"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Cikkek

  • Amikor minden hiábavaló„Gyanútlanul és akaratlanul, csalimadárként magamra húztam kettőt a konvoj négy kísérőhajója közül...Megint olyan makacsul üldöztek, hogy a legkevésbé én magam hittem volna, hogy le tudjuk őket...
  • Festung BudapestHosszú kihagyás után ismét egy irodalmi újdonságot ajánlunk az olvasóközönség figyelmébe. A mai napon kerül ki a nyomdából a bolgár hadtörténész, Kamen Nevenkin A Budapest Erőd. A magyar főváros...
  • KatPol Kávéház XLVI. - Grafit a tetőnKedves hallgatók! A korábban tett ígéretünknek és a meghirdetett szavazás eredményének megfelelően a Csernobil az a sorozat, mellyel az aktuális adásban foglalkozunk. Az adás letölthető innen, a...
  • A megaláztatás évszázada XII.Üdvözlöm minden kedves olvasónk! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, és az ígéretemnek megfelelően máris újabb résszel folytatódik a modern kínai történelemmel foglalkozó sorozatunk. Az eddigiekhez...
  • KatPol Kávéház XLV. - Lánctalpas találkozóKedves hallgatók! Hagyományainkhoz híven podcastunk 45. adásában ismét élménybeszámolóval jelentkezünk, ezúttal a Militracks idei rendezvényéről ill. az overlooni hadimúzeumról: Listen to "KatPol...

Facebook

Címkék

1.vh (5) 2.vh (84) afganisztán (52) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (53) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (19) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (11) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (6) franciák (34) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (30) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (36) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (35) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (22) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (5) kémek (6) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (78) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (18) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (51) lengyelek (9) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (38) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (4) németek (49) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (2) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (94) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (55) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (13) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (1) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (67) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (28) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (15) ulster (2) usa (156) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

Fegyverben a szomszédság VI. - A balkáni bástya

2014.01.05. 10:00 KatPol Blog

Grodin & Rammjaeger83

A Varsói Szerződés és a NATO kötelékét egyaránt megtapasztalt közép-európai államok haderőit és védelempolitikáját bemutató sorozatunkban a 2014-es év méltó üdvözlése gyanánt ma Bulgáriát vesszük górcső alá, amely a szó szűken vett értelmében Lengyelország mellett szintén nem tartozik a szomszédaink közé. Alighanem ezzel magyarázható e két ország általános hazai megítélésének azonossága: összességében baráti a viszony, csak sajnálatos módon közénk ékelődött egy "kellemetlen" ország. De ennél azért több történelmi párhuzamot lehet említeni Bulgária és kis hazánk között, sőt alighanem többet, mint bármelyik másik környékbeli állam esetében.

A múlt öröksége

A jelentős történelmi gyökereket hátrahagyó kora középkori múltat a nagyhatalmi fennhatóság sokáig elhúzódó korszaka követte, később pedig az immár önálló külpolitika központi törekvésévé a nyugati diplomaták által szétszabdalt nemzettest egyesítése vált, amelyet Magyarország esetében a trianoni békediktátum indokolt, Bulgáriában viszont már az autonómia 1878-as elnyerése után szinte azonnal érvényesült. Az ambiciózus célkitűzés szolgálatában 1912-45 között összesen négy háborúba szálltak be, melyek számukra kivétel nélkül hátrányos eredménnyel zárultak.

Bulgaria-SanStefano_-(1878)-byTodorBozhinov.png

Az igazán húsbavágó politikai következményeket azonban Bulgária, alighanem éppen a halmozottan periferiális elhelyezkedéséből fakadóan, sikeresen elkerülte - noha létrejötte óta többé-kevésbé ellenséges országokkal volt határos -, sőt a Harmadik Birodalom egyetlen szövetségesének számított, amely a II. világháborút területi nyereséggel fejezte be. Említést érdemel még, hogy kelet- és közép-európai viszonylatban a harcok pusztítását is kevéssé szenvedte el. 1944 szeptemberében a Vörös Hadsereg nem egészen 13 ezer fős élőerő-veszteség árán, államcsíny és népfelkelés által kisegítve, gyors ütemben vette birtokba a Szovjetunióval szemben egyébként következetesen semleges országot - még a lakosság is rendszerint örömmel fogadta őket, ami a szovjet államhatártól nyugatra nem volt általános jelenség.

sofia1.jpg

Persze mindettől függetlenül a régóta áhított cél, az összes bolgár egy hazába tömörítése vérmes álom maradt, a rossz tapasztalatoknak köszönhetően pedig a bátorító példaként működő katonai hagyományok és a hadsereg magas társadalmi presztízse ugyanúgy hiányoznak, mint nálunk. A bolgárok inkább a nemzeti felkeléseikre, semmint háborús szerepléseikre gondolnak vissza büszkeséggel, és a történelmi sérelmek dacára a Balkán pacifistáiként erős ellenszenvet táplálnak a régió fegyveres konfliktusaiban való részvétel és az "aktív védelempolitika" ötleteivel szemben.

A számunkra könnyen felismerhető hasonlóságok azonban ennyiben kb. ki is merülnek, már ami a szovjet hegemónia korszakát illeti. A népi Bulgária ugyanis több szempontból egyedülálló tagállama volt a Varsói Szerződésnek, szövetségi politikájában is markánsan különbözött a lengyeltől, magyartól és romántól egyaránt. Az oroszokhoz jelentős vallási-kulturális kötelékek fűzik a bolgárokat, akik monarchiájuk viszonylag rövid történelméből is joggal vonhatták le a következtetést, hogy a Kreml támogatása vagy legalábbis jóváhagyása nélkül politikai vezetőik nem maradhatnak sokáig hatalmon, háborús szerepvállalásuk pedig nem lehet győzedelmes. Ehhez hozzá kell venni, hogy Bulgária földrajzilag el volt szigetelve a Szovjetuniótól és a vele baráti államoktól, másrészt Romániát leszámítva egyik régi háborús ellenfele sem került a szovjet hatalmi tömbbe, sőt közülük kettő éppenséggel már 1952-től a NATO-t erősítette. A Varsói Szerződés hivatalos funkciója tehát - azaz biztonsági garanciák érvényesítése az ellenséges szomszédokkal szemben a kollektív védelem jegyében - Bulgária esetében valós és kiemelt fontossággal bírt, míg az egyik rejtett funkció - ugyanilyen garanciák nyújtása, de azonos szövetségi rendszerhez tartozás folytán - nem érvényesült.

1-Voinik_kletva.jpgA politikai vezetés ebben a helyzetben nem látott más járható utat, mint maximálisan hagyatkozni egy távoli nagyhatalom támogatására - persze emlékezhettek rá, hogy ugyanezzel a hozzáállással a két világháborúban sem mentek valami sokra, ami önmagában jelezte politikai mozgásterük valódi méreteit. Minőségi változást jelentett viszont az elköteleződés mértéke, mivel Bulgária hamarosan a szocialista testvériség legrendíthetetlenebb tagjaként vált ismertté, ahol a belső ellenzék tevékenysége sosem ért el olyan szintet, ami akár a baráti hadseregek, akár a hazai fegyveres erők bevetését szükségessé tette volna. A szovjet csapatok már 1947-ben elhagyták az országot, azaz parancsnokaik aligha számítottak arra, hogy majd akad még ott tennivalójuk. A jelképes gesztusokat leszámítva Bulgária, mint a SzU egyetlen balkáni szövetségese minden kül- és védelempolitikai önállóságát feladta, így természetesen az 1968-as csehszlovákiai invázióból is kivette a részét, igaz a román gáncsoskodás miatt jobb híján a szovjet légiszállító kapacitás igénybevételével. Mindezt a nagy testvér többek között nyersanyagok és energiahordozók kedvezményes szállításával, továbbá Brezsnyev főtitkársága alatt évi 400 millió rubel kölcsönnel honorálta.

