"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Cikkek

  • Amikor minden hiábavaló„Gyanútlanul és akaratlanul, csalimadárként magamra húztam kettőt a konvoj négy kísérőhajója közül...Megint olyan makacsul üldöztek, hogy a legkevésbé én magam hittem volna, hogy le tudjuk őket...
  • Festung BudapestHosszú kihagyás után ismét egy irodalmi újdonságot ajánlunk az olvasóközönség figyelmébe. A mai napon kerül ki a nyomdából a bolgár hadtörténész, Kamen Nevenkin A Budapest Erőd. A magyar főváros...
  • KatPol Kávéház XLVI. - Grafit a tetőnKedves hallgatók! A korábban tett ígéretünknek és a meghirdetett szavazás eredményének megfelelően a Csernobil az a sorozat, mellyel az aktuális adásban foglalkozunk. Az adás letölthető innen, a...
  • A megaláztatás évszázada XII.Üdvözlöm minden kedves olvasónk! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, és az ígéretemnek megfelelően máris újabb résszel folytatódik a modern kínai történelemmel foglalkozó sorozatunk. Az eddigiekhez...
  • KatPol Kávéház XLV. - Lánctalpas találkozóKedves hallgatók! Hagyományainkhoz híven podcastunk 45. adásában ismét élménybeszámolóval jelentkezünk, ezúttal a Militracks idei rendezvényéről ill. az overlooni hadimúzeumról: Listen to "KatPol...

Facebook

Címkék

1.vh (5) 2.vh (84) afganisztán (52) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (53) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (19) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (11) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (6) franciák (34) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (30) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (36) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (35) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (22) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (5) kémek (6) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (78) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (18) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (51) lengyelek (9) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (38) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (4) németek (49) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (2) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (94) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (55) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (13) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (1) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (67) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (28) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (15) ulster (2) usa (156) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

Oroszország perspektívái

2016.02.15. 07:00 KatPol Blog

CSM & Rammjaeger83

A Kitekintő és a Globoport mellett blogunk szerkesztői is lehetőséget kaptak arra a közelmúltban, hogy közösen nem hivatalos beszélgetést folytassanak Vlagyimir Szergejevvel, az Oroszországi Föderáció budapesti nagykövetével. Itt is köszönet illeti ezért a blog.hu-n sorhajóhadnagy néven futó egyik olvasónkat, a beszélgetés szervezőjét és moderátorát, továbbá a nagykövetség munkatársait, amiért időt szakítottak ránk. A kb. másfél órás, nem meglepő módon orosz nyelvű eseményre január 21-én került sor, melynek során Szergejev negyedórában összefoglalta a hivatalos álláspontot a magyar-orosz kapcsolatokról és azokról a témákról, melyekre az előre bekért kérdések vonatkoztak. A továbbiakban válaszolt a moderátor és a résztvevők részletekbe menő kérdéseire is. Mivel így összességében nem kifejezetten interjú jelleget öltött a társalgás, a nagykövet részéről elhangzottakat az alábbiakban témakörök szerint rendezve, teljességre törekedve, kommentár nélkül közöljük. Jó szórakozást!

* * *

A beszélgetés előtti összefoglaló

A magyar-orosz kapcsolatok sikeresen, kölcsönösen előnyök mentén fejlődnek, és magas szinten is szorosak. 2014-ben Moszkvában, 2015-ben Budapesten került sor Orbán-Putyin, Kazanyban pedig Orbán-Medvegyev találkozóra, 2016. február 17-én pedig Orbán Viktor ismét Moszkvába látogat. A külügyminiszterek is rendszeresen beszélnek telefonon. A regionális szintű kapcsolatok is szorosak, ahogy azt Voronyezs vagy Tatárföld példája is mutatja.

A kétoldalú gazdasági kapcsolatok külső kereteit az oroszországi recesszió, a rubel gyengülése, az Oroszország elleni EU-szankciók és a válaszul bevezetett orosz ellenszankciók szabják meg. Észlelhető, hogy Magyarország nem áll a szankciók oldalán, de kötik a szövetségesi kötelezettségei, amit Oroszország tudomásul vesz. Ugyanakkor a kétoldalú kereskedelem csökkenésének nem a szankciók a fő okai, hanem az energiaárak esése. A legfontosabb közös téma jelenleg Paks II, melyről a felek között nincs véleménykülönbség. A projekt elakadt, mivel magyar kormánynak válaszolnia kell az Európai Bizottság kérdéseire, de ez jelenleg nem befolyásolja azt, hogy az építkezés a tervek szerint 2018-ban fog megkezdődni. Fontos együttműködési terület még a 3-as metró felújítása 220 millió EUR értékben, amely a Metrovagonmas gyár részvételével és szakmai tapasztalatának felhasználásával valósul meg. Fontos az egyes üzletemberek szerepe és az ő kapcsolataik is. A honvédségi helikopterek beszerzésének témáját  Szergejev nem kommentálta.

A kelet-ukrajnai konfliktus kapcsán Oroszország azért lép fel, hogy mindkét fél tartsa be a minszki megállapodások pontjait. Csak politikai megoldás lehetséges, katonai nem. A minszki formátumban, melyen Oroszország nem kíván változtatni, a két résztvevő fél a kijevi kormány az egyik oldalon, illetve a donyecki és luganszki népköztársaságok (DNR, LNR) a másik oldalon. Oroszország nem részese a kétoldalú tárgyalásoknak, noha van bizonyos befolyása az LNR-re és DNR-re.

A kijevi kormány a minszki megállapodás több pontját sem tartja be. Nem adta meg a DNR és az LNR különleges státuszát, és nem történt meg a megfelelő alkotmánymódosítás sem. Ezek végrehajtása nélkül viszont vissza akarja állíttatni az ottani orosz-ukrán határszakasz ellenőrzését. Ilyen körülmények között nincs értelme Minszk 3-ról beszélni. Először a Minszk 1 és 2 rendelkezéseit kell végrehajtani. Borisz Grizlov [a Duma volt elnöke, Putyinhoz közel álló, befolyásos politikus] az Ukrajnát, Oroszországot és az EBESZ-t magában foglaló Háromoldalú Kontaktcsoport orosz delegáltjává való kinevezésével Moszkva igyekszik elősegíteni a kérdés megoldását.

