"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Cikkek

  • Amikor minden hiábavaló„Gyanútlanul és akaratlanul, csalimadárként magamra húztam kettőt a konvoj négy kísérőhajója közül...Megint olyan makacsul üldöztek, hogy a legkevésbé én magam hittem volna, hogy le tudjuk őket...
  • Festung BudapestHosszú kihagyás után ismét egy irodalmi újdonságot ajánlunk az olvasóközönség figyelmébe. A mai napon kerül ki a nyomdából a bolgár hadtörténész, Kamen Nevenkin A Budapest Erőd. A magyar főváros...
  • KatPol Kávéház XLVI. - Grafit a tetőnKedves hallgatók! A korábban tett ígéretünknek és a meghirdetett szavazás eredményének megfelelően a Csernobil az a sorozat, mellyel az aktuális adásban foglalkozunk. Az adás letölthető innen, a...
  • A megaláztatás évszázada XII.Üdvözlöm minden kedves olvasónk! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, és az ígéretemnek megfelelően máris újabb résszel folytatódik a modern kínai történelemmel foglalkozó sorozatunk. Az eddigiekhez...
  • KatPol Kávéház XLV. - Lánctalpas találkozóKedves hallgatók! Hagyományainkhoz híven podcastunk 45. adásában ismét élménybeszámolóval jelentkezünk, ezúttal a Militracks idei rendezvényéről ill. az overlooni hadimúzeumról: Listen to "KatPol...

Facebook

Címkék

1.vh (5) 2.vh (84) afganisztán (52) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (53) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (19) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (11) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (6) franciák (34) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (30) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (36) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (35) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (22) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (5) kémek (6) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (78) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (18) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (51) lengyelek (9) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (38) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (4) németek (49) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (2) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (94) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (55) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (13) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (1) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (67) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (28) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (15) ulster (2) usa (156) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

Már megint a lényegtelen háborúkat nézte mindenki?

2012.01.01. 00:01 KatPol Blog

by 5.g & CN & Rammjaeger83 & SchA

Néhány évvel ezelőtt War Nerd felhívta a figyelmet a hidegháborút követő első, sok tekintetben szánalmas évtized egyik ritkán emlegetett sajátosságára: a korszak fegyveres konfliktusainak stratégiai, történelmi jelentősége szinte fordított arányban állt a rájuk irányuló médiaérdeklődés szintjével. Ennek megfelelően óriási felhajtás kísérte a minimális veszteségekkel járó első intifádát és az északír konfliktust, továbbá a nagy horderejűnek beállított délszláv háborún is boldog-boldogtalan előszeretettel csámcsogott. Zajlottak viszont ezekhez képest gigantikus, öldöklő, fontos háborúk Afganisztánban, Dél-Szudánban, Kongóban vagy Etiópia és Eritrea között - de említhette volna Algériát is -, melyekkel lényegében a kutya sem foglalkozott.

Eme jelenség rendkívül banális okai - pl. hogy nem minden helyi válsággóc közelében van a tévésstábok igényeinek megfelelő luxushotel - a mai napig érvényesülnek, ezért szellemi atyánktól ihletet merítve úgy döntöttünk, épp ideje hasonló szempontok szerint górcső alá venni a harmadik évezred első - bizony szintén dicstelen - évtizedét most, hogy attól immár egy év választ el minket.

Háborúk, melyeket irreálisan nagy felhajtás kísért

Irak

A 2003 márciusában megindult háború a média kereszttüzében zajlott, és olyan emlékezetes pillanatokat szerzett számunkra, mint a médiában csak Shock and Awe-ként emlegetett légi hadjárat vagy Falúdzsa.


A háború azonban nem teljesítette deklarált stratégiai célját (vagyis nem segített egy stabil, demokratikus rendszert kialakítani a térségben, ami aztán a demokrácia terjedéséhez vezetett volna a térségben), viszont kitűnő teret adott a médiának az érvényesülésre, mert:

  1. amerikai katonák vettek benne részt
  2. ott volt benne az al-Káida helyi kirendeltsége valahol,

így pedig az USA és ezáltal a világ közvéleménye számára nagyon jól tálalható téma lett belőle.

A háború tényleges tanulságai valahol útközben azonban elsikkadtak a szélesebb közvélemény számára. Ezalatt például azt értem, az USA részvétele a konfliktusban a korábban is érzékeny regionális viszonyokat felrúgta, de nem az USA számára kedvezően, vagy hogy az amerikai fegyveres erők miként nem voltak felkészülve a konfliktus megvívására. A kimenethez kellett egy kis külső segítség is ("Ébredési Tanácsok", Szádr mozgalmának megoszlása, az AQI téves lépései), de elmondhatták, hogy stabilizálták a biztonsági helyzetet. A politikait, ami a konfliktus jellege szempontjából fontosabb, azonban nem úgy néz ki, hogy sikerült.

A legfőbb tanulság azonban talán az, hogy sokkal könnyebb belemászni valamibe, mint kikerülni belőle, és ahogy Colin Powell mondta: ha eltöröd, a tiéd - az USA egy olyan konfliktus kialakításában segédkezett, amit aztán csak nagy nehézségek árán tudott kordában tartani és a konfliktus kimenetele még mindig kérdéses.

Afganisztán

A konfliktus alcíme lehetne, hogy az „igazságos háború, amely megromlott”. Bár az Irak esetében említett tényezők szerepet játszottak a felkapottságában, a térség sajátos szocio-kulturális jellege miatt (majd minden nemzetközi felmérésben az utolsó helyek környékén van az országok összehasonlító rangsorolásában) kvázi egzotikumként hatott kezdetben a nyugati sajtó munkatársaira. A stratégiai jelentősége az USA számára gyakorlatilag minimális (nem úgy a szomszédainak, elsősorban Pakisztánnak). Az AQ Central és a vele szövetséges szervezetek áttették székhelyüket Pakisztánba, amivel a konfliktus legfőbb oka is elköltözött.

Időközben pedig szépen csendben Afganisztán terrorizmusellenes műveletből felkelésellenes műveletté fejlődött – majd előkerült a rettegett nemzetépítés fogalma is egyes helyeken. Nagyjából 2006 óta a változás látványos és a sajtó figyelme ekkor kezdett újra fokozódó mértékben Afganisztánra irányulni (addig egyes biztonságpolitikai fórumokon csak az "elfelejtett háborúként" emlegették Afganisztánt).

Sok időbe telt, míg a szélesebb nyugati közvéleménynek is egyértelművé vált (bár abban nem vagyok biztos, mennyire), hogy a konfliktusban az USA az irakihoz hasonlóan amolyan átmeneti szerepet játszik és a régió államainak érdekei fontos mozgatórúgót jelentenek. Egyelőre az USA keresi azt a megoldást, amit győzelemként (vagy legalábbis nem vereségként) lehet feltüntetni, a kitűzött 2014-es kivonulási dátum pedig közeleg.

