"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Cikkek

  • Amikor minden hiábavaló„Gyanútlanul és akaratlanul, csalimadárként magamra húztam kettőt a konvoj négy kísérőhajója közül...Megint olyan makacsul üldöztek, hogy a legkevésbé én magam hittem volna, hogy le tudjuk őket...
  • Festung BudapestHosszú kihagyás után ismét egy irodalmi újdonságot ajánlunk az olvasóközönség figyelmébe. A mai napon kerül ki a nyomdából a bolgár hadtörténész, Kamen Nevenkin A Budapest Erőd. A magyar főváros...
  • KatPol Kávéház XLVI. - Grafit a tetőnKedves hallgatók! A korábban tett ígéretünknek és a meghirdetett szavazás eredményének megfelelően a Csernobil az a sorozat, mellyel az aktuális adásban foglalkozunk. Az adás letölthető innen, a...
  • A megaláztatás évszázada XII.Üdvözlöm minden kedves olvasónk! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, és az ígéretemnek megfelelően máris újabb résszel folytatódik a modern kínai történelemmel foglalkozó sorozatunk. Az eddigiekhez...
  • KatPol Kávéház XLV. - Lánctalpas találkozóKedves hallgatók! Hagyományainkhoz híven podcastunk 45. adásában ismét élménybeszámolóval jelentkezünk, ezúttal a Militracks idei rendezvényéről ill. az overlooni hadimúzeumról: Listen to "KatPol...

Facebook

Címkék

1.vh (5) 2.vh (84) afganisztán (52) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (53) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (19) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (11) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (6) franciák (34) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (30) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (36) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (35) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (22) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (5) kémek (6) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (78) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (18) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (51) lengyelek (9) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (38) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (4) németek (49) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (2) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (94) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (55) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (13) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (1) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (67) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (28) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (15) ulster (2) usa (156) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

Kié az erkölcsi fölény az Andokban?

2011.04.01. 07:00 KatPol Blog

by Rammjaeger83 & SchA

A közelmúltban egyik kommentelőnk hívta fel a figyelmünket arra, hogy mindeddig nem mutattuk be tárgyilagos, kiegyensúlyozott módon a Peru és Ecuador közötti határvitát. Ami azt illeti, a közvélemény túlnyomó többségéhez hasonlóan mi is úgy véltük, hogy ez csak két jelentéktelen dél-amerikai állam érdektelen konfliktusa, amelyhez Európának semmi köze, következésképpen az állásfoglalásnak sincs értelme.

A történelmi tények figyelmes vizsgálata során viszont arra jutottunk, hogy a dél-amerikai kontinens legösszetettebb és legkiélezettebb konfliktusával állunk szemben, amelynek megvan a maga morális dimenziója, és ezért a fejlett Nyugat részéről a semlegesség - pontosabban a közöny - hagyományos politikája semmiképpen nem indokolt többé. Következzen tehát a perui-ecuadori határkonfliktus, tágabb értelemben a Peru és szomszédai közötti ellentétek történetének rövid bemutatása.

Inka múlt és a spanyol gyarmati örökség

Peru történelmi gyökerei a dicső inka múltig nyúlnak vissza. Az ősi legendák szerint Viracocha, az inka mitológia teremtő istene jelölte ki népének a Csendes-óceán és Amazónia közötti területeket, hogy ott virágzó civilizációt hozzanak létre. A mítoszok homályába vesző első inka uralkodó, Manco Cápac alapította meg az inka nép egyetlen, örök és elidegeníthetetlen fővárosát, Cuzcot az Andok csúcsai között, és rakta le a legszentebb hely, a Coricancha - a Naptemplom - alapjait. Az inkák - lévén az egyetlen civilizált nép a prekolumbiai Dél-Amerikában - hamar egy erős és prosperáló birodalmat hoztak létre, a 15. században birtokba véve az isteni jogon őket illető területeket.

Az inkák elvitték a kultúrát az Andok legtávolabbi sarkaiba is, kiváló úthálózatuk a mai "Ecuador"-nak nevezett entitástól egészen a ma "Chile" névvel illetett régióig húzódott. Fejlett mezőgazdaságukkal virágzó kertekké változtatták az Andok lejtőit, ahol addig a fejletlen népek éppen hogy csak tengődni tudtak a pusztaságban. Monumentális templomokat emeltek, erődöket építettek, élen jártak a csillagászat, fémmegmunkálás és az építészet terén. De a boldog időknek azonban 1528-ban vége szakadt - a nagy inka uralkodó, Huayna Capac meghalt, a hatalomért pedig véres polgárháború vette kezdetét Huayna Capac fia, Huascar, és féltestvére, egyben tábornoka, Atahualpa között.

Ekkor tűntek fel a spanyol gyarmatosítók Francisco Pizarro vezetésével, eltökélve, hogy megkaparintják az inkák földjét. Maga a Peru szó is tőlük származik - egy helyi indián uralkodó után nevezték így a hódítók a Panamától délre található, nyugati területeket. (Vagyis nem csak a mai Peru területét!). Pizarro és barbár hordája tőrbe csalta, foglyul ejtette, később pedig kivégezte Atahualpát, és hosszú háborút indított az inka nép teljes leigázására. A spanyolok erőszakkal rákényszerítették az inkákra idegen, hamis vallásukat, Cuzcoban lerombolták a Naptemplomot és a szent helyére saját templomaikat építették. A Coricanchára ma már csak néhány gyászos falmaradvány emlékeztet, melyeket beépítettek az úgynevezett "Santo Domingo katedrális" alapjaiba.