A szíriai konfliktusban Oroszország a nemzetközi terrorizmust, az Iszlám Állam és hasonló szervezetek tevékenységét tekinti fő problémának. Moszkva kezdettől fogva a politikai megoldást részesíti előnyben itt is, de végül szükséges volt a katonai beavatkozás a terroristák és egyéb szélsőséges erők miatt. A Közel-Keleten általában véve ésszerűtlen folyamatok zajlanak; az Egyesült Államok és szövetségesei több államot is szétvertek (pl. Líbia, Irak), ahol azután megjelent a terrorizmus. Az ENSZ képviselője igyekszik kialakítani a tárgyalási formátumot a kormány és az ellenzék között, de ez továbbra is nehezen fog haladni, amíg nem tisztázódik, ki az ellenzék képviselője. Amit ugyanis „ellenzéknek” nevezünk, az nem foglalja magába a több száz szíriai fegyveres csoport mindegyikét. Másrészt nem folytatható párbeszéd az Iszlám Állammal, az al-Kaida helyi szervezeteivel és más terroristákkal. Az Egyesült Államoknak nem a kormány megdöntését kellene az elsődleges és legfontosabb szempontnak tekintenie. Szíria népének kell döntenie arról, ki a legitim kormány. A konfliktus szabályozásának még van perspektívája.

Paks II finanszírozása

Minden szerződéses megállapodás továbbra is érvényes, a pénzügyi forrás már le van kötve, de a magyar fél még nem hívta le azt a Budapest-Brüsszel párbeszéd miatt. Szergej Sztorcsak pénzügyminiszter-helyettes csak az új külföldi hitelek felfüggesztéséről beszélt, ha a gazdasági helyzet megkívánná. Putyin és Orbán megbeszélése biztosan érinteni fogja Paks II-t, de nem ez a látogatás fő indoka. Paks II mellett az együttműködés más kérdései is terítéken lehetnek: akár gáztárolás Magyarországon, akár további beruházások 2018-ban stb., de ezek már tisztán üzleti, nem pedig diplomáciai kérdések.

A vízumkötelezettség eltörléséről Magyarország és Oroszország között

Magyarország a schengeni övezet tagja, általános vízumpolitika van érvényben, közös szabályokkal. Orosz-EU párbeszéd folyt a témában, ám míg Moszkva folytatná az egyeztetést, azt néhány EU-tagállam politikai okokból akadályozza.

Az orosz gázexport és az ukrán tranzit

Az EU blokkolta a Déli Áramlatot, ami a Gazpromnak jelentős veszteségeket okozott. A Török Áramlat is megakadt a szíriai konfliktus kapcsán kiéleződött ellentétek miatt, de Törökországban a belpolitikai helyzet instabilitása, a tavalyi két választás sem tett jót a projektnek. Ennek ellenére a Török Áramlat nincs eltemetve, de kicsi a perspektívája. Az Északi Áramlat 2 ellen a közép-európai régió államai lépnek fel. Szlovákia, ahol jelenleg a gáztranzit jelentős része zajlik, érthetően ellenzi, a Magyarországot is magában foglaló visegrádi négyek többi tagjával együtt. A logikájuk persze érthető: azzal érvelnek, hogy ha az EU megakadályozta a Déli Áramlatot, miért nem akadályozza meg az Északi Áramlat 2-t. Mindenesetre ez egy reális projekt, tiszta üzleti alapon indul, nagy nyugat-európai befektetők vesznek benne részt, az Európai Bizottság pedig egyelőre nem foglalt állást.

map_png_1920x0_q90_detail.png

Az ukrajnai gáztranzit egy külön téma, ahol komoly problémák vannak. A kijevi kormány és a Gazprom ukrán partnere [a Naftogaz] nem megbízhatóak, 2006 és 2009 válságai is ezt mutatták: az orosz gázt nem fizették ki, nemrég pedig a 2019-ig érvényes tranzitszerződés ellenében egyoldalúan felemelték a tranzitdíjat 50%-kal. Az EU már 2009-ben is azt mondta, hogy ez egy kétoldalú probléma, a felek oldják meg maguk, Brüsszel ugyanakkor támogatja a kijevi kormányt, és nem vesz tudomást arról, hogy annak viselkedése hozzájárul a nehézségekhez. Az ukrajnai gáztranzitot a Gazprom a szerződés lejárata után lehet, hogy megszakítja, lehet, hogy nem. A kérdés tehát továbbra is nyitott, de Oroszország ezt üzleti jellegűnek tekinti, amit nem kell átpolitizálni.

Mindez a Gazprom és magyar partnere együttműködésében nem okoz fennakadást. A Gazprom továbbra is kész ide gázt értékesíteni, a kérdés csak az, hogy milyen útvonalon. Magyarország nem marad gáz nélkül, valószínűleg nem lesz déli gázszállítási útvonal, de más útvonalakon, pl. északról még lehet. A Gazprom meghatározó partner akar maradni, és ezt már az évtizedek folyamán be is bizonyította.

