"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Cikkek

  • Amikor minden hiábavaló„Gyanútlanul és akaratlanul, csalimadárként magamra húztam kettőt a konvoj négy kísérőhajója közül...Megint olyan makacsul üldöztek, hogy a legkevésbé én magam hittem volna, hogy le tudjuk őket...
  • Festung BudapestHosszú kihagyás után ismét egy irodalmi újdonságot ajánlunk az olvasóközönség figyelmébe. A mai napon kerül ki a nyomdából a bolgár hadtörténész, Kamen Nevenkin A Budapest Erőd. A magyar főváros...
  • KatPol Kávéház XLVI. - Grafit a tetőnKedves hallgatók! A korábban tett ígéretünknek és a meghirdetett szavazás eredményének megfelelően a Csernobil az a sorozat, mellyel az aktuális adásban foglalkozunk. Az adás letölthető innen, a...
  • A megaláztatás évszázada XII.Üdvözlöm minden kedves olvasónk! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, és az ígéretemnek megfelelően máris újabb résszel folytatódik a modern kínai történelemmel foglalkozó sorozatunk. Az eddigiekhez...
  • KatPol Kávéház XLV. - Lánctalpas találkozóKedves hallgatók! Hagyományainkhoz híven podcastunk 45. adásában ismét élménybeszámolóval jelentkezünk, ezúttal a Militracks idei rendezvényéről ill. az overlooni hadimúzeumról: Listen to "KatPol...

Facebook

Címkék

1.vh (5) 2.vh (84) afganisztán (52) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (53) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (19) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (11) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (6) franciák (34) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (30) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (36) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (35) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (22) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (5) kémek (6) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (78) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (18) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (51) lengyelek (9) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (38) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (4) németek (49) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (2) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (94) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (55) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (13) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (1) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (67) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (28) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (15) ulster (2) usa (156) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

A robotrepülőgépek alkalmazásáról

2011.05.17. 13:20 CN

Szerkesztőségünk úgy döntött, hogy néhány cikk keretében kicsit tágabb keretek között próbálja megtárgyalni azon eseményeket, amik az Oszama bin Laden ellen nemrég végrehajtott akcióhoz vezettek. Első részben az UAV-k szerepét tekintjük át.

Az UAV-k rövid története

Jelenleg az UAV-k szinte minden feladat ellátására képesek, amit szokás szerint pilóta által vezetett repülőgépekre bíznak. (Pl. technikai okok miatt ma még az AWACS mindenképpen kezelőszemélyzetet igényel, de UAV-ket felderítésre, földi és légi célpontok megsemmisítésére is lehet használni.)

Talán a (CNN-nek köszönhetően) legismertebb UAV a már említett Predator, becsületes nevén General Atomics RQ-1. 1994-ben állt hadrendbe, és több mint 3 millió dollárba került darabja. A Predator már a boszniai konfliktus alatt bemutatkozott, hosszas felderítő repülések végrehajtásával. Felhasználói köre sajátos: az amerikai fegyveres erők mellett a CIA is vásárolt belőlük. Ennek köszönhetően jött a típus pályafutásának legérdekesebb változása, a felfegyverzése. Erre azután került sor, hogy a CIA felderítő repüléseket végzett Afganisztán felett még 2001 előtt, és többek között olyan felvételeket készített, amiken az amerikai elemzők szerint maga Oszama bin Laden volt látható. A felfegyverzés ezután indult meg, bár voltak ellenzői szép számmal (elsősorban amiatt, hogy a költségeket ki állja). A kezdeti variáció még 225 kg terhet tudott szállítani, 135 km/óra sebességgel maximum 24 órán keresztül volt képes cirkálni, miközben valahonnan messziről katonák irányították. Jelenleg ez az UAV-típuscsalád él és virul és töretlenül fejlődik, a legújabb tagja az RQ-9/Predator B/Reaper, ami jelenleg is megkeseríti az életét az tálib felkelőknek. Ez már 350 km/órás maximális sebességre képes, hordozhat levegő-föld és levegő-levegő rakétákat, illetve lézervezérlésű bombákat - egy igazi "hunter-killer" robotrepülő. Az UAV-k használatának előretörésével a fegyverzetben is történtek változások: a Hellfire helyét átvette a Small Smart Weapon (SSW, becenevén Skorpió).

