"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Cikkek

  • Amikor minden hiábavaló„Gyanútlanul és akaratlanul, csalimadárként magamra húztam kettőt a konvoj négy kísérőhajója közül...Megint olyan makacsul üldöztek, hogy a legkevésbé én magam hittem volna, hogy le tudjuk őket...
  • Festung BudapestHosszú kihagyás után ismét egy irodalmi újdonságot ajánlunk az olvasóközönség figyelmébe. A mai napon kerül ki a nyomdából a bolgár hadtörténész, Kamen Nevenkin A Budapest Erőd. A magyar főváros...
  • KatPol Kávéház XLVI. - Grafit a tetőnKedves hallgatók! A korábban tett ígéretünknek és a meghirdetett szavazás eredményének megfelelően a Csernobil az a sorozat, mellyel az aktuális adásban foglalkozunk. Az adás letölthető innen, a...
  • A megaláztatás évszázada XII.Üdvözlöm minden kedves olvasónk! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, és az ígéretemnek megfelelően máris újabb résszel folytatódik a modern kínai történelemmel foglalkozó sorozatunk. Az eddigiekhez...
  • KatPol Kávéház XLV. - Lánctalpas találkozóKedves hallgatók! Hagyományainkhoz híven podcastunk 45. adásában ismét élménybeszámolóval jelentkezünk, ezúttal a Militracks idei rendezvényéről ill. az overlooni hadimúzeumról: Listen to "KatPol...

Facebook

Címkék

1.vh (5) 2.vh (84) afganisztán (52) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (53) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (19) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (11) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (6) franciák (34) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (30) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (36) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (35) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (22) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (5) kémek (6) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (78) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (18) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (51) lengyelek (9) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (38) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (4) németek (49) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (2) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (94) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (55) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (13) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (1) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (67) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (28) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (15) ulster (2) usa (156) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

Mutasd az egyenruhád, megmondom, kivel vagy (?) 1.

2011.09.12. 08:00 CSM

Az orosz egyenruhákkal már sokat foglalkoztunk, eljött az ideje, hogy áttekintsük a posztszovjet térségbeli helyzetet is. A Szovjetunió széthullásának és a SzU romjain létrejött 15 állam létrejöttének 20. évfordulója alkalmából Angyalbőrben sorozatunk részeként egy kis posztszovjet egyenruha-történeti körképpel jelentkezünk, megvizsgálva az utódállamok hadseregeinek megjelenését aszerint, hogy milyen szempontok (politikai, tradicionális, divat, modernizációs, szükség, stb.) hogyan és milyen mértékben befolyásolhatták a posztszovjet utódállamok politikusait és egyenruha-tervezőit hadseregük megjelenésének kialakításában. A kérdésre a válasz ugyanis nem magától értetődő, hogy ti. "mindenki az oroszokat másolja". Mint azt már számos alkalommal itt a blogon is tárgyaltuk, az egyenruha az állam szimbólumainak megjelenítésén, (jobb esetben) a praktikusságon, az adott fegyveres szervezet más fegyveres testületektől való megkülönböztethetőségének, illetve belső egységességének kifejezésén túl jelentős politikai üzenettel is bírhat. Emellett számos esetben a saját modern katonai öltözeti tradíciók hiánya vagy a források szűkössége is meghatározó szempont lehet. Ahogy látni fogjuk, különböző okokból a posztszovjet térség hadseregeinek viseletein alapvetően három irányvonal figyelhető meg: tiszta szovjet-orosz minta, szovjet-orosz tradíciók, de bizonyos nemzeti motívumok kihangsúlyozásával, illetve a külpolitikai orientáció kifejezett leképeződése.

