"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Cikkek

  • KatPol Kávéház XXXVIII. - A hidegháború vonatszerencsétlenségeA koreai háború kapcsán korábban tett ígéretünknek megfelelően podcastunkban a népi Kína másik nagy hidegháborús katonai beavatkozását is szemügyre vesszük. Mai adásunk általános témája a "második...
  • [Recenzió] A mélység lovagja"Én megtagadnám, hogy ezzel a ládával hajózzak!" - ennyire nyers következtetést vont le Otto Hersing, a német császári tengeralattjáró-flotta egyik kiválósága, miután 1915-ben megtekintette...
  • KatPol Kávéház XXXVII. - Zarándoklat a műanyag TigrishezHosszú kihagyás után podcastunkban ma ismét egyfajta útleírás következik, ezúttal több németországi múzeum meglátogatásáról. Az adás letölthető innen. A 2015-ös munsteri utunkról készített beszámoló...
  • KatPol Kávéház XXXVI. - Az igazi vörös októberVégre feküdhetsz a hátadon,mert tiéd a gödör mélyeés a föld súlya,ami nyom.El fogunk felejteni téged,barátom. míg otthon:újság az asztalona tévé bekapcsolva. /Jim Morrison - Az ismeretlen...
  • [Recenzió] Akiknek nem volt meg a 8 osztály"... nem az első világháború nagy elvesztésének az általános nagy indokait kerestem, hanem csupán ama lazaságokra, fegyelmezetlenségeket is előidéző esetekre kívántam rámutatni, amelyeknek elhárítása...

Facebook

Címkék

1.vh (4) 2.vh (80) afganisztán (52) ajanlo (49) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (52) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (19) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (11) évforduló (28) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (5) franciák (34) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (30) haditengerészet (24) hadsereg a politikában (24) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (35) hollandia (1) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (21) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (5) kémek (6) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (62) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (18) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (50) lengyelek (9) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (37) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (4) németek (45) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (2) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (94) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (48) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (9) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (11) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (1) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (64) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (41) terror (66) thaiföld (9) törökország (28) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (15) ulster (2) usa (156) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

Akik rászolgáltak a kivételezett bánásmódra

2010.09.21. 14:00 Rammjaeger83

A kül- és biztonságpolitikával foglalkozó szakértők, újságírók körében alighanem a nukleáris proliferáció az egyik legnépszerűbb, legvitatottabb téma. Ennek folyamata állítólag az emberiség jövőjét veszélyezteti, és manapság (eléggé egyértelmű okokból) rendszerint az iráni nukleáris programmal összefüggésben kerül be a közbeszédbe. Az ehhez fűződő szokásos gondolatmenetet már gondolom sokan ismerik: nem szabad hagyni, hogy a perzsák atomfegyverhez jussanak, mert a) a fanatikus teheráni vezetők a "második Holokausztot" készítik elő b) még ha nincsenek is ilyen terveik, az atomütőerő kiépítésére irányuló erőfeszítéseik fegyverkezési versenyhez fognak vezetni a Közel-Keleten, mivel több arab ország követni fogja a példájukat.

Széllel szemben nehéz lesz

Az utóbbi érvelés kiindulópontja az a nyilvánvaló felismerés, hogy a kibővülő külpolitikai mozgástér, amellyel atomfegyverek birtokában Irán rendelkezne, elsősorban a fő riválisainak számító Amerika-barát arab olajmonarchiák érdekeit sértené, elvégre egy potenciális iráni első csapás célpontjai nagyobb eséllyel lennének ők, mint Izrael. (Atomhatalmak egymás ellen nem vetnek be atomfegyvert - ez az elmúlt 60 év egyik alapvető tanulsága). Nem véletlen, hogy az Öböl-menti Együttműködési Tanács főtitkárának egyik 2005-ös (ismerősen csengő) nyilatkozata szerint az iráni nukleáris programot nem lehet igazolni, és az egész Közel-Keletnek atomfegyvermentes övezetnek kellene lennie (nem nehéz kikövetkeztetni, hogy Irán mellett ez kik ellen irányul), később pedig Mubarak egyiptomi elnök azzal vádolta meg a perzsákat, hogy fel akarják falni az arab nemzeteket. (A síita iráni hegemonizmus és aknamunka népszerű mumus ezen a vidéken, erről már korábban is írtam.)

Ami azt illeti, 2006 óta összesen 13 közel-keleti állam fejezte ki szándékát atomprogram beindítására, és ezekre nagyrészt ugyanazt az indoklást lehet előadni, mint az irániak: ki kell valahogy elégíteni a lakosság várhatóan növekvő áramfogyasztását, és a kőolajkitermelés csökkenő jövőbeni üteme ismeretében (amely szintén borítékolható) érdemes alternatív energiaforrásokra szert tenni. Ezek a projektek egyelőre kezdeti stádiumban vannak. A nukleáris technológia főbb előállítói már több kétoldalú együttműködési megállapodást kötöttek arab államokkal - pl. Franciaország Szaúdi-Arábiával, Egyiptommal és az Egyesült Arab Emírségekkel (UAE), Japán Kuvaittal -, de ezek többnyire olyan tevékenységekre terjednek ki, mint a szakemberek képzése, tudományos eredmények átadása vagy az infrastruktúra fejlesztése. Ennek ellenére az amerikaiak a jelek szerint attól tartanak, hogy több arab állam (főleg Egyiptom és Szaúdi-Arábia) hosszú távú célja a nukleáris elrettentő potenciál megszerzése - amely egyes értelmezések szerint azzal magyarázható, hogy Irán nukleáris programját az amerikaiak már nem képesek/hajlandóak erőszakkal megakadályozni, és ezzel a fent említett országok is tisztában vannak, így hosszú távra terveznek.

Az amerikaiak ennek természetesen nem örülnek, ugyanakkor az atomenergia-piacról sem szeretnének kiszorulni, ezért egyfajta középutas hozzáállást választottak. Ennek eredménye volt az UAE-vel egy korábbi orosz-amerikai nyilatkozat szellemében tavaly megkötött együttműködési megállapodás, amelynek értelmében az Emírségek amerikai támogatást, technológiát kap az atomprogramjához, amennyiben előre lemond az önálló urándúsítást képességéről (noha azt pl. a NAÜ-tagság nem tiltja), vagyis a szükséges fűtőanyagot a világpiacon szerzi be. Ám ha az Egyesült Államok ennél kedvezőbb feltételeket biztosító szerződést köt bármely más közel-keleti állammal, az Emírségek újratárgyalhatja a megállapodást annak érdekében, hogy szintén megkapja azokat a kedvezményeket.

Röviden tehát egy meglehetősen átlátszó diplomáciai húzásról van szó mindkét fél részéről. Az USA kinyilvánította, hogy támogatja bármely közel-keleti állam nukleáris ambícióit, amennyiben az nem törekszik a teljes fűtőanyagciklus kifejlesztésére (anélkül problematikus lenne saját atomütőerőt létrehozni). Az UAE is demonstrálta a nukleáris proliferáció megakadályozása melletti elkötelezettségét, de egyben gondoskodott róla, hogy az amerikaiakkal folytatandó együttműködés a lehető legkedvezőbb feltételek mellett folyjon, ugyanakkor egyéb opciók is nyitva maradjanak számára. Később meg is kötött egy 40 milliárd dolláros üzletet egy dél-koreai konzorciummal, amely négy, egyenként 1400 MW teljesítményű atomerőművi blokk felépítését vállalta 2020-ra - mivel az Emírségek deklaráltan továbbra sem törekszik az önálló urándúsításra, az amerikaiak nem tiltakoztak.

A döntés nemcsak a dél-koreai nukleáris technológia elsőrangú minőségével magyarázható. Az amerikaiak pl. ilyen együttműködésre csak akkor hajlandóak, ha a másik szerződő fél előre lemond az infrastruktúrát felépítő cég perléséről nukleáris baleset esetén, ill. szigorúan korlátozzák a kiégett fűtőelemek újrafeldolgozását, mivel az is lehetővé tenné a nukleáris fegyverkezést (annak idején ilyen szerződést kötöttek Dél-Koreával is). Márpedig nemcsak a dél-koreaiak, hanem a franciák és az oroszok hozzáállása is rugalmasabb ezen a téren, az előbbiek a szaúdiaknak és Jordániának, az utóbbiak Egyiptomnak és Törökországnak kínáltak előnyös együttműködést.

Az amerikai ajánlatot Jordánia is fontolóra vette ugyan, de azt még előnytelenebbnek találta, mivel az Emírségekkel ellentétben jelentős - kb. 65 ezer tonnára becsült - uránérctartalékokkal rendelkezik, amelyet nemcsak dúsítani kívánnak, de exportálni is. A kőolajban igen szegény, így az alternatív energiaforrások iránt nagy érdeklődést mutató ország a nagyratörő tervek szerint négy atomerőművet kíván létesíteni, 2030-ra pedig már Szíriának és Iraknak fog villamosenergiát exportálni. Első kutatóreaktorát szintén a dél-koreaiak építik.

Amit szabad Jupiternek...

