"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Cikkek

  • Történetek a Középső Birodalomból: A kínai vezetők nőügyei I.Üdvözlöm minden olvasónk! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, és most egy rendhagyó résszel jelentkezik a kínai történelemmel foglalkozó sorozatunk.  A koncepció olyan témák kifejtése, amelyek...
  • A megaláztatás évszázada III.Üdvözlöm minden olvasónk! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából.  Az előző rész tartalmából: felkelés tör ki Vucsangban – Li Jüan-hung ezredes lesz a forradalmárok vezetője – az udvar Jüan Si-kajt...
  • KatPol Kávéház XL. - InterbellumKedves hallgatók! Eddigi hagyományainkkal ismét szakítva podcastunk 40. adásában nem hadtörténelemről vagy biztonságpolitikáról, hanem ezek médiaábrázolásáról folyt a beszélgetés. A Krieg der Träume...
  • A megaláztatás évszázada II.Üdvözlöm minden olvasónk!  Enz vagyok a KatPol csapatából, a kínai történelemmel foglalkozó sorozat szerzője. Az 1911-es forradalmi események áttekintése most különösen esedékes annak évfordulója...
  • A megaláztatás évszázada I.Üdvözlöm minden olvasónk! Enz vagyok, a Katpol Blog csapatának viszonylag új tagja. Aki eddig hallgatta a Trumppal és a Távol-Kelettel kapcsolatos podkeszt adásainkat, az már találkozhatott legalább...

Facebook

Címkék

1.vh (4) 2.vh (80) afganisztán (52) ajanlo (49) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (52) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (19) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (11) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (6) franciák (34) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (30) haditengerészet (24) hadsereg a politikában (27) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (35) hollandia (1) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (21) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (5) kémek (6) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (66) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (18) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (50) lengyelek (9) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (37) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (4) németek (46) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (2) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (94) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (50) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (9) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (11) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (1) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (64) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (28) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (15) ulster (2) usa (156) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

Vendégposzt - a 21. század energetikai kihívásai (1.rész)

2010.09.10. 07:00 KatPol Blog

Egyik olvasónk, Jafety nemrég rendelkezésünkre bocsátotta korunk energetikai kihívásaival és az azokhoz fűződő népszerű mítoszokkal foglalkozó értekezését, amit ezúton is köszönünk neki. Előzetes engedélyével ma az első részt közöljük.


Napjaink geopolitikusai előszeretettel beszélnek arról, hogy az energiaforrások biztosítása elsőrendű biztonságpolitikai érdek (lesz) a 21. században, amelyek kitermelésének és szállítási útvonalainak ellenőrzéséért háborúk robbanhatnak ki, sőt egyes elméletek szerint már az USA afganisztáni és iraki háborúja is ebbe a képletbe illeszkedik. Érdemes azonban tételesen megvizsgálni, hogy mely érvek szólnak amellett, ill. az ellen, hogy az energiaellátás megfizethető áron való biztosítása a jövő háborúinak alapja lesz. Emellett hangsúlyosan kitérek az EU és különösen Magyarország ellátásbiztonságát érintő kérdésekre is. Kezdjük máris az örökzöld Oroszország témával…

Számoljunk le az orosz mítosszal

Ha energiabiztonságról van szó, akkor a (gáz)csapból is az orosz függőség és a Nabucco folyik. Komoly viták folynak az „orosz energiafegyver” létéről is, sőt, már a NATO új stratégiai koncepciójának tárgyalásakor is felmerült, hogy a közös védelem terjedjen ki az energetikai infrastruktúra fizikai védelmére is. Kimondva-kimondatlanul teljesen nyilvánvaló, hogy ez Oroszország ellen irányul, és különösen azok érvelnek így, akik az orosz-grúz háború egyik fő motivációját is abban látták, hogy az oroszok demonstrálták képességüket az Oroszországot elkerülő létező és tervezett vezetékek elvágására. Ennek a cikknek nem célja az orosz-grúz háború elemzése, ezért a részletesen kommentet mellőzném, de én nem látom ezt alapvető motiváló tényezőnek, még ha meg is fordult néhány Kreml-stratéga fejében. De létezik-e az orosz energiafegyver? Véleményem szerint nem, ill. bevethető, de kétélű és középtávon a hatása Oroszországra üt vissza. Miért?

Még véletlenül sem akarok oroszbarátság gyanújába keveredni, de az „oroszellenes lobbi” általában elfelejtkezik arról, hogy az orosz exportbevétel 90%-a kőolaj és földgáz, ami egyúttal kiteszi a költségvetés bevételeinek nagyjából 60%-át is. Ehhez még adjuk hozzá azt is, hogy szinte minden olaj- és gázvezeték Európába tart. Nem igényel különösebb logikát belátni, hogy az orosz energiaexport leállítása egy évre Európa felé kétségkívül visszavetné az európai gazdaságot, és extra költségek viselésére kényszerítené az orosz importtól függő országokat (leginkább Kelet-Közép-Európa és a Balkán ugyebár), azonban egyéb forrásokból való beszerzéssel és energiaforrás-váltással a létfontosságú lakossági és ipari szolgáltatások fenntarthatóak lennének. Orosz oldalról viszont kiesne a költségvetés bevételének a fele, ráadásul az egy évi kitermelt mennyiséget valahol tárolni is kellene, hacsak extrém költségekért le nem állítják a kitermelést (a gáz és olajmezőkön nem lehet csak egyszerűen elzárni egy csapot, lásd a Mexikói-öbölbeli fúrótorony katasztrófáját). Az orosz rezsim eleve a szénhidrogén-bevételekre alapozott jóléti kiadásokkal legitimálja magát, tehát eszébe sem jutna veszélyeztetni ezt a bevételt. Mielőtt valaki felvetné, hogy jó-jó, de hát ez csak a gázra igaz, a kőolajat tankereken is lehet máshova exportálni, az azért gondolkozzon el Oroszország földrajzi helyzetén.

Egy Európa elleni blokád (és az értelemszerű viszontblokád), netán NATO-orosz éles konfliktus esetén csak a Jeges-tenger és a Csendes-óceán jöhet szóba tanker-exportra, de a Jeges-tengernek csak Norvégia felé van kijárata, ami ugyancsak a NATO által könnyen ellenőrizhető régió. Vlagyivosztokba viszont képtelenség eljuttatni az exportra szánt olajat nagykapacitású transz-szibériai csővezeték nélkül. A Csendes-óceánon reálisan csak kelet-szibériai és szahalini olaj exportálható. Ergo bármilyen orosz-EU energiakonfliktusban reálisan az oroszok húznák a rövidebbet.

Itt ugye megint felvetődhet, hogy oké, de akkor miért állították le Ukrajnának a szállítást? Hát kérem mindössze azért, mert az ukránok nem fizettek érte (eleget). Aztán meg lopták az Európába menő exportot. Nem túl közismert a téli orosz-ukrán gázellátás menete. Az a helyzet ugyanis, hogy Ukrajnában a fővezetéken kívül nem nagyon van olyan vezeték, amivel az országon belülről nyugatról keletre lehetne gázt szállítani. Ezért pl. a januári szállítás úgy működik, hogy Ukrajna a nyugati részén lévő nagy gáztárolókból kipumpálja a gázt és orosz exportként nyugatra szállítja, míg cserébe az oroszok ellátják Kelet-Ukrajnát gázzal. Vagyis fizikailag nincs olyan lehetőség, hogy Ukrajna a nyugati feltöltött tárolóiból gázt szállítson Kelet-Ukrajnába, miközben az orosz export (ugyanazon a vezetéken) nyugat felé halad.