Egy kis reklám:

Egy kis (igencsak hatásvadász) ismertető 2005-ből:

Az új felfegyverzett Predator legismertebb korai akciói közül lehetne kiemelni:

  • Mohamed Atef, az al Káida katonai parancsnokának megölése 2001-ben Afganisztánban
  • Egy Jemenben végrehajtott támadás, amiben az al Káida egy amerikai származású tagja és öt társa meghalt, amikor járművüket egy Predatorról indított rakéta eltalálta 2002-ben.

A különböző UAV-típusok előretörése az amerikai hadsereg műveleteiben ezután felettébb dinamikus volt. Ez részben a magasabb parancsnokságok vágyára volt visszavezethető, akik szerették élőben szemlélni az eseményeket, másrészről a költséghatékonyság is fontos szerepet játszott.

A pakisztáni események előrehaladtával a felfegyverzett UAV-k egyre jelentősebb feladatot kaptak: az USA a pakisztáni fél (sokféle okra visszavezethető) vonakodása miatt az ismertté vált biztonságos házak, gyülekezőhelyek és egyéb a fegyveres csoportokhoz tartozó infrastruktúra megsemmisítésének legfontosabb eszköze lett. A ráció az UAV-k bevetése mögött egyszerű: úgy lehet erőt alkalmazni segítségükkel, hogy komoly veszélynek az USA nem teszi ki a hadsereg vagy a CIA munkatársait és amennyiben mégis valamilyen oknál fogva a UAV megsemmisül, az anyagi vonzatok egy hagyományos repülőgéphez képest csekélynek mondhatók. A legjobb része a dolognak pedig, hogy a kezelőszemélyzet emiatt nem fog fogságba esni (Irakban a repüléstilalmi zónák fenntartásánál ez volt például az amerikai vezetés egyik legnagyobb félelme).

UAV-k Pakisztánban

Az USA és Pakisztán viszonya a terrorizmusellenes küzdelemben igencsak sajátos. Egyfelől vitathatatlanul Pakisztánban fogták el és ölték meg a legtöbb al Káida tagot és szimpatizánst, ugyanakkor az együttműködés az utóbbi években érezhetően nehézkesebbé vált. Pakisztán számára az afganisztáni események egy régi dilemma új leképeződését jelentik: az Indiával való ellentétek miatt a mindenkori pakisztáni kormány mindent elkövet azért, hogy egy baráti afgán vezetés biztosítsa a határait egy esetleges konfliktus esetén és ne kelljen erőit megosztani egy Indiával szövetségben álló Afganisztán miatt. Ennek a stratégiai érdeknek a leképeződése volt a segítség, amit a pakisztáni kormány a tálib mozgalomnak nyújt, és az amerikaiak azt vetik a pakisztáni hadsereg és hírszerzés szemére, hogy ezen érdekeket figyelembe véve nem hajlandók minden fegyveres csoporttal megszakítani a kapcsolatot, ami Afganisztánban tevékenykedik. A Haqqani csoport tevékenységét és a pakisztániak együttműködését szokták név nélkül nyilatkozó tisztségviselők felemlegetni.

Másfelől a pakisztáni kormányzat nem ura teljes mértékben saját területének: az ország területén zajló kisebb-nagyobb konfliktusok mellett a szuverenitás gyakorlása igencsak nehéz. Az Északnyugati Határtartomány, ahova a fegyveres csoportok koncentrálódnak, külön kihívást jelent a pakisztáni kormányzatnak, mivel ezen a területen a törzsekkel kooperálva, csekély mértékben tudták csak az állam befolyását érvényesíteni. Ebben a földrajzi viszonyok és a helyi szokások is szerepet játszottak. A pakisztáni kormányzatnak egészen 2001-ig nem állt érdekében, hogy katonailag megjelenjen ezen a vidéken, amerikai nyomásra viszont emellett döntöttek. Az amerikai fél azonban már elég korán megkérdőjelezte a pakisztáni fél elkötelezettségét ennek a harcnak a megvívásában, és a legfontosabb mélypont 2006-ban következett be, amikor a pakisztáni kormányzat egyfajta békét kötött a törzsi és iszlamista fegyveresekkel, amihez azok nem igen tartották magukat.

