetette ezt. Vegyük szemügyre, hogyan is válhatott volna mindebből valóság.

by 5.g & Rammjaeger83 & SchA

Folytatjuk összefoglalónkat a világ konfliktusai terén ebben az évben várható fejleményekről; ezúttal az ázsiai és afrikai kontinenseket vesszük szemügyre. Mai menünk tehát:

Irán
Afganisztán
Sri Lanka
Darfúr
Dél-Szudán
Szomália
LRA
Észak-Kivu

by 5.g & CSM & NagyH & Rammjaeger83 & SchA

A kedves olvasó bizonyára tud arról, hogy kis hazánkban immár nemcsak gazdasági, de kormányválság is egyértelműen tapasztalható (rendszeresen frissülő információk itt). A hírek szerint április 14.-én szavaz majd az Országgyűlés a kormánypárt konstruktív bizalmatlansági indítványáról, míg az államfő az előre hozott választásokat favorizálná. Persze minden politikai kalkulációt erősen behatárol az, hogy a jelek szerint jóformán senki nem akar bátran vállalkozni egy ekkora csődtömeg kormányzására.

Szerkesztőségünk úgy döntött, hogy megnevez néhány potenciális miniszterelnök-jelöltet, elvégre aki egy ilyen helyzetben véleményt nyilvánít, attól joggal várja el mindenki az építő jellegű javaslatokat, a konstruktív kritikát.

Illetve csak a lehetséges támadási tervek, hiszen az IDF-ből senki sem szivárogtatta ki az igazi terveket, de a Center for Strategic and International Studies egy munkatársa volt olyan kedves, hogy összeszedte egy PDF-be, amit erről az opcióról tudni kell, az okoktól a rendelkezésre álló eszközökön át a lehetséges megvalósítási verziókig.

Előrebocsátom személyes megjegyzésként, hogy a két ország már annyit fenyegette egymást mindenféle katonai csapással, hogy egyre hiteltelenebbé válik a támadás, lásd Osiraknál vagy a 2007-ben lerombolt (állítólagos atomprogramhoz tartozó) szíriai létesítménynél sem pofáztak annyit, hanem bombáztak és kész. Maga a tanulmány kimerítő térképeket, táblázatokat és grafikonokat tartalmaz mind az iráni, mind az izraeli légierőről, légvédelemről és nukleáris programról és a különböző forgatókönyvekhez tartozó egyéb részletekről, ezeket én nem másolnám mind ide,  csak utalni fogok rájuk, de érdemes átböngészni őket. Lássuk ehelyett a két fél motivációit, Iránét az atomra, Izraelét a támadásra. (folyt. =>)

Egykori interjúalanyunk, Thomas P. M. Barnett hosszú szünet után a múlt hónapban új könyvvel rukkolt elő, melynek címe: Nagyhatalmak: Amerika és a világ Bush után. Ennek leglátványosabb hozadéka az, hogy annyi év után ismét megugrott iránta a médiaérdeklődés, máris több újság és rádióadó készített interjút a katonai tanácsadóként (is) működő volt professzorral, és természetesen részletekbe menően kérdezték legújabb művében kifejtett, Kínával, Oroszországgal, a globalizációval stb. kapcsolatos nézeteiről. Nos, az általa elmondottak alapján ezek nem sokat változtak 2003-4 óta, amikor először figyelt fel rá a közvélemény biztonságpolitika iránt érdeklődő része – de azóta ugyebár sokat változott a világ, és Barnett úrnak most is igen világos elképzelései vannak arról, mi várható a közeljövőben.

By Lohuen feat. Keleteu rovat

Koszovó függetlenségének kinyilvánítása után egy évvel az ország státusza még mindig nem tisztázott. Az új Kelet-Európa rovat első interjújában a Koszovó-problematikáról, és annak történeti hátteréről kérdeztük Csaplár-Degovics Krisztián albán-szakértőt, az ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék egyetemi tanársegédjét és Balkán-történészt.

Az ukrán hadsereg látlelete

Az előző részben az ukrán hadiipar szovjet örökségével, a rendszerváltás hozta új helyzettel, az ukrán fegyverexport fő irányairól volt szó. Vessünk egy pillantást a belső piacra is, illetve, elvileg az iparág létjogosultságát igazoló felhasználóra, az ukrán hadseregre.