Ám a kivételes helyzet sem változtathatott a már említett földrajzi elhelyezkedésen, amelyet a szovjetek is másodlagos fontosságúnak ítéltek. Ehhez hozzájárult, hogy NATO-tagságuk dacára Görögo. és Töröko. inkább egymást, semmint a bolgárokat vagy akár a szovjeteket tekintették potenciális ellenségnek, ezt pedig Bulgária a saját javára fordíthatta a görögökkel való viszony konszolidálásával, amely 1987-ben a jószomszédi viszony, együttműködés és barátság közös deklarációjában öltött látványos formát. Ettől függetlenül a politikai és katonai vezetés is tisztában volt vele, hogy a török hadsereggel szemben legfeljebb azonnali és erélyes szovjet beavatkozás esetén lenne esélyük, de joggal lehetett bízni abban, hogy mindkét szuperhatalom elegendő józansággal bír egy ilyen helyzet elkerüléséhez.

bulgaria.jpg

A hatalmi tömbök természetéből logikusan adódott, hogy a laikusok várakozásaival ellentétben a népi Bulgária nem is főleg az "ősellenség" törökökkel, hanem a szocialista munkásönigazgatás el nem kötelezett államával, Jugoszláviával került diplomáciai összetűzésekbe, amire nem meglepő módon nemzetiségi természetű problémák adtak okot. A macedón tagköztársaságot elorzott ősi földnek, a saját nemzeti kultúra bölcsőjének tartó bolgár vélekedés nem nyilvánult ugyan meg hivatalosan "benyújtott" területi igényben, viszont hagyományosan széles körben elterjedt, a jugoszlávok pedig emellett a szolgalelkű külpolitikát és a macedón kisebbség asszimilációjára irányuló törekvéseket is irritálónak tekintették a bolgárok részéről. A fegyveres összecsapás lehetőségével - részben a honvédő népi háborúra berendezkedő jugoszláv politikának köszönhetően - azonban itt sem kellett komolyan számolni.

Összességében az imperialista agressziót megelőző csapás katonai doktrínája, melyet a keleti tömb minden állama kötelezően átvett, Bulgária esetében vajmi kevéssé érvényesült. Az ország olyannyira nem élvezett prioritást a szovjetek számára a haditechnikai modernizáció terén, hogy a Bolgár Néphadsereg (BNA) lövészegységei még a rendszerváltoztatás idején sem voltak teljesen motorizálva, és csak aránylag kevés páncélozott szállítójárművel rendelkeztek. Ezen a téren fennálló hátrányukat nagy mértékű békebeli mozgósítással igyekeztek kompenzálni - a felnőtt lakosság magasabb hányada teljesített katonai szolgálatot, mint a VSz bármely másik tagállamában, és a sorkötelezettség alól mentesítő okokból is igen kevés volt terítéken. De a BNA az 1987-ben összesen 105 ezer fős állományával így is a szövetség második legkisebb haderejének számított.

Az elvesztegetett '90-es évek és integráció

A '90-es években Bulgária elkésett az euroatlanti integrációval és a haderő átalakításával számos szomszédjához képest, ennek bel- és külpolitikai okai egyaránt voltak.

Egyfelől a kommunisták távozását követő egy éves átmeneti káosz után hatalomra kerülő, a volt kommunista párt utódjának színeiben megválasztott szocialista kormány nem támogatta kifejezetten az euroatlanti integrációt - többször kijelentették, hogy bár céljuk az euroatlanti védelmi rendszerbe való tagozódás, ettől még szeretnék megőrizni szoros kapcsolataikat Oroszországgal is. Emellett nem volt kész koncepciójuk a haderő átalakítását illetően sem. Így bár formailag érvényesült a civil kontroll és a civil vezetésű védelmi minisztérium primátusa a haderő felett, ez a gyakorlatban gyenge maradt.

Mindennek köszönhetően a haderő átalakításával, pontosabban át nem alakításával kapcsolatos kezdeményezés a vezérkar és a főtisztek kezében maradt, akik érthető módon nem siették el a reformokat. A '90-es években született katonai doktrínák szinte teljes egészében a katonai vezetés szellemi termékei voltak, amelyeket aztán a kormányzat kvázi a parlament bevonása nélkül jóváhagyott. Tehát a bolgár társadalom és közgondolkodás tradicionális, egy európai biztonsági rendszerrel kapcsolatos bizalmatlansága mellett a honvédelmi-katonai elit belső ellenállása is késleltette az integrációs kezdeményezéseket.

Másfelől a VSz felbomlásával Bulgária egyszerre utolsó védőbástyából elszigetelt országgá vált, amely nem támaszkodhatott többé a Kreml segítségére, hiszen az oroszok keze saját problémáik miatt már egyáltalán nem nyúlt olyan messzire, mint a régi szép időkben. Ugyanakkor az egyedüli világhegemónként megmaradt Egyesült Államokkal nem léteztek jelentős történelmi-kulturális kapcsolatai. Ebben a környezetben Bulgária arra kényszerült, hogy bilaterális alapon rendezze kapcsolatos szomszédaival, olyanokkal is, amelyekkel jelentős történelmi ellentétei és/vagy területi vitái voltak, illetve a területükön élő etnikai kisebbség miatt akár a beavatkozás veszélye is fennállt (pl. Törökország). Emellett Jugoszlávia felbomlása több szempontból is érintette az országot.

Uchenie-BG-1998.jpgBulgária az első között ismerte el Macedónia függetlenségét, melynek területét és lakosságát bizonyos szempontok szerint bolgárnak tekintették - a XX. század első felében pedig nem egy alkalommal ezt az összetartozást katonai megszállással is módjukban állt kifejezni. Ugyanakkor, mivel a történelmi gyökerekre hivatkozó, területi alapú revízió Bulgária számára épp annyira nem volt realitás a '90-es években, mint akár hazánk számára, még mindig kedvezőbbnek tűnt számukra egy náluk is kisebb, támogatásra szoruló, Szófiával szoros kapcsolatokat ápoló, független Macedónia létrejötte. Legalább ilyen fontos volt azonban, hogy a Jugoszlávia, majd Szerbia ellen bevezetett embargók miatt Bulgária gyakorlatilag elveszítette legfontosabb kereskedelmi útvonalát Európa felé. Ilyen környezetben érthetően nem érezte túlságosan motiválva magát sem a politikai elit, sem a társadalom arra, hogy jelentősen csökkentse a haderő méretét.

A fenti bel-és külpolitikai stagnálással párhuzamosan a haderő költségvetése nominálisan nem nőtt, reálértéken pedig alaposan elinflálódott. Figyelembe véve az azonos méretet (még 1997-ben is a rendszerváltás szintjének megfelelő, kb 100-110 ezres haderőt tartottak fent, jelentős arányú sorkatonai szolgálattal), ennek eredménye krónikus alulfinanszírozottság, az infrastruktúra leromlása, a fizetések csökkenése és a fejlesztések teljes elmaradása lett.

