"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Cikkek

  • Amikor minden hiábavaló„Gyanútlanul és akaratlanul, csalimadárként magamra húztam kettőt a konvoj négy kísérőhajója közül...Megint olyan makacsul üldöztek, hogy a legkevésbé én magam hittem volna, hogy le tudjuk őket...
  • Festung BudapestHosszú kihagyás után ismét egy irodalmi újdonságot ajánlunk az olvasóközönség figyelmébe. A mai napon kerül ki a nyomdából a bolgár hadtörténész, Kamen Nevenkin A Budapest Erőd. A magyar főváros...
  • KatPol Kávéház XLVI. - Grafit a tetőnKedves hallgatók! A korábban tett ígéretünknek és a meghirdetett szavazás eredményének megfelelően a Csernobil az a sorozat, mellyel az aktuális adásban foglalkozunk. Az adás letölthető innen, a...
  • A megaláztatás évszázada XII.Üdvözlöm minden kedves olvasónk! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, és az ígéretemnek megfelelően máris újabb résszel folytatódik a modern kínai történelemmel foglalkozó sorozatunk. Az eddigiekhez...
  • KatPol Kávéház XLV. - Lánctalpas találkozóKedves hallgatók! Hagyományainkhoz híven podcastunk 45. adásában ismét élménybeszámolóval jelentkezünk, ezúttal a Militracks idei rendezvényéről ill. az overlooni hadimúzeumról: Listen to "KatPol...

Facebook

Címkék

1.vh (5) 2.vh (84) afganisztán (52) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (53) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (19) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (11) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (6) franciák (34) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (30) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (36) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (35) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (22) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (5) kémek (6) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (78) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (18) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (51) lengyelek (9) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (38) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (4) németek (49) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (2) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (94) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (55) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (13) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (1) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (67) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (28) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (15) ulster (2) usa (156) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

200 év a Szentföldön: keresztes hadjáratok, lovagrendek - 1. rész

2011.11.25. 08:00 KatPol Blog

A mai napon indul egy kedves barátunk, a Lemilen korábban már publikáló Atrox tollából származó vendégposzt-sorozatunk, mely a keresztes háborúk, és háborúk forgatagában született lovagrendek történetét meséli el, a közvetlen előzményektől egészen az utolsó lovagrendek bukásáig.



Előzmények: Bizánc és a szeldzsukok

A Római Birodalom bukása után Bizáncra hárul a feladat, hogy feltartóztassa a keletről érkező, harcias, egyre nagyobb területeket magukénak követelő arab származású népek terjeszkedését. Bizánc és a környező – a Perzsa Birodalom kivételével – nomád, egyszerű népek között az ellentét elkerülhetetlenül folyamatos összecsapások, csetepaték sorozatává alakulnak, különösen a kereszténység megszilárdítása, és egy aránylag fiatal vallás, az iszlám elterjedése után. Ekkor már nem csak hatalmi és gazdasági érdekek feszülnek egymásnak, hanem az akkori ember számára mindennél fontosabb dolog, amely a hétköznapok legapróbb részletére, cselekedetére is rányomja bélyegét: a vallás.

Bizánc egészen a XI. század elejéig több-kevesebb sikerrel betölti a neki szánt szerepet, és a keleti hódítókat képes távol tartani Európától. Így ezekben az időkben még képes biztosítani a Szentföldre, azon belül is főleg Jeruzsálembe, és egyéb szent helyekre zarándokló embertömegek védelmét, kik sokszor szegénységi fogadalmat téve, folyamatosan böjtölve, bűneikért vezekelve keresik fel Jézus életének nevezetes állomásait, melyeket immár majd egy évezrede szent helyekként tisztelnek szerte Európában. Bizánc ekkor még képes megfelelni ezeknek az elvárásoknak, még úgy is, hogy ezekben az időkben Jeruzsálemet sokszor az ősellenség, a Perzsa Birodalom uralja. Azonban ekkor egy új, fiatal, életerős nép tűnik fel a történelem térképén: a szeldzsukok.

A szeldzsukok őshazája az Aral-tótól északra és keletre elterülő síkság, a Szír-darja medence volt. Nevüket az oguz török törzsszövetség vezéréről, Szeldzsukról kapták. Eredetileg nomád, állattartó sztyeppei népek voltak, kik jobb minőségű, dús legelők után kutatva előbb dél, majd nyugat felé vándorolnak. Ekkor találkoznak az iszlám vallással, egész pontosan a hit fanatikus terjesztőivel, és Szeldzsuk valamint törzse hamarosan megtér, majd szakít a törzsszövetséggel. Hitük szerint az iszlám ortodox szunnita ágát követik, majd szinte azonnal hódító hadjáratokba kezdenek, hogy valóra váltsák vezetőjük álmát, és létrehozzák első birodalmukat. Ez azonban végül csak Szeldzsuk unokájának, Togril bégnek sikerül, aki több keleti tartomány meghódítása után Rajjban rendezi be főhadiszállását, majd Iszfahán uralkodójának nevezi ki magát, és ezzel párhuzamosan Bagdadban kikiáltatja magát a „helyes úton járó” szunnita kalifák védelmezőjének.

Magát Bagdadot egy furfangos hadicsel révén 1055-ben egy csepp vér kiontása nélkül foglalja el, majd felveszi „a keleti és nyugati világ szultánja” címet. Ezekben az időkben a szeldzsukok rohamos tempóval, mindenen és mindenkin átgázolva meghódítják Iránt és Mezopotámiát. A rend fenntartása és az államszervezet kiépítése hatalmas feladat elé állítja őket, hiszen lényegében egyik napról a másikra szeretnének egy új birodalmat létrehozni, jól működő államapparátussal, miközben ők maguk egy műveletlen, nomád származású, sztyeppei nép leszármazottai. Azonban mindezt hamarosan megoldják oly módon, hogy mindössze a korlátlan, mindenki által megkérdőjelezhetetlen hatalmat követelik maguknak, az államirányításának bürokratikus részét, írnoki ügyeket, államigazgatási teendőket meghagyják eredeti formájukban, így az iráni területekről származó hivatalnokok befolyása nagymértékben megerősödik a birodalom területén az évek folyamán.

Pár évtized múltán új, karizmatikus, hatalmas egyéniség emelkedik ki soraik közül: Alp Arszlán, Togril bég unokaöccse. Felemelkedését lenyűgöző lényének, hadászati tehetségének, páratlan intelligenciájának és kifinomult műveltségének köszönheti. Meghódítja Bizánc nyugatra fekvő kis-ázsiai területeit, majd elfoglalja Szíriát, hatalmas csapást mérve ezzel a síita Fátimidákra. Sorra foglalja el az iszlám legszentebb városait: Mekkát, Medinát, majd 1071-ben magát Jeruzsálemet is. Erre azonban az eddig passzívnak mutatkozó Bizánc is megrázza magát, és még egyszer összeszedve minden erejét, keletre vonul, hogy egy mindent eldöntő csatában megütközzön az arcátlan szeldzsukokkal, és visszakergesse őket keleti pusztaságaikba. Azonban ez a Bizánc már nem az a hatalom, amely évszázadokig uralta a közel-keleti területeket, és kénye-kedve szerint döntött egész népek sorsáról.

A mindent eldöntő ütközetre Manzikert mellett a Van-tótól északra kerül sor. A bizánci seregek fővezére, maga a császár, Romanosz Diogenész, aki egyébiránt tehetséges hadvezér hírében áll. Minden idők egyik legnagyobb hadseregének kiállítása felemészti szinte az egész császári kincstárat, azonban a tét minden eddiginél nagyobb, és a mintegy százezres sereg végeláthatatlan sorokban hömpölyög végig egész Anatólián, hogy döntő csapást mérjen a szeldzsukokra.