Bevezető
A Szovjetunió szétesésekor függetlenedő (voltaképp azt megindító) balti államokat mindjárt, már a legelején érdemes különválasztani a többiektől, hisz Észtország, Lettország és Litvánia nemcsak villámgyorsan fordítottak hátat a szovjet-orosz függésnek, de a második világháborút megelőző bő két évtizedes korábbi állami létükből fakadóan saját (jobbára angolszász jellegű) katonai viseleti hagyományokkal rendelkeztek, és teljességében azokhoz nyúltak vissza (vö: észtek: MVH előtt (1938) itt és napjainkban (2008) itt, lettek: MVH előtt (1925) itt és napjainkban (2008) itt, litvánok: MVH előtt itt és napjainkban (2010) itt).
A többi függetlenedett ország (persze az oroszokat és a kozákok révén talán az ukránokat leszámítva) nemigen rendelkezik saját modern katonai és katonai viseleti hagyományokkal, ezért ezen országok viseleteinek kialakításakor az adott ország aktuális külpolitikai-gazdasági kapcsolatai (FÁK, CSTO, stb.), a megmaradt szovjet katonai készletek, a SzU szétesésének hosszútávú következményei és más egyéb szempontok játszanak szerepet.
Az 1990-es években egyszerű a kép: eleinte az utódállamok nyakán maradt szovjet katonai felszerelés miatt (szükségből) a viseletek erősen hasonlatosak/azonosak voltak egymással. 1992. tavaszán Jevgenyij Saposnyikov orosz repülőmarsall, a Független Államok Közössége Egyesült Fegyveres Erőinek főparancsnoka 1992. február 11-i 50-es számú utasításában az 1992-95 közötti időszakra vonatkozó rendelkezéseket adott ki, melyek a FÁK államok (szovjet) egyenruháinak használatára vonatkoztak. Bár néhány hónappal később már csak kizárólag nemzeti hatáskörben születtek a döntések, a FÁK-on belüli védelmi együttműködés részeként az öltözetek kinézetének, szimbolikájának, méretezésének egyezményes hasonlósága miatt a legtöbb esetben az orosz hadsereg 1994-ben bevezetett egyenruházata lett az etalon, mely a cári alapokon nyugvó szovjet öltözeti hagyományokat nyugatias mázzal öntötte le. Igaz, néhány állam (pl. Kazahsztán, Azerbajdzsán) már a kilencvenes években nemzeti motívumok (elsősorban rendfokozati jelzéseken való) szerepeltetésével próbálta saját nemzeti-kulturális identitását aláhúzni, magát elkülöníteni a többiektől.
Az ezredforduló után már számos FÁK-tagállam katonáinak egyenruházatán történtek kisebb-nagyobb változtatások, ezekben elsősorban a nemzeti identitás kifejezése illetve a modernizáció szerepeltek főbb okként. A posztszovjet államok viseletének összképe ekkor vajmi keveset változott, egy kivétellel: Azerbajdzsán 2001-ben teljes mértékben szakított az orosz hagyományú viseletekkel és a török hadseregét kopírozó egyenruhákat rendszeresített (balra Basbug török vezérkari főnök és Abijev azerbajdzsáni védelmi miniszter látható). Mindez nem tekinthető függetlennek az ország oroszoktól és a nyugattól azonos távolságot tartani igyekvő, biztonsági kérdésekben a testvérinek tekintett Törökországra támaszkodni kívánó külpolitikájától. Grúzia egy másik példája az ezredforduló táján nyugati irányt vett védelmi politika által diktált egyenruhacserének (2002-2003). Az ezredforduló közepén-második felében a posztszovjet térségben végbemenő politikai változások, a korszerűsítés igénye és a gazdasági fellendülés nyújtotta lehetőségek számos országot a többi FÁK-ország hadseregétől való megkülönböztetés és a szovjet múlt hátrahagyása irányába vitt. Az ezredforduló első évtizedének elmúltával Moldova (2010), Kazahsztán (2011) és Örményország is a nemzeti önkifejezés erősítése mellett döntött. Az egyre inkább kiüresedő FÁK tagállamai viszonylagos viseleti egységességének megbontásában ugyanakkor egy ellentétes tendencia is felfedezhető: Oroszország, mely a Putyin elnökségének utolsó évében bevezetett egyenruhacsaláddal (2008) nemcsak a modernizáció, de a szovjet katonai hagyományok hangsúlyosabb kifejezése felé is tett egy lépést.
Megfigyelésünk szerint tehát három irányvonal; tiszta szovjet-orosz hatás, szovjet-orosz tradíciók nemzeti motívumok kihangsúlyozásával, illetve a külpolitikai orientáció kifejezett leképeződése érhető tetten a posztszovjet térség katonai viseletein. Most pedig külön-külön vessünk pár pillantást a 12 vizsgált ország egyenruháira! Cikkünk első részében kizárólag a tiszta szovjet-orosz hatás alatt készült egyenruhákat rendszeresítő országok viseleteit tekintjük át.