Bulgária először 1997-ben, az addig ellenzékben lévő SDS (Demokratikus Erők Szövetsége) hatalomra kerülése után kezdte meg védelmi és hadiipari struktúrájának átvilágítását, illetve ekkor nyilvánította ki először, hogy célja az euroatlanti integráció. A térség más államaihoz, így hazánkhoz hasonlóan a hamarosan kirobbanó koszovói válság a bolgár vezetés számára is kitűnő lehetőséget kínált arra, hogy bizonyítsák “hűségüket”.

A bolgár kormányzat így a lakosság ellentétes érzéseivel szemben is nyíltan kiállt a NATO-beavatkozás mellett, dacára annak, hogy a határ egészen közel fekszik a fővároshoz, így fennált egy szerb megtorló csapás, vagy akár a “baráti tűz” lehetősége is - ez utóbbi meg is történt, például Szófia külvárosában "landoló" szövetséges rakéták formájában. Emellett például átengedték a légterük használatát is a NATO-gépeknek. Olyan gesztus volt ez, amit az követeléseik ellenére még az oroszok sem kaptak meg tőlük, részben emiatt kellett a híres-hírhedt pristinai ejtőernyős akciójuk után a NATO-erők logisztikai támogatására hagyatkozniuk.

Tehát Bulgária bizonyította elkötelezettségét, és a következő években is kitüntetett figyelemmel fordult az USA felé, amelytől (hasonlóan például Lengyelországhoz) kiemelt védelmi garanciákat remélt, részben azért, mert az európai blokk államaira történelmi tapasztalatok és saját elhelyezkedése miatt kevésbé hagyatkozhatott. S bár az euroatlanti integráció eléréséig még hosszú útra volt szükség, ez nem akadályozta meg őket abban, hogy ugyanúgy csapatokkal támogassák az USA és szövetségesei nemzetközi erőfeszítéseit Irakban és Afganisztánban, mint az addigra már NATO-taggá vált államok.

Végül a bolgárok 2004 márciusában váltak a NATO, és 2007 januárjában az EU tagjává - ez azonban nem jelenti azt, hogy honvédelmük szervezetének átalakítása ezekkel a dátumokkal befejeződött volna.

Stratégiai dokumentumok

A '90-es évek második feléig a védelmi stratégiák és katonai doktrínák kérdését - hasonlóan a haderő általános fejlesztési irányaihoz - általános érdektelenség övezte a politikai elit részéről. A status quo egészen 1998-ig állt fent, amikor is az új (a parlamentből azóta lényegében kiesett) rendszerváltó liberális párt vezette kormány, majd az ezt 2001-ben felváltó Simeon-féle Nemzeti Mozgalom (melynek győzelmét nagyjából úgy kell elképzelni, mintha Mo.-n Habsburg Ottó nyert volna választásokat, bár a volt cár sosem jelentett be formális igényt a monarchia visszaállítására) is lelkes dokumentumgyártásba fogott, hogy behozzák a lemaradást.

Az időszak elején készült dokumentumok terén még megfigyelhető volt a párhuzamosság és a rivalizálás a katonai vezetés és a civil honvédelmi vezetés dokumentumgyártói között, a legteljesebb képet azonban először 2002-ben sikerült letenni az asztalra, a bolgár honvédelemről szóló Fehér Könyv megalkotásával.

WP_2002_Front.jpgA dokumentum szerkezetében hűen tükrözi az azóta is megfigyelhető bolgár hozzáállást a honvédelemhez és a szövetségesi együttműködéshez: az integráció és az amerikaiakkal való minél jobb viszony érdekében a legteljesebb mértékben igénybe vesszük a tanácsadók által javasolt formátumokat és megközelítéseket, legalábbis dokumentumok szintjén - majd ebből minél kevesebbet valósítunk meg.

A 2002-es fehér könyv ennek nagyszerű példája. Számos grafikont tartalmaz, konkrétumot viszont szinte semmit. Például ekkor jelent meg először, hogy 2015-ig jelentős technikai fejlesztéseket szeretnének eszközölni, csak épp az nem derül ki a dokumentumból, hogy mit, miből és mikorra. (És egyáltalán milyen megfontolásból lett pont 2015 a megszabott határidő?) Egyes feltételezések szerint ez a fajta megközelítés a szövetségesi elvárások teljesítésén kívül a kormányzat kezét (illetőleg markát) is szabadon hagyta a konkrét döntéshozatal szintjén.

Ezt követte egy stratégiai védelmi felülvizsgálat 2003-2004-ben, de ez leginkább csak arra volt jó, hogy megindítsa a régóta várt jelentős létszámcsökkentést, előkészítse a sorkötelezettség eltörlését, valamint megfelelő vitatémát szolgáltasson a kormány, az ellenzék, illetve az önállóságához és befolyásához továbbra is ragaszkodó katonai vezérkar között.

2009-ben azonban újabb kormányváltás volt, melynek nyomán az új, erősen integráció-párti kormányzat megállapította, hogy elődeik (tehát sem Simeon mozgalma, sem az utánuk következő szocialista kormány) a hangzatos szavakon kívül nem sok mindent tettek a haderő tényleges átalakítása érdekében (leszámítva a sorkötelezettség eltörlését, melynek révén a létszám 45-50 ezer köré csökkent), így inkább hozzáláttak a dokumentum-írogatásnak és reformoknak még egyszer az elejétől - térségünkben egyáltalán nem szokatlan módon.

Javukra írható, hogy másodszorra, újabb tíz év csúszást követően már jóval alaposabb munkát végeztek. A következő dokumentumok születtek meg, melyek tartalmát az elmúlt egy-két évben már a gyakorlatban is viszontláthatta a bolgár honvédelem szervezete és a közvélemény egyaránt.

Fehér könyv a bolgár honvédelemről

Az előzőhöz képest a 2010-es dokumentum már konkrét iránymutatásokat tartalmaz a haderő jövőbeni szervezetét illetően - bár bevezetőjében a változatosság kedvéért elsősorban az előző kormányok elégtelen munkáját bíráló kijelentések vannak többségben. Így például hosszú idő után végre előirányozza a független haderőnemi parancsokságok és a korábban igen befolyásos vezérkar integrálását a honvédelmi minisztérium szervezetébe (ezt a legtöbb hasonló méretű új NATO-tagállam megtette már korábban), ezen belül pedig felállítja az egyesített erők parancsnokságát. A "vízfej" csökkentését nem csak szerkezetileg, hanem létszám tekintetében is célként jelöli meg, 750 fős minisztériumi állományt irányozva elő.

A haderő létszámát körülbelül 34.500 főben határozza meg, (civil alkalmazottakkal együtt a teljes honvédelmi szervezetet pedig 44.000 főben), melyből további 7000-es csökkentést irányoz elő, 10%-os önkéntes tartalékos ráta mellett. A szervezeti átalakítás határidejét egységesen 2014-re irányozza elő a dokumentum.

zx450y250_269551.jpg

Tanulságos és előremutató szándékként jelenik meg továbbá a új eszközök beszerzésére fordított összeg arányának 1%-ról 15% körüli szintre való emelése - bár elődeihez hasonlóan egy a dokumentum sem fogalmazza meg, hogy konkrétan milyen projektekre fordítódik majd. Erről ugyanis a dokumentum folyományaként megjelent két másik anyagban olvashatunk valamivel bővebben.