Amennyiben Ukrajna ún. reverse gázt [a hagyományos, Kelet-Nyugat szállítási útiránnyal ellentétes irányba, az EU piacairól a Naftogaz és más ukrán piaci szereplők számára szállított, jobbára orosz eredetű, de EU-s kereskedő társaságok által értékesített földgázt] kíván venni, az orosz fél tudomásul veszi, de erősen kétli, hogy a reverse gázárak 30-40 százalékkal olcsóbbak lennének az orosz gázárnál. A Naftogaz és a Gazprom közötti hosszú távú szerződésben a szerződéses ár felülvizsgálata zajlik. Oroszország ebben teljesen rugalmas. Az ún. take-or-pay [a „vedd át vagy fizess” szerződéses klauzula] kérdését is rendezni kell. [A 2009-es Gazprom-Naftogaz gázadásvételi szerződésben szereplő klauzula értelmében a Naftogaz köteles adott időszakokra az érvényes szerződéses gázmennyiség 80%-át átvenni vagy kifizetni - fizetni még akkor is kell, ha az adott mennyiséget nem veszi át. A Naftogaz azonban a szerződés tisztességtelenségére hivatkozva, és az ukrán fogyasztás jelentős csökkenése miatt a take-or–pay klauzulát a szintén tisztességtelennek tartott szerződéses árral együtt 2014-ben választottbíróságon támadta meg, döntés leghamarabb idén nyáron várható.] A take-or-pay kérdésében bármely arbitrázs Oroszországnak adna igazat. Az orosz kormány vámkedvezményt is adott, aminek révén a Gazprom a szerződéses árnál 20 amerikai dollárral olcsóbban tudja adni a gázt a Naftogaznak [ebben a negyedévben]. De az ukrán fél nem hajlandó orosz gázt vásárolni, és politikai kérdést csinál belőle.

Magyarország és az Oroszország elleni EU-s szankciók

Ami Magyarország mozgásterét illeti, az orosz kormány megérti, hogy Magyarország kontraproduktívnak tekinti az oroszellenes szankciókat, ugyanakkor kénytelen figyelembe venni a fentebb már említett szövetségesi kötelezettségeit. Mindenesetre a válaszul bevezetett szankciók Magyarország ellen is érvényben maradnak.

Az Iszlám Állam fenyegetése Oroszországra

A fenyegetés az orosz kormány számára teljesen nyilvánvaló. Az Iszlám Állam Afganisztánban is jelen van, tagjai a hosszú szárazföldi határokon (pl. az orosz-kazah határ) szinte szabadon jöhetnek-mehetnek, és bejuthatnak orosz területre. Az Iszlám Állam továbbá Oroszországban is több ezer tagot toborzott, még elszigetelt szibériai területeken is. Fennáll a veszélye, hogy sokan közülük majd hazatérnek. De Oroszországban enélkül is van terrorfenyegetettség, azt nem sikerült teljes mértékben felszámolni. Oroszország világméretű problémának tekinti a terrorizmust, ezért vesz részt a szíriai konfliktusban is.

Az orosz álláspont a kelet-ukrajnai konfliktus kérdésében

Az orosz diplomácia álláspontja 2014 óta alapvetően nem változott. A minszki formátum is Putyin kezdeményezése volt, aki telefonon hívta fel ukrán kollégáját, Porosenkót ezzel kapcsolatban. Ukrajnában 2014-ben puccsal jutottak hatalomra olyan erők, melyek nem képviselik a teljes lakosságot, ennek ellenére az Egyesült Államok és sok EU-tagállam nyilvánvalóan támogatják őket. Az orosz kormány szerint ez kísérlet arra, hogy Oroszország és Ukrajna közé éket verjenek. Az ukrán és az orosz testvérnépek, amelyek 400 évig éltek együtt, és ezt a kapcsolatot nehéz szétszakítani, a két nemzetgazdaság is össze van nőve, a két nép között is nehéz különbséget tenni. Vannak például olyan oroszok, akik az ukrán radikális nacionalistákat támogatják, pl. a Jobb Szektort, és vannak olyan ukránok, akik ez ellen lépnek fel.

2013-14 fordulóján, a törvényes Janukovics elnök idején kezdődött a válság. 2014. február 21-én három EU-s külügyminiszter is aláírta a válság rendezését szolgáló megegyezést, amit Janukovics teljesített is, de tényszerűen lefegyverezte magát, és mások átvették a hatalmat a törvényhozásban. A Nyugat pedig elfogadta ezt, a pár nappal korábbi megállapodás dacára. Az EU legitimnek tekintette a 2014 februárjában hatalomra jutott kijevi ún. „nemzeti egységkormányt”, ami viszont csak a hatalomváltást támogatókat képviselte, és elnyomott mindenkit, aki ezzel nem értett egyet. Amikor Keleten, Donyeckben és Luganszkban nem értettek egyet ezekkel a folyamatokkal, jól felszerelt ukrán fiatalok bandái mentek oda, majd bevetették a hadsereget, végül láttuk, hogy a légierőt is bevetették, a saját népük ellen. Ez volt a konfliktus forrása.

A minszki folyamat a megoldást szolgálja. Oroszország nem kevés nyomást gyakorolt a függetlenedni vágyó donyecki és luganszki szeparatistákra annak érdekében, hogy tárgyaljanak, maradjanak Ukrajnában. Ők ehhez hozzájárultak, de garanciákat kértek arra, hogy a kormányerők ne törekedjenek a fizikai megsemmisítésükre.

A kijevi kormány azt állítja, hogy Oroszország katonákat küldött Kelet-Ukrajnába. Ez nem igaz, Ukrajnában nincsenek orosz katonák. Igaz ugyan, hogy valóban mentek oda orosz állampolgárok, akik az ottaniakat meg akarták védeni, közöttük olyanok is, akik korábban az orosz hadseregben szolgáltak. Ők úgy döntöttek, hogy átmennek, felettük nincs kontroll. De Kijev oldalán is sok külföldi harcol az önkéntes zászlóaljakban, akiknek nem sok köze van a kérdéshez: lengyelek, svédek, amerikaiak, stb. Amerikai katonai tanácsadók százai is vannak Ukrajnában. Minszk kimondja, hogy minden külföldi fegyverest ki kell vonni Ukrajnából. Jelenleg polgárháború zajlik, melynek rendezése érdekében Oroszország nem utasítja el a kapcsolattartást, most is kapcsolatban van Kijevvel. A helyzet paradox: az Oroszország ellen bevezetett szankciókat akkor vonják vissza, ha a minszki megállapodás végrehajtásra kerül. De éppen Kijev nem tartja be Minszk pontjait, így végső soron az Oroszország elleni szankciókat sem vonják vissza.