Oroszország
Az orosz egyenruhák kérdését már kiveséztük párszor itt a blogon, mindenesetre a rend kedvéért nem árt röviden összefoglalnunk, milyen viszonyítási alapot adott az orosz hadsereg viselete a többi 11 állam számára.
A Szovjetunió 1991. decemberi szétesése utáni, hadsereget övező fejetlenséget követően 1992. május 7-én jött létre az Oroszországi Fegyveres Erők néven ismert szervezet, melynek új egyenruháinak bevezetéséről is hamar megkezdődtek az előkészületek. Az új uniformisok kialakításánál négy szempontot határoztak meg: modernizáció, a Nagy Honvédő Háborús katonai hagyományok megjelenítése, az állami szimbólumok hangsúlyos kiemelése, és a megkülönböztethetőség a külföldi egyenruháktól.
Az új egyenruhák bevezetéséről végül az 1994. május 23-án kiadott 1010-es számú elnöki ukáz döntött. Az újonnan bevezetett 1994M egyenruhacsalád jelentős változásokat hajtott végre a korábban évtizedek óta változatlan, kivonás alá kerülő szovjet viseleteken. A már említett négy szempontból különösen a modernizáció és az állami szimbólumok kiemelése tűnik jelentősnek, míg a Nagy Honvédő Háborús tradíciók vagy a külföldi egyenruháktól való megkülönböztethetőség, eltérő okokból ugyan, de marginális szerepet kapott. A modernizáció elsősorban nyugatosítást azaz nyugatos szabást, az amerikai és a francia hadseregtől ellesett új pilotkasapkát, modernizált gyakorlóruhát és számos, anakronisztikus viseleti elem (pl. magasszárú csizma, csizmanadrág, antantszíj) elhagyását jelentette, míg a nemzeti szimbólumok kiemelésénél a méretében jócskán megnagyobbított tányérsapkára került sasos sapkajelvényeket említhetjük.
Az 1994-ben bevezetett egyenruhacsalád tulajdonképpen a szovjet múlttal való részleges szakítást, a régi-új orosz hadsereg megjelenésének meghatározását és nemzeti jellegének  kiemelését, valamint a viseletek egységesítését, modernizálását és (párhuzamosan az akkor aktuális külpolitikai irányvonallal) kvázi nyugatosítását képviselte. A szovjet kor előtti szimbólumok (túl)hangsúlyozása mellett viszont a szovjet korszakban 1943 után átvett (ám kicsit szovjetesített) cári stílusjegyek megtartása mégis egyfajta kompromisszumos megoldást eredményezett a szovjet és az azt megelőző korszak tradíciói között (ahogy ezt az orosz állami identitás kettősségében is megfigyelhetjük).
A kilencvenes évek végétől kisebb módosítások történtek az 1994M egyenruhacsaládon, 2005-től pedig számos, 1994-ben száműzött szovjet viseleti elem (pl. papaha) került vissza a ruhatárba. 2007-ben pedig az orosz Védelmi Minisztérium új, modernebb, ugyanakkor a szovjet katonai tradíciókat erősebben kihangsúlyozó egyenruhák bevezetése mellett döntött. A modernizáció a digitális színelosztású gyakorlóruha, a divatosság pedig Valentyin Judaskin divattervező révén külön hangsúlyt kapott. Az új, 2008M egyenruhacsalád, bár a katonáktól számos bírálatot kapott és kap, immár három éve ötvözi a szovjetes viseleti elemeket egyfajta (mint utóbb kiderült, nem feltétlenül funkcionális) művészi divatkoncepcióval.

