Épp időben kezdtem hallgatni, az első fele rendben le is ment, majd elkezdett szaggatni... Ejj. A letölthető verzió mikor lesz fönt?

Holnap délután letölthető lesz. Hogy tetszett az első fele?

@Salvaje: A szokásos minőség, mégha a témát igen távolról is kezdtétek körbejárni.

A hanganyag letölthető:

szentkoronaradio.com/20131201/20131130-hadak-utjan-iran-az-atom

Még csak az elején vagyok, de annyi furcsaságot (téveszmét) hallottam, hogy majd lefordultam a székről... Az ok okozati viszonyt értelmezése is elég vicces.

A német haditermelés növkedett a bombázások alatt? Igen? És ez a bombázások miatt volt? Nem. Egyszerűen az, hogy Albert Speer előtt a szervezettség egészen más volt, ezen felül megdöbbentő, de a német hadiipar elég későn állt át a totális háborúra. Az, hogy a bombázások alatt nőtt a termelés az csak azt mutatja, hogy bombázások nélkül még ennél is jobban nőtt volna...

A bombázások hatása az (is) lett, hogy széttelepítették az ipart - meg keletebbre is - hogy az USAAF és a RAF ne érhesse el őket olyan könnyen vagy sehogy. A széttelepítés hatása meg az lett, hogy mikor a közlekedést szétkapták, akkor meg a szállítás miatt omlott össze az egész...

A másik hatása az volt, hogy egyre több erőforrást vitt el a honi légvédelem és a frontról szépen kezdték visszavonni az alakulatok egy részét, és az anyagháborúban a LW vadászpilótát egyszerűen ledarálták. Kb. 8-10 éve megnéztem, elég szép mennyiségű ász vesztett oda a bombázól támadása közben, akik előtte igen sokmindent túléletk. Érdemes lenne megnézni azt, hogy a háborút túlélt ászok közül milyen arányban voltak a honi légteret vagy a frontokon repülő vadászrepülők.

Az ingabombázásoktól sem véletlenül fostak és ennek megakadályozására tett kísérlet volt a Luftwaffe talán utolsó angy sikeres támadó akciója, amikor több repteret támadtak és elég szép károkat okoztak.

Tokió felgyújtása és még két évig háborúzgatását sem értem. Az első gyújtóbomba támadás 1945 februárjában történt...

Szóval minden sértés nélkül, de az ilyen beszélgetésekre hogyan és mennyit készülnek fel a szereplők...?

Meghallgattam, nagyon jó volt. Az is tetszett, hogy kitértetek a gazdasági nyomás/embargó egyéb okaira is.

@molnibalage: A gondolatmenetednek semmi köze nincs a beszélgetés témájához, ergo felesleges. Javaslom, inkább akkor szólj csak hozzá, ha az amerikai légierő 2. vh-s szereplésén kívül máshoz is van hozzáfűznivalód.

Mivel a "dörgedelem" az én gondolatmenetem miatt hangos, ezért néhány szóban pontosítanék. Lehet, hogy nincs szoros összefüggés a légiháború németország ellen és a fokozódó hadianyag termelés (tárgyidőszakban legyártott fegyverek mennyisége), azonban azt sem mondanám, azonban ezek tények. Az elrettentés ereje kontra tényleges pusztítás ereje ellentmondást próbáltam szemléltetni, mivel a - ezt neked jobban kéne tudnod - a szövetségesek légiháborújában a német ipar és infrastruktúra leradírozása deklarált cél volt, amibe még a népirtással (lásd Bombenholocaust) felérő megtorló jellegű, ám tényleges katonai cél nélküli támadások is bőven belefértek. Lásd pl.: Drezda (ez is hangzik a műsorban) de akár az összes német nagyvárost említhetném...

@molnibalage: Szerintem rosszul értetted. A bombázások ellenére is növekedett a haditermelés. Tokio bombázásánál szerintem a Doolittle-akció okozott kavarodást, de tény és való, hogy az atom bevetése előtt jóval súlyosabb áldozatokkal járó bombázások is voltak, de a japánok mégsem akarták megadni magukat.

Amúgy meg hálásnak kellene lennünk @molnibalage-nak, mert okfejtéseivel életet lehet a fórumozásba... :)

Tiszteletem!

Első hallgatásra nagyon megcsípte a fülem 15:00 nál a koreai háborúban az amerikai atom be nem vetésére a kínai nukleáris képességet emlegetni. A kettő közt volt vagy tíz év...
Némi olvasnivaló erről:
en.wikipedia.org/wiki/Korean_War#U.S._threat_of_atomic_warfare

Még egy érdemi észrevételem lenne :
Ad 54:00
A SCUD rakéták hatótávolsága nem haladta meg soha a néhány száz kilométert.
en.wikipedia.org/wiki/Scud

A koreai háborúról is készítettünk már adást:

www.old.szentkoronaradio.com/letoltes/2013_05_12_a-koreai-haboru-1950-53-by-hadak-utjan-89

Igazából nem hangzik el utalás Kína nukleáris képességeire, mert azok még nem voltak akkor. Az atomháború lehetősége a szovjet féllel merült fel, nem Kínával, ugyanis Sztálin haláláig a Szovjet és Kínai fél jóval szorosabb együttműködést tartott fenn, több mint szövetségesek voltak. Ez változott meg Hruscsov színrelépésével, azonban a nyugatiak előtt ez még a kubai válság idején sem volt világos.

www.old.szentkoronaradio.com/letoltes/2012_12_08_hadakutjan

@Walter_Dornberger: Nem a SCUD-okról, hanem az iráni, észak-koreai, pakisztáni koppintásaikról volt éppen szó.

