"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Cikkek

  • Amikor minden hiábavaló„Gyanútlanul és akaratlanul, csalimadárként magamra húztam kettőt a konvoj négy kísérőhajója közül...Megint olyan makacsul üldöztek, hogy a legkevésbé én magam hittem volna, hogy le tudjuk őket...
  • Festung BudapestHosszú kihagyás után ismét egy irodalmi újdonságot ajánlunk az olvasóközönség figyelmébe. A mai napon kerül ki a nyomdából a bolgár hadtörténész, Kamen Nevenkin A Budapest Erőd. A magyar főváros...
  • KatPol Kávéház XLVI. - Grafit a tetőnKedves hallgatók! A korábban tett ígéretünknek és a meghirdetett szavazás eredményének megfelelően a Csernobil az a sorozat, mellyel az aktuális adásban foglalkozunk. Az adás letölthető innen, a...
  • A megaláztatás évszázada XII.Üdvözlöm minden kedves olvasónk! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, és az ígéretemnek megfelelően máris újabb résszel folytatódik a modern kínai történelemmel foglalkozó sorozatunk. Az eddigiekhez...
  • KatPol Kávéház XLV. - Lánctalpas találkozóKedves hallgatók! Hagyományainkhoz híven podcastunk 45. adásában ismét élménybeszámolóval jelentkezünk, ezúttal a Militracks idei rendezvényéről ill. az overlooni hadimúzeumról: Listen to "KatPol...

Facebook

Címkék

1.vh (5) 2.vh (84) afganisztán (52) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (53) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (19) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (11) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (6) franciák (34) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (30) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (36) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (35) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (22) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (5) kémek (6) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (78) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (18) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (51) lengyelek (9) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (38) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (4) németek (49) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (2) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (94) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (55) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (13) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (1) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (67) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (28) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (15) ulster (2) usa (156) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

[KNN] Azeri-török gázmegállapodások - a Nabucconak annyi?

2011.10.29. 03:16 CSM

Tegnap érkezett a hír, hogy Azerbajdzsán és Törökország megállapodást kötöttek a Sah Deniz második fázisában kitermelt földgáz kereskedelméről és tranzitjáról. A megállapodás nemcsak egy évek óta húzódó kereskedelmi vitát zár le, de a hosszú idő óta napirenden lévő európai import-diverzifikációs tervekre is hatással lehet.

Október 25-én Izmirben Törökország és Azerbajdzsán a Sah Deniz gázlelőhely 2017-ben induló második kitermelési fázisából származó földgáz kereskedelméről és tranzitjáról írt alá több megállapodást. A 15 dokumentumból, többek között kormányközi megállapodásból, a török Botas és az azerbajdzsáni SOCAR állami energiavállalatok közötti gázeladási szerződésből, a SOCAR által a Botas számára való földgázszállításról és az azerbajdzsáni földgázexport Törökországon keresztülmenő tranzitjáról szóló keretmegállapodásból álló egyezménycsomag számos, az azerbajdzsáni földgáz középtávú exportjával kapcsolatos kérdést látszik eldönteni.