Tiszta szovjet-orosz hatás
A Szovjetunió szétesése után létrejövő új államok nagy részének nem voltak önálló modern katonai tradíciói, emellett jobbára jelentős mennyiségű szovjet katonai felszerelést örököltek meg. A szovjet hadsereg (azonos viseletben) nemzeti hadseregekre való széttagolódása pedig értelemszerűen inkább az utódállamok katonai viseletének egységessége felé tartott. Bár a kilencvenes évek második felében mindegyik államban új egyenruhával rukkoltak elő, többségük nem szakadt el az 1994-ben bevezetett orosz mintától (néhányan olyannyira nem, hogy Oroszországtól kapták/vették az egyenruhát), noha egyes szovjet viseleti elemeket jobban megőriztek, mint a nagy északi szomszéd. Az országok, melyek a mai napig szinte minden nemzeti jelleget mellőznek hadseregük megjelenésében: Belarusz, Örményország, Tadzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán. A következőkben az ő egyenruháikat tekintjük át röviden.

Belarusz
Az 1993. május 7-i 301. minisztertanácsi rendelet után az 1996. május 15-i 174-es elnöki ukáz adta ki az első belorusz egyenruhaszabályzatot. A dokumentum meglehetősen vázlatos előírásaival határozza meg a hadsereg viseletét. A szabályzat tételesen felsorolja az egyes viseleti darabokat, valamint bemutatja a rendfokozati jelzéseket és viselési módjukat. Az 1996M belorusz egyenruhák színben, fazonban jobbára követik az 1994M orosz díszelgő, köznapi és gyakorló egyenruhákat (bár utóbbiak színárnyalata más), de helyenként több szovjetes hatást hagytak magukon, mint az oroszok uniformisai. Az oroszhoz hasonlóan olivzöld belorusz egyenruháknál három viselési módot különböztettek meg: ünnepi, köznapi és gyakorló (mindegyik nyári és téli változatban). A tábornoki díszelgő és köznapi zubbonyok az oroszoktól eltérően megőrizték a szovjet kor kétsoros, hatgombos, dúsan hímzett változatát, akárcsak a téli nagykabáton a levehető szőrmegallért (a beloruszoknál a tisztek nagykabátja is hasonló szőrmegallérral ellátott volt). Kivonták viszont a papahát, a csizmát és az antantszíjat. A belorusz hadsereg a tányérsapkán a sapkarózsán kívül semmilyen nemzeti szimbólumot megjelenítő sapkajelvényt nem viselt, a tábornoki tányérsapkák állórésze szovjet módi szerint a haderőnemek színét is megtartotta (szárazföldi: vörös, légierő: kék), míg a többi rendfokozati kategória sapkáira csak haderőnemeknek megfelelő paszpólozás került. A légierő is maradt a szovjet jellegű divatnál: nem vette át az új orosz módi szerinti sötétkék díszelgő és köznapi egyenruhákat, a szárazföldi viseletektől való különbséget mindössze kék a paszpólozás jelentette (ez teljesen az orosz légideszantosok egyenruháival egyezik meg). A légierő tányérsapkáján pedig továbbra is a szovjet légierős sapkajelvény virított.
Az 1996-os öltözeti szabályzatot néhány kisebb módosítás után (2001-ben létrehozták a díszelgő egyenruhát) 2003-ban a Védelmi minisztérium 43-as számú rendeletével felváltották egy újjal. A 2003-as szabályzat már sokkal részletesebben szabályozta a belorusz hadsereg öltözködését. Ahogy a képeken is látszik, az 1996-ban lefektetett orosz viseleti hagyományokat megőrizve mindössze néhány változtatást hajtott végre és ezek is elsősorban a gyakorlóruhákat érintették. Bővült a gyakorlóruhák köre, nyugati mintára  pedig pulóvert és sportviseletet is kiadtak. Számos viseleti elem a megengedett kategóriába került, mint pl. az ingblúz. 2004-ben létrehozták a díszelgőegységeket is,  melyek egyenruháját külön részletesen szabályozták. 2007-ben pedig a Mogotex nevű belorusz cég nekilátott az új, digitális színelosztású gyakorlók kifejlesztésének, melyeket az oroszok vezettek be először 2008-ban (ez az erősen formálisan létező "orosz-belorusz unió" egyik kirakata lehet), majd 2009 végén a belorusz hadsereg is rendszeresítette őket.
Összességében elmondható, hogy a belorusz hadsereg viselete alig különbözik az orosztól, amiben mégis, az annak köszönhető, hogy Lukasenko szovjet nosztalgiában élő rendszerében (a batyka egyébiránt szívesen mutatkozik a szovjet marsalli ünnepi egyenruhát másoló főparancsnoki viseletben) több mindent megőriztek a szovjet viseleti hagyományokból is (legalábbis 2008-ig), mint az oroszok.