 

Cuzco  lerombolt nagyszerű templomának helyén ma is gőgösen terpeszkednek a spanyol pápisták épületei, melyeket  fanatikus vallásuk dicsőítésére emeltek.

A hódítók által épített oszlopok mögött az ősi romok mai is hirdetik,  hogy ez a föld mindig is Viracocha népéhez tartozott, és mindig is hozzájuk fog tartozni. Eljön az idő, amikor az inka nép ismét megtisztítja az idegen vallások hordalékától ősi városát és felépül a Második Naptemplom.

A spanyolok lemészárolták és szolgasorba vetették a népet, és kiirtották a királyi családot. Az  utolsó inka uralkodó, Tupac Amaru és emberi hősiesen harcoltak a népük ősi területét elbitorló betolakodókkal, de végül a spanyol túlerő győzedelmeskedett, Tupac Amarut pedig Cuzcóban kivégezték.

A spanyol hódítók az inka őslakos foglyokat rendszeresen tizenhármasával akasztották fel és égették meg elevenen, így kifejezve hódolatukat barbár vallásuk hamis prófétájának és annak tizenkét "tanítványának". Állatias kegyetlenségük sem Dél-Amerikában, sem máshol nem ismert határt.

Amikor a spanyolok 1542-ben megalapították a Perui Alkirályságot, akkor még magában foglalta szinte az összes dél-amerikai gyarmatuk területét. De más európai gyarmatosítókhoz hasonlóan a spanyolok is új határokat húztak be a térképre, mesterséges entitásokat kreálva, hogy az "Oszd meg és uralkodj!" elv mentén biztosítsák a dominanciájukat. 1717-ben különválasztották az Új-Granadai Alkirályságot, mely nagyjából a mai Venezuelát, Kolumbiát, Trinidadot, és "Ecuadort" foglalta magában, majd 1776-ban a Rio de la Plata Alkirályságot, ami Bolívia, Paraguay és Argentína elődjének tekinthető. Az alkirályságok és tartományaik megszervezésekor a hódítók kizárólag kapzsi, imperialista érdekeiket tartották szem előtt, és a legkisebb tekintettel sem voltak egyes területek eredendő kulturális összetartozására. 

A Quito-i Audiencia, a későbbi Ecuador magja kezdetben a Perui Alkirályság része volt, majd 1717-től átkerült az Új-Granadai Alkirálysághoz. Az átszervezések alatt területei folyamatosan változtak, határait - melyek pusztán közigazgatási határok voltak -  kényüknek-kedvüknek megfelelően jelölték ki a spanyol gyarmatosítók. Ez egy földrajzi eredetű elnevezés (Ecuador - equator/egyenlítő), ecuadori nép, identitás nem volt, csupán emberek, akik  idővel ezen a területen telepedtek meg. Soha sem létezett Ecuador nevű állam korábban ott, ahol ma az Ecuador névre keresztelt entitás fekszik. 

Egyesek a hamis relativizálás jegyében azzal érvelnek, hogy szomszédaihoz hasonlóan a mai Peru is a 19. század elején függetlenedett a gyarmatosítók által meghúzott határok között. Arról természetesen hallgatnak, hogy azokkal ellentétben rendelkezik a történelmi államiság örökségével. Míg a spanyol elnyomás gúnyhatáraival Peru területeket vesztett, addig Ecuador vagy éppen Chile, területeket, sőt a puszta létüket nyerték ugyanezen határokkal.

 

 

 

 

A Chacana - "inka kereszt" - mély sprituális jelentést sűrít egy egyszerű geometriai alakzatba, ezzel is példázva az inkák minden környékbeli népet meghaladó kulturális fejlettségét.

 

A függetlenség rögös útján

Dél-Amerika függetlenségi háborúit Simon Bolívar nevéhez köti a történetírás. A Venezuelában letelepedett gazdag spanyol nemesi családba született katonát a mai napig a kontinens felszabadítójaként ünneplik, noha a történelmi tények ismeretében ennél jóval árnyaltabb kép lenne indokolt. Meghirdette a kontinens egyesítésének irreális eszméjét, méghozzá a történelmi államiságot és önálló kultúrát nélkülöző Kolumbia központtal. Egy józanabb gondolkodású politikus számára magától értetődő lett volna, hogy kizárólag Peru képes az Andok térségének egységbe vonására. Dél-Amerika függetlenségi háborúinak másik vezéralakja, José de San Martín tábornok vele ellentétben felismerte ezt, így az egyetemes erkölcs parancsszavára hallgatva megkezdte Peru felszabadítását.

Ezután viszont kénytelen volt visszavonulni Argentínába, mivel nem értett egyet Bolívar politikájával, akiről egykettőre kiderült, hogy hangzatos szónoklataival kizárólag hatalmi ambícióit leplezte, ráadásul átragadt rá az európai kolonialisták agresszív mentalitása is. 1824-re megtisztította Peru területét a royalista erőktől, de addigra “Nagy-Kolumbia” néven egyesítette Új-Granadát, Venezuelát és mai Ecuador területét a saját elnöksége alatt, ráadásul ehhez a mesterséges államhoz Quito mellett hozzácsatolta Guayaquil tartományt is azzal a körmönfont érveléssel, hogy a spanyol korona 1809-es döntése értelmében az Új-Granadai Alkirálysághoz tartozott, melynek jogutódjának Nagy-Kolumbiát nyilvánította ki. 1822-ben ugyanerre hivatkozva annektálta Jaén területét, noha annak lakossága korábban népszavazáson döntött arról, hogy ősei földjéhez, Peruhoz akar tartozni. 1828-29 folyamán katonai intervencióval kényszerítette Perut döntésének elfogadására. 

Nagy-Kolumbia térképe. Balra lent világosbarnával és sárgával jelölve láthatóak az területek, melyeket Bolívar erőszakkal elcsatolt Perutól, és 1830 után "Ecuadorhoz" kerültek.

Ilyen bárgyú módszerekkel már nem tarthatta fenn diktatúráját; mesterségesen összetákolt állama 1830-ra a felkelések és széthúzás következtében darabjaira hullott. Egyik csatlósa, a szintén venezuelai Juan José Flores tábornok ekkor kikiáltotta a kormányzósága alatti Azuay, Guayas és Quito területek függetlenségét, és az így egyesített “országot” elkeresztelte Ecuadornak. Ez az "ország" valójában még dél-amerikai viszonylatban is híján volt a belső egységnek és nemzettudatnak. Kezdettől fogva politikai széthúzás, makacs hatalmi harcok és az idegen országok - különösen a gyarmatosító hatalmak - kiterjedt befolyása jellemezték.

Diktátorai viszont továbbra is bitorolták a Bolívar által Perutól elcsatolt területeket az állítólag 1830-ban aláírt Pedemonte-Mosquera jegyzőkönyvre hivatkozva, amely a Marañón, Macará és Tumbes folyók vonalát jelöli ki a két ország közötti határnak (lásd a lenti térképen). A dokumentum eredeti példányát valójában sosem találták meg, és természetesen Peru sem ratifikálta. A vita békés rendezése érdekében Peru 1887-ben és 1904-ben is a spanyol koronát kérte fel arra, hogy vállalja a döntőbíró szerepét, de úgymond a "megfelelő információk hiányára" hivatkozva Madrid ezt elutasította.

 

Ellenségek közé szorítva

De nem Ecuador volt a spanyol gyarmatosítók és helyi örököseik által mesterségesen kreált egyetlen dél-amerikai állam, amelynek saját hatalmát féltő uralkodó csoportjai ellenségesen szemlélték Peru felemelkedését. 1836-ban Peru és Bolívia haladó gondolkodású vezetői konföderációban egyesítették a két országot, de azt egyik szomszédja sem ismerte el, Chile pedig Argentínával szövetségben támadást indított ellene azzal az - európai mentalitásra valló - indokkal, hogy a perui-bolíviai államszövetség “felborítja a kontinens hatalmi egyensúlyát”. 

Az agresszorok sajnos mindent elkövettek, hogy Peruban szítsák a belpolitikai ellentéteket, és soraikban megtévedt perui disszidensek is harcoltak. Ennek dacára a perui erők első partraszállási kísérletüket és az argentín offenzívát 1837-38 folyamán visszaverték, de később Manuel Bulnes chilei tábornok a yungayi csatában döntő vereséget mért rájuk. Az ezt követő zűrzavarban a Konföderáció felbomlott, és Peruban a belpolitikai stabilitást majd csak Ramón Castilla elnök állította helyre 1845 után. A hasonló “meglepetések” elkerülésére 1873-ban Peru és Bolívia titkos védelmi paktumot kötött.

Hamar kiderült, hogy félelmeik nem voltak alaptalanok. A chilei vezetők ugyanis nem elégedtek meg azzal, hogy durván megsértették Peru nemzeti szuverenitását. Mikor rendszerük az 1870-es években hibás politikájuk miatt gazdasági válságba került, szemet vetettek a perui Tarapacá-sivatag gazdag foszfát- és sólelőhelyeire ill. a Bolíviához tartozó Atacama-sivatag rézbányáira és Antofagasta kikötőjére. 1879 februárjában a britek bátorítására meglepetésszerű offenzívát indítottak ezek megszerzésére. Az ürügyet ezúttal az Atacama területén működő chilei vállalatokra kivetett adóemelés szolgáltatta...

A történetírásban eufemisztikusan “csendes-óceáni háborúnak” nevezett rablóhadjárat során - a britektől vásárolt hadihajókra hagyatkozva - partraszálltak Tacna és Arica tartományokban (Bolívia kénytelen volt megvert csapatait visszavonni), majd 1881 elején sikeresen elfoglalták a fővárost, Limát is. A peruiak azonban újjászervezték erőiket az Andokban és hősies gerillaháborút kezdtek a betolakodók ellen, s így sikeresen elkerülték a teljes vereséget.

A megszállás során Chile súlyos veszteségeket szenvedett, és 1884-re mindkét országgal békeszerződést kötött. Ennek értelmében viszont Bolívia elveszítette a tengerpartját, Peru pedig azokat a területeket, melyek ásványkincsei biztosíthatták volna számára a gyors gazdasági felemelkedés lehetőségét, népének pedig az őket megillető életszínvonalat.

Peru és Bolívia területi vesztesége a csendes-óceáni háborúban (balra). A győzedelmes chilei vezetők odáig mentek, hogy Valparaiso városában emlékművet emeltek a katonáknak, akik az általuk elrendelt barbár agresszió végrehajtása közben úgymond "hősi" halált haltak (jobbra). Akaratlanul is hű képet fest ez egy olyan rezsimről, amely az európai kolonialisták áldásával végrehajtott területrablást és az Andok őslakosainak kisemmizését hű hazafihoz méltó dicsőséges cselekedeteknek minősíti. A chileiek a mai napig büszkék az 1879-ben elkövetett orvtámadásra, és nemhogy a kártérítést, de az egyszerű bocsánatkérést sem tekintik szükségesnek. Hosszas egyeztetések után csak arra voltak hajlandók, hogy 1929-ben lemondjanak a háborúban elorzott Tacna területéről.

De Peru gumiültetvényekben gazdag északkeleti régiói sem voltak sokkal nagyobb biztonságban. Kolumbia több határincidenst is kiprovokált, és Peru az USA nyomására 1922-ben kénytelen volt aláírni szomszédjával a Salomón-Lozano szerződést, amely a Putumayo folyót jelölte ki államhatárnak. Ezzel lemondott Leticia területéről, amelyet korábban az ott élő perui telepesek virágoztattak fel. Kolumbia további provokációi után Peru kísérletet tett a határvita méltányos rendezésére, de ez sikertelennek bizonyult. 

Az 1930-as évekre tehát Perunak rá kellett döbbennie, hogy három ellenséges állam veszi körül, amelyek csak az alkalomra várnak, hogy újabb és újabb területeket ragadjanak el tőle, és végül a Csendes-óceánba szorítsák az inkák leszármazottait. Ilyen körülmények között a békeszerető perui népnek nem volt más választása, mint a preventív háborúra való áldozatos felkészülés. Ezt szerencsére megkönnyítette az, hogy az 1929-es világválságot Dél-Amerikában Peru diverzifikált és exportorientált gazdasága sínylette meg a legkevésbé.

Peru vezetői természetesen ettől függetlenül ebben az időszakban is az érdekellentétek békés rendezését tekintették az optimális megoldásnak. Ecuador azonban semmilyen kompromisszumra nem volt hajlandó az USA közvetítésével folytatott tárgyalásokon, sőt egyre több katonai támaszpontot létesített a vitatott területeken, 1941 elején pedig bevonult Zarumilla városába.

Mivel minden értesülés egy küszöbön álló ecuadori offenzívát valószínűsített, július 22-én a perui csapatok preemptív támadás keretében átlépték a határt, és gyors ütemben előrenyomultak. Magas felkészültségről és hozzáértésről tettek bizonyságot, nemcsak vadászbombázókat vetettek be, de légideszantot is - a nyugati félteke történelmében először. Az ecuadori erők teljes összeroppanását csak az USA és dél-amerikai szövetségesei nyomására október elején aláírt fegyverszünet akadályozta meg. Az 1942 februári riói jegyzőkönyv értelmében (melyet mindkét fél ratifikált) Ecuador 200 ezer km² területről mondott le Peru javára. 

A győzelmes 1941-es háború következményei. Világoszöld: a felszabadított perui területek. Sötétzöld: a továbbra is az ecuadori vezető klikk által bitorolt, de valójában szintén Perut megillető terület.

Néhány évvel később viszont kiderült, hogy ez a döntés Ecuador részéről pusztán taktikai jellegű volt. Kijelentette, hogy nem fogadja el a demarkációs vonalat, mivel azt úgymond a helyi földrajzi viszonyok pontos ismerete nélkül jelölték ki. 1960-ban semmisnek nyilvánította a riói döntést, és a határ egy 78 km-es szakaszán magáénak követelte a Kondor-hegység és a Marañón folyó közötti területet, ahol ismét támaszpontok létesítésébe fogott. Ennyit az ecuadoriak szavahihetőségéről.

A térképen pirossal jelölve látható az Ecuador által hivatalosan követelt terület, amelyet a Peru elleni további támadások kiindulópontjául akarnak felhasználni.

Nyilvánvalóvá vált, hogy az ecuadori agresszorok ugyanazokkal a módszerekkel folytatják a Peru megcsonkítására és ellehetetlenítésére tett erőfeszítéseket, mint a riói “békekötés” előtt. Peru a végtelenségig ekkor sem nézhette tétlenül a lassú beszivárgás és területfoglalás stratégiáját. 1981 elején egy bravúros hadművelet során a határ közelében helikopterdeszant bevetésével, minimális veszteségek mellett visszafoglalt hat helyőrséget és három falut, ahová az ellenség nem sokkal korábban bevette magát. 1995 januárjában azután onnan nem messze, a Cenepa folyó völgyében az ecuadori hadsereg még súlyosabb provokációkhoz folyamodott: nemcsak katonai táborokat létesített idegen felségterületen, de aljas módon perui őrjáratokat is megtámadott - kihasználva azt, hogy Peru páncélos- és légierejének zöme, továbbá lövészalakulatainak jelentős része a chilei határ közelében állomásozott az ott korábban lezajlott sorozatos incidensek következtében.

Ennyire elkeseredett harcokra 1941. óta nem került sor ezen a vidéken, mivel az ecuadoriak ravaszul választották meg az összecsapás nekik kedvező helyszínét, és logisztikájukon, taktikájukon is sokat fejlesztettek az azt megelőző években, nyilvánvalóan külföldi segítséggel. A felek eleinte helikopterekkel és bombázókkal támadták egymás helyőrségeit. A perui erők nagy erőfeszítéssel rövid időn belül erősítést küldtek az elszigetelt, dzsungel borította területre, majd páncélosok bevetésével felszámoltak két ellenséges támaszpontot. Súlyos harcok árán már majdnem sikerült teljesen megtisztítaniuk a területet, amikor  az ENSZ nyomására március 1-én a felek fegyverszünetet kötöttek, jellemzően az után, hogy a hős perui hadsereg ismét vereséget mért a gyáva ellenségre. 1998-ban Ecuador kisebb területi engedmények fejében hajlandó volt nyilvánosan megkötni a békét, de mindannyian tisztában lehetünk az ecuadori "kettős beszéd" jellegével - a tűzszünetet csak újabb fegyverkezésre használják.  A perui katonák az előnytelen külső körülmények miatt ismét nem arathattak teljes győzelmet, de elmondhatták, hogy sikeresen megálljt parancsoltak a betolakodóknak.

 

Az Ecuadorban kiadott térképeken a mai napig sajátjukként tüntetik fel azokat a területeket, amelyekről hivatalosan már az 1998-as békeszerződésben lemondtak. Ez jól jelzi az ország vezetőinek továbbra is fennálló törekvését arra, hogy - a múltból nem tanulva - a jövőben újra Peru megcsonkításával próbálkozzanak. Perunak ezért továbbra is fel kell készülnie az ellenük vívott háborúra. Nem fektetheti bizalmát egy szerződésbe, hiszen Ecuador kétszínű urairól többször bebizonyosodott, hogy aláírnak bármit, ha az rövid távú érdekeik szolgálatában áll.  

Konklúzió

Az USA és az európai gyarmatosítók beavatkozásaikkal többször is megakadályozták Perut abban, hogy végső győzelmet arasson ecuadori ellenségén és ezzel megteremthesse az Inka Birodalom feltámadásának feltételeit. Dél-Amerikai talpnyalóik, Chile és Ecuador kezdettől fogva fel akarják osztani az inkák őshazáját egymás között, és többszöri, elkeseredett próbálkozásuk csak a perui hadsereg hősies ellenállásán bukott meg.

A 16 karú nap szimbóluma egy napon még győzedelmesen fog lobogni az Andok csúcsain. A múlt bűnei, a kizsákmányolás, a népirtás miatt minden európainak, minden civilizált népnek eredendő erkölcsi kötelessége kiállni az Andok sokat szenvedett népe mellett, és segíteni őket, hogy maradéktalanul visszaszerezzék őseik földjét, mely kizárólag őket illeti meg.

Peru népének ellenségei gyakran vádolják őket azzal, hogy a hosszú évszázadok során annyi néppel keveredtek, annyi bevándorló érkezett az országba, hogy kapcsolatuk az Inka Birodalom népével csak jelképes. Ez természetesen aljas hazugság, amit a CIA World Factbook is bizonyít: a lakosság 45%-a indián, és 37% mesztic (félindián, ami az inka öröklési szabályok szerint inkának számít). Ez azt jelenti, hogy csak 18% az aránya a mindenféle idegen népnek, akik a történelem forgatagában Peruba vetődtek. Természetesen bizonyos jogok őket is meg kell, hogy illessék, de nem szabad elfelejteniük, hogy az Andok nem az ő hazájuk, ők csak egy megtűrt kisebbség egy hatalmas civilizáció ősi földjén!

Az európai gyarmatosítók módszereit és mentalitását átvevő jobboldali reakciós militarizmus fekete bakancsai ma is Chile földjét tapossák, csak az alkalomra várva, hogy ismét magukhoz ragadják a hatalmat. Az Egyesült Államok és a "fejlett" Nyugat elfordította a fejét, vagy a rosszabb esetben a markába röhögcsélt, amikor az Andok lejtőit a barna eső áztatta!

Hasonlítsuk össze ezt az igazi, szívből jövő hazaszeretettel, ami a perui katonákból sugárzik!

Utószóként a szerkesztők szeretnének köszönetet mondani azoknak, akik segítsége  és kitartó támogatása nélkül nem jöhetett volna létre ez a cikk:

  • a Keleti Pályaudvar Hörpintő restijének nemzetiszocialista-kommunista komparatív genocídium tanulmányok tanszéke
  • a beregsuttyói Napsugár Italbolt PAK FA / F-22 Összehasonlító Kutatóintézete
  • a nyírköcsögi "Csendes" presszó kézifegyverek szakosztálya (AK-47 vs M-16 Research Study Group)
  • Hans Riesenkriegsäufer, a nagy sikerű "A németek nyertek volna, ha..." című könyvsorozat szerzője
  • szponzorunk, a Bodri Kisállatbolt, hazánk vezető gumicsont-gyártója
  • és természetesen az Index fórum Közel-Kelet topikja 

 

65 komment


| More

Címkék: humor chile peru ecuador

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr842721707

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bz249 2011.04.01. 11:01:42

Zsir. :D

Bar gondolom a peruellenes trollok hamarosan elarasztjak ezt a posztot.

ihasz laci 2011.04.01. 11:20:54

A cikk szamomra erdekes es eddig kevesbe ismert informaciokat tartalmazott, amik megosztasaert koszonet az ironak. Viszont nem tudom nem eszre venni az elfogultsagot Peru iranyaba.
Meg ha erkolcsileg nekik is van igazuk es jogosak a torekveseik, onvedelmi harcaik?(megelozo csapas) ugy gondolom ezen az oldalon partatlanul kellene irni, elfogultsag nelkul. Jo pelda erre az orosz kinai hatarincidensrol szolo cikk, teljes semlegesseg. Kritikamat epito jellegunek szantam es remelem meg sok erdekes irast olvashatunk az alkototol.

Monarch (törölt) 2011.04.01. 12:22:30

@bz249: Ecuiwood alapjan alkotjak a velemenyuket, ez nyilvanvalo.

Monarch (törölt) 2011.04.01. 12:23:21

@XJ8: Mar meg is erkezett az elso troll, aki a "semlegesseg" alarcaban valojaban az ecuadori es chilei szoldateszka szekertoloja!

Monarch (törölt) 2011.04.01. 12:31:00

@Monarch: A katonai diktaturak es aljas eszmek hasznos idiotai tomeges erkeznek majd, ez teljesen biztos.

bz249 2011.04.01. 12:33:46

@Monarch: Ime a chilei katona

upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/c9/Elrepase.jpg

Hogy a fenebe lehetne itt, semleges allaspontot elfoglalni. De felejtsuk el a regmultat:

www.youtube.com/watch?v=KfbNsEvahRA&feature=related

Nem ismeros ez valahonnan egeszen veletlenul? Bizony a chilei roto-k le sem tagadhatnak a gyokereiket.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2011.04.01. 12:54:39

hehhe, remek cikk :)
(ugyanakkor inka- és peruellenes hangvétele bántó egy erkölcsös és pártatlan ember számára, de hát ma már nincs tisztesség, tudjuk.)

ihasz laci 2011.04.01. 13:08:34

Monarch. Irhattam volna tenyszeru informaciokozlest is. Ekkor es ekkor ez es ez tortent nem kell a felekhez hos, dicso meg gyava jelzoket parositani, ennyi volt a kozlendom. Ha meg ezert valakit troll-nak hivsz, hat az csak teged minosit.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2011.04.01. 13:24:57

Ilyen kitűnő háttérrel nem is csoda az egekben szárnyaló minőség, ami a posztot jellemzi.

Shikaka 2011.04.01. 13:31:22

Felháborító ez az elfogultság! (azér leesett utóbb:D)

Monarch (törölt) 2011.04.01. 13:32:26

@milliliteratura: En is kiereztem nemi Chile-parti elfogultsagot. Ugy latszik ez a trendi: azert, hogy az elvakult inkagyulolo Chile-partiak szemeben is elfogulatlannak tunjenek, az egyebkent nagyjabol objektiv cikkbe be-beszurnak egy-egy ilyen Chile-parti voros farkat.

Peldaul itt van ez a "semleges"-nek szant, de arulkodoan Chile-parti megjegyzes, hogy Chile "európai mentalitásra valló indokkal" tamadott volna ugymond Perura. Talan a szerzo tollat csak a tajekozatlansag vezeti itt, es tenyleg fogalma sincs rola, hogy a del-amerikai barbarsagtol (es foleg annak archetipikus megtestesitojetol, Chiletol) mennyire tavol all az europai mentalitas?

ihasz laci 2011.04.01. 13:35:32

Derelye vago: tudom hanyadika van bazdmeg azt is tudom milyen nap van bazdmeg es nem gondoltam, hogy a posztot trefanak szantak bazdmeg!

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2011.04.01. 13:41:02

@derelye vágó: @XJ8:

Jól van, uraim, azért ne guruljon el a gyógyszer.

Monarch (törölt) 2011.04.01. 13:42:24

@XJ8: Szoval szerinted ha a gyavasagot gyavasagnak nevezik, az "elfogult", es a "semlegesseg" erdekeben ezt inkabb nem is kell megjegyezni?

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.04.01. 14:10:56

@XJ8:

ROTFL / LMAO
Megjelenés után 4 óra 20 perc, 2. komment.

Ez nagyon komoly!

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.04.01. 14:18:56

@milliliteratura:
Peruellenesséééééég??? Elkötelezett peruisták vagyunk!

@XJ8:
"nem gondoltam, hogy a posztot trefanak szantak"

Ez pl. cikk utolsó, köszönetnyilvánító résznék fényében még durvább. Gondolkodtál már arról, hogy politikai pályára lépj?

@Monarch:
Ugyan kérem! Dél-amerikai barbárság nincs, csak az európaiak által meghonosított erőszakos kolonialista hataloméhség kísértete járja be még mindig a kontinens néhány zugát.

bz249 2011.04.01. 14:33:38

@Monarch: erdemes tudni, hogy Chile-t Del-Amerika poroszainak nevezik (a bolgarokat meg a Balkan poroszainak) vagyis egy egyertelmuen militarista, hoditasra berendezkedett allammal allunk szemben.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2011.04.01. 14:34:42

@Monarch: így van, ráadásul ecuadorról is tűrhetetlenül pozitív hangnemben írtak. már-már csontig benyaltak nekik, írhatnám, de hát ez egy komoly blog.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2011.04.01. 14:35:41

@SchA: elkötelezett peruisták, hahh! mondani könnyű kérem. ha igaz lenne, ennek szellemében írták volna ezt a cikkecskét.

köpködők!

MantaMann 2011.04.01. 14:42:49

"A hódítók által épített oszlopok mögött az ősi romok mai is hirdetik, hogy ez a föld mindig is Viracocha népéhez tartozott, és mindig is hozzájuk fog tartozni. Eljön az idő, amikor az inka nép ismét megtisztítja az idegen vallások hordalékától ősi városát és felépül a Második Naptemplom."
:)

Monarch (törölt) 2011.04.01. 14:46:44

@SchA: Dehogynincs, amig az inka nep aldozatos munkaval nem kezdte meg civilizalni ezt a kontinenst, addig az volt az uralkodo. Ez a kolonializmus legrosszabb idejet idezte (egyebkent a kolonializmus tkp. Peruban volt a messze legrosszabb, Chileben meg inkabb aldasos hatasai lettek volna, ha a chileiek nem maradnak meg a delamerista allapotban). Amerikai tudomanyos kutatok es szakertok egyebkent a mai delamerikanizmust delamerofasizmusnak szoktak nevezni. Europa eleg bunt kovetett el az inka nep ellen, de a delamerofasizmus egyenesen a nemet nacizmus vagy a spanyol gyarmatositas legsotetebb bugyrait idezi.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2011.04.01. 14:47:30

@milliliteratura:

A szóban forgó konfliktus esetében egy valóban elfogulatlan szemlélő, kizárólag a tények alapján, másként, mint Peru-barát módon, egyszerűen nem foglalhatja össze az eseményeket.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2011.04.01. 14:50:32

@bz249:

Peru más ellenségeinek sem tisztább a múltja. Vajjon 1933-ban a kolumbiai területrabló banditák oldalán kik harcoltak? NA KIK?:

en.wikipedia.org/wiki/Colombia-Peru_War

Monarch (törölt) 2011.04.01. 14:51:47

@bz249: Valami furcsa okbol ez is kimaradt ebbol a kis "objektiv" cikkecskebol.