Tehát az európai szállítás leállása programozva van, ugyanis ha az adott ukrán kormány nem akarja, hogy keleti polgárai megfagyjanak, ill. a Donyec-medence ipara leálljon, akkor le kell, hogy állítsa az orosz gáz tranzitálását a fővezetéken, hiszen ezen kell szállítani a gázt keletre a nyugati tárolókból. Tanulság: ha Oroszország nem szállít gázt Ukrajnának, akkor az európai export az orosz magatartástól függetlenül, csupán az ukrán „életösztönnek” köszönhetően előbb-utóbb leáll. Remélem így érthető, hogy miért nincs szó arról, hogy „Oroszország a gázválsággal Európának üzent” és hasonló okos szólamok… Tehát ha valaki egy orosz-ukrán gázkonfliktusban biztosítani akarja az európai ellátást, annak nem Oroszországra kell nyomást gyakorolnia, hanem az ukrán vezetékrendszer fölötti ellenőrzést átvennie (hogy milyen eszközökkel, arra ne térjünk ki, de nem véletlenül rendelt ki Juscsenko 2009 januárjában katonaságot a vezetékek védelmére). És ez közös orosz-európai érdek…

Na de visszakanyarodva az orosz exporthoz, Európát kétféle tényleges veszély fenyegeti, és mindkettő legalább annyira piaci eredetű, amennyire politikai. Az egyik a diverzifikáció. Ezt a mágikus szót általában az európai/magyar importra szoktuk alkalmazni, de ugyanígy jogos és természetes igény orosz részről az exportdiverzifikáció. Amint lesznek olaj- és gázvezetékek Kína és India felé, ill. komoly olaj és LNG (cseppfolyósított földgáz) tankerkapacitás épül ki, Oroszország az export egyre nagyobb hányadát térítheti el ezek felé az országok felé. Ez természetesen jól jöhet a fenti forgatókönyv, NATO-orosz konfliktus és blokád esetén is, de normál piaci logikával is, hiszen a gyors ütemben fejlődő, az energiaárakat átláthatatlan állami képletekkel meghatározó Kína és India hajlandó lehet magasabb árat fizetni az erőforrásokért, mint a fejlett, de stagnáló Európa. És akkor a világ tankeren elérhető többi részéről (Brazília, Japán, Indonézia) nem is beszéltünk. Aki többet fizet, az viszi az árut, és bizony ebben a tekintetben Európa húzhatja a rövidebbet. Ha már katonapolitikai blogon vagyunk, mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy Afganisztán stabilitása kapcsán az orosz érdek kettős. Egy stabil Afganisztánon át ugyanis Pakisztánba és Indiába lehet vezetékes gázt és olajat szállítani, ugyanakkor ezt megtehetik a közép-ázsiai államok is, orosz felügyelet nélkül. A közép-ázsiai helyzet elemzésére még később részletesen visszatérek, most a másik veszélyt taglalnám.

A második probléma a kitermelésbe való befektetések hiánya. Ez kicsit bonyolultan hangozhat, de a lényeg az, hogy az orosz szénhidrogén-tartalékok egyre nehezebben megközelíthető és kitermelhető földrajzi területen vannak (Jeges-tenger, Szibéria), míg a régóta termelésbe vont és az egész 20. századot kiszolgáló mezők (Kaukázus, Tatárföld, Baskíria) lassan kifogynak, legalábbis termelésük jelentősen csökken. Az új mezőket csak óriási költséggel és nagyon modern technológiával lehet termelésbe vonni/a termelést bővíteni, pedig erre szükség van ahhoz, hogy az orosz exportvolumen legalább szinten maradjon (tehát még csak növekedésről sincs szó). Ráadásul nemcsak a pénz hiányzik, hanem a technológia is, márpedig ahhoz nyugati cégeket kellene bevonni, akik a kiszolgáltatott orosz viszonyok közé nem szívesen visznek pénzt (lásd BP meghurcolása). A jeges-tengeri Stokman mezőt pl. a norvégokkal együttműködve próbálják kitermelni. A pénzhiány önmagában megoldható lenne, csakhogy az oroszok hajlamosak a bevételeket nem a termelésbe visszafektetni, hanem politikai motivációjú, gazdaságosság szempontjából erősen megkérdőjelezhető globális terjeszkedésre költik a pénzt (pl. Gazprom). Illetve jócskán vándorol belőle az oligarchákhoz, bürokratákhoz, és persze az állami költségvetésbe, amiből aztán a rezsim legitimációját erősítő intézkedéseket lehet foganatosítani.

Összességében tehát azzal a helyzettel állunk szemben, hogy a jövőben legjobb esetben és nagy erőfeszítések árán is csak szinten tartott orosz összkitermelés mellett az egész tortából egyre több jut nem-európai országoknak, tehát Európa részesedése csökken. Ha pedig a jövőben Európa és Magyarország kevesebb olajat és gázt kap, pedig a fogyasztása várhatóan nő, akkor ezeket az energiaforrásokat vagy máshonnan kell beszerezni, vagy helyettesíteni kell valamivel. És itt jön be a képbe a megújuló, ill. a nukleáris energia, plusz az energiahatékonyság. A médiában és a közéletben is divatos ködös zöld célok mellett/helyett igenis kemény ellátásbiztonsági érdek fűződik a megújulók elterjesztésében, ugyanis ezeket itthon termelik, és csökkentik a függőséget. A legjobb pedig az, ha az energiát fel sem használjuk, erre valók az energiahatékonysági programok. Mielőtt nagyon eltérnék a tárgytól, összefoglalva annyit kell leszögeznem, hogy nem főként azért kell diverzifikálni a szénhidrogén-beszerzési útvonalakat, mert az oroszok politikai nyomásgyakorlásra használják az exportot, ill. nem azért kell elterjeszteni a megújulókat, mert azzal megmentjük a Földet, hanem „mindössze” azért, mert a rendelkezésre álló orosz energia csökkenni fog, és azt máshonnan kell előteremteni. Zöld energiát pedig itthon is lehet termelni.

Közép-Ázsia, Nagy Játszma, Nabucco

A 90-es években újra előkerült a "Nagy Játszma" koncepciója, miszerint Közép-Ázsia a Szovjetunió összeomlása után újra a nagyhatalmi érdekek ütközőpontja lesz, főként a még nagyrészt érintetlen energiatartalékok miatt. Ez az álláspont abszolút osztható, ha kőolaj- és földgázkitermelésről van szó, akkor ma az USA, az EU, Oroszország, Kína, India, Pakisztán és Törökország is Közép-Ázsiára figyel, Irán pedig részben bele is tartozik a régióba. A kulcsállamnak jelenleg Türkmenisztán tűnik, kvázi az egész ország egy gázmezőn fekszik, tengeri kijárat nélkül, érdekes szomszédokkal és egy még érdekesebb rezsimmel. A türkmén gáz minden országot megmozgat, olyannyira, hogy Kína már meg is építette a gázvezetékét Kazahsztánon át Türkmenisztánig (igen, a tervek szerint átadták 2009 év végén, a Nabuccóról már 2002 óta beszélünk, de még egyetlen markológép sem vágott a földbe).

Az is tudható, hogy az USA is a tálibok kegyeit kereste a 90-es évek végén, hogy a TAPI vezetéket (Türkmenisztán–Afganisztán–Pakisztán–India) amerikai cég építhesse meg az eredetileg elsőként érkező argentin helyett (lásd Ahmad Rashid remek Taliban című könyvét, a FSZEK-ból is kikölcsönözhető). Irán is türkmén gázt vásárol, hogy az otthon kitermeltet exportálni tudja pl. Törökországba. Ez tipikus win-win szituáció ahhoz képest, ha türkmén export menne Törökországba, hiszen a türkmének így nem fizetnek tranzitdíjat, Irán pedig drágábban eladhatja a saját gázát, mint amennyiért a türkmént vásárolja. A Nabucco is akkor lesz valóban életképes, ha türkmén gáz is kerül bele, egyértelmű, hogy önmagában az azeri és iraki gázért senki nem fog odamenni, Irán pedig remek szállító lenne, de hát az atomügyek miatt nem jöhet szóba. És azt se felejtsük el, hogy az iráni kitermelés annyira fejletlen, hogy keményebb teleken önmaga is gázimportra szorul, a benzint pedig külföldről importálja, miután a hozzá való olajat exportálta (no comment). Irán tehát maholnap még nem jön szóba komoly szállítóként, Türkmenisztán adja magát.