A konfliktus a közlekedést is akadályozza. Kijev úgy döntött, hogy az Aeroflot nem repülhet Ukrajnába, erre válaszul az ukrán járatok se repülhetnek Oroszországba. A vonatok sem úgy mennek már a két ország között, mint korábban. Gyakorlatilag szinte semmi nem jár Oroszország és Ukrajna közt. Moszkva és Budapest között is pl. kb. 25 perccel lett hosszabb a repülési idő. De ez nem Oroszország felelőssége.

Oroszország és az új biztonságpolitikai struktúrák

A Keleti Partnerség az EU kísérlete arra, hogy a befolyását szélesítse. A NATO határai pedig mára elérték az orosz határt. Oroszország azonban nem fenyegeti a NATO-t, Oroszország befolyási övezete sehová nem mozgott, a NATO határa tolódott keletre. A Baltikumban és a lengyeleknél viszont még megvannak a történelmi fóbiák.

A NATO katonai gépezete nő, ezt mutatja, hogy az USA még mindig légvédelmi rakétarendszert tervez telepíteni európai NATO-tagállamok területére, azok támogatásával. Hivatalosan az egész Irán ellen irányul, Obama elnök 2009-ben Prágában azt mondta, hogy ha az iráni nukleáris válság megoldódik, nem lesz szükség a rakétarendszerre. De az iráni nukleáris kérdés nemrég lényegében megoldódott, a légvédelmi rendszer terve meg még mindig ott van, fejlesztik tovább. Minden országnak joga van biztonságát biztosítani és meghatározni, hogy milyen rendszerben érzi magát biztonságban. De nem azt jelenti, hogy a hadigépezetet egyoldalúan növelni kell ellenünk.

Oroszország nemzetközi és közép-európai szerepköréről

A NATO tagállamai gazdasági és információs harcot vívnak Oroszország nemzetközi elszigeteléséért arra hivatkozva, hogy Oroszország agresszív hatalom. Ezért építi le vele a NATO és az EU az együttműködést, de azt csak a Nyugat mondja, Oroszország elszigetelődött. Valójában Oroszország kiváló kapcsolatot ápol számos olyan jelentős állammal, mint Kína, India, Brazília, Dél-Afrika, Egyiptom. Oroszország nem zárkózott be, és fontos nemzetközi szereplőként mindig kész az együttműködésre kiegyensúlyozott feltételek mellett. Az iráni és szíriai válságok sem rendezhetőek Oroszország szerepvállalása nélkül. 2014-ben a nyugati államok nem mentek el a G8-ak Szocsiban megrendezni tervezett csúcstalálkozójára [helyette a felfüggesztett tagságú Oroszország nélkül immár G7-té vált országcsoport Brüsszelben tartott csúcstalálkozót], viszont ott van a G20 [benne Oroszországgal], ami nemzetközibb, kiegyensúlyozottabb is, mint a G8.

Európában Oroszország történelmileg, földrajzilag jelen van. Oroszország Európa része, nem tud onnan „elmenni”, hisz a térképre nézve látható, hogy az ország Urálon inneni területe Európának majdnem a felét teszi ki. Az EU Ukrajnával kapcsolatban azt várta, hogy Oroszország maradjon tétlen, miközben az orosz gazdaságot nagy veszteség éri. A Szovjetunió megszűnése után is Oroszország és Ukrajna egy gazdaság maradt. Ott van pl. az egykor Kucsma [volt ukrán elnök] vezette dnyepropetrovszki JuzsMas (Déli Gépgyár). A kijevi kormány nemrég úgy döntött, a gyár számára nem engedélyez semmilyen üzletet Oroszországgal. De az üzem termékei, a repülők, helikopterek csak az orosz piacra adhatók el, máshol nem kellenek.

yuzhmash_poroshenko.jpg

A rubelválság

A Központi Bank nem tekinti kritikusnak a helyzetet. Az alacsony olajárak miatt a rubel leértékelődött az USD-hez képest. Hogy mindez meddig tart, nem lehet megmondani. Az biztos, hogy az olajár még sokáig nem lesz 120 USD. 2015-ben nem volt költségvetési deficit, ám idén a költségvetés kiegyensúlyozása nehéz feladat lesz. A kiadásokat csökkenteni kell, de az államnak a szociális kötelezettségeit teljesíteni kell, mindez nem mehet a fizetések és nyugdíjak rovására. Az energiaáraktól való függés csökkentése és a modernizáció érdekében át kell alakítani a gazdaságot. A helyzetet a kormány nem tekinti katasztrófának, inkább a világgazdaság ciklikussága figyelhető meg. Máshol is volt válság, az Egyesült Államok jegybankja hét éven át a nullához közeli értéken tartotta az alapkamatot. Kína növekedése is lassul, ennek ellenére kereslete tovább nő a kőolaj és földgáz iránt.

Az Eurázsiai Gazdasági Unióról

Az Eurázsiai Gazdasági Unió (EEU) még csak tavaly alakult, a szervezet a gazdasági együttműködésen alapul. Kirgizisztánnal, Örményországgal és a többi tagállammal hagyományosan szoros gazdasági kapcsolat áll fenn. Az EEU könnyíti a tagok együttműködését, szélesíti a piachoz való hozzáférést. Az EU-hoz hasonló integráció áll példaként, hamarosan új intézmények (pl. bank) jönnek majd létre. A folyamat halad, de a krízis másokra is átterjed, ugyanakkor együtt könnyebben lehet a bajokat megoldani. Ez az új szervezet mindenkivel együtt kíván működni (pl. EU). Van kapcsolattartás, remélik, sikeres lesz, és ezzel csábítóvá teszi a csatlakozást más államok számára is.

29 komment


| More

Címkék: magyarország ukrajna oroszország gáz

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr418387270

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

petraeus 2016.02.15. 09:51:31

Szoval ez az egesz arra volt jo, hogy elmondhassak az orosz propaganda egyebkent is ismert allitasait vagy volt ertelmes eszmecsere, vita is?