Az egyik fontos kérdés az azeri-török földgázkereskedelem és tranzit problémaköre. Azerbajdzsán növekvő földgázkitermelése és exportkapacitása az 1996-ban felfedezett és 1999-ben feltárás alá vont Sah Deniz mezőből származik. A mező kitermelésének első fázisa (mely lehetővé tette, hogy Azerbajdzsán önellátóvá válhasson földgázból) hamar elkelt: Törökország már 2001-ben megállapodást kötött az azeri kormánnyal évi 6 milliárd köbméter földgáz szállításáról és áráról. A Baku-Tbiliszi-Erzurum földgázvezeték megépítésével a kereskedelem is megindult (2007). Törökország növekvő igényei kielégítésére kíváncsian tekintett a Sah Deniz 2 forrásaira is, emellett a majdani európai-azerbajdzsáni földgázkereskedelem kulcsfontosságú tranzitországává kívánt válni.
Az energiaárak növekedése miatt a köbméterenként szállított földgáz még 2001-ben megállapított árának emelésére irányuló azeri törekvésekkel szembeni meglehetős török rugalmatlanság  azonban 2009-2010 táján már komoly kérdéseket vetett fel Bakuban az egyébként testvérinek, stratégiai szövetségesnek tekintett Ankara jövőbeni földgáztranzittal kapcsolatos szerepét illetően. 2009 táján Törökország részéről informális nyilatkozatokat lehetett hallani az európai exportra szánt földgáz bizonyos részére vonatkozó konkrét igényekről (a tranzitszereppel a törökök nemcsak az azerieket, de az EU-t is sarokba akarták szorítani) és nem véletlenül ekkorra datálható az azeri földgázt a Fekete-tengeren, LNG-ként szállítani kívánó, Törökországot kikerülni kívánó, Azerbajdzsán által is pártolt AGRI projekt megjelenése is. Ebben a kontextusban Törökország regionális energiaelosztó szerepre irányuló ambíciói már-már stratégiai kihívásként jelentek meg mind Baku, mind Brüsszel számára.
A most aláírt megállapodások ennek a huzavonának a végére tesznek pontot. A megállapodások szerint a teljes mértékben exportra szánt Sah Deniz 2 évi 16 milliárdos kapacitásából 6 milliárdot Törökország számára biztosít az azeri fél, és 25 évre megállapodtak arról, hogy a Sah Deniz 2 fennmaradó, évi 10 milliárd köbméternyi gázának európai exportja 2017-től a török Botas vezetékhálózatán vagy egy újonnan megépített vezetéken fog a török-görög, illetve a török bolgár határig eljutni. A jelenlegi török gázvezetékek kapacitása ugyanakkor nem teszi lehetővé évi 16 milliárd köbméternyi gáz szállítását és a felek a meglévő rendszer modernizációjába sem kívánnak invesztálni. Ehelyett, mint Rovnag Abdullajev SOCAR-elnök elmondta, új vezeték építését kezdeményezik, melynek költségeit Baku és Ankara közösen állnák, igaz, a későbbiekben európai partnereket is bevonhatnak. Csakhogy a felek bővebb részletekkel sem a kereskedelemmel, sem az építendő vezetékkel kapcsolatban nem szolgáltak.

A török-azeri megállapodások tehát komolyan érintik az európai Déli Gázfolyosó-tervek által kulcsfontosságú forrásként számon tartott azerbajdzsáni földgáz európai kereskedelmét is.
Egyrészt hivatalosan is nyilvánvalóvá vált, hogy Azerbajdzsán a Sah Deniz 2 teljes kapacitását Törökországnak (évi 6 milliárd köbméter) és Európának (évi 10 milliárd köbméter) kívánja eladni, mely jó hír az európai import-diverzifikációs tervek számára (Azerbajdzsán jelenleg Ukrajnával is tárgyal az azeri földgáz lehetséges exportjáról, illetve Oroszország is szívesen növelné földgázimportját, hogy kevesebb álljon rendelkezésre az európai tervek számára). Október 1-ig három vezetékprojekt, a Nabucco, a Transz-Adriai vezeték (TAP) és az Törökország-Görögország-Olaszország összekötő vezeték (ITGI) nyújtotta be megvalósítási tervét a Sah Deniz Konzorciumnak.
Amit viszont sokan a Nabuccora mért csapásként értékelnek, hogy Azerbajdzsán és Törökország a török vezetékhálózaton, illetve közösen épített vezetéken kívánja a földgázt az EU határáig eljuttatni, mindez pedig elvileg feleslegessé is teheti a Nabucco vezetékprojekt egységes jogi rezsimjét (melynek amúgy a Botas szintén részese), és mely török területen akar új vezetéket építeni. Ráadásul az azeriek által jelenleg eladni kívánt évi 10 milliárd köbméter édeskevés az ambiciózus, 31 milliárd köbméteresre tervezett Nabuccónak, mely csakis a türkmén és/vagy más források bevonásával lehet profitábilis a vezetéket piaci alapon megépíteni kívánó európai cégek számára.
Másfelől a török-azeri megállapodás új lehetőséget is nyit meg a TAP és az ITGI előtt, hisz az azeri földgáz török tranzitjának problematikája a török-görög és török-bolgár határig rendeződni látszik. Az ITGI török-görög szakasza már létezik, kapacitása nagyjából megfelel az Európának felajánlott azeri földgáz számára és közvetve már folyik rajta, igaz, igencsak minimális, azeri gázkereskedelem. A TAP lényegében az ITGI-vel azonos útvonalon szeretne vezetéket építeni és az ITGI-hez hasonlóan nem szerepel terveiben a Nabuccóhoz hasonlatos nagyszabású, ambiciózus törökországi vezetéképítési projekt. Ami az ITGI-vel illetve a TAP-pal kapcsolatban komoly kérdést vet fel, hogy e két korlátozott kapacitású projekt egyike sem igen adna jelentős többletet az európai gázimporthoz, maximum Délkelet-Európáéhoz (noha a TAP kapacitását akár 20 milliárd köbméterre is kibővíthetőnek tervezik), igaz, jóval kevesebb probléma övezi és így jelenleg reálisabb is létrehozni őket, mint a Nabuccót.