Összességében az amerikai kezdeményezés egyelőre nem bizonyult valami népszerűnek, nyersen megfogalmazva a konkurencia állandóan "alájuk ígér" (ugyanakkor az amerikai piacra is szemet vetett, így tulajdonképpen nem lenne nehéz nyomást gyakorolni rá). Ennek ellenére az Obama-kormány nem volt hajlandó engedményekre, és az Emírségekkel megkötött szerződést követendő példaként állította a többi ország elé. Szilárdnak tűnő álláspontjukkal kapcsolatban azonban kínos kérdéseket vetettek fel az első sajtóhírek a Vietnammal való nukleáris együttműködést előkészítő tárgyalásokról, mivel a készülő megállapodás értelmében az amerikaiak legkellemetlenebb háborús élményeiért felelős ország amerikai nukleáris technológiához, reaktorokhoz, fűtőanyaghoz, tudományos eredményekhez juthat anélkül, hogy le kellene mondania az önálló urándúsítás jogáról.

A közmondásos kettős mérce alkalmazásának eme egyértelmű példáját az amerikai külügyminisztérium kínjában nem tudta mással kommentálni, mint hogy a nukleáris proliferáció Ázsiában nem jelent akkora veszélyt, mint a Közel-Keleten, de azért azt szeretnék, ha mindenki az UAE példáját követné, de aki ezt mégsem teszi, a NAÜ előírásait akkor is be kell tartania [No shit!].  Ez természetesen röhejes érvelés az észak-koreai atomprogram ismeretében - amely Japánt és Dél-Koreát is ilyen képességek kifejlesztésére ösztönzi -, hogy a burmai (pardon: mianmari) katonai diktatúra hasonló ambícióiról szóló beszámolókat ne is említsük.

A magyarázatot tehát máshol kell keresni, és mint mindig, az eseményeket összefüggésükben, saját kontextusukban kell értelmezni. Egyrészt a két hidegháborús ellenség egymásra borulásának nem ez az egyetlen jele a közelmúltból. Július 23-án az ASEAN Regionális Fórumának Hanoiban megrendezett külügyminiszteri és posztminiszteriális konferenciáján Hillary Clinton nemzetközi együttműködésre tett javaslatot a Kína és más délkelet-ázsiai államok közötti területi viták rendezésére és kijelentette, hogy az ASEAN és Kína közös 2002-es deklarációját tiszteletben tartva hajlandó bizalomépítő lépéseket kezdeményezni. Ez kevésbé választékosan megfogalmazva azt jelenti, hogy az Egyesült Államok beleütötte az orrát a Dél-kínai-tenger lakatlan szigetcsoportjainak hovatartozásáról szóló vitákba, amelyeket az itt található, egyelőre feltáratlan kőolaj- és földgázlelőhelyek, ill. az itt áthúzódó forgalmas hajózási útvonalak fontossága élez ki. A Paracel-szigetek már álltak francia, japán és tajvani fennhatóság alatt, később Dél-Vietnamhoz kerültek, majd 1974-ben a kínaiak egy határozott lépéssel megkaparintották azokat, de Vietnam természetesen sosem mondott le róluk. A délebbre fekvő, nem kevésbé hányattatott sorsú Spratly-szigetek néhány v. összes tagjára pedig összesen hat ország tart igényt. A fennhatósága alatti szigetekhez természetesen mindenki körömszakadtáig ragaszkodik, néha egyes országok a terjeszkedéssel is próbálkoznak, ami időnként fegyveres összecsapásokhoz vezet.

A pekingi vezetés az egész tengert afféle kínai tónak, a Paracel-szk. feletti fennhatóságát pedig a tőle megszokott dagályos stílusban "vitathatatlannak" tekinti, és meggyőződése szerint az említett határviták rendezése az érintett országokon kívül nem tartozik senki másra, különösen nem az Egyesült Államokra. Clinton bejelentésére válaszul ezért légi-tengeri hadgyakorlatot tartottak a Dél-kínai-tengeren, erre az amerikaiak a USS George Washington repülőgép-hordozót és a USS John S. McCain rombolót baráti látogatásra és gyakorlatozásra küldték Vietnamba. (A John McCain felmenőiről elnevezett hadihajó baráti látogatásra érkezett Vietnamba. Ízlelgessük ezt a mondatot.) Az amerikai tárgyalások felgyorsításában nyilván szerepet játszott az a megállapodás is, melynek értelmében a szintén alternatív energiára áhítozó Vietnam első könnyűvizes reaktorát az oroszok építik majd fel, egy második felhúzására pedig egy amerikai és egy japán cég is pályázik. (Vietnam egyébként Argentínával, Dél-Koreával, Franciaországgal és Indiával is folytat együttműködést ezen a téren.)

További adalék történetünkhöz, hogy értesülések szerint az amerikai külügy semmilyen formában nem egyeztetett Kínával a Vietnammal megkötendő megállapodásról szóló tárgyalások előtt/során, és még júliusban tiltakoztak két, 340 MW teljesítményű polgári célú atomreaktor Pakisztánba irányuló kínai exportja miatt.

A hírekből könnyen kikövetkeztethető a reálpolitika rögvalósága: az USA diplomáciai gesztust tett Vietnamnak és támogatja regionális szerepének bővítését, hogy felhasználhassa azt (és más délkelet-ázsiai országokat) a kínai hegemonista törekvések feltartóztatására. A kínai pártvezetésnek - már amennyire a hivatalos álláspontját tükrözni hívatott médiumokból ezt ki lehet hámozni - nincs kétsége afelől, hogy ezek az amerikai machinációk ellenük irányulnak, Vietnam pedig úgy kíván javítani saját pozícióin, hogy bevonja az Egyesült Államokat a kelet-ázsiai hatalmi harcokba, így "nemzetköziesítve" a helyi határvitákat.

Kurvák és gengszterek

Végeredményben tehát itt nem is annyira a nukleáris proliferáció, hanem a nagyhatalmak és védencállamaik közötti szövevényes kapcsolatrendszer problémakörével állunk szemben, amely talán még összetettebb, mint amaz, mivel megterhelik azt a mindkét oldalon elterjedt illúziók, amelyek könnyen vezethetnek rossz politikai döntésekhez.

A szerencsétlen sorsú, kis nemzetek gyakran hajlamosak a szajha mentalitásra ("szolgáljuk ki mindenben X nagyhatalmat, hogy Y nagyhatalomtól megvédjen minket"), ugyanakkor - valószínűleg ezt kompenzálandó - rendszerint erkölcsi fölényükről is teljes mértékben meg vannak győződve. Háborús vereség vagy más hasonló megaláztatás után előszeretettel vádolják meg árulással a velük szövetséges (vagy csak a számukra szimpatikusabb) nagyhatalma(ka)t, (lásd pl. a nálunk népszerű szólamokat: "eladtak minket Jaltában", "a Nyugat nem segített '56-ban" stb.). A történelem tanulsága meglátásom szerint inkább az, hogy éppen a kis országokra jellemző az áruló, opportunista, manipulatív politizálás. Másrészt a szó köznapi értelmében "elárulni" csak egy nagyobb, felettünk álló hatalmat lehet - az erős, hegemón államok "árulásáról" beszélni már csak ezért is némileg komolytalan, elvégre ők nem azért léteznek, hogy a kis országokat megvédjék a történelem viharaiban, mint afféle biztonsági őrök.

Persze a nagyhatalmak sem mentesek a hibás elképzelésektől. A hozzájuk húzó kisállamokat könnyen feláldozható gyalogoknak akarják bevetni a világpolitika sakkjátszmáiban, és előszeretettel ártják bele magukat távoli regionális konfliktusokba, polgárháborúkba abban a reményben, hogy a helyi "baráti" országokat, fegyveres mozgalmakat golyófogónak használhatják egy v. több rivális nagyhatalom elleni harcban. Arroganciájukból fakadóan könnyelműen megfeledkeznek arról, hogy az ilyen konfliktusokban többnyire a helyi szereplők manipulálják a külsőket (bőkezű támogatás reményében), nem pedig fordítva, elvégre jobban ismerik a helyi viszonyokat, és maga a konfliktus is számukra bír nagyobb fontossággal.

A kisebb szereplők érdekeinek természetesen nem a hősies mártírszerep meg a végtelen helyettesítő háborúk felelnek meg leginkább, hanem az, ha a rivális nagyhatalmak versengenek az ő támogatásukért, és kölcsönösen "kioltják" egymás regionális ambícióit. Figyelemre méltó a fülöp-szigeteki külügyminiszter példás tisztánlátásról tanúskodó nyilatkozata, mely szerint a már említett határviták kizárólag Kínára és az ASEAN-ra tartoznak, az amerikaiaknak ahhoz semmi köze - elvégre világos, hogy részükről valójában mire megy ki a játék. Vietnam érdeke szintén az Egyesült Államok és Kína közötti hatalmi egyensúly Délkelet-Ázsiában, nem pedig az, hogy az amerikaiak geopolitikai érdekeit kiszolgálva tűzzel-vassal pont ők tartóztassák fel az ősellenség Kínát. Ennek megfelelően óvatosan politizálnak, és egyszerre több vasat tartanak a tűzben. Atomütőerő megszerzésére nem törekszenek (még a délkelet-ázsiai atomfegyvermentes övezetnek is tagjai), sőt hivatalosan urándúsítást sem terveznek, de a későbbiekben azért szeretnének rendelkezni annak az USA által is jóváhagyott lehetőségével. Az üzemanyag nemcsak a majdani atomerőművekbe kell (a tervek szerint 2030-ra összesen 13-at akarnak felépíteni), hanem atomtengeralattjárókba is, amelyeket Vietnam sok más fegyverrel együtt esetleg be kíván majd szerezni a jövőben. Ha ugyanis egy ország több szigetcsoportra is bejelentette a területi igényét, azokat ajánlatos alá is támasztani valamivel. Könnyen lehet tehát, hogy egy szép napon amerikai üzemanyaggal meghajtott (valószínűleg) orosz gyártmányú vietnami atomtengeralattjárók ólálkodnak majd a Dél-kínai-tengeren. A történelem váratlan fordulatai...