Örményország 
Az örmény hadsereg viseleteiről az interneten elérhető képeken kívül viszonylag kevés konkrét elérhető adat áll rendelkezésre, mindazonáltal maguk a képek is elég beszédesek. Az örmények a szovjet viseletek "kifutása" után gyakorlatilag egy az egyben átvették az 1994M orosz egyenruhákat (az örmény légierő katonái az orosz deszantosok ünnepi és köznapi egyenruháit viselik), olyannyira, hogy felmerül a gyanú, hogy Moszkva kedvezményes árú hadianyagon kívül egyenruhát is szállított stratégiai fontosságú kaukázusi  szövetségese számára.
Az örmény hadsereg gyakorlóviseletei viszont az elmúlt évtizedben már túlléptek az 1990-es években használt szovjet és orosz gyakorlókon: az amerikai négyszínmintás Woodland helyi másolatát, valamint a külszolgálaton levő katonáknak egyéb külföldi (görög, amerikai, német) gyakorlókat rendszeresítették. 2010-ben végül az örmény hadsereg saját digitális színelosztású egyenruhával jelentkezett (az átállás még nem teljes: itt egy digitális színelosztású ruhát, de Woodland sisakhuzatot viselő katona látható). 
Úgy tűnik, az utóbbi időben az örmény hadsereg is szeretné kihangsúlyozni nemzeti jellegét (merthogy azt a jelenleginél már csak jobban lehet), ezért 2011. januárjában az örmény hadsereg új egyenruházatának és szimbolikájának tervezésére írtak ki versenyt
Az örmény hadsereg viseletei viszont egyelőre továbbra is szorosan követik az 1994-es orosz egyenruhákat, olyannyira, hogy ebbe még a beloruszoknál látott szovjet viseleti elemek sem férnek bele.  Az örmény ünnepi és köznapi egyenruhákat kizárólag a sapkajelvények és a karjelzések különböztetik meg az orosz 1994M viseletektől. Az örmény hadsereg jelenlegi ünnepi és gyakorlóviseleteiről itt további képeket lehet találni.

Tadzsikisztán
Közép-Ázsia talán legszegényebb, függetlensége óta többé-kevésbé a failed state határán mozgó állama (mely múlt pénteken nagyszabású, külföldi katonák részvételével színesített katonai parádéval ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját - további képek itt) szintén a kifutó szovjet, illetve később az 1994M orosz divatot követi azon egyszerű oknál fogva, hogy regnáló kormánya nemcsak Moszkva segítségével maradt hatalmon az 1992-97 között folyó polgárháborúban, de 1993-bаn kialakított hadserege is orosz és a gyakorlóviseletek egy részénél amerikai, kínai, iráni stb. fegyverzeti és ruházati készletekből van ellátva (a sapkarózsákat és a rendfokozati jelzéseket is szovjet illetve orosz változatokból alakították át). A légierő szintén az orosz hadsereg kék egyenruháit hordja. A videón látható 2010. február 23-i parádén is felfedezhetjük az azonosságokat.
Ez alól kivételt képez a tábornoki kar, mely a belorusz kollégákhoz hasonlóan megőrizték szovjetes köznapi és ünnepi egyenruhaszabást, a dús gallérhímzést, akárcsak a szürke díszelgőegyenruhát. A tábornoki tányérsapkák állórésze is szovjet módi szerint mind a dús hímzést, mind a haderőnemek színét megtartotta (szárazföldi: vörös, légierő: kék), míg a többi rendfokozati kategória sapkáira csak haderőnemeknek megfelelő paszpólоzás került.
A gyakorlóviseletek terén már jóval kisebb egységességről beszélhetünk. A tadzsik hadsereg a szovjet és orosz háromszínmintás gyakorlók mellett az ezredforduló után kínai négyszínmintás Woodland anyagból, de orosz szabás szerint készült gyakorlókat is kezdtek hordani.

