"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Cikkek

  • Amikor minden hiábavaló„Gyanútlanul és akaratlanul, csalimadárként magamra húztam kettőt a konvoj négy kísérőhajója közül...Megint olyan makacsul üldöztek, hogy a legkevésbé én magam hittem volna, hogy le tudjuk őket...
  • Festung BudapestHosszú kihagyás után ismét egy irodalmi újdonságot ajánlunk az olvasóközönség figyelmébe. A mai napon kerül ki a nyomdából a bolgár hadtörténész, Kamen Nevenkin A Budapest Erőd. A magyar főváros...
  • KatPol Kávéház XLVI. - Grafit a tetőnKedves hallgatók! A korábban tett ígéretünknek és a meghirdetett szavazás eredményének megfelelően a Csernobil az a sorozat, mellyel az aktuális adásban foglalkozunk. Az adás letölthető innen, a...
  • A megaláztatás évszázada XII.Üdvözlöm minden kedves olvasónk! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, és az ígéretemnek megfelelően máris újabb résszel folytatódik a modern kínai történelemmel foglalkozó sorozatunk. Az eddigiekhez...
  • KatPol Kávéház XLV. - Lánctalpas találkozóKedves hallgatók! Hagyományainkhoz híven podcastunk 45. adásában ismét élménybeszámolóval jelentkezünk, ezúttal a Militracks idei rendezvényéről ill. az overlooni hadimúzeumról: Listen to "KatPol...

Facebook

Címkék

1.vh (5) 2.vh (84) afganisztán (52) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (53) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (19) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (11) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (6) franciák (34) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (30) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (36) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (35) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (22) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (5) kémek (6) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (78) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (18) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (51) lengyelek (9) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (38) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (4) németek (49) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (2) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (94) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (55) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (13) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (1) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (67) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (28) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (15) ulster (2) usa (156) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

Luftwaffe-múzeum, Berlin-Gatow

2011.04.29. 22:00 Grodin

Legendás német precizitás, viszonylagos politikai korrektség, "techno-fétis", és a kettéosztottságból adódó történeti "előnyök". Röviden ezekkel a benyomásokkal lehetne jellemezni a német (és tegyük hozzá rögtön, szövetséges) légierők Berlin nyugati részén elterülő múzeumát. A múzeumnak otthont adó Gatow repülőtér a berlini légihíd történetét ismerők számára ismerősen csenghet, hiszen a légibázis akkor és később is az RAF berlini bázisaként, Nyugat-Berlin brit szektorát ellátó állomásként szolgált egészen 1994-ig, amikor is a Luftwaffe átvette - pontosabban visszavette, hiszen a légihíd alatt kiépített francia Tegel-el ellentétben, már a világháború idején is a német légierő bázisaként szolgált.  

 A repülőtér egyik fele túlélte a környező zöld területen terjeszkedő lakóparkok rohamát, bár a kifutópályát abszurd módon félbevágták; az aszfaltcsík egyszer csak véget ér egy kerítéssel, hogy némi üres terület után új építésű kertes házak vegyék át a helyét, míg a másik irányban még a leszállójelzések is épen maradtak. Gatow még így is jobban járt, mint a centrumhoz közelebb található, civil forgalmat is lebonyolító amerikai légibázis, Tempelhof, amely 2008-as bezárását követően a szomszédos Neukölln török családjai számára "fenntartott" közparkként és grillezőhelyként végezte.

Gatow maradéka a RAF-laktanyával együtt azonban a Bundeswehr kezelésében maradt, és a rendelkezésre álló kiterjedt területen rendezték be a német légierő és légvédelem történetét és felszerelését bemutató kiállítást. A múzeum ingyenesen látogatható, bár megközelítése - különösen autó nélkül - nem egyszerű. 

A kifutópályák és gurulóutak által határolt területen találhatóak a nyugat- és keletnémet légierő, illetve a brit és francia szövetséges légierők gépei, illetve légvédelmi eszközei. A rendelkezésre álló nagy terület előny, hiszen a technika nincsen egymásra zsúfolva, mint például Prágában. Ahol lehet, a németek törekszenek a szovjet eredetű és nyugati haditechnika párhuzamos bemutatására. Mivel a hidegháborús típusok legnagyobb része olvasóink előtt bizonyára ismert, eltekintünk a kiterjedt képgalériától, és csak néhány érdekességet villantunk fel.