Az oroszok persze szerették volna a türkméneket saját zsebükben tartani, hiszen amíg csak rajtuk keresztül tudnak exportálni, addig el kell fogadniuk az orosz átvételi árat/tranzitdíjat. A rendszer működött is, csak az oroszokat annyira elvakította a Nyugat-ellenes retorika, hogy nem vették észre: valódi ellenfelük a közép-ázsiai dominanciában Kína, nem a távoli USA vagy a bénázó, csigalassúságú EU. Nosza, a kínai vezeték már meg is épült, a türkmének most már megkérhetik a gáz árát, és közben még a fent említett iráni export is megindult. Az oroszok felelőtlenül rá is ígértek a türkmén gázra, de a válság keresztülhúzta számításaikat, Európa gázfogyasztása jelentősen csökkent, minden ország minimális mennyiséget vett (a hosszú távú megállapodásokban bizonyos százalékig el lehet térni az előre meghatározott mennyiségtől anélkül, hogy bírságot kellene fizetni). Az oroszok a drága türkmén gázt már áron alul sem tudták eladni, így mit volt mit tenni, egy ügyes technikai megoldással felrobbantották a türkmén-orosz gázvezetéket, hogy a türkmén export ellehetetlenüljön, és ők vis maior-ra hivatkozva mentesüljenek a fizetés alól. Ez azonban végleg aláásta az oroszok megbízhatóságát a türkmének szemében, úgyhogy számunkra is jó hír: aki vezetéket épít Türkmenisztán határáig, az kap gázt, a Türkmenbasi is megmondta (nyugodjék békében). Lassan szépen majd felépül az új Kuvait vagy „Gáz-Svájc” a sivatag közepén…

Az afganisztáni háború kimenetele különösen érdekes lesz türkmén szempontból, ugyanis egy stabil rezsim (akár tálib, akár fél-tálib) újra lehetővé teheti az összeköttetést Pakisztánnal és Indiával. A TAPI vezeték megépítése persze hátrányosan befolyásolná mind Oroszország, mind Kína pozícióit, akárcsak a Nabuccóét. Egyre keményebb lesz a verseny. Ezért nemcsak politikai, hanem gazdasági szempontból is tökéletes Kínának és oroszoknak a mai helyzet, azaz az amerikai-európai csapatok szenvedése, presztízsének erodálódása, és egyúttal a tálibok hatalomátvételének lehetetlensége rövidtávon. Minél tovább tart az afganisztáni háború, annál jobb nekik, ugyanis akár egy nyugatbarát bábállam, akár egy keményen nacionalista-vallási fundamentalista tálib rezsim veszélyeztetné érdekeiket. A háború elsődleges motivációját ugyanakkor nem az energiában látom, hiszen sokkal könnyebb lett volna amerikai részről egy stabil tálib rezsimmel egyezkedve megkezdeni a gazdasági behatolást Közép-Ázsiába, mint háborús káoszt okozva, és ezzel mindenféle szállítást ellehetetlenítve. 2001 előtt ebbe az irányba is mentek az események, csak jött szeptember 11., ill. előtte a washingtoni nő-lobbi, amely mindenáron próbálta akadályozni az amerikai-tálib együttműködést.

A Nabuccónak mindenképp célszerű lenne még azelőtt komoly haladást elérnie, mielőtt a TAPI megvalósulhatna. Addig ugyanis több a lekötetlen türkmén gáz. Ugyanakkor meglehetősen naivnak gondolom azokat az elképzeléseket, miszerint a Nabuccón való szállítás kevésbé lesz problémás, mint az orosz import. Van alsó hangon 3-5 szállító ország (Azerbajdzsán, Irak, Türkmenisztán, esetleg Egyiptom és talán Irán), jó pár tranzitállam (Grúzia, Törökország, és szempontunkból Bulgária, Románia), ráadásul a szállítók sem nem demokratikusabbak, sem értékrendileg nem állnak közelebb a Nyugathoz, mint Oroszország, amely mégis legalább a keresztény kultúrkörbe tartozik.

A Nabucco ugyancsak nem oldja meg nagyságrendileg az orosz importtól való függőséget, ugyanis nagyon sok ország osztozik a kapacitáson, így számítások szerint az éves magyar orosz import 10-20%-át teheti ki maximum a Nabuccón jövő gáz. Ez persze nem lényegtelen mennyiség, de tévesek az olyan médianyilatkozatok, hogy a Nabucco csodát tesz és hipp-hopp vége lesz az orosz importfüggőségnek. Törökország pedig nem feltétlenül lesz kevésbé keményen tárgyaló tranzitország, mint Ukrajna, ez már a tárgyalásokon is látszott. Ettől függetlenül a Nabucco életképes lehet, csak demisztifikálni kellene, ill. sietni vele, mielőtt a türkmének minden gázt másnak adnak el…

Ezzel a cikk első része véget is érne, a második részben következnek a tengeri szállítási útvonalak, a Kína–India–Pakisztán viszonyrendszer energetikai vonatkozásai, megspékelve egy kis Dél-kínai-tengerrel. Köszöntem a figyelmet!

84 komment · 1 trackback


| More

Címkék: usa ukrajna oroszország gáz afganisztán nabucco türkmenisztán vendégposzt

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr762281862

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Energiabiztonság és a Nyugat-Balkán 2010.09.15. 08:30:02

Általánosságok azok a hivatalos EU-s dokumentumok, melyek a formálódó energiabiztonsági együttműködés alapját képezik, 2006-2009 között keletkeztek (pl. Green Paper on Energy Security - 2006) - ezek egy része lehet, hogy már meghaladott. Néhány do...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Flankerr 2010.09.10. 08:39:04

Kiváló írás, az ilyenekért olvasom a blogot, gratulálok!

nick grabowski · http://fpa-mcc.blog.hu 2010.09.10. 10:53:13

Jó cikk, gratulálok. Három kiegészítésem lenne:
- nukleáris energia: a földrajzilag hozzánk/a térséghez legközelebbi nagy urántermelő ország Oroszország;
- a globális felmelegedés egyik legnagyobb haszonélvezője Moszkva; ha folytatódik a trend, az északi mezőket gazdaságosabban tudják kitermelni;
- a Nabucco kapcsán alapból nem egyértelmű, hogy egy kereslet- vagy kínálatorientált projektről van szó: gyakorlatilag sehol nem lehet találni olyan adatot, ami a _minimális_ éves kapacitásról szólna.

bz249 2010.09.10. 11:02:45

@nick grabowski: "- nukleáris energia: a földrajzilag hozzánk/a térséghez legközelebbi nagy urántermelő ország Oroszország;"

Nagyon kicsi helyen elfer am az uran mennyiseg, amire mondjuk Magyarorszagnak szuksege van es relative olcsoba is kerul. Sokkal konnyebb keszletezni belole, mint mondjuk gazbol.

Masreszrol a reprocesszalasi technika is fejlodik. Most eppen nem nagyon van igeny a sokciklusos kiegetesre, de egyaltalan nem lehetetlen tobbszorosen kiegetni egy futoelemet.

Szoval az urannal nagysagrendekkel nehezebb barkit is zsarolni.

nick grabowski · http://fpa-mcc.blog.hu 2010.09.10. 12:49:58

@bz249: kösz; igaz, ezt a részét nem gondoltam végig.

rognork 2010.09.10. 12:56:58

@bz249: nem véletlenül frissítik a témát a németek

Radio Free Aberrania · http://radiofa.blog.hu/ 2010.09.10. 15:13:29

a nabuccoval sok gond van. ami helyből lehetetlenné teszi, az az európai (usa irányában ható) vazallus-mentalitás. teljesen nyílvánvaló, hogy irán nélkül nincs nabucco, mert nélkülük macerásan lesz elég a gáz.
velük együtt viszont lenne (türkmén tranzit, iráni források, el se tudnánk szállítani.)
szintén komoly probléma, hogy a nabucco nem összeurópai projekt, hanem elsősorban a tágan értelmezett közép-európa és balkán érdekeit szolgálja. egyetlen érdemi hatalom németország, akit érinthetne, ők viszont most építik a balti tenger alatt a vezetéket az oroszoktól.
mire tisztán piaci alapon létrejöhet a nabucco, addigra nagyon megváltozik a piac.

irán amúgy hatalmas gázkinccsel rendelkezik, ha oda is jönnek a kínaiak, már pedig jönnek, a kitermelés jelentősen emelkedhet. ha pedig az atomenergiát bekötik a hálózatba, további exportgáz szabadulhat fel. benzin pedig azért nincs, mert a finomító-kapacitás kevés, bár, ha jól emlékszem, a kínaiak három gigantikus finomítót építenek a közeli jövőben nekik.