Bár a sereg hatalmas, összetétele túl vegyes, népek százai keverednek egymással: rosszul kiképzett újoncok, fegyverforgatásra alkalmatlan közrendűek menetelnek minden harci tüzet, elszántságot nélkülöző zsoldosok mellett, szervezettségnek, fegyelemnek a csíráját sem lehet felfedezni. Harcedzett, veterán, elit harcos mindössze egy maroknyi található a seregben. A bizánci sereg jól kiképzett veteránjai felőrlődtek az éveken keresztül húzódó határ menti harcokban, összecsapásokban, portyázásokban.

Mindezeken felül ezúttal a szerencse is elpártol a császártól. Ellenfele a félelmetes hírnévvel rendelkező, karizmatikus hódító, Alp Arszlán, aki elit katonáit a közelben összevonva éppen egyiptomi hadjáratára készül. A hadvezér a hír hallatán célpontját megváltoztatva azonnal az új ellenség ellen vonul, akit teljességgel meglep a felkészült, fegyelmezett hadsereg megjelenése. És Alp Arszlán katonái jól képzettek, fanatikusak, vérre szomjaznak, akik ritkán hagyják el vesztesként a csatamezőt. Számra ugyan fele annyian vannak, mint ellenfeleik, azonban a harcmezőn nincs ellenfelük. Fegyverzetük a sztyeppei nomád népek hagyományos fegyverzete: íj, nyíl, könnyű fegyverek, könnyű vértek, villámgyors lovak. Ellenségüket messziről árasztják el nyílzáporral, majd sebesen kitérnek a közelharc elől. A morálját vesztett, összezavarodott, rosszul kiképzett bizánci seregnek nincs esélye. Egyedül a varég (viking leszármazottak) testőrség váltja ki ellenfelei csodálatát, mert ők az utolsó emberig küzdenek, és életük árán is védelmezik a császárt, aki maga is vitézül küzd testőrei gyűrűjében, ám végül ellenfelei fogságába kerül.

Ez a vereség megkongatja a vészharangot a dekadens, önnön pompájában tobzódó, elbizakodott, a vallásban menedéket kereső Bizánc felett, és átformálja a hatalmi viszonyokat Kis-Ázsiában és a Földközi-tenger keleti partvidékén. A szeldzsukok elözönlik egész Anatóliát, a görög nyelvű lakosság fejvesztve menekül nyugat felé, és az iszlám immár Konstantinápoly kapuján kopogtat. A vereség, és az azt követő események hatására, alig több mint 20 évvel később Alexiosz császár a nyugati hittársaihoz folyamodik segítségért, akik ugyan Jézus tanait máshogy értelmezik, de mégis csak keresztények. Mert az nem lehet, hogy Bizánc, az egyik legrégebbi, leghatalmasabb, legcivilizáltabb birodalom keleti hordák martalékává váljék! És az 1054-ben bekövetkezett egyházszakadás óta egyébként Bizánccal nem túl baráti viszonyban lévő nyugat most az egyszer – ha nem is teljesen önzetlenül – válaszol a hadba hívó szóra.Az első keresztes hadjárat

1095 tavaszán a bizánci császár – Alexiosz – követei megérkeznek a Piacenzában zajló zsinatra, hogy II. Orbán pápa előtt tisztelegjenek, és tolmácsolják uruk üzenetét, valamint a nyugat akkori legbefolyásosabb személyiségétől kérjenek segítséget a hitetlenek elleni küzdelemre. A pápa figyelmesen végighallgatja a bizánci követeket, majd a nagy horderejű kérés megvitatására új zsinat összehívását rendeli el, még ugyanez év őszére Clermont városában. Az addig hátralévő időben bejárja Itália északi részét, valamint a Francia Királyság területeit, és számtalan egyházi, illetve világi méltóságot szólít a zsinatra. Feltételezhetően már ekkor megfogalmazódik benne a nagy elhatározás: az Úr nevében fegyverbe szólítani a keresztény hívőket, és a Szentföldön csapást mérni a hitetlenek félelmetes hordáira. Azt azonban ő sem képes felmérni előre, hogy szavai milyen hatást váltanak ki, annak nyomán Európában milyen változások mennek majd végbe, és azt, hogy döntése nyomán 200 évnyi háborúskodás, intrika, viszálykodás, szenvedés és pusztítás szabadul a Szentföldre.

A zsinat 1095. november 18-28 között folyik le, és kisebb-nagyobb egyházi, valamint világi ügyek megvitatása után a pápa november 27-én, a város mellett elterülő mezőn felállított szószékről tolmácsolja az Úr szavait az egybegyűlteknek, s a több ezres hallgatóságot harcra tüzelve szólítja fegyverbe a Szent Sír felszabadítása érdekében az igazhitű keresztényeket. Beszédében kiemeli, hogy mindazok, akik eme hadjáratban – melyet az Úr támogatása és figyelme kísér majd végig – minden harcba induló igaz keresztény azonnali bűnbocsánatban részesül, és eddig elkövetett evilági bűnei alól feloldozást nyer. A hallgatóság megbabonázva hallgatja a pápa kinyilatkozását, majd a város melletti mező hosszú ideig visszhangzik a „Deus le volt!”, „Isten akarja!” kiáltásoktól. Mindazok, akik lelkesedésükben csatlakoznak a felhíváson, köpönyegükre varrt kereszttel jelölik meg magukat, hogy mindenki számára nyilvánvalóvá tegyék: „felvették a keresztet.” A pápa maga is megdöbben a hatáson, melyet buzdító szavai váltanak ki, ugyanakkor a buzgó, fellelkesült hívőkön végignézve – kik legszívesebben azonnal kelet felé vennék útjukat – mélységes elégedettséget érez, hogy a gondos előkészületek, tervek nem voltak hiábavalóak.

A kereszt felvétele jogokkal és kiváltságokkal is jár egyszerre. A keresztes családja és tulajdona az egyház védelme alá kerül, mentesítik őket az adófizetés alól, tartozásaik rendezésére pedig haladékot kapnak. Cserébe azonban teljesíteniük kell kötelezettségüket, amennyiben ezt nem teszik meg, a kiátkozás vár rájuk, amely ebben az időben a legnagyobb büntetésnek számít egy hívő számára, sokkalta rosszabb, mint maga a halál. Mindezek arra ösztönöznek rengeteg lovagot, kisebb nemest, közrendűt, nincstelent és szerencsevadászt, hogy kelet felé vegyék az irányt, ahol összecsaphatnak az Úr ellenségeivel. És mindez még egy pozitív dologgal jár a keresztény Európára nézve, és megmutatja a pápa diplomáciai érzékét is: hatalmas, felfegyverkezett keresztény tömegek indulnak a Szentföld felé, sokan közülük szegények, nincstelenek, elégedetlenek, vagy hatalomra, vagyonra, megbecsülésre vágynak, de ezzel a cselekedetükkel elvezetik a felesleges energiákat. Így a felgyülemlett feszültséget a keresztények nem egymáson, hanem a hit ellenfelein vezetik le. És egy pápa ebben az időben többet nem is kívánhat.

A keresztes hadjárat hivatalos kezdetét következő év őszére hirdetik meg, így a haduraknak, vezéreknek egy év áll rendelkezésükre, hogy felkészüljenek a hadjáratra. A seregvezérek között találjuk Rajmundot, Toulouse grófját, Hugót, Vermandois grófját, a francia király, I. Fülöp testvérét. Harcra készen áll II. Róbert, Normandia grófja, valamint Tarantói Boemund és unokaöccse Tankréd, a későbbi nagyszerű harcos. Meg kell még említeni Bouillon Gottfriedet, Lotharingia hercegét, ki fivérével Balduinnal, Boulogne grófjával készült a háborúra. Az egyházat Adhemar de Monteil, Le Puy püspöke képviseli, mint a pápa személyes megbízottja.