Mint ahogy a földgáz-kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekkel a világnak ezen a táján lenni szokott, azért persze mégsem dőlt el teljesen minden. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő elmondása szerint ugyanis megállapodások tartalmát, részleteit (melyekből kevés konkrétum derül ki) a török és az azeri fél a jövőben ("nem több mint egy éven belül") áttekinti, és ez a módosítások lehetőségét sem zárja ki. Ez persze valamelyest nyitva hagyja a Törökországon keresztül építendő azeri-török vezeték kérdéskörét (melyben az európai partnerek bevonásának lehetősége fennáll, amit akár a Nabucco felé tett gyengécske kiszólásként is lehet érteni) és az egyes európai projektek megvalósulásának lehetőségét is. Óvatosabb kommentárok szerint elvileg az EU is nyert egy kis időt, hogy az Európai Bizottság által előnyben részesített (de megfelelő európai politikai és főleg befektetői pénzügyi támogatást a mai napig maga mögé felsorakoztatni nem tudó) Nabucco-tervhez legalább a türkmének és az azeriek között megállapodást hozzon össze a vitatott közös Kaszpi-tengeri határról és szénhidrogén-lelőhelyekről. Egy ilyen diplomáciai siker sem feledtetné azonban azt a tényt, hogy Türkmenisztán továbbra sem tekinthető megbízható befektetési célországnak. Ami mindenesetre a megállapodások újdonsága, hogy az ITGI és/vagy a TAP megvalósulásában nagy fontossággal bíró (és 2011. október 25-ig megoldatlan) azeri gáz török tranzitjának kérdésköre lényegesen egyszerűsödni látszik.
 

9 komment


| More

Címkék: gáz törökország nabucco azerbajdzsán knn

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr983337398

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

FairyFeller 2011.10.31. 17:31:18

Úgy látom, itt is akarva-akaratlan előjön Irán geopolitikai, energiapolitikai jelentősége. Ha nem lesz Oroszországon kívül más jelentős forrás, kénytelenek lesznek a böszme (korrupt...?) európai vezetők a barátságos és segítőkész Irán felé fordulni (igaz 2009-ben -állítólag amcsi utasításra- meg sem hívták a Nabucco-konferenciára). A Perzsa Csővezeték már épül, talán már el is készült (...?), úgy emlékszem, ahogy olvastam valahol egésze Olaszországig elérne.
Hogy miért nem hallani erről semmit sem? Van egy ötletem...de ez már egy másik összeesküvés volna.... :)

Minden esetre ideje volna a jelentősen olcsóbb és környezetkímélőbb, a jelenlegi európai járműgéppark számára különösebb gond(ok) nélkül kompatibilissé tehető CNG, kőolaj helyett földgáz alapú üzemanyagra ráállni, Irán segítségével, erre is lehetőség volna. De hát erről semmit sem tudhat az egyszeri európai polgár, mert szó sincs minderről a TV-ben...

[ www.ngvglobal.com/iranian-cng-revolution-continues-1-5-million-ngvs-and-growing-0805 ]

CSM 2011.11.01. 11:20:49

@FairyFeller: Irán valóban fel-felmerül mint lehetséges forrás (2009 elején egyes európai parlamenti körök felvetették az európai tervekben való iráni részvétel lehetőségét), és Teherán szeretné is magát mint potenciális szállítót láttatni, de az erős amerikai nyomás mellett azért a jelenlegi teheráni energiapolitika kiszámíthatatlansága is egy szempont az ellen, hogy Iránnal is lehessen tervezni. A török-iráni gázkereskedelem állandó problémái (amiben egy kicsit azért a törökök is ludasok) azért figyelmeztető jelek.

FairyFeller 2011.11.01. 12:50:12

@CSM:

Olvastam valamit arról, hogy múltkor felrobbant egy ilyen gázvezeték Irán és Törökország között, aztán pár napig nem folyt a gáz. Sajnálatos.

Nem különben, bár ábrát nem találtam erről a Nabucco-hoz képes annyival is jelentősebb perzsa csővezetékről, hogy előbbivel ellentétben bizonyára el is fog készülni (Nabucco-ábrákból nincs hiány...), de el lehet képzelni az útvonalát, Törökországot ki fogják hagyni. Gondolom nem véletlenül.