Végezetül egy kérdést érdemes még körüljárni: miért keresik a nagyhatalmak a gyümölcsöző kapcsolatot Vietnammal? A válasz viszonylag egyszerű. Az ő szempontjukból egy értékes védencállamnak vannak bizonyos ismérvei:

a) külső támogatással ugyan, de meg tudja védeni magát egy másik nagyhatalom agressziójától

b) szükség esetén képes önállóan katonailag leverni egyik v. másik renitenskedő kisebb szomszédját

c) politikai berendezkedése stabil

d) tetszés szerint dolgoztatható szorgalmas kulik seregét képes a külföldi befektetők rendelkezésére bocsátani

e) jelentős természeti erőforrásokkal bír.

Nos, az utolsó kivételével Vietnam az összes felsorolt képességgel rendelkezik (pl. az USA a legnagyobb külföldi befektető az indokínai országban, és egyben Vietnam legnagyobb exportpiaca is, a kettejük közötti éves külkereskedelem volumene 2009-ben elérte a 15,4 milliárd dollárt). Éles kontrasztot képezett ezzel az egykori Dél-Vietnam, melynek vezetői hazájuk szégyenletes veresége után azzal vádolták meg az amerikai kormányt, hogy magukra hagyta őket a bajban. Arról a kézenfekvő lehetőségről, hogy ez azért következhetett be, mert az általuk létrehozott velejéig korrupt, inkompetens, katonailag meglehetősen nudli diktatúra éppenséggel nem volt ideális szövetséges, természetesen nem ejtenek szót. De említhetném Szaakasvili Grúziáját, amelyről 2008 nyarán kiderült, hogy egyenesen tehertételt jelent a barátai számára, vagy akár kis hazánkat, amely a történészek és a kortársak szinte egybehangzó értékelése szerint eddig mind a Varsói Szerződés, mind a NATO egyik legcsekélyebb képességű, legmegbízhatatlanabb tagállama volt.

Vietnam ezzel szemben óriási áldozatok árán ugyan, de többször bizonyította mindenkinek, hogy szövetségesnek értékes, ellenségnek pedig félelmetes. Szép, de nehéz sors a "regionális középhatalmaké". 

Utószó helyett ajánlom mindenkinek a témával kapcsolatos beszélgetést a kaliforniai KCRW rádióadó To the point c. műsorának egyik régebbi adásában:

 

50 komment


| More

Címkék: kína atom usa jordánia vietnam uae

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr372214641

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

transistor 2010.09.21. 14:46:53

Alapvetően tetszik a cikk, épp azon tűnődtem a vége felé, hogy magasztalom majd, mire belebotlottam a következő mondatba:

"...akár kis hazánkat, amely a történészek és a kortársak szinte egybehangzó értékelése szerint eddig mind a Varsói Szerződés, mind a NATO egyik legcsekélyebb képességű, legmegbízhatatlanabb tagállama volt."

Hogy kicsik és gyengék lettünk, ez nyilvánvaló. De hogy megbízhatatlanok? Ezt fejtsd ki nekem röviden légy szíves. Komolyan érdekelne, miért.

Nem megy el a hozzászólás. Ha Elküldte már 2x, moderáld ki a felesleget kérlek.

ygan111 2010.09.21. 15:07:03

Üdv!
Szerintem az USA-Vietnami barátkozás teljesen természetes. Végülis Vietnam volt az aki "nemrég" háborúzott Kínával és azóta Kína sokkal erősebb lett.Jelenleg teljesen azonosak az érdekeik az amcsikkal...

De az Irán polikitát abszolút nem értem az USA részéről, ideális barát lenne az a nem is olyan szélsőséges Irán... Megtámadni úgysem fogja, de ezzel a kötekedéssel sem hiszem, hogy bármi pozitívat elérne. Ha viszont barátibb viszonyt sikerülne kialakítani vele, akkor nagyobb nyomást tudna kifejteni Pakisztánra és közvetve az afganisztáni helyzetre.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2010.09.21. 15:07:59

@transistor:

A történészek ill. a szovjet tisztek, pártfunkcionáriusok korabeli (azóta nyilvánosságra hozott) véleménye szerint Magyarországé volt a VSZ legfelkészületlenebb, politikailag legmegbízhatatlanabb hadserege (egyébként a legkisebb is). Lásd a tevékenységét '56-ban és '68-ban (a magyar volt az első külföldi kontingens, amelyet Csehszlovákiából kivontak az invázió után, tudtommal fegyelmi problémák miatt). Ami a NATO-t illeti, valószínűleg nem véletlen, hogy történelme során először az 1999-es bővítés tapasztalatai hatására fogalmazott meg elvárásokat a jövőbeni tagjelöltek iránt. Sok ránk a panasz, említhetném a mecseki radar körüli cirkuszt. Ha létezne a NATO-ban kizárás, alighanem mi repülnénk elsőnek.

nullnick 2010.09.21. 15:19:19

NEVETSÉGES:

"ki kell valahogy elégíteni a lakosság várhatóan növekvő áramfogyasztását"

ÉPPEN EZ az érvelés árulja el a szándékaikat:

- mintha a semmire sem jó sivatagaikat nem lehetne telepakolni napelemekkel
- meg hőtárolós naperőművekkel, melyek 24 órában képesek energiát szolgáltatni

en.wikipedia.org/wiki/Solar_thermal_energy#Heat_storage

nullnick 2010.09.21. 15:27:12

@nullnick:

noch dazu:

ilyen hangulatú térségben CSAK atomerőművet építeni olyan, mintha adott allám a saját segge alá telepítene atombombát és egy célkeresztet rajzolna magára -

nyilvánvaló hogy egyiknek sem CSAK energia miatt kell az atoerőmű

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2010.09.21. 15:58:21

@nullnick:

Őszintén szólva nem tudom, hogy Sz.-Arábia, UAE meg a többiek befektettek-e már a napenergiába vagy sem.

nullnick 2010.09.21. 16:11:32

"nukleáris proliferáció Kelet-Ázsiában nem jelent akkora veszélyt, mint a Közel-Keleten, ...

Ez természetesen röhejes érvelés az észak-koreai atomprogram ismeretében - ..."

A K-Ázsiát Dk-Ázsiára pontosítva (ha már Vietnám) egyáltalán nem röhejes érvelés:

Dk-Ázsia valóban nem Közel-/Közép-Kelet. Pl. nem jellemző a vallási fanatizmus - még ürügyként sem.

Az É-Korea - D-Korea - Japán relációban évtizedes (ill. évszázados) múltra visszatekintő, hagyományos feszültségekben Vietnám (Dk-Ázsia) kevéssé érintett bármelyik fél részéről.

Dk-Ázsia nem fog háborúba ugrani sem japán sem semelyik koreai oldalon egy a Japán-tenger térségében kitörő konfliktusban.

Ez egy perzsa-öböli konfliktus esetén a Közel-/Közép-Kelet államairól nem állítható ugyanilyen bizonyossággal.

nullnick 2010.09.21. 16:47:36

@nullnick:

mj.:

az Emirátusok vagy Irán kapcsán a Közel-Kelet kifejezést én pontatlannak érzem

a Közel-Keletet leginkább a Jordán menti államok jelentik, ebbe Irán már egyáltalán nem passzol bele véleményem szerint, bármenynire is szorosak a kapcsolatok

Amanitin3 2010.09.21. 17:00:05

@Rammjaeger83:
"Sok ránk a panasz, említhetném a mecseki radar körüli cirkuszt."

összehasonlításképpen megnézném, ha egy Dél-Franciaországi kisváros melleti domb tetejére akarnék egy olyasféle radart, abból mekkora cirkusz lenne.
Ettől még simán elhiszem, amit írsz, sőt, meglepődnék, ha nem így lenne.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2010.09.21. 18:12:19

@Amanitin3:

Annyira nem ismerem a francia viszonyokat, de remélem, ott az ilyen belpolitikai indíttatású műbalhék, ahol a népet a projekt ellen hergelő aktivisták teljesen agyament érveket hangoztatnak, nem mindennapos dolgok.

De ez egyébként sem kívánságműsor. Ha mindig ilyen balhét lehetne csinálni, sehol a világon nem épülne egy atomerőmű, szénerőmű, szélerőmű, vegyi kombinát, szemétégető, szeméttároló stb., és akkor emberi civilizáció sem létezne.

Másrészt javítson ki valaki, ha tévedek, de a radar felépítése NATO-követelmény, még a pénzt sem mi adjuk. Azért ebben a helyzetben tudni kellene a helyünket.

@nullnick:

Amit te említesz, arra már van egy másik kifejezés:

en.wikipedia.org/wiki/Levant

A Közel-Keletbe az értelmezések 99%-a szerint ha Irán nem is feltétlenül, de a Perzsa-öböl arab államai mindenképpen beletartoznak, itt meg róluk van szó.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2010.09.21. 18:44:08

@nullnick:

Visszanéztem a cikkeket, és kiderült, hogy az eredeti nyilatkozat még röhejesebb, mint gondoltam: nem is Kelet-Ázsia szerepel benne, hanem Ázsia. Szóval nincs sok értelme ezt Dk-Ázsiára szűkíteni.

