"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Cikkek

  • A megaláztatás évszázada XII.Üdvözlöm minden kedves olvasónk! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, és az ígéretemnek megfelelően máris újabb résszel folytatódik a modern kínai történelemmel foglalkozó sorozatunk. Az eddigiekhez...
  • KatPol Kávéház XLV. - Lánctalpas találkozóKedves hallgatók! Hagyományainkhoz híven podcastunk 45. adásában ismét élménybeszámolóval jelentkezünk, ezúttal a Militracks idei rendezvényéről ill. az overlooni hadimúzeumról: Listen to "KatPol...
  • A megaláztatás évszázada XI.Üdvözlöm minden kedves olvasónk! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, és az ígéretemnek megfelelően máris újabb résszel folytatódik a modern kínai történelemmel foglalkozó sorozatunk. Az eddigiekhez...
  • A megaláztatás évszázada X.Üdvözlöm minden olvasónk! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, és a Trónok harca c. sorozatról szóló adások miatti hosszabb kihagyás után folytatódik a modern kínai történelemmel foglalkozó...
  • A velünk élő Westeros IV.Kedves Hallgatók! Negyedik részével, egyben podcastunk 44. epizódjával zárul ma le a Tűz és Jég világáról szóló adássorozatunk. Mint ahogy az előző rész leírásában utaltunk is rá, szükségesnek...

Facebook

Címkék

1.vh (5) 2.vh (82) afganisztán (52) ajanlo (49) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (53) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (19) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (11) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (6) franciák (34) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (30) haditengerészet (24) hadsereg a politikában (36) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (35) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (22) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (5) kémek (6) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (78) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (18) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (51) lengyelek (9) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (37) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (4) németek (47) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (2) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (94) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (54) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (12) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (1) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (65) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (28) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (15) ulster (2) usa (156) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

Fegyverben a szomszédság V. - A varsói koktél

2013.03.30. 13:19 Grodin

Miután előző cikkünkben áttekintettük Lengyelország elhelyezkedéséből és stratégiai helyzetéből adódó biztonsági dilemmáit, most lássuk, mit tud felvonultatni a német és orosz nagyhatalmak közé szorult Varsó katonai téren, és egyáltalán hol és hogyan vonultatják fel mindezt.

Szervezet és haderőnemek

Az eddig vizsgált volt VSz-, jelenleg NATO-tagországoktól eltérően Lengyelország mind mennyiségi, mind szervezeti téren nagyobb és tagoltabb haderőt tart fenn. Ez nem csak az ország nagyobb méretéből következik, hiszen a GDP 2%-hoz közelítő honvédelmi költségvetés relatív mértékben is meghaladja hazánkét és hasonló cipőben járó közvetlen szomszédainkét. Ennek okai a már korábban vázolt kiemelt stratégiai elhelyezkedésben és a szövetségesekkel kapcsolatos negatív múltbéli tapasztalatokban keresendők. A lengyelek számára a mai napig fontos szempont a saját kapacitásokra alapozott területvédelem, és ez meglátszik a haderő méretén, struktúráján és felszerelésén is.   

A fentiek alapján nem meglepő, hogy a lengyel fegyveres erők a mai napig megőriztek egy sor olyan tulajdonságot, amelyek a közép-európai kisállamok már jórészt régóta maguk mögött hagytak „modernizáció”, „haderő-átalakítás” és a „civil kontroll” felkiáltással. Ide sorolható a haderőnemek mai napig meglévő elkülönítése (a lengyel hadsereg, légierő és haditengerészet önállósága jelentős), a honvédelmi minisztériumtól független szervezetben működő vezérkar, vagy a nagyszámú, a VSz idejéből visszamaradt haditechnikai eszköz mai napig tartó üzemben tartása, sőt modernizációja is.

A honvédelem szervezeti egységei

LOGO_MON.jpgLengyelország a sorkatonai szolgálat 2010-es megszüntetése óta professzionális haderőt tart fenn, melynek létszáma a NATO-csatlakozás idején elérte a 180 ezret, ma hozzávetőleg 100.000 fő. Ebből megközelítőleg 46 ezer a szárazföldi hadsereg létszáma, 8 ezer fővel részesedik belőle a haditengerészet, körülbelül kétszer ekkorával a légierő, míg a maradék kb. 30 ezer fő egyéb támogató (pl. egészségügy, logisztika) és adminisztratív területen dolgozik. A lengyel stratégiai koncepció szerint ehhez kellene még, hogy társuljon egy 20 ezer fős önkéntes tartalékos haderőszervezet (NRW – Nemzeti Tartalékos Erők), amelynek feltöltésével azonban hasonlóan más közép-európai országokhoz nehézségek vannak, talán ha negyedét sikerült elérni eddig a kitűzött létszámnak. A három már említett fő haderőnemen túl kiemelt, külön szervezeti keretbe tartoznak Lengyelországban a különleges erők és a katonai rendőrség.

Mi sem jelzi jobban a lengyelek már említett szövetségesi elkötelezettségét (elsősorban) angolszász irányban, hogy nem csak a lengyel honvédelmi minisztérium, de számos haderőnemi és alakulat-szintű weboldal anyagai is hozzáférhetőek (még ha csak korlátozott tartalommal is) angol nyelven. További hasznos információkat találhatunk a lengyel fegyveres erők egészét átfogó, elsősorban információs, PR és toborzási célokat szolgáló oldalon is.

Hadsereg

A lengyel hadsereg (Wojska Ladowe) fő szervezeti egységei a mai napig a hadosztályok, bár ez egy ekkora szervezetben érthető is. Az elnevezés azonban nem csak a vízfej kedvéért ilyen. Minden egyes lengyel hadosztály a korábbi területvédelemre alapuló struktúrákhoz hasonlóan rendelkezik önjáró tüzérséggel, mobil csapatlégvédelemmel, harckocsizó zászlóaljakkal és gépesített lövészalakulatokkal, ahol a domináns típus a mai napig a lánctalpas BMP. 