A bolgár haderő hosszú távú fejlesztési terve

Az előző dokumentum folyományaként megszületett fejlesztési terv olyan tételeket és képességeket tartalmaz elsősorban, amelyeket a már vizsgált szomszédos országok jó pár évvel korábban megfogalmaztak. Például célként fogalmazza meg a felderítő képesség javítását (UAV-k beszerzése), a különleges egységek kapacitásának javítását, vagy éppen a haderő minél nagyobb arányban való képessé tételét gyors reagálást és aszimmetrikus hadviselési formákat igénylő, eltérő földrajzi és klimatikai viszonyok között végrehajtandó műveletekre - tehát a mai klasszikus értelemben vett szövetségesi missziós szerepvállalásra. Ennek a dokumentumnak a folyománya az a fejlesztési-beszerzési koncepció, amelyről később még beszámolunk.

Nemzeti védelmi stratégia (2011)

A korábbi dokumentumok alapján, illetve azokat követően készült el. Ez viszonylag szokatlan, mert általában ez a dokumentum készül el először és a többi utána - ez jelzi, hogy a bolgár védelmi gondolkodás még mindig elsődlegesen katonai fenyegetésekből indul ki, és csak "másolja" a kötelező dokumentációs/szerkezeti egységeket a NATO nyugati tagjairól.

A stratégia szintén 2020-as időtávon fogalmazza meg a külső és belső fenyegetések manapság divatos listáját. A szigorúan vett honvédelmi perspektívánál szélesebb körű dokumentumként nagy hangsúlyt fektet a biztonság nem katonai (társadalmi, gazdasági, információs), valamint Bulgáriára nézve specifikus (szervezett bűnözés, korrupció) tényezőire. 

A fentieken felül új törvények (például a tartalékos rendszerről és a katonai rendőrségről) és egyéb dokumentumok szolgálják azt, hogy a bolgár honvédelem legalábbis dokumentumok terén felzárkózzon szomszédos szövetségeseihez.

Védelmi költségvetés

Ahogyan már említettük, a bolgár honvédelmi költségvetés a 90-es években nagyjából konstans szinten, a GDP 2-3%-a környékén maradt. Hála azonban a jelentős inflációnak, a GDP reálértéken is mérhető csökkenésének és annak, hogy a haderő létszáma változatlan maradt, ez reálértéken nézve súlyos finanszírozásbeli csökkentést jelentett valójában.

A 2000-es évek elején aztán a szövetséges feladatokban való részvétel és a gazdasági növekedése beindulása miatt továbbra is megmaradt ez az arány, ami a haderő csökkentésével párhuzamosan növelte a finanszírozás színvonalát. Ezzel Bulgária hirtelen Közép-Európa egyik meglehetősen jól teljesítő államává lépett elő - mígnem 2010-re a gazdasági világválság és az ezzel együtt újraéledő belpolitikai instabilitás és elégedetlenség folyományaként végül tényleges vágásokra volt szükség a költségvetésben, amely így a hazánkénál még így is valamivel magasabb, 1,1-1,3%-os GDP-arányos szinten állt meg. Tehát, bár a legutóbbi stratégiai dokumentumok szinte törvényi szintre emeltek egy 1,5%-os ambíciószintet, ezt egyelőre nem tudja teljesíteni a bolgár költségvetés.

Figyelembe véve, hogy Bulgária gazdasága a mai napig nem a legizmosabb, ez a költségvetési arány nagyjából 1 milliárd levának, azaz hozzávetőleg 150-160 milliárd forintnak felel meg (2011/2012-es adat, de a 2013-as is hasonló). Tehát a magyar honvédelmi költségvetés kb. kétharmadából tartanak fent a mai napig egy a magyarnál nagyobb, 35 ezres haderőt, légierőt és haditengerészetet beszámítva, mindezt úgy, hogy az új beszerzésekre fordított tényleges összeg 8-10% körül mozog. (Ennek fényében azt is el lehet képzelni, mennyit kereshet átlagosan egy bolgár hivatásos katona.)

Blg_DefBudget_2010_WP.jpg A bolgár védelmi költségvetési alakulása 2010-ig - (Forrás: a 2010-es fehér könyv)

A hamarosan megjelenő folytatásban a bolgár haderőről, annak felszereléséről, hadiipari hátteréről és külföldi műveleteiről lesz szó.

59 komment · 3 trackback


| More

Címkék: bulgária nato varsói szerződés

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr385712118

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Fegyverben a szomszédság V. - A varsói koktél 2014.01.09. 12:45:58

Miután előző cikkünkben áttekintettük Lengyelország elhelyezkedéséből és stratégiai helyzetéből adódó biztonsági dilemmáit, most lássuk, mit tud felvonultatni a német és orosz nagyhatalmak közé szorult Varsó katonai téren, és egyáltalán hol és hogyan v...

Trackback: Fegyverben a szomszédság IV. - amikor a tyúk mégis madár: Lengyelország, a lelkes szövetséges 2014.01.09. 12:45:31

Kevés olyan ország van Közép-Európában, amely ne mondhatná el magáról valamilyen formában, hogy évszázadokig a függetlenség és megszűnés különböző fázisai között ugrándozott, ahogyan azt szomszédai aktuális nagyhatalmi érdeke éppen megkívánta. Lengyelo...

Trackback: Fegyverben a szomszédság III. - Dákia védelmezői 2014.01.09. 12:45:03

Találós kérdés: hány országnak van ma Kelet-Európában titkosszolgálati múltú kormányfője? A FÁK államain és a hazai politikai vonatkozásokon túl, természetesen. Eggyel biztosan kevesebbnek. Keleti szomszédunkban két és fél hónapig bírta a kül...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval, a gondolkodni igyekvő bircа · http://maxval.co.nr 2014.01.05. 10:51:02

"a macedón kisebbség asszimilációjára irányuló törekvéseket"

Ez hol történt?

maxval, a gondolkodni igyekvő bircа · http://maxval.co.nr 2014.01.05. 10:53:49

Egyébként - a nemlétezú "macedón kisebbségtől" eltekintve - abszolút pontos cikk, gratulálok.

Kullancs1983 2014.01.05. 11:09:20

Na, Lengyelország azért elég régi szövetséges, Bulgária meg tényleg csak messze van, meg így a XX. században vannak közös ellenségek.
Az oroszokkal való jó viszony érthető, közös vallá, származás (bár ez kicsit kusza), ráadásulazon az oroszok szabadították föl őket az "ősellenség" törökök alól.
A Balkán pacifistái? Pedig valaha ők voltak a Balkán poroszai... Ejj. :)
Ja, és a bolgár katonák biztos keveset keresnek, de tudtommal se az árak sem túl magasak arrafelé, se az általános életszínvonal, szóval katonának állni még mindig nem olyan rossz választás azt hiszem.

Kullancs1983 2014.01.05. 11:10:35

@maxval, a gondolkodni igyekvő bircа: Jugoszláviában. Bármily meglepő, de ott nagyon is létezett macedón kisebbség.

maxval, a gondolkodni igyekvő bircа · http://maxval.co.nr 2014.01.05. 11:14:29

@Kullancs1983:

Hol? Mely időszakban? A cikk nem a jugoszláviai Macedóniáról szól, értelmezésem szerint.