Gáza-övezet

Nem hiányozhat a listából a levonható katonai tanulságokhoz képest a legaránytalanabb médiareprezentációval rendelkező konfliktus, ami kevesebb halálos áldozattal járt, mint amennyit egy katlancsata a keleti fronton egy gyengébb nap alatt kitermelt.  2008-2009 fordulóján zajlott nagyjából 3 hétig az a háború, ami kiemelkedik a "rakéta szerva - bomba vissza" jellegű csatározásokból.  Annak idején egy hosszabb cikkben már volt szó a blogon a  gázai háború "tanulságairól", de tömören összefoglalva annyit lehet az esetről mondani, hogy ha lakott területet használsz önbizalom-növelő lőgyakorlatra, az nem fog jól mutatni a 8 órás hírekben. Mélyebb következtetéseket a veszteségi statisztikákból legfeljebb az izraeli tüzérség átlagos találati pontosságára, illetve a gázai népsűrűségre vonatkozóan lehetett levonni. A médiában bemutatott bohóckodás, a belpolitikai okokból elkövetett izomtibi-magatartás, és a kitűzött cél nélküli háború nem olyan dolgok, melyeket érdemes lenne eltanulni az izraeli vezetéstől. A Hamasz meg már a háború előtt is egy vicc volt, 100% bizonyossággal meg lehetett jósolni, hogy a romok tetejéről is a győzelemről fognak kukorékolni, és minden marad a régiben.

De a média imádja ezt a konfliktust, szóval "The show must go on."

Dél-Oszétia

Ha vannak erős haverjaid, akik jó fejnek tartanak, az jó dolog. Ha kapsz tőlük fegyvereket, felszerelést, kiképzést, és ettől nagyon erősnek érzed magad, az még jobb dolog. Csak arra figyelj, hogy az élet császára érzés közben ne köss bele a világ egyik legerősebb országába, mert pofán vág. Más szavakkal, Grúzia 2008-ban ismét bebizonyította a szabályt, ami 200 éve többször jön be, mint sem - aki rátámad az oroszokra, az bizony kínnal fizet érte (függetlenül attól, hogy az oroszok a világ melyik pontján vannak, és mennyire törvényes leledzenek ott, ahol). Közvetlen katonai tanulsága a grúz háborúnak annyi, hogy ha egy paramilitárisok elleni harca felkészített operetthadsereg összecsap egy létszámban, fegyverzetben, etc. durva fölényben lévő reguláris sereggel, akkor - nem meglepő módon - az utóbbi fog győzni. Ehhez igazán nincs szükség oktató jellegű háborúra.

A dél-oszétiai események lényeges tanulsága azonban nem jött át a médiában. A kiégett grúz harckocsi-oszlopok figyelmeztetésül szolgálnak, hogy egyes országok ugyan megtehetik, hogy humanitárius okokra hivatkozva intervenciót hajtsanak végre, rezsimeket cseréljenek le, de a példát bizony mások is követhetik, és akkor az arcokra fagynak a mosolyok.


 

Darfúr 

A nagy semmi közepén elterülő, lényegét tekintve száraz, füves pusztaságról van szó, nagy jóindulattal is csak csekélynek mondható stratégiai értékkel, melyről lakóin meg a velük foglalkozó néprajztudósokon kívül bizonyára sokáig csak nagyon kevesen hallottak. Az itt zajló konfliktust - melyről bővebben itt és itt írtunk - ennek ellenére gyorsan felkapták a médiamunkások, az okokat illetően pedig igen egyszerű esettel van dolgunk.

Egy kis félremagyarázás árán a darfúri "háború" nemcsak a világszerte vérben gázolva előretörő iszlamofasizmusról szóló - hol balliberális, hol neokonzervatív ideológiai keretben előadott - népszerű narratívába illeszthető be, hanem beállítható a szerencsétlen "feketék" elleni "arab" irtóháborúnak, vagyis a rasszizmus megnyilvánulásának is, melynél nagyobb mumus napjainkban aligha létezik. Továbbá kiváló témát szolgáltat mindenkinek, aki a diktatúrákkal seftelő Kínán, meg a fejlett Nyugat humanitárius katasztrófákkal szembeni általános közönyén és tétlenségén szeret háborogni. (Egyéb lehetséges okokról olvashatunk itt a kommentek között.) Objektíve persze nem másról van szó, mint a szűkülő természeti erőforrásokért vívott szokásos törzsi csetepatéról, amely ráadásul a sokadik bizonyíték az afrikai államok és államhatárok túlnyomórészt mesterséges mivoltára.

Jelentős háborúk, melyek érdektelenségbe süllyedtek

Srí Lanka

A sri lankai hadsereg győzedelmes hadjárata az LTTE ellen valószínűleg azért nem kapott nagyobb figyelmet, amiért a harmadik világbeli konfliktusok egy jó része is ismeretlen marad - nem játszik bennük olyan harcoló fél (etnikum, vallási csoport, etc.), akiket divatos lenne ismerni, urambocsá' sztárolni/gyűlölni a nyugati értelmiség köreiben. Szingalézek tamilok ellen, buddhisták hinduk ellen. Kik ezek az emberek egyáltalán, és miért harcolnak, amikor a média minden nap az emberek fejébe veri, hogy csak a monoteista vallások (kinek melyik, tetszés szerint) termelnek ki erőszakos, militáns embereket? Az LTTE érdemtelenül nem kapott elég figyelmet, miközben legendás mérföldkövek tartoztak a nevéhez, mint az öngyilkos robbanóöv feltalálása, az önálló légierő és haditengerészet, melyeket aktívan használtak is. Sri Lanka erőfeszítései pedig ismételten csak a címlapokra kívánkoznának, mivel sikeres COIN-t vívott az ellenség leháborúzásával, és pontot tett az évtizedek óta húzódó konfliktus végére (legalább is az "állam az államban" helyzetre), még ha ezt nem is a békeközvetítők elképzeléseinek megfelelő, patyolattiszta módszerekkel érte el.

A 2010. májusában felállított Levont Tanulságok és Megbékélés Bizottsága (LLRC) nemrég hozta nyilvánosságra a jelentését, melyben vizsgálták a konfliktus végső szakaszában elkövetett háborús bűnöket is, és - mint általában az olyan vizsgálatoknál, ahol a vádakkal illetett fél saját magát vizsgálja - jórészt ártatlannak találták a sri lankai hadsereget. Ezt az ártatlanságot (csakúgy, mint a pártatlanságot) azonban sokan finoman szólva kétségbe vonták, a szingaléz álláspont szerint tájékozatlanságból és rosszindulatból. És akkor az elnök és az egykori vezérkari főnök közötti leszámolásról még nem is beszéltünk. A sri lankai vezetés mégis ésszerűen cselekedett, mivel a történelem könnyebben bocsátja meg az emberi jogok megsértését, mint a rendezetlenül hagyott fegyveres konfliktusokat.