Azonban az egy év oly hosszúnak ígérkezik, a lelkesültség és elkeseredés oly méreteket ölt, elsősorban a szegényebb, polgári és paraszti származású népek körében, hogy türelmük fogytával, egyszerű prédikátorok buzdító szavaitól feltüzelve kezdetét veszi a szegények keresztes hadjárata. A legismertebb prédikátor mind közül Remete Péter, aki vándor szerzetesként járja a vidéket, és a hitetlenek elleni harcra buzdít mindenkit. Így sikerül összegyűjtenie majd 20.000 embert, akikkel rendezetlenül, éhezve, fázva, rosszul felszerelve indul meg a Szentföld felé.

Ugyanakkor német földön egy másik sereg is útra kel egy bizonyos Gottschalk pap és a kisnemes Emicho gróf irányítása alatt. Ez a sereg azonban Tierben, Kölnben, Mainzban és több más városban kardélre hányja a zsidó lakosságot, az Úr ellenségeit, Jézus elárulóit. Ezek a seregek aztán folytatják útjukat Konstantinápoly felé, de míg Remete Péter kíséretével nagyobb bajok nélkül megérkezik Bizáncba, addig az útjuk során fosztogatásból, rablásból élő, fegyelmezetlen német sereget a Magyar Királyság területén lemészárolják, miután a keresztény hitet valló magyar lakosságot is folyamatosan zaklatják, fosztogatják.

Közben Remete Péter gyülevész serege Konstantinápoly alá érkezik, ahol Alexiosz császárt és udvarát undorral tölti el a szedett-vedett csőcselék látványa, akik előtt lezárják a város kapuit, majd a császár parancsot ad a had azonnali behajózására. A sereg a Boszporuszon átkelve a mindig harcra kész szeldzsuk törökök szomszédságában találja magát, és mindössze pár nap múlva megsemmisítő vereséget szenved tőlük. Akit a könnyedén győzelmet arató, diadalittas szeldzsukok nem mészárolnak le, azok rabszolgasorba kerülve folytatják nyomorúságos életüket. Ezzel véget is ér a szegények keresztes háborúja.

Két hónappal később végre a jól felszerelt, harcban edzett, az előző csapatokhoz képest szervezetnek nevezhető seregek is gyülekezni kezdenek a városban és környékén, haduraik vezetésével. A seregek Konstantinápoly közelében telelnek ki, miközben vezetőik a város és a császár vendégszeretetét élvezik, majd 1097. áprilisában átkelnek a Boszporuszon, és a mintegy 100.000 fős had – melynek nagyjából a fele lehet értékes fegyverforgató – elindul kelet felé. A legközelebbi komoly ellenséges város Nicea, mely uralja szeldzsuk Anatóliát, és melynek hadura Kilidzs Arszlán, aki nem is oly rég könyörtelenül tiporta porba Remete Péter gyülevész hadát. A vezér elméjét elhomályosítja a nemrég aratott diadal, elbizakodottságában úgy véli, egy hasonló szedett-vedett, fegyelmezetlen csapattal kell ismét végeznie. Tévedése végzetesnek bizonyul, a félelmetes paripákon hadba vonuló, tetőtől talpig súlyos vérteket viselő, sebezhetetlen, szinte túlvilági démonnak tűnő nehézlovasok őszi falevélként szórják szét a muzulmán lovasokat, majd a legkisebb ellenállás nélkül vágnak keresztül a szeldzsuk gyalogságon, könyörtelenül a földbe tiporva őket. A győzedelmes csata után a védelem nélkül maradt Nicea is elesik és visszakerül bizánci fennhatóság alá.

A keresztény sereg kisebb pihenő után tovább folytatja útját kelet, azon belül is Antiochia felé, miközben visszaver több török ellentámadást, de már nem okoznak akkora veszteségeket, mint legelső alkalommal. Ellenfeleik tanultak a leckéből, és kerülik a nyílt összetűzést a nehézvértbe öltözött lovagokkal. A menetelés fáradalmait a nyugati hadak a keresztény hitet valló kilikiai Örményországban pihenik ki, majd Adhemar püspök vezetésével átkelnek az Orontész folyón és 1097. október 21-én megérkeznek Antiochia falai alá. A város több kilométer hosszú falával, mintegy 400 tornyával, és 300 méteres magasságba nyúló fellegvárával lenyűgöző látványt nyújt, és a bevehetetlenség érzetét kelti. Mindezeket a remek védműveket azonban nem mostani urainak, hanem Bizáncnak köszönheti, akik sok évszázad alatt építették, tökéletesítették a védelmi rendszereket. Azonban a várost Bizánc 12 éve elvesztette, és keresztény lakói immár a szeldzsuk rabigát nyögik. Itt és most hatalmas erőpróba vár a keresztesekre.

Antiochia ostroma hét hónapon keresztül tart, és közben a keresztesek felélik minden tartalékukat, leölik szinte az összes málhás állatukat, lovaikat. A legszegényebbek, akik a csillagászati összegekért árult élelmiszert képtelenek megfizetni, legyőzött ellenfeleik tetemeit falják fel végső elkeseredésükben. Ráadásul keresztény kémek jelentése szerint a város felmentésére igyekszik Kergoba, Moszul városának uralkodója bosszúra szomjazó, félelmetes seregével. És mikor már minden remény veszni látszik, Boemund de Taranto előáll tervével.

Egy titkos kéme révén képes megnyitni Antiochia kapuit, és miután a többi európai hatalmasság beleegyezését adja, hogy siker esetén ő lehet a tejhatalmú úr a városban, az áruló végre is hajtja parancsát. Így végre bejutnak a keresztesek a városba, majd miután egy pap látomása után a „véletlen folytán” a székesegyház alatt rátalálnak a Szent Lándzsára, új hittel feltöltve, valamint az ostrom sikerétől felbuzdulva, elsöprik Kergoba seregeit, és ezzel megszilárdítják helyzetüket a térségben. Ezzel meg is alakul az első latin állam, az Antiochiai Hercegség, melynek első uralkodója Boemund lesz, azzal a feltétellel, hogy ő maga, csapataival együtt segít elfoglalni minden városok legszentebbikét: Jeruzsálemet.

Mindeközben egy másik nagyúr, Balduin de Boulogne elfoglalja Edessza vidékét, és hamarosan újabb latin állam jön létre: az Edesszai Grófság, melynek első uralkodója Balduin lesz. A seregek ezek után megpihennek, hogy a keresztesek új erőre kapjanak és feltöltsék készleteiket. Azonban hamarosan járvány tör ki a vidéken, több nagyúr életét veszti, köztük Adhemar püspök is, a pápa megbízottja, aki eddig rendkívül jó diplomataként igyekezett a nagyurakat és a sereget a közös cél érdekében együtt tartani, és a legtöbbször sikerült is kibékítenie a rivalizáló hadurakat. A püspök halála után a gőgös, hatalomra vágyó nagyurak között kiújulnak a hatalmi harcok, torzsalkodások, így újabb hetek, majd hónapok telnek el a tikkasztó hőségben, tétlenségben, mire végül a közkatonák elégedetlenségének engedve 1099. január 13-án elindul a keresztes sereg Jeruzsálem felé.

Folyt köv.