Mindennek eredményeként az amerikai vezetés feltételezhetően szükségét érezte annak, hogy saját csapásmérő kapacitást fejlesszen ki, amivel a rendelkezésére álló információk alapján, a pakisztáni kormányzat megkerülésével tudjon fellépni. A bizalom csökkenésével a két fél között a fegyveres UAV-k alkalmazása egyre nagyobb méreteket öltött.

Az amerikaiak számtalan támadást hajtottak végre Pakisztánban, ezek közül csak néhány jelentősebbről fogunk az alábbiakban megemlékezni. Az első jelentős emelkedés a támadások számában 2008-ban következett be, amikor a Bush-adminisztráció eszkalálta támadásokat, amikor a Musharraf kormány már a végét járta. Fontos azonban leszögezni, hogy ezt a fajta alkalmazhatóságot nem csak a Bush-adminisztráció, hanem az Obama-adminisztráció is felettébb megbecsüli. Ennek köszönhetően a politikai váltás Washingtonban egyáltalán nem eredményezte az ilyen akciók számának csökkenését, sőt, a térséget figyelők szerint Obama elnöksége alatt a támadások száma jelentősen megnőtt. Míg kezdetben csak az elkeseredés és a tétlenség megnyilvánulását látták ebben, addig mára a pakisztáni fegyveres csoportok elleni fellépés sarokkövévé vált amerikai szempontból a fegyveres UAV-k bevetése. Fontos továbbá megjegyezni, hogy az amerikai kormányszervek hivatalosan semmit sem szoktak közölni az UAV támadásokról, a klasszikus kifejezéssel élve "sem megerősíteni, sem cáfolni" nem szoktak (ez persze nem általánosan értendő, ez alól általában az afganisztáni és iraki akciók kivételek), ezért az alábbi akciók kapcsán csak sajtóértesülésekre fogunk tudni támaszkodni.

A támadások célja egyszerű: a fegyveresek biztonságérzetének aláásása, kiemelkedő célszemélyek megölése és ezáltal a műveletek késleltetése vagy megakadályozása.

Az, hogy pontosan ki irányítja az UAV-ket már egy nehezebb kérdés: eltérő információk vannak arról, hogy ki milyen célú UAV programokat üzemeltet. Egyfelől nem hivatalosan lehet tudni, hogy a CIA egy saját programot üzemeltet, aminek célját már fentebb kifejtettük. Más információk szerint az amerikai hadsereg is működtet saját UAV-ket a határ menti fegyveresek tevékenységének megfigyelésére, illetve arról is napvilágot láttak hírek, miszerint a pakisztáni és az amerikai fél egy közös UAV programot üzemeltet.

Azt, hogy pontosan milyen szabályozás alapján vetik be az UAV-ket, nem lehet tudni. Annyit azonban az eddigi gyakorlatból le lehet szűrni, hogy míg közvetlen 2001 után egy szűk kör megölésére akarták csak alkalmazni, addig a későbbiekben a kör egyre szélesedett, aminek a pakisztáni alkalmazása a leglátványosabb példája.