Kolumbia

A kolumbiai konfliktus legutóbbi évtizede nem csak abba vetett hitünket erősíti meg, hogy a (többé-kevésbé) fehér ember is képes lehet még a fegyveres erő hatékony alkalmazására, de fontos tanulságokhoz vezethet korunk többre értékelt konfliktusaira vonatkozóan is. Fénykorukban az ország baloldali gerillái - elsősorban a marxista-leninista FARC - saját kis birodalmuk urai voltak, a szocialista tábor külső támogatásának eltűnése azonban őket is érzékenyen érintette, így új jövedelemforrások (emberrablás, kábítószer, stb.) után kellett nézniük. A hangulat fokozásáról mindeközben a drogkartellek magánhadseregei és jobboldali népi önvédelmi milíciák gondoskodtak. A kormány 2002-re az ország 40%-a felett nem volt képes ellenőrzést gyakorolni. Az ugyanebben az évben hatalomra került Alvaro Uribe elnök által meghirdetett Demokratikus biztonság politikája (pdf) - a Plan Colombia keretében nyújtott hathatós amerikai anyagi és technikai segítséggel - meglepően pozitív eredményeket hozott (pdf).

Az elképzelés lényege, hogy csak a szilárd katonai fölény megteremtése képezheti az összetettebb béketeremtés alapját. Ennek érdekében - különadóval is megtámogatva - a haderő jelentős modernizációjára, bevethetőségének javítására, a népi támogatás növelésére és egy szerteágazó lakossági informátorhálózat kialakítása révén a hírszerző kapacitások fejlesztésére is sor került. A FARC vezetői hullani kezdtek, mint a legyek, a szervezetnek egyre több területet kellett feladnia és - mind fizikai, mind ideológiai értelemben - egyre inkább elszakadt támogatói bázisától. A katonai elemeket széles körű leszerelési, igazság- és egészségügyi lépések egészítették ki. Az emberrablások és fegyveres támogatások száma hamarosan csökkenni kezdett, 2004-re évtizedek óta először az ország minden községében állandó rendőri jelenlét jött létre. A siker persze nem tökéletes, a drogbárók hatalmát nem igazán sikerült megtörni, és a programot emberi jogi bírálatok is érték. Ám a koncepció annyira ígéretesnek bizonyult, hogy Uribe utóda és korábbi honvédelmi minisztere, Juan Manuel Santos tavaly a demokratikus biztonság program felújítását jelentette be.

Mexikó

A drogkartellek között évek óta itt folyó belharc, mely 2006 óta kb. 43 ezer ember életét követelte, némileg kilóg a sorból, mivel az Egyesült Államokban - kifejtésre remélhetőleg nem szoruló okból - a média gyakran foglalkozik vele. Persze Irakkal, Afganisztánnal meg Izrael háborúival összehasonlítva még ott is inkább háttérbe szorul, mivel nehezen illeszthető bármiféle népszerű társadalmi narratívába. A konfliktus jelentősége alighanem két dologban ragadható meg.

Egyrészt az egész cirkusz el sem kezdődött volna, ha a nagy északi szomszédnál nincs a - sikertörténetnek aligha nevezhető - "drogok elleni háború", a kábítószerek hatalmas piaca meg a rengeteg exportálható kézifegyver, így ellentmondani látszik a népszerű és ritkán megkérdőjelezett nézetnek, mely szerint az efféle konfliktusok első számú forrása a helyi társadalmi-gazdasági instabilitás. Másrészt kiváló példát szolgáltat arra, hogy a hamisítatlan államkudarc fő megnyilvánulási formáit nem az olyan látványos, de épkézláb államként a történelem során voltaképpen sohasem funkcionáló térségek között kell keresni, mint a "demokratikus" Kongó, Libéria vagy Szomália. Mexikó a felszínen még rendelkezik ugyan az államiság fő attribútumaival, a jelenlegi helyzetben viszont inkább a drogkartellek a hatalom valódi birtokosai.


 

Laurent Nkunda tündöklése és bukása (Kelet-Kongó)

Az egykori Zaire területének tekintélyes részét dúlják emberemlékezet óta kisebb-nagyobb fegyveres konfliktusok, melyek közül csak egy az Észak- és Dél-Kivu tartományokban zajló. A szélesebb közvélemény számára azonban ezek a harcok mindig is kényelmetlen, nehezen értelmezhető, éppen ezért mellőzendő történeteknek számítottak. Nincs jó és rossz oldal, nincsenek nagy, látványos összecsapások és high-tech légicsaták, csak az ország ásványkincsein élősködő szereplők - a diktatórikus hajlamokkal megáldott kormány korrupt hadereje, szomszédos államok csapatai, gerillaszervezetek, hadurak, rablóbandák és egyéb őrültek - kergetőznek szakadatlanul a dzsungelben, végül mindig a lakosságon csattanó, brutális egyszerűségükben hatékony hadviselési formákkal, éhínséggel és járványokkal fűszerezve. Bár az újra és újratermelődő konfliktus egésze méltán tart igényt a műértő közönség érdeklődésére, a 2000-es évekből talán Laurent Nkunda pályafutását érdemes kiemelnünk.

Az egykori pszichológia-hallgatóból lett Mobutu-ellenes tuszi gerilla (valamint adventista lelkipásztor) gyors és fényes karriert futott be, Ruanda által pénzelt lázadóvezérből a 2002-es békemegállapodást követően a kongói hadsereg tábornoka, végül valamiféle önállósult helyi kiskirály vált belőle. Ám  mégiscsak kiemeli számos kollégája sorából, hogy a rablás-erőszak szokásos bűvköréből kitörve elkövette az ambíciózus gerillavezérek szokásos hibáját:  hatékony államszervezet-féleség kiépítésébe kezdett. A lehetőségekhez mérten működőképes közigazgatás, közbiztonság, infrastruktúra és szakszerű haderő kialakítására irányuló törekvései azonban Kinshasa mellett már a szomszédos Ruanda vezetésének gyanakvását is felkeltették. Nkunda hősies küzdelme ezzel dicstelen véget ért, a két állam között született paktum alapján a tábornokot 2009 elején elfogták, s azóta a ruandai katonai büntetés-végrehajtás vendégszeretetét élvezi.  Maga a konfliktus pedig, köszöni szépen, jól ellesz ezután is magában.