NAR 2016.02.15. 10:14:00

@petraeus: Ha az orosz GDP többszázalékos csökkenésére ezt bírta válaszolni, hogy "az Egyesült Államok jegybankja hét éven át a nullához közeli értéken tartotta az alapkamatot", akkor szerinted lehetett értelmes kommunikáció? :-)

bz249 2016.02.15. 11:10:05

Erdekes ez a Deli es Eszaki Aramlat kerdese, az EU+Norvegia+Svajc gaztermelese es gazfogyasztasa igy valtozott

2000: 283 milliard m3; 450 milliard m3 (167 milliard m3 import)
2001: 289 milliard m3; 461 milliard m3 (172 milliard m3 import)
2002: 295 milliard m3; 461 milliard m3 (166 milliard m3 import)
2003: 299 milliard m3; 484 milliard m3 (184 milliard m3 import)
2004: 309 milliard m3; 499 milliard m3 (190 milliard m3 import)
2005: 297 milliard m3; 508 milliard m3 (211 milliard m3 import)
2006: 292 milliard m3; 502 milliard m3 (210 milliard m3)
2007: 281milliard m3; 494 milliard m3 (213 milliard m3 import)
2008: 292 milliard m2;504 milliard m3 (212 milliard m3 import)
2009: 279 milliard m3;472 milliard m3 (193 milliard m3 import)
2010: 286 milliard m3; 509 milliard m3 (223 milliard m3 import)
2011: 285 milliard m3; 459 milliard m3 (174 milliard m3 import)
2012: 263 milliard m3; 452 milliard m3 (189 milliard m3 import)
2013: 255 milliard m3; 446 milliard m3 (191 milliard m3 import)
2014: 241 milliard m3; 395 milliard m3 (154 milliard m3 import)

Ezek a vezetektervek a 2000-2010 kozotti felfutasra keszultek, csak aztan lathatoan behalt az egesz mutatvany es a politikai hatszel forditott sorrendjeben halnak elfele (Nabucco->Deli Aramlat->Eszaki Aramlat2)

sirdavegd · http://midnight-rider.blog.hu/ 2016.02.15. 15:02:43

@petraeus: Egy nagykövettől ennél több nem várható el, az adott országban ő képviseli hivatalosan Oroszországot. Szóval ebben a posztban ennek az összefoglalását láthatjuk. Az persze mindig érdekes, hogy miről beszél és miről nem.
- Paks 2 esetében attól a 2018-as építéstől én azért félek, mert a Paks 1-et lassan le kell állítani, az áramtermelés 40%-át a jelenlegi hálózati felépítéssel pedig nem tudnánk mással kiváltani (pontosabban de, naccerű, orosz importból vásárolt gázerőművekkel, mert az olyan ökofrendli - lásd németek). Nem szeretnék letolt gagyával állni egy sötét országban.
- Ukrajna esetében amíg nem sikerül kompromisszumra jutni az ország két részének, addig megeszi a fene őket. Ez nem az az eset, hogy kinek van igaza. Az ukrán elit 26 éve hülyíti az ukrán társadalmat és közben úgy lopja ki a szemüket, hogy semmit nem ad cserébe. Attól, hogy ezt a rakás sz*rt amit ukrán gazdaságnak és elitnek hívunk körbetekerjük ukrán nemzeti színű szalaggal még büdös marad. Ha az oroszok katonai megoldást akartak volna elérni, akkor ennyi idő alatt elérték volna (Krímnél pontosan látszódott, mennyi idő kellett hozzá). Az EU és a nemzetközi szervezetek sem képesek megoldani egy olyan problémát, amit az ukránok negyed évszázada képtelenek kezelni, csak önti bele a pénzt és várja a csodát, miközben a kopasz kövér emberek a képükbe hazudnak.
- Az EEU egy kamu, vámuniónak kevés, komolyabbat meg senki sem akar. Hasonlóan ahhoz, hogy Oroszországnak vannak egyéb kereskedelmi partnerei is a G8-ak mellett. Persze, hogy van, de nem oda megy a külkereskedelem jelentős hányada.
- Rubelválság: még jó, hogy a rubel leérékelődött, különben még nagyobb bajok lennének. Szerencsére az államadósság kicsi, így makro-szempontból nem lesz különösebb bajuk. Középtávon az alacsony olajár nem tesz jót senkinek: a kínaiak abból növekedtek, hogy modernizálták az olajországokat, az amerikaiak egy csomó pénzt öltek a nem konvencionális olaj és gáztartalékok kiaknázásába, valamint az elektromos autózás kifejlesztésébe. Ehhez még hozzá jön a piacra beszabaduló iráni kőolaj is - eközben az öreg taták által irányított, a vahhabista, demokrácia látszatát is mellőző Szaud-Arábia nem hajlandó visszafogni a kitermelését. A briteket leszámítva nem tudnék mondani olyan ENSZ BT tagot, amelyet nem érintene kedvezően, ha eltűnne a piacról ez a kapacitás egy időre.

bz249 2016.02.15. 15:38:47

@sirdavegd: "(pontosabban de, naccerű, orosz importból vásárolt gázerőművekkel, mert az olyan ökofrendli - lásd németek)"

A nemetek okofrendli lignittuzelesu eromuveket hasznalnak... a gazt erosen leepitettek. Itt lehet megnezni, hogy mi merre hany meter Schlandban az elektromos energia termelese kapcsan.

www.energy-charts.de/energy_de.htm

sirdavegd · http://midnight-rider.blog.hu/ 2016.02.15. 15:58:43

@bz249: Köszi!
2002: 0,2TWh nap, 16TWh szél, 40TWh gáz, 111TWh feketekőszén, 140TWh barnakőszén, 156TWh atom, 4TWh biomassza, 24TWh víz, 6,6TWh import.
Ehhez képest:
2015: 36,7TWh nap, 85,4TWh szél, 30TWh gáz, 104TWh feketekőszén, 140TWh barnakőszén, 87TWh atom, 57TWh biomassza, 20TWh víz. + néhány okvetetlenkedő szomszéd, ahová átpasszírozzák a fölös szélenergiát.
Én lignitet nem látok, csak fekete és barnakőszenet - nem, mintha nem lenne oly mindegy. Ökonfrendli akkor lenne, ha fognánk azt a 240TWh szenet és betennék helyette ugyanannyi atomot, biomasszát, szelet, napot (+utóbbi kettőhöz tároló kapacitást). Gáz az nyilván azért kell, mert könnyebben szabályozható a teljesítménye mint egy szenes erőműnek.

bz249 2016.02.15. 16:11:46

@sirdavegd: a barnaszen az a leanykori neven lignit a nemeteknel

de.wikipedia.org/wiki/Rheinisches_Braunkohlerevier

Szep kep van benne a Garzweiler kulszini fejtesrol.

