"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Cikkek

  • Amikor minden hiábavaló„Gyanútlanul és akaratlanul, csalimadárként magamra húztam kettőt a konvoj négy kísérőhajója közül...Megint olyan makacsul üldöztek, hogy a legkevésbé én magam hittem volna, hogy le tudjuk őket...
  • Festung BudapestHosszú kihagyás után ismét egy irodalmi újdonságot ajánlunk az olvasóközönség figyelmébe. A mai napon kerül ki a nyomdából a bolgár hadtörténész, Kamen Nevenkin A Budapest Erőd. A magyar főváros...
  • KatPol Kávéház XLVI. - Grafit a tetőnKedves hallgatók! A korábban tett ígéretünknek és a meghirdetett szavazás eredményének megfelelően a Csernobil az a sorozat, mellyel az aktuális adásban foglalkozunk. Az adás letölthető innen, a...
  • A megaláztatás évszázada XII.Üdvözlöm minden kedves olvasónk! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, és az ígéretemnek megfelelően máris újabb résszel folytatódik a modern kínai történelemmel foglalkozó sorozatunk. Az eddigiekhez...
  • KatPol Kávéház XLV. - Lánctalpas találkozóKedves hallgatók! Hagyományainkhoz híven podcastunk 45. adásában ismét élménybeszámolóval jelentkezünk, ezúttal a Militracks idei rendezvényéről ill. az overlooni hadimúzeumról: Listen to "KatPol...

Facebook

Címkék

1.vh (5) 2.vh (84) afganisztán (52) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (53) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (19) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (11) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (6) franciák (34) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (30) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (36) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (35) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (22) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (5) kémek (6) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (78) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (18) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (51) lengyelek (9) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (38) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (4) németek (49) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (2) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (94) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (55) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (13) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (1) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (67) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (28) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (15) ulster (2) usa (156) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

A COIN anatómiája - 3. rész

2010.07.15. 09:00 SchA

„You have the watches, but we have the time.”
tálib mondás


Februárban indítottam el egy rövid cikksorozatot, melynek célja  a COIN (Counterinsurgency - a wiki szócikkével azért számos tekintetben nem értek egyet) fogalmi alapjainak tömör ismertetése volt.  Míg az első két rész (1. rész, 2. rész) elsősorban a felkelésekre fókuszált, addig a 3. és 4. rész már magával a COIN-nal foglalkozik. Lássunk tehát neki.

Definíció

"Counterinsurgency (COIN) is the blend of comprehensive civilian and military
efforts designed to simultaneously contain insurgency and address its root causes."

COIN FM 3-24

„In counterinsurgency, military forces are, in a sense, an enabling system for civil administration; their role is to afford sufficient protection and stability to allow the government to work safely with its population, for economic revival, political reconciliation and external non-government assistance to be effective.”

US COIN Guide

Annak tisztázása érdekében, hogy mit is jelent maga a COIN fogalma, meg kell említeni, hogy ezt a szót nem véletlenül nem fordították le magyarra, legalább is helyesen. A COIN végső soron egy felkelés leverése érdekében tett katonai, politikai, gazdasági, propaganda, és egyéb intézkedések összessége. A médiában gyakran szereplő "felkelésellenes hadviselés" (counterinsurgency warfare) csak a COIN egyik szegmensére vonatkozik. Ráadásul nem is feltétlenül a legdominánsabb részére - Galula képlete szerint a COIN 80% civil erőfeszítés és csak 20% katonai, mint ahogy maga  a felkelés is elsősorban politikai és nem katonai cselekmény. Szokták még tévesen egyfajta békefenntartó műveletnek is tekinteni, azonban a békefenntartás és a COIN két teljesen különböző dolog - míg az elsőnél létezik legalább egy formális tűzszüneti megegyezés a harcoló felek között, és a békefenntartók egy passzív, semleges szerepet töltenek be, addig a COIN egy proaktív tevékenység, ami a felkelés felszámolására irányul, és mindenképpen része a fegyveres harc is.