Irán - Irak - Szíria - Libanon - Földközi-tenger - Európa (Olaszország...?) a tervezett útvonala.
Szerintem az irániak mindent megtennének a gázellátás stabilitása érdekében, hiszen ez számukra egy óriási nagy jó pont volna az európai -szándékosan bemószerolt- megítélésüket kompenzálandóan, ráadásul Európa is kénytelen volna a külpolitikájában is normálisabban hozzáállni leendő közel-keleti stratégiai partneréhez.
Nyilván Jesráel népe és cinkosaik, na meg a mindenféle üzleti spekuláns lobbisták, tőzsdei ügyeskedők, másféle energiapolitikában önző módon érdekelt üzleti körök, stb., érdekeltek abban, hogy Iránnal ne kötessék meg ilyen üzlet (és mégis...), nehogy már mindenki jól járjon...rajtuk kívül...

CSM 2011.11.02. 03:25:33

@FairyFeller: A Perzsa gázvezeték tudtommal Törökországon keresztül szállítana iráni gázt. Az Irak-Szíria-Libanon nyomvonal azért kockázatos lenne némileg, mert ugye a békevezeték-koncepció egyelőre nem igazolódott be. És emellett továbbra is ott áll a tény, hogy Irán nem épp befektetőbarát és kereskdelmi partnernek sem épp megbízható (a török-iráni kereskedelemben lett volna lehetőség bizonyítani). Van még egy paradoxon, hogy ti. Irán gáztranzitőri szerepre is tör például Türkmenisztán esetében, de a kereskedelmi problémákhoz való iráni hozzáállás nem kelt túl sok bizalmat a lehetséges partnerekben. Azt is érdemes megjegyezni egyébiránt, hogy a befektetőkhöz való hektikus iráni hozzáállás nemcsak az európaiakat zavarja, még Kínának is vannak bizonyos fenntartásai, lásd: Downs, Erica & Maloney, Suzanne [2011]: Getting China to sanction Iran. Foreign Affairs, 90. évfolyam, 2. szám, 2011. március-április

FairyFeller 2011.11.02. 11:34:21

@CSM:

"Irán, Irak és Szíria előzetes megállapodást kötött [ július végén ] egy 5 ezer kilométer hosszú gázvezeték megépítéséről, amely iráni földgázt szállít majd Európába. A terv értelmében az iráni úgynevezett Dél-Pars mezőről származó földgáz Irakon, Szírián és Libanonon keresztül a Földközi-tengeren át jut el Európába. A tervek szerint három-öt éven belül megépülő, 10 milliárd dollárba kerülő vezeték napi kapacitása 110 millió köbméter lesz." (...)

[ index.hu/gazdasag/blog/2011/07/25/irani_gaz_johet_europaba/ | en.wikipedia.org/wiki/Persian_Pipeline ]

Ábra sajnos nincs, de el lehet képzelni.

..."It would consist of two principal sections:

* Iranian section, also is called Iran Gas Trunkline 9 or IGAT-9, starting in Assaluyeh will transport gas from South Pars gas field to the city of Bazargan at the border with Turkey.[2][3]
* The European section, which will cross Turkey, passing on to Greece and Italy.[2][3] In Italy the pipeline would be split:the northern branch will run to Switzerland, Austria and Germany, while southern branch will supply France and Spain.[4][5][6] It is not clear if the Trans-Adriatic Pipeline, foreseen for Iran gas export to Europe, would be part of this project or not...The overall length of the pipeline would be 3,300 kilometres (2,100 mi) and the capacity would be 37–40 billion cubic meters of natural gas per year.[4][7][8] The cost of Iranian section is estimated to be around $7 billion...The pipeline is proposed as a Build-Own-Operate project. According to the National Iranian Gas Export Company (NIGEC) two Iranian and two foreign companies were bidding for the contract awarded to one Iranian company or consortium and one foreign company.[2] It is possible that Iran and Turkey will set up a joint company for the building of a pipeline in Iran to the Turkish border, and another joint company on the construction of a gas pipeline in Turkey from Iran's border to the Greek border.[10] It is also alleged that Iran is relying on financial involvement from China. China is reportedly to consider $42.8 billion dollars for investment in Iranian refineries and pipelines." (...)

Szóval:

* a vezetéknek két fő ága lenne, az egyik Törökországba (és nem tovább), a másik pedig Európába vezetne földgázt, Irakon - Szírián - Libanonon - a Földközi-tengeren - Görögországon Olaszországon át egészen Svájcig
* a Perzsa Csővezeték alapvetően saját tőkével épülne, de számítanak még beszálló cégek közreműködésére is
* egyértelműen a Nabucco-t a gyakorlatban is kiváltó elképzelés, a kapacitása is éppen akkora, illetve nagyobb
* nagy valószínűséggel Kína is támogatja majd a vállalkozást

Hogy mi lehetett az oka az iráni-török földgáz kereskedelem problémáinak, azt nem tudom. Technikai, vagy politikai ok...minden esetre Törökországnak és Európának is szüksége van az iráni gázra (csak az csípi a szemüket, hogy nem a saját üzletük volna, gondolom...).