69 komment


| More

Címkék: bizánc franciák vendégposzt keresztesek

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr763409272

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bélabáttya (törölt) 2011.11.25. 08:28:02

Kedves téma, szeretjük! Köszi.
Kissé ugyan elnagyolt az eleje, de hát egy bevezető posztba nem fér bele minden, a kommentek meg majd kiegészítik.

stoppos76 2011.11.25. 11:22:05

"Ez a sereg azonban Tierben, Kölnben, Mainzban és több más városban kardélre hányja a zsidó lakosságot, az Úr ellenségeit, Jézus elárulóit."
- Facepalm!

Nagyszerű írás egyébként, gratula.

bz249 2011.11.25. 12:06:03

Manzikert szep volt meg jo volt, csakhogy Bizanc bukasat nem az okozta, hanem a Kelet-Romai Birodalom nagyjainak kedvenc idotoltese a polgarhaboru. Romanosz Diogenesz elfogasa utan rovid idovel feltucat csavopek nyilvanitotta magat bizanci csaszarnak... igy meg egy kicsit nehezkes a birodalom vedelmet megszervezni.

Czelder Orbán 2011.11.25. 12:43:20

Az írás kb. oké, de a téma nagyon elcsépelt.

HK417 · http://dokkmunkas.blog.hu/ 2011.11.25. 13:07:33

Nekem meg tetszik,és várom a folytatást! Azoktól viszont akik itt leszólják,nem volt még szerencsém olvasni semmit.

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.11.25. 14:45:05

@Czelder Orbán:
"a téma nagyon elcsépelt"

Nem úgy, mint az MVH, az afganisztáni háború, az iráni atom és Izrael, hmm?

@stoppos76:
Mármint nem a cikk írója gondolja így, hanem a keresztesek mondták ezt anno.

Atrox 2011.11.25. 15:02:35

@stoppos76: "Ez a sereg azonban Tierben, Kölnben, Mainzban és több más városban kardélre hányja a zsidó lakosságot, az Úr ellenségeit, Jézus elárulóit."
Az ilyen megfogalmazások nem a saját gondolataimat, világnézetemet, vallási meggyőződésemet hivatott tükrözni. Ezeket a megfelelő kontextusba helyezve kell értelmezni, jelen esetben a feldühödött, vérre szomjazó keresztesek gondolatainak megfogalmazását kell ez alatt érteni. A későbbiek folyamán lesznek még hasonló megfogalmazások, amelyek segíthetnek megérteni a kor emberének (vagy azok egy csoportjának) gondolkodásmódját, a vallások kiemelt szerepét, akár ilyen szélsőséges, esetenként félreértelmezett formában is. Végül is ezek az események tényleg megtörténtek...

stoppos76 2011.11.25. 15:49:30

@Atrox: Félre ne érts, a "facepalm" magának a helyzetnek szólt. Hogy elindultak a szent küldetésre, de még helyben lemészárolták a zsidóságot, mert hát mégiscsak "ők nyírták ki Jézust". A megfogalmazásodat maximum valami index főoldalról idetévedt "wörösdani" értené félre.

katpol.blog.hu/2011/07/03/88_ok_amiert_nem_irunk_cikket_a_tigrisrol#comments

stoppos76 2011.11.25. 15:50:37

@stoppos76: És le is vonná a lelkének legmegfelelőbb következtetést, hogy itt mindenki nácul. :)

Panzer 2011.11.25. 16:39:08

Nem rossz cikk ez, szepen ossze fogja foglalni a legfontosabb esemenyeket.

A keresztesek zsidok elleni fellepese kapcsan erdemes kinyitni az Encylopaedia Judaica-t, ha valaki hozzajut: jo hosszan sorolja a keresztes haboruk soran Europaban (!) elpusztitott zsido telepulesek, kozossegek neveit...
Atrox jol irta: kulonosen az elso ket hadjarat idejen meg nagyon komolyan gondoltak a keresztesek, hogy "Krisztus gyilkosai" ellen is fel kell lepni.
A kesobbi haboruk finanszirozasaban aztan mar benne volt szamos zsido kereskedohaz penze is - hogy mennyire onkent, az persze mas kerdes.

Summa: jo lesz ez, hajra!

Mackósajt 2011.11.25. 17:02:52

"A kereszt felvétele jogokkal és kiváltságokkal is jár egyszerre."

Gondolom jogokat és kötelezettségeket akartál írni, legalábbis annak lenne értelme a folytatás fényében.

"...és a kisnemes Emicho gróf irányítása alatt."

Ha gróf volt, akkor nem volt kisnemes. Ha ténylegesen ez volt a címe, akkor a nemességnek igencsak a felső pár százalékához kellett tartoznia.

Mi a forrás a százezres bizánci sereghez Manzikert-nél? Másutt felét írják. A csata leírása egyébként is jó elég érdekes, úgyhogy tényleg kíváncsi vagyok a forrásra.

Fredda Krueger 2011.11.25. 17:50:29

Nagyon jó és érdekes írás.
Hány részes lesz?

hami · http://toriblog.blog.hu 2011.11.25. 19:53:30

sziasztok,

töriblogra való téma, én is akartam írni ilyesmiről, csak sajnos idő kéne hozzá.

Viszont a bevezetés tele van egy rakás pontatlansággal.

egyrészt Jeruzsálem nem sokszor, hanem egyszer került a perzsák kezére. Erről egyébként van a töriblogon poszt.

másrészt Manzikert bár nagy vereség volt, de nem következett belőle Anatólia elvesztése, mert Alp Arszlán pont hogy nem akart terjeszkedni abba az irányba (a fatimidák voltak a fő ellenségei), sőt, meg is tiltotta az alattvalóinak azt, hogy Bizáncra törjenek. Csakhogy pár év múlva meghalt, közben pedig Bizáncban polgárháború tört ki amely során a harcoló felek, vagy éppen a helyi kiskirályok rendre türk csapatokat hívtak segítségül (pont mint a kalandozó magyarokat a 10. században nyugaton). a türkök pedig egyszerűen letelepedtek Anatólia középső részén, amely nagyrészt lakatlan volt, de a nomád türkök számára pont ideális legelő. Aztán elfoglalták az itteni városokat, majd a partvidékieket is, így került türk uralom alá Anatólia egy rövid időre. A partvidékről aztán a keresztesek és bizánc kirakták őket, aztán majd csak az oszmán törökök megjelenése után szorul ki onnan a birodalom.

Bélabáttya (törölt) 2011.11.25. 20:58:37

Manzikert eléggé döntő csata volt. Ott bukta el Bizánc a kezdeményezés lehetőségét, onnantól kezdve nagyjából akadálytalanul települhettek be a mindenféle türk törzsek Anatóliába, és járhatták be nagyjából háborítatlanul szinte sz egész kisázsiai területet.
A csatának (is) köszönhetően változott meg végérvényesen a körzet nemzetiségi, vallási aránya, és nem kifejezetten Bizánc javára.

Egyben egy „aprócska” magyar vonatkozása is volt a csatának.
Annyira komolyan vették a bizánciak ezt a türk terjeszkedést, hogy már ehhez is próbáltak mindenféle segítséget szerezni. Kaptak is innen-onnan, pl. Szent László királyunktól egy komolyabb adag kun lovast, mondván jók lesznek a hasonló stílusú török ellen (nem keverendő a későbbi oszmán hódítókkal, ők inkább az azeriek, türkmének rokonai voltak, bár a nyelvük nagyjából stimmel).
Sajna, annyira stimmelt a hasonlóság, hogy igen hamar rájöttek a „mi” kunjaink, hogy az „ellenfél” szegről-végről rokon, ugyanúgy viselkedik, beszél, imádkozik, így aztán némi vacillálás után kollektíve átálltak Arszlánékhoz. Ezzel gyakorlatilag végképp halálra ítélték a bizánci sereget.