Etióp invázió Szomáliában

Egy dán kutató rendkívül találó meglátása szerint (pdf) Szomáliában mindig akkor romlik tovább a helyzet, ha külső szereplők megpróbálnak békét teremteni, vagy megoldást hozni a konfliktusra. S bizony így volt ez az etióp hadsereg 2006-2009-es szomáliai kiruccanásával is. Az 1990-es évek nemzetközi próbálkozásainak kudarca után az állam funkciói közül Szomáliában kizárólag a kormányzati korrupció maradt működőképes. Ennek ellenére működő állam nélkül is a mindennapok viszonylag stabil keretei alakultak ki a klánokra épülő helyi szokás- és szabályrendszerek, valamint az iszlám bíráskodás alapjain. Ez utóbbi szakterületen kezdte pályafutását az Iszlám Bíróságok Szövetsége (ICU), növekvő befolyásuk, valamint a határon túli felkelők támogatása azonban hamarosan Etiópia szemét is szúrni kezdte. Olyannyira, hogy az etióp hadsereg 2006 decemberében - kisebb összecsapások sorát követően - több tízezer fős erőkkel átfogó támadást indított az ICU megdöntésére.

A rendkívül ígéretesen induló konfliktus során kezdetben összehangolt légi és szárazföldi műveletekben, bombázásokban és páncélosokban gyönyörködhettünk, ám az amerikaiak által felkészített, viszonylag modern orosz technikával dolgozó etióp csapatok kezdeti sikerei hamar visszájukra fordultak. A szinte pillanatok alatt a keskeny tengerparti sávra visszaszoruló ICU valójában csak kitért az erősebb reguláris csapatok elől, s hamarosan a gerillahadviselés eszközéhez tért vissza, ahogy az a nagykönyvben is meg vagyon írva. Ahogy a mérsékelt nemzetközi támogatásból rövid úton az emberi jogok miatti jajveszékelés maradt csak, úgy ment el lassacskán az addisz abebai vezetés kedve is az egészből. Mire 2009 folyamán kivonták csapataikat, a beavatkozásnak hála kettészakadt az ICU, mérsékelt frakciója pár hangzatos pozícióért és néhány koffer valutáért lepaktált az átmeneti kormánnyal, a szélsőségesebbekből pedig kialakult az Al-Shabab, mely az utóbbi évekre Szomália nagyobb, déli felének meghatározó hatalmi tényezőjévé vált. E tanulságos történet szinte ugyanaz kicsiben, mint amivel a fejlett világ hatalmai népszerűbb vidékeken bajlódnak. Ha kicsivel több figyelmet és támogatást fordítottak volna Etiópia próbálkozására, sok értékes, gyakorlati tapasztalattal gazdagodhattak volna, s talán még a szomáliai stabilitás ügyén is lendíthettek volna. (Legalábbis többet, mint a partmenti flottás bohóckodással.)


A cikkel együtt boldog 2012. évet kívánunk minden olvasónknak. Legyen az új év is olyan érdekes, mint 2011. volt.

54 komment


| More

Címkék: izrael irak libanon mexikó afganisztán etiópia szomália kolumbia szudán kongó sri lanka gáza államkudarc

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr443307966

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Psi Holo · http://psiholo.blogspot.com 2012.01.01. 08:57:18

Azért az is tény, hogy az amazonasi indiántörzsek konfliktusai sem nyomasztják az afrikai közvéleményt.

Kullancs1983 2012.01.01. 11:14:04

Szerintem az is közrejátszhat, hogy a "művelt" nyugatiak számára lényegében természetes, ha Afrikában, Dél-Amerikában, vagy épp Ázsiában ölik egymást az emberek (sőt, szinte elvárás) de hogy fehér emberek gyilkolják egymást az már egzotikum, meg különben is, civilizált ember nem háborúzik, azok az idők már elmúltak. Meg ilyenek...

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2012.01.01. 12:08:38

no, azért darfurban is relatíve kevés ötcsillagos hotelt hirdet az internet. igazándiból ez merő rasszizmus és birodalmi politika amit a nyugat csinál, bár gondolom máshol sincs másképp. "nálunk" először mondják be, hogy a derék amerikai családanya nekitolatott a pláza parkolójában egy szomszéd kocsinak, aztán jön a kínai bánya sujtólégrobbanása 100 halottal, és azt meg be se mondják, hogy a közép-afrikai köztársaság alatt megnyílt a föld, és mindenki meghalt.
például látványos a szomáliai példa, ahol bennem az a média-kép élt, hogy bementek az etiópok, az icu meg menekül. érdekes módon egy rohadt hírre nem emlékszem a vissza/kivonulásról.

na de buék, az idei kadzafi legyen asszad, hogy ne unatkozzunk, csak szíria ússza meg olcsóbban. remélem a blog olyan jó marad idén is mint eddig, és üdítően értelmes írások lesznek rajta továbbra is.

béke veletek.
(ha ez itt nem szentségtörés :)

Bandibacsi34 2012.01.01. 16:17:45

Hat ahogy terjed a demokracia es a liberalis kapitalizmus egyre oregszik a lakossag es egyre kevesebb haboru lesz. Itt a tortenelem vege.
Azert kimaradt, hogy vegul is Afganisztan meg Irak egy nagyobb terv ket elso lepese volt: Iran bekeritese majd megtamadasa. Nem csoda, hogy ok meg penzeltek a helyi ellenallokat.

paraszthajszal 2012.01.01. 16:20:14

"látványos a szomáliai példa, ahol bennem az a média-kép élt, hogy bementek az etiópok"

Hát lehet, hogy ez azért van, mert ezúttal megint bementek. www.bbc.co.uk/news/world-africa-16372453

Mondjuk mostanában főleg a kenyaiak pattognak arrafelé, de arról se sokat hallani. Az, hogy Szomáliában húsz éve polgárháború van, úgy tűnik, valahogy immúnisabbá tette a médiát (és a közvéleményt) az onnan érkező hírekre. (Na meg az, hogy mostanában kevés fehér ember játszik szerepet a konfliktusban.)

CN · http://katpol.blog.hu/ 2012.01.01. 16:41:03

@Bandibacsi34:

Én Irak és Afganisztán esetében vitatkoznék: az USA éppenséggel a két legnagyobb ellenfelét ütötte ki Iránnak: Szaddammal nem voltak jók a kapcsolatok, talán nem kell mondani miért, a tálibok pedig lincseltek iráni diplomatákat a 90-es években, aminek majdnem háború lett a vége. Az USA annak ellenére, hogy mindkét országba bement, nem tudott stabil, megbízható szövetségesekre szert tenni az eddigi jelek szerint, egy iráni elleni támadás pedig a jelen helyzetben eléggé irreálisnak tűnik.

Bandibacsi34 2012.01.01. 17:45:43

De az amerikaiak nem Irannak akartak jot, hanem ezt a ket gyenge pontot foglaltak el eloszor (ahogy a masodik keresztes hadjaratban is a lehetseges szovetseges Damaszkuszt tamadtak a nwm tul bolcs keresztesek).De a Kozel-Keleten az ellensegem ellensege is lehet az en ellensegem.