Radio Free Aberrania · http://radiofa.blog.hu/ 2010.09.10. 15:18:28

@nick grabowski: "nincs" minimális kapacitás. ha meglenne a vezeték, és lenne bele gáz is, azt elég komolyan el lehetne adni. szvsz folyamatosan csúcsközelben (én 30 bcm-es kapacitást tudok, azaz szűk három magyarországnyit, a vezeték nem egy bődületes kapacitásra van tervezve) menne a létesítmény, ha lenne.
amiért viszont nincs, az ugyan az a három dolog, mint ami a háborúhoz is kell. drága megépíteni, sokba kerül a tranzit, tele van politikai kockázattal.

nick grabowski · http://fpa-mcc.blog.hu 2010.09.10. 16:15:45

@Radio Free Aberrania: szerintem bármi is épülne, az gyakorlatilag az Adrián épülő LNG-terminálokkal is versenyezne (nem beszélve a Déli Áramlatról). A probléma szerintem kettős: valószínűleg a EU nem tudja, mekkora keretre lenne igény a fogyasztási oldalon, a másik oldal meg kivár/visszatartja a kitermelési adatokat meg azt, hogy mennyit is adna bele - ők is a legjobb ajánlatra hajtanak.

mig8 (törölt) 2010.09.10. 18:48:45

Ha lehet, írnék neked ezzel kapcsolatban pár dolgot, de inkább privátban. hová írjak?

Monarch (törölt) 2010.09.10. 19:21:03

"az orosz exportbevétel 90%-a kőolaj és földgáz"

Nem, inkabb 60-70%-a. A tobbi nagyresze szinten nyersanyag vagy nyersanyag-szarmazek, de nem koolaj es nem is foldgaz.

www.users.globalnet.co.uk/~chegeo/index2.htm

lac1 2010.09.10. 23:48:07

A nukleáris energiával egy nagy baj van. nincs hozzá megfelelően kiépített hálózat.
Nézzük csak. Egy átlag magyar háztartás beépített villamos teljesítménye legyen mondjuk (nehéz MOST meghatározni, mert sokban van már energiatakarékos megoldás és sokban őskövület energiazabáló megoldás) 10 kW a villamos hőtermelő eszközök nélkül.
Többlakásos épületeknél (de szerintem a családi háznál is alkalmazhatónak kéne lenni) ezt az értéket az Ú.n. egyidejűségi tényezővel kell kiszámítani.
Azonban ez MOST lényegtelen. A villamos energia hálózat ERRE a teljesítményre van méretezve, természetesen elégséges felültervezéssel a csúcsidőre és a bővüléssel. Nem véletlenül forgatják nyaranta a szemüket a mostanság divatossá váló légkondik extra terhelése miatt a tévében az országos Villamosenergia Elosztó Hálózat illetékesei. Pedig csak csak lakásonként (már ahol be van szerelve) plusz 1-1,5 kW-ról beszélünk, plusz az irodák és üzemek.
Na.
Ha gázon alapuló hőtermelést villamos hőtermeléssel akarnánk kiváltani - atomenergia - akkor a hálózatot is ennek megfelelően bővíteni kell. A példa kedvéért: az én cca. 100 m2-es lakásom fűtési energiaigénye 17 kW.
Tehát PLUSZ 170% villamos energia az igényem. Az mindegy, hogy csak télen van ekkora igény, nyaranta nem fogom a drótot visszacserélni!
tehát az országos energiaelosztó hálózatot ennek megfelelően cserélni kell a 400 kV-os hálózattól kezdve, a 20-as elosztókon át az összes transzformátorállomással egyetemben, a te csatlakozó vezetékedet, és hát lakáson belül új hálózatot a villamos kályháig.
Villanyórát is persze.
Hát itt a baj, mert egy új blokkot Paksra vagy kettőt még fel lehet húzni relatíve gyorsan, de az országban az összes "drótot" kicserélni...
Oszlopostól persze, mert az oszlopok csúcshúzása marad a régi, nagyobb keresztmetszetű drótra cserélés nem kivitelezhető!
Hát itt a baj.

Vérnűsző Barom (törölt) 2010.09.10. 23:50:34

@bz249: Hát, ha nem csalódom nagyot, az egyik legnagyobb uránkitermelő ország a térségben speciel pont Magyarország lehetne a mecseki bányákból...
A feldolgozás persze más kérdés.

NAR 2010.09.11. 10:52:30

Azt értem, hogy az oroszoknak már középtávon sem éri meg elzárni a gázcsapot, de mi van a rövidtávval? Ha mondjuk Lengyelország úgy dönt, hogy radarokat meg rakétákat telepíthet a NATO a határaira, erre az oroszok októberben elzárják a csapot, akkor január végére igencsak dideregni fognak a lengyelek, nem?

NAR 2010.09.11. 10:55:51

@lac1: Ez érdekes probléma. Technikailag biztosan megvalósítható, mert a svédeknél nem láttam se gázos fűtőtestet, se gázrezsót, villannyal fűtenek és főznek. Ez nem egyik napról a másikra átállás lesz és a növekedés(?), a villanyautók(?) és a légkondik miatt egyébként is bővíteni kell a kapacitást, nem?

Nebameg 2010.09.11. 11:22:54

Nagyon jó kis írás.

flimo13 2010.09.11. 14:13:53

@bz249: meg nem feltétlen kell urános erőműben gondolkozni:

"Az atomreaktorokban alkalmazzák az urán helyett. Egy tonna tórium ilyen szempontból 200 tonna uránnak, vagy 3,5 millió tonna szénnek felel meg, ráadásul nem marad utána veszélyes hulladék, és a tóriumalapú reaktorokat nem kell nagy nyomású vízzel hűteni, kisebbek és olcsóbbak lehetnek. Az első, tóriummal működő kísérleti reaktorok már működnek Indiában és az USA-ban, de a teljes átállás nagyon drága lenne. Egyes számítások szerint egy tóriumos erőmű felépítése nagyjából hárommilliárd dollárba kerül, viszont ha egyszer elindult, környezetbarát módon és olcsón üzemeltethető nagyon sokáig."

"A Föld tóriumtartalékait különböző kutatások 1,5 és 2 millió tonna közé teszik, a legjelentősebb lelőhelyek Ausztráliában, Indiában, Brazíliában és Törökországban találhatók."

Csak sajnos a greenpeace és tsai áldatlan tevékenysége miatt sok nyugati országban inkább napelembe meg szélkerékbe ölik a pénzt.

flimo13 2010.09.11. 14:28:48

@lac1:

Most alapvetően nem a fűtés kiváltására kell gondolni atomerőműnél, jelentős mennyiségű áramot termelünk földgáztüzelésű* erőművekben, valamint az exportunk is magas.

Még egy paksnyi teljesítmény ezt váltaná ki, minden továbbiról csak egy harmadik Paks megépülése után beszélhetnénk, és máris jönne a negyedik építésének problémája, mert a legoptimistább ütemterv szerint is 2030 környékén lejár a hosszabbított üzemidő.

Nem tudom milyen szinten van a lakásod energiahatékonysága, szigetelés, nyílászárók?

Korábban gondolkoztam elektromos fűtésen, mármint nem magam számára, hanem az atomerőművek azon tulajdonsága miatt, hogy nem lehet rángatni a teljesítményüket, és éjszaka kevesebb áramot használunk.

Akkor lehetne a felesleggel vizet melegíteni, amelyet megfelelően szigetelt tartályokban tárolnánk, azaz mint egy villanyboiler, csak a fűtés is erről menne.

Ez a hálózat terhelési problémáját részben megoldaná, de ha jól szigetelt lakásod van, és tényleg ilyen arányban van a szükséges fűtőmennyiség a kapacitással, akkor ez nem elegendő megoldás. De nem feltétlen kell kiváltani a teljes fűtési szükségletet, annak jelentős csökkentése is komoly fegyvertény lenne.