Ha a Közel-Keletet nézzük, három államról mondják állandóan, hogy atomfegyverre törekszik majd, ha Irán is megszerzi ezt a képességet: Töröko., Sz-Arábia, Egyiptom. Egyikük programja sem tart sehol jelenleg, de a sok bölcs ettől függetlenül szajkózza, hogy mekkora veszélyt jelent ott a proliferáció.

Ázsiában Vietnam amcsi jóváhagyással atomot dúsíthat, Burmának is elvileg van atomprogramja, Malajzia is érdeklődik az USA-val folytatott együttműködés iránt, és ha ezek közül bármelyik atomfegyverhez jut, vagy csak Kína/India növeli saját képességeit, Indonézia és Thaiföld is atomfegyvert akar majd.

Most akkor miért kisebb probléma akár csak Dk-Ázsiában is a proliferáció? Annak a régiónak is megvannak az évszázados feszültségei.

Ez az érvelés a vallási fanatizmus már eléggé fárasztó, a neokon sajtó már ötmilliószor előadta. Az elmúlt 60 évben többször volt atomháborúval fenyegető helyzet (kubai rakétaválság, 1973-as arab-izraeli háború, Able Archer 83 hadgyakorlat), a vallási fanatizmus mindegyikben zéró szerepet játszott.

"Dk-Ázsia nem fog háborúba ugrani sem japán sem semelyik koreai oldalon egy a Japán-tenger térségében kitörő konfliktusban."

Már a Dk-Ázsiára való szűkítés is erőltetett párhuzam volt, ez pedig végképp az. Ilyen forgatókönyvet ugyanis senki nem vizionál, ahogy többoldalú perzsa-öbölbeli háborút sem.

nullnick 2010.09.21. 20:18:01

@Rammjaeger83:

ismerem a fogalmat, de nem kortásr fogalom, nem használják a modern kori viszonyokra, helyette van a közel-kelet/middle east, amibe viszont beleértik az egész arab-félszigetet, pedig a gyakorlatban valójában csak izrael és regionális viszonylatai kapcsán használnak viszont - ez azért így komoly fogalmi zavar.

ez a használat persze bár nem szándékosan/tudatosan, de nem is véletlenül alakult így: a ma közel-keletnek nevezett térségben az egykori levant területének mai államai viszonyrendszerükben alaposan elkülönülnek a közel-kelet éretlmezésbe sorolt többi államtól

nullnick 2010.09.21. 20:43:59

@Rammjaeger83:

hol vívtak több háborút a szu hanyatlása óta?
a "közel-keleten" vagy dk-ázsiában?
(hogy az egyoldalúan mért csapásokról már ne is beszéljünk)

"Ez az érvelés a vallási fanatizmus már eléggé fárasztó"

csak egyszer ártanád bele magad egy vallásról való hosszabb beszélgetésbe egy "közel-keleti" vagy akár csak egy török átlag muszlim hívővel

SchA · http://katpol.blog.hu 2010.09.21. 21:17:26

@nullnick:

"pedig a gyakorlatban valójában csak izrael és regionális viszonylatai kapcsán használnak"

Nem, nem úgy használják. Csak azért mert a magyar médiában felülreprezentált Izrael és a palesztinok a közel-keleti témákban, és mert az átlag troll ízeseket tud rajta zsidózni, de lövése nincsen mondjuk a török/egyiptomi/libanoni belpolról, vagy Irán és az Emirátusok területi vitáiról, nem módosul az eredeti fogalom jelentése.

De jó hobby a következő 10évre - üsd be a google-ba, h "Middle-East", és utána egyenként magyarázd el a kidobott weblapok üzemeltetőinek, hogy miért is baromság az ő definíciójuk.

"csak egyszer ártanád bele magad egy vallásról való hosszabb beszélgetésbe egy "közel-keleti" vagy akár csak egy török átlag muszlim hívővel "

És ha egyszer beleártom magam egy hosszabb beszélgetésbe átlag magyar trollal, akkor feltételezhetem, hogy minden magyar egy s*ggfej?

nullnick 2010.09.21. 21:38:58

@SchA:

nem gondolom, hogy egy keleti országban született és nevelkedett egyetemet végzett nőt seggfejnek vagy akár csak kritikátlannak kellene gondolnom - nekem ilyen muszlim /beszélgető/partnerem akadt

az iszlámnak nem központi eleme sem a szeretet sem az együttérzés (lásd kereszténység és buddhizmus)
van helyette dzsihád, ezt az ideológiai konstrukciót összevegyítve a sivatag forróságában töltött évezredek szülte temperamentummal máris megkapod a vallás képébe bújt fanatizmust

az illető lány maga mondta, mielőtt hazament európából, hogy mennyire zavarja otthon a főleg a ffiakra ellemző hangoskodó, extrovertált, érzelmektől fűtött, indulatos viselkedés

az ilyen beállítódás termékeny talaj az egyetlen szent megkérdőjelezhetetlen igazságok számára

nullnick 2010.09.21. 22:07:52

@SchA:

"Nem, nem úgy használják."

Ha úgy kezdesz egy mondatot az É-Atlanti régióban, hogy "The situation in the Middle East", ha előtte nem volt specifikálva más ország, még a szakmai körökben is először Izrael és "barátai" jut az emberek eszébe.

Az Arab-félszget azon ügyei kapcsán, melyben az egykori levanti térség mai államai nem érintettek, nem nagyon hallani a middle east-et

Az irak-irán háborúnak és a yom kippuri háborúnak hasonló terjedelmű a szócikke az angol wikin

Az előbbi törzsszövegében EGYSZER SEM szerpel a middle east kifejezés, a references között is csak 3szor.

5.g · http://katpol.blog.hu 2010.09.21. 22:29:34

Ahogy elnézem, itt sokan automatikusan egyenlőségjelet tesznek a nukleáris ipari együttműködés és a fegyverkezés közé. De azért próbáljuk meg a helyükön kezelni a fogalmakat, ha kérhetném.

A nukleáris proliferáció kifejezetten az atomfegyverek terjedéséről szól. Ezzel szemben a fentiekben épp az atomenergia polgári célú felhasználásával kapcsolatos együttműködésekről esett szó. Igen, a civil megállapodásokban - vagy inkább azok diplomáciai üzenetében - mindig ott van egyfajta hátsó gondolatként, hogy "mi lenne ha..." de a kettő közti összefüggést ettől még nem kéne túldimenzionálni. Vannak ezeknek (nem utolsó sorban) kemény üzleti vonatkozásai is.

Ami azt illeti, a fennálló (vagyis hát dülöngélő) nk-i nonproliferációs rendszer meg épp a civil és katonai nukleáris tevékenységek elválasztásán alapul. Balhézni az amerikai-indiai megállapodás megkötésekor kellett volna, nem most.

Ez az amerikai-vietnámi megállapodás meg épp azért érdekes, mert két, korábban kb. antagonisztikus ideológiai alapokon álló ellenség pár évtized alatt képessé vált közös érdekeiket felismerve együttműködésre lépni. Amiből nem az a tanulság, hogy Irántól megtagadják azt, ami másnak szabad, hanem az, hogy Iránnal sem az a baj, amit akar, hanem hogy súlyos bizalomhiány áll fenn a felek között.

@nullnick: "csak egyszer ártanád bele magad egy vallásról való hosszabb beszélgetésbe egy "közel-keleti" vagy akár csak egy török átlag muszlim hívővel"

Ember, ne fárassz! Ez kb. olyan, mintha azt mondanád, hogy az amerikai külpolitikát az átlag amerikai hülyesége irányítja és ezért Amerika fenyegetést jelent a világbékére nézve. (Bár, jobban belegondolva...)

Mostanság divatos egyfajta no-brainerként dobálózni ezzel a vallási fanatizmus dologgal. De össze tudnád-e nekem foglalni három mondatban (vagy egy 40 oldalas esszében), hogy a közel-keleti proliferáció miért pont a "vallási fanatizmus" miatt problémásabb más térségeknél?

5.g · http://katpol.blog.hu 2010.09.21. 22:46:46

@Amanitin3: "ha egy Dél-Franciaországi kisváros melleti domb tetejére akarnék egy olyasféle radart, abból mekkora cirkusz lenne"

Bevallom, fogalmam sincs, de talán sejteni enged valamit a tény, hogy velünk ellentétben Franciaországnak (tudtommal) már megvan a maga működő radarrendszere. (Persze javítson ki, aki tájékozottabb ezügyben!)

@nullnick: "az iszlámnak nem központi eleme sem a szeretet sem az együttérzés (lásd kereszténység és buddhizmus)"

Akarsz fogadni, hogy legalább annyi keresztény/buddhista indíttatású agresszív beteg f*szságot szedünk össze neked, ahányat te a muszlimoknál mutatni tudsz? Értelmes gondolatot detto.

"az illető lány maga mondta, mielőtt hazament európából, hogy mennyire zavarja otthon a főleg a ffiakra ellemző hangoskodó, extrovertált, érzelmektől fűtött, indulatos viselkedés"

Ebből max. annyit tudunk meg, hogy a nyugati kultúrdiplomáciának legalább egy lelket sikerült átállítania hozzánk a "sötét oldalról".

"szakmai körökben is először Izrael és "barátai" jut az emberek eszébe"

Wiki: en.wikipedia.org/wiki/Middle_East

CIA World Factbook (na ha ők sem szakmai körök, akkor passz): www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/region/region_mde.html

nullnick 2010.09.21. 23:32:49

@5.g:

Mihelyt rövid összehasonlításban bemutatod, hogy
Marokkótól Pakisztánig,
Szíriától Szomáliáig
olyan szinten érvényesül az emberek esély- és jogegyenleősége, vallás- és szólásszabadsága, mint az É-Atlanti régió államaiban.

nullnick 2010.09.21. 23:39:50

@5.g:

ha nem sikerült volna értelmezned:

épp arról van szó, hogy a fogalom szótári értelme és valódi alkalmazása nem esik egybe, a szótári értelem indokolatlan elemeket is magába foglal

xstranger 2010.09.22. 00:10:59

Javitsatok ki de a zengo korul nincs kisvaros csak harom falu az is a hegy labanal.