Bandibacsi34 2012.01.01. 17:51:59

Afganisztanban senki se hatalmazta fel oket demokracia-epitesre, csak arra, hogy bemenjenek, kinyirjak az Alkaidat, oszt jonapot. Epp ezzel logott ki a lolab, hogy tovabbi celjaik voltak. De ott az USA "teridegen nagyhatalom". Obama jol is tette, hogy kivonul es otthagyja oket. Max. par gepet mindig oda lehet kuldeni ha nagyon kellemetlenkednek.

CN · http://katpol.blog.hu/ 2012.01.01. 18:05:31

@Bandibacsi34:

1. Azt ugye tudod, hogy Irakból kivonultak az amerikaiak?

2. Amikor Irán elleni támadásról beszélnek, akkor a nukleáris programhoz kötődő létesítmények ellen végrehajtott támadásokat értenek alatta? (És akkor sem igazán az USA kapcsán.)

3. "Max. par gepet mindig oda lehet kuldeni ha nagyon kellemetlenkednek." Azt ugye tudod, hogy ez nem így működik?

A hasonlatot meg nem kommentálnám.

Bandibacsi34 2012.01.01. 18:39:35

@CN: Persze a gepkuldes Afganisztan es Irak eseteben lehetseges anyahajorol, mind eddig is.
Persze, most nyilvanitottak ezt unnepnappa Irakban, de Afganisztanban meg folyamatban van ez.

Jester 2012.01.01. 19:01:30

Azért Afganisztánnál ne feledjük el - földgömb elővesz - hogy faszán elvágták Kína útját az Indiai óceán felé.. Mikor bevonultak, már megvoltak a szerződések a nagy gázvezetékek meg a mégnagyobb kikötő építésére.

Azóta persze Kína megoldotta ezt a kérdést máshogy, szóval értelmetlen tovább maradni.. Erről ennyit.

Bandibacsi34 2012.01.01. 19:15:08

Afganisztannak nincs kikotoje max Pakisztanon keresztul.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2012.01.01. 21:19:53

@milliliteratura:

Veled is!

@Bandibacsi34:

Ha történelmi ismereteim nem csalnak, egyáltalán nem a mai nyugati lenne az első civilizáció a történelemben, amely fennállásának utolsó szakaszában demográfiai összeomlást élt át, szóval a "történelem vége" tételre én nem vennék mérget.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2012.01.01. 21:44:11

@paraszthajszal: a pár évvel ezelőtti bevonulásra gondoltam.

@Jester: ez így nem igaz. kína ezer éve jó cimbije a pakiknak, merthogy a pakik nem cimbijei indiának, akikkel a kínaiak több témában is tengelyt akasztottak. pakisztán és kína jelen állapotok szerint határos egymással (konkrétan a karakoram hwy köti össze őket), afganisztán nem kell a képbe. a vezetékek pedig főként türkmén gázt vittek volna pakiknak/indiába. kína ennek meghiúsításában elvileg érdekelt, viszont ez az amikkal is meg van hiúsulva, úgyhogy ez is mindegy :)
a még nagyobb kikötő meg gondolom gwadar, ami szintén paki terület.
tényleg hasznos néha elővenni azt a földgömböt, néha kommentelés előtt is :)

paraszthajszal 2012.01.01. 22:06:45

@milliliteratura: Na igen, csak Etiópia lassan már mást se csinál, mint bevonul meg kivonul Szomáliából.

Csak az utóbbi öt évben ugye bementek egyszer 2006-ban ( www.pbs.org/newshour/updates/africa/july-dec06/somalia_07-20.html ), aztán kijöttek 2008-ban, kicsit benéztek 2009-ben is ( www.garoweonline.com/artman2/publish/Somalia_27/As_Ethiopia_withdraws_Hiran_governor_quits_Somalia_government.shtml ), szilveszter óta meg már ismét ott vannak. Innentől kezdve nem csoda, ha a médiából az jön le, hogy bemennek és meg benn vannak az etiópok. Lassan csinálhatnának ott valami értelmeset is, ha már annyira nem tudnak betelni Szomáliával. :P

Bandibacsi34 2012.01.01. 23:31:42

A Kuruc kicsit felreertelmezte a Guradiant
(az MTI mar eltuntette azota a cikket).
Külföld :: 2011-12-31. 19:36
Ünnep lesz az amerikai hadsereg távozásának napja Irakban

Irak napjaként fogják megünnepelni Irakban december 31-ét, az országban kilenc éve állomásozó amerikai hadsereg kivonulásának napját.
Az iraki kormányfő hivatalos ünnepnappá nyilvánította december 31-ét, az amerikai katonák távozását hivatalosan lezáró napot, amelyet ezentúl "Irak napjaként" ünneplik meg - mondta Núri al-Máliki egy szombati rendezvényen. "Ez minden iraki számára ünnep. Ez az a nap, amikor Irak szuverén lett" - fűzte hozzá.
Az Egyesült Államok 2008-ban állapodott meg Bagdaddal, hogy 2011 végéig kivonják az amerikai erőket. Az utolsó katonák már december 18-án elhagyták az országot, ami csaknem kilenc évi amerikai jelenlétnek vetett véget. Azóta Irak súlyos politikai válságba zuhant, David Petraeus, az amerikai hírszerzés, a CIA főnökének közvetítési kísérlete is eredménytelen maradt. A síita-szunnita ellentét felbomlasztotta a koalíciós kormányt, amelynek megalakítása 2010-ben több mint nyolc hónapig tartott.
(MTI)

További részletek: kuruc.info/r/4/90165/#ixzz1iFScp7Xt

www.guardian.co.uk/world/feedarticle/10018926
Iraqi leader celebrates US withdrawal as new dawn

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2012.01.01. 23:43:12

@milliliteratura:

Darfúr ebben a tekintetben valóban kivételnek tűnik, ám a luxushotelek hiányát alighanem nagyban ellensúlyozták az arrafelé nagy számban tevékenykedő külföldi segélyszervezetek, melyek nyugati munkatársai szívesen "szállítják" a szaftos információkat a médiának.

@Jester:

Szerintem több információfoszlányt gyúrtál tévesen össze egy koncepcióvá. Igen, tervbe volt (van) véve egy gázvezeték Afganisztánon keresztül, Kínának pedig stratégiai érdekeltsége van az Indiai-óceánon, csak a kettő között semmiféle logikai kapcsolat nincs.