Ha végül mégis bővíteni kell, akkor is bőven lenne rá idő, mert mire felépülnének az azt kiszolgáló erőművek (és elektromos autók esetleges elterjedsével nem is számoltunk), az 10-15 év. Gondolom időszakos felújításokra, modernizálásra úgy is szükség lenne (smart grid?) előbb-utóbb.

lac1 2010.09.11. 18:01:01

@NAR:
persze, hogy megoldható, csak bazi pénzért, és sokára.
és akkor még mindig csak a házad falánál van a vastagabb drót, hogy képletes legyek.
Vegyél villanykazánt, üzemeld be, és hát a házad elektromos rendszerét is alakíttasd át.
Ja, majdnem elfelejtettem, nem csak a fűtést kell átalakítani, illetve a fűtés miatt elektromos hálózatot, hanem a konyhát is. A gáztűzhely helyett is vegyél villanytűzhelyt, Ez, lakásonként szerintem fél- és egymillió között van.

lac1 2010.09.11. 18:09:58

@flimo13:
Félreértesz.
Vagyis valószínűleg úgy van, ahogy írod, de sajnos minden mindennel összefügg.
és én a gázproblémák miatti esetleges paksi-megoldásról írtam...
Az én kecóm?
Nem panaszkodom. padlófűtésem van, saját ötlet alapján kivitelezett falakkal: két sor B0-as téglafal között egy 5cm-es hungarocell réteggel.
A gázszámlám átalány, 3 gyerek (vagyis öt személy) fűtése, főzése és használati melegvize is gázzal "készül", átalánydíjam 13500 HUF. vagyis évi 160000 sincs összesen.
Ezért nem éri meg nekem modern kazánt venni, vagy még jobb ablakot, mert SOHA nem térül meg az ára. Mert ugye a 13 ezer forint egy része a főzés és a melegvíz, arra nincs hatással az ablakcsere, így a mondjuk havi 9000 forintos fűtési számlán ha mondjuk spórolok 20 %-ot, az 1800 forint, abból mikor jön vissza (nemhogy nyereséget termeljen) a fél milleres kazán és annak a beépítése?
Soha...

the little stormtrooper 2010.09.11. 19:36:28

wow! biztonságpolitika aprópénzre váltva! szuper a poszt, meg a hozzászólások is.

nick grabowski · http://fpa-mcc.blog.hu 2010.09.11. 20:34:00

@Vérnűsző Barom: azzal nem az a gond, hogy a az urántartalmú rétegek töredezettek és emiatt nem gazdaságos a kitermelés?

flimo13 2010.09.13. 07:25:24

@nick grabowski: jó 10-20 éve nem volt gazdaságos, csak azóta nőtt az uránár, ezért kezdtek megint gondolkozni a kitermelésen. Nagy potenciál van benne, mert az urán ára töredéke az atomerőművek költségeinek, két-háromszoros drágulás alig érezhető áremelkedést hozna.

flimo13 2010.09.13. 07:33:32

@lac1: igen, egyénileg nehezen megvalósítható ekkora beruházás, de pl a távhőközpontokban már simán meg lehetne lépni, hogy az éjszaka felmelegített vízzel fűtenek egész nap, ez is igen komoly mennyiségű földgázt váltana ki, és a vezetékek kiépítése is egyszerűbb lenne. Ha épülne még atomerőmű, akkor annak éjszakai áramát akár ingyen is lehetne adni fűtési célra, mert vagy felhasználják, vagy leföldelik, ők ugyan ott vannak. Ez egyben komoly szociális program is lehetne, hogy a távhőt jóárasítják. Ha csak felére is sikerül ezzel csökkenteni a fogyasztást, máris kétszer addig tartanak ki a tározók, és fele annyi valuta megy ki az országból.

Marcon1 2010.09.13. 09:14:15

Naív kérdés, de az ipar által fel/elhasznált gázt lehet csökkenteni áram felhasználásával? Mert eddig csak a lakossági fogyasztásról volt szó.

lac1 2010.09.13. 15:28:29

@flimo13:
De a családi házakban nincs távhő. Ez nagyvárosokban és ott is a lakótelepeken megoldás - részben.
@Marcon1:
Ha a gáz hőtermelésre használódik, akkor elvileg igen.
De a probléma - szerén személyem szerint - hogy a gázzal működő eszközöket át kell cserélni elektromosra. Az sem ócsó'.

flimo13 2010.09.13. 16:03:47

@lac1: Nem is állítottam, hogy lenne távhő :)

A gázos eszközöket meg nem egyik napról a másikra kellene cserélni, folyamatos az amortizáció, a fejlesztések.

molnibalage 2010.09.13. 21:38:56

@nick grabowski:

"- nukleáris energia: a földrajzilag hozzánk/a térséghez legközelebbi nagy urántermelő ország Oroszország;"

Magyarországon is van urán. Ahogy a többi energiahordozó drága lesz, uránt megérné termelni. Az urán terén nem is a nyersanyag a kérdéses, inkább a finomítási lehetőség. Ez is diverzifikált, így nekünk hosszútávon nincs is igazán választásunk. Villamsoenergia termelés terén a gáztól viszonylag lehetne hosszútávon függetelendi. A fűtés az már más tészte. A gáz itthon már olyan, mint drogosnak a heroin.
----------

"- a globális felmelegedés egyik legnagyobb haszonélvezője Moszkva; ha folytatódik a trend, az északi mezőket gazdaságosabban tudják kitermelni;"

Nem egészen. Tényleg könnyebb fúrni és építkezni, de ha felolvad az a föld, ami évezredek óta fagyott, akkor olyan mocsár és fölcsuszamlás lesz ott, hogy távvezetéket építeni max. aranyárban lehet. Amit nyersz a vámon, azt veszted a...

"- a Nabucco kapcsán alapból nem egyértelmű, hogy egy kereslet- vagy kínálatorientált projektről van szó: gyakorlatilag sehol nem lehet találni olyan adatot, ami a _minimális_ éves kapacitásról szólna. "

Most csak fejből mondom ezért lehet, hogy téves az adat. A vezeték csúcskapacitása asszem 14 vagy 16 millió m3/óra. (A cég ahol dolgozom elég komolyan benne van a tervezésben.) Ez évi 8200 üzemórával számolva kb. 115 milliárd m3/év. A magyar csúcsfogyasztás / év az kb. 60-70 milliárd évszaktól függően. (Ez is csak emlék.)

molnibalage 2010.09.13. 21:44:13

@bz249: A tenyésztőreaktorokkal a jelenlegi uránkészletekkel csak néhány millió éves nagyságrenben elég urán van. Még a tengervízből is megéri kivonni.

Az atomenergia sajátossága, hogy az urán árától nagyon kicsit függ az áram ára. Az elmúlt 10 évben 10-szere lett a nyers urán ára. Az atomártam ára 4-5%-kal lett több...

Magyarország éves fűtőelem igénye kb. 110-120 tonna. Az urán sűrűségével számolva ez alig néhány m3 anyag. Egy családi ház területén levő objektumon elfér.

molnibalage 2010.09.13. 21:50:21

@lac1: Teljesen rossz számok és rossz megközelítés.

molnibalage 2010.09.13. 21:54:06

@flimo13: Az utolsó résszel mélyen egyetértek. Amit ma zöldenergiának hívnak egy kibaszott nagy vicc. És én nagyon szomorú vagyok, hogy nekem ilyen szarságokat kell tervezni, mert ebből lehet élni. Csak értelme nem nagyon van.

Radio Free Aberrania · http://radiofa.blog.hu/ 2010.09.14. 11:56:28

@molnibalage: a magyar fogyasztás 10+ (~11-12), semmiféleképpen sem 60-70 :), már ha mrdm3/évben (bcm/y) írtad. a teljes türkmén termelés volt 70 valamelyik évben, pedig ott aztán qva sok van.

én a nabuccora az első ütemben 31 bcm/y-t tudok (az szánalmasan kevés), meg olvastam 60-at későbbre. a 115 már elég korrektnek tűnik, de hogy irán nélkül félig üres lesz, arra nagy pénzt mernék tenni. a 115-öt mikorra tervezi(te)k? :)

meg van itt nyolc milliárd dollár költség, ez csak az első ütem, vagy a fullos kiépítés?

(már ha publikusak ezek...)

molnibalage 2010.09.14. 12:19:49

@Radio Free Aberrania: Na, megvan, hogy mit kevertem össze, pontosabban mire emlékeztem rosszul. A 60-70 az millió m3/nap a téli hideg időszakban.

nick grabowski · http://fpa-mcc.blog.hu 2010.09.14. 21:44:54

@molnibalage: középiskolás földrajzóra emlékei jutottak eszembe a gazdaságosság és a mecseki uránbánya kapcsán, az meg már jó régen volt. Igazad, igazatok van abban, hogy amennyiben az egyéb energiahordozók ára radikálisan nő, a geológiai viszonyok ellenére is gazdaságossá válhat a kitermelés.

Nabucco: ez a garantált minimális beleadott mennyiség vagy az, amit el is tudnak adni?