@Kullancs1983: Ráadásul kicsit olyan, mint a Gibbson könyvekben. A szovjet rakéta, észak-koreai másolatának az iráni koppintása és továbbfejlesztése. Más néven a Shahab-3. Ez pedig már majdnem 2000 kilométeres hatótávval rendelkezik. Persze kérdés, mennyire megbízható az adat. meg a rakéta.

@stoppos76: Hát, elérhető források annyit írnak rá, pl:
www.fas.org/programs/ssp/man/militarysumfolder/shahab-3.html
Aztán a franc se tudja, a pontosságát meg főleg. :)

Tiszteletem!
Nos, akkor pontosan:
15:40, (műsorvezető):
"Hatvan évvel ezelőtt történt a koreai háborúnak az a pontja, amikor belátták a felek, hogy itt hagyományos háborús eszközökkel nem lehet dűlőre jutni, ekkor javasolta MacArthur tábornok, hogy vessünk be atomfegyvert, csak azért volt annyi esze az amerikai vezérkarnak is, hogy egyrészt nyugállományba küldte MacArthur-t, másrészt nem vetett be Kína ellen atomfegyvert, mert az meg már átlépte már azt a bizonyos sárga vagy vörös vonalat..."

Az idézett - és a rádión meghallgatható - hanganyagban Kína elleni bevetésről illetve annak a vörös vonalat átlépéséről van szó (gondolom hosszúorrú miniszterelnök ensz-beli performanszából vett képzavaros hasonlatával élt a műsorvezető) ami abszolút távol áll (10+ év) a valóságtól.

A tényleges történelmi helyzetet más, máshol lényegében kielemezte, de a jelen adásban - amihez írtam a kommentet - ez hangzott el. Ami masszív ostobaság.

@Walter_Dornberger: És Kína elleni bevetésnél nem válaszolhatnak a szovjetek?

@Kullancs1983: MacArthur felvette a majdani célpontok listájára Vlagyivosztokot is (legalábbis ez volt egy róla szóló dokumentumfilmben), szóval de, ez valószínű.

@Kullancs1983: Kedves Kullancs!

Én nem szeretném kibővíteni a vitát az általad feltett kérdésre, csak az elhangzott (és általam átírt) részletre reflektáltam.

Az akkori USA-CCCP-KÍNA háromszögnek, valamint a koreai konfliktusban feltételesen alkalmazott atomfegyvereknek ( az alkalmazás tervezett módjáról már nem is beszélve) politikai következményeiről teljesen meddőnek tartom a vitát, hiszen ez már tényleg csak történelem.

@Rammjaeger83: MacArthur ellentmondásos személyisége, az elnökhöz való viszonya és vetélkedése a későbbi elnökkel (Eisenhower) megítélésem szerint odáig hajtotta, hogy elvesztette realitásérzékét (szerintem), és pont emiatt csapták el. Ha és amennyiben igaz, hogy Vlagyivosztokot is célpontlistára tette, csak erősíti ezt a véleményem.

De mint korábban írtam, megjegyzésem nem erre vonatkozott, hanem az elhangzott beszélgetéshez fűztem a kiegészítésem.

@Rammjaeger83: Hát, ezek után nem csoda hogy elküldték inkább pihenni..:)

@Walter_Dornberger: Nevezetesen, hogy ha nukleáris fegyvert vetnek be Kína ellen, akkor válaszcsapásra, illetőleg atomháborúra kerülhet sor? Ha meghallgatod miről van szó előtte és utána, kiderül, hogy az amerikai-szovjet kölcsönös elrettentésről van szó.

@molnibalage: "Ez az! A torkánál ragadta meg a kérdést, Pelikán elvtárs!"

@Walter_Dornberger: Többször is visszahallgattam az inkriminált részt, de őszintén szólva még most sem értem, ebből hogy voltál képes azt leszűrni, hogy a kínai atomfegyverről van szó.

Viszont az 54:00-nál elhangzottakkal kapcsolatos észrevételed annyiban sajnos tényleg jogos, hogy a Scud-származékokra vonatkozó fejtegetés valóban elég félreérthetőre sikerült, de szerintem csak egy szerencsétlenül közbeékelődött vágás miatt.

Én legalábbis a felvételhez az Arms Control Association adatait használtam: armscontrol.org/factsheets/missiles

Engem az iráni-pakisztáni viszony érdekelne. A pakisztáni atomnak van-e hatása Irán atombombához való viszonyára?

@nedudki74: A pakisztáni atomot lényegében a szaúdiak finanszírozták, azt meg ugye tudjuk, mennyire baráti a szaúdi-iráni viszony. A magam részéről ennyit tudok hozzátenni.

@Rammjaeger83: Köszönöm!

@nedudki74: a pakik svarcban Szaud Arábiának, Irán ősellenségének gyártanak atombombát.

Elkezdtem hallgatni, 5.g szimpatikus és értelmes dolgokat beszélt, de a műsorvezető teljesen élvezhetetlenné teszi az egészet. Kár érte.

Kedves 5.g.! Nem találom a Szent Korona Rádió Citadella hadműveletes adásának kommentjeit, hát itt kérdezem meg: Miből gondolod, hogy Martin Borman lett volna Radó hírforrása? És miért tett volna ilyet?

@David Bowman: Bocs, nem is te voltál abban a műsorban.