Bandibacsi34 2012.01.02. 00:07:28

Ironikusan gondoltam a "tortenelem vegere", ezert peldaloztam a neokonzervativ Fukujamaval (en.wikipedia.org/wiki/Francis_Fukuyama), aki szerint ugye gyoznek a liberalis demokraciak es liberalis kapitalizmus, mindenki szereti egymast es boldog lesz a vilag....(en.wikipedia.org/wiki/The_End_of_History_and_the_Last_Man)

Csak ugy eszembe jutott Milliliteratura hozzaszolasarol.
Meg talaltam meg egy jo kis cikket a neten a Pajtas ujsagbol (1964 elott, mikor hruscsov elvtars "meg egeszseges es jo elvtars volt").
kuruc.info/r/22/90159/
"Hogyan éljünk 2000-ben" - olvasmányos cikk 1960-ból

Az 1960-as években a Pajtás újságban megjelent egy cikk "Hogyan éljünk 2000-ben?" címmel.
Szilveszteri humormorzsa gyanánt ajánljuk olvasóinknak az alábbi olvasmányt:
"...2ooo re vagy 2040 re nem lesznek bolti eladok, utcaseprok.. Nincs penz, nem lesz bunozo sem. ..PERSZE GARAZDA KOTEKEDO EMBEREK AKKOR IS LESZNEK. OKET AZONBAN FEKEN TARTJAK A TOBBIEK. MINTHA MINDENKI ONKENTES RENDOR VOLNA!!!!!..."

Bandibacsi34 2012.01.02. 00:08:04

Olvassatok el jot lehet ezen rohogni.
Ha nem lesznek diktatorok meg lazadok, akkor nem lesz haboru, a katonakat szelnek eresztik stb.....

Kivancsi vagyok mi lesz, azert konfliktus lesz boven sokfele.

Csak egy pelda:
kitekinto.hu/europa/2011/12/23/blokad_alatt_a_falkland-szigetek_hajoi/

index.hu/kulfold/2011/12/29/chavez_szerint_az_usa_rakkal_fertoz/

www.youtube.com/watch?v=sN0pJ5HzHoA&feature=related
16. ik perc
www.youtube.com/watch?v=J8JIqao_YDI
1.49 ik perc

Mackósajt 2012.01.02. 00:08:10

Szerintem keveritek a jelentőst a tanulságossal. Pl. a kormányhadsereg sikere Sri Lankán érdekes, és tanulságos, de határokon túlmutató hatásában egyértelműen elmarad az összes szerintetek túlzott figyelmet élvező konfliktustól. (Kivétel talán Darfúr, ami nem is értem hogy lett akkora ügy, ilyen minden évben van valahol Afrikában.)

Az is egy siker amúgy, ha valaki megvív egy háborút úgy, hogy a nemzetközi média radarja alatt marad. :)

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2012.01.02. 00:18:31

@Mackósajt:

Én a kivételek közé sorolnám még Gázát és Dél-Oszétiát, de a határokon túlmutató hatás még Afganisztán esetében is minimum megkérdőjelezhető. Mert az egy dolog, hogy Pakisztán északnyugati részén felfordulás van, de ott jó eséllyel az lett volna egy afganisztáni háború nélkül is.

Mackósajt 2012.01.02. 00:34:53

@Rammjaeger83: Ezek egyike sem kivétel.

Afganisztán mindenképp nagyobb, és egészében nézve jelentősebb háború, mint Sri Lanka. Az, hogy az intervenció csak egy fejezete annak, ami ott megy, ezen nem változtat. Sri Lankával ellentétben ez egy olyan válsággóc, aminek szétsugárzó hatása van.

Dél-Oszétia szintén jelentősebb, a résztvevők személye, és a közvetített üzenetek miatt.

Gáza kiemelt fontosságú még akkor is, ha a háború mérete alig lép túl egy TV ostromot. (Nem a médiafigyelem teszi kiemelté, hanem az a háttérben meghúzódó figyelem, ami a médiafigyelmet is ráirányítja.)

Ráadásul az Afganisztán kacsán felmerülő érved még inkább áll Kongóra. Kiiktattak egy hadurat, aki nem az első volt volt a sorban, és nem is az utolsó. Nem változott semmi. Miért is kellett volna ennek nagyobb figyelmet kapnia, mint amit kapott?

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2012.01.02. 01:08:40

@Mackósajt:

"Sri Lankával ellentétben ez egy olyan válsággóc, aminek szétsugárzó hatása van."

Itt szerintem pont azzal a készpénznek vett tétellel van dolgunk, amit a Mexikó kapcsán is említettünk, mely szerint mely a helyi háborúk forrása a társadalmi-gazdasági instabilitás, és azért jelentenek biztonsági kockázatot, mert "túlfolyhatnak", átterjedhetnek szomszédos stabilabb régiókra. Ezzel szemben nézd meg Szomáliát, Kongót vagy Afganisztánt. Szerinted ezek destabilizálják a szomszédaikat, vagy inkább a közelebbi/távolabbi szomszédaik destabilizálják őket? A válasz nekem egyértelműnek tűnik.

"Dél-Oszétia szintén jelentősebb, a résztvevők személye, és a közvetített üzenetek miatt."

Egy konfliktus jelentős lesz attól, mert valami nagy ország is részt vesz benne? Ennyi erővel jelentős volt a Grenada 1983-as inváziója is. Annyi biztos, hogy nagyobb eséllyel kelti fel a figyelmet. Ami a közvetített üzenetet illeti: ha jól sejtem, mire utalsz, akkor csak annyit mondanék, hogy ugyanez a közvetített üzenet már megvolt több hónappal korábban, Koszovó "függetlenedésekor". Dél-Oszétia sok újdonságot nem hozott ezen a téren. meg aztán a srí lankai háború sem volt híján a közvetített üzeneteknek:

www.theatlantic.com/magazine/archive/2009/07/to-catch-a-tiger/7581/

"Gáza kiemelt fontosságú még akkor is, ha a háború mérete alig lép túl egy TV ostromot."

Mert...miért is?

"Miért is kellett volna ennek nagyobb figyelmet kapnia, mint amit kapott?"

Az ezzel kapcsolatos részt nem én írtam a posztban, de a magam részéről annyit válaszolnék: azért, mert nagyon kellemetlen kérdéseket vet fel a "fejlett világ" kongói szerepvállalásának valódi következményeiről. Erről War Nerd írt bővebben:

exiledonline.com/nkunda-is-nkool/

exiledonline.com/war-nerd-mc%E2%80%99s-first-man-o%E2%80%99-war-o%E2%80%99wardz/

Bandibacsi34 2012.01.02. 01:41:07

Azert volt sok "majdnem haboru" is, ami erdekes lehetett volna..