Másik magyar vonatkozás az egyesített keresztes had fővezéri tisztsége. Ezt eredetileg Szent Lászlónak szántak, aki sajna(?) még a szervezés közben meghalt. Helyette nem igazán tudtak megfelelő súlyú vezetőt, Hódító Vilmos veje meg nem tudta rendesen összefogni a meglehetősen önfejű frank főurakat.

A fanyalgókhoz (velem együtt persze) a posztnak ez csak a bevezetése. Az eredeti kiírás a lovagrendekről szól (bár nagy falat az is), azokat meg nem lehet értelmezni a keresztes háborúk nélkül.

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.11.25. 21:19:03

@hami:

"egyrészt Jeruzsálem nem sokszor, hanem egyszer került a perzsák kezére"

Sokszor = sok évig, na :)

bz249 2011.11.25. 21:28:46

@Bélabáttya: Manzikert egy okbol volt donto csata, elfogtak a bizanci csaszart es emiatt aztan az ellenfelei kineveztek magukat csaszarnak.

A bizanci hadsereg Manzikert utan leginkabb a polgarhaboruban hullott. Aztan amikor fordult a kocka (epp Bizanc volt stabil es a szeldzsukok utottek el az idejuket belhaboruval) akkor Kis-Azsia legnagyobb reszet visszaszereztek (Komnenosz reneszansz). Aztan ismet kutyauto uralkodok jottek (de gondolom ez majd a negyedik keresztes hadjarat idejen elojon), de meg abbol is fel lehetett volna allni talan.

Bélabáttya (törölt) 2011.11.25. 21:38:30

@bz249: Igen, igazad van, de sajnos az etnikai változáson már nem tudtak változtatni, baromira lecsökkent a görög, illetve az egyéb Bizánchoz lojális, hadrafogható, adóztatható lakosság. Kissé átjáróház-jelleget öltött az a környék.

Atrox 2011.11.25. 21:38:36

@Mackósajt: több forrás, de a legfőbb: Geoffrey Regan - Döntő Csaták. Értelemszerűen a 100000 főn a teljes állományt értjük, aminek - főleg ismerve a bizánci kultúrát és pompát - csak egy része volt tényleges harcoló alakulat.

Atrox 2011.11.25. 21:48:28

@hami: ennek most mi értelme volt?

"Alp Arszlán pont hogy nem akart terjeszkedni abba az irányba (a fatimidák voltak a fő ellenségei)" - ugyanezt írtam. Nem írtam sehol, hogy Arp Arszlán megostromolta vagy meg akarta ostromolni Konstantinápolyt. Figyelj, idézek a leírásból: "Ellenfele a félelmetes hírnévvel rendelkező, karizmatikus hódító, Alp Arszlán, aki elit katonáit a közelben összevonva éppen egyiptomi hadjáratára készül."

"másrészt Manzikert bár nagy vereség volt, de nem következett belőle Anatólia elvesztése" - szerintem meg igen, mivel Bizánc elvesztette katonai potenciálját és többé lehetősége sem volt megvédeni területeit.

"a türkök pedig egyszerűen letelepedtek Anatólia középső részén" - tehát elvesztek a bizánci területek az elkövetkező 20 év során. Ugyanezt írtam más szavakkal, más megfogalmazásban Különben miért kértek volna segítséget nyugatról?

Atrox 2011.11.25. 21:51:50

@bz249: Manzikert után Bizánc örök időkre levesztett a Földközi-tenger keleti medencéje és a közel-kelet fölötti hatalmat, ellenőrzést. Azt, hogy ez pontosan milyen lépések és történések sorozata volt, ebből a szempontból mindegy, az elvesztett csata elindította ezt a folyamatot és ennek következményeit Bizánc sohasem tudta többé visszafordítani.

Bandibacsi34 2011.11.25. 22:31:20

Huhh Az nekem nem vilagos, hogy a szeldzsuk torokok egy muszlim perzsa birodalmat hoditottak-e meg vagy sem? Mert ugye eloszor volt Bizanc es a Szassznida birodalom kozott egy haboru, Bizanc gyozott Mezopotamiaban, majd az arabok, akik addig zsoldosok voltak, ezutan mar mint mujjaheddinnek, elhoditottak a Szentfoldet es Jeruzsalemet is. Tudtommal ok is ostromoltak Bizancot sikertelenul. Majd meg ok hoditottak meg Perzsiat es iszlamizaltak is (Nyugaton Galliaig jutottak). De arrol nem tudok, hogy a 15-ik szazadig lett volna-e egy nagyobb Perzsa birodalom.... Arrol se tudok, hogy a Fatamidak siitak lettek volna....(sot pont Sziria a szunnitak szulohazaja, Del-Irak meg a siitake). A 100 000-es sereg meg csak a meseben letezett, mert etetni alig birtak volna oket. De tudtommal 300 lovag siman letiport 10x annyi arab konnyulovast. Arrol se volt szo, hogy masik muszlim hatalom foglalta el Jeruzsalemet, es akadalyoztak a zarandoklatokat.

bz249 2011.11.25. 22:33:25

@Atrox: hat azert Komnenosz Manuel igen kozel jutott hozza, hogy megis megforditsa, csak aztan kevesbe tehetseges utodok jottek utana es mindaz amit megszerzett semmive porlott (az az osszeomlas Bizanc ketrendbeli elfoglalasaban tetozott).

Manzikert helyett pedig sokkal jobb kiindulopont mondjuk 1056 a Makedon-dinasztia kihalasa, ugyanis onnantol kezdve nem volt stabil uralkodhaz Bizancban, ami az allando partharcokat es a birodalom gazdasagi es katonai helyzetenek a romlasat okozta.

Bélabáttya (törölt) 2011.11.25. 22:51:24

@Mackósajt: A wikipedia 40000-es létszáma valamivel reálisabbnak tűnik.

Bélabáttya (törölt) 2011.11.25. 22:56:38

@bz249: Inkább komplett idióták jöttek Alexios és Manuel kivételével.

Fordulópontot többet is lehetne találni (pl a betelepülés is Manzikert előtt kezdődött), kis májzlival később is gatyába lehetett volna rázni Bizáncot, de nagyjából ugyanúgy felfogható számukra Manzikert, mint nekünk Mohács.
Előtte többéves háborúskodás, folyamatos területvesztés, utána anarchia. Csak nekik még maradt egy kis sanszuk...

Bandibacsi34 2011.11.26. 02:25:46

"Bizánc ekkor még képes megfelelni ezeknek az elvárásoknak, még úgy is, hogy ezekben az időkben Jeruzsálemet sokszor az ősellenség, a Perzsa Birodalom uralja. Azonban ekkor egy új, fiatal, életerős nép tűnik fel a történelem térképén: a szeldzsukok."
NA akkor itt ugrottunk jó 4oo évet. Az arabokról egy szó sem esett. Perzsa birodalom már rég nem volt 1ooo körül. Az arabok hódították meg a 6oo as években, és iszlamizálták, de mivel magaskultúra volt, elarabosítani nem tudták. Perzsia meg részekre szakadt en.wikipedia.org/wiki/File:Iran_circa_1000AD.png

Szóval a szeldzsukok csak 1ooo körül jelentek meg. en.wikipedia.org/wiki/Great_Seljuq

Jeruzsálemet már az arabok elhódították a bizánciaktól, a szunnita szeldzsukok csak az egyiptomi siita Fátámidáktól foglalták el. Szóval itt tehermentesítésről lehetett szó Bizánc részére (ami nekik ősi taktikájuk volt már Attila idejében is).