Türkmenisztán
Közép-Ázsia legzárkózottabb, földgázban leggazdagabb országa a szovjetektől megörökölt hadsereg gyors leépítése után érdemben szintén az orosz hadiiparra hagyatkozott felszerelését illetően, emellett a tükmén-iráni határ ellenőrzése szintén közös orosz-türkmén irányítás alatt zajlik. Az orosz földgázimporton felgyülemlett tartozást a kilencvenes évek közepén Moszkva hadifelszereléssel egyenlítette ki és a türkmén hadsereg viseletei sem meglepő módon (a Türkmenbasi minden oroszellenes intézkedése dacára) szinte minden tekintetben az 1994M orosz katonai viseleteket és rendfokozati jelzéseket követik (a Türkmenbasi is létrehozta a maga számára a marsalli rendfokozatot). A díszelgő viseleteknél a szovjet (és a 2008 óta létező orosz) díszelgő egyenruha hatása érződik: a hullámzöld illetve világosszürke díszelgő egyenruha (bizonyára a szovjet díszelgő ruha hatására) zubbonyát zöld melldísz és három aranyszínű sújtás díszíti, ahogy azt a tavalyi moszkvai Győzelem napi parádén is láthattuk.
A gyakorlóöltözetek terén Türkmenisztán a szovjet, majd az orosz háromszínmintás gyakorlókat használta, majd az ezredfordulót követően a kínai Woodland négyszínmintás és közel-keleti eredetű gyakorlók is megjelentek. 2009-ben a türkmén hadsereg is előrukkolt saját digitális színelosztású gyakorlóival.

Üzbegisztán
Üzbegisztán Közép-Ázsia legnagyobb hadseregével rendelkezik, felszereltségének színvonala viszont nem jobb szomszédaiénál. Az üzbég hadsereg jelentős mennyiségű szovjet ruházati cikket örökölt meg, ezek jó része az ezredfordulóig használatban volt. 1996-ig lényegében a szovjet hadsereg egyenruhái voltak rendszerben, 1996-97-ben viszont üröm  (szürkészöld) színben átvették az 1994M orosz köznapi és ünnepi egyenruhák fazonját, a rendfokozati jelzéseken is változtattak egy kicsit (az ötágú csillagokat nyolcágúakra cserélték, de az orosz minta maradt). Bár léteztek külön utasítások egyes viseleti elemekre vonatkozóan, de megjelentek a katonák egyénileg kialakított ruhadarabjai is. Hivatalosan viszont egészen 2004-ig kellett várni az első öltözeti szabályzatra, mely az 1996 óta történt változásokat gyűjtötte össze egy dokumentumban. A gyakorlók terén még nagyobb volt a zűrzavar. A kilencvenes években szovjet sivatagi és 1988M háromszínmintás gyakorlót, a német szövetségi kormány által adományozott NDK-s strichtarn mintájú anyagból készült gyakorlókat viseltek, majd 2000 után az orosz, amerikai és kazah hadsereg gyakorlóit is használni kezdték.
A 2004. november 23-i 926. védelmi miniszteri parancsban kiadott egyenruhaszabályzat részletesen szabályozni próbálta a hadsereg egyenruházatát. A szabályzat szinte teljes egészében az 1994M orosz mintát követi. Négy viselettípust különböztet meg: ünnepi (alakzatban és alakzaton kívül), köznapi (alakzatban és alakzaton kívül), gyakorló és sport (mindegyik viselettípust téli és nyári változatban). Az ünnepi és köznapi viseletek alapszíne üröm (szürkészöld). A tányérsapkák és a rendfokozati jelzések paszpólozása (szárazföldi: vörös, légierő: világoskék) különbözteti meg a haderőnemeket, míg a fegyvernemi magkülönböztetés szovjet hagyománya az állórész színében és a rendfokozati jelzés kiegészítő színében jelenik meg (szárazföldi: vörös, páncélos, tüzér, híradó: fekete, légierő: világoskék). A tábornoki tányérsapkák hímzése szintén a szovjet tradíciókat követi, míg a fonott sapkazsinór az egyetlen nem orosz vagy szovjet hagyományhoz köthető elem. A tábornoki köznapi és ünnepi egyenruha a szovjet tábornoki köznapi egyenruházati hagyományokra épül: kétsoros, hatgombos zubbony tartozik hozzá. A köznapi és ünnepi viseletek egyéb szempontok (színezésükön kívül) szerint nem különülnek el élesen az 1994M orosz egyenruháktól.
A gyakorlóviseleteknél gyakorlatilag folytatódott a különféle szovjet, orosz és külföldi öltözetek kavalkádja, mígnem 2009-ben az üzbég hadsereg is előállt digitális színelosztású gyakorlóival, melyek bevezetése folyamatban van.