1. Korea
9 April 2001: North Korean patrol boats entered South Korean waters briefly over the Northern Limit Line but retreated when challenged by the South Korean Navy. Similar incidents were reported on February 5, March 3 and April 10. 12 maritime intrusions were reported in total in 2001.
5 January 2002: North Korean patrol boats continued to infiltrate into South Korean waters, with another craft spotted off Yeonpyeong Island in the Yellow Sea.
29 June 2002: North Korean patrol boats crossed the Northern Limit Line and fired at a South Korean patrol boat, provoking a firefight which killed four South Korean military personnel and an unknown number of North Koreans.
11 November 2009: North Korean patrol ship was set on fire after attacking a South Korean ship in the Yellow Sea.[22]
26 March 2010: The South Korean warship Cheonan sinks, with 46 sailors dying. On 19 May 2010 an investigation said a North Korean submarine caused the sinking.[23]

2. Izrael-Libanon (Hezbollah)
en.wikipedia.org/wiki/2006_Lebanon_War

3. USA- Iran
en.wikipedia.org/wiki/2008_US-Iranian_naval_dispute
www.youtube.com/watch?v=5gps0q-Muhg

++++++
en.wikipedia.org/wiki/List_of_ongoing_conflicts

en.wikipedia.org/wiki/List_of_wars_2003%E2%80%932010

Mackósajt 2012.01.02. 06:45:07

@Rammjaeger83: "Szerinted ezek destabilizálják a szomszédaikat, vagy inkább a közelebbi/távolabbi szomszédaik destabilizálják őket? A válasz nekem egyértelműnek tűnik."

Szerintem is egyértelmű: is-is. Pont azért jelentős, mert ennyire kiterjedt. Az afganisztáni háború nem csak afganisztáni háború, egy egész térségről van szó.

"Egy konfliktus jelentős lesz attól, mert valami nagy ország is részt vesz benne? "

Önmagában nem, de nagyon fontos szempont a jelentőség megítélésében. Koszovó és Grúzia üzenete más (is). Ez azért volt érdekes, mert először próbált meg valaki komolyan baszakodni Oroszországgal kívülről. Szerintem egyes hatalmak tesztelték őket Grúziát használva kísérleti nyúlnak.

"Mert...miért is?"
Izrael kiemelt fontosságú a kapcsolódó érdekcsoportok miatt. Nem az a kérdés, hogy jó e ez vagy kettős mérce e, így van, pont.

Kongós cikket majd elolvasom valamikor a következő két napban, sajnos jelen írásom befejeztével azonnali időhiányos időszak kezdődik. War Nerd mondjuk nem akkora tekintély nekem min nektek, főleg mióta láttam egy általa kommentált videót az egyiptomi zavargásokról, és teljesen mást mondott, mint ami a videón volt.

SchA · http://katpol.blog.hu 2012.01.02. 10:46:59

@Mackósajt:

"Szerintem keveritek a jelentőst a tanulságossal"

Az én értelmezésemben ez legalább részlegesen igaz, a lényeges szó elsősorban a levonható tanulságok mértékére utal. (másodsorban meg az áldozatok számára, de ennél már Irak felülmúlja Mexikót és Kolumbiát együttvéve is)

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2012.01.02. 11:09:35

@Mackósajt:

Gáza (stratégiai) jelentőségén semmit nem változtat az, hogy mennyi véleményvezér, propagandista, lobbista és hasznos idióta sírja tele a médiát az izraeli-palesztin konfliktussal, és mekkora mértékben befolyásolják az USA külpolitikáját.

"Önmagában nem, de nagyon fontos szempont a jelentőség megítélésében"

Ezzel egyet tudok érteni.

"Ez azért volt érdekes, mert először próbált meg valaki komolyan baszakodni Oroszországgal kívülről."

Hmm...azért ilyen baszakodást előadtak a csecsenek is a '90-es években. Persze tisztán jogi értelemben orosz felségterület voltak akkor is.

@Bandibacsi34:

A koreai háború nem "majdnem háború", mivel hivatalosan sosem zárták le. Meghatározatlan időtartamú fegyverszünet van érvényben, pontosabban csak volt, mert ha az emlékezetem nem csal, Észak-Korea már azt is felmondta nemrég.

tudi 2012.01.02. 18:24:26

Na hát igen (sajnos) így működik a média, talán még ide kívánkozhatott volna Afganisztán a 90-es években történt polgárháború miatt.

valójábannemberci 2012.01.02. 18:31:23

Na, azért csak előkerülnek nehezen kimagyarázható dolgok "a Közel-Kelet egyetlen demokráciájáról" - például 16-18 év közötti fiataloknak ad a Határőrség M-16-osokat, hogy aztán palesztinokat ijesztgethessenek, meg "legyen elfoglaltságuk".
Persze ha majd egyet is lelőnek közülük, vagy csak leesik mellette egy kő, akkor az IDF válaszként átdob egy raklap bombát. De ha netán egy palesztin hal meg, tán még nemzeti hősök is lesznek ezek a derék ifjak, tán még kitüntetést is kapnak, és a szolgálatukat kapásból tiszti ranggal kezdik.

Cikk: www.haaretz.com/news/national/border-police-train-israeli-teens-to-detain-illegal-palestinian-workers-1.405091

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2012.01.02. 18:35:23

@paraszthajszal: ja, ennyire otthon vannak szomáliában? :) ennyire nem követem az eseményeket. de mit kezdjenek ők ott? etiópia is egy rakás szerencsétlenség, magukkal se tudnak mit kezdeni.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2012.01.02. 18:39:12

@tudi:

Igen, ide kívánkozik, pont ezért említettük meg az első bekezdésben.

tudi 2012.01.02. 19:37:28

@Rammjaeger83: Basszus pedig végigolvastam, de nekem nem tűnt fel.

ScoTTThun · http://candc.blog.hu 2012.01.02. 19:43:53

Uraim! Le a kalappal! Ez emberes cikk lett! Köcce és BÚÉK!

Herbert_West 2012.01.02. 20:35:36

Hát nem tudom, az "elhanyagoltak" közül max Kolumbia és Mexikó az, ami bármiféle értelmes hatással van bárkire, és ezek egyikse se tradícionális állam-álam háború, hanem "csak" belviszály/polgárháború, Mexikó esetében meg vastagon fel is van fújva az ügy.

Fekete-Afrika még mindig eléggé jelentéktelen terület, és aki oda fektet be, az általábban úgy teszi, hogy leszarhassa, hogy a lelőhelyei ötszáz méteres körzetén kívül mi történik, Cejlon meg maximum Indiát zavarja/nem zavarja.

Miért is kéne mondjuk Afg helyett Kongóra figyelni?

A komment szerzője még mindig nem rasszista, csak nem érti, hogy a világ gazdasági perifériája és a szokásos drogháború miért fontosabb az első számú gazdkatpol hatalom háborúinál...

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2012.01.02. 21:03:36

@Herbert_West:

"Mexikó esetében meg vastagon fel is van fújva az ügy."

Tulajdonképpen mi van rajta felfújva? Mármint a drogkartellek fantáziadús kivégzési módszereit leszámítva, melyeken előszeretettel szörnyülködik az amerikai média?

"Cejlon meg maximum Indiát zavarja/nem zavarja."