Kullancs1983 2014.01.05. 11:27:57

@maxval, a gondolkodni igyekvő bircа: "A jugoszlávok pedig emellett a szolgalelkű külpolitikát és a macedón kisebbség asszimilációjára irányuló törekvéseket is irritálónak tekintették a bolgárok részéről."

maxval, a gondolkodni igyekvő bircа · http://maxval.co.nr 2014.01.05. 11:31:13

@Kullancs1983:

Ez hogyan vonatkozhat a jugoszláviai Macedóniára? Hogyan asszimilálhatna BG egy külföldi területen bárkit is?

Más részről pedig a kommunista Jugoszláviában a macedón nem kisebbség volt, hanem az egyik államalkotó nemzet.

maxval, a gondolkodni igyekvő bircа · http://maxval.co.nr 2014.01.05. 11:32:39

@SchA:

Magyarul a kevesebb mint 2 ezer fős adatról beszélünk?

maxval, a gondolkodni igyekvő bircа · http://maxval.co.nr 2014.01.05. 11:39:09

@SchA:

Egyébként ez megér egy külön elemzést. A semmiből hirtelen lett a 40-es évek közepére egy 200 ezres macedón kisebbség BG-ban, létezett 20 évig, majd 95 %-a eltűnt.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2014.01.05. 11:52:15

@maxval, a gondolkodni igyekvő bircа: @Kullancs1983:

Látom, az ominózus mondat nem sikerült eléggé egyértelműre. A bolgár létező szocializmus második felében ment egy általános asszimilációs politika, melynek alapvetése szerint az ország minden lakója bolgár, csak egy részük sajnos korábban idegen kulturális hatás alá került (eltörökösödött stb.). YU ezt kifogásolta, mert hivatalos álláspontja szerint Bulgáriában volt egy macedón kisebbség. A bolgárok ezt úgy reagálták le, hogy a macedón tagköztársaságot deklaráltan nem ismerték el nemzeti entitásnak.

Objektíve Bulgária '47-es (mai) határai között tényleg éltek/élnek macedónok, de aligha voltak bármikor is többen néhány ezernél. A 200 ezres adat tisztán politikai célzatú volt, és a valóságot nem sokban fedte.

www.country-data.com/cgi-bin/query/r-1914.html

SchA · http://katpol.blog.hu 2014.01.05. 11:54:25

@maxval, a gondolkodni igyekvő bircа:

A wikiből meg a cikkből össze tudod rakni a magyarázatot, ha egy kicsit gondolkodsz. (nicked szerint igyekszel)

Van egy minimális macedón kisebbség. Bulgária asszimilálni akarja őket, ezért az MVH előtt el sem ismeri, h léteznének. MVH után két népszámláláson jugó nyomásra nem hogy kénytelen megteremteni a macedón kisebbség kategóriát, hanem még a nem macedónokat is ekként striguláznak be. A kemény hidegháborús szakasz végével, népszámlálásban már csak egy marék macedón látszik, konstans szinten. Ebben benne játszhat az is, hogy Bulgária tényleg asszimilálta a jó részüket MVH előtt/1965 után. Nézd meg, hogy a szabad népszámlálásokon, ahol már meredeken csökken a macedónok száma, durván emelkedik a "nem kíván válaszolni" kategória.

Kullancs1983 2014.01.05. 11:59:30

@maxval, a gondolkodni igyekvő bircа: Na, bár megválaszolták a kérdést, de. Egyrészt ehetett volna ilyen-olyan módon befolyásolni egy adott kisebbséget, hogy ne annak vallja magát aminek, hanem (vélt vagy valós előnyökért) tartsa magát a "nagytestvér" nemzethez tartozónak. Másrészt Jugoszláviának népei és nemzetiségei voltak, kisebbségei meg nem. Na ja.

maxval, a gondolkodni igyekvő bircа · http://maxval.co.nr 2014.01.05. 12:58:17

@Rammjaeger83:

Oké, értelek.

A bolgár erőszakos asszimilációs politika valóban létezett a kommunista BG-ban, a 70-es évektől kezdődően, de kizárólag a törökök ellen irányult, ill. az iszlám vallású bolgárok ellen.

Az akkori jugoszláv hivatalos álláspont - mely egyezik a mai macedón hivatalos állásponttal - szerint BG-ban több százezres macedón kisebbség van. Viszont ennek nyoma sincs az országban.

A több ezres számod igaz lehet, hozzá kell tenni, hogy még ez is azonban értelmezés kérdése. Manapság is egy rakás ember magát macedónnak mondja BG-ban, azonban ez alatt nem ért egy külön, a bolgártól eltérő nemzetiséget.

maxval, a gondolkodni igyekvő bircа · http://maxval.co.nr 2014.01.05. 12:59:46

@SchA:

"még a nem macedónokat is ekként striguláznak be"

Igen, erről sok infó van manapság. Mesélik idős emberek, hogy rendőrök jártak együtt a népszámlálókal és aki bolgárnak mondta magát, arra "rászóltak", hogy téved.

maxval, a gondolkodni igyekvő bircа · http://maxval.co.nr 2014.01.05. 13:02:15

@SchA:

"Bulgária tényleg asszimilálta a jó részüket MVH előtt/1965 után"

Ez biztosan nem igaz. Nem volt mit asszimilálni egyszerűen. A macedón nemzettudat tulajdonképpen csak a XX. sz. közepe felé kezdett megszilárdulni, s egyszerűen ki sem tudott ilyen alakulni BG-ban, mivel eleve ez Jugoszláviában zajlott. Ugyanígy Albániában és Görögországban sem lettek macedónok.

maxval, a gondolkodni igyekvő bircа · http://maxval.co.nr 2014.01.05. 13:03:59

@Kullancs1983:

BG-ban az ellenkezője zajlott. A BG-hoz tartozó macedón területeken a kommunizmus első szakaszában hivatalos politika volt a macedón kisebbség létrehozása a semmiből.

Kullancs1983 2014.01.05. 13:21:47

@maxval, a gondolkodni igyekvő bircа: Jugoszláv nyomásra, saját jobb meggyőződésük ellenére. Majd ennek eltüntével a helyzet a visszájára fordult. Már ha jól értelmezem az itt írtakat.

maxval, a gondolkodni igyekvő bircа · http://maxval.co.nr 2014.01.05. 13:34:25

@Kullancs1983:

Igen, valami ilyesmi. Dimitrov akkoriban nagyon haver akart lenni Titóval és függetlenedni Sztálintól. Zavaros az egész történet, máig nem világos az egész.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2014.01.05. 14:16:51

@maxval, a gondolkodni igyekvő bircа:

"The Turkish minority, like the Macedonian minority earlier, was now officially said never to have existed."

www.rand.org/content/dam/rand/pubs/notes/2009/N2498.pdf

'a leading Bulgarian Communist Party official declared Bulgaria "a one-nation state" and affirmed that "the Bulgarian nation has no parts of other peoples and nations."'

www.country-data.com/cgi-bin/query/r-1910.html

Amennyire tehát meg lehet ítélni, ez a politika minden kisebbségre kiterjedt.

maxval, a gondolkodni igyekvő bircа · http://maxval.co.nr 2014.01.05. 14:35:53

@Rammjaeger83:

Úgy volt az, hogy a 80-as évek elején megszüntették a személyi igazolványokban és minden más hivatalos papírban a "nemzetiség" rovatot. Aztán jött a kötelező névváltoztatás. A hivalos szöveg az volt, hogy mindenki "egyenrangú bolgár állampolgár" és a nemzetiség, etnikum elfelejtődött, mintha nem is létezne. Később a törökök esetében jöttek a különféle szövegek, hogy pl. egy török sincs BG-ban, mert az összesen valójában az oszmán időkben erőszakosan iszlamizált bolgár, stb.