(forrás: COIN FM 3-24)

Az úgynevezett "államépítés" (state building) és a COIN viszonya már némileg bonyolultabb. Az ideális állam stabil, korrupciómentes, kezében tartja az erőszak monopóliumát és hatékonyan kezeli a felmerülő problémákat. Emiatt az ideális államban valószínűleg nem is lesznek felkelések, illetve ahol viszont vannak, az jó okkal nem egy ideális állam. A COIN célja az állam hatalmának stabilizálása, és a belpolitikai céljaikat erőszakosan megvalósítani kívánó felkelők leverése. Ha a politikai vezetés gyenge, korrupt, illegitim, vagy egész egyszerűen nem is létezik (mert egy külső invázió a "demokratizálás" jegyében felszámolta az egészet), az olyan problémákat teremt, ami általában kívül esik a COIN erők hatáskörén.

Afganisztán egy kiváló példa - a Hamid Karzai vezette afgán állam egész egyszerűen nem működik, átszövi a korrupció, képtelen ellenőrzése alatt tartani az országot, és érvényesíteni az akaratát. Ha elképzelünk egy hipotetikus esetet, ahol az utolsó tálibot is megölték/átállított az országban, és a nép többsége szimpatizál Karzaival, akkor is borítékolható, hogy 3-5 éven belül a maihoz hasonló állapotok fognak eluralkodni. Utalva a sorozat első részére, a felkelés, mint jelenség valamilyen szinten mindig az állam gyengeségéből fakad, és amíg ezt nem orvosolják, addig a COIN csak szélmalomharc. Az államgépezet radikális reformjára, illetve a politikai vezetés leváltására azonban csak magának a politikai vezetésnek van lehetősége, ami viszont borítékolhatóan ragaszkodni fog a hatalmához - és ezzel kapcsolatban a COIN tevékenységet irányító parancsnokok keveset tehetnek.

/A Rolling Stone magazinban megjelent interjú, ami McChrystal tábornok állásába került, is érdekesen fogalmaz : a COIN-t "ellentmondásos katonai stratégiának" nevezi, aminek a célja nem csak az ellenség elpusztítása, hanem "egy másik nemzet kormányának újjáépítése a nulláról". A COIN ezzel szemben tágabb fogalom, mint egy katonai stratégia, és az államépítés, főleg az alapoktól, csak a legrosszabb esetekben kapcsolódik hozzá./

A COIN kapcsán gyakran előkerülő kifejezés az úgynevezett "Hearts and Minds", egy tömör jól hangzó szlogen, ami a lakosság megnyerését takarja a COIN erők által képviselt ideológiának/ügynek/kormánynak. Sajnos tömörsége miatt gyakran félreértik, és nem csak az újságírók. Először is a COIN politikai harc, ezért nem elég, ha a lakosság szimpátiája a járőröző katonák felé irányul. Pozítív dolog, de a végső cél a lakosság kormány iránti politikai elköteleződése, vagy legalább is a felkelők képviselte politikai vonaltól való elfordulás kell, hogy legyen. Másodszor ha a COIN-t elsősorban külföldi erők végzik, akkor szép dolog, ha kedveli őket a lakosság, mert biztosítják számukra a békét és a közszolgáltatásokat, de ezzel együtt azt is demonstrálják, hogy a HN (Host Nation) kormány minderre képtelen. Ez utóbbi viszont elkényelmesedhet, és elhanyagolhatja a feladatait, mondván a külföldiek úgy is jobban csinálják, és még egy fillérbe sem kerül. Vietnámban ez végül keményen visszaütött.

Ezzel kapcsolatban már egy 1990-ben kiadott amerikai katonai kézikönyv (FM 100-20 - Katonai Műveletek Alacsony Intenzitású Konfliktusokban) is így fogalmazott:

"A konfliktus terheinek viselése a [HN] kormánynál kell, hogy maradjon. Másképpen a konfliktus "amerikanizálódna", lerombolva annak az entitásnak a legitimitását, amelyet segíteni igyekszünk."