Hát Srí Lanka azért bír világkereskedelmi jelentőséggel, mivel az indiai-óceáni hajózási útvonalak egy fontos állomása. Anno ugyebár egy fontos brit gyarmat volt. Az szerintem elég egyértelmű, hogy a stratégiai jelentősége nagyobb, mint Afganisztáné, de meg merem kockáztatni, hogy Kongó is van olyan fontos stratégiailag, mint Afganisztán.

molnibalage 2012.01.03. 00:35:45

@CN: ? Ez mikor volt? Irán majdnem odament felpofozni pár tálibot?

SchA · http://katpol.blog.hu 2012.01.03. 10:58:11

Egyébként valóban nem muszáj egyetérteni a mi értékelésünkkel, lásd egyesek szerint a gázai háború is egy kiváló és sikeres művelet volt, olyannyira, hogy hamarosan meg is kellene ismételni.

www.haaretz.com/print-edition/news/idf-chief-gaza-war-against-hamas-was-an-excellent-operation-1.403977

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2012.01.03. 12:48:57

@Herbert_West:

Még valami: James Mattis tábornok igen találó megállapítása szerint az államközi háború, mint politikai eszköz - mondhatni politikai intézmény - jelenleg a hibernáció állapotában van.

articles.latimes.com/2008/jul/21/nation/na-nextwar21

Szóval jó eséllyel hibás logika egy jelenlegi fegyveres konfliktus jelentőségét az alapján elvitatni, hogy nem államok között folyik. A kongói háború jelentősége éppenséggel abban ragadható meg leginkább, hogy egy olyan jellegzetes hadviselési módot példáz, ami szinte biztos, hogy a közeljövőben még jobban háttérbe szorítja az államközi háborút a hadviselés nagy palettáján.

Untermensch4 2012.01.03. 17:12:19

Afganisztánnak a szomzsédaira gyakorolt destabilizáló hatásáról: a pastuk ugye félig ott, félig pakisztánban élnek, a piros vonal a térképen nem zavarja őket, függetlenül a mindenkori kormányoktól és háborúktól. az üzbég és türkmén határon is van vmiféle etnikai átnyúlás de ez is olyasmi ami háború nélkül is lehet gond. irán vmikor a 80-as években elég jól megerősítette afgán határát (részben a kábítószer-csempészet miatt) sok afgán menekült is volt/van ott mégsem akarnak destabilizálódni...

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2012.01.04. 11:20:17

@Untermensch4: nem annyira a türkmén-özbeg átnyúlás a "zavaró", hanem a tadzsikoké. ez utóbbiak afg lakosságának kisebbik (északi) felét teszik ki, plusz özbegisztán jelentős részén jelen vannak, történelmi okokból. és persze maga tadzsikisztán is volt failed state a nem is távoli múltban. (a tadzsikok egyéb iránt az irániakkal igen közeli rokonságban vannak, mindenki más viszont türk az északi szomszédságban.)
egy okos megoldás lenne, ha afganisztánt egy ÉK-DNY vonallal a tadzsik-pastu "határ" mentén felosztanák, észak éldegélne önálló államként, a pastu zónát meg annyi napalmmal kell megszórni, hogy egy méter magasan álljon az országban a gyúlékony szmötyi. ezután be kell hinteni sóval és csernobili hulladékkal, hogy aki bemegy, az ne jöjjön már többet ki.

Untermensch4 2012.01.04. 12:08:58

@milliliteratura: hát nem mondták neked hogy nem politikailag korrekt az egykori gyarmatok határainak tologatásáról beszélni? még sokan vérszemet kapnának... akár kelet-európaiak is :)

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2012.01.04. 13:10:07

@milliliteratura:

Valószínűleg egyszerűbb és tisztább megoldás lenne létrehozni a független Pastunisztánt, és a továbbiakban bottal sem piszkálni azt. Persze akkor Pakisztán is menne a levesbe, de azért az országért - ahogy arról korábban is írtunk - aligha lenne kár.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2012.01.04. 14:31:19

@Untermensch4: afganisztán nem volt gyarmat a nyugati értelemben, sőt, inkább ő maga volt gyarmatosító korábban. szóval esetükben lehet határokat rajzolgatni :)

@Rammjaeger83: igen, csak pastunisztánt egy ötszáz méter vastag és párezer méter magas titánium-gyémánt-ötvözet fallal kéne még körülvenni.

Monarch (törölt) 2012.01.04. 14:58:00

@Rammjaeger83: Pakisztán esetében a hadsereg, nukleáris töltetek, stb. sorsa lenne kérdés szétesés esetén.

Herbert_West 2012.01.04. 15:04:46

@Rammjaeger83:

Erről megkérdeztétek Pakisztánt is? Horribile dictu, megkérdeztétek a lassna de biztosan kialakuló pakisztáni identitást is?

sutianap 2012.01.04. 17:39:49

- Pacsisztán talajdonképp csak három tartomány - Beludzsi-Pandzsáb-Szind az északi részeket hozzá lehetne vágni Afgániához oszt ChaosAmigo!
- Illetve a leglogikusabb megoldás, ha hagynák a hagymák egy Paksi-Perzsa-Türkénbasi újraosztást a kártyaasztalnál. És itt ugyebár nem olyan mindegy hogy kinek atom-nematom..........

sutianap 2012.01.04. 17:43:49

jaj és még föl sem lett emlegetve a legnagyobb Paksi probléma: teljes nevén - Gano Projātontrī Bānglādesh -na az egy szép pontja a világegyetemnek

Untermensch4 2012.01.04. 20:37:19

@Rammjaeger83: és ha a pastu területek mind pakisztánhoz kerülnének, a maradék afganisztánnal meg játszon el a többi szomszédja meg a helyiek? az amerikaiaknak is olcsóbb lenne messziről bedobálni némi pénzt,paripát,fegyvert az n+1 harcoló közül annak aki épp "jól" viselkedik (pl. néha átlő az iráni határon vagy épp elég erős hogy hátszéllel lenyomja a többieket és lehessen gázvezetéket építeni). a helyieket az oszd meg és... -sel is rá lehet venni hogy lelövöldözzék egymást de egy darab amerikainak nem kéne a helyszínen "nemzetet" meg "demokráciát" építeni. ha egy amerikai katona éves ottléte több mint egymillióba fáj nekik (az elhunyók plusz költsége vajon mekkora) talán számszerűsíthető lenne mennyivel olcsóbb a háttérből kavarni a sz..t. a médiában viszont jobban eladható nem megszállni egy országot mint igen

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2012.01.05. 00:01:11

@milliliteratura:

Hát, a pastuk tudtommal ritkán szoktak betörni a szomszédos népek földjére rabolni, gyújtogatni meg a társadalmi stabilitást gallyra vágni. Szóval nem tudom, minek kellene bármilyen fal.

@Herbert_West:

Mi nem. De sejtésem szerint átvitt értelemben a történelmi fejlődés a jövőben meg fogja "kérdezni" tőle, ahogy anno a SZU-tól, Jugoszláviától meg az egységes Szudántól, hogy ugyan biztos létezni akar-e továbbra is.