"Mindeközben egy másik nagyúr, Balduin de Boulogne elfoglalja Edessza vidékét, és hamarosan újabb latin állam jön létre: az Edesszai Grófság, melynek első uralkodója Balduin lesz."
Ez a történet úgy volt, hogy a gyermektelen király örökbe fogadta, ő meg hálából azt meggyilkoltatta, majd elvette a lányát és ővé lett a hercegség.

Azért remélem nem lesz elintézve a legfontosabb keresztes hadjárat pár mondatban, hogy Oroszlánszagú Richárdra térjünk át.

ja és volt a történet, hogy Balduin, már királyként, 3oo lovaggal meg akarta hódítani Egyipttomot, és csak úgy úszta meg a kalandot, hogy szépen elkúszott egy rózsalugasban...

Mackósajt 2011.11.26. 07:36:21

@Bélabáttya: Szép történet, kár, hogy I. László csak 6 évvel Manzikert után lépett trónra, és még egy darab kun sem volt Magyarországon.
Plusz csavar, hogy épp hadban állt egymással Magyarország és Bizánc.

Mackósajt 2011.11.26. 07:40:36

@Atrox: OK, csak nekem olyan mesésnek tűnik az egész idevonatkozó elbeszélés.

Atrox 2011.11.26. 08:21:15

@Mackósajt: hát, én sem voltam ott, és tudjuk, hogy az akkori történészek leírásai - tevékenykedjenek bármely oldalon is - mennyire hitelesek :)

Az, hogy ennek maximum a fele lehetett tényleges fegyverforgató, nagyon is valószínű. Egy ilyen sereggel mindenféle szedett-vedett népség vonult együtt...

nakara 2011.11.26. 08:25:51

Jah a kunok azok besenyő és úz testvéreink voltak. A császári sereg 40-50 ezres lehetett. de emellett volt mégegy 20 ezres főként pusztai lovasságból seregtest is József tarkán parancsnoksága alatt.

Bélabáttya (törölt) 2011.11.26. 08:28:11

@Mackósajt: Hát, nem is Manzikert védelmében, hanem a keresztes hadjárat vezetésében kellett volna részt vennie.

A manzikerti kunoknak (besenyőknek?) utána nézek, rég olvastam.

Atrox 2011.11.26. 08:35:18

@Bandibacsi34: mennyire kellet volna részletezni a dolgokat, hogy megfelelő legyen? Csak magáról az előzményekről vagy az 1-2 hadjáratról lehetne 1000 oldalt írni, amire itt nincs lehetőség, durván kellett tömöríteni, rövidíteni. Ez a cikk nem a háborúkat megelőző 500 év részletes eseményeivel foglalkozik. Így van, simán volt 400 éves ugrás az előzmények leírásában, aminek csak az volt a feladata, hogy a laikus olvasó egyáltalán el tudja képzelni, hogy ekkor nagyjából mi volt ott a helyzet. Az előzmények leírásában nem véletlenül nem szerepel sehol sem dátum...

"Tudtommal ok is ostromoltak Bizancot sikertelenul." 718 - Konstantinápoly sikertelen ostroma

"Arrol se tudok, hogy a Fatamidak siitak lettek volna" "a szunnita szeldzsukok csak az egyiptomi siita Fátámidáktól foglalták el. " - akkor most Fátimidák voltak vagy nem? :)

Atrox 2011.11.26. 08:37:53

@Atrox: szóval helyesen: akkor most a Fátimidák siíták voltak vagy nem?

Bandibacsi34 2011.11.26. 10:13:08

Siitak voltak. Utananeztem. Viszont Egyiptom volt a kozpontjuk, nem Sziria.

Bandibacsi34 2011.11.26. 10:19:21

Csak azert fontos, mert zatlagolvaso azt hiszi, hogy Bizanc uralta kb. 1000-ig Jeruzsalemet, meg volt addig Perzsa Birodalom. kb. mintha Rakoczi-szabadsagharc utan egybol jonne az 1989-es rendszervaltas.

Untermensch4 2011.11.26. 10:56:54

Pörtner: A szent sír hadművelet c. könyve elég részletesen szól mindarról amit többek hiányoltak ebből a bevezetőből ( szerintem a lovagrendekhez bevezetésnek ez jó kis írás, nyilván kellett rövidíteni)
abban szerepelnek bizáncba letelepített besenyők is

Atrox 2011.11.26. 13:03:37

@Bandibacsi34: igen, Egyiptom, és erről lesz szó részletesebben a következő részben. De attól még ők vesztik el a területeket, ami igen érzékenyen érinti őket. Ez olyan kb., mint mikor a britek elvesztik Indiát. A központjuk nekik is az európai sziget és nem Bombay vagy Delhi :)

Atrox 2011.11.26. 13:12:53

@Bandibacsi34: a blog egy ilyen műfaj. Egyszerűen nincs lehetőség, hely részletes kifejtésre, főleg, ha az adott téma nem is az írás fő témája, hanem csak annak kísérője, kiegészítője. Előre szólok, hogy a hadjáratok leírása is erősen tömörítettnek fog tűnni a vájtfülű olvasó számára, nem beszélve a lovagrendek életéről, de az írás így is 5 részben fog megjelenni a hossza miatt. Emiatt sok kompromisszumra van szükség, ráadásul törekedni kell a jó olvashatóságra és valamennyire a szórakoztatásra is, hisz mégis csak egy bárki számára emészthető, érdekes írást kellene produkálni :)

Mackósajt 2011.11.26. 14:05:58

@Bélabáttya: a besenyők sokszor voltak Bizánc szövetségesei/zsoldosai különféle háborúkban, többek között többször ellenünk is (pl. éppen ekkortájt a Nándorfehérvár birtoklása körülő csatározásokban is részt vettek a bizánciak oldalán, de ugye a Honfoglalás körül is szerepkörben voltak). Egyáltalán nem lehetetlen, hogy ott voltak Manzikertnél, és ott elárulták a kenyéradó gazdit. Csak épp Magyarországnak ehhez semmi köze.

Bandibacsi34 2011.11.26. 14:25:04

ok. Amugy ajanlom a Razso Gyula konyvet (A lovagkor csatai) es a .. Keresztes hadjaratok arab szemmel cimu konyvet. ++ Tudtommal akkoriban a muszlimokat egy kereszteny eretnek mozgalomnak tartottak, nem onallo vallasnak.

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.11.26. 14:29:07

@Bandibacsi34:
"mert zatlagolvaso azt hiszi"

A zatlagolvasó hitvilágát nem hogy mi, de maga az úristen se tudná helyreigazítani.

"Arrol se tudok, hogy a Fatamidak siitak lettek volna"

FYI azok voltak. Ott a link a szövegben, rá kell kattintani, és bódogság van.

"sot pont Sziria a szunnitak szulohazaja"

LOL. Róma meg a kereszténység szülőhazája, nem?

"A 100 000-es sereg meg csak a meseben letezett, mert etetni alig birtak volna oket."

Létezett jóval korábban is közel 100.000 fős aktív hadsereg. De ahogy a szerző írta, ebben az esetben ez nem a fegyverben állók száma, hanem a minden kiegészítő tábori személyzettel és pereputtyal bruttósított létszám.