Érdekes, hogy míg az amerikai szakirodalom, még a 2006-os COIN FM 3-24 előtt íródottak is, a minimális közvetlen beavatkozást és a háttérben maradást hirdeti, addig a jelenleg zajló két fő COIN műveletre (Irak és Afganisztán) ezek az elvek egyáltalán nem alkalmazhatóak. George W. Bush és neokon csapata olyan háborúkba vitte bele az Egyesült Államokat, melyek joggal nevezhetőek a COIN állatorvosi lovainak. Más kérdés, hogy például Kolumbiában sokkal körültekintőbben járnak el, támogatva Alvaro Uribe FARC elleni küzdelmét, de ahhoz a történethez az ifjabb Bushnak már kevesebb köze volt.

A Hearts & Minds mellett a COIN másik gyakori varázsigéje a "Unity of Effort", melynek lényege, hogy minden, COIN-ban részt vevő szereplőnek, legyenek civilek vagy katonák, hazaiak vagy külföldiek, a legalsó szintektől a főparancsnokokig és a politikai vezetőkig törekedni kell arra, hogy egy egységes stratégiát valósítsanak meg, és az egyes szereplők ne a saját fejük után menjenek,  külön-külön COIN-t végezve minden egyes régióban. Ezen felül fontos, hogy minden szereplőnek szinkronban legyenek a tettei szavakkal. Ha a hivatalos propaganda azt hirdeti, hogy egy területen már normalizálódott a helyzet, akkor a hadsereg ne kezdjen ott nagyszabású search & destroy műveletbe. Ha a COIN felső vezetése folyamatosan hangsúlyozza, hogy milyen fontos a kulturális érzékenység, akkor az egyszeri kiskatonák ne kezdjék el kereszténységre téríteni lakosságot, vagy puszta tudatlanságból megzavarni a helyi ünnepeket. /Galula egyébként amellett érvel, hogy a COIN legfelső irányítása civil kézben kell, hogy legyen./ Minél többen vesznek részt a COIN-ban, annál nehezebb ezt összehozni, Afganisztán - természetesen egyéb tényezők mellett - ezért is annyira problémás eset.

Ebben rejlik a COIN egyik fő nehézsége vagy ellentmondása - katonai téren a sikeres COIN-hoz elsősorban nagy számú, könnyűfegyverzetű gyalogság szükséges. (Erről bővebben a köv. cikkben.) Viszont a gyakorlatban nem lehet elvárni, hogy minden egyes katona megértse az adott helyzetben követett - ráadásul időnként változó - stratégia lényegét, és folyamatosan "COIN-tudatosan" viselkedjen. Ez gyakran jóval magasabb szinteken sem megy az embereknek. A probléma nem csak akkor áll fenn, ha elsősorban külföldi katonák végzik a COIN-t, az "őslakos" katonák is viselkedhetnek arrogáns, nemtörődöm módon. Az amerikai hadsereg ugyan rendszeresen tart COIN-oktatást a katonáinak, de mire a számos szinten keresztül eljut az üzenet a közlegényekhez, sokat torzulhat. Én személy szerint Edward Lansdale tábornok Fülöp-szigeteken követett gyakorlatát tartom jó példának - ő kommunista mintára politikai tiszteket rendelt minden egyes szakaszhoz, akik azután ügyeltek arra, hogy a katonák "politikailag megfelelő módon" viselkedjenek (ugyanakkor a tisztán katonai kérdésekbe már nem nagyon volt beleszólásuk).

A COIN során a propaganda és a hadműveletek viszonya  fordított a konvencionális hadviseléshez képest. Az utóbbi esetében a propaganda támogatja a katonai műveleteket, segít pozitív képet kialakítani a hadseregről, illetve "elmaszatolni" az esetleges baklövéseket (pl. egy nagyobb járulékos veszteséget okozó akció esetében), de a háborút a hadsereg nyeri meg. A COIN-nál prioritás megcserélődik, és a népi támogatás megnyeréséért folytatott politikai propagandát támogatják a katonai műveletek. A politika a konvencionális háborúkban a háttérből irányít, miután kijelölte a célokat a hadseregnek. A COIN esetében a politika nem csak azt dönti el, hogy ki ellen viselnek háborút, és hogy mekkora erőket lehet bevetni, hanem a háború megvívásának aktív, szerves része lesz. Minden egyes katonai művelet tervezésekor, legyen az egy egész régióra kiterjedő, átfogó offenzíva, vagy egy házkutatás a felkelők feltételezett búvóhelyén, különleges figyelmet kell fordítani az akciók politikai következményeire is.