Viszont mindez a gyakorlatban sosem vonatkozott a törökön kívül másokra (s persze a muzulmán bolgárokra vonatkozott, de náluk a "nemzetiség" eleve bolgár volt, náluk "csak" neveket cserélték le). Azaz az örményeket, oroszokat, gagauzokat, zsidókat, görögöket (ezek a fő kisebbségek a törökök mellett, persze sokkal kisebb a számuk) névváltoztatásra sem kényszerítették.

Szóval voltak "jó" és "rossz" kisebbségek. s a "rosszak" közé a törökök és a muzulmán bolgárok tartóztak. A cigányok meg a 2 között valahol, vallás szerint. Illetve pl. a kommunista hadseregben a cigányokat sosem sorozták be fegyveres szolgálatra, ahogy a törököket és a muszlim bolgárokat sem. De zsidókat, örményeket, stb. nem diszkrimináltak a sorkatonaságban sem.

SchA · http://katpol.blog.hu 2014.01.05. 15:05:02

@maxval, a gondolkodni igyekvő bircа:

A macedón nemzettudat fejlődéstörténetét épp nem vágom fejből, de például a törökországi kurdok esetében az asszimilációs politikai jóval azelőtt elkezdődött, minthogy létrejött volna egy érdemi kurd nacionalista mozgalom. Ez még nem ellentmondás.

maxval, a gondolkodni igyekvő bircа · http://maxval.co.nr 2014.01.05. 15:16:49

@SchA:

Oké, viszont tény, hogy ilyen nincs BG-ban. Aki ma macedónnak vallják magukat (a legutóbbi népszámláson 2 ezer fő), azok jellemzően Macedóniából kapnak pénzt különfél szervezeteken keresztül vagy félig-meddig vicvből csinálják. Igen, nem vicc. Egyszerűen ilyen nemzettudat nem létezik.

Az ősi Macedónia ma BG-hoz tartozó részén annyira nincs ilyesmi, hogy pont ellenkezőleg: ezen a részen erősebb a nacionalizmus, mint BG más részein.

Személyesen ismerek egy csomó embert, aki a macedón hivatalos álláspont szerint macedón kisebséginek számít.

Untermensch4 2014.01.05. 17:41:09

milyen a bolgárok humora? én hétköznap magyar vagy kun vagyok, ha 7végén iszok gepida, négy évente a kisebbségi levelezésnél lengyel... és erre a hülyeségre másokat is próbálok néha rábeszélni. ilyen történelmi előzményekkel 2000 jó humorú ember akadhat a határ közelében :)

sirdavegd · http://midnight-rider.blog.hu/ 2014.01.05. 18:24:21

Ismét egy jó poszt született :) . Szegény bolgárokkal sajnos nem foglalkozom túl sokat (mindig csak a csehek meg a lengyelek), van róluk egy elég rémes grafikonom, miszerint 1995-höz képest 1997-re a leva ECU-höz mért árfolyama 95-96%-kal csökkent (ehhez képest még a lej is egy stabil valuta, ugyanekkor -68% százalékon állt 1995-köz képest), illetve az infláció olyan magas, hogy bele sem fér a 0-30% közötti skálába 1998-ig.
(Forrás: Darvas Zsolt, Szapáry György 2008. Az euróövezet bővítése és euróbevezetési stratégiák. MT-DP – 2008/19. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, econ.core.hu/file/download/mtdp/MTDP_0819.pdf)
Később még előbukkannak azzal, hogy 2010-ben az exportjuk 59,8-64,4%-a ment az EU27-be, illetve az import 49-60,3%-a jött onnan (összehasonlításként:Románia 69,5-77,6% és 70,9-74,7%) (Forrás: Eurostat).
Továbbá az államadósságuk a GDP 7,2-28,92%-a között volt 2010-ben.
Aki akar finomságokat nézni, az itt tud körbenézni: www.imf.org/external/country/bgr/index.htm(tudom, fúúúj, de ennél sajnos nincs jobb :P )

sirdavegd · http://midnight-rider.blog.hu/ 2014.01.05. 18:35:21

@sirdavegd: ja, ha már Euroatlanti integráció:
megnéztem, hogy Bulgária mikor kezdett bizniszelni az IMF-fel: 1990 őszén lettek tag, majd 1991, 1992, 1994, 1996, 1997, 1998, 2002, 2004-ben vettek fel egy-két éves hiteleket. A válság alatt nem szorultak forrásbevonásra, ami csoda egy ilyen illikvid kis gazdaság esetében. Már csak azért, mert az államadósság 2008-ban mindkét országban a GDP 13%-át érte el, míg a magánszektor adóssága 138%-a volt a GDP-nek Bulgáriában és 67% Romániában.

Forrás:
www.imf.org/external/np/fin/tad/exfin2.aspx?memberKey1=93&date1key=2014-01-06
epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/macroeconomic_imbalance_procedure/indicators

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2014.01.05. 18:49:50

@sirdavegd: Valószínűleg nem véletlenül szóltak beszámolók arról, hogy Bulgáriában a '90-es évek közepéig még a forgalmasabb autóutakon is lehetett találkozni útonállókkal.

sirdavegd · http://midnight-rider.blog.hu/ 2014.01.05. 19:02:53

@Rammjaeger83: Ehh. Én csak a lakótelepi állattartásról hallottam eddig. Egyetemi berkekben amúgy érdekes a körkép, tavasszal volt onnan egy jány, aki baromira okos és ügyes volt, ellenben a sikítófrász kerülgetett minden bolgár "szeretnék jönni egy hétre Erasmus vendégoktatni" levél láttán, mert abból mindig valami érdekes dolog sült ki (csak nem úgy és akkor és az univerzum azon pontján, mint amiben eredetileg megállapodtunk). De szerencsére azóta egy sokkal hozzáértőbb és türelmesebb kolléga foglalkozik ezzel :)

bz249 2014.01.05. 19:49:54

@sirdavegd: ha hinni lehet a mindenfele okos (eurostat, oecdstats...stb) tablazatoknak a bolgar GDP a mai napig nem erte utol az 1988-as realerteket, szoval a rendszervaltas ott egy combosabb haboruval egyenerteku gazdasagi osszeomlast produkalt.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2014.01.05. 21:07:53

@bz249: Google Public Data szerint egy mélyrepülés után, kb. 2003 táján érte el megint az 1988-as szintet.

sirdavegd · http://midnight-rider.blog.hu/ 2014.01.05. 21:10:04

@bz249: Sajnos az ilyen adatbázisoknak az a jellegzetességük, hogy ha tévednek, akkor felfelé tévednek. Szóval a valóság akár rosszabb is lehet. Szerény véleményem szerint a legjobb indikátor a foglalkoztatottsági mutató a gazdasági átmenet szemléltetésére, miután jó közelítéssel a foglalkoztatottak nyomán képződnek a költségvetés bevételeinek dandárja (személyi jövedelemadó, és a fogyasztási adók komolyabb része). Bolgároknál 2000-ben ez 55% volt a 20-64 évesek körében, majd 2007-re 69%-ra emelkedett, majd most 64%-on csüng. És gondolom, közben volt némi kivándorlás is :( . Összehasonlításként: mi nem tudunk elmászni a 63% közeléből, a lengyelek 60-ról 65%-ra araszoltak mára, a csehek 70% körül állnak, a románok 2000-ben mért 70%-os értéke 2007 óta 65% alatt tanyázik nem sokkal.
Mondjuk én ehhez csak ennyire értek, szerencsére nem foglalkozok mélyebben munkaerőpiaccal és egyéb fiskális rémségekkel.