Ezek egyike vitathatatlanul a légvédelmi és radartechnikára helyezett nagy hangsúly. A reptér lakóépületek felé eső részén, kissé összevissza, míg a kiállóteremként szolgáló hangár előtt egymással szembeállítva, "párosítva" állították ki a nyugati és keleti légvédelmi technikát a Phantomtól kezdve a szovjet légvédelmi rakétarendszerekig.

 

 

 

 

 

 

Kissé rozsdás állapotú SZ-200 Vega légvédelmi rendszer balra, mellette SZ-75 Dvina. Felhívjuk a figyelmet a háttérben "sarokba hajított" rakétára, mint az igényes kiállítás jó példájára. 

 

 

 

 

 

 

A szovjet rendszer nyugati "ellenlábasa", a Nike-Hercules Bundeswehr-festésű rakétái balra. Az első kép jobb oldalán látható kisebb rakéta, az előd Nike-Ajax rendszer tartozéka, valószínűleg csak "helykitöltőnek" került oda. Jobboldalt a közepes hatótávolságú Hawk-rendszer.

A mai napig rendszerben álló, kis hatótávolságú, német-francia fejlesztésű Roland-rendszer MAN-alvázra szerelt indítóegysége.

A szabadtéri szekció egyetlen hidegháború előtti büszkesége, a szövetséges bombázók rettegett ellenfelének számító Würzburg-Riese radar.  A háttérben a reptér szövetségesek által emelt, valamivel modernebb radartornyai.

Néhány szemelvény a szabadtéri kiállítás repülőgépeiből:

A keletnémet-haditechnikai sor távlati képe. Jól érzékelhető a "keleti" technikai hiteles bemutatásának koncepciója. Minél retróbb, minél kopottabb, annál jobb. Valószínűleg nem tesz jót a gépeknek a folyamatos szabadtéri tárolás sem, de vitathatatlan, hogy a "nyugati" sor egyes gépei észrevehetően jobb állapotban vannak. 

 

 

 

 

 

Balra a rendkívül bizalomgerjesztő Mi-4, amely első nagy méretű, többfeladatú keleti blokk-helikopterként egészen 1980-ig állt keletnémet szolgálatban. A legtöbb gépen a nagyjából lekapart NVA-jelvény mellett megtalálható a Bundeswehr fekete keresztje is. A bejáratnál amúgy egy jó állapotú, újrafestett, a 90-es években VIP-szállításra használt Mi-17-es helikopter emlékeztet arra, hogy azért nem ment minden keletnémet technika az újraegyesítés után azonnal a kukába.

 

 

 

 

 

 

Nem, ez nem egy román SZU-22. (A keleti gyűjtemény amúgy teljes egészében NVA) A fenti vadászbombázó a keletnémet haditengerészeti légierő egyik egységében szolgált, Mecklenburg-Előpomeránia hagyományos színeire festve.

 

 

 

 

 

 

Szemezgetés a Kriegsmarine-t kiszolgáló egységek közül. Balra a múzeum egyik legújabb szerzeménye, egy tengerészeti távolfelderítő Breguet Atlantic, míg jobbra a "múzeum legrondább gépe" kategória abszolút nyertese, egy tengeralattjáró-vadász Fairey Gannet

 

 

 

 

 

 

A nyugati repülőtechnika két érdekesebb képviselője. A fényképbe tökéletesen "beférő", még mindig ijesztő szárnyfesztávolságú F-104 Starfighter, amelyet a Luftwaffe is nagy mennyiségben használt, jobbra a kontinensünkön elég ritkán előforduló RAF-vadászgép az 50-es, 60-as évekből, az English Electric Lightning.  