Érdekesség, hogy a hadosztályok központjai, valamint dandárjaik főbb állomáshelyei viszonylag nyugatra tolva találhatóak, lehetővé téve egy bizonyos szintű mélységi védelmet keleti irányból. Ez igaz az alárendelt ezredek állomáshelyeire is, a fehéroroszokkal határos két régióban ugyanis egyetlen egy sincs belőlük. (Egyúttal igen stílusos dolog a legmagasabb szintű szárazföldi egységeket közvetlenül a német határra helyezni.) A negyedik hadosztályszintű parancsnokságot (Varsó) nemrég számolták fel a racionalizációs lépésekkel összhangban.

POL_divisions.png

(Forrás: http://www.wojsko-polskie.pl/mapunits)

Ha egy pillantást vetünk a lengyel szárazföldi erők szervezetére, olyan struktúrát láthatunk, amire hazánk és közvetlen szomszédaink legfeljebb a Varsói Szerződés éveiből emlékezhetnek – paradox módon néhány meglepően amerikaias hozzátoldással.

11. páncélos felderítő hadosztály (Zagan) 12. gépesített hadosztály (Szczecin) 16. gépesített hadosztály (Elblag)
10. páncélos felderítő dandár 2. „légió” gépesített dandár 1. „Varsó” páncélos dandár
11. páncélos felderítő dandár 7. partvédelmi dandár 9. páncélos felderítő dandár
17. gépesített dandár 12. gépesített dandár 15. gépesített dandár
20. gépesített dandár
További, hadosztályoktól független alakulatok
6. légideszant dandár 15. légi szállítású dandár 21. hegyivadász dandár

További alakulatokat alkot a lengyel haderő térségünkben szintén ritka sajátosságaként a Mi-24-es harci helikoptereket tömörítő légi ezred, a támogató és kiegészítő tüzérezredek, műszaki és légvédelmi alakulatok stb. Igazi vegyes szervezetről van tehát szó, amelyben a klasszikus, VSz-mintájú gépesített lövészcsapatok és posztszovjet technikájuk keveredik az amerikai mintájú, nagy mozgékonyságú helikopteres, valamint páncélos egységekkel. A további kuriózumot jelentő speciális dandárok pedig (pl. partvédő alakulat matróztrikóval, vagy hegyivadász lövészek) elsősorban az ország kiterjedt földrajzi sajátosságait és a haderőnemi hagyományok továbbélését is jelzik.

Felszerelés

A haderőben nagy számban alkalmazott típusok között ugyanúgy megtalálható a már említett BMP, a VSz tömegtermékének számító BRDM lövészpáncélos, a klasszikus, lassan kivonásra érett T-72, valamint az annak idején itthon is ismert „Gvozgyika” önjáró löveg és a saját forrásból modernizált PT-91 (T-72 alapú harckocsi). A nyugati eredetű modern technikát elsősorban a németektől származó Leopard 2-es harckocsik, valamint a finn licenc alapján Lengyelországban gyártott KTO Rosomak kerekes páncélozott szállítójárművek jelentik. Ez utóbbiak egyébként a csehszlovák-lengyel együttműködésből létrejött európai BTR-konkurens, az OT-64-es váltótípusaként kerülnek rendszeresítésre. A hagyományos gépágyútornyos lövészpáncélos-konfiguráció mellett a moduláris felépítésnek köszönhetően számos különböző változat áll rendelkezésre, például Medevac, vagy aknavetővel felszerelt verzió.

PT_91_wormwood_gallery.jpg

A PT 91-es különös ismertetőjele a tornyon és a törzsön elhelyezett kiegészítő páncélzat. A lengyelek által konvertált típust Malajzia is használja.

Mind harckocsikat, mind lövészpáncélosokat és önjáró lövegeket több százas nagyságrendben tartanak rendszerben a mai napig. A rakétatüzérséget a hagyományos BM-21-ek mellett modernizált járműalapra helyezett WR-40 Langusta sorozatlövők is segítik, míg az önjáró lövegek terén a váltást a saját fejlesztésű, brit licencből származó toronnyal felszerelt Krab önjáró lövegek jelentik. A csapatlégvédelem modern alapját a lengyel fejlesztésű és gyártású Grom kis hatótávolságú légelhárító rakéták jelentik.

Pol_artillery_systems.pngA koncepció hasonló a Langusta és a Krab esetén is. Végy egy új alvázat, új elektronikát, és párosítsd a meglévő, vagy licencelt harci felépítménnyel.

Légierő

A lengyel légierő (Sily Powietzrne) szervezete a hadsereghez hasonlóan tagolt, és ugyanúgy keverednek benne a régi VSz-struktúrák, valamint az USA-tól átvett szemléletmódot tükröző szervezeti egységek és haditechnikai eszközök.

2009 óta a lengyel légierő – amerikai szövetségeseihez hasonlóan – is „Wing”-ekbe, azaz bázishoz kötött repülőezredekbe szervezi repülőegységeit. A repülőezredek feladatkör és üzemeltetett típusok szerint elválnak egymástól, logikus és könnyen átlátható struktúrát adva ezzel a lengyel légierőnek.

Az 1. repülőezred repüli a régi, szovjet eredetű technikát. Három bázisán (21. taktikai légibázis, Swidin; 22. taktikai légi bázis, Malbork; 23. taktikai légi bázis, Minszk Mazowiecki) üzemeltet MiG-29-es vadászgépeket (26 db gép), valamint Szu-22-es felderítő és csapásmérő feladatú gépeket, (hozzávetőleg 30-40 gép), utóbbiak szintén kuriózumnak számítanak a NATO-n belül. 

A 2. repülőezred felelős az előző cikkünkben már említett, amerikai katonai kölcsönből vásárolt F-16 Block 52+ vadászbombázókért, melyek két bázison települnek (Poznan és az amerikai kontingensnek is helyet adó Lask, összesen 48 db gép). Figyeljük meg, hogy keleti és nyugati haditechnikával együtt a lengyel légierő a mai napig több, mint 100 darab sugárhajtású harci gépet képes levegőbe emelni – ez természetesen hatásvadász kijelentés, ami nem számol a technika ördögével - melynek csaknem fele modern, abszolút NATO-kompatibilis nyugati eszköz.   

Su22F16  Mig29Polish.jpg

Egy kötelékben a lengyel légierő vadászgép-típusai a 2009-es radomi repülőnapon. Európában a lengyel az egyetlen, de világszinten sincs sok olyan légierő, amelyik párhuzamosan alkalmazza az amerikai és szovjet/orosz vadászrepülő-technikát.