Forrás: epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/graph.do?tab=graph&plugin=0&pcode=t2020_10&language=en&toolbox=data
itt látható az általam összedobott táblázat:
drive.google.com/file/d/0B_gWxVgxBNgUSlNCT0p6Yi00VTg/edit?usp=sharing

(mélyen OFF: jelenleg önként és dalolva bújom a feltörekvő piacok jegybanki szabályozását. Kína esetében nem ért meglepetés, ellenben Dél-Korea valami iszonyat ósdi jegybanktörvénnyel rendelkezik, igen komoly kézi vezérléssel. Ez csak azért meglepő, mert az indonéz jegybank tök korszerű, a Saría szabályait pedig nagyon elegánsan adaptálták a modern életbe (vagy hogyan fogalmazzam meg finomabban a "kikerülni" szót :) ).

sirdavegd · http://midnight-rider.blog.hu/ 2014.01.05. 21:25:47

@Rammjaeger83: Sajnos az Eurostat csak 2004-től foglalkozik ilyesmivel. Poénból megnéztem a bolgár statisztikai oldalát. Na ott aztán még véletlenül sincs fent a reál GDP vagy vásárló erő paritásos GDP, csak a nominális: www.nsi.bg/en/content/5493/gdp-regions
Az meg szépen nő. Hogy-hogy nem. Persze van fogyasztói árindex is (www.nsi.bg/en/content/6053/cpi-1995-100), szóval lehet számolgatni, aki akar.

maxval, a gondolkodni igyekvő bircа · http://maxval.co.nr 2014.01.06. 08:30:33

@sirdavegd:

Érdekes a magyar forinthoz hasonlítani a bolgár levát, ez jól jelzi, hogy mekkora volt a bolgár gazdaság zuhanása a 90-es években.

A kommunista időkben a hivatalos KGST-árfolyam 1 leva = 16 Ft volt, ami teljesen megfelelt a valós piaci árfolyamnak is egészen 1988-ig. Aztán lassan lett ez 1 leva = 10 Ft körül. Jött aztán az 1992-es bolgár első hiperinfláció, s lett 1 leva = 2 Ft körül. Ez nagyjából így maradt a második bolgár hiperinflációig (1997), amikor lezuhant 1 leva = 0,05 Ft körüli értékre, de végül válság után visszajött magasabb szintre, s stablizálódott 1 leva = 0,10 Ft körül.

Azóta a leva átfolyama fix, így már 0,15 Ft körüli jelenleg (a forint nyilván e 15 év alatt vesztett értékén, ezért).

(Az értékeket régi levában írtam, hogy össze lehessen hasonlítani. Közben már van új leva, mely a régi 1000-szerese, de ez irreveláns.)

maxval, a gondolkodni igyekvő bircа · http://maxval.co.nr 2014.01.06. 08:32:11

@Rammjaeger83:

Álrendőrökkel.

Alapvető szabály volt: csak önmagában álló rendőrnek, azaz rendőrautó nélküli rendőrnek, nem kötelező megállni.

maxval, a gondolkodni igyekvő bircа · http://maxval.co.nr 2014.01.06. 08:33:16

@sirdavegd:

"a lakótelepi állattartásról"

Ez szinte kizárólag a bulgáriai cigányokra jellemző.

Fredddy 2014.01.06. 16:26:02

Érdekes cikk, kíváncsi leszek a folytatásra!

,,Harmadik Birodalom egyetlen szövetségesének számított, amely a II. világháborút területi nyereséggel fejezte be": ez viszont nem igaz, mert a háború végén már nem a tengelyhatalmak mellett állt (Magyaroroszág ,,felszabadításában" is részt vettek a bolgár katonák), ha pedig a háborút Hitler szövetségeseként KEZDŐ országokat nézzük, akkor a nagy Szovjetunió is ott van a gyarapodók listáján :)

Szerintem a szovjet érában nem a szovjetek figyelme hiányzott- a szorosok miatt ez adott volt (a hagyományos helyi szövetségesük, Szerbia, éppen az el nem kötelezettségét hangsúlyozta), ha valami, akkor inkább a nem túl acélos gazdaság állhatta útját a világhódító hadsereg felszerelésének.
Hogy a második legkisebb hadsereg volt a szövetségben, azt is kezeljük a helyén: ha a 68-ban kiszálló Albániát nem számoljuk, akkor 7 millió fővel a VSZ legkisebb népességű országa volt (Magyarország ugye 10, Csehszlovákia 15, NDK 18, Románia 23, Lengyelek 35-40, oroszok meg több, mint kétszer annyi, mint a többi együtt). Saját fegyvergyáruk is van, gyártanak/tottak BMP-t és T-72-est is.

tudi 2014.01.06. 17:42:01

Érdekes cikk és én is csatlakoznék (ha nem bánjátok) a folytatást várók táborába. Bár én a címet olvasva először Szerbia jutott eszembe.
És ha már belinkelgetés, íme a Varsói Szerződés haderejének felsorolása:
orbat.com/site/history/historical/nato/warsawpact.html
@sirdavegd:
Mikor munkatársamék kint voltak voltak nyaralni kb 2 éve Bulgáriában azt mondták az árak elég jók voltak a magyarhoz képest.

Fredddy 2014.01.06. 18:21:47

@tudi: Én vonattal voltam Bulgáriában (Auróra rajongóknak: Balkán Expressz volt a járat neve :)) 4, vagy öt éve, magyar pénzből király lehetett az ember, azt mondták, ami Horvátországban egy euró, az Bulgáriában egy leva (fele körül, kicsit talán kevesebb is). Egyébként nem tett rossz benyomást az ország, a 10-15 évvel azelőtti Kelet-Magyaroroszág képét adta nagyjából, Romániánál sokkal kulturáltabban nézett ki, a vonatból legalábbis

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2014.01.06. 19:13:47

@Fredddy: Nana. Egy dolog deklaráltan és kölcsönösen lemondani egymás megtámadásáról, és más dolog szerződéssel nyíltan megpecsételt szövetségben lenni egymással. Az, hogy Bulgária a végső szakaszban átállt, a korábbi elköteleződését és tevékenységét nem tette meg nem történtté.

Combat Gear Admin · http://combatgear.blog.hu 2014.01.07. 00:08:26

@tudi: Ez a felsorolás szerintem több helyen pontatlan. Legalábbis nálunk 37th légi roham zászlóalj? meg BMD? meg su 25 ?
Ennek fényében a többi adat se tudom mennyire lehet pontos.