Amugy fro nagy nekik idegenlegiojuk meg nuklearis hordozojuk van. Nekunk meg kb egy radar helye, de a franciakkal szemben mi meg azt se tudjuk prezentalni.

bryan 2010.09.22. 03:07:00

@poszt: Tetszett a cikk, bár a kis és nagy államok összevetése szövetségesi minőség szempontjából szerintem hibás. A reálpolitikai megfontolások általában felül szokták írni a hangoztatott rizsát, az állam mérete ebből a szempontból nem nagyon játszik szerepet.
@nullnick: "az iszlámnak nem központi eleme sem a szeretet sem az együttérzés (lásd kereszténység és buddhizmus)"
Az iszlám öt pillére (a hívő öt alapvető kötelessége) közül az egyik a zakat, amely a szegényeknek juttatott támogatást jelenti. Emellett az iszlám segélyszervezetei elég komoly munkát végeznek, sok rászorulót segítenek. (Igen, gyakran vannak hátsó szándékaik is, mint térítés, vagy más műveletek leplezése, de ez már csak így megy.)
Legalább minimálisan utánanézhetnél a vallásnak amit fikázol.
"Marokkótól Pakisztánig,
Szíriától Szomáliáig
olyan szinten érvényesül az emberek esély- és jogegyenleősége, vallás- és szólásszabadsága, mint az É-Atlanti régió államaiban."
lol

SchA · http://katpol.blog.hu 2010.09.22. 06:28:38

@nullnick:

"Az irak-irán háborúnak és a yom kippuri háborúnak hasonló terjedelmű a szócikke az angol wikin"

LOL, wiki szócikkek relatív hossza aztán tudományos érv!

"épp arról van szó, hogy a fogalom szótári értelme és valódi alkalmazása nem esik egybe, a szótári értelem indokolatlan elemeket is magába foglal "

Legfeljebb a te fejedben nem esik egybe a szó földrajzi értelme és használata, mert nem vagy elég tájékozott a térséget illetően. De ez nem von maga után semmit, főleg nem azt, hogy a rajtad kívül álló világ hülye, és rosszul használja a Kk fogalmát.

"olyan szinten érvényesül az emberek esély- és jogegyenleősége, vallás- és szólásszabadsága, mint az É-Atlanti régió államaiban"

Magyarország földrajzilag nem része az Észak-Atlanti régiónak. Ez a blog sem, ezért nálunk sem érvényesül a szólásszabadság. Érted mire célzok?

5.g · http://katpol.blog.hu 2010.09.22. 07:26:32

@xstranger: "Javitsatok ki de a zengo korul nincs kisvaros csak harom falu az is a hegy labanal."

Nincs bizony, csak bazsarózsa.
De nem mintha ezen múlna, hisz közben Bánkút meg Békéscsaba is jól elvan a saját radarjával.

NAR 2010.09.22. 22:24:14

@Rammjaeger83: "magyar volt az első külföldi kontingens, amelyet Csehszlovákiából kivontak az invázió után"

Na de a románok még be se vonultak, ők még megbízhatatlanabbak voltak, nem?

xstranger 2010.09.22. 23:27:29

@Zig Zag: falu, en a Tubesre meg Pecsre gondoltam mint kisvaros, es arra hogy eredetileg a Zengore akartak felhuzni ami a legjobb hely es ez lett politikailag megakadalyozva.

Amugy tokmindegy mi van mellette mert nem okoz semmit.

Decadurabolin 2010.09.23. 00:05:26

furcsa dolog ez, én még ugy tanultam, hogy mi voltunk az utolso csatlos, ha meglessük az utobbi pár száz év történelmét akkor jol láthato, hogy mindig kitartottunk a szövetségesünk mellett, erre mindig rá is fáztunk.

ezért a cikkben kicsit erösnek érzem a ránk tett megjegyzéseket, ráadásul a környékünkön nincs is nagyon potenciális ellenfél, maximum a szerbeket lehetne idesorolni, de ez szerintem nagyon nem aktuális.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2010.09.23. 00:57:51

@NAR:

Románia ténylegesen sosem tett keresztbe a szovjet külpolitikának, és ott magától is stabil volt a kommunista diktatúra, míg nálunk nem, márpedig Moszkvát ez érdekelte. Csak ezért nézték el Ceausescunak azt a f*szkodást, amit különutas külpolitika címén csinált 25 évig. Magyarországon komoly erőket kellett bevetniük '56-ban, hogy a diktatúra szét ne essen, ilyen veszély Romániában '89-ig fel sem merült. 1958-ban Hruscsov felajánlotta, hogy Romániából és Magyarországról kivonja a szovjet csapatokat. Ezt Gheorghiu-Dej elfogadta, Kádár pedig nem, mivel sejtette, hogy a szovjet megszállás nélkül a rendszer léte forogna kockán.

@Decadurabolin:

"furcsa dolog ez, én még ugy tanultam, hogy mi voltunk az utolso csatlos"

Az a szocialista történelemhamisítás tipikus példája. Németo. utolsó csatlósa a 2. vh-ban az usztasa horvát állam volt.

"ha meglessük az utobbi pár száz év történelmét akkor jol láthato, hogy mindig kitartottunk a szövetségesünk mellett, erre mindig rá is fáztunk."

Ez messzire vezető téma lenne, én csak az 1945 utáni korszakra utaltam.

Shikaka 2010.09.23. 09:03:25

@Decadurabolin:
"furcsa dolog ez, én még ugy tanultam, hogy mi voltunk az utolso csatlos, ha meglessük az utobbi pár száz év történelmét akkor jol láthato, hogy mindig kitartottunk a szövetségesünk mellett, erre mindig rá is fáztunk."

A 'kitartunk a szövetséges mellett' nem ugyanaz, mint hogy 'nem sikerült a kiugrási kísérlet'.

proletair · http://lemil.blog.hu 2010.09.23. 15:44:34

Szép terjedelmes poszt lett. Gratula!
Ízlelgettem a McCain romboló és a Vietnam szavakat. Hát tényleg érdekes. Főleg hogy az élő McCain pilótaként jópár mázsa bombát ledobott Vietnamra, hogy aztán ott fogságba essen. Lehet, hogy a McCain romboló odaküldése egy finom gáláns békülékeny gesztus, de lehet, hogy egy (szintén finom) diplomáciai fricska...

CN · http://katpol.blog.hu/ 2010.09.23. 17:13:07

@proletair:

"finom gáláns békülékeny gesztus, de lehet, hogy egy (szintén finom) diplomáciai fricska..."

Nem ez lenne az első alkalom. 2009-ben a USS Lassen látogatott Vietnámba, Hung Ba Le parancsnok vezetésével. A parancsnok ötévesen menekült el Vietnámból egy halászhajón. Lásd bővebben:

abcnews.go.com/International/wireStory?id=9021248

Ez esetben mi a tipped?

CN · http://katpol.blog.hu/ 2010.09.23. 17:27:33

@proletair:

"finom gáláns békülékeny gesztus, de lehet, hogy egy (szintén finom) diplomáciai fricska..."

Nem ez lenne az első alkalom. 2009-ben a USS Lassen látogatott Vietnámba, Hung Ba Le parancsnok vezetésével. A parancsnok ötévesen menekült el Vietnámból egy halászhajón. Lásd bővebben:

abcnews.go.com/International/wireStory?id=9021248

ill.

www.nytimes.com/2009/11/10/world/asia/10vietnam.html?_r=1

Ez esetben mi a tipped? Fricska vagy nem?

mig8 (törölt) 2010.09.23. 18:26:21

Grat a poszthoz. Bár nekem pár helyen kicsit erősen fogalmaz, de ez még belefér.

@Decadurabolin:

Csak halkan jegyzem meg, hogy pont hogy a szerbek nem ellenfelek. Semmi kifogásuk nem volt a kettős állampolgársággal szemben (naná, ők is azt akarnak), sőt, támogatnak bennünket (cserébe azért, hogy mi meg őket támogassuk EU-ügyben). Persze vannak a nacionalistáik, de őket most hagyjuk.

Akkor már a szlovákok ellenségesebbek. De még ők is csak max a politikai színtéren.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2010.09.23. 20:19:24

@xstranger: a talán 150 ezres Pécs mitől kisváros? New Yorkhoz képest? Pécsvárad, no az kisváros.

Egyébként már nagyon várom, hogy végre a helyére keröljön az a harmadik radar - természetesen a Zengőre. Az lesz majd igazán kínos, ha kiderül: ezt már nem finanszírozza a NATO.

Ebben az esetben kéne egy szép hosszú listát készíteni azokról az idióta politikusokról, akik kistílű őnös rövidtávú politika játszmák érdekeinek alávetették a radarügyet. Aztán jöhetne az inkasszó, meg a jelzálog, részletfizetés. Mert ugye azt nem képzelik, hogy az adófizetőkkel fizettetik meg a loose-loose játékukat.

proletair · http://lemil.blog.hu 2010.09.23. 20:21:46

@CN:
Uhh. Ez szerintem egyértelmű fricska. Megkockáztatom: cinikus fricska. De frappáns:)

CN · http://katpol.blog.hu/ 2010.09.23. 21:13:24

@proletair:

Érdekes volt mindenesetre :).