CSM 2011.11.02. 13:07:43

@FairyFeller: Még ha van is előzetes megállapodás és Irán valóban tapogatózik Szíria irányába is csakhogy ez az útvonal főleg manapság elég kockázatos lenne ugye. Másfelől, ahogy az általad linkelt angol szövegben és máshol is van, azért elsősorban mégis Törökországgal számolnak mint fő tranzitországgal (www.energy-daily.com/reports/Iran_Starts_Building_Persian_Pipeline_999.html) ahogy a tervek között szerepelt vmilyen európai projekthez való csatlakozás lehetősége is.
Ezzel az egésszel csak két gond van. Az iráni kitermelés és az ebből következő kereskedelmi problémák valamint a befektetőkkel szembeni viselkedés (most egy pillanatra az amerikai szankciók hatását ne számoljuk ide). Irán, bár a világ második legnagyobb gáztartalékaival rendelkezik, forrásait elsősorban az olajszektorra összpontosítja. Bár a belső gáztermelés dinamikusan növekszik, a szubvencionált belső fogyasztás legalább ilyen mértékű növekedésben van, amit az iráni infrastruktúra és kitermelés nemigen tud követni. Irán éppen ezért nemigen tudta vállalni például a Törökországnak tett vállalásait sem. A másik probléma a befektetőkhöz való bizalmatlan iráni hozzáállás, még akkor is, ha Iránnak komoly kereskedelmi ambíciói vannak, itt van a paradoxon. Az iráni-török kereskedelem problémái kereskedelmiek, a politikai elkötelezettség látszólag megvan. Török-iráni viszonylatban az egyik fő gond az iráni túlvállalás volt (amit Teherán a relatíve túl gyorsan növekvő belső fogyasztása miatt nem tudott teljesíteni) a másik pedig az, hogy Törökország (ahogy az utóbbi kb 15 évben tette) némileg túlszerződött saját importját illetően és a török belső fogyasztás nem a várt mértékben nőtt. Erről a török-iráni viszonyról van is egy jó írás: www.oxfordenergy.org/wpcms/wp-content/uploads/2010/11/NG38-TheTurkishIranianGasRelationship-ElinKinnander-2010.pdf

FairyFeller 2011.11.02. 17:33:38

@CSM:

Köszi a kimerítő választ! Itt jön képbe az iráni atomprogram. Teljesen érthető az a törekvésük, hogy mivel bár ők a világ 4. legnagyobb gáztermelői, egyen 5. legnagyobb fogyasztói, a gázból fejlesztett elektromos energiát atomerőművekkel való termeléssel biztosítsák, váltsák fel. Így nem volna akadálya az európai, vagy bármilyen (Indiába is szeretnének gázvezetéket építeni, állítólag) keresletre kitermelő iráni exportnak.

A másik dolog, ami itt felvetődik, hogy ez a vezeték egy teljesen "új gázmező" feltárásával, függetlenül látna el európai igényeket, ha jól tudom, így ha Irán a saját fogyasztását akarja fedezni, máshonnan kell kitermelnie. Bizonyára sok technikai, infrastrukturális és pénzügyi probléma is felmerül és felmerült főleg korábban, de talán eljött az ideje annak, hogy Irán új minőségben bizonyítson a világ színe előtt és ebben sokan hisznek, sokakat pedig zavarhat még az iráni térnyerés gondolata is...

CSM 2012.02.02. 23:20:03

A helyzet mai állását a Hürriyet egyik cikkének címe foglalja össze talán a legjobban :

Nabucco project: The name is dead but the concept is alive
www.hurriyetdailynews.com/nabucco-project-the-name-is-dead-but-the-concept-is-alive-.aspx?pageID=449&nID=12628&NewsCatID=412

CSM 2012.02.26. 05:54:19

A Sah Deniz konzorcium a TAP vezetéket választotta az azerbajdzsáni földgáz európai piacokra való belépésének első tranzitfolyosójául: www.naturalgaseurope.com/tap-pipeline-race-shah-deniz-gas

Az újrahangszerelt, karcsúsított Nabucco(Nabucco-Nyugat) továbbra is versenyben marad, mégpedig a balkáni piacokra való azeri belépés tervezett lehetőségeként, akárcsak a BP által javasolt "lebutított Nabucco" SEEP és az azeri-török gázmegállapodások során kiötölt Transz-Anatólia vezeték.