 

 

 

 

 

 

 A szállítógépek soráról egy ritkaság; az első háború utáni német fejlesztésű sugárhajtású repülőgép; egy elektronikai felderítő specifikációjú Hansajet. Mellette egy "budapesti" típusú szemetes, amibe Németországon belül először itt a reptéren sikerült a szerzőnek belefutnia, így nagyon örült neki. 

 

 

 

 

 

 

A nyugatnémet forgószárnyasok képviselői. Egyes pletykák szerint hazánk a kiöregedő Mi-8/Mi-17 flotta helyettesítésére ilyen, baloldalt látható Bell UH-1-eket is vásárolhat(na), akár a Bundeswehr-készletből. Jobbra a repülő banán néven is ismert Piasecki H-21, az NSZK szárazföldi erőinek jelzéseivel.  

A szabadtéri kiállított tárgyak sorát zárjuk néhány extrával a rakétatechnika repertoárjából.

F-104 G Zell kísérleti indítórakétával felszerelt Starfighter. Az amúgy is életveszélyesnek tartott gépet olyan gyors indító rendszerrel szerették volna felszerelni, ami lehetővé tette volna, hogy szétbombázott kifutópálya esetén is, rámpáról felszállhasson, és atomot dobálhasson a reptér körül nyüzsgő szovjet erőkre. Bizalomgerjesztő, nemde? Természetesen nem lépett szolgálatba. 

A hangárok mögött, kis kitérővel megközelíthető területen rejlenek az igazi meglepetések, a fekete keresztes atomütőerő eszközei. (!)

A "hatalmas sárga Bundeswehr - V-1" valójában amerikai fejlesztés, egy MGM-1 Matador irányított rakéta a 60-as évekből, bár a koncepció tulajdonképpen ugyanaz. Az NSZK-n kívül csak Tajvanon és Dél-Koreában, tehát igazán "forró hidegháborús színtereken" telepített rakéták atomrobbanófejét amerikai katonai alegységek biztosították, ugyanakkor a fegyverzet kiszolgálásban a Bundeswehr katonái is részt vettek.

Hasonló elven működött a későbbiekben a Matadorokat váltó, közepes hatótávolságú Pershing atomrakéták kiszolgálása. A NATO-alárendeltségbe tartozó, német katonák által kiszolgált FKG 1-2 alakulatok az NSZK területén telepített taktikai atomütőerő részét képezték a 80-as évek végi kölcsönös taktikai leszerelésig.

A két hangárban és a reptéri irányítótoronyban megtekinthető beltéri kiállítás legalább ilyen kiterjedt és alapos, de sajnos egyrészt az olcsó, digitális kézi fényképezőgéppel nem sikerült túlságosan sok jó minőségű fotót készíteni, másrészt a Luftwaffe újraegyesítés utáni történetét és haditechnikáját, így egyebek mellett egy Mig-29-est is felvonultató hátsó hangár éppen zárva volt, ezért a beltéri kiállítás anyagából csak néhány érdekes kuriózumot osztunk meg a nagyközönséggel, elsősorban a háborús időszakból és a keletnémet propaganda termékeiből.

 

Az amúgy meglehetősen szegényes - vagy az arányosságra kínosan ügyelve a hangár egynegyedére szorított - második világháborús gyűjtemény kiváló állapotú Bf-109-ese. Ezen kívül csak egy Fi-Storch (Gólya) felderítőt sikerült elhelyezni a kiállításon, a birodalmi repülőtechnika többi képviselője csak makettek formájában tekinthető meg. A hangár maradék részén egyenlő arányban szentelnek teret az első világháború repülőeszközeinek, illetve a kelet- és nyugatnémet légierőnek, többek között Mig 21-est és Phantomot is találunk a hangárban kiállított gépek között.

 

 

 

 

 

 

A német birodalmi fegyveres erőkben egyedülálló féllánctalpas-mánia legkisebb képviselője a Kettenkrad, amelyet egyebek mellett Gatow repülőterén vontatóként használtak, így került be a kiállítás anyagába. A Flak88-at remélhetőleg nem kell bemutatni. A különféle gépészeti megoldások iránti, mai napig töretlen német lelkesedést a hangár oldalán elhelyezett különféle tematikus kiállítások (pl. hajtóművek, fedélzeti rádiótechnikai eszközök) testesítik meg.