Fredddy 2014.01.07. 01:05:51

@Rammjaeger83: formálisan végülis igazad van, de Lengyelországban, vagy a német-szovjet technikacseréknél szerintem többről volt szó egyszerű meg nem támadásnál. Természetesen a szovjet történetírás ennek jelentőségét minden erejével kisebbíteni igyekszik.

@Combat Gear Admin: A BMD-ről nem tudok semmit, de a Szu-25-ös rendszeresítése nagyon komolyan felmerült nálunk a 80-as években. James Bond meg olyan gyorsan megvitte a hírt nyugatra, hogy a terv lefújásának híre már utol sem érte, ezért azóta is fel-fel bukkan a keleti blokkról írt könyvekben, volt, ahol festési rajzot is szerkesztettek hozzá. Mindenesetre ugyanolyan jó indikátora egy kiadvány komolyanvehetőségének, mint a második világháborús szakirodalmakban a stoptáblás magyar felségjel színsorrendje.
D-30-as löveg se volt egyébként, D-20-as van máig, és M-30-as volt elég sokáig.

Fredddy 2014.01.07. 01:14:47

@Combat Gear Admin:
...M46-os löveget is hibásan írják, az se volt Magyarországon. A Ka-26-osokról, PSZH-król, az önjáró tüzérségről (2Sz1, 2Sz3) teljesen elfeledkeztek, ahogy a flotilla se szerepel.

Fredddy 2014.01.07. 01:16:43

@Fredddy: na, nem spammolok többet, de a föld-föld rakéták is kimaradtak: a BM-21-esek és a Scud-ok, pedig utóbbi azért nagyon nem mindegy. (A Luna nem tudom, megvolt-e még akkor)

Combat Gear Admin · http://combatgear.blog.hu 2014.01.07. 09:03:19

@Fredddy: FUG-okat írnak, viszont szerintem a T 72-es rendszeresítésekor a Zsu-57-2 -esek már nem voltak hadrendbe. Helyettük viszont volt Zsu-23-4. Na ez sem szerepel.

Combat Gear Admin · http://combatgear.blog.hu 2014.01.07. 10:01:05

Bolgár katonák keresetei:

Közlegény: 350 Euro (280-al számolva: 98 000 Ft)
Tizedes: 370 Euro ( 103 600)
Tiszt : 400-750 ( 112 000-210 000)

Grodin 2014.01.07. 10:14:34

@Combat Gear Admin:
Már csak az a kérdés, bruttó, vagy nettó.

Nettóban a bolgár "vidéki" (ti. helyőrségi) átlag életszínvonalat elnézve ki tudja, talán nem is olyan rossz. Mármint az állami szektorhoz képest.

Fredddy 2014.01.07. 11:44:34

@Combat Gear Admin: a Shilkát írják, Zsu-57-2-es is lehet, hogy volt még tartalékban, ahogy a T-34-esek is csak 1994-ben tűntek el végleg a magyar hadseregből.
FUG-70 nem tudom, mire utalhat, de aligha a PSZH-ra :) BRDM-ek is hiányoznak.

De ne legyünk igazságtalanok, én szorgalmasan gyűjtöm a könyveket a témáról, de nagy bajban lennék, ha valaki akár magyar nyelven is megbízható forrást kérne az MN késő Kádár-kori hadrendjéről. Akkoriban azért nem jelent meg ilyen, mert szigorúan titkos volt, ma meg mert szinte senkit nem érdekel.
A meg nem vívott háborúknál ráadásul még a tartalékok is bonyolítják a dolgot, minden ország elég nagy jármű- és fegyverállományt tart konzerválva, de ezekről még az aktívaknál is nehezebb megbízható mennyiségi adatokat szerezni, másrészt meg talán csak az Isten tudja, hogy mennyi belőlük a ténylegesen bevetésre alkalmas, és mennyi a csontvázzá kannibalizált alkatrészdonor és a telephely betonjára rohadt rozsdakupac.

xxylon 2014.01.07. 12:01:29

@sirdavegd: Ez egy rendkivul perverz hobbi, hallod.

Del Korea kapcsan nem lepodtem meg hiszen volt jopar diktatoruk es oriascegeik jelentos resze is gyanus csaladi vallalkozas osszefonodva politikai befolyassal, kulon szo is van ra: chaebol.

tudi 2014.01.07. 18:25:29

@Combat Gear Admin: Na igen nem éppen pontos adat, bár az is lehet, hogy hírszerzői források írtak ilyeneket, vagy, ha lejjebb nézed ott felsorolják, hogy milyen alakulatban milyen létszám és fegyverzet volt lehet onnan vették, hogy ha glh akkor abban mi is van, mivel btr akkor még nem volt ezért beleraktak pszht és mivel t-72 sem volt sok ezért raktak t-55-t

tudi 2014.01.07. 18:40:02

@Fredddy: Az már csak hab a tortán, hogy 1987-ben a hadosztályokat felváltotta a dandár és a hadtest szervezet.

maxval, a gondolkodni igyekvő bircа · http://maxval.co.nr 2014.01.08. 07:35:47

@Combat Gear Admin:

Jelenlegi országos átlagbér: 350 euró bruttó, ami nettóban kb. 280.

sorhajóhadnagy 2014.01.10. 22:15:55

@Combat Gear Admin:

Az az 1988-as átszervezés előtti hadrendet vette alapul, és a szerző elismeri, hogy valamilyen német forrásból dolgozott, amelyben a földrajzi nevek sem stimmeltek. Szerintem ebben az esetben a szolnoki 34. ejtőernyős felderítő zászlóaljra gondolhatott (MN 3100, az 5. hadsereg közvetlen alárendeltségében). De összekeverte a 3. hadtest két magasabbegységét, mert helyes hadrendi számokkal a 4. gépesített lövészhadosztály parancsnoksága volt Gyöngyösön, míg a feltöltetlen 15. hadosztályé volt Nyíregyházán.

sorhajóhadnagy 2014.01.10. 22:26:08

@tudi:

Pardon, elütöttem, a "RUBIN" feladat (az új hadrend) valóban 1987. augusztus 31-én lépett életbe.

Hpasp 2014.01.13. 20:45:43

Azért Rubin (1987 Április 1.) előtti és utáni hadrend manapság már hozzáférhető.

Galcom 2014.01.24. 21:44:00

Hello, a cikk nagyon ledegradálja a bolgár erőket a VSz időszakában.

„Az ország olyannyira nem élvezett prioritást a szovjetek számára a haditechnikai modernizáció terén, hogy a Bolgár Néphadsereg (BNA) lövészegységei még a rendszerváltoztatás idején sem voltak teljesen motorizálva, és csak aránylag kevés páncélozott szállítójárművel rendelkeztek.”

Az említett haderő teljes feltöltés esetén 13 hadosztállyal rendelkezett! Ez papírton Lengyelország után a második legnagyobb hadrend!

A bolgárok légiereje, az egyik legkorszerűbben felszerelt volt ugyanebben az időszakban.

És, hogy mennyire nem volt prioritás az ország a Szovjetunió számára haditechnika szempontjából, a bolgár MiG-21-esek felét ingyen szállították le bolgároknak, hogy korszerűsítsék a déli szárnyat.