A felfegyverzett UAV-k bevetésének legfontosabb negatív hozadékaként a civil áldozatokat szokás kiemelni. Bár pontos adatokkal senki nem tud szolgálni erre vonatkozóan (illetve a civil fogalmának utólagos meghatározása is sokszor nehéz), abban egyetértés uralkodik, hogy a támadásoknak vannak civil áldozataik. Ezen akciók ellenzői erre szoktak hivatkozni, amikor a támadások leállítása mellett érvelnek, illetve az ennek köszönhetően kialakuló negatív megítélést Pakisztánban. (Nem szabad elfelejteni, hogy a két ország még mindig szövetséges.) Arról, hogy a pakisztáni kormányzatot az amerikai fél mennyire vonja be az akciók kapcsán sokféle vélemény látott napvilágot, általánosságban az volt elmondható, hogy nyilvánosan tiltakoztak, de nem tettek semmiféle ellenlépéseket az ilyen támadások megakadályozására és egyéb retorziót sem alkalmaztak. További érdekes vonatkozás, hogy az amerikai közvéleményben sem vált ki különösebben negatív reakciót alkalmazásuk.

Két emlékezetes akción keresztül szeretnék az UAV-k hasznosságát és korlátait bemutatni.

A kudarc: Damadola

2006 januárjában az USA egy jelentős visszhangot kiváltott támadást hajtott végre, aminek a célpontja személyesen Ayman al-Zawahiri volt, az al Káida második számú vezetője. Zawahiri nem volt abban az épületegyüttesben, amit célba vettek, a támadásban azonban sajtójelentések szerint meghalt tizenhét vagy tizennyolc civil, köztük nők és gyerekek. Más források szerint a halottak egy jelentős része fegyveres csoporthoz tartozott.

A támadást követően jelentős pakisztáni megmozdulásokra került sor, és a pakisztáni kormányzat hivatalosan is tiltakozott az amerikaiaknál.

A siker (?): Baitullah Meshud

2009 augusztusában feltételezhetően a CIA által végrehajtott támadásban a pakisztáni tálib mozgalom vezetője, Baitullah Meshud életét vesztette. Meg nem erősített hírek szerint már egy korábbi támadásban is megsebesült, de csak az augusztusi támadás után ismerték el a halálát.

A pakisztáni kormány a halála után kétes valóságalapú híreket tárt a világ elé, amik az utódlásával kapcsolatos belső viszályokról szóltak, ez azonban később megalapozatlannak bizonyult.

A probléma az esettel kapcsolatban csupán egy apróság volt: sokadik alkalomra sikerült csak megölni, és eközben nehéz megítélni, hogy hányan haltak meg.

Az UAV-akciók sikerességének kérdése

Röviden összefoglalva: a robotrepülőgépes hadjárat sikerét nehéz megítélni. Egyfelől sok jelentősnek mondott szereplőt sikerült az akció keretein belül az USA-nak megölnie.

Néhány kiemelkedő szereplő, akik feltételezhetően illetve bizonyítottan az UAV támadások áldozatául estek:

  • Haitham Yemeni
  • Abu Hamza Rabia,
  • Nek Mohammed, 2004,
  • Abu Khabab al-Masri 2008
  • Abu Laith al-Libi, 2008
  • Abu Haris 2008
  • Ilyas Kashmiri 2009
  • Osama al-Kini 2009
  • Sheikh Ahmed Salim Swedan 2009
  • Nazimuddin Zalalov 2009
  • Tahir Yuldashev 2009
  • Rashid Rauf 2008
  • Saad bin Laden 
  • Abu Sulayman al-Jazairi
  • Saeed al-Masri 2010.

A New America Foundation egy igen részletes adatbázist tart fenn ezen támadások követésére. Az ő adataik szerint az akciókban minimum 1476, maximum 2353 civil, illetve minimum 1183, maximum 1881 fegyveres vesztette életét. Ebből becsléseik szerint harmincháromra tehető az akciókban meghalt jelentős vezetők száma. Ezeket a számokat természetesen óvatosan kell kezelni (a nemzetközi sajtónak gyakorlatilag nincs hozzáférése a területhez, így a helyi jelentésekre támaszkodnak, amiknek a valóságtartalmát nem lehet ellenőrizni), aki pedig részletesebben érdeklődik a pontos információk iránt, itt megnézheti őket.