Az irányítótorony épületében az egyes korszakokhoz tartozó kisebb kiállítási tárgyakat, egyenruhákat, felszereléseket tekinthetjük meg. Néhány érdekesség:

Karácsonyi életkép, 1941; amíg a gyerekek a fa alatt az ajándékba kapott Führer-el és barátaival játszanak... 

Addig papa a légvédelmi üteg mellett Zielwasser-t iszogat... mama pedig meggyújtja a JG 51-es gyertyatartóra helyezett gyertyákat.

Végezetül az egész család együtt játszik a Flak-os társasjátékkal. Hát nem megható?

A teremben találunk még amúgy különböző Luftwaffe- és munkaszolgálatos egyenruhákat, egy XXL-es hófehér Göring-uniformist, óvóhely-bejáratot és hasonlókat. 

  

 

 

A hidegháborús korszak relikviáit bemutató vitrineket sajnos nem sikerült túl nagy sikerrel lefotózni, ezért a népi szocialista művészet két remekművével tisztelgünk az NVA légiereje előtt.

Születésnapi gyermekrajz a keletnémet hadsereg részére, egész igényesen kidolgozott ZSU-57-2 önjáró légvédelmi gépágyúval. 

És a keletnémet népi tábori életet népszerűsítő remekmű, az elmaradhatatlan munkásnadrággal.

 A látogatás zárásaként érdemes felsétálni az irányítótoronyba, ahol a korhű kommunikációs eszközök mellett kilátás nyílik a teljes gépparkra. 

 Nagyjából ezt látta az irányító. Szemben elől a nyugati vadászgépek sora, a háttérben a szállítógépeknek szentelt sor.

 Zárásként megragadjuk az alkalmat, hogy még egy helyszínt bemutassunk Berlinben, ahol kiállított vasak találhatóak. Ez a szovjet hősi emlékmű (és temető) a Bundestag és a Tiergarten közvetlen szomszédságában.

 

 

 

 

 

 

A Berlin ostroma után közvetlenül a szétlőtt város közepére emelt építmény előtt két-két T-34-es (ezek nem tűnnek a legkésőbbi specifikációnak, valószínűleg azokra nagyobb szükség volt, mint hogy emlékművekre pakolják őket) és 152 mm-es nehézlöveg emlékeztet a Vörös Hadsereg csapataira. 

Az emlékmű egyes oszlopain a különböző Vörös fegyvernemek (és a Szovjetunió) hősei vannak felsorolva, a lövészektől kezdve a tüzéreken és a páncélosokon át a műszaki csapatokig és a légierőig, akik Berlin ostrománál nyerték el a kitüntetést, és ezzel együtt veszítették életüket legtöbb esetben. 

Ajánlásként és további fotókért érdemes még megnézni az alábbi forrásokat:

A Szövetséges csapatok múzeuma Berlinben

Német-orosz háborús múzeum Berlinben

A Luftwaffe hivatalos történeti weboldala (ilyen is van)

A Német Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Kutatóintézete

A Gatow-i múzeumot bemutató további cikk (magyarul)

Az itt bemutatottnál jóval részletesebb galéria a kiállított repülőeszközökről

Végezetül, hazai vonatkozásban ajánljuk még a nemrég nyílt zsámbéki légvédelmi múzeumot

18 komment


| More

Címkék: németek ndk légierő

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr772852741

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Shed 2011.04.30. 14:11:47

Szép lehet, de azért a politikai korrektséget nem kellene ennyire túlzásba vinni. Fogadok minden nagyobb, a világháborút győztesként befejezett ország múzeuma tele van van második világháborús német repülő technikával. Az ember csak megnézegetné őket, esetleg a gyerekével még bele is ülne :)

lamed 2011.04.30. 17:59:27

Az ott inkább egy SZ-75 Volhov, nem pedig Nyeva.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2011.04.30. 19:16:29

jé, én eddig abban a tévhitben éltem, hogy egyik német oldalnak sem volt megengedve sugárhajtóműves eszköz fejlesztése, max propelleresé. tán valami ndk-s utasszállítót se fejlesztettek végig. most akkor fejleszthettek volna, csak nem nagyon tették?

zsurkenyer 2011.04.30. 20:03:42

Szerintem is Dvina vagy Volhov lesz az a rakéta,Nyevának nagy.

indiscriminating power 2011.04.30. 20:04:20

Szerintem az ZSU-57-2, csak gyerekrajzometrikusan ábrázolva.

