"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Cikkek

  • Történetek a Középső Birodalomból: A kínai vezetők nőügyei I.Üdvözlöm minden olvasónk! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, és most egy rendhagyó résszel jelentkezik a kínai történelemmel foglalkozó sorozatunk.  A koncepció olyan témák kifejtése, amelyek...
  • A megaláztatás évszázada III.Üdvözlöm minden olvasónk! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából.  Az előző rész tartalmából: felkelés tör ki Vucsangban – Li Jüan-hung ezredes lesz a forradalmárok vezetője – az udvar Jüan Si-kajt...
  • KatPol Kávéház XL. - InterbellumKedves hallgatók! Eddigi hagyományainkkal ismét szakítva podcastunk 40. adásában nem hadtörténelemről vagy biztonságpolitikáról, hanem ezek médiaábrázolásáról folyt a beszélgetés. A Krieg der Träume...
  • A megaláztatás évszázada II.Üdvözlöm minden olvasónk!  Enz vagyok a KatPol csapatából, a kínai történelemmel foglalkozó sorozat szerzője. Az 1911-es forradalmi események áttekintése most különösen esedékes annak évfordulója...
  • A megaláztatás évszázada I.Üdvözlöm minden olvasónk! Enz vagyok, a Katpol Blog csapatának viszonylag új tagja. Aki eddig hallgatta a Trumppal és a Távol-Kelettel kapcsolatos podkeszt adásainkat, az már találkozhatott legalább...

Facebook

Címkék

1.vh (4) 2.vh (80) afganisztán (52) ajanlo (49) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (52) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (19) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (11) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (6) franciák (34) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (30) haditengerészet (24) hadsereg a politikában (27) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (35) hollandia (1) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (21) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (5) kémek (6) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (66) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (18) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (50) lengyelek (9) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (37) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (4) németek (46) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (2) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (94) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (50) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (9) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (11) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (1) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (64) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (28) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (15) ulster (2) usa (156) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

Vendégposzt - a 21. század energetikai kihívásai (2. rész)

2010.10.07. 07:00 KatPol Blog

by Jafety

Az előző részben megpróbáltam áttekinteni az Oroszországgal kapcsolatos energiabiztonsági kihívásokat. A cikkhez nagyon sok komment érkezett, amit ezúton is köszönök mindenkinek. Még a téma második része előtt röviden reagálnék néhány dologra, ami érdeklődést váltott ki.

Egyik a nukleáris energia témaköre. Kétségtelen, hogy a régebbi technológiánál az erőművek nem szabályozhatók, ezért nem lehet a napszakonként váltakozó kereslethez igazítani a termelést. Sajnos még gyerekcipőben járnak azok az újabb technológiák (negyedik generációs reaktor), amelyek már szabályozhatóvá tennék az elektromos áram termelését a reaktorokban is. A 22. század energiája pedig a termonukleáris erőmű elterjedése lehet, de azt mi már nem fogjuk látni…

Bármekkora szerepe is legyen a nukleáris, ill. a megújuló energiának a jövőben, ez mindenképpen a villamosenergia-termelésre fog elsősorban korlátozódni. Az igazi nehézséget a szénhidrogének, elsősorban a kőolaj kiváltásánál a közlekedési eszközök okozzák. A közúti járművek, ill. a hajók és repülőgépek kőolajmentes üzemanyaggal történő működtetése a belátható időn belül szerintem nem fog elterjedni, még ha a rövidtávú közlekedésben (városi, ingázás) el is terjedhetnek az elemes/akkumlátoros kisautók. És ha már a katpol blogon vagyunk, különösen valószínűtlen a korszerű haditechnikai eszközök alternatív üzemanyagra való átállítása.

Ezzel el is jutunk a második cikk fő témájához, hogy a kőolaj-szállítási útvonalak biztosítása a jövőben az egyik fő biztonságpolitikai-nemzetbiztonsági kihívás lehet a nagyhatalmak számára.