Radio Free Aberrania · http://radiofa.blog.hu/ 2010.09.14. 22:26:06

@nick grabowski: a kanadai olajpalából valami 30-40 dolláros olajár fölött lehet nyereséggel olajat kinyerni. ezért hosszú évtizedekig nem történt semmi. mostanában meg nagy a mozgolódás. szóval a mecsekre is kellene egy új kalkuláció. ráadásul az urán nem lesz olcsóbb, az olaj meg mehet le is, fel is.

lac1 2010.09.14. 23:06:13

@molnibalage:
Várom a bővebb magyarázatot.

molnibalage 2010.09.14. 23:56:55

@Radio Free Aberrania: Az olaj sem egy idő után. A mostani olajár mellett is világbajnok az urán ősrégi 2. gen reaktorokkal...

molnibalage 2010.09.15. 00:00:26

@lac1: Teljesen elrugaszkodott teljesítményeket írsz.

Ma egy átlag háztartásban, ha minden nagyfogyasztót, bekapcsolsz - hűtő, frigó, mikró, TV, egy számítógép, mosogató, hajszárító, porszívó - akkor lehetne elvben 4-4,5 kW tája esetleg, de ez elég hipotetikus eset...

Egy 80-100 nm-es ház fűtési igénye -10 fokos kinti hőmérséklet esetén 3-4 kW táján van.

Villamos fűtést senki nem akar egyelőre nagy léptékben érhető okokból. Egyelőre a gáz ---> vilannyról kellene leszokni. Sajnos rohadtul nem ez van. Sorra épülnek a gázturbina és gázkazán blokkok itthon, és nem kis méretekben...

flimo13 2010.09.15. 12:08:32

@molnibalage: amit én felvetettem mennyire lenne megvalósítható, nevezetesen, hogy két-háromszorosára növelt atomerőművi kapacitás mellett éjszakai árammal melegített vízzel oldanánk meg a fűtést?

lac1 2010.09.15. 21:59:19

@molnibalage:
Ja, csak a teljesítményadatokkal van a bajod.
Akkor nagy baj nincs.
A hajszárítóm 1800 Wattos, a grillezős mikróm 1600, a mosógép asszem 2800, a szárító azt nem tudom, de nem kevés, a mosogatókép, a gép, amin most verem ezt csak a videókártya 140Watt, ha maxon nyomom L4D-t, porszívó, mixer, plazma, stb.
De hogy ne legyek egyedül a véleményemmel, egypár link:
www.ezermester.hu/articles/article.php?getarticle=315
10kW családi ház

www.adoctus.hu/villanyszereles.html
ugyancsak 10 Kw

Műszaki leírás ingatlanberuházónál:
www.region.hu/index.php?inf=projects&projectid=34&hasznaltuj=1&ui_haz=f
10 kW

Lakótelepnél ez nyilvánvalóan valamennyivel kevesebb, de ott jellemzően távhő van, (mert ugye arról beszéltem én, hogy a meglévő villamos fogyasztás mellé egy újonnan kialakított vill. fűtés mennyivel jelentene több villamos energia igényt) ezért ott a fűtés "korszerűsítés" más alapokon nyugszik.
A vidéki nagymamádnál, ahol még Sokol rádió van meg keverőtárcsás mosógép ott elképzelhetőnek tartom a lényegesen kisebb beépített villamosenergia igényt.
De hogy ne áruljak zsákbamacskát, hosszú-hosszú évekig dolgoztam a helyi áramszolgáltatónál mint (részben persze) szabálytalan villamos energia jegyzőkönyvező.
8% sarcért. Amelyik befolyt...

lac1 2010.09.15. 22:16:47

@lac1:
..folyt.
Egy tervezés alatt álló - tehát új - építésű háznál 0,1 kW-ot számolnak négyzetméterenként, tehát 100 m2-es lakásnál 10kW, de szerintem manapság nagyokat építenek.
Kihangsúlyozom: ez új lakás, a régieknek, ahol a hőszigetelés nem megfelelő, ott csak több lehet.
baubid.hu/baubid/portal/iodisp?nev=futesimegoldasok

molnibalage 2010.09.16. 10:58:13

@lac1: Igen érdekes berendezéseid vannak. Nálunk a mikró kb. 750 wattot tud. A mosógép jó, ha 1kW-ot. 1800 wattos hajszárító? WOW! Asszem ideje megnézni a mienket otthon...

(Gázzal fűtünk.)

deuscreator 2010.09.16. 11:37:55

Pakssal lesz még gond hamarosan: A reaktorblokkokat kell majd cserélni, mert még az ott használt fémek is elfáradnak egy idő után. Ilyen fémet 2-3 cég gyárt a világon és több éves várólista van. Én úgy tudom, 1-2 év és kicsúszunk az időből, azaz le kell majd állítani Paksot hosszabb-rövidebb időre, mire újraindítható lesz az új elemekkel. Na akkor mi lesz?

Tilikov (törölt) 2010.09.16. 11:41:45

@deuscreator: "Na akkor mi lesz?"

Láttad a Mad Max-et? Na az!

flimo13 2010.09.16. 14:38:40

@deuscreator: valahonnét úgy rémlik, hogy magát a reaktorkamrát nem fogják cserélni, csak újraedzik, vagy valami hasonló.

molnibalage 2010.09.16. 15:10:16

@deuscreator: A legelső paksi blokk is még vagy 15-18 évig mehet. Fejből nem tudom. Menj fel az erőmű honlapjára.

Ma több, mint 100 blokkot építenek. Nem is a gyártó kapacitás a szűkös iknább a kivitelezői és tervezői ahhoz, hogy erőművet építs.

lac1 2010.09.16. 19:50:24

@molnibalage:
Kár, hogy a "grillezős" jelzőt nem olvastad.
Amúgy részben tévedtem, mert a két üzemmód összes teljesítménye ennyi, de ha éppen forró levegősöm lenne:
www.arukereso.hu/mikrohullamu-suto-c3179/lg/mc-8289-p43039136/termek-leiras.html#description
"Forró levegő (Hot Air) teljesítmény: 2.050 W "

Hajszárító:
www.argep.hu/product_1118195.html
2000W

molnibalage 2010.09.16. 22:21:34

@lac1: Megnézem. A mi hajszáírtónk 1 kW-os. Ja, még NSZK-ban (!) gyárott Braun masina. Nem mai gyerek. :)

De, olvastam a grillezős jelzőt. Nem vagyok vak.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2010.09.16. 22:34:29

@molnibalage:

Csak hogy f*szkodjak: azt az országot ma is úgy hívják:).

Strex 2010.09.17. 11:23:14

Hát bannyeg, nagyon akartam rajta fogást keresni, de nemigen találtam.
99%-ban egyetértek azzal amit írsz, kurvajól összeszedted szóval el van találva az egyszer biztos!

Két apró megjegyzésem lenne csupán.

1. Az ukrán-orosz gázcsetepaté legfőbb oka valószínűsíthetően tényleg az ukrán nem-fizetés volt. Említés szintjén azonban én hozzátettem
volna sajtó által túldimenzionált, de attól függetlenül létező orosz erő-politikai ráhatást, valamint a közvélemény által kevésbé ismert
orosz-ukrán oligarchikus szálakat is.