"Gáz az nyilván azért kell, mert könnyebben szabályozható a teljesítménye mint egy szenes erőműnek. "

A gazt eppen azert szedtek ki, mert az ujabb feketeszenes eromuveik mar eleg jol szabalyozhatoak. Ott van valahol az aktualis termelesi statisztika is... az atom, biomassza es a lignit az alaperomu, a szel fuj, ahogy akar (a nap azert ugye jol korrelal a nappali csuccsal) es feketszennel szabalyoznak.

sirdavegd · http://midnight-rider.blog.hu/ 2016.02.15. 17:09:44

@bz249: Köszi, ez új. Én a hazai fekete-barna-lignit terminológiában gondolkoztam, de a wiki magyar lignit szócikkéről valóban a német Braunkohle jön be.
Ez a feketekőszenes szabályozás is újdonság, de ez végülis amolyan mérnöki dolog, ha ők megoldják, akkor biztos működik (ilyen erőműben még csak egyszer voltam, ott is csehül ment az idegenvezetés, bár így is érthető volt).

Na, hogy ne offoljam szét a komment szekciót, itt lehet nézegetni térképet az európai gázhálózatról, tárolókról: www.gie.eu/download/maps/2015/ENTSOG-GIE_SYSDEV_MAP2014.pdf

sirdavegd · http://midnight-rider.blog.hu/ 2016.02.15. 17:46:27

"Az EU blokkolta a Déli Áramlatot, ami a Gazpromnak jelentős veszteségeket okozott."
= Az EU szabályozása alapján a hálózati infrastruktúra kezelőjének be kell engednie idegen gázt is a hálózatába (legyen az csővezeték, telefon, vasút, közút stb.). Gazprom ezt nem akarta, EU meg azt mondta, hogy ha nem tartja be az EU-jogot, akkor nem. Persze lehet azon merengeni, hogy a nem EU-tag Szerbián is keresztül megy, de előbb érintenie kell Bulgáriát vagy Romániát is.
A hivatalos orosz diplomácia hagyományosan szeret szerződésekre és jogszabályokra hivatkozni, no ennél a pontnál nem tette. Ezért.
Paks 2-nél a probléma megint a közbeszerzés hiányával van. Nem igaz, hogy nincs pénz pár jogászra szép öltönyökben, hogy kikaparják a gesztenyét. Közbeszerzéssel úgy zsonglőrködik az egész ország, hogy csoda, ha tényleg arra a célra használják a pénzt, amire az adófizetők adták. Ennyi autópálya-tender és médiamegjelenés-vásárlás után pont erre az egy atomerőműre nem tudunk úgy kiírni pályázatot, hogy véletlenül csak a kiválasztott cég nyerje meg? Ez kérem a bürokrácia szégyene.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2016.02.15. 19:45:01

@sirdavegd: Őszintén szólva nem követtem ezt az egész cirkuszt, de nem az volt véletlenül az EU-szabályozás mögöttes oka, hogy az iráni földgáz részleges importja volt az elgondolt cél, a diverzifikáió jegyében?

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2016.02.15. 19:47:13

@sirdavegd: Másrészt petraeus egyszer már itt is kifejtette, hogy az oroszos "mocskos gecik", mert "szét akarják verni az EU-t" (vagy valami efféle baromság). Ennek ismeretében semmilyen illúzióm nincs arról, hogy az efféle közönség szemében mégis mi számítana "értelmes eszmecserének".

petraeus 2016.02.15. 22:13:44

@Rammjaeger83: Hello Rammjaeger, orulok, hogy emlekszel ram, ha elolvasod megegyszer mit irtam akkor talan felfogod, hogy egy sima kerdes volt, tenyleg annyi tortent,-e, hogy felmondtak a propaganda musort vagy lehetet kerdezni es a kerdesekbol kialakult egy normalis eszmecsere, kozben jott valasz, hogy nem, propaganda esemeny volt. Egyebkent van meg olyan kulpolitika es biztonsagpolitikaval foglalkozo ember aki ne fogadna el, hogy oroszorszag egyik strategiai celja az EU/NATO/EU-USA kapcsolatok gyengitese, EU bomlasztasa, orosz befolyas visszaallitasa az elvesztett teruleteiken?

sorhajóhadnagy 2016.02.16. 01:02:02

@petraeus:
Egy ilyen diplomáciai háttérbeszélgetésnek vannak korlátai, ez kétségtelen. Akár Brüsszelben, akár Washingtonban, akár Londonban ül be ilyesmire egy érdeklődő, nagyjából be tudja lőni, mire számíthat. (A legtöbbször gondosan megszerkesztett közleményeket olvas fel valaki gépies hangon.) Viszont ez nem jelenti azt, hogy egy ilyen beszélgetés soha nem lehet érdekes vagy tanulságos. Különösen külpolitikával és biztonságpolitikával foglalkozó embernek. Kiderül, éppen mire és miért kerül hangsúly. Vagy mire nem. Vagy éppen mi marad válasz nélkül, vagy off the record. Tény, hogy egy nagykövetnek meg kell válogatnia a szavait, és ezért elég ritkán állnak szóba a kontrollálhatatlan internetes médiával. Itt ez megtörtént. A beszélgetés célja az volt, hogy Szergejev megpróbálja valamilyen keretben elmagyarázni, számukra mik a jelen helyzetben a külpolitikai prioritások.