Bocs, a szar linkért, íme:

abcnews.go.com/International/wireStory?id=9021248

És ráadásként még ezt is találtam:

www.youtube.com/watch?v=yDF326-A5H8&feature=related

Sztem meglepően jól volt publikálva a dolog, azt nem tudom miért.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2010.09.24. 00:44:33

@nullnick:

nem kortárs fogalom, nem használják, blabla. Miért nem jársz elől ezektől függetlenül a jó példával? Legalább látnák, hogy művelt ember vagy. Levante az Levante, a K-Kelet meg K-Kelet. Két külön fogalom.

"Az Arab-félszget azon ügyei kapcsán, melyben az egykori levanti térség mai államai nem érintettek, nem nagyon hallani a middle east-et"

Az iraki háborút, a jemeni cirkuszt, az Öböl-menti arab államok fegyverimportját rendszeresen a K-Kelet kontextusában tálalta a nyugati média. "Újabb közel-keleti konfliktus" stb.

"hol vívtak több háborút a szu hanyatlása óta?
a "közel-keleten" vagy dk-ázsiában?"

Ez hogy jön a témához? Mégis mire akarsz kilyukadni? Hogy Dk-Ázsia békés hely a K-Kelethez képest 1991 óta? Burma a végtelen etnikai konfliktusaival, ópium miatti harcaival, Indonézia és a Fülöp-szk. a kismillió felkelő/terrorista/szeparatista szervezetével, Kambodzsa a Vörös Khmer gerilláival, Thaiföld az iszlamista felkeléssel és általános belpolitikai cirkusszal? ROFL!

Monarch (törölt) 2010.09.24. 14:00:26

@nullnick: A napenergia nevetseges dolog, amig az USA sivatagai nincsenek telepakolva veluk.

A sivatagban egyebkent ugyan sok a napsuteses ora, de a homok is sokat amortizal.

Az atomeromu olcsobb, jobb, egyelore.

Monarch (törölt) 2010.09.24. 14:25:33

@nullnick: A haboruk szamat ha nem darab-darab alapon merjuk, hanem mondjuk az aldozatok szamaban, akkor DK-Azsia talan be is elozi a Kozel-Keletet (de legalabbis megkozeliti). Ha azt nezzuk, amikor ezen tersegekben haboru zajlott, valoszinuleg mindket helyen legalabb itt-ott zajlott haboru 1945 ota minden aldott napon.

Monarch (törölt) 2010.09.24. 14:28:04

@Monarch: Ja bocs, a SZU hanyatlasa ota irod. Akkor valszeg a Kozel-Keleten tenyleg sokkal tobb halott lehetett, de csak egy outlyer miatt, amit ugy hivnak, hogy Irak.

FairyFeller 2010.09.26. 15:24:43

Szervusztok!

Többen közületek szakértők, hogyan értékelitek a következő véleményt?

Az alábbi cikk egy itthon üldözött, "szélsőségesnek" titulált amerikai jogszabályok szerint működő hírportálról származik (némileg cenzúrázom a kellemetlenségek elkerülése végett, de visszakereshető az eredeti szöveg):

Atomcsapdába akarják csalni Iránt

"...bizonyos, hogy Mahmúd Ahmadinezsád igazat mond: az Iráni Iszlám Köztársaság jelenleg nem törekszik atomfegyver előállítására. Teherán nukleáris programja békés célokat szolgál.
A dübörgő ****ista propagandagépezet egyelőre ugyanis képtelennek bizonyult bizonyítékokkal előállni a perzsa állam atomfegyverek kifejlesztésére vonatkozó szándékaira vonatkozóan. Mindamellett pedig azért sem lehet hinni nekik, mert Izrael és az USA annyi ********gal traktálta a világ közvéleményét az elmúlt években, hogy a két hatalom hitelessége immár a nullával egyenlő. El tudom azonban képzelni, hogy a ****isták éppenséggel örülnének annak, ha Teherán valóban atomfegyver előállításába kezdene. Ebben az esetben ugyanis feltétlenül csapást mérnének rá, és így sikerülne eltakarítani az útból az izraeli-amerikai világhódítóknak ellenálló egyik erős államot. A napokban bejelentették, hogy az Obama-adminisztráció az elkövetkező néhány évben nem kevesebb, mint 60 milliárd dollár (!) értékben kíván modern fegyvereket (elsősorban harci repülőgépeket és helikoptereket) eladni Szaúd-Arábiának. Mint köztudott, a rijádi rezsim Amerika szoros szövetségese, és nem ápol túlságosan jó viszonyt az Iráni Iszlám Köztársasággal. Amerikai tisztségviselők szerint a példátlan értékű fegyverüzlet „világos jelzés lesz Teherán számára”. Világos jelzés, az Isten szerelmére, de miről? Egy neve elhallgatását kérő amerikai illetékes úgy vélekedett, hogy a Szaúd-Arábiának történő fegyvereladás révén Teherán értésére adják, hogy „hiába tesznek szert atombombára, akkor sem lesznek fölényben szomszédaikkal szemben”. „Meg kell értetni velük, hogy amikor ők azt hiszik, nyertek, valójában vesztettek... karanténba akarjuk zárni Iránt a Közel-Keleten” - jelentette ki az amerikai külügyi tisztségviselő.
Nos, nem kell hozzá sok ész, hogy az ember felfogja: az irániak egyáltalán nem azt a következtetést vonják majd le az amerikai-szaúdi fegyverüzletből, hogy jobb lesz, ha meghódolnak a ***isták előtt. Először is, katonai értelemben Teherán már most is mindenképpen „karanténba van zárva”, tekintve, hogy az International Institute for Strategic Studies becslései szerint a perzsa állam évente csupán 10 milliárd dollárt költ védelmi erejének fenntartására és fejlesztésére. Ennek az összegnek éppen hatszorosa a tervezett amerikai-szaúdi fegyverüzlet értéke, de vegyük ehhez hozzá Szaúd-Arábia, Izrael, az USA, továbbá legalább Nagy-Britannia és Franciaország katonai költségvetését, melyeknek összege sok százmilliárd dollárra rúg, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy az Iránnal szomszédos államok szinte mindegyikében amerikai katonai erő állomásozik. Az alapkérdés tehát a következő: ha Izrael és az USA valóban legfőbb céljának tekinti az iráni atomfegyver kifejlesztésének megakadályozását, akkor vajon okos döntés-e további hatalmas fegyverkészleteket juttatni Irán ellenfeleinek a térségben? Hiszen ha a ****isták a térségbeli csatlós arab államok segítségével tovább fojtogatják Iránt, melyet végül politikai és gazdasági téren is „karanténba zárnak”, nem arra fogják-e ösztönözni a teheráni vezetést, hogy saját védelme érdekében tényleg atomfegyverek kifejlesztésébe fogjon? Gondoljunk csak bele: Iránt a világ messze legerősebb szuperhatalma fojtogatja, amely immár szinte teljes katonai gyűrűbe zárta, a perzsa állam szomszédait folyamatosan fegyverekkel látja el, az országban az iszlamista rendszer megdöntése céljából zavargásokat szít, mindeközben pedig az amerikai és izraeli vezetők évek óta háborúval fenyegetőznek. "Minden lehetséges megoldás nyitva áll Irán vonatkozásában” - ismételgeti az amerikai elnök rendszeresen, a perzsa állam megtámadását sem zárva ki. Nem lenne teljesen érthető, sőt teljesen logikus, ha Irán arra a következtetésre jutna, hogy – mivel ellenségeinek nyomasztó katonai fölényével szemben esélye sincs a sikerre – csakis a nukleáris fegyverek birtoklása révén tudja elrettenteni az agresszorokat?
Hogy a ****isták szándékosan vagy ostobaságból terelgetik-e Iránt az „atomcsapdába”, nem lehet tudni. A jelek azonban arra utalnak, hogy a perzsák okosabbak, mint ellenfeleik: az atomfegyverek birtoklása nem ok a büszkeségre, „az megvetendő és szégyenletes dolog”. „És még szégyenletesebb, hogy használhatják is ezeket a fegyvereket. Ami ha megtörténne, azt nem lehetne a történelem során elkövetett egyetlen egy bűncselekménnyel sem összehasonlítani” - jelentette ki Mahmúd Ahmadinezsád az ENSZ közgyűlésén." (...)

Nos, véleményem szerint felettébb elgondolkodtató lehetőségekre mutat rá ez az írás, méghozzá tárgyilagos módon.

Nemdebár?

Ami pedig a személyes megítélésem a kérdésben, a következő: Irán megtámadása, főként Kínának a perzsák mellett történő beavatkozásával, nyílt vagy háttérben történő fegyveres támogatásával könnyen "második Vietnámmá" válhatna, óriási kockázattal, veszteséggel, világpolitikai, gazdasági vonatkozásban.
Így lehet, hogy az USA nem avatkozna be nyíltan, katonai úton, "cserébe" Kína sem. Maximum az Egyesült Királyság, na persze sok minden elképzelhető. Reménykedem benne, hogy nem lesz háború és bár Izraelnek mégsem kell aláírnia a Nemzetközi Atomsorompó Egyezményt, valamilyen méltányos megoldást találnak a feszültség oldására.

De nem a fentebb vázolt módon...

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2010.09.26. 17:21:43

@FairyFeller:

"Többen közületek szakértők..."