 „Gyorsabbnak lenni az ellenség döntéshozási ciklusánál (az ún. OODA [Observe, Orient, Decide, Act] kör) irreleváns a COIN során, mivel az egy alacsony intenzitású konfliktus. Ami számít, az az, hogy ki tud gyorsabb lenni a másik "tanulási ciklusánál": kinek van a legjobban tanuló szervezete, ami rövid idő alatt képes változtatni a stratégiáján, a szervezeti felépítésén és a taktikáján a friss tapasztalatai alapján."

Havoll

A győzelem kérdése a COIN műveletek során mindig is egy kritikus kérdés volt. A közvélemény hozzá van szokva, hogy a háborúknak van egy kezdő és egy befejező dátumuk, az egyik nap még dúl a háború, a következőben pedig Mission Accomplished, kitör a béke, és ilyen logika alapján követelik a COIN lezárását is. A konfliktus kezdetéhez hasonlóan - amit mindig a felkelők kezdeményeznek - a befejezésnek sincs egy egyértelmű dátuma. Az élet fokozatosan vált át békéből háborúba, és vissza, és legfeljebb utólag lehet egy-egy szimbolikus eseményhez kötni a konfliktus kirobbanását, illetve lezárását. A COIN győzelem ezért sosem a felkelők 100%-os felszámolása, csupán olyan szintre marginalizálása, amikor többé már nem jelentenek veszélyt a kormányra. Terrorszervezetként még tovább élhet a mozgalom, jóval azután, hogy a felkelés kifulladt. Ez még nem akkora probléma, ha a kormány és a felkelők maguk között "játsszák le" a konfliktust, de ha harmadik fél nyújt segítséget a kormánynak, az ő csapatainak kivonását nehéz előre tervezni, vagy valós sikert jelentő feltételekhez kötni.

A COIN paradoxonjai

A COIN logikája számos tekintetben különbözik a konvencionális háborúk logikájától. Ez a különbség látszólagos ellentmondásokat eredményez, melyek megértése azonban fontos a COIN lényegének megértéséhez, ezért a COIN FM 3-24-ből idéznék néhányat belőlük:

  • "Néha minél jobban véded a saját erőidet, annál kevésbé vagy biztonságban" - A COIN erőknek elsősorban nem a saját maguk biztonságára kell gondolni. Védeniük kell a lakosságot és agresszív járőrözéssel zavarni a felkelők tevékenységét. Ha elszeparálják magukat a lakosságtól és bezárkóznak a jól védett helyőrségekbe azzal elidegenítik magukat ("lám ők biztonságban vannak, az egyszerű nép meg ki van szolgáltatva a felkelőknek") és hasznos információktól is megfoszthatják a hírszerzést.
     
  • "Néha minél több erőt alkalmazol, annál kevesebb hatást érsz el" - A felkelők gyakori módszere az eltúlzott erőalkalmazás kiprovokálása, mert ezzel támogatókat szereznek bel- és külföldön, és elidegenítik a lakosságot a COIN erőktől.
     
  • "Néha minél sikeresebb a COIN, annál kevesebb erőt lehet alkalmazni és annál több kockázatot kell vállalni" - Ha a felkelőket sikeresen visszaszorítják, akkor a COIN erőknek is kisebb mértékben kell a katonai eszközökre támaszkodniuk, hogy a civilekben megerősítsék a normalizáció érzését. A marginalizált felkelők politikai szervezete viszont még feltehetőleg működik, és szórványos terrortámadásokra is képesek, és a felszámolásuk utolsó fázisában ez akár megnövekedett kockázatot is jelenthet a COIN erők számára.
     
  • "Néha semmit sem csinálni a legjobb reakció" - Lásd kettővel ezelőtti pont.
     