sorhajóhadnagy 2016.02.16. 01:44:30

"Oroszorszag egyik strategiai celja az EU/NATO/EU-USA kapcsolatok gyengitese, EU bomlasztasa, orosz befolyas visszaallitasa az elvesztett teruleteiken"

Az orosz hivatalos narratíva ezzel szemben: az Egyesült Államok vezette NATO 1990 után folyamatos előnyomulásba kezdett a Kelet-Európában, és egyre mélyebben hatolt be a posztszovjet térségbe. Az észak-atlanti szövetség (értsd leginkább: Amerika) nem számolt az orosz biztonsági szempontokkal, sőt destabilizálni akarta a régiót, hogy utána saját befolyási övezetébe vonja azt. A sokkszerű élmények: Ukrajna első "narancsos" forradalma, amely az oroszajkú kelet-ukrajnai régiók jogainak csorbításához vezetett, utána Szaakasvili villámháborús kalandja (ez utóbbiról a mai napig nem tudják elhinni, hogy George W. Bush nem tudott a grúz offenzíva tervéről), a vahabbita befolyás erősödése a Kaukázusban, az Irak és Líbia elleni nyugati katonai intervenció, a szíriai polgárháború, majd a 2014 februári kijevi puccs. Ez utóbbi esetben ráadásul Moszkvában úgy tűnt, hogy az EU is az USA agresszív terjeszkedésének eszköze lett. Akárhogy is, az orosz elit - beleértve a nyugatos szárnyat is - az országot érő egzisztenciális fenyegetés erősödését vélte látni. Erre pedig csak erőből lehet válaszolni. Amikor tehát arrafelé azt hallja valaki, hogy "a newly agressive Russia" vagy "Russia threatening Eastern NATO-allies", egyszerűen nem ismernek rá a helyzetre. Szerintük pont fordítva működik a dolog.

Untermensch4 2016.02.16. 08:15:03

@Rammjaeger83: a "szét akarják verni az EU-t" kapcsán, figyelembe véve a sorhajóhadnagy által írt nézőponti különbséget, nem az tűnik logikus vágynak o.o. részéről hogy az EU legyen lehetőleg gyenge, NATO(USA)-mentes, minimális katonai és annyi gazdasági erővel ami "jól használható" gazdasági partnerré teszi o.o. számára?

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2016.02.16. 08:46:32

@Untermensch4: Logikus lehet, ha bizonyos feltételek teljesülnek, illetve nem oltják ki egymást. Ha pl. az EU gyenge abban az értelemben, hogy a keleti bővítés lekerül a napirendről. Másrészt ebben az esetben pont arra nincs esély, hogy USA-mentes legyen, mert akkor közös védelempolitikai irányvonal sincs. Ahhoz, hogy jól használható kereskedelmi partner legyen, növelnie kell az orosz importot. Ha túllendülünk azon a kérdésen, van-e erre egyáltalán gazdasági kilátás, akkor sem világos, hogy ezt miért pont az EU gyengülése hozná el.

Untermensch4 2016.02.16. 10:23:40

@Rammjaeger83: Rosszul fogalmaztam. A "gyenge", az pontosabban "oroszországra fenyegetést jelentő értelmezési tartományokban gyenge", ami akkor is teljesülhet ha az EU maga gazdaságilag erős de vmiféle "európai izolacionizmus" kifejeződéseként nem tudja (esetleg nem is akarja) a gazdasági erejét "külpolitikai aprópénzre váltani", katonai szempontból pedig ugyanezen elvi alapokon minimális védelmi képességeket alakít ki és elhatárolódik az USA, O.o. , PRC világszerte előforduló aktívkodásától (akár egy békés "mérleg nyelve" szerepben). A "szétverés" pedig a centralizált helyett (egységes érdekérvényesítésben nyilván gyengébb, ám esetleg drágábban és lassabban reagáló adminisztrációval bíró) föderális EU elérésére vonatkozó cél (egy egységes vámhatárú nagy piac vszeg kellemesebb az orosz exportnak).
Ez persze csak sci-fi, orosz vezetőként ilyen EU-ra vágynék.

petraeus 2016.02.16. 12:31:40

@sirdavegd:
- Paksrol, Paks 1 mukodeset meghoszabitottak, a mostani allas szerint 2032 es 2037 kozott zarjak be oket, szoval a kivaltasrol meg van ido agyalani, viszont a negy regi es 2 uj blokk egyuttes mukodes komoly gazdasagi problemakat okozhat. Lett volna boven ido kivarni es kb. 5 ev mulva 2020 korul eldonteni mi a legjobb., addigra egy csomo alternativ technologiarol tobb infonk lehetne.
- Ukrajnarol, az ukran elittel kapcsolatban teljsen igazad van, most megint ugy nezz ki, hogy bar reszeredmenyek vannak, a reformfolyamat joval lasabb mint amire szamitani lehetett vagy amire szukseg lenne, a kompromisszumra akkor lesz esely ha Moszkva ugy akarja, jelenleg meg a tuzszunetet se sikerul betartatni.

petraeus 2016.02.16. 12:38:01

@sorhajóhadnagy:
Az orosz hivatalos narrativarol, jogos, hogy fontos tudni mit hisznek az oroszok, mi alapjan hoznak donteseket, hogyan latjak az elmult evtizedek torteneseit, ezen tudas az elofeltetele annak, hogy megfelelo oroszorszag politikat folytathasson a NATO/EU/USA. Az mar sokkal inkabb aggaszto ha egyes EUs/NATO tagorszagok, partok, szervezetek atveszik az orosz narrativat es “jogosnak” “meltanyolhatonak” fogadjak el.

sirdavegd · http://midnight-rider.blog.hu/ 2016.02.16. 13:46:18

@sorhajóhadnagy: Igen, ez valóban vicces tud lenni.
A balti országok azért nyínak, mert körbe vannak véve orosz katonai egységekkel, így összevásárolnak amit tudnak, illetve ott van a fél vándorcirkusz. Az oroszok meg azért sírnak, mert a NATO barna bakancsai már orosz anyácska földjénél csattognak és veszélyeztetik a határhoz igencsak közeli Szentpétervár biztonságát. Ebbe a paranoid spirálba azért könnyű lehet bele ragadni - amellett, hogy például jót tesz a gépipar egyes szegmenseinek. Csak a katonák és diplomaták ne vegyék túl komolyan magukat.