A programnak beszámolók szerint nagyon jelentős pszichológiai hatása van a fegyveresekre, akik szemében az UAV-k már-már mitikus képességekkel bírnak. További bomlasztó tényezőként szokták emlegetni, hogy a számos sikeres támadás hatására a különböző terrorista csoportokon belüli gyanú és bizalmatlanság a feltételezett informátorok jelenléte miatt megerősödött, nehezítve a hatékony együttműködést.

Jogi vonatkozások

Szakértők szerint három alapvető elvet kell figyelembe venni az akciók végrehajtásának vizsgálatakor:

  1. katonai szükségszerűség
  2. a megölésnek nincs alternatívája
  3. a célpontnak közvetlenül részt kell vennie az ellenségeskedésben

Tágabb értelemben azonban nehéz kérdéssel állunk szemben: a nemzetközi jog az államok közötti konfliktust szabályozza, de a pakisztáni kormány nem képes a szuverenitását maradéktalanul érvényesíteni a saját területén, és a célpontok olyan csoportok, amik ellen (névlegesen vagy ténylegesen) a pakisztáni kormány fel kíván lépni. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a célpontok nem állami szereplők, hanem terrorista csoportok tagjai, vagyis nehéz megkülönböztetni őket a civilektől (pl.: nincs egyenruhájuk).

Vannak persze olyan szakértők is, akik szerint ez nem indok a klasszikus szabályok figyelmen kívül hagyására, és mivel Pakisztán nem támadta meg az Egyesült Államokat és nem rendelkezik ENSZ BT felhatalmazásával ilyen műveletek végrehajtására, jogtalanul lép fel. Eszerint a gondolatmenet szerint vissza kell térni a 2001. szeptember 11-e előtti gyakorlathoz, és a terrorizmust visszahelyezni a hagyományos helyére, vagyis a köztörvényes bűncselekmények közé (a háborús érvelést teljes mértékben elvetve).

Az Obama-adminisztráció eddigi hivatalos véleményét az alábbi videó foglalja össze talán a legjobban:

Leon Panetta CIA igazgató véleménye:

 

UAV-k vs. SOF

Amit az UAV-k mindenképpen lehetővé tesznek, az a célpontok hatékony megfigyelése alacsony kockázat mellett, csapások végrehajtása és az azt követő károk felmérése. Az UAV-k azonban sokszor nem képesek egyértelmű bizonyítékot szolgáltatni a célpont halálát illetően, ezen a téren általában az adott csoport által kibocsátott hivatalos kommünikék szolgáltatják a végső bizonyosságot. Emellett természetesen nem lehet az adott helyszíneket átkutatni, bizonyítékokat rögzítve, amik alapján esetleg újabb támadásokat lehet indítani. Az UAV-k egy aránylag egyszerű módját adják a különböző terroristák megölésének, de a járulékos károk és veszteségek miatt hasznuk nem annyira egyértelmű. Ugyanakkor mivel elvesztésük nem jár akkora veszteséggel, mint egy különleges egység bevetésének kudarca, az UAV-k még jó ideig preferált eszközként fognak működni az ilyen kétes helyzetekben. Egy további előnyük, hogy bevetésük nem igényel akkora hírszerzési és logisztikai előkészületeket, mint egy különleges egységé: a behatolás megtervezéséhez szükséges információk megszerzése, lehetséges alternatív tervek kidolgozása, ellenséges erők felderítése stb. jelentős erőforrásokat igényel és egy kudarcba fulladt akció veszélyei sokkal jelentősebbek (az egység tagjainak halála vagy fogságba esése, a médiában való felhasználásuk, fontos technikai eszközök ellenséges kézre kerülése, hírszerzési módszerek vagy források kompromittálódása stb. nem beszélve a politikai felelősségről). Arról nem is beszélve, hogy katonai egységek bevetése egy idegen országban annak engedélye nélkül milyen politikai (és jogi) következményekkel járhat, a honi és a célország közvéleményeiből kiváltott feltételezhetően negatív reakciókról nem is beszélve (ez még sikeres akció esetén is fennállhat). Természetesen az UAV-k elvesztése is kockázatokkal jár, amennyiben a roncsot nem sikerül megsemmisíteni, de ez a veszély, főleg nem állami csoportokkal szemben, amik nem rendelkeznek kellő technikai háttérrel ezen roncsok felhasználásra, minimális.