Hűha, itt egyeseket hájjal kenegetnek:)...

Ez a 60 MrD dolláros biznisz a blogbulin és szóba került, és a konszenzus ott is nagyrészt az volt, hogy ez szintén az atomfegyver kifejlesztésére bátorítja Iránt. Én azért felhívnám a figyelmet más lehetséges értelmezésekre is.

Egyrészt emögött kismillió amerikai törekvés lehet, Irán feltartóztatása csak az egyik, és szerintem nem is a legvalószínűbb. Lehet, hogy a szaúdiakat a kőolajexportjuk növelésére akarják rávenni, hogy ezzel lenyomják a kőolaj világpiaci árát. Vagy azt várják tőlük, hogy több támogatást adjanak Pakisztánnak és Karzai rendszerének. Vagy azt, hogy vonják meg a támogatást a táliboktól. Satöbbi, satöbbi.

Ez a sok hardver az egyébként minimális valószínűségű iráni agresszió feltartóztatására nem igazán alkalmas, mert Szaúdi-Arábia mint szövetséges állam katonai szempontból nem valami értékes (az emberanyaguk elég gyatra, hacsak nem alkalmaznak tömegével zsoldosokat). Arra viszont igen, hogy a szaúdiak katonai segítséget nyújtsanak az iráni aknamunka által potenciálisan fenyegetett kisebb környékbeli arab államoknak, pl. Kuvait, Jemen, Katar, Omán. Az USA szempontjából jobb, ha ezt nem saját maguknak kell megcsinálni.

xclusiv 2010.10.04. 01:25:49

@FairyFeller:

"itthon üldözött, "szélsőségesnek" titulált amerikai jogszabályok szerint működő hírportálról származik"

tippelhetek?
de fölösleges is, igazából a "eltakarítani az útból az izraeli-amerikai világhódítóknak ellenálló egyik erős államot" fordulatot Iránra használó, cionistázó cikkeket nehéz komolyan vennem, tárgyilagosnak pedig véletlenül sem nevezném.

Ami miatt hozzászólok az nem az idézet, az túl sok szót nem érdemel, hanem amit Kínáról írtál:

"Irán megtámadása, főként Kínának a perzsák mellett történő beavatkozásával, nyílt vagy háttérben történő fegyveres támogatásával könnyen "második Vietnámmá" válhatna, óriási kockázattal, veszteséggel, világpolitikai, gazdasági vonatkozásban."

Ez kb. elképzelhetetlen.
Nyílt beavatkozás: nézz a térképre, illetve itt a blogon is volt már pár post a kínai hadseregről, olvass utána.

Háttérben még csücskösebb a dolog, a kici szárga embert elég könnyű megismerni, max. pénzzel szállhatnának be.
De ez nem is igazán érdeke ebben nekimenni az amiknak, részben mert nekik is van elég bajuk a saját szeparatistáikkal, másrészt gazdasági összeakaszkodás esetén ők húznák a rövidebbet.

Az pedig, hogy "Izraelnek mégsem kell aláírnia a Nemzetközi Atomsorompó Egyezményt" egy vicc, senkinek nem kell aláírni. Erről lehet siránkozni a kurucon, de ez nem érv Irán témában.

Iránnal nem az a baj, hogy nem írta alá, hanem az, hogy nyíltan úgy tesz (pl. dúsítani akar, titkolózik, látványosan lebukik, stb.), mintha atomfegyvert fejlesztene, miközben hangsúlyozza hogy csak áramot akarnak termelni. Ha én csak áramot akarnék termelni nem így állnék neki.

Még az atomfegyver se lenne baj, mert szerintem az atomfegyver a béke záloga, már ha azok többé-kevésbé értelmes emberek kezében vannak.
Viszont Irán a vallási vezetők miatt nem megbízható, ugyanakkor ott is várható egy rendszerváltás a következő 1-2 évtizedekben, szóval túl nagy esélye van annak, hogy idióták kezébe kerülnének atomfegyverek.
A másik probléma pedig az, hogy ez fegyverkezési versenyt indítana el a térségben, jó eséllyen a szaudiak, a törökök, egyiptomiak szintén rámennének az atomfegyverre, ami további veszélyforrás.

A 60 mrd USD-s téma meg simán jó az amiknak, szerintem 2 percnél többet nem is gondolkodtak Iránon. Nézd meg, elég sok amerikai hardware van a szaudiaknál (Apache, Black Hawk, Eagle), régi vevők. A jelenlegi helyzetben pedig nagyon jól jön nekik a pénz.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2010.10.04. 09:23:53

@xclusiv:

És Izrael, Pakisztán, India, Kína vagy akár Oroszo. atomfegyverei nem kerülhetnek idióták kezébe az elkövetkező évtizedekben? Ott nem várható rendszerváltás?

FairyFeller 2010.10.13. 20:47:11

@xclusiv:

"a "eltakarítani az útból az izraeli-amerikai világhódítóknak ellenálló egyik erős államot" fordulatot Iránra használó, cionistázó cikkeket nehéz komolyan vennem, tárgyilagosnak pedig véletlenül sem nevezném."

Való igaz, én nem vagyok a témában, katonai értelemben szakértő, de mivel fontos ügynek tartom a közel-keleti helyzetet, igyekszem informálódni és ez a bizonyos hírportál szívén viseli Irán problémáit, nyilván Izrael-ellenességének okán. Így viszont sok cikket írnak, olyan tartalmakkal, amelyek másutt nemigen szerepelnek. A múltkor a szentkoronaradio.hu-ról (egy másik radikális jobboldali portálról) ajánlottam a kedves itteni bloggolók figyelmébe az "A perzsa tarsoly" c. cikket, amely Irán haderejéről jelent meg és 3 részben, eléggé részletesen, képekkel, stb.

Az viszont könnyen belátható, hogy elég merész állítások, illetve tények is szerepelnek a szóban forgó, fentebb idézett cikkben. Az, hogy cionistákról beszél, lényegében nem megkérdőjelezendő dolog, hiszen Izrael a cionista állam, a cionizmus pedig létező mozgalom.

És úgy tűnik abban is tényeket közöl, hogy Iránon kívül gyakorlatilag mindenki fegyverkezik a térségben, miközben a perzsák még az orosz S300-as védelmi rendszert sem vehetik át, pedig már évekkel ezelőtt megrendelték.

kitekinto.hu/iszlam/2010/10/11/iran_tovabbra_is_hatekony_legvedelem_nelkul_marad/

www.honvedelem.hu/cikk/22313/izrael-f-35-osokkel-erosit

Idézet: " Izrael 20 darab F-35-ös típusú vadászgép vásárlásáról kötött szerződést az Egyesült Államokkal...A várakozások szerint Izraelnek az F-35-ösökkel jóval korszerűbb katonai gépparkja lesz a közel- és közép-keleti térség többi országénál."

Írod: [Kína katonai beavatkozása Irán mellett] "kb. elképzelhetetlen.
Nyílt beavatkozás: nézz a térképre, illetve itt a blogon is volt már pár post a kínai hadseregről, olvass utána...max. pénzzel szállhatnának be."

Na igen, de mit is ér a pénz fegyver-embargó mellett, ugyebár. Már az is elég volna, ha fegyverekkel támogatná Iránt. Bőven van katonájuk. Kína lehetne az a hatalom, amely visszatartja az USA-t egy Irán elleni támadástól. És akkor nyíltan legalább is egyik sem lépne be egy ilyen háborúba. Remélem nem lesz ilyen helyzet!

"Az pedig, hogy "Izraelnek mégsem kell aláírnia a Nemzetközi Atomsorompó Egyezményt" egy vicc, senkinek nem kell aláírni. Erről lehet siránkozni a kurucon, de ez nem érv Irán témában."

Annyiból tartom érvnek, hogy Obama dimplomáciai úton tervezi rendezni az iráni nukleáris kérdést. Irán pedig arra hivatkozik, hogy ha tárgyalnak, akkor az történjen kölcsönös tisztelet, egyenlő feltételek, jogok mellett, kettős mérce nélkül. Nem sokkal megválasztása után Obama Kairóban mondott beszédet a muszlim világ számára. Nagy reményekkel fogadták azt a mondatát: "Nem tűrök meg atomfegyvert a Közel-keleten"
Izrael viszont nem örült annyira, míg az irániak azt mondták: várják, hogy a szavakat tettekre is váltsa Obama. Tehát Irán ezek után joggal hivatkozhat arra, hogy Izrael is bocsájtsa nemzetközi ellenőrzés alá a nukleáris létesítményeit, ahogy Irán tette, 1968-ban.

"Iránnal nem az a baj, hogy nem írta alá, hanem az, hogy nyíltan úgy tesz (pl. dúsítani akar, titkolózik, látványosan lebukik, stb.), mintha atomfegyvert fejlesztene, miközben hangsúlyozza hogy csak áramot akarnak termelni. Ha én csak áramot akarnék termelni nem így állnék neki."

Én úgy tudom, hogy semmilyen nemzetközi jogszabályt, sem pedig az Atomsorompó-egyezményt nem szegte meg Irán, vagy pedig nem találtak rá bizonyítékot az ott tevékenykedő ellenőrök. Ők csak azt mondták, nem tudják biztosan, nem tudják sem cáfolni, sem megerősíteni azt, hogy Irán törekszik e atombomba előállítására. Az a bizonyos "lebukás" pedig inkább a médiumok ferdítéseinek köszönhetően vált gyanússá. Valahol olvastam, hogy 18 hónappal az üzembe helyezés előtt kell bejelenteni egy ilyen nukleáris létesítmény létét a NAÜ számára. Az a létesítmény, amivel "lebuktak", máig nincs üzemben.