  • "Néha a legjobb fegyver a COIN erők számára, ha nem lőnek" - A COIN elsősorban nem a harcról szól, ezért a katonákat fel kell készíteni, hogy idejük nagy részében egyáltalán nem katonai feladatokat látnak el.
    (Ez alatt szvsz azt is lehet érteni, hogy a konvencionális konfliktusokhoz képest sokkal fontosabb a felkelők foglyul ejtése, mint a megsemmisítése. Egy fegyveresekkel teli ház kiiktatására lehet, hogy a JDAM a leggyorsabb és legkockázatmentesebb megoldás, de ha élve kerülnek kézre, olyan információkat is szolgáltathatnak más felkelőkről, támadási tervekről, fegyverlerakatokról, ami miatt megéri bevállalni némi kockázatot.)
     
  • "Ha a HN valamit tűrhetően csinál, általában jobb, mint ha mi csinálnánk ugyanazt kiválóan" - Ha a COIN-t másodlagos erők végzik (lásd a cikk második fele), akkor is szem előtt kell tartaniuk, hogy az elsődleges cél a HN kormány iránti támogatás visszaszerzése, hadseregének, közigazgatásának megerősítése és nem aa saját maguk "népszerűsítése". Hosszútávon visszaüt, ha a nép azt látja, hogy saját kormánya helyett a külföldiek csinálnak mindent, mert a másodlagos erők nem maradhatnak örökké az országban, hogy a HN kormány helyett működtessék azt.
     
  • "Ha egy taktikai működik ezen a héten, nem biztos, hogy működik a következő héten is; ha működik ebben a tartományban, nem biztos, hogy működik egy másikban is" - A COIN tevékenység a folyamatos tanulásról és a helyi körülményekhez való alkalmazkodásról szól. Alapelvei vannak, de 100 százalékosan biztos, mindenhol alkalmazható módszerei nincsenek.
     
  • "A taktikai siker nem garantál semmit" - Felkelőket nem lehet döntő csatában legyőzni, sőt akár anélkül is elérhetik a céljaikat, hogy látványos harci sikereket aratnának a COIN erők felett. Nem szabad kizárólag a harcászati szintre fókuszálni, vagy a body count-ot a siker mércéjének tekinteni.

  • "Számos fontos döntést nem a tábornokok hoznak" - A COIN alapelveivel és céljaival tisztában kell lennie a hadsereg minden szintjének, egészen a járőröző közlegényekig, mert ők is kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy a tetteik meghatározók lesznek a konfliktus kimenetelére. (Ez egy jó filmes példa a konfliktus meg nem értéséről, de valós esetként idézhető pl. az Abu Ghraib-ban tevékenykedő "fotóművészek" tevékenysége.)

 

 

Kétszereplős (COIN – Ins) és többszereplős (COIN – HN – Ins) alapverziók

A COIN alapesetben egy ország politikai vezetésének harca a hatalmát megkérdőjelező felkelőkkel szemben. Az utóbbi időben ez a kép jóval összetettebbé vált, mert borítékolhatóan számtalan különböző aktor avatkozik be a küzdelembe saját érdekeik által vezérelve. A résztvevő felek számának növekedésével a háború is egyre kaotikusabbá válik, ami megnehezíti a COIN erők, de akár a felkelők dolgát is. Egy teljesen kibontakozott háborúban megkülönböztethetünk ún. elsődleges, másodlagos, harmadlagos és negyedleges erőket is.

Az elsődleges erők kifejezés a már említett felkelőket és a kormányt takarja. Ők alkotják aszimmetrikus háború magját, a felkelők harcolnak a politikai céljaik eléréséért, a kormány pedig megpróbálja elfojtani ezeket a törekvéseket. Már az olyan klasszikus felkeléseknél, mint Algéria és Malajzia megjelentek a másodlagos erők, vagyis egyéb államok, melyek a felkelőket vagy a kormányt segítve, nyíltan vagy titokban bevatkoznak a háborúba. Az első részben említettem, hogy a felkelés kitöréséhez az egyik - de nem feltétlenül szükséges - körülmény a külső támogatás. Ugyanígy a kormány is beláthatja, hogy egyedül nem bír el a felkelőkkel és másik államhoz fordul segítségért.

Ha a realista biztonságