"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Cikkek

  • Amikor minden hiábavaló„Gyanútlanul és akaratlanul, csalimadárként magamra húztam kettőt a konvoj négy kísérőhajója közül...Megint olyan makacsul üldöztek, hogy a legkevésbé én magam hittem volna, hogy le tudjuk őket...
  • Festung BudapestHosszú kihagyás után ismét egy irodalmi újdonságot ajánlunk az olvasóközönség figyelmébe. A mai napon kerül ki a nyomdából a bolgár hadtörténész, Kamen Nevenkin A Budapest Erőd. A magyar főváros...
  • KatPol Kávéház XLVI. - Grafit a tetőnKedves hallgatók! A korábban tett ígéretünknek és a meghirdetett szavazás eredményének megfelelően a Csernobil az a sorozat, mellyel az aktuális adásban foglalkozunk. Az adás letölthető innen, a...
  • A megaláztatás évszázada XII.Üdvözlöm minden kedves olvasónk! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, és az ígéretemnek megfelelően máris újabb résszel folytatódik a modern kínai történelemmel foglalkozó sorozatunk. Az eddigiekhez...
  • KatPol Kávéház XLV. - Lánctalpas találkozóKedves hallgatók! Hagyományainkhoz híven podcastunk 45. adásában ismét élménybeszámolóval jelentkezünk, ezúttal a Militracks idei rendezvényéről ill. az overlooni hadimúzeumról: Listen to "KatPol...

Facebook

Címkék

1.vh (5) 2.vh (84) afganisztán (52) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (53) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (19) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (11) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (6) franciák (34) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (30) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (36) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (35) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (22) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (5) kémek (6) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (78) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (18) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (51) lengyelek (9) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (38) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (4) németek (49) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (2) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (94) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (55) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (13) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (1) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (67) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (28) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (15) ulster (2) usa (156) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

[Vendégposzt] Mi folyik itt Fukushimában?

2011.03.21. 08:00 KatPol Blog

A mai napon az egyik testvérblogunk, a Töriblog szerzője, Hami tollából származó cikket kínálunk a fukushimai erőmű balesetéről, kálváriájáról és az események lehetséges következményeiről. Read & enjoy, Hami fáradozásáért pedig a szerkesztőség ezúton is köszönetet mond!


25 évvel a csernobili atomkatasztrófa után újabb nukleáris baleset borzolja az emberek idegeit. Japán történetének legnagyobb fölrengése, és az azt követő igen erős szökőár következtében ugyanis a Fukushima dai ichi erőműben olyan sérülések keletkeztek, amely miatt több komoly baleset következett be. Ebben a posztban a baleset körülményeit szeretném egy kicsit boncolgatni, majd pedig a következményeit.

Az események dióhéjban (részletesen a szakblogon itt  és itt olvasható): A japán erőművek úgy vannak tervezve, hogy egy komolyabb földrengés esetén automatikusan leállnak. Ez ebben az esetben is megtörtént. Atomerőművekben ez nem annyira egyszerű, mert bár a láncreakció leáll, de a radioaktív anyagok bomlása miatt további hő keletkezik, ami miatt a SCRAM-en átesett reaktorokat tovább kell hűteni, ez viszont elektromos energiát igényel.

A földrengés, és a következmények Fukushimában:

The story so far ...

Jelen esetben a rengés után a hatból három működő reaktor leállt. (Az erőmű felépítéséről bővebben) Mivel ezzel egy időben a térségben több más erőmű - köztük másik három atomerőmű - is leállt, továbbá vélhetően a rengés maga is megrongálta az elektromos hálózatot, így a telep áramellátása megszűnt - nem volt tehát elektromos energia a reaktorok hűtésére. Erre a lehetőségre viszont a tervezők számítottak, ezért ilyen esetben dízel tartalékgenerátoroknak kellett az elektromos energiát biztosítaniuk - ezek rendben el is indultak. A problémák a rengést kb. 50 perccel követő szökőár után kezdődtek: A generátorok leálltak, és nem tudták őket újraindítani. Ennek a pontos oka nem ismert, a hírekből leginkább az derül ki, hogy a tsunami okozta a leállást, de nem tudni milyen módon. Ezzel egy időben arról is szóltak a hírek, hogy a hűtővíz is elfolyt/elfogyott. Eközben a többi három erőműben (köztük a már-már muzeális értéket képviselő Tokai-ban) a SCRAM rendesen lezajlott, és ezt követően a hűtéssel sem volt gond.

Az adott helyzetben már látszott, hogy a Fukushima dai ichi (Fukushima I., megkülönböztetendő a Fukushima dai ini azaz Fukushima II. erőműtől) nehéz helyzetbe került. A helyzet megoldása attól függött, hogy milyen gyorsan sikerül helyreállítani a reaktorok hűtését. Az adott helyzetben az erőmű üzemeltetői úgy döntöttek, hogy mobil generátorokkal oldják meg ideiglenesen az áramellátást, és tengervízzel hűtik a reaktorokat. A jelek szerint az üzemzavari hűtőrendszert nem sikerült beüzemelniük. Ezek vagy megsérültek a természeti katasztrófában, vagy egyszerűen csak nem volt elégséges az áramellátás a működtetésükhöz - ezt nem tudni. Mivel jelenleg próbálják ezt újra beüzemelni az áramellátás helyreállítása után, valószínűleg csak az áramellátás hiánya miatt nem mentek. Ezért a hűtést víz bepumpálásával oldották meg, amely viszont növelte a nyomást, amelyet időnként le kellett vezetni, és a reaktorból gőzt kellett az üzemcsarnokba engedni. Az adott folyamattal viszont van egy kis probléma: ha a hűtés elégtelen, és nem jut elég víz a hűtőrendszerbe, akkor a hőmérséklet a reaktorban 1000 fok felé emelkedhet, és a fűtőelemek anyagával a víz oxigénje reakcióba lép, és hidrogén marad vissza. Ez a hidrogén pedig a lefúvatásokkor (amikor a túlnyomást okozó gőzt a reaktorból leengedik - merthogy ugye a keringető rendszer nem ment, tehát csak a víz bepumpálásával hűtöttek) érintkezésbe léphet a reaktorépületben levő levegő oxigénjével, durranógázt alkot, és felrobbanhat.

...És hogyan vált egyre rosszabbá

Esetünkben gyakorlatilag ez történt 12-én az egyes, 14-én a hármas, 15-én pedig a kettes reaktorral is, több - kevesebb kárt okozva a reaktorblokkok épületében. Emellett 16-án az addig potenciális veszélyforrásnak nem számító négyes reaktorban is tűz ütött ki (a 4-5-6-os reaktorok le voltak állítva már előző év ősze óta, és a fűtőanyag jelentős része már pihentető medencékben volt). Ezek a robbanások komoly károkat okoztak, és lényegesen rontottak a helyzeten. A pontos eseménysor a fentebb linkelt Nukleráj blog posztjaiban olvasható, több szempontból is tanulságos. Itt most nem ismételném meg azt amit írtak, egyébként is ők a szakértők.

A kezdeti időszakban (15-éig) folyamatosan nem jutott ki sugárzás az erőműből, csak időnként, amikor a blokkokat lefúvatták (kiengedték a gőzt a reaktorból, ha túl magasra nőtt a nyomás). Ez 3-4 nappal a természeti katasztrófa után megváltozott: a sérült 3-as, és 4-es blokk épületéből jelenleg is folyamatosan jut ki sugárzás, illetőleg a többi blokk szellőztetése során azokból is.

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy egy napot leszámítva északnyugati - nyugati szél fúj, amely a szennyeződést az óceán felé viszi, így lakott területeket nem ért eddig komolyabb szennyezés.

Robbanások

A robbanások oka, és a károk mértéke is kérdéses. Az 1-3. reaktorok esetén alapvetően a hűtés során képződött hidrogén robbanását jelölték meg oknak. Ebből az első robbanás, amely az egyes reaktorépületben következett be a TEPCO (Tokyo Electric Power Company) szerint nem járt komolyabb károkkal, csak az épület teteje sérült. A kettes épületében a robbanás a belső szerkezetben okozott károkat, itt valószínűsítik, hogy a reaktor is sérülhetett kis mértékben. A legnagyobb pusztítás a hármas reaktor épületét érte. Itt is feltételezik a reaktor sérülését, illetve itt - mint utólag kiderült - fűtőanyag volt a pihentető medencében is, amely most kvázi a szabad ég alatt van - és természetesen sugárzik. Ez az, ami a hírekből leszűrhető az első három reaktor kapcsán. A negyedik reaktorban is hidrogénrobbanást feltételeznek, de ez már egy érdekesebb történet. Ott a reaktorban nem is volt fűtőanyag, azt feltételezik, hogy a pihentető medencében levő került szárazra (a pihentető medencék hűtésével úgy tűnik nem foglalkoztak addig, amíg ott is gondok nem akadtak), és itt is hidrogénfejlődésre gyanakodnak. De mivel itt a reaktor már majd fél éve áll, elvileg a fűtőanyagnak nem kellene ennyire aktívnak lennie, hogy pár nap alatt elforralja a vizet, sőt még hidrogén is fejlődik. Volt aki arra gyanakodott, hogy a kiszáradt pihentető medencében a fűtőanyag olyan helyzetbe került, hogy elérte a kritikus tömeget, és egy ideig beindult a láncreakció - ezért tört ki tűz. Egy szerencsétlen nyilatkozat szolgáltatott alapot ennek, de ezt a lehetőséget szakértők nem tartják valószínűnek. Az index fórumán merült fel, hogy a képek alapján úgy tűnik, hogy a 3-4-es reaktorok egy szellőzőrendszeren vannak, és lehet hogy a 3-as reaktorból jutott át a hidrogén, és ez robbant be. Ez persze csak találgatás, de ha így van, ez tervezési hiba. Tény, hogy a tűz, és robbanás következtében a 4-es reaktor majdnem olyan megviseltnek néz ki, mint a 3-as, és innen is jelentős mennyiségű sugárzás jut ki.

PR - nem elég jómunkásembernek lenni, annak is kell látszani

A fentiek is azt mutatják, hogy rengeteg dolgot nem tudunk. A tájékoztatás pedig általában nem volt elégséges. Kétségtelen, hogy az atombalesetek komoly pánikot, és tömeghisztériát képesek kiváltani, különösen Csernobil óta. Az emberek általában attól félnek a legjobban, amit nem tudnak befolyásolni, sőt, érzékelni se, ez pedig tökéletesen igaz a nukleáris folyamatokra - de ezért félnek sokan a repüléstől is, és tartják veszélyesnek, holott egy főre számítva sokkal többen halnak meg közúti balesetben. Az viszont tény, hogy különösen a kezdeti időszakban a megfelelő szervek meglehetősen késve tájékoztatták a nagyközönséget, és rendre azt közölték, hogy a sérülések minimálisak, és mindent kézben tartanak. Majd ez után megint történt valami, ami miatt a helyzet rosszabb lett - ez erősen kikezdte az elsődleges hírforrások: a TEPCO áramszolgáltató, és a japán állam szavahihetőségét. De nem segítette a szenzációhajhász sajtó sokszor minden valóságot nélkülöző állításai sem a tisztánlátást (pl. a televíziós csatornákon rendszeresen elhangzó "felrobbant a reaktor" állítás). A helyzet valamelyest javult, de a közölt adatok, információk mennyisége még mindig elég szűkös (ha valaki végigolvassa a nukleráj posztjait, láthatja, hogy időnként még ellentmondóak is), és sok tekintetben még mindig sok a találgatás, hogy mi történt, mi történhetett.

Furcsa az is, hogy a japánok reagálása a helyzetre innen messziről eléggé nehézkesnek tűnik. Az erőmű problémái ugye elsősorban abból adódnak, hogy a szökőár után nem sikerült helyreállítani az áramellátást, és az elégtelen elektromos energia miatt nem sikerült a reaktorokat megfelelően hűteni. Ennek pedig leginkább az volt az oka, hogy kevés mobil generátor, és üzemanyag állt a rendelkezésükre. Joggal merül fel az emberekben, hogy ez a helyzet hogy állhatott elő: Kétségtelen, hogy az ország egyes régióit igen komoly erejű csapás érte, és Japánról azt is kell tudni, hogy az ország infrastruktúrája még normál időszakban is nagyon túlterhelt. Azonban, ha a csapások után újabb potenciális vészhelyzet áll elő, akkor a kármentesítést koordináló szerveknek ennek az elhárítására kellett volna koncentrálniuk - az eseményekből viszont úgy tűnik, hogy nem ez történt. Gyakorlatilag keddig a kormány is a TEPCO-ra hivatkozott, mint forrásra - állítólag az egyik megbeszélés alkalmával a miniszterelnök a "Mi ez a szar?" kifejezéssel utalt arra, hogy az áramszolgáltató esetleg informálhatná is őket a valós helyzetről - ami alapján nagyon úgy tűnik, hogy a kritikus helyzetet eleinte az erőmű tulajdonosa próbálta kezelni anélkül, hogy segítséget kért volna, és tudva azt, hogy nincs elég erőforrása ehhez. Ezzel kapcsolatban a hátteret jól megvilágítja ez a cikk. Eszerint a jelenlegi japán kormányzatnak nehézséget okoz, hogy a bürokráciával, és az üzleti elittel megtalálja a megfelelő hangot, nem túl nagy az elfogadottságuk - egyszerűen azért, mert az elitek az LDP-hez vannak szokva, őket ismerik. Jelenleg a korábbi ellenzék van hatalmon: Japán II. világháború utáni történetének nagy részében a Liberális Demokrata Párt kormányzott, most nem ők vannak hatalmon. Ráadásul a kormánypárt (Japán Demokrata Párt) maga sincs igazán felkészülve egy ilyen irányító szerepre. (A japán parlament jelenlegi összetétele igy néz ki)

Szóval bármennyire is sérült az ország egyes régióinak az infrastruktúrája (bármilyen nagy is volt a földrengés, komolyabb hatása csak északkelet jól behatárolható részein volt), a légi, és vízi utakat egy földrengés sem tudja teljesen tönkretenni. Azt pedig nehéz elhinni, hogy ha a TEPCO az államhoz fordul, hogy "srácok, kéne nekünk még egy pár mobilgenerátor, meg hozzá való üzemanyag", akkor ne lehetett volna megoldani akár a hadsereg, akár más, hajókkal és / vagy helikopterekkel rendelkező szervezet biztosítsa a megfelelő erőforrásokat. Ezen szervek komolyabb bevonására viszont csak akkor került sor, amikor a helyzet már kritikussá vált, 15-e után. Pedig végső soron a jelenlegi problémákat az elégtelen hűtés okozta, amelyet meg az elégtelen elektromos energia, és üzemanyag-ellátás. A másik érdekes dolog, hogy az erőmű visszakapcsolása az elektromos hálózatra csütörtökön kezdődött, és péntek estére (Közép-Európai idő szerint) be is fejeződött. Na most, ha ez egy nap alatt megoldható volt, akkor miért nem lehetett megcsinálni korábban? Oké, az odavezető infrastruktúra is sérült lehetett, de ismétlem, nem tűnik úgy, hogy priorizáltak volna. A jelek szerint a probléma mértékét a TEPCO sem mérte fel, de ha igen, akkor sem világos, hogy miért bíztak abban, hogy a saját elégtelen erőforrásaikkal el tudják hárítani a problémát.

Gyakorlatilag két ponton lehet kritizálni a japánok tevékenységét: egyrészt, ha lehetett tudni, hogy az áramellátás hiánya miatt gond lehet, miért nem törekedtek arra, hogy minél előbb megoldják a problémát. Másrészt, ha lehetett tudni, hogy a lefúvatások során a hidrogén robbanhat, akkor miért kockáztatták a blokkok épségét, miért nem vágtak előbb nyílásokat rájuk? Ezen kívül még egy dolog van, aminek kapcsán kritika fogalmazható meg: annak ellenére, hogy több atomerőművet is hirtelen kellett leállítani, egyedül a dai-ichi-t érte komolyabb károsodás, amely azt feltételezi, hogy itt tervezési hibák is voltak (ezt Dr. Aszódi Attila is feltételezi): alulbecsülték a lehetséges természeti katasztrófák erejét - leginkább a szökőárét.

Következmények

Japánra nézve több fontos következménnyel jár a baleset: az erőmű környékének károsodása kérdéses: egyelőre úgy tűnik, hogy komolyabb szennyeződés nem fogja érni az erőmű közvetlen környezetét sem, úgyhogy a történetnek ezt a részét a japánok mondhatjuk, hogy megúszták. Komoly feladat lesz az erőmű telephelyét helyreállítani, mert az komolyabban szennyeződhetett. Az 1-3 reaktorokat valószínűleg ki lehet dobni, és a 4-es reaktor épületének a helyreállítása sem tűnik egyszerűnek. Az 5-6 viszont valószínűleg működőképes maradt, kérdés persze, hogy mennyire akarják majd tovább működtetni. A romok eltakarítása, és a sérült reaktorok leszerelése igen komoly pénzekbe fog kerülni.

A Csendes-óceánba ugyanakkor komoly sugárzás jutott, ez várhatóan hatással lesz a japán halászatra, és feltehetően más mezőgazdasági termékeket is szigorúbban kell majd ellenőrizni. Általában is, a sugárzásra hivatkozva valószínűleg elég sok japán céget fog megpróbálni a konkurencia azzal nehéz helyzetbe hozni, hogy sugároznak a termékeik.
A lélektani hatások még komolyabbak lehetnek. Bár Japán jellemzően nem a hangos / erőszakos tömegmozgalmakról híres, de valójában itt is elég sokan ellenzik az atomenergia használatát - Hiroshima és Nagaszaki még élénken él az emlékezetben. Valószínű, hogy a tervezett atomenergetikai beruházásokat - új reaktorok, stb. - el fogják halasztani, (a TEPCO beruházásai) nem csak ezért, hanem mert nem kis pénz lesz nekik a helyreállítás.
Ez idő tájt nem látni azt, hogy a kormány (ill a TEPCO management) számára mekkora arcvesztéssel járt az egész történet. A helyzet normalizálódása után azonban nem lehetetlen, hogy szóba fog kerülni, hogy a kritikus helyzet menedzselése nem volt optimális, és ennek következményeképpen lesznek személyi változások.

Természetesen a baleset világszinten is éreztetni fogja a hatását - de ez is jó kérdés, hogy milyen formában. A csernobili baleset után gyakorlatilag leálltak az atomenergetikai beruházások, és éppen mostanában kezdett feléledni a piac a magas olajár, és a növekvő energiaigények miatt. A baleset viszont több, mint valószínű, hogy ismét visszaveti mindezt. Az események hatására főképpen Európában erősödött meg ismét az ellenzők hangja - különösen német területen - amely várhatóan azzal fog járni, hogy a politikusok többsége ellenezni fogja, mert azzal lehet szavazatot szerezni. Ezzel együtt más, kevéssé demokratikus országok is jelezték (pl. Kína), hogy átgondolnák nukleáris programjukat. Sajnálatos módon ez nem valami pozitív fejlemény, merthogy jelenleg a nukleáris energián kívül nem látszanak azok a lehetőségek, amelyekkel az egyre dráguló, és egyébként is erősen szennyező fosszilis energiahordozókat ki lehetne váltani. Ez is hosszú téma persze, könyveket lehetne róla írni.

 

Akár így lesz, akár nem, az mindenképpen várható, hogy az atomerőművek biztonsági rendszereit ismét át fogják gondolni, és az előírások szigorodni fognak. Ugyanis, ha azt mondjuk, hogy ezt az esetet nem nagyon lehetett volna jobban menedzselni, akkor kénytelenek vagyunk azt elfogadni, hogy az atomenergia egyáltalán nem annyira veszélytelen, mint amilyennek az üzemeltetők állítják. Ha viszont azt mondjuk, hogy az baleset kezelése nem volt optimális, akkor a biztonsági protokollokat kell átgondolni.

11 komment · 1 trackback


| More

Címkék: atom japánok vendégposzt

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr722755093

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Egy Kicsit Még Füstöl...... 2011.03.24. 14:13:24

A bécsi székhelyű Central Institute for Meteorology and Geodynamics (ZAMG) illusztrációja a Xenon 133 terjedését szemlélteti a föld légkörében.     A következő videón a francia meteorológiai szolgálat modelljét láthatjuk, amely a rádióaltí...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hami · http://toriblog.blog.hu 2011.03.21. 08:07:17

köszi a lehetőséget srácok

vattafák 2011.03.21. 09:12:26

tömör és lényegretörő. köszi

KGyST · http://repules.tumblr.com 2011.03.21. 12:41:00

Alapvető dolgot felejtettetek ki, ami ebben az esetben fontos lehet: a japán mentalitást.

A japán, nagyon hierarchizált és merev társadalommal kapcsolatban már több, független helyen olvastam, hogy alapvetően képtelen előre nem tervezhető (pl. katasztrófa-) helyzetek kezelésére, mert a döntéshozót a beosztottak, a külső szemlélők, stb akkor sem merik kritizálni, ha egészen nagy baromságot csinál. Itt egy személynek kell (nagy pszichés nyomás alatt) megoldania egy bonyolult helyzetet.

Az, hogy a többi, megegyező típusú reakort használó erőműben nem volt gond, egyszerűen csak azt jelenti, hogy itt alkalmatlan volt a főnök, és a gyakorlatilag egyedül hozott döntéseket.

Ennek az egyik legjobb példája egy-egy amerikai-és japán repülőgép lezuhanása volt, ahol a japán kapitány szinte egyedül (nem) oldotta meg a helyzetet, míg a hasonló helyzetbe került amerikai repülőn segítettek a véletlenül a gépen utazó szabadságos pilóták, a cég műszaki bázisa, majd a gyártó cég mérnökei is.

en.wikipedia.org/wiki/Japan_Airlines_Flight_123
en.wikipedia.org/wiki/United_Airlines_Flight_232

ygan111 2011.03.21. 13:50:53

Még kelendőbb lesz az orosz földgáz az arab olaj és a levegő szűrő... meg a gumicsizma a leolvadt sarkok miatt felgyülemlő víz miatt :)

pikírt 2011.03.21. 17:00:49

A lenyeg, hogy nem lett nagyobb baj...

Csavarhúzós 2011.03.21. 19:20:14

>Ezért a hűtést víz bepumpálásával oldották meg, amely viszont növelte a nyomást, amelyet időnként le kellett vezetni, és a reaktorból gőzt kellett az üzemcsarnokba engedni. Az adott folyamattal viszont van egy kis probléma: ha a hűtés elégtelen, és nem jut elég víz a hűtőrendszerbe, akkor a hőmérséklet a reaktorban 1000 fok felé emelkedhet, és a fűtőelemek anyagával a víz oxigénje reakcióba lép, és hidrogén marad vissza.
-Nem egészen pontos. A reaktorban eleve víz van (forralóvizes). Úgy fogy el, hogy elforr, azaz a hidrogénfejlődés nem a tengervizes buherálástól következett be, hanem alap. Sőt időben meg is előzte. A tengervizes hűtés pont ezt volt hivatott MEGAKADÁLYOZNI, hogy ne izzó forróságúak legyenek a fűtőelemek.
Ha a konténmentet töltik fel vízzel, akkor a reaktorban forró gőz a reaktorfalon lecsapódik, és a 100 fokos gőz is hűt (hidegebb, mint az 1000 fokos fűtőelem) ha gyorsan kering. Ha pedig direkt a fűtőelemekre permetezik, akkor az érthetően lehűl.

zum trucc 2011.04.07. 19:05:09

A cikk alapvetően jól sikerült, de nem tesz különbséget a reaktor 13 cm-es falvastagságú acéltartálya és a tartályt övező konténment (contaiment, shell) között, amely egy ötrétegű beton-acél épület, vagy köpeny, de semmi esetre sem reaktor. Ha a reaktor kilukad, az nagy baj, de még mindig jóval kisebb kiszóródás feltételezhető, mint Csernobilban. Úgy tűnik, Fukushimában reaktor nem sérült, viszont a hidrogénes reakció (itt a cirkónium is játszik, lásd Aszódi Attila összes művei) miatt a reaktorok túlnyomását időnként leengedik.

Flaser 2011.04.11. 20:41:43

Szintúgy nem jó, hogy a cikk konzisztensen sugárzásról beszél, holott nem "sugárzás" az ami a tengerbe jut, hanem sugárzó *szennyeződés*.

A kettő messze nem ugyanaz! Ha van egy sugárforrásod, akkor attól a távolság négyzetével csökken az intenzitás. (Ezért van az, hogy az egyik blokban 400 msievert sugárzást mértek, de 1-2 km-re már ennek csak a 1/100-adát).

A szennyeződés (tipikusan a besugárzás következtében létrejött jód, cézium, nitrogén izotópok ) ellenben a levegő ill. a víz utján sokkal messzebb is eljuthatnak.

Ilyenkor fontos dolog, hogy mennyi az izotóp felezési ideje. A lefuvatásokkor kijutott nitrogén izotópnak pl. másodpercekben mérhető, így már az utca túloldalán is biztonságban lenne a delikvens, mert mire odaérne, az izotóp elbomlik.

A tényleges problémát a hosszabb felezésű idejű jód és cézium izotópok jelentik. Itt a veszélyt az jelenti, hogy a vízzel, levegővel, táplálékkal az emberi szervezetbe bejutva, beépülve ezek hosszú távon "besugározzák" a szervezetet...

...de ennek a veszélye is messze el volt túlozva a szenzáció hajhász sajtóban.

A tengerben "felhígulva" - a reaktor közvetlen pár km sugarú környezetét leszámítva - a izotópok koncentrációja olyan kicsi lesz, hogy nem lesz a balesetnek kimutatható hatásuk.