"szerintem az atomfegyver a béke záloga, már ha azok többé-kevésbé értelmes emberek kezében vannak."

Én úgy vélem, hogy túl sok, rengeteg, félelmetes mennyiségű atomfegyver van a Földön, egy tucatnyi állam ellenőrzése alatt. Több, mint tízezer nukleáris robbanófej (Iránnak 2 DB atombombára van elegendő uránja, amelyet maximum 20%-ra dúsítottak, izotópok előállításának célzatával - ugye egy robbanófejhez ennek többszörösére kell dúsítani az uránt), főként orosz, amerikai és nyugati kézben.

Ezen kívül még van kb. 200 DB feltételezett (Izraelt nem beleszámítva), keleti országok ellenőrzése alatt. Ez a Fölt teljes lakosságának a kipusztítására többszörösen elegendő volna. Tehát a cél, hogy minnél kevesebb legyen és lehetőleg valahogyan szavatolva legyen, hogy senki ne vethesse be őket.

bz249 2010.10.13. 21:59:37

@FairyFeller: "Tehát a cél, hogy minnél kevesebb legyen és lehetőleg valahogyan szavatolva legyen, hogy senki ne vethesse be őket. "

Ezzel eppen tokon lovod a nuklearis elrettentes nevu intezmenyt. Annak ugyanis az a logikaja, hogy X es Y hatalomnak is megmarad a "masodik csapas kepessege". Vagyis ha Y totalis nuklearis tamadast indit X ellen, X-nek akkor is boven eleg fegyvere marad, hogy Y-t vegletesen legyengitse egy valaszcsapasban.

Amennyiben viszont keves atomtoltet/eros raketavedelmi rendszer van mar megerheti elinditani egy elso csapast ugyanis az ellennek nem lesz mivel visszalonie (vagy ha lesz is az nagyon keves lenne, es csak kis merteku karokat tudna okozni).

Ha ez a helyzet kolcsonos, akkor pedig egy rendkivul paranoid strategiahoz vezetne, ugyanis egyertelmuen elonybe kerul az aki az elso csapast meri. Vagyis mindenkeppen Nekunk kell azt meginditani es nem Nekik.

Fika kis orszagokra, mint amelyek a Kozel-Keleten vannak, termeszetesen rakenyszerithet valamit a kulvilag nagyhatalmakra azonban nem.

Szoval azert kell a sokezer atomtoltet, hogy ha a 90%-at meg is semmisiti a Gaz Ellenseg, meg akkor is vissza tudjunk vagni. Emiatt persze a Gaz Ellenseg inkabb nem inditja meg a tamadast.

FairyFeller 2010.10.15. 16:08:16

@bz249: Na igen. De az, hogy valakik ilyen fegyverekkel tartják fenyegetettségben lehetséges ellenségeiket, úgy magától értetődő, hogy a másik fél is elkezdi fejleszteni, illetőleg megpróbál nukleáris hatalommá válni.
Véleményem szerint a nukleáris védekezés logikája csak akkor alapozott meg, ha egy ország hadereje egyébként nem elég erős megvédeni a területét, megtámadása esetén.
Irán-Izrael kapcsán is meg lehet állapítani ezeket a pozíciókat. Izrael, lévén bér kis ország, hadereje hivatalosan a 11. legerősebbnek számít (nukleáris fegyvereit is tekintve már a világ 4. legrettegettebb katonai hatalmát jelenti), modern és erős hadsereg. Eddig mindig győzelmet aratott, a Nyugat hathatós támogatása mellett.
Míg Irán hadereje szintén a legerősebbek közé tartozik (18.), viszont atomfegyvere nincs, pedig ugyanúgy fenyegetik, mint Izraelt ha nem jobban. Nagy különbség viszont, hogy Irán valóban védelemre van berendezkedve. Mint tudjuk a modern hadviselés, a katonai agresszió első feltétele a légiuralom biztosítása.
Míg Izrael több száz modern harci repülőgéppel rendelkezik, Iránnak még 100 darab sincsen, közülük jó ha a fele modern, emellett míg Izrael F-35-ket vásárol az USA-tól, Irán ellen fegyver embargó van érvényben és már stratégiai védelmi rendszereket sem vásárolhat (S300).

Fentebb kialakult egy vélemény erre vonatkozóan, mindenki fegyverkezik, az atomhatalom Izrael mellett Szaúd-Arábia is, ezzel pedig éppen az ellenkező megfontolásra késztetik Iránt, hiszen ettől nem fog megerősödni a megtépázott bizalom az USA irányába, sőt! Ezzel nem fog javulni a viszony. Magam is úgy látom, hogy szinte kényszerítik Iránt arra, ha meg akarja védeni magát az izraeli és a koalíciós erők (bár remélem a Nyugat kiamarad egy esetleges nyílt konfliktusból) agressziójával szemben, akkor készítsen atombombát, úgy mint Észak-Korea.
Remélem nem erre fognak haladni a folyamatok.

FairyFeller 2010.10.15. 16:25:27

Felkavarják Iránt?

Az utóbbi hetekben állítólag egy bizonyos STUXNET neveztő számítógépes vírust eresztettek Irán ipari létesítményeinek informatikai hálózatára, nagy károkat okozva ezzel a perzsáknak. Olyat is lehetett olvasni, hogy ennek következtében hónapokat is késhet a busheri atomerőmű üzembe helyezése.

globusz.net/node/4754

A legújabb hírek szerint ezúttal az egyik stratégiai fontosságú fegyverraktáruk robbant fel:

...
"Robbanás- vagy robbantássorozat rázkódtatta meg kedden az iráni Loresztán tartomány székhelye, Horam Abád közelében levő rakétaindító-állomást és környékét...a Forradalmi Gárdának több helyütt is van rakétabázisa Iránban, ám az Ál-Hadíd Brigád a legfontosabbnak számít, vagy, ha a robbantások erejéről érkező hírek igazak, akkor csak számított. A helyenként igen magas Zagrosz-hegység kitűnő rejtekhelyet, sőt, támadhatatlanságot biztosít az ellenséges akciókkal szemben, ezenkívül az ottani topográfiai adottságok lehetővé teszik a távolabbi pontok pontos célbavételét. A Perzsa-öböl menti arab országokból és az Izraelből származó hírek szerint a teheráni hadvezetés az Ál-Hadíd Brigád nevű rakétaindító-állomásáról kívánta célba venni az Irak középső vidékeit még mindig megszállva tartó amerikai hadsereg egységeit és Izrael középső országrészeit...A jelentések szerint az Iráni Forradalmi Gárda rakétaindító-állomásán történt három, röviddel egymás után bekövetkezett hatalmas erejű robbanás eredményeként használhatatlanná váltak a földalatti barlangrendszerekben tárolt, atomtöltetű robbanófejjel is fölszerelhető Seháb-3 típusú rakéták és az állomás teljes fölszerelése. A hivatalos teheráni közlés szerint a robbanássorozatot egy lőszerraktárban keletkezett tűz továbbterjedése idézte elő...a Forradalmi Gárda rakétaindító-állomásán bekövetkezett robbanások egybeestek Mahmúd Áhmádinezsád iráni elnök dél-libanoni látogatásával...Az iráni jelentésekből, s köztük is elsősorban az Ál-Álem nevű, Teheránból arab nyelven sugárzó tévé híradásából megtudtuk, hogy a robbanások következtében tizennyolc forradalmi gárdista életét vesztette, tizennégy pedig megsebesült. Más források azonban ennél jóval több halottról és sebesültről beszélnek. A rakétaindító-állomáson életüket vesztett forradalmi gárdistákat katonai tiszteletadás mellett csütörtökön temették el Teheránban." (...)

bz249 2010.10.15. 22:49:52

@FairyFeller: az atomfegyver elonye: olcso. Hasonlo pusztitasra kepes hagyomanyos fegyverzet nagysagrendekkel dragabb.

Egyebkent a Kozel-Keletnel a Nyugatnak garanciakat kell nyujtania, hogy uvegge olvasztja Irant, ha az eltorli Izrael (bar amekkora meretes pocs mostanaban az a orszag...). Talan ezzel lehet kihuzni a dolog meregfogat. Ugyanis egy szigoruan ketszereplos Iran-Izrael kapcsan kb. ez a helyzet.

Izrael 8.5 milla lakos 20.000 km2
Iran: 75 milla lakos 1.7 milla km2

Vagyis Irant egy ugyanakkora ereju atomtamadast joval kevesbe viselne meg mint Izraelt. Ugyhogy Iran egyertelmuen nyertese lenne egy Izrael elleni atomhaborunak, ha azonos mennyisegu raketat tudnak kiloni. Vagyis egy atomhatalom Iran erdekelt az elso csapasban. Nem mellesleg Izraelnek nincs igazan masodik csapasmeresre alkalmas eszkoze (elvileg a tengeralattjaroik kepesek lehetnek ra, de azert dizel-elektromos tengo es vetocsobol kilott robotrepulogep az inkabb kerdeses).

Azonban atomutoerot csak lassan lehet felepiteni, es Izraelnek mar van, mig Irannak meg nincs vagyis az irani atomutoero kiepitesenek az elejen Izrael meg kepes lehet elpusztitani a teljes irani atomarzenalt... vagyis ok meg ilyenkor jarnak jol egy elso csapassal.

Szoval valami ilyesmi lehet a palacsintaba toltott szar abban a tersegben.