Grodin 2011.04.30. 20:21:36

@Pszientológus: Ezt moderáltam, mert nem értem, mennyiben tartozik ide.

Grodin 2011.04.30. 20:24:16

@Shed:

Munsterben, a német páncélosmúzeumban (www.panzermuseum-munster.de/) elvileg nagyobb az MVH-s felhozatal és jóval több a német cucc, ha sikerül oda eljutnom, talán arról is lesz poszt.

Grodin 2011.04.30. 20:51:58

Rakétával és ZSU-val kapcsolatban először is mindenkinek köszi az észrevételeket.

Azt én néztem el, a felirat szerint Dvina volt, csak aztán egy másik soron kb. ugyanerre a kiállítási tárgyra ráírták, hogy nem, mert Nyeva. Szóval Dvina.

ZSU: Ez passz, elképzelhető, a görgők számából próbáltam kiindulni, de ennek 5 van, ami egyikre se igaz. Szóval lehet 57-es.

@milliliteratura: a Hansajet-et is elvileg civil gépnek tervezték, a keletnémet fejlesztésről meg csak annyit találtam, hogy jó szocialista módon meg akarták mutatni Hruscsovnak a prototípust, aki éppen arra járt, mire az rögtön az első felszállás után lezuhant. Szóval elképzelhető, hogy ilyen korlátozás csak a "tisztán" katonai gépekre vonatkozott, nem véletlen például, hogy annak idején az Alpha Jet, vagy a Tornado programban is csak partnerek voltak a németek.

Art Mooney 2011.04.30. 22:42:18

szerk: zavar van az erôben, a jobb oldali cikkajánlóban megjelenik ez az egész poszt képestül mindenestül. lehet h a "tovább..."-os csodát kell bevetni.

Grodin 2011.04.30. 23:29:06

Korrigálva, elnézést kérünk a birodalmi adatbázis működésében beállt rövid hiba miatt.

indiscriminating power 2011.05.01. 00:23:53

@Grodin: A torony formája, mérete és elhelyezkedése, a radar hiánya, a rádióantenna, az ágyúcsövek mind az 57-2re emlékeztetnek, a 23-4re egyedül az egymás felett látszó csövek, ami lehet egy elfelé forduló torony gyakorlatlan perspektívája is (torony-aszimmetria, rövidebb felső/távolabbi cső). Nagyon szép, részletes rajz.
-------

en.wikipedia.org/wiki/VFW_VAK_191B

(Btw, a háború utáni német repülőeszközök közül a kedvenceim a Do-32 és az RFB RF-1, bár ez nyilván nem érdekel senkit rajtam kívül)

Ronald 2011.05.01. 08:10:13

Kedves Grodin! A poszt érdekes, végig is olvastam... de ez a mondta azért durva volt:

"....de sajnos egyrészt az olcsó, digitális kézi fényképezőgéppel nem sikerült túlságosan sok jó minőségű fotót készíteni,"

Hááát, hogy is mondjam.... szóval az van, hogy

1) Aki a közönség számára fotóz egy ilyen különleges helyszínen - annak talán nem a világ legolcsóbb (értsd: leg-gagyibb) gépével kellene odamenjen.

2) Egy mai olcsó-kategóriás gép (mondjuk 30 és 40 k Ft között...ami nem mondható egy ökör árának) - szóval már egy ilyennel is körülbelül 5 nagyságrenddel is jobb képeket lehet csinálni, mint amik ide ki lettek posztolva.