Folyt. köv.

20 komment


| More

Címkék: usa uav al kaida pakisztán

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr292909722

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Almaspite 2011.05.17. 19:49:38

Arról lesz szó a következő részben, hogy többet is leszedtek egyszerű kézifegyverekkel?

Monarch (törölt) 2011.05.17. 21:50:52

typo alert:

"amikor a Bush-adminisztráció a végrehajtott támadásokat Fontos azonban leszögezni"

olvasom tovabb

Monarch (törölt) 2011.05.17. 21:52:21

typo alert 2:

"semmit nem szoktak közölni az ilyen akciókról (ez nem általánosan értendő, ez alól általában az afganisztáni és iraki akciók kivételek), de ami, ezért az alábbiakban csak sajtóértesülésekre fogunk támaszkodni."

A de ami resz kicsit ertelmetlennek tunik.

Inpius 2011.05.18. 20:15:00

Más országok UAV-iról is lesz majd szó?

CN · http://katpol.blog.hu/ 2011.05.18. 22:51:52

@Almaspite: @Inpius:

Ha nem gond egyszerre válaszolok. Csak az amerikai programra akartunk koncentrálni, és taktikai szintre lemenni (értsd: sztorizás) nem igazán terveztünk, de ha van rá igény, akkor lehet róla szó.

@Monarch:

Kösz az észrevételeket, mindjárt javítok. Remélem azért a bejegyzés többi része tetszett.

CN · http://katpol.blog.hu/ 2011.05.18. 23:57:08

Beraktam még két videót. Jó szórakozást!

dr. Pascal 2011.05.20. 08:15:39

summa summarum, a modern háború gecidrága, a cikk meg jó :)

Azt szeretném megkérdezni, hogy ezeket az UAV-okat mennyire irányítják műholdról? És ez a kapcsolat mennyire sérülékeny informatikailag? Szerintem a teljes UAV projekt demoralizáló hatása nem akkora, mintha egyetlen felett is átvennék az uralmat (v akár csak pebkac elvesztenék az irányítók).

A következő 5let:
A haditechnikai fejlődés érve általában a saját veszteségek minimalizálása volt, vagyis hogy a újabb, modernebb, jobb és sokkal drágább hadiszer (a bronzkardtól az UAV-ig) olcsóbb, mint a az elvesztett katona pótlása. Ebből érdemes lenne (meg persze lehetetlen is, de gondoltkísérletnek jó), hogy a idő és politikai berendezkedés függvényében hogyan változott egy katona életének értéke.
Mondjuk az UAVnál a fejlett (cserébe titkos) számviteli rendszerek miatt könnyebb számolni: (UAV értéke mínusz a "ugyanazon akciót végrehajtani tudó gyalogosok kiképzésének, logisztikájának és felszerelésének értéke") / "a bevetési egység létszáma".

Monarch (törölt) 2011.05.20. 10:20:21

@CN: Igen, persze.

Még ami nem tetszett annyira, hogy a pilóta nélküli repülőt szvsz nem jó robotrepülőgépnek nevezni, mert utóbbi a cirkálórakéta becsületes magyar neve (legalábbis régen robotrepülőgépnek nevezték a cirkálórakétát), úgyhogy szvsz félreérthető. (Én komolyan másra számítottam, amikor rákattintottam a cikkre.)

De amúgy tényleg érdekes volt.

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.05.20. 16:32:59

@Monarch:

"pilóta nélküli repülőt szvsz nem jó robotrepülőgépnek nevezni, mert utóbbi a cirkálórakéta becsületes magyar neve"

Ez pl. az egyik berögződött dolog a magyar biztpol/haditech közbeszédben, amit személy szerint szeretnék kiirtani. Nagyon nem volt képben valaki anno, amikor a missile szóhoz a repülőgép fogalmát társította.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2011.05.20. 17:02:08

@Monarch:

Nagyon idétlen kifejezés ez a cirkálórakéta. Azt a képzetet kelti, hogy a szóban forgó eszköz rakétameghajtású, ráadásul cirkál is, pedig mindkettő marhaság.

tudi 2011.05.20. 19:14:32

Szép technika, csak az itt a kérdés, hogy a tálibok a barlangjaikban ülve lap-toppal a kezükben képesek e élőben nézni az UAV-k által sugárzott adást, tehát látják e azt, amit az amerikaiak látnak róluk, mint ahogy volt az a Hezbollah esetében.

CN · http://katpol.blog.hu/ 2011.05.20. 19:36:51

@dr. Pascal:

Átvenni még senki nem vette át az irányítást tudtommal, de olyanra volt példa, hogy elvesztették a kapcsolatot. Ha majd eljutok addig, megírom a következő posztban.

@Monarch:

Annyira ismerősnek tűnt ez a vita, hogy keresgettem és találtam:

katpol.blog.hu/2010/03/06/video_iran_legujabb_hazai_csodafegyvere?fullcommentlist=1#c8976190

katpol.blog.hu/2010/03/06/video_iran_legujabb_hazai_csodafegyvere?fullcommentlist=1#c8977101

@tudi:

Irakban volt rá példa (egy netről letölthető szoftver segítségével, ami műholdas adások keresésére lett készítve), de eddig nem találkoztam olyan infóval, hogy ezt a afgán-pakisztáni hadszíntéren is meg tudták volna csinálni.

tudi 2011.05.20. 21:06:00

@CN: Vagy jól titkolják a tálibok, és legyőzve a modern nyugati métely iránti undorukat a netról leszedett programok segítségével nézik modern laptopról az amerikaiak helyi Való világját, bár azért Irakban az emberek iskolázottsága azért magasabb szinten lehet, mint Afganisztánban.

molnibalage 2011.05.20. 22:42:40

@Rammjaeger83: A legröhejesebb magyar terminológia a cirlkálórakéta. Arra, amire ráhúzzák legtöbbször talán a manőverező szárnyasbomba lenne a legpontosabb, de sokszor még ez sem igazán jó. A

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.05.21. 11:10:16

@tudi:

A HA azért technológia terén csöppet magasabb szinten van, mint a tálibok. (pl. nekik is van saját UAV-jük, amit Irántól kaptak)

@molnibalage:
Lényeg h szabályszerű használat során megsemmisülő, kilőtt eszközt ne nevezzünk repülőgépnek.

Monarch (törölt) 2011.05.21. 21:36:37

@CN: Azt is mondhatnánk, hogy az álláspontok nem változtak semmit. Kivéve hogy ezúttal nem kifogásoltam egyértelmű kifejezést (cirkálórakéta - ha esetleg nem ez a "helyes" kifejezés, akkor is lehet érteni, és talán még igaza is van SchA-nak, hogy a robotrepülőnél jobb), hanem egy nem egyértelműt (robotrepülőgép, ami jelentheti ezt is meg azt is).

Ugorgyunk.

CN · http://katpol.blog.hu/ 2011.05.24. 00:39:30

@dr. Pascal:

Kösz, örülök, hogy tetszett és bocs, múltkor siettem válaszolni mindenkinek.

Az árral kapcsolatban múltkor nem válaszoltam. Nos, nem vagyok ezen a téren szakértő, szóval a nálam képzettebbek segítségét is kérem, de nem vagyok róla meggyőződve, hogy az UAV-k sokkal drágábbak lennének összesítésben, mint a hagyományos gépek. Egy pilóta kiképzése, a gép üzemben tartása és egységára jóval magasabb a "hagyományos" gépeknél (repült órák, üzemanyag, karbantartás stb.), mint a pilóta nélküli gépeké, ahol viszont a kiszolgálóinfrastruktúra az ami, jóval költségesebb (műholdas kapcsolat, folyamatos fejlesztés a felmerülő problémák kiküszöbölésére stb.).