Ahogy cikkünk első részében láthattuk, a posztszovjet térség hadseregeiben az  orosz egyenruhák hatásának számos oka van: egyrészt az orosz katonai támogatás (a szükség) másrészt a saját önálló modern katonai tradíciók hiánya vezetett az orosz viseletek másolásához vagy teljes átvételéhez. A gyakorlóruházat terén a helyzet nem ilyen egyértelmű, feltehetően megintcsak a szükség, illetve az adományok az orosz mellett más ruházati cikkek használatát is eredményezték. A cikksorozat második részében a szovjet-orosz tradíciók nemzeti motívumok kihangsúlyozásával, illetve a külpolitikai orientáció kifejezett leképeződésével kialakított posztszovjet egyenruhákat tekintjük át. 

10 komment


| More

Címkék: oroszország propaganda türkmenisztán üzbegisztán örményország szovjetunió egyenruhák belarusz tadzsikisztán díszszemle

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr543183891

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mr. Pink2 2011.09.13. 11:42:35

Sose gondoltam volna, hogy valaha blogposztot írnak magyarul a tadzsik katonai egyenruhák helyzetéről. Pláne nem hogy én azt elolvasom. :)

Viktus 2011.09.13. 12:27:04

Magyar egyenruháknál van már ilyen digitális cucc?

gigabursch 2011.09.13. 12:40:56

Huhh, ennek azért neki kell menni még egyszer...

Végre hosszú idő óta egy blog, ahol tartalmas és kidolgozott írás jelent meg, és nem a napi esetlen seggnyalós-fikázós. Gratula.
Az ilyen blogokat szeretem (pl. Sírásók, Konteó, stb...), ránézek a többi írásra is majd alkalomadtán.

sprenczl 2011.09.13. 12:56:02

Végre egy minőségi blog az ugatós-fikázós-dejópofagyerekvagyok blogocskák helyett! Jó volt! Köszi.

Tíz kicsi indián 2011.09.13. 13:02:07

Amúgy ezeknek a hatalmasra növő tányérsapkáknak van valami értelmük? Őszinte legyek, mosolyt csal az arcomra, amikor a híradóban egy hír valamelyik posztszovjet államról és katonák masíroznak. Sokszor a sapka van olyan magas vagy még magasabb, mint az azt viselő katona feje.

Link Elek 2011.09.13. 13:47:26

Nagy hadsereg fegyverkezik, kis hadsereg öltözködik.

Kullancs1983 2011.09.13. 16:04:00

Jézuserejenehagyjel! Háromszor kellett megnyitnom a cikket egymás mellett, hogy lekövethessem kinél mi hogy..:D
És szerintem a tükmén díszegyenruhánál a világoszöld mellrész az aranysujtással kifejezetten ötletes, és jól is néz ki.

CSM 2011.09.13. 16:10:03

Köszönöm az elismerő szavakat!

@Viktus: Nem, egyelőre még nincs.

@Tíz kicsi indián: A sapka növelésének egyetlen oka anno az volt, hogy az 1994-ben ráhelyezett, jókora, 54 mm átmérőjű állami címeres sapkajelvény elférhessen rajta. Később viszont a méretezést sikerült eltúlozni.

panoz (törölt) 2011.09.13. 19:55:11

Sajnálatosan alakult a közép-ázsiai népek sorsa az elmúlt 20 évben.
Kirgizisztán (utóbbi pár év csak) kivételével mindenhol élethossziglan uralkodó kiskirályok ragadták magukhoz a hatalmat.

tudi 2011.09.13. 20:18:50

Hát a gyakorlók terén látható változatosság ellenére a díszegyenruhák egy kaptafa, ha a sapka díszeket levennének nem lenne ember, aki megmondaná, hogy mely nemzet fiai is vannak a képen. Na jó a türkmének kicsit adnak a kinézetre a díszegyenruhában.