Bandibacsi34 2011.11.26. 15:35:14

A siita dolgot mar korrigaltam Zatlagolvaso meg fontos. pl. egy noismerosom meg van gyozodva, hogy Istvannak Koppany lanyat (akit Szorenyiek talaltak ki) kellett volna felesegul vennie (negyedunokatestverek). Roma a katolicizmuse (ok Nagy Konstantin utan).

sutianap 2011.11.26. 16:34:35

jaó nagyon, nehány dolgot sérelmeznék:
1. nomád= kultúrálatlan, államalkotásra képtelen barbár. Igen a kedves önmagában rothadó birodalom megmonja a tuttit. Megin egylátószögeset játszunk?
2. mit is fednek el a nagyszerű ötlettel, igen a dátum 1054 - hogy mennyire is segítő szándék irányul Bizánc felé
3. az ide-odában elfelejtenek mindig egy kulcsszereplő pasast, azt úgy híjják: Árius. Bizánc kiátkozta minden hívével együtt, ezért lassan kiszivárogtak a birodalom berkeiből, amíg meg nem érkezett bizonyos Mohammad, aki precízen ugyanarról beszélt mint a fentebb említett. Tehát, ez a valami arab hódító, ez a saját jólmegfogalmazott vallásuk volt. Nem teccik észrevenni hogy visszafele vannak megindokolva a történések. Ellenségek, mert .... - igen mert mi már kiátkoztuk őket!

ace22 2011.11.26. 17:01:00

@Atrox: Fele? Én inkább ötödére tippelek a bruttó létszámnak. Akkoriban a szakács, kovács, dalnok, örömlánypecér, stb. nem harcolt.

Amennyire emlékszem Romanosz Diogenész csak Eudoxia császárnő férje volt, nem a császár, bár ez irreleváns most.

Bélabáttya (törölt) 2011.11.26. 18:03:53

@Mackósajt: Meg gyakorta a magyaroké. Meg határvédő telepeik voltak az akkori Magyarország területén a nyugati határvidéken, Erdélyben, annak déli részén, foltokban itt-ott a Dunántúlon, meg a fene se tudja még merre. Sokfele.
Többé-kevésbé önálló államkezdeményt próbáltak alkotni az Aldunától északra (hozzájuk menekült Salamon király, velük próbálta megcsípni Bizáncot), szóval lelkes, mindenhol előforduló társulat volt, amíg bele nem olvadtak a kunokba, magyarokba, akárkikbe. Egész jó posztot lehetne összehozni belőlük, de valóban inkább valami töriblogon.

Sajna már nem emlékszem, honnan szedtem a halovány magyar kapcsolatot. Talán Runciman könyvéből, de igazán a fene tudja.

nakara 2011.11.26. 18:34:24

A XI. század második fele a besenyő háborúk kora a bizánci történelemben. (1047-1058, 1087-1091). A birodalomba "szövetségesként" betelepedett besenyők feletti végső győzelmet 1122-ben berroea-i csatában vívták ki a bizánciak.
A fenti időszakban élénk kapcsolat
volt kereskedelmi, politikai, sőt kulturális vonalon a besenyők és bizánc között. Mint Nicetas Acominatus írja, nagyon sok görög megtanulta
a besenyő nyelvet és Bizánc utcáin, lóversenyein egészen megszokottá
vált ez a „barbár” nyelv. Fokozta a politikai kapcsolatokat
az is, hogy a bizánci császárok legmegbízhatóbb testőrei, tanácsadói
besenyők sorából kerültek ki.
A töriblog.blog.hu-n van egy eléggé dilettáns bejegyzés a besenyőkről.

billy reed 2011.11.27. 02:37:53

@Bélabáttya: Szent Lászlót soha senki nem kérte fel a keresztes hadjárat vezetésére, senki sem szánta neki ezt a tisztet.
Annál is inkább, mert már az 1095-ös clermont-i zsinat előtt meghalt.
Ez egy Magyarországon régóta jelenlévő tévhit.
Ráadásul nem létezett semmiféle egyesített keresztes had, a meghirdetett hadjáratra nem egyetlen sereg indult el egyetlen vezetővel...

Lakásfelújító Feri · http://www.lakasfelujitas1.hu 2011.11.27. 05:44:05

@Mackósajt: Meglátásod nagyon helyes! Gyönyörű mese az egész vallás téma. Rövidre zárva. Szüksége van egy normális embernek arra, hogy papok rágják a szájába a 10 parancsolatot?
Ejnye-bejnye emberek. Ha a papokon múlna a dolog, akkor a föld még ma is lapos lenne, írni-olvasni nem tudnánk, mert ez is egy kiváltság volt részükre. Illetve az inkvizíció. Lehet menni letérdelni előttük, élni bután...
Az igaz. Aki jár ilyen helyekre, abból nem lesz anyagyilkos.

Bélabáttya (törölt) 2011.11.27. 06:15:00

@billy reed: Ezt a magyar tévhitet igazolja a magyar wiki is, de vajon hogy a fenébe került bele Runciman A keresztes háborúk története c. könyvébe?
Sokan támadják a könyvecskét túlzottan olvasmányos volta és Bizánc szerepének hangsúlyozása miatt, de magyar tévhitek terjesztésével azért nem különösebben vádolható.

Mackósajt 2011.11.27. 07:56:58

@Lakásfelújító Feri: szögezzük le, hogy abban a hozzászólásomban egyedül azt meséztem le, hogy László kunokat küldött a bizánciak megsegítésére Manzikert idején. Ugye nem voltak a magyaroknak kunjaik akkor (és a tatárjárásig nem is lesznek), de még besenyőik sem voltak, mert azok akkor még nem telepedtek Magyarországra, és ellenség voltak, és ráadásul nem is László volt még a király, és hadban is voltunk Bizánccal.

Ami másik részt illeti, hogy László felvetődött volna mint vezér, arra nem írtam semmit. Nem teljes képtelenség, hogy valakinek eszébe jutott ez az ötlet, mert a tervezgetés a zsinat előtt elkezdődött, és László még élt, amikor a császár követei beszéltek a pápával. Nem tudok erről semmi konkrétat, de nem lehetetlen.

Ami a vallási off szálat illeti, nagyjából egyetértek, de kicsit igazságtalan az egyház nyakába varrni a középkori analfabetizmust. Nem mintha azt ők csinálták volna vagy előttük széles körben írástudók lettek volna mondjuk a frank vagy magyar közemberek. :)

Iustizmord 2011.11.27. 10:18:13

ha javasolhatom, egységesítsük a névírásokat. nekem a magyarosítás báncsa a szememet, jobban jön ki ha az eredeti francia (német, angol) formában van írva a név, vö. Bouillon Gottfied vs Godefroy de Bouillon. mondjuk Oroszlánszívű (szagú?) Richárd meg Remete Péter más, de szvsz jobb /ütősebb a többinél az eredeti

Monarch (törölt) 2011.11.27. 10:25:58

@Lakásfelújító Feri: A vallás hasznos dolog. Ajánlott olvasmány David Sloan Wilson Darwin's Cathedral című munkája.

Monarch (törölt) 2011.11.27. 10:29:27

@Iustizmord: Az az igazság, hogy a Godefroy de Bouillon-nál gondolkodnom kellett volna, hogy az meg ki a fene, a Bouillon Gottfried meg a hagyományos magyarított írásmód.

A Tom Sawyer a léghajón című munkában (Mark Twain híres monográfiája) Bújjon Gotfrídnek vagy valami ilyesminek lett magyarítva.

(Most elbizonytalanodtam. Lehet, hogy a Tom Sawyer a detektívben szerepelt? Valamelyiknek az elején Tom kereszteshadjáraton akart részt venni.)

Aron M 2011.11.27. 10:38:13

Ne haragudjatok, de ez az írás nem sikerült jól.

1. a perzsák nem urálták "sokszor" Jeruzsálemet, hanem összesen egyszer.