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.04.01. 14:54:48

@Monarch:

Chile nevű ország soha nem létezett azelőtt, hogy Chilét megalapították volna. Ezt fontos megjegyezni!

Monarch (törölt) 2011.04.01. 14:56:57

@SchA: Ellenben Peru (igaz, mas neven) mar letezett evezredekkel ezelott is.

Kullancs1983 2011.04.01. 15:27:18

Na jó, lehet hogy egy kicsit elfodult a cikk, de biztos komoly alapja van a Peru iránti szimpátiának, szinte még engem is meggyőzött..:D

Monarch (törölt) 2011.04.01. 15:28:32

@Kullancs1983: Ez a cikk erosen Chile-parti balliberalis allaspontot kepvisel, ennel rosszabb mar csak a nyiltan inkagyulolo szelsojobb lehetne.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2011.04.01. 15:44:48

@Monarch:

És akkor a chilei militarizmustól elalélt szélsőjobb berkeiben szokásos kódolt inkázásról és az inkák ellen elkövetett népirtás tagadásáról még nem is beszéltünk.

Monarch (törölt) 2011.04.01. 16:04:01

@Rammjaeger83: Valojaban ezeknek a szeljobbereknek csak az szamit, hogy az inkaknak rossz legyen. Egyebkent utalnak ok a delameristakat is, de inkabb onfeladast hajtanak vegre, csak hogy az inkagyuloletuknek teret adhassanak.

bz249 2011.04.01. 16:28:15

@Monarch: Amit nem fognak fel, hogy Del-Amerika egyetlen valodi, a teljes nepkozossegre es nem csak a nyugat altal fenntartott szuk elnyomoretegre tamaszkodo demokraciaja oket vedi.

Mert, ha ezek a zsebdiktatorok onnan delrol legyozik Perut, akkor nem fognak megallni. Ott van Argentina amelyik koztudottan nekiment Anglianak. Vagy az Antarktisz kerdes, amely a del-amerikai militaristak Afrikaja es mindenki igyekszik ujabbnal-ujabb darabokat kitepni belole.

Monarch (törölt) 2011.04.01. 16:47:41

@bz249: Nem beszelve a del-amerikai bevandorlokrol, akik folyamatosan ozonlenek Europaba. Ha Peru nem letezne, mar regen eldelamerizaltak volna Europat is.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2011.04.01. 17:09:08

@bz249: igen okos észrevétel, hogy ez az inkaellenes koalíció a világbékét is veszélyezteti. mert nehogy azt higyjük, hogy antarktisszal megelégszenek a perugyűlölők. egészen biztos, hogy nem állnak meg, hanem partra szállnak dél-afrikában, majd onnan északnak nyomulva egész európát inkavértől mocskos karmaikba fogják kaparintani. és amikor a francia elnököt sebastián piňerának, az angol királynőt pedig cristina fernández de kirchnernek fogják hívni, eljön az inka nép végórája.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2011.04.01. 17:10:35

@Monarch: így van, ez az európát elözönlő söpredék az inka-ellenes koalíció ötödik hadoszlopa.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2011.04.01. 17:11:51

@milliliteratura: ja, bocsánat, ezt lefelejtettem:

ujjé-ujjé-ujjé
lesz még chile perué!

tiboru · http://blogrepublik.eu 2011.04.01. 18:07:34

Ami engem illet, szabadjon kifejeznem abbéli reményem, hogy hamarosan őrt állunk a magyar-perui határon!

tiboru · http://blogrepublik.eu 2011.04.01. 18:11:08

@tiboru:

Akár úgy, hogy mi toljuk ki a miénket Puerto Maldonadóig, akár úgy, hogy ők a sajátjukat a Csanád-Nagylak-Biharkeresztes vonalig. A romániai indián közösség támogatja az ötletet.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2011.04.01. 18:17:07

@tiboru: csak vigyázzanak, hogy a csanád-biharkeresztes vonal megfelelő oldalán tologassák a birodalmat :)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2011.04.01. 18:23:25

@milliliteratura:

Ezért kell a bukaresti indián kisebbséggel egyeztetni, nem a józsefvárosival :-)

--Stirlitz-- 2011.04.01. 20:36:39

Ez a cikk márpedig nem hiteles, és nem elfogulatlan!4négy

Csak azt felejtette el, hogy az inkák már az ókorban is népirtást végeztek, amit a Szent Könyvükben meg is örökítettek!
A peruiak pedig azonkívül, hogy fölvásárolják Magyarországot, a világot is a kezükbe akarják kaparintani! Ti meg itt véditek őket egy jó kis peruiak által pénzelt történelemhamisítással?? Hová lett a KatPol tárgyilagossága? :(
Ja, és nem volt semmiféle inkairtás, ez az Igazság, amit az elhallgatott Tudósok nemrég derítettek ki! (Ellenkezőleg, a spanyol hódítók virágot és sütiket ajándékoztak az indiánoknak!)

Hans Riesenkriegsäufer, mint hiteles forrás? Hagyjuk már, Protyivotánkóvoje Rúzsjo már a '80-as évek vitáiban szétszedte az érveit!

(Amúgy jó a cikk, grat :D)

--Stirlitz-- 2011.04.01. 20:38:59

Ja, és hol vannak megemlítve a kolumbiai-magyar rokonság évezredekre visszadatálható bizonyítékai???