2. A magyar energiaellátásban az atomenergia és a zöldenergia részesedési hányadának növelése technikai akadályokba ütközik. Pakssal az a baj, mint általában az atomerőművekkel, hogy zsinórterméket (azaz napi 24 órában, vagy bizonyos napszakokban) fajlagosan baromi olcsón
tudnak előállítani. A lakossági ellátás mellett azonban az ipari fogyasztók nagy része is igényli a flexibilitást, avagy a "full supply"-t. Ez azt jelenti, hogy annyi áramot és akkor használok fel amikor nekem úgy tetszik. Ezt egy atomerőmű nem tudja lekezelni. Ezért adják el egyébként a franciák kurvaolcsón az éjszakai áramot a svájciaknak, mert nem tudnak mit kezdeni az atomerőművekben este termelt villamosenergiával.
A zöldenergián belül a különöböző ágazatokkal különböző problémák vannak.
A szélenergia nem biztosít egyenletes ellátást (sajnos nincs óceánunk, hogy off-shore szélerőműveket telepíthessünk mint a németek vagy az angolok), rendkívül instabillá teszi a rendszert. Jelenleg 410 MW-ra írtak ki tendert (OFF: maga tender is megérne egy külön postot), a MAVIR számításai szerint jelentősebb strukturális változások és a rendszer stabilitásának veszélyeztetése nélkül maximum 1 GW beépített
szélkapacitásig lehet elmenni. Ennél többre már nem elég az ún. "üzemzavari tartalék". A jelenlegi tender és az összes szélerőmű teljes névleges kapacitása 740 MW lenne, de ezek 25-30%-nál többen nem nagyon szoktak pörögni. Összehasonlításképpen a teljes magyar beépített kapacitás 9,2 GW körül van.
A vízenergia Bős-Nagymaros óta kb. tabutéma Magyarországon, pedig egyébként szerintem a legjobb fajta megújuló mindenféle szempontból.
A napenergia ipari vagy erőművi hasznosítása a napos órák viszonylag alacsony száma és a panelek továbbra is csillagászati árai miatt nem
opció.
A biomassza nagyüzemi hasznosításának megintcsak technikai korlátai vannak. Mivel a mindenféle gazoknak a fűtőértéke töredéke a
hagyományos fűtőanyagokénak (pl. szén) ezért horribilis-indokolatlan mennyiségű biomasszát kellene ahhoz folyamatosan beszállítani, hogy
egy tisztességes erőmű összejöjjön. Javarészt ezen technikai korlátok miatt nem épülnek normális méretű csak biomasszával üzemelő erőművek, hanem csak törpeerőművecskék, amelyekkel viszont ipari fogyasztókat
nem, maximum egy kis falucskát lehet ellátni. De erre sem képesek önmagukban, mert a már említett full suply biztosításához nem tudnak
elegendő flexibilitást nyújtani és ezt az ún. "kiegyenlítő piacról" kellene a MAVIR-tól megvásárolni, ami egyrészt kurvadrága, másrészt
valahol attól függetlenül még "elő kell állítani". Az összes magyar kapacitás kb. 1/3-a szabályozható rugalmasan.
A geotermikus villamosenergiatermelés sajnos a magyar földrajzi adottságok miatt baromi drága lenne. Magyarán fűteni elég meleg a víz, viszont az áramtermeléshez olyan mélyre kellene fúrni és olyan technológiákat alkalmazni, amelyek csillagászati termelési költségeket eredményeznének.

Sajnos a gázüzemű erőműveket egyelőre nem lehet kihagyni a számításból, mert szinte egyedül ők tudják biztosítani azt a flexibilitást amely egy nemzetgazdaság energiaellátása szempontjából elengedhetetlen. Persze lehetne az importra is hagyatkozni, de azt hiszem nem kelle ecsetelnem azt hogy mekkora nemzetbiztonsági kockázatot jelentene az, hogy ha a magyar villamosenergia rendszer stabilitását a szlovák, román, szerb vagy
ukrán hálózatokról próbálnánk meg biztosítani. És akkor a lakossági gázfüggőség európai szinten kiemelkedő arányáról még nem is beszéltem.

lac1 2010.09.17. 14:08:05

@molnibalage:
Tehát akkor megegyezhetünk, hogy hogy a családi házban a 10 kW beépített teljesítmény az könnyen elérhető?

F_Jikov 2010.09.17. 14:22:13

@nick grabowski: Oroszország világviszonylatban nem a legjelentősebb urántermelő, a kanadai termelésnek pl. csak kb. a harmadát állítja elő, Kazahsztán pedig kétszer annyit termel, ráadásul az orosz termelés fokozatosan csökken. Ezen kívül, az urán, illetve a fűtőelemek könnyen szállíthatók, a földrajzi elhelyezkedésnek nincs túl nagy jelentősége.

A jelenlegi uránfelhasználás mellett egyébként a ma ismert készletek kb. 60-70 év alatt kimerülnek. Mint lehetséges helyettesítő hadasóanyag, egyre inkább a tórium kerül előtérbe.

Radio Free Aberrania · http://radiofa.blog.hu/ 2010.09.17. 17:43:35

@lac1: teoretikusan össze lehet hozni, de valljuk meg, ritka az, amikor minden lámpa csutkán, folyamatosan csúcson megy a mikró, a villanytűzhely (+sütő), valaki folyamatosan hajatszárít, tv, hifi, számítógépek, etc. ez egy 168 órás hétből nincs egy óra, sőt szvsz még kevesebb. ráadásul még azonos napszakban is más az egyes háztartások ritmusa, tehát a rendszerben nem pontszerű a csúcs, hanem intervallum, legalábbis az elképzeléseim szerint.

Radio Free Aberrania · http://radiofa.blog.hu/ 2010.09.17. 17:46:02

@F_Jikov: a kazah (kazak) uránt az oroszok processzálják nagyrészt. ráadásul most akarják a termelést bővíteni, amihez megint csak oroszországban bővítik a processzáló kapacitást.
szóval a kazak termelést (nagy részét) nyugodtan add az oroszhoz.

lac1 2010.09.17. 23:29:57

@Radio Free Aberrania:
Ez így van.
Ezért találták ki az

egyidejűségi tényezőt,

amire fentebb már hivatkoztam is.
;-)

molnibalage 2010.09.19. 23:47:14

@Rammjaeger83: Bazz, tényleg. :)

@lac1:Igen és nem. Elvben igen. Én még ilyen háztartást nem láttam, pedig jártam egy párban. Messze nem ez az átlag. Ergo botorság ennyivel számolni és erre méretezni.

molnibalage 2010.09.19. 23:49:42

@F_Jikov: Az, hogy az urán mennyi időre elég, y és z jelentések elég nagy szórással adják meg. Olyat is látam, ahol a jelenleg ismert készletekkel + némi extrapolációval a 2. gen blokkokkal jött ki 200 év táján vagy több is.

A 60-70 éves becslést mindenképpen falsnak vélem és értelmetlen is, mert a 2. genercáiós blokkok ideje le fog járni. Ha nem, akkor nem lesz áram, mert hosszútávon ma a Földön jelenleg az uránból van annyi, hogy alaperőműként évezredes vagy évmilliós nagyságrenben elketyegjenek. A fúziós erőműműről senki sem bizonyította be, hogy műszakilag megvalósítható azt meg végképp nem, hogy gazadaságosan is mehet, ha egyszer talán lesz...

drazsé 2010.09.20. 10:58:41

@molnibalage:

őő, legjobb tudomásom szerint egy raklap helyen működik jelenleg is fúziós reaktor, a probléma a mondat második részével van, márhogy gazdaságosan.. mert egyelőre még kísérletiek és energiatermelésre nem alkalmasak.. de hát ami késik az a vonat

molnibalage 2010.09.20. 14:06:39

@drazsé: Nem, nem működnek. A folyamat fenntartásához szükséges energiát sem termelik meg és nem is stabilak. Azok a "rektorok" nettó fogyasztók, kb. 55-60%-át adják vissza annak, amit beléjük raknak.

lac1 2010.09.25. 16:23:07

@molnibalage:
Nemá'...
Hiszen írtam is példákat, hogy egy nagyobbfajta mosógép (ahol sok gyerek van, sokat kell mosni, pl. nálam három), hőlégbefúvós mikró és egy énfajta hajszárító együttes használata már elkerüli a 6 kW-ot.
De a lényegen nem változtat: a energia elosztó rendszerek kapacitása a teljesítőképességük határa felé mozognak, a maradék biztonsági mennyiség az 20% (UCPTE).
Ez a 20% nem alkalmas arra - és most jön az első h.sz.-om megint - hogy az esetleges energiahordózó váltást (gázfűtésről elektromosra) egy újabb energiatermelő blokk, akármilyen is legyen az, építésével megoldjanak.
Kész, passz.

lac1 2010.09.25. 16:24:28

...ja, és a 20% az csak egy előírás, de ismerve a magyar állapotokat, nem csodálkoznék, ha ez a valóságban más lenne.
De ez csak egy gondolat a részemről.

lac1 2010.09.25. 16:30:02

@molnibalage:
Bocsi, még egy: tettem linket, hogy bizony ezzel számolnak, még ha a nagymaminál nincs is ekkora beépítve, és személy szerint nagyon remélem, hogy a elosztóhálózat építésekor nem úgy gondolkodnak mint te, hogy a tervező nem tartja elképzelhetőnek, hogy a lakásokban csak keverőtárcsás mosógép van meg Siesta tűzhely.
Ugyanis a tervezési hiányosságok miatti energiakimaradás kurva nagy asztal csapkodást és kurvaanyázást vonnak maguk után... mert ha egy fa rádől a vezetékre, az is a áramszolgáltató karbantartási munkáját kérdőjelezi meg, de a keresztmetszet elégtelensége már a fentieket eredményezi.
:-)

Tilikov (törölt) 2010.09.26. 09:53:39

@molnibalage: "mert hosszútávon ma a Földön jelenleg az uránból van annyi, hogy alaperőműként évezredes vagy évmilliós nagyságrenben elketyegjenek."