2. a perzsák után rögtön a szeldzsukokra ugrani kissé merész, eltűnt közben vagy háromszáz év.

3. arról nem lehetett olvasni egy sort sem, hogy a Közel-Kelet nagy része eredetileg keresztény volt.

4. Az alábbi kijelentés dekadens, elbizakodott, és önnön pompájában tobzódó :)
"Ez a vereség megkongatja a vészharangot a dekadens, önnön pompájában tobzódó, elbizakodott, a vallásban menedéket kereső Bizánc felett". Olyat meg még a marxista történettudomány sem talált ki, hogy a dekadencia egyik jele lenne a vallásban történő menedékkeresés.

5. a varég az nem viking leszármazott, hanem konkrétan viking.

6. szó sem esik a normann lovagokról, zsoldos-szolgálataikról Bizáncban, és Bizánc-elleni fenekedésükről.

7. az egész cikk hangvételét a fenti idézethez hasonló megfogalmazások határozzák meg, drámaian taszító.

8. sírva könyörgök, hogy mielőtt továbbírná a sorozatot, legalább egy pillantást vessen Steven Runciman: A keresztes hadjáratok története c. összefoglaló munkájára.

Atrox 2011.11.27. 12:45:09

@Aron M: 2-3-6: és még egy csomó minden másról sem esik szó. Fentebb már válaszoltam ilyenekre: mindenről nem lehet írni, és mindenkinek más fog hiányozni.

5: ezzel arra szerettem volna utalni, hogy nagy többségük már nem Skandináviában, a viking szülőföldön látta meg a napvilágot.

4: ilyet én sem állítottam, ez egy felsorolás.

7: mindenkinek úgysem tetszik, bármit is ír valaki :)

nakara 2011.11.27. 12:59:03

Azért az az állítás, hogy a magyaroknak manzikert idején ne lettek volna besenyői,elég meredek állítás.Első említésük 1051.évi hadjáratban: " ...Ezenfölül a magyarok és besenyők éjszakáról éjszakára szüntelenül nyugtalanították, mérgezett nyilaikkal öldösték őket." Természetesen a besenyők már jóval korábban megjelentek a KM-ben, egyes nemzetségeik már a honfoglalás előtt, más csoportjaik honfoglaló eleinkkel érkeztek. A 10.-11.században további nagylétszámú besenyőség érkezett hazánk területére.

Aron M 2011.11.27. 13:27:38

@Atrox:
természetes hogy nem lehet mindenről szó, azonban amiket kihagysz, azok olyan körülmények, hogy nékülük nem igazán lehet képet alkotni a korszakról és az események mozgatórugóiról.

Mackósajt 2011.11.27. 17:20:08

@nakara: Igazad van, de a lényegen nem változtat. Bár a honfoglalás előttire mondhatnál valami forrást, nem bolgárok voltak azok inkább? Nem nagy különbség, bolgár, besenyő, kun kb. ugyanaz lehetett, ezek a csak a hosszabb-rövidebb életű regionális törzsszövetségek nevei.

nakara 2011.11.28. 21:06:51

Az óorosz-, másnéven Nyesztor krónika szerint:
"Mikor pedig a szláv nép - mint mondottuk -a Duna mellett élt, a szkítáktól - mégpedig a kazároktól - jöttek azok, akiket bolgároknak neveznek, és letelepedtek a Duna mentén, és a szlávok elnyomói lettek. Majd ezután a fehér ugorok jöttek és örökölték a szlávok földjét, miután elkergették a frankokat (volokhokat?), akik azelőtt foglalták el a szlávok földjét. Ezek az ugorok ugyanis Hérakleiosz császár korában jelentek meg, aki megtámadta Khoszrou perzsa császárt (a VII. század első fele!). És ebben az időben tűntek fel az oborok is, akik harcoltak Hérakleiosz császárral, és kishíján el is fogták. Ez a nép harcolt a szlávokkal is, s le is győzték a szlávok közé tartozó dulébokat (szlovénokat?), asszonyaikat pedig megerőszakolták; és a szóbeszéd szerint mikor egy obor útrakelt, nem lovat, hanem három, négy vagy öt nőt fogott be a kocsija elé. Így igázták le teljesen a dulébokat. Az oborok magasak és gőgösek voltak, de az Isten haragjában elveszté őket, hírmondójuk sem maradt; és ma is megvan az orosz közmondás: "elveszni, mint az oborok", azaz utód, örökös nélkül meghalni. utánuk érkeztek a besenyők, majd később a fekete ugorok vonultak Kijev mellett Oleg idejében."

Valandil 2011.11.29. 08:11:33

@hami: Amúgy mi van a töribloggal?

Bandibacsi34 2011.11.29. 18:50:21

@nakara: Szoval kettos Honfoglalas? Kitalalt kozepkor?(kb.650-kb.900-ig?) A Nyesztor kronikat mikor allitottak ossze? 1100 korul?

FairyFeller 2011.11.30. 00:15:43

Pompás, lényegre törő, izgalmas cikk!

Ha a töri órákon ilyeténképpen tanítanának a csemetéknek, valószínűleg jobban megmaradna a fejükben...

"...német földön egy másik sereg...egy bizonyos Gottschalk pap és a kisnemes Emicho gróf irányítása alatt...Tierben, Kölnben, Mainzban és több más városban kardélre hányja a zsidó lakosságot, az Úr ellenségeit, Jézus elárulóit."

Például imigyen.

@Panzer:

"...A kesobbi haboruk finanszirozasaban aztan mar benne volt szamos zsido kereskedohaz penze is"

Olykor elcsodálkozom, milyen messzire vissza lehet menni bizonyos összefüggések keresésében...
Bár itt a történet szempontjából némileg előreugrott a gondolat, ám például egyes állítások szerint a katolikus inkvizíció közreműködője Izabell, spanyol királynénál is zsidók "lobbiztak" azért, hogy támogassa Kolombusz "vállalkozását".

Ha igaz, már akkor is hatásos volt ez a "politikai lobbi" tevékenység, a befektetés és a nyereség reményében és hosszú távon Spanyolország (is) nagy hasznot is húzott a dologból.
Ha a történelem ismétli önmagát, akkor ezt a szerepet ma leginkább a már felfedezett és meghódított USA tölti be, szerintem, csak a felszín változott meg, a szürke eminenciások nem annyira.

Nagy kezdeti lépés volt a "globalizmus" történetében.... :)

Mackósajt 2011.11.30. 16:29:40

@nakara: az idézett szövegből még akkor se tudom sehol kiolvasni a Honfoglalás előtti kárpát-medencei Besenyő jelenlétet, ha félreteszem azt a kérdést, hogy vajon mennyire hiteles. Ehhez képest Anonymus ragaszkodott a száraz történelmi tényekhez. :)

Géza 2011.12.05. 13:48:18

Sziasztok! latom, hogy elult a vita, de igy utolag meg par szo:

1, elvezetes poszt volt, koszi!
2, nagy munka am egy ilyet megirni, igy talan kritizalni is nagyobb alazattal kellene..
(csak nem index cimlap volt?)

udv,
G

Monarch (törölt) 2011.12.05. 14:36:05

@Géza: Szerintem a kritizált rész tényleg elnagyolt volt egy kicsit, de ettől még nem volt rossz ez a poszt. Én azért várom a következő részt, legrosszabb esetben a kommentekből úgyis kiderül az igazság. :)

Én tudom, hogy nehéz posztot írni, ezért is csak két posztot írtam életemben. A kommentelés az én igazi műfajom. :)

Untermensch4 2011.12.28. 10:13:55

elnézést kérek. az előző magamban beszélést tévedésből követtem el :(