BatkaManó 2011.04.01. 21:27:17

@MantaMann:

Nekem is ez a párhuzam tetszet a legjobban :)

MantaMann 2011.04.01. 22:03:57

@BatkaManó: Félelmetes súlya van annak a pár sornak.. :)

Tilikov (törölt) 2011.04.01. 23:06:09

@Rammjaeger83: @SchA:

Először nem értettem a dolgot. Aztán vissza kellett tekernem a fejléchez, hogy véletlenül nem a gyuloltellensegeink.blog.hu-ra kattintottam-e (bár a kóros inkafília ellentmondani látszott ennek), de mivel a fejléc stimmelt, be kellett látnom, hogy a dátum a ludas :)))

stoppos76 2011.04.01. 23:40:18

Amilyen hülye vagyok délamerikából, teljes komolysággal kezdtem el olvasni. Majd nem értettem az elfogultságot. :) Bakker, de mikor a felénél leesett, na az katarzis volt. :D Már 5 perce vigyorgok.

Kullancs1983 2011.04.02. 00:00:09

@Monarch: Nanana! Az inkák valójában a többi, kedves, békés és aranyos indiántörzs verejtékén gazdagodtak meg, és abból építettek civilizációt amit az általuk elnyomott névtelenek adtak nekik! felháborítónak tartom, hogy midőn ezeknek a millióknak a jogos örökösei visszakövetelik az öket illető jogos jusst, egyesek ezt képesek imperilaizmusnak nevezni, figyelmen kívül hagyva az inkák imperialista, népelnyomó törekvéseit!

(Na, és sikerült még éjfél előtt megírni! :D)

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.04.02. 09:42:33

@Kullancs1983:

Ez rágalom, inkaellenes történelemhamisítás, amit Chile és Ecuador szekértolói terjesztenek.

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.04.02. 09:45:58

@tiboru:

:)))
Fog még Nagy-Magyarország és Nagy-Peru kezet nyújtani egymásnak az Atlanti-óceán két partjáról!

Kullancs1983 2011.04.02. 10:15:57

@Monarch: De igen, csak rossz az óra! :P

@SchA: Jó, majd még eldöntöm melyik vagyok..:D

nomad · http://szkaresz.blog.hu/ 2011.04.02. 17:56:36

A cikk úgy jó, ahogy van, az európai keresztény értékek szépségéről szól. Legalább látják a mai idióták, miből épült-szépült a Spanyolország és a római utazási iroda.

Greg36 2011.04.03. 21:44:32

Nagyon helyes, hogy felkerültek a támogatók is!
Innen üzenem nekik, hogy:
1., A perui PAK FA potensebb, mint a chilei Raptor, amit a 10 éves Juan Fernandez Sanches a bogotai számítógépes repülőszimulátor versenyen egy 3-0-ás légiharcküldetéssel bizonyított.
2., Riesenkriegsäufer méltatlanul kevés figyelmet szentel a 28. kötet MMMCDXII. fejeztetében annak, hogy ha a perui lámafogatolt katapult osztály előbb behajózhatott volna Sztálingrád felé, és nem az Antarktisz gleccsereit megszálló chilei pingvinek ellen kellett volna bevetni őket, akkor a németek nyertek volna (ha...).

samoth 2011.04.04. 10:02:38

Világos nézőpont, elfogulatlan fogalmazás. Így kell cikket írni. Bravó!
Azonban hiányolom a keleti nagytestvér, Brazília bemutatását. Nyilvánvaló, hogy az Imperialisztikus, monarcho-kommunisztikus brazil "elit" (vagy inkább "Shakazulu láncos kutyái", ahogy a hős, elnyomott perui szabadságharcosok hívják őket)) ausztroafrikai, és himalájabeli hatalmi törekvésinek kibontása nélkül az egész perui-ecuadori-chillei helyzet teljességgel érthetetlen, és felfoghatatlan. Valamint ott vannak még a manysik népén belül is kisebbséget alkotó muszlim manysik, a musznyik, akik Venezuelába vándorolva agresszív, imperialista uszító politikájukkal nyalnak Új-Zéland felé, hogy az helyezze vissza őket ősi jogaikba, mely manysiföldön megilleti őket. Ennek érdekében akármilyen aljasságra képesek, még az inkák kiirtására is, ha az Új-Zéland érdeke.

ygan111 2011.04.04. 12:02:09

Nagyon élvezetes volt :)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2011.04.04. 12:21:08

A Katpolblog objektivitását megkérdőjelezők figyelmét felhívom, hogy a szerkesztőség (tisztázatlan forrásokból) most vásárolt egy több száz hektáros földdarabot a perui San Martín megyében található Alto Mayo természetvédelmi körzetben, ahol a favágással tarkított építkezések már el is kezdődtek.

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.04.04. 16:33:16

@tiboru:

A Lima-La Paz tengely jól fizet :)

Őrültteknos 2011.04.07. 11:29:37

www.fap.mil.pe/

A perui légierő honlapja. Kicsit jobb, mint a miénk.

Lucius Flavius Arrianus 2011.04.07. 11:38:49

Viracocha = (Isten) varkocsa
Atahualpa = Az Atya talpa
Tihuanaco = Ti hunok, ó!
Manco Capac = Mennykő (el)kapó
Coricancha = (Ős)kori kancsó
Huascar = Huszárka

Hát még mennyi bizonyíték kell???

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.04.07. 11:53:11

@Lucius Flavius Arrianus:

/facepalm
Inka, magyar két jó barát, együtt harcol s issza borát.
(vagy eszi tengerimalacát)

@Őrültteknos:

Mások mondhatják, hogy az ő légierőjük a legjobb. De a peruinak a legjobbnak KELL lennie!

sutianap 2011.04.09. 13:25:22

zupper
Fényes Ösvényes czikk mikor lecc??