El se hiszem, hogy ezek nem valami akciós-telefonnal készültek (az olcsó fajtából azt is)... mert ilyen szar digi-gépet szinte már kapni se lehet - még olcsón sem.

3) További hasznos infónak szánom, hogy egy jó ideje, a digitális fényképezőgépek szinte már 99%-ban "kézi" működtetésűek - nagyon ritka a lábbal-kezelt, a hátizsákban hordott... esetleg a húzó-kocsis kivitel.

Részemről - a következő ilyen kirándulásra - szívesen kölcsönadok egy garantáltan "kézi" - ám valóban használható digitális fényképezőgépet... amelyik csak 35 ezer Ft volt - de akár nyomda alá szánt minőséget is produkál... még automata módban is.
.

Skunkworks 2011.05.01. 09:51:34

Gatowban én is voltam, amikor a berlini repülősnapra mentünk. Ott aztán tényleg van minden a klozetpapírtól kezdve a toronydaruig. A benti kiállítás is faszányos és a ajándékos boltban tök pofás dolgokat lehet venni. El kell menni megint.

A történelmi hátteret tekintve, ahogy ott sétáltam elgondolkodtam azon, hogy elég furcsa érzés ezeket a vasakat nézni, és évtizedeken keresztül úgy élni, hogy ezek ugrásra készen csapástmérjenek ránk (és fordtíva), okos politikusok hülye játszmái miatt.

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.05.01. 12:21:50

@Ronald:

Kipostázunk a szerkesztőnek gyorssegélyben egy Nikont, hogy orvosoljuk a tarthatatlan állapotot.

És akkor a képek művész kvalitásairól nem is beszéltünk, nem fekete-fehérek és a légelhárító rakétákon nincs se kismacska, sem távolba révedő kislány.

Grodin 2011.05.01. 13:58:41

@Ronald:

Kedves Ronald! Köszönöm a javaslataidat. Néhány megjegyzés:

1) Ez nem fotósblog. Igen, néha vannak rajta képek. Valóban, előfordul, hogy nem a legjobb minőségben. Nem véletlen, hogy a linkek között találsz olyan weboldalt, ahol több, és jobb múzeumi fotó is megtekinthető.

Én is sajnálom, hogy egy sor igen mókás, elsősorban beltéri, vitrines fotót egyáltalán nem is tudtam kirakni, mert olyan rosszak lettek.

2) A blog szerkesztősége biztosan szívesen veszi, ha felajánlasz nekünk a következő múzeumos posztok művészi igényessége érdekében egy 35 ezres gépet. (Ha a kolléga által beígért Nikon véletlenül nem érkezne meg Berlinbe.)

Ugye nem baj, ha majd nem sietünk visszaadni?:) Végül is, ennyi pénz nem a világ... :)

Grodin 2011.05.01. 14:00:06

@indiscriminating power: Javítottam is. A lényeg, hogy az ismeretlen kisgyerek szerző meg van dícsérve.

telkoe 2011.05.02. 13:27:57

@milliliteratura:
Drezdaban fejlesztettek az NDK sugarhajtasu utasszalitojat. Idoben a gyoztesektol elmaradtak nemi barati munkak miatt amit a Szu-ban vegeztek, de igy is megeleoztek (volna) a nyugati felet az orszagnak. A lezuhanasrol tobb elmelet letezik, en egy nemet kiadvanyban az uza ellatas hibajarol olvastam. Rovid osszefoglalo nemetul:
de.wikipedia.org/wiki/152_%28Flugzeug%29

dr. Pascal 2011.05.08. 20:52:14

@Ronald:
ugyan...
A világ teli van érdekes témákkal, de a google-nak nem tudom azt mondani, hogy "mutass nekem olvasnivalót, ami engem érdekel, érdekesen, de röviden, és további kattintás nélkül, HD képekkel-videókkal, valamint magyarul, mert lusta vagyok az idegen nyelvhez most így vasárnap este".
A képek simán jók, és a katpol benne van az RSS-ben, a világ 99,99%-a meg nincs.
Én nagyon hálás vagyok a posztért, fel is került az 5 éves tervbe egy gatowi kirándulás :)