Ez így nem feltétlenül igaz. Mivel az urán nagyon stabil, tényleg az egyik leggyakoribb elem a földön. De úgy tudom, hogy ez nagyon egyenletesen oszlik el a földkéregben és a gazdaságosan kitermelhető magas koncentrációjú források (pl. uránszurokérc) már jóval ritkábbak. Ha jól emlékszem azt olvastam valahol, hogy ebből is 100-200 évig lehet majd olcsó áramot előállítani.

Viszont a tóriumos erőművekről esett már szó itt? Van egy elég szenzációs index-cikk róluk. Kíváncsi lennék egy szakértő véleményére ezekről.
index.hu/tudomany/2010/09/01/obama_egy_tollvonassal_megoldhatna_a_vilag_energiaproblemait/

molnibalage 2010.09.27. 09:24:19

@Tilikov: A tengervízből is ki lehet vonni az uránt és márr a 2. gen rektoroknál is elég hamar eljöhet az a határ, hogy ez megéri. Technikailag megvalósítható. A '80-as években megcsinálták a japók. :)

Tilikov (törölt) 2010.09.27. 12:23:49

@molnibalage: Hát erről a tengervizes megoldásról még nem hallottam, de kétkedve fogadom. Tengervízben néhány ezredszázalék lehet az arány, egy tonna uránhoz elképesztő mennyiségű vizet kéne feldolgozni. Az, hogy technológiailag megvalósítható még nem jelent semmit. Az aranycsinálás is megvalósítható, de közel sem bombaüzlet.

Olyan lehet ez is, mint a tenyészreaktorok. Baromi jól hangzik: áramot termel és közben több üzemanyagot termel, mint amennyit fogyaszt. Tényleg baromi jól hangzik, a laikusnak. De az energia-cézároknak mégsem hangzik olyan jól, különben már százszámra húznák az ilyen reaktorokat.

Ez a tóriumos reaktor is baromi jól hangzik. Van hozzá üzemanyag dögivel és még csak sugárzó hulladékot sem termel. Vajon miért nem cuppant rá mégsem az energiaipar?

molnibalage 2010.09.28. 12:00:27

@Tilikov: Mivel az hasadóanyagokból kinyerhető energia eszméletlen magas, ezért megéri egy bizonyos olajárszint felett. Ha meg nincs más CSAK ez, akkor gigantikus méretben kell ami alapvetően olcsósít mindent.

Miért is nem termel hulladékot a tóriumos reaktor?

Tilikov (törölt) 2010.09.29. 00:59:52

@molnibalage: A dilettáns index-cikk írta, hogy abban nincs radioaktív hulladék. Azóta utánanéztem egy komolyabbnak tűnő oldalon, ott meg azt írták, hogy a tórium csak segédanyag, de az is uránnal megy. Ha tudsz egy jó összefoglalót a tóriumos témáról, nyugodtan linkeld be.

De szerintem a jó öreg olajat se kell még leírni. Ezek a kimerülésről szóló kalkulációk általában csak a könnyen kitermelhető bombaüzlet-olajat veszik számításba. De hatalmas készletek vannak még a nem tiszta forrásokból (pl. olajpala), amiből 1 hordónyi befektetéssel 3-4 hordónyi termelhető ki, nem pedig 10-12 hordónyi. Ez is jó üzlet, még ha nem is bombajó. És a megújuló bioolajból, az újrafelhasznált ételojajból és egyéb helyekről is fenn lehet tartani egy bizonyos olajszintet még hosszú időn keresztül.

molnibalage 2010.09.29. 09:10:33

@Tilikov: A pesszimisták nagyon sok mindent nem vesznek számításba...

Még nagyon sokáig olaj és szénalapú világ lesz ez, csak a támogató dolgok jönnek majd előre. Részben előrelátás miatt - ha nem tolják el - ami csak dotáció útján lehetséges.

Monarch (törölt) 2010.09.29. 10:14:54

@Tilikov: Az olajpala gazdaságos kitermelhetősége egy kérdés, és nem pusztán technológiai kérdés. A kátrányhomok kitermelése máris egy hordó befektetéssel hoz két hordót, ami már nem akkora nagy üzlet. Van még a mélytengeri olaj, amivel kapcsolatban a költségek és a kockázatok is magosak, lásd Deepwater Horizon.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2010.09.29. 12:40:19

Kérdeznék. Hátha vki tudja a választ. Van nekünk egy Adria kőolaj vezetékünk. Soha sem hallani róla. Mi az hogy egyoldalú orosz függőség? Azon olajat bizonyosan lehetne szállítani. Nem kizárt földgázt is lehetne (2. vh. előtt Zalából felváltva olajat és gázt szállítottak egy darab termék-vezetéken).

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2010.09.29. 12:50:04

@rdos:

Az Adriát tudtommal a közel-keleti olaj importjára tervezték még a Kádár-rendszerben, csak sajnos az araboknak kemény valutában kellene fizetni piaci árt, úgyhogy itt borult a koncepció.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2010.09.29. 13:14:42

@Rammjaeger83: Eszerint az oroszoknak puha valutában fizetünk nem piaci árt?

S3th 2010.09.29. 14:04:19

Ha már energiaprobléma és hadsereg találkozik, ezt mindenképp érdemes elolvasni:
www.peakoil.net/files/JOE2010.pdf

Az atomenergiával az is a baj, hogy az aktuális urántermelés még a fogyasztást sem fedezi, a különbséget leszerelt atomfegyverekből származó uránnal pótolják. A kitermelés növelhető ugyan, de nem jelentősen, olyan mértékben semmiképpen, hogy a többi energiahordozó kiváltása szóba jöhessen. Nem is beszélve arról, mennyibe kerülne felhúzni ezt a kapacitást, illetve mivel járna ez egyéb biztonságpolitikai szempontokból.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2010.09.29. 15:49:44

@rdos:

nyilván nem, de tudtommal kb. 1983/84-ig vettük nyomott áron a SZU-tól a kőolajat, az arab olajért meg nem tudtunk volna fizetni a valutahiány miatt, ezért volt az Adrián többnyire rendszertelen a szállítás.

molnibalage 2010.09.30. 09:41:24

@rdos: Elvileg kétirányú szállítás is lehetséges rajta Mivel arab olajat nem importálnk ezért tudtommal tranzit vezetékként van használva és orosz kőolaj ment rajta. Ha még megy...

David Bowman 2010.10.03. 21:04:41

"A rezsim legitimációját javító intézkedés" minden állam fő feladata. Nevezetesen polgárai jólétének biztosítása. Erről nem pozitívan írni botorság.

David Bowman 2010.10.03. 21:22:13

@lac1: Nincs itt baj, csak már el kellett volna kezdeni. Az autókat ki is hagytad.

David Bowman 2010.10.03. 21:29:07

@flimo13: Általában 1etértek. A világ gondjainak a feléről a grínpísz tehet. A baj az, hogy nincs tóriumos reaktor. Teller papa úgy 50 éve javasolta, hogy legyen, de nem lett. Ennek főleg üzleti okai vannak.

David Bowman 2010.10.03. 21:32:00

@flimo13: Nem vizet melegítesz, hanem samotot. 1 jó villanykályha 1t.

Panther_V · http://kigondoltam.blog.hu 2010.10.07. 23:43:56

@Panther_V:

De.

,,Kelemen Béla elmondta, az Adria kőolaj-vezeték teljes mértékben ki tudná váltani az Oroszország felől érkező kőolaj-mennyiséget. A Mol pár évvel ezelőtt már elindította az Adria-vezetéket akkor, amikor orosz belső viták miatt kevesebb olaj jött Ukrajna felől. A vezeték akkor mintegy fél évig üzemelt. "

gazdasagiradio.hu/cikk/45548/

F_Jikov 2010.11.14. 20:04:33

@Radio Free Aberrania: Miért is adjuk a kazah urántermelést az oroszhoz? Mivelhogy a kazah uránbánbányákban és a feldolgozóüzemekben legingkább japán, kanadai és francia érdekeltségek vannak. A feldolgozás pedig Kazahsztánban történik.

nopánick (törölt) 2011.03.23. 17:11:36

@lac1:

A 100 m2-es és 17 kW-os igényű lakásban nem vezetéket kell bővíteni!

Hanem hőszigeteléssel, levinni az energia igényét normálisra... mondjuk 5-6 kW-ra...