A 3. repülőezred felelős a légi szállítási kapacitásért, melyből Lengyelország szintén jelentőset tudhat magáénak. A közepes CASA C-295 és C-130 Herkules szállítógépek (13. és 14. légi szállító alakulat, melyek Powidz, Krakkó és Varsó légibázisain települnek) felelősek a külföldön szolgáló lengyel katonai kontingensek ellátásáért összesen 20-nál több szállítógéppel, míg belföldi feladatokra elsősorban a kétmotoros An-28-as helyi továbbfejlesztésű verzióját, a PZL-28-as Byrza-t használják. A korszerűtlen Tu-154-es és Yak-40 VIP-utasszállítókat a szmolenszki katasztrófa után kivonták.

Az ezred forgószárnyas komponensét részben régi, licencben gyártott Mi-2 és Mi-8 egységek, részben a volt lengyel repülőgépipari konszern, a már külföldi (Sikorsky, Augusta-Westland) tulajdonú PZL-gyárak termékei, Sokol és Puszczyk szállító és kutató-mentő helikopterek alkotják. (PZL W-3, PZL SW-4)

A 4. repülőezred felelős a kiképzésért. Lengyelország saját repülőgép-vezetői kiképzési kapacitást tart fenn a dugattyús motoros alapkiképző egységtől kezdve a sugárhajtású kiképzőig. Előbbit az újonnan beszerzett, szintén hazai gyártású PZL-130-asok  alkotják, míg utóbbi képviselője a mai napig a már ősréginek számító, de mai napig használatban lévő Iskra. Bázisaik Deblin és Radom.

pol_air_trainers.jpgA hazai repülőgépipar régi és új termékei. Míg az Iskra-t a csehszlovák L-29 Delfin konkurenseként fejlesztették ki a lengyelek (sok állam ugyebár már a Delfin utódjának számító Albatroszt is kivonta, ehhez képest a 60-as évek technológiai szintjét jelentő kiképzőt Varsó még mindig üzemben tartja), addig a PZL-130 minden szempontból a modern színvonalat képviseli.

A lengyelek emellett részt vesznek – bár korlátozott kapacitással – a közös NATO légi szállítási programban (lásd pápai C-17-ek), valamint vadászgépeik már 2008-ban megjárták a Baltikumot, egy alkalommal biztosítva a három balti tagállam légterét.

A légierőhöz sorolt közepes hatótávolságú eszközökkel felszerelt légvédelmi egységek (3. varsói rakétaezred és alárendelt egységei) nem nevezhetőek a legmodernebbnek, hiszen mai napig legfőbb típusaik a szovjet SA-3 Nyeva és SA-5 Vega.

Felszerelés

A lengyel légierő számos hazai gyártású típust üzemeltet a Nyugattól beszerzett és vele párhuzamosan üzemben tartott régi VSz-haditechnika mellett. A többfeladatú  PZL W-3 Sokol, a könnyű  PZL W-4 Puszczyk a hazai helikopteripar termékei, míg merevszárnyú gépek terén a könnyű szállító PZL M-28, és a vadonatúj  PZL-130 Orlik gyakorlógép jelzi a hazai ipar felkészültségét. Kiemelendő, hogy az M-28 kivételével saját tervezésű és gyártású technikáról van szó. 

pol_heli_forces.pngA helikopteres erők modernizációja is hazai forrásból történik. (PZL W-4, W-3)

Légvédelem területén egyelőre domináns a régi szovjet technika használata, különösen közepes kategóriában. Ezek után nem meglepő, hogy Varsó annyira ragaszkodik a már korábban említett NATO-szintű, vagy amerikai bilaterális együttműködésben megvalósuló rakétavédelmi rendszer kiépítéséhez, hiszen erre jelenlegi kapacitásai fényében önállóan nem képes. Másrészt egy, a területére telepített védelmi célú rakétarendszer egyben részlegesen megoldhatná az igencsak elöregedő szovjet légvédelmi eszközpark jelentette problémát is.

Haditengerészet

A haditengerészet (Marynarka Wojenna) kis túlzással a lengyel hadsereg mostohagyermeke. Mivel kapacitásai nem elégségesek ahhoz, hogy nemzetközi missziókban vegyen részt, területvédelmi jelentősége pedig a szárazföldiekhez és a légierőhöz képest aránylag csekélyebb, ezért az átalakítások és fejlesztések ezt a területet kevésbé érintették. S bár a hosszú távú tervekben jelentős fejlesztések szerepelnek, ennek realitása a jövő zenéje egyelőre. Ezzel együtt a lengyel haditengerészet a mai napig megtartotta klasszikus, a VSz-időket idéző struktúráját és haditechnikai egységei nagy részét – ideértve az önálló, ma már csak helikopterekkel operáló haditengerészeti légierőt is -, melyet esetenként nyugati gyártmányú egységekkel egészített ki.

A lengyel haditengerészet két fő szervezeti egységét a Gdyniában (mely város nem teljesen azonos a híres Gdansk-al, csak nagyon közel van hozzá) állomásozó 3. haditengerészeti flotta, valamint a német határtól nem messze települt, elsősorban aknakeresőkkel és szállítóhajókkal felszerelt 8. partvédelmi flotta adja. Ehhez társul harmadikként a szintén gdyniai parancsnoksággal rendelkező haditengerészeti repülőezred, mely a Mi-8-on alapuló, tengeralattjáró-vadász, felderítő és kutató-mentő feladatkörű  Mi-14-es helikopterekkel, a lengyel hadiipar új termékeiként PZL W-3 Sokol forgószárnyasokkal, valamint szállító repülőgépekkel rendelkezik.

Felszerelés

A haditengerészet legpotensebb egységeit azok az amerikai Oliver Hazard Perry osztályú fregattok alkotják, amelyekből kettő került lengyel állományba 2000-ben és 2002-ben. A Harpoon irányított robotrepülőgépekkel felszerelt, a repülőerők egy csomagban érkezett Kaman Seasprite tengeralattjáró-vadász helikoptereivel együttműködésre képes, majd harminc éves fregattokat a US Navy állományából történő kivonás után kapták meg a lengyelek, s a mai napig használatban vannak.