Őszintén szólva még nem láttam költséghatékonysági összehasonlítást, de ha valaki tud ilyet, legyen kedves belinkelni.

@tudi:

A tálibok ez irányú undorukat mér egy ideje legyőzték, sőt, sok dolgot átvettek az AQ-t technológiai fronton.

Ami azonban még mindenképpen kiemelendő a kérdéssel kapcsolatban, és múltkor elfelejtette megemlíteni a megrendelő, és hogy egyéni kívánságok itt is lehetnek. Mivel feltételezhetően a "cég" féle UAV-k repkednek a pakisztáni területek felett, elképzelhető, hogy olyan konfigurációjuk van, ami ezt a fajta sebezhetőséget kiküszöböli.

Egy szem előtt tartandó dolog ebben a kérdésben az idő, vagyis a késleltetés: ha valaki az USA-ból akar Afganisztán vagy Pakisztán felett repkedni egy UAV-val, ott elkerülhetetlen, hogy egy beérkező kép és a valóság között egy kis csúszás legyen. A kódolás ezt a folyamatot pedig meghosszabbítaná, és ez éles helyzetben felettébb kellemetlen lehet, ha valakinek az ujja éppen az elsütőbillentyűn van például.

@Monarch:

OK, ugorjunk :).

ferko 2011.05.24. 21:51:58

Két gondolat a demokrácia védelmezőinek eme áldott termékével kapcsolatban:
1.frankó dolog hogy Joe szinte otthonról konzol cowboyként írtja a gaz ellent (biztonságosan és költséghatékonyan), de közelít ez a probléma megoldáshoz?
Ha nem használják ki a vezérek likvidálásával kialakult helyzetet akkor előbb utóbb az ellen vagy adaptálódik vagy esetleg megteszi azt a szívességet hogy elfogy.

2. Másik gondolat, ami még inkább szakértői véleményre szorul:
Egy ilyen fegyveres féle konfliktus veszélyes üzem. Erre lehet az a reakció, hogy a technika segítségével kikíméljük a harcosokat, ugyanakkor a gyakorlat szerintem nem igazán ennek sikerét igazolja. Ez kb olyan mint autóval hegyet mászni. Látványos, gyors de oly mértékben korlátozott, hogy többet ér hagyományos módon, még ha veszélyesebb és macerásabb is.

CN · http://katpol.blog.hu/ 2011.05.26. 23:08:38

@ferko:

Érdekes kérdések. Sorrendben:

1. Nem, nem megoldás, egy sajátos stratégiai helyzetben (szövetséges, nem kooperáló, regionális hatalom, amely valószínűleg amúgy sem képes a szuverenitását teljes mértékben érvényesíteni) egy aránylag új eszköznek találtak egy felhasználási módot, ami aránylag kis veszéllyel az USA-ra képes csapást mérni. Messze nem tökéletes megoldás, de jelen helyzetben az USA vezetése ezt tartja politikailag az egyetlen végrehajthatónak és elfogadhatónak (miután a pakisztáni vezetés elkötelezettségében már nem bíznak annyira, mint régen).

2. Egy érdekes kérdést feszegetsz. Tudtommal még nem készült átfogó tanulmány ezt illetően, de néhány forrás megemlíti, hogy az UAV pilóták körében is mutatkoznak olyan stressz jelei, mint a hadszíntéren szolgálóknak, bár itt más jellegű a dolog. Egyfelől az UAV pilóták elég pontos képet kapnak az akciójuk utóéletéről, másfelől pedig elmosódik a határ a "háború" és "béke" között: sajátos, ha reggel bemegy a munkahelyre az ember, repül egy kicsit a háborúban pár ezer kilométerrel odébb, majd hazamegy a családhoz vacsorázni.

Kesselring 2011.06.24. 08:24:57

Volt már csata UAV-UAV között?