Kína feljövőben – az indiai-óceáni útvonal

Dél- és Kelet-Ázsia feltörekvő, egymással gazdaságilag és politikailag is vetélkedő államai (kiemelten: Kína, Japán, Dél-Korea, India, Pakisztán – esetleg Indonézia és Vietnam) kőolajszükségletük döntő hányadát az Öböl térségéből, ill. Afrikából szerzik be, amelyet aztán tankerekkel az Indiai-óceánon, a szűk Malakka-szoroson, ill. a Dél-kínai-tengeren át szállítanak a célállomásra. E hajóút összeszűkülő szakaszait egy-egy arra felkészült hatalom nagyon könnyedén ellenőrizheti, ezáltal biztosítva saját ellátását, ill. vetélytársainak sakkban tartását. Az útvonal ellenőrzésére tett erőfeszítések elsősorban a kínai stratégiai törekvéseken figyelhetők meg, elsősorban azért, mert Japán és Dél-Korea az USA szövetségét maguk mögött tudva nem kényszerül önálló nagy hatótávolságú tengeri haderő és bázisrendszer kiépítésére.

Érdemes megvizsgálni Kína növekvő érdeklődését az Indiai-óceán térsége iránt. Komoly tengeri csapásmérő erő híján két lehetősége van a szállítási útvonal biztosítására:

  • minél több tengeri kikötő megszerzése, támaszpontok kiépítése az útvonal mentén, hogy a kisebb hatótávolságú kínai haditengerészet az útvonal minél nagyobb részét ellenőrizhesse
  • az energiahordozók szállításának minél nagyobb mértékben a szárazföldre való áthelyezése

A kettő természetesen összefügg, hiszen a tenger-szárazföld kapcsolódási pontoknál stratégiai kikötőkre van szükség. A leglátványosabb példa a pakisztáni (beludzsisztáni) Gwadar kikötője. Ha komolyabb befektetni való tőkém lenne, mindenképp figyelnék erre a helyre a jövőben, mint jó befektetési terep. A pakisztáni kormány kínai pénzügyi és technikai segítséggel átfogó fejlesztéseket kezdett a térségben, amely az iráni határ közelében, Indiától távol fekvő mélytengeri kikötő (szemben az Indiához közeli Karacsival – Gwadar tehát tökéletesen illeszkedik a pakisztáni hadsereg „stratégiai mélység” kiépítésére vonatkozó terveibe, aminek többek között a tálib-vezetésű Afganisztán is eleme volt). Eszményi stratégiai pont, amely nagyon közel van a Hormuzi-szoroshoz. A közúti összeköttetés Karacsival, és ezáltal az ország többi részével már megvalósult, a vasút és a repülőtér kiépítése még folyamatban van. A tervek szerint a közel-keleti kőolaj egy részét közúton és vasúton szállítanák Gwadarból északra, Nyugat-Kínába.

Ugyancsak Gwadar válhat egy nagy földgáz-cseppfolyósító platformmá, ahonnan a türkmén gáz kijuthat a világpiacra, amennyiben megépül a türkmén–afgán–pakisztáni (TAPI) vezeték, vagy az afganisztáni helyzet elhúzódó megoldatlansága esetén az országot elkerülő türkmén–iráni–pakisztáni vezeték. Mindent összevetve nem lennék meglepve, ha 2050-re Gwadar egy Dohához vagy Dubaihoz hasonló, beludzs halászfaluból olaj/gázmetropolisszá nőné ki magát. Ugyanakkor persze nem szabad elfelejtkezni a potenciális problémákról sem, legfőképp a beludzs függetlenségi vagy autonómiatörekvések, ill. az iráni határ közelsége rossz iráni-pakisztáni viszony esetén nem kedveznek a fejlesztésnek.

A másik stratégiai pont Srí Lanka, itt Hambantota kikötőjében kínai pénzből ugyancsak komoly fejlesztések folynak. Srí Lanka egyébként is igyekezett Kínára támaszkodni a tamil tigrisek elleni polgárháborúban, hiszen Indiát a tamil ügy támogatójának könyvelte el. A sort további kikötőkkel lehetne folytatni, ám energiaszállítási szempontból két további lehetséges útvonal érdekes: a burmai út, ill. a Kra-földszoros Thaiföldön. Ha mindenki megbocsát, akkor a leírhatatlan Myanmar helyett én most konzekvensen maradnék a Burma kifejezésnél.

Bár Burma kapcsolata Kínával korántsem problémamentes (egyfelől a kínai kisebbség helyzete, másrészt a kínai áruk özöne miatt, amelyek a helyi kisipart megfojtják), mégis Kína számít a burmai katonai junta legfőbb támogatójának katonai és nemzetközi politikai téren, ill. komoly segélyekkel is támogatja a burmai infrastruktúra fejlesztését (részben önérdekből, persze). Ugyanis Burma a másik lehetséges útvonal az energiahordozók szárazföldi szállításra, amely már egyszer bevált a történelem folyamán, amikor az amerikaiak látták el a japánok ellen harcoló „nemzeti Kínát” hadianyaggal és egyéb felszerelésekkel Burmán keresztül (akkor a keleti partvidéket már Japán elfoglalta, így Csang Kaj-sek Szecsuánba és környékére szorult vissza).