Ezen kívül egy tengeralattjáró-vadász, valamint két rakétákkal felszerelt korvett, néhány őrnaszád, valamint számos aknakereső és megsemmisítő egység alkotja a felszíni hadihajók második vonalát, melyek mind a VSz-korszak lengyel hadiiparának termékei.

pol_frig_w_heli.jpgA lengyel haditengerészet egyik amerikai eredetű fregattja, kíséretében a Mi-8 tengerészeti verzióival.

A közép-európai országok között egyedülálló, de a Balti-tengeren egyáltalán nem ritkaságszámba menő módon a lengyel haditengerészet saját tengeralattjáró fegyvernemmel is rendelkezik. „Zászlóshajójuk” a szovjet időkből és gyárból származó Kilo osztályú Orzel, mely feladataiban négy kisebb, német gyártmányú, 2002 és 2004 közötti norvégiai kivonásuk után adományként érkezett Type 207 Kobben búvárhajó támogatására is számíthat.

Gdansk-Gdynia az oroszok közelségét figyelembe véve amúgy is fontos szerepet tölt be a NATO balti-tengeri haditengerészeti stratégiájában, hiszen a baltikumi államokat nem számítva a NATO legkeletibb katonai kikötője a Balti-tengeren. Így nem meglepő, hogy a lengyelek igyekeznek minél több „potens” egységet üzemben tartani. Az ellátóhajók között a legfőbb szerepet a távoli missziók támogatására szánt, 2001-es vízre bocsátását követően szinte azonnal a Perzsa-öbölbe vezényelt, s ott az iraki lengyel missziót segítő Kontradmiral Xawery Czernicki parancsoki és támogató egység viszi a prímet.

Látható tehát, hogy a 2000-es évek elején elsősorban kivont nyugati technikai eszközök átadásának köszönhetően a lengyel haditengerészet el tudta kerülni a harcképesség elveszítését, azóta azonban nem történtek olyan fejlesztések, amelyek biztosítanák a Balti-tengeren a megfelelő elrettentő erőt, s melynek köszönhetően a haditengerészet missziós és támogató feladatokra is egyre korlátozottabban képes.

Különleges erők

Hála a szoros szövetségesi együttműködésnek és a missziós tapasztalatoknak, a lengyel különleges erők egységei egyre nagyobb hírnévnek örvendenek odahaza és külföldön egyaránt. Mivel az emberi tényező kiemelt szerepe miatt ezen a területen aránylag kis költségű ráfordítással nagy értéket lehet felajánlani a szövetségi rendszer keretein belül, Lengyelország igen fontos prioritásnak tekinti különleges erői szinten tartását, fejlesztését, valamit külföldi missziós műveletekben való részvételét. Ennek köszönhető az a kiemelt szerep is, amelyet a speciális csapatok a lengyel fegyveres erők állományán belül élveznek egy közös, különálló parancsnokság alá rendelve. Utóbbi a külföldi feladatok koordinálásért is felelős, így jelentős szerepe van az afgán misszió irányításában is. A különleges erők átalakítása és bővítése a lengyel szövetségi prioritásokkal és a külföldi szerepvállalással összhangban a jövőben is várható.

A legnevezetesebb lengyel különleges alakulat természetesen a GROM, melynek bázisa Varsóban van. Az alakulat tagjai jelen voltak Irakban és Afganisztánban is a szövetséges műveletek kezdete óta. Emellett jelentős speciális erőket tömörít a lublinieci központű 1. Különleges Egység, mely magában foglalja a hadsereg speciális és ejtőernyős alakulatait. Emellett a haditengerészet is saját, tengeri feladat-végrehajtásra specializált különleges egységgel rendelkezik. (Formoza)

Hasonlóan fontos szerepe van a specializált külföldi missziók végrehajtása során a lengyel katonai rendőrségnek, mely számos EU-s és NATO-tagállam saját katonai rendőri, illetve csendőri szerveivel működik együtt. Missziós feladataik során a legegyszerűbb forgalomirányításól a tömegkezelésen át a különleges kommandós feladatokig több célra is bevethetőek.

Fejlesztés és hadiipar

Áttekintve a lengyel fegyveres erők felszereltségi helyzetét, három, egymással párhuzamos irányvonalat figyelhetünk meg:

1. Nyugati eredetű, nagyobb részben ajándékként, vagy kölcsönbe kapott, kisebb részben vásárolt technika. Részben már használtan kapott eszközökről áll, de ezek régiós összehasonlításban még mindig élvonalat képviselnek. Ide sorolhatjuk például a hadsereg Leopard harckocsijait, a haditengerészet Type 207-es tengeralattjáróit és fregattjait, a légierő F-16-osait, vagy az afganisztáni küldetés során használ, az amerikaiaktól átvett különböző MRAP járműveket.

2. Hazai gyártású, részben licenc alapján, részben meglévő eszközök saját továbbfejlesztésével szintre hozott technika. Ez a kategória elsősorban a szárazföldi erőket és a helikopteres csapatokat foglalja magában, ideértve a licencben gyártott Rosomak kerekes páncélozott szállítójárműveket, a Krab önjáró lövegeket és PT-91-es harckocsikat, valamint a légierő PZL Sokol és Puszczyk helikoptereit és alapkiképző gépeit.

kto_rosomak_580x0_rozmiar-niestandardowy.jpgKTO Rosomak missziós feladaton.

3. Szovjet/orosz eredetű technika, melynek részleges modernizációja tervben van, tömeges jövőbeni kivonása egyelőre nyitott kérdés. Ide sorolhatóak a szárazföldi erők megmaradt régi lánctalpas VSz-technikái, a légvédelmi erők nagy része, a légierői MiG-29-esei és Szu-22-esei, valamint a helikopteres és haditengerészeti erők még mindig alkalmazott Mi-2, Mi-8 és Mi-24 típusai.

A jelentős diverzifikáció mellett a lengyel fegyveres erők már hivatkozott stratégiai fejlesztési dokumentuma kijelöli a legfontosabb jövőbeli beszerzési terveket is, így szerepel a haderőfejlesztési tervekben:

- A légvédelem eszközparkjának megújítása (ezt vélhetően nem kell magyarázni, kérdéses viszont, hogy saját hadiipari forrásból, vagy nyugati beszerzésből valósul-e meg, és milyen hatással lesz rá a rakétavédelmi együttműködés folytatása)

- A már folyamatban lévő, saját gyártású egységek létszámának növelése. A fenti második kategóriába sorolt egységek mindegyikénél szeretnék tovább növelni a létszámot, természetesen a harmadik kategória pótlásaként. Ez tartós megrendeléseket biztosít a lengyel hadiiparnak legalább az elkövetkező tíz évre.