sirdavegd · http://midnight-rider.blog.hu/ 2016.02.16. 13:55:24

@Rammjaeger83: Nem, ha jól tudom az 1988-as (?) Egységes Európai Okmány óta nem lehet olyan hálózatos infrát kiépíteni/üzemeltetni, amibe nem engedsz be másokat. Emiatt kellett liberalizálni a távközlést, légi-vasúti-légi szállítást, áram és gázpiacot. Tehát olyan nincs, hogy én építek valami csövet és csak az mehet bele amit én teszek. Helyette: építek egy csövet és beszedem a használat díját - és ha akarom, akkor én is szállítok rajta.
Telekom szegmensben emiatt lehet szolgáltató váltani újradrótozás nélkül (ha találsz olyat, aki az adott területen működik...), vasút esetében is ezért lett külön választva a pályavasút a teherszállítástól (Oké, nálunk van a MÁV ami magában foglalja a pályavasutat és a személyszállítást, karbantartást, mozdonybérbeadást végezgető MÁV-Stopot), bár a Deutsche Bahn nemrég lett figyelmeztetve azért, mert nem választotta eléggé szét magát (dacára annak, hogy a teherszállítást végző DB Schenker eléggé önállóan működik - viszont náluk már a személyszállítás is liberalizált, ami nálunk csak a jövő zenéje :( ).

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2016.02.16. 19:17:33

@Untermensch4: Nos igen, ez Így leírva sci-fi, leszámítva az aprópénzre váltás hiányát, ami elég közel áll a jelenlegi helyzethez. Amíg a NATO létezik, feladatot is fog találni magának, ha másképp nem, úgy, hogy csinál.

Az orosz külpolitika meg jelenleg még ott tart, hogy katonai eszközökkel hárítja az ellenséges kitúrási kísérleteket a saját befolyási övezetéből, hol gyorsabb (Abházia, D.-Oszétia, Krím), hol lassabb eredményekkel. Ezt az alapvető feladatot le kell tudni, mielőtt egyáltalán gondolkoznának az EU befolyásolásán, és ezt bizonyára a külügynél is tudják.

Valandil 2016.02.16. 20:12:41

@petraeus: Pakson kívül lesz még kieső alaperőművi kapacitásunk, az alternatívok meg támogatás nélkül a kanyarban sincsenek. Persze lehet reménykedni, hogy holnap már működő fúziós erőművekkel jelentkeznek a piacon a különböző gyártók...

Untermensch4 2016.02.16. 23:18:46

@sirdavegd: "...vasút esetében is ezért lett külön választva a pályavasút a teherszállítástól "
Mintha az angoloknál nem vált volna be az önállósított pályafenntartás és vmennyire visszaléptek volna ebben... nem nagyon követem a vasúti eseményeket, lehet hogy nem ebbe az eseménysorba tartozó történet...

Untermensch4 2016.02.16. 23:33:30

@Rammjaeger83: Az azért nem tűnik elképzelhetetlennek hogy miközben saját befolyási övezetükben katonai eszközökkel igyekszenek úrrá lenni a helyzeten, az EU-t nem katonai eszközökkel próbálják "megfelelőbb" szomszéddá befolyásolni. Főleg hogy a NATO ellenében vszeg a katonai fellépés a legkevésbé célravezető. Ha a "Baltikumban és a lengyeleknél meglévő történelmi fóbiák" alapján pl egy Lengyelország (mint ambícióiban középhatalom)+Baltikum, NATO-n kívüli ütközőzóna sugallmazása célravezető lehet orosz szemszögből akkor ezt pont katonai eszközök nélkül lehet elérni... (tudom, ez is sci-fi de ugyanazon "történelmi fóbiák" része a távoli nagyhatalmak által adott biztonsági garanciákkal szembeni szkepticizmus is. Plusz ha a távoli helyszínekre kevesebb NATO-tagállamból lehet kontingenst összebarkácsolni az önmagában növeli az orosz befolyás képességét.)

Untermensch4 2016.02.16. 23:40:58

@petraeus: Paks-sal kapcsolatban van egy optimista elméletem. Úgy mondják hogy egy atomerőmű alapozását eléggé korán el kell kezdeni, ismerve a hazai viszonyokat az alapozási fázis még el is nyúlhat (a költségekkel együtt...). Ha mondjuk 2025-re kiderül hogy hoppá, 2028-ra építhetnénk erre az alapozásra olcsóbban egy (csak a példa kedvéért) tóriumos kazánt (óriási mutyilehetőség az indiai partnerekkel), hipp-hopp a szerződés különféle formai problémái miatt néhány gyors kör ilyen-olyan EU-s hivatalokban, bíróságokon, stb és olcsó visszatáncolás. Addigi beruházás nagyjából megfelelő áro megvan, folytatása az újabb lehetőségeket kihasználva optimalizálható.
Persze napjaink politikusaiból nem nézek ki egy ekkora húzásra való képességet de brilliáns lenne a hibás szerződéses trükk, főleg hogy az oroszok is szoktak szerződésekre hivatkozni.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2016.02.17. 08:53:45

@Untermensch4: Persze, lehet a kettőt párhuzamosan csinálni. De gyaníthatóan nem jó ötlet keresni a konfliktust az EU-vezérekkel, miközben az ország szűk befolyási övezete is rendezetlen. És ezt bizonyára az oroszok is tudják.

molnibalage 2016.02.19. 09:33:53

@petraeus: Milyen alternatív technológiákra gonoldsz? Ha lenne is, akkor ezek minden kockázatát szerinted nem inkább egy közép- vagy nagyhatalomnak kellene felvállalni...? 3-4 év alatt nem történik csoda az energetikában... Vagy egyáltalán hol történik...?