A Kra-földszoros átvágása a harmadik lehetőség a tengeri szállítási útvonal lerövidítésére. Ezzel a megoldással a hajóforgalom kiküszöbölné a szűk és veszélyes Malakkai-szoroson való áthaladást, ill. az egész indonéz szigetvilágot. Ez egyfelől csökkentené a kalózkodás veszélyét, másfelől Kína területéhez sokkal közelebb kerülne a forgalom, amely így jobban ellenőrizhetővé válna. Thaiföld lakosságának kb. 15%-a kínai származású, és a fejlődő Kína is egyre nagyobb gazdasági vonzóhatást gyakorol az országra, ezért valószínűsíthető, hogy politikai kapcsolataik is fokozatosan szorosabbá válnak. A thaiföldi csatorna ezért egy jó, ám pénzigényes megoldás lehet nemcsak Kína, hanem Vietnam, Korea és Japán importjának szempontjából is (Szingapúr viszont értelemszerűen ellenérdekelt, hiszen elveszítené központi kikötő szerepét).

Bár a „Thai-csatorna” a Dél-kínai tengert környező országoknak közösen előnyére válna, komoly ellentéteik is vannak a Spratly- és a Paracel-szigetek miatt. Ezek a lakatlan sziklák ugyanis kiválóan alkalmasak a Kína, Korea és Japán felé tartó tengeri útvonalak ellenőrzésére, miközben gazdaságilag a körülöttük fekvő tengeri talapzat érdekes (állítólag szénhidrogénkészletek rejtőznek a közelben). A legkeményebben Kína hangoztatja igényét a szigetcsoportokra, azonban több szomszédos ország magáénak tekinti őket vagy egy részüket. A Dél-kínai-tenger szigetei problémát okoznak Kína és a délkelet-ázsiai országok kapcsolatában, és Kína számára különösen az okoz fejfájást, hogy hogyan tudja összeegyeztetni a békés felemelkedés / stabilizáló nagyhatalom képét a fontos stratégiai érdeknek tartott szigetek egyoldalú elfoglalásával.

A fentiek alapján látható, hogy Kína nagyon aktívan keresi a megoldásokat energiaellátásának biztosítására, amely komoly biztonságpolitikai kihívás is, hiszen fő ellenfele globálisan és regionálisan is az Egyesült Államok, amely úszó erődjeivel megakadályozhatná Kína nyersanyagellátását egy kétoldalú konfliktus esetén. Eközben India gyanakvással figyeli a kínai törekvéseket, amelyeket magára nézve veszélyes bekerítésnek tekint. India földrajzi elhelyezkedése viszont az energiahordozó-import tekintetében sokkal kedvezőbb, hiszen eleve sokkal közelebb fekszik a forrásországokhoz, ill. geostratégiai helyzete lehetővé teszi az Indiai-óceán ellenőrzését, ha a haditengerészet fejlettsége megfelelő.

Összességében azt mondhatjuk, hogy az Öbölből a Távol-Keletre tartó tengeri energiaszállítási útvonal hordoz magában potenciális biztonságpolitikai veszélyt, sokkal inkább, mint a szárazföldi orosz gáz vagy olajvezetékek. A tengeri útvonalakat a „hagyományos” (katonai) biztonsági kihívásokon túl a kalózkodás is fenyegeti, bár a nemzetközi fellépés hatására talán a szomáliai kalózok tevékenysége is kezd visszaszorulni. Mindenesetre a kalózellenes haditengerészeti fellépés kitűnő gyakorlóterep olyan esetekre is, amikor a szállítási útvonalakat hagyományos állami/katonai kihívások fenyegetnék.

16 komment


| More

Címkék: kína india pakisztán thaiföld türkmenisztán sri lanka vendégposzt

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr962347761

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Czelder Orbán 2010.10.07. 13:13:50

Nagyon színvonalas írás. Gratula!

David Bowman 2010.10.07. 19:23:23

A Thai csatorna több mint 100 éve napirenden van, függetlenül a kínaiaktól.
en.wikipedia.org/wiki/Thai_Canal

mig8 (törölt) 2010.10.08. 05:56:39

Remek írás. Egy apró megjegyzésem azonban lenne, bár a lényeget nem érinti.

Sri Lanka lakosságának egy része tamil, a többi indiai származású. Amikor a konfliktus kirobbant, az ENSZ megpróbált békefenntartókat odaküldeni a legközelebbi tagországából (= India), ezzel csak rontott a helyzeten. India érdeke a saját befolyásának növelése volt, amit lehet, hogy nem akar a Sri Lanka-i kormány, de a fentiekből következik, hogy India nem támogatja a tamilokat. Persze ettől még támogathat a Sri Lanka-i kormány szájízétől eltérő rendezési módot...

molnibalage 2010.10.08. 11:16:03

A közlekedés olajfejlhasználásának problémája nem égető, tekintve, hogy csak 10-12%-os részarányt képvisel a felhasználásban. Persze ezen is lehet dolgozni, de melyik éri meg több pénzt? 20%-al csökkenteni a kőolajfelhasználást a villamosenergia termelésben - ami kb. 65-70%-ot simán elvisz - vagy az autóknál, ami technikailag sokkal problémásabb, mint alternatív energiával működő erőműveket vagy atomerőműveket felhúzni.

bz249 2010.10.08. 12:09:40

@molnibalage: "A közlekedés olajfejlhasználásának problémája nem égető, tekintve, hogy csak 10-12%-os részarányt képvisel a felhasználásban. "

Ez az adat honnan van? Ugyanis mondjuk Franciaorszag energiamixe igy nez ki (BP Statistical Review of World Energy)

87,5 millio tonna koolaj
38,4 millio tonna koolaj egyenertek foldgaz
10,1 millio tonna koolaj egyenertek koszen
92,9 millio tonna koolaj egyenertek nuklearis energia
13,1 millio tonna koolaj egyenertek vizienergia

Marpedig ott egy csepp olajat nem egetnek el az eromuvekben.

molnibalage 2010.10.08. 12:49:53

@bz249: Ezt az adatsort nem értem.

Egyébként 2004-es adat, az egyetemi tanárom kereste ki egy tárgy kapcsán. Így 6 év távlatábó meg nem mondom, hogy ő melyik intézettől vagy bármitől szerezte.

Fr-ban a 75-78% atom kiegészítése mivel megy?

Gildor Inglorion · http://gildorblog.blogspot.com 2010.10.08. 12:54:29

jól meg van kavarva a környék.
ilyenkor mindig visszacseng a fülemben az, amit egy amcsi állami tisztviselő mondott a syriana c. filmben: "azzal, hogy akadályozzuk kínát az energiahordozók megszerzésében, 40%-kal fogjuk vissza a fejlődését. ezt személyes sikeremnek érzem."
bocs, ha pontatlanul idéztem, de a lényeg benne van.

bárhogy térképészkedek, ott van az ellátási útvonalon egy nembaráti ország, vagy az amerikai hadsereg, mint rendteremtő. az afganisztáni jelenlét így sokkal logikusabb lesz...

amúgy meg kínaiak is érzik azt a kényszert, ami ránk nehezedik... megújuló energiaforrások, hogy minél kevesebb fosszilis üzemanyag kelljen. mikor a válság miatt csökkent az exportjuk, átálltak belső termelésre, így lehetett, hogy kínában minden putri tetején ott volt a legmodernebb vákumcsöves napkollektor. tisztára le voltam halva ettől, amikor vonaton utaztam át az országon, be belegondolva, a napkollektornál tényleg nem az előállítást fizetjük meg, az 5-7 ezer forint lehet, hanem azt, amit megér nekünk.

Gildor Inglorion · http://gildorblog.blogspot.com 2010.10.08. 12:59:32

@molnibalage: jelen pillanat a gázerőművek a leggyorsabban szabályozható csúcserőművek.

az atom csak órás időállandóval szabályozható.

két megoldás lenne, az egyik a víztározókkal megvalósított csúcserőművek (lett volna ilyen terv magyarországon is, csak a sötétzöldek elkaszálták)
a másikat most láttam egy műholdas adón: intelligens árameladás: olcsón eladott hulladékárammal egy csomó fogyasztó pont akkor megy, amikor van felesleg

bz249 2010.10.08. 12:59:37

@molnibalage: "Fr-ban a 75-78% atom kiegészítése mivel megy? "

Viz es gaz.

"Ezt az adatsort nem értem."

Franciaorszag primerenergia-hordozo felhasznalasa (vagyis minden ami energiahordozokent bejon... kozlekedes, elektromos aram, futes, vaskoho, uveggyar akarmi)

36% olaj, 16% gaz, 4% szen, 38% atom, 5% viz

"Egyébként 2004-es adat, az egyetemi tanárom kereste ki egy tárgy kapcsán. Így 6 év távlatábó meg nem mondom, hogy ő melyik intézettől vagy bármitől szerezte."

Akkor szinte biztosan rossz, az olajnak kozel a harmadabol benzin lesz, es a nagyresze nem mosasra es fertotlenitesre megy el.

bz249 2010.10.08. 13:03:42

@Gildor Inglorion: a szabalyozhatosagon tul van egy meg nagyobb gond (van terheles-koveto uzemmodban dolgozo atomeromu) az atomeromuvek oriasi bekerulesi erteke. Vagyis szimplan birtokolni egy atomeromuvet szinte azonos koltseggel jar, mint uzemeltetni, csakhogy, ha all akkor nem termel bevetelt.

Vagyis roppant gazdasagtalan nem uzemeltetni egy atomeromuvet, eppen ezert, ha lehet elkerulik.

molnibalage 2010.10.08. 13:47:33

@bz249: Értem én, de az első sor nincs megmagyarázva, hogy hova és a többi is csak egyenérték. Ez így elég durva felbontású.

SchA · http://katpol.blog.hu 2010.10.08. 15:11:46

@mig8:

"Sri Lanka lakosságának egy része tamil, a többi indiai származású."

Nem egészen. A tamilok indiai származásúak, akiket nagyrészt a brit gyarmati időkben telepítettek be a kontinensről. Ők a kisebbség, a többség pedig őslakos szingaléz.

CIA WFB:
Sinhalese 73.8%, Sri Lankan Moors 7.2%, Indian Tamil 4.6%, Sri Lankan Tamil 3.9%, other 0.5%, unspecified 10% (2001 census provisional data)

Indiára meg azért is be voltak rágva, mert még régebben támogatták a Tamil Tigriseket. Amikor később egy SL-Ind kormányközi egyezség jegyében indai békefenntartókat küldtek (nem ENSZ misszió keretében)a szigetre, akkor azok összerúgták a port az LTTE-vel, és elmérgesedett a viszony a felkelők és India között. (ezután nyírta ki Radzsiv Gandhit egy tamil öngyilkos merénylőnő)

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2010.10.08. 15:58:11

@mig8:

Néhány kiegészítés:

- az indiai kormány megtűrte, hogy az indiai tamilok pénzt, támogatást küldjenek az LTTE-nek, amivel a titkosszolgálat és a hadsereg vezetésében is sokan szimpatizáltak

- indiai békefenntartók sok évvel a felkelés kezdete után, 1987-90 között voltak a sziget északi részén (ahogy SchA kolléga mondta, kormányközi megállapodás, nem pedig ENSZ-misszió keretében), mert India ragaszkodott ahhoz, hogy tűzszünet köttessék

mig8 (törölt) 2010.10.08. 21:10:41

@SchA: @Rammjaeger83:

köszönöm a pontosítást! Ezek szerint megtréfált az emlékezetem, de legalább arra jól emlékeztem hogy voltak indiai békefenntartók ott :-)

A fogyasztási kérdésekhez csak annyit ennék hozzá, hogy van két markánsan elkülönülő fogyasztótípus: a lakossági és az ipari. A lakossági fogyasztásban két csúcs van, az egyik reggel, kb 7 órai tetőzéssel, a másik délután, de ez szélesebb, ugyanakkor laposabb csúcs. Az ipari fogyasztóknak ezzel szemben legtöbbször az éjszakai órákban van fogyasztási csúcs, mert akkor olcsóbb az áram. Persze ez ma már nincs feltétlenül így, hisz a nehézipar jócskán leépült. viszont az atomerőműveket jellemzően nem a lakosságra méretezik, hanem az iparra. Egyrészt mert ez állandóbb energiaigény, másrészt mert jobban tervezhető.

Petrus Augustinus · http://monarchista.blogspot.com 2010.10.15. 00:01:15

Remek cikk, bár én még azt sem tudom elképzelni, hogy egyszer a sima személyautók árammal működjenek. Túl erős ahhoz az olaj- és gázipari lobbi.