- Csöves és rakétatüzérség további fejlesztése (kivonás helyett). Tervben van például olyan közepes rakétatüzérségi eszköz fejlesztése és rendszeresítése is, amely az amerikai MLRS-hez hasonló képességekkel bír.

- A felszíni haditengerészeti erők megújítása. Ez egyre kevésbé halogatható, ha a lengyel flotta nem akar teljesen eljelentéktelenedni, és harminc-negyven éves VSz-hajóparkra, illetve adományokra támaszkodni. Az egyetlen napjainkban futó program, mely német forrásból vadonatúj korvettek beszerzését célozta, 2012-ben törlésre került gazdasági okokból, ami jól jelzi, hogy még egy olyan tág védelmi költségvetési keret sem bír el mindent, mint Varsóé. 

- Tytan-program. Ez Lengyelország saját "future soldier" koncepciója, amely egyrészt megmosolyogtatónak tűnik egy közép-európai állam részéről, másrészt érdekes adalék lehet a jövőben. Különösen, ha továbbra is nagy hangsúlyt szeretnének majd fektetni a különleges erőik szerepvállalására.

- UAV és kiképző kapacitás fejlesztése a légierőben. (Előbbi manapság mindenhol divat, utóbbi pedig igencsak sürgető, ha nem akarják hosszú távon is az ősrégi Iskrákat használni. Talán itt a legvalószínűbb a nyugati beszerzés, hiszen új, harmadik-negyedik generációs sugárhajtású kiképzőt fejleszteni talán még a lengyel hadiipar részéről is túlzott elvárás lenne. Arról nem is beszélve, hogy a piacon hozzáférhető típusok skáláját elnézve felesleges is.)

És hogy hogyan lesz minderre pénz? Nos, a lengyel honvédelmi költségvetés legalább  20%-a elméletileg fejlesztési-beszerzési célokat szolgál már évek óta. Ez régiós (ex-VSz) összehasonlításban szintén kiugró arány, de nincsen benne semmi meglepő. Ha figyelembe vesszük, hogy például hazánkhoz képest egy négyszer nagyobb hadsereget tartanak fent hozzávetőleg nyolcszor akkora költségvetésből, akkor érthető, hogy a különbözet valószínűleg nem nyugdíjakra, nyaralókra, és kutyaketrecre megy el.

Külföldi missziók

A lengyel külföldi szerepvállalás erősen koncentrált. Az iraki többnemzetiségű hadosztály vezetésében szerzett tapasztalatokat jelenleg Afganisztánban kamatoztatják, ahol több, mint 2000 fős kontingest tartanak fent. Az elsősorban Ghazni tartományban tevékenykedő lengyelek feladata a hagyományos PRT-stílusú újjáépítősdi mellett magában foglalja az afgán hadsereg egységeinek képzését és a fegyveres felkelők elleni harcot is. Ehhez kellő mennyiségű technikai eszköz is rendelkezésükre áll, például MRAP-okon és Rosomak lövészpáncélosaikon kívül rendelkeznek saját helikopteres kapacitással is (Mi-8, Mi-24), vagy éppen a VSz-korabeli csehszlovák hadiipar remekeinek számító Dana önjáró lövegekkel is. Bár a többi résztvevő államhoz hasonlóan a lengyelek is már a kivonulási periódusban vannak, a missziós tapasztalatok igen értékesnek bizonyultak a haderőnemek közti koordináció, valamint a szövetségesekkel való együttműködés terén. Mindezért, és az afgán társadalom demokratikus átalakításáért közel 40 lengyel katona fizetett az életével. (Irakban ugyanez a szám 20 körül volt.)

8301_militaryphotos.jpgLengyel kontingens Afganisztánban. (militaryphotos.net)

Jelen vannak továbbá Irakban is a mai napig egy kiképző misszióval, illetve legutóbb szó volt arról, hogy Maliban is képviseltessék magukat. Európán belül a szinte kötelezőnek számító boszniai és koszovói missziókban képviseltetik magukat. A NATO- és EU-missziós prioritásoknak való megfelelés miatt 2009-ben egyes ENSZ-missziós szerepvállalásaikat megszüntették (pl. Szíria, Libanon).

basic_information2012_Pol_defbudget.png(Forrás: lengyel honvédelmi minisztérium)

Összegzés - ha pénz van, minden van

Lengyelország a többi volt VSz-tagállamhoz képest több szempontból is szerencsés helyzetben van, már ami a haderőfenntartást, haderőfejlesztést illeti. Egyrészt a  gazdasági válság nyomán aránylag kisebb megszorításokra kényszerült, mint déli szomszédai, így többé-kevésbé megtarthatta azt az aránylag magas védelmi költségvetési szintet, amelyet a társadalom és a politikai elit a történelmi berögzültségek és az oroszokkal kapcsolatos félelemérzet miatt elvár. Másrészt stratégiai elhelyezkedése és lojális, "pedálozó" szövetségesi hozzáállása révén kedvező feltételekkel, több esetben akár "ingyen" hozzájuthatott nyugati, aránylag modern haditechnikai eszközökhöz. Amit pedig megspóroltak a negyedik generációs vadászgépeiken, vagy éppen a harckocsizó és tengeralattjárós fegyvernemen, azt most befektethetik más kategóriák fejlesztésébe. Ennek köszönhetően a lengyel hadiipar - elsősorban szárazföldi és légi területen - a mai napig számos önálló fejlesztési projekttel és gazdag, elsősorban (de nem kizárólag) belföldi megrendelésekkel számolhat. Elsősorban a 2000-es évek eleje óta a lengyel haderő tehát jelentős technikai megújuláson ment át, és ma már kevésbé hasonlít volt VSz-szomszédaira, mint a '90-es években.

Mindez részben ahhoz is vezet, hogy a lengyel haderő mind felszerelésében, mint struktúrájában eléggé heterogén. Egymás mellett szolgálnak a VSz-időket idéző gépesített lövészhadtestek az amerikai "copy + paste"-nek tűnő "páncélos felderítőkkel" és légi szállítású helikopteres "air cavalry" csapatokkal, avagy a '80-as évek végi szovjet haditechnika csúcsát jelentő, más országokban már kivont haditechnikai eszközök a nyugati NATO-szövetségesek első és második vonalbeli típusaival.  Ez egy ekkora méretű ország ekkora méretű hadserege esetében részben persze elkerülhetetlen. De az is látható, hogy az anyagi megszorítások hiánya miatt annyira nem sürgős Varsó számára az alapos, átfogó racionalizáció.

A lengyel biztonsági közhangulatot pedig jól jellemzi az a tény, hogy ilyen felszereltségi szint mellett is amerikai légierő egységek és rakétavédelmi kapacitás telepítését tartják napirenden.

Végezetül megjegyzendő, hogy a fenti összefoglaló lengyel nyelvismeret hiányában, következésképpen az egyébként bőségesen rendelkezésre álló lengyel nyelvű források igénybe vétele nélkül készült. Kiegészítéseket, adalékokat esetleges lengyeles olvasóinktól a kommentek között szívesen fogadunk!

Források:

- A cikkben hivatkozott haderőnemi és szervezeti weboldalak angol nyelvű szekciói

- Információk a 2012-es lengyel védelmi költségvetésről (lengyel honvédelmi minisztérium)

- A lengyel vezérkari főnökkel készült interjúk (vezérkari website, Military Technology folyóirat 2011-2012-es számai)

23 komment · 4 trackback


| More

Címkék: nato lengyelek varsói szerződés

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr755179106

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Fegyverben a szomszédság VI. - A balkáni bástya 2014.01.09. 12:40:52

Grodin & Rammjaeger83 A Varsói Szerződés és a NATO kötelékét egyaránt megtapasztalt közép-európai államok haderőit és védelempolitikáját bemutató sorozatunkban a 2014-es év méltó üdvözlése gyanánt ma Bulgáriát vesszük górcső alá, amely a szó ...

Trackback: Fegyverben a szomszédság II. - Nem állnak csehül 2013.10.19. 09:31:15

Cseh Köztársaság Északi szomszédunk, Szlovákia honvédelmének és haderejének rövid vizsgálata után vessünk egy pillantást prágai sógoraikra, a Cseh Köztársaság haderejére. Bár hazánkkal nem szomszédos, katonaföldrajzi, gazdasági szempontból egyaránt je...

Trackback: Fegyverben a szomszédság III. - Dákia védelmezői 2013.10.19. 09:27:12

Találós kérdés: hány országnak van ma Kelet-Európában titkosszolgálati múltú kormányfője? A FÁK államain és a hazai politikai vonatkozásokon túl, természetesen. Eggyel biztosan kevesebbnek. Keleti szomszédunkban két és fél hónapig bírta a kül...

Trackback: Fegyverben a szomszédság – haderőkörkép Közép-Európából 2013.10.19. 09:26:26

Manapság nagy divatja van az online közösségben a Magyar Honvédség képességeiről szóló negatív megnyilatkozásoknak. Nincs elég katonánk (tankunk, repülőnk, ágyúnk, Panzerfaustunk, pénzünk, tartalékosunk, koronaőrünk), ezen kívül a kutya sem fog minket ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Skorzeny 2013.03.30. 16:20:39

Lengyel testvérein nagyon jól csinálják.
Nem ringatják magukat a béke veszélyes álmába, hanem tanulnak a történelemből és nem bízzák magukat másokra.
Köszi a betekintést, le a kalappal a szerző előtt!
(mondjuk ez nem meglepő ezen a blogon):)

tudi 2013.03.30. 17:13:28

Szép összeállítás, látszik, hogy a lengyelek adnak a haderőre és a fejlesztésre is.

auer · http://koronus.blogspot.com/ 2013.03.31. 09:05:46

Érdekes cikk. Sajnos hazai haderőre nem lehetünk ennyire büszkék, mint ahogy a lengyelek teszik.

01234567 2013.03.31. 12:46:11

Nagyon jó írás, bár én ezzel részben tisztában voltam. Helyesen teszik a lengyelek, ugyan akkor ha egyszer keletről elindul a medve, nem lehetnek illúzióik.

teddybear01 2013.03.31. 14:05:26

@01234567: Pláne, ha visszatekintenek a II.VH. -ra. Kétoldalról támadták meg őket.

ihasz laci 2013.03.31. 18:27:19

A lengyelekhez hasonloan mi se dicsekedhetunk igazi jo barati szomszedokkal. A lengyelek a szomszedaikkal valo multbeli konfliktusaik miatt kepesek voltak osszehozni egy mukodo hadsereget. Nemcsak teknikailag probaltak/nak megujjulni de a honvedelemhez valo hozza allasukon is kepesek voltak javitani. Ezzel szemben mi fenntartunk nehany kosza lovesz zaszloajlat par vadaszgepet meg tankot (mind korlatozott kepessegekkel) es tobb ezer sofort, ugyintezot meg mittudom en meg mit nem akiknek semmi koze az aktiv honvedelemhez. Peldat vehetnenk a lengyelekrol.

Pierr Kardán 2013.04.01. 00:09:12

Kicsit levon a lengyel haderő korszerűségéről és remek szervezettségéről szóló hírekből az, hogy 10 nap múlva lesz 3 éve, hogy egyelőre ismeretlen okokból (béna pilóták, vagy béna repülőgép, vagy béna irányítás) a hadsereg kötelékében tartozó elnöki repülőgép lezuhant és meghalt az elnök, a hadsereg csúcsvezetése, egy csomó parlamenti képviselő meghalt. Vagy 50 éve nem történt ilyen eset Európában :-(

Grodin 2013.04.01. 13:14:40

@Pierr Kardán:
Igen, ebből látszik, hogy nem mindig a legjobb megoldás, ha csak azért se vonjuk ki az elöregedett technikát, inkább fontos állami vezetőket utaztatunk vele egy csomagban. Persze az oroszok zöme a mai napig ragaszkodik a pilóták részéről elkövetett emberi mulasztáshoz, a lengyelek jelentős része meg inkább az összeesküvés-elmélethez.

Mindenesetre ennek köszönhetően az aktuális lengyel vezérkar jelentős része "örülhetett" akkor a rendkívüli előléptetésnek, úgymond.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2013.04.01. 17:45:22

nem egészen értem, hogy egy legalább 750 éves, negyedmilliós gdynia összetévesztése egy legalább 750 éves, félmilliós gdanskkal hogyan merülhet fel? ennyire ne legyünk már angolszászok.
a másik, még nagyobb levonás az "az afgán társadalom demokratikus átalakításáért" jár. ez akkora bullshit, hogy az amcsik is csak pironkodva vállalják be.
ezek miatt ötös alá.

bokrif 2013.04.05. 00:20:22

Jó cikk. Azt szoktam mondani, hogy ilyen méretek és költségvetés (azaz ilyen méretű lengyel gazdaság) mellett fenn lehet tartani egy köznyelvi értelemben vett "normális" hadsereget. Ehhez kell kb 10 milliárd dollár évente.

Azért nyilván ott sem fenékig tejfel minden. Kíváncsi lennék mennyire fizetik meg és látják el a lengyel katonát. Aztán ott van a tömérdek évtizedes szovjet technika. Abban sem vagyok biztos, hogy ez a keleti agresszióval szemben megfelelő minőséget jelentene. Értem, hogy amíg nincs más addig maradjon rendszerben az ami már 20 éve is volt, de én azért ebben érzek egy jó nagy adag pazarlást.

Aztán valaki megindokolhatná, miért jó a hadosztályi struktúra fenntartása vagy éppen a teljesen független haderőnemek működtetése.
Azt sem értem mi a jelentősége a szimbólumokon kívül, annak, hogy két hadosztályuk a német határon diszlokál. Aranyos.

Tényleg jó cikk, hiszen amúgy nem tehetnék fel ilyen kérdéseket.

sirdavegd · http://midnight-rider.blog.hu/ 2013.04.05. 17:21:24

Jó poszt. A katonaság megrendelései komoly hozzáadott értékű termelést képesek megtartani/teremteni egy gazdaságban, ami már egy egyszerű gazdasági visszaesés esetén is lényeges tud lenni.
Szegény lengyelek túlélőkéjéről sajnos mindenkinek a II. világháború jut az eszébe, vagy az ország 1-2-3. felosztása a XVIII. század végén. Most olvastam el a "Velence, Bécs és a törökök" Sobieski János nevével fémjelzett időszakot bemutató fejezetét, amikor a lengyelek fel-alá fogócskáztak a kozákokkal, tatárokkal, törökökkel és néha a svédekkel és brandenburgiakkal a nem is annyira sík, ámde térképen roppant laposnak tűnő tájékon. Szóval ehhez képest nekünk egész egysíkú életünk volt akkoriban a török-osztrák harapófogóban (oké, a törökökkel mindig társult néhány tatár játszótárs).

Untermensch4 2013.04.06. 23:32:40

@bokrif: a 20 éves technika rendszerben tartása "üzemóraköltségre" lehet hogy több mint egy újabb vasé de ha külföldre nem kell kiperkálni a vételárat az az n+1 év amíg nem cserélik le viszonylag olcsón jön ki. másrészt egy elavult eszközzel is jobban lehet alkotni mint a semmivel (lásd az albán légvédelemről szóló vicc vs lopakodó szerbiában...)

bokrif 2013.04.07. 23:08:05

@Untermensch4: Igen, ebben van ráció. Az arányt meg el kell találni, hogy mennyi elavult technikát érdemes megtartani. Csak hol van ez a mérték, ahol még megéri a "csökkentett módban" működtetni egy képességet.

Grodin 2013.04.09. 18:42:55

@milliliteratura: Erre csak annyit tudok mondani, hogy egyesek szerint a lengyel az egyetlen hadsereg, ahol az ún. kétujjas tisztelgést használják a mai napig. De ez meg nem erősített információ.

@bokrif: A két hadosztályból gondolom csak a parancsnokságot pakolták a német határra, azért az egységek jobban szét vannak szórva. De még így is inkább nyugaton, mint keleten.

Bár egy orosz agresszióval szemben nem sokat ér, a nagy mennyiségben üzemben tartott öreg keleti vasnak talán a belorusz-ukrán szomszédság részére lehet üzenetértéke. Amolyan "hát nekünk is van még annyi színesfémünk, mint nektek" - jelleggel. Márpedig nekik biztosan van még bőven.

David Bowman 2013.04.10. 07:40:44

Ha van ország, aminek szüksége lenne közepes saját atomfegyverzetre, az Lengyelország. A helyükben lépnék is ez ügyben.

Grodin 2013.04.10. 09:37:53

@David Bowman:
Kérlek a jövőben egyben kommentelj, ha több mondanivalód is van, felesleges négyszer.

A teljes kommented szövege:

"Ha van ország, aminek szüksége lenne közepes saját atomfegyverzetre, az Lengyelország. A helyükben lépnék is ez ügyben.

@Grodin: Nem hiszem, hogy bármi köze lett volna a technikához. Ezek egy B787essel ugyanúgy lezuhantak volna.

Szerintem nagyon is számít a rengeteg vas. 10 Abrams 10 helyen tud lenni. 100 ócska T72es meg százon. Szerintem egy nagyon fontos információ kimaradt a cikkből. Nevezetesen, hogy hány tábornokuk van.

Egy hadsereg hadrafoghatósága fordítottan arányos a pizsamások számával, és az egyenruhájukon felhasznált aranyzsinór mennyiségével. "

sorhajóhadnagy 2013.04.21. 14:33:13

Jó a cikk! Szerintem egyébként a diszlokáció kérdésében azért dönthettek a korábbi (nyugati) eloszlás megtartása mellett, mert könnyelműen nem akarták egy helyen lerombolni az infrastruktúrát, egy másik helyen pedig felépíteni. Emellett a történelmi tapasztalatok miatt is lehetségesnek tartom, hogy ha a hadosztály-parancsnokságok egyben a megindulások elején vezetési pontok is, akkor azokat a lehetséges fronttól tisztes távolságban tartják. És ott van ugye a volt Kelet-Poroszország északi feléből lett kalinyingrádi exklávé is, ami szintén bonyolítja az összképet.

Mivel a lengyel hadsereg nemzeti és politikai szimbólum, véleményem szerint a fejlesztésében és fenntartásában sem csak a biztonságpolitikai szempontok érvényesülnek. Megértem, hogy az ismert történelmi tapasztalatok miatt ők nyugodtabbak, hogy majd ezer harckocsijuk közt van a 10. páncélos lovassági dandár több mint száz Leó kettese is. Ám ugyanilyen történelmi eredetű rettegéssel nézi ezt az erőt Moszkva, mert az orosz vezérkar rémálmaiban egy másik forgatókönyv szerepel. nevezetesen az, hogy NATO-, de még inkább amerikai támogatással a hátuk mögött a lengyelek lerohanják Belaruszt, és a baltiakkal együtt felsorakoznak az orosz határra. Oroszország Anyácskát meggyalázzák, Moszkvát és Szentpétervárt elfoglalják, és az orosz államot az Uralig szorítkák vissza. Hogy őrültség? Hogy teljesen lehetetlen, ésszerűtlen? Persze hogy az! Pont ugyanannyira, mint most egy Nyugat-Európa elleni masszív orosz gépesített offenzíva rémképe. De hisztit mindig lehet kavarni vele.

A lengyel hadsereg jelenlegi masszív állapotát tehát alapvetően PR (vagy PPR - public and political relations) szempontok indokolják. A GROM-ot elküldték Irakba, Umm-Kaszr ostromában brit alárendeltségben villogtak egy darabig a tévékamerák előtt, amíg meg nem unták.

Lengyelország mostanában nem katonai súlya (az még európai szinten is a "futottak még" vagy a "who gives a shit" kategóriában mozog), hanem gazdasági potenciálja miatt néz ki egyre inkább számottevő tényezőnek. Bár az is igaz, a kettő hatását érdemes együtt nézni.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2013.04.21. 20:32:05

@sorhajóhadnagy:

Ha közelebb maradunk a realitások talajához, az orosz rémálom inkább valami olyasmi lehet, hogy a kalinyingrádi enklávéban a NATO, természetesen lengyel központi szerepléssel, úgymond humanitárius intervencióba kezd, úgymond a helyi kisebbség védelmére.

sorhajóhadnagy 2013.04.22. 14:35:31

Hm... Ez is valószínűsíthető őrültség. De persze a 99,9 százalékban orosz népesség egy része a kalinyingradszkaja oblasztyban is rájöhet egyszer csak arra, hogy alapvetően német, és szerezne csatlakozni a Vaterlandhoz. A fővárost már így is egyre többször nevezik az oroszok régi nevén "Kjonyigszbergnek" vagy egyszerűen "Kjonyignek" (Königsberg), az egyetem büszkén viseli Immanuel Kant nevét, és szerintem még Nagy Frigyes kultuszát is megérjük. Más kisebbség hirtelen potenciálisan nem jut eszembe, hacsak nem történik egy tömeges "coming out", azt sem zárhatjuk ki teljesen.

A nagy aggodalomban persze azt sem szabadna elfelejteni, hogy Kelet-Poroszország déli fele meg Lengyelországhoz tartozik, tehát a porosz öntudatra ébredt oroszok országegyesítés címén fenyegethetik Polóniát.

Istenem, mennyi hülyeséget összehord az ember, abban a tudatban, hogy valahol titkos vezérkari részlegeken mások ezt teljes komolysággal csinálhatják...

paraszthajszal 2013.04.22. 23:21:41

@sorhajóhadnagy:

Ez az újkori Königsberg-mánia vélhetoleg sokkal inkább a turizmussal, esetleg a tokevonzás szándékával függhet össze, mint a tényleges azonosulás szándékával.

Hasonló módon mondjuk Nagyszebenben is úton-útfélen német feliratokba botlik az ember, holott a német nemzetiséguek aránya nemhogy a 20%-ot, de a 2-t sem éri el (kevesebb szász él a városban, mint magyar). Ennek ellenére a polgimester 13 éve német (Klaus Werner Johannis), az önkori képviselotestületben is kényelmes többsége van a német pártnak... van az az anyagi ösztönzés, ami háttérbe szorítja a nacionalizmust.

Ha az oroszok valamilyen biztonságpolitikai fenyegetéstol komolyan tarthatnak jelenleg, az nem nyugatról, hanem a Kaukázusból érkezik, csecsen & más muszlim terroristák formájában.

Ha a Nyugat tényleg komolyan szerette volna megszorongatni a ruszkikat, akkor a legutóbbi grúz-orosz háború után aligha csak egy bátortalan állásfoglalásra futotta volna a részükrol, és Grúzia NATO-tagságának ötlete sem került volna le a napirendrol ilyen hamar. Az európaiak tudják, hogy jobb az orosz medvével vigyázni, nemcsak a hadereje, hanem a szénhidrogén-import miatt is.

bokrif 2013.05.07. 01:10:17

@paraszthajszal: Sőt leginkább csak a szénhidrogén-import miatt.

Most kellemes műmorcos a viszony. Elvégre nekik csak nyugatra van kiépítve a gázexporthoz az infrastruktúra, Európának meg csak keletre :D Egymásra vagyunk utalva. Vevő nélkül nincs pénzük, gáz nélkül nincs fűtésünk/áramunk.

Titus Pullo Urbino 2013.05.27. 12:54:53

Egy kicsit OFF téma, de hátha belefér. Annyit még tudni illik, hogy a lengyel katonai hagyományőrző csapatok, egyesületek, legyenek amatőrök, vagy profik, bármennyi pénzt megkapnak a Minisztériumuktól, bármennyit. Járnak ki az USA-ba polgárháborús egységeik, déli és északi csapatok is vannak, járnak napóleoni rendezvényekre szerte Európában, bármit megtehetnek, szép egyenruháik és fegyvereik vannak. Hozzánk is járnak, meg mi is járunk hozzájuk, sőt, közös útjaink is vannak pl. Austerlitz-be, Morvaországba. Irigyeljük őket a bőséges pénzbeli ellátásukért, ők meg nem értik, hogy mi miért saját zsebből működtetjük a hagyományőrzést? Büszke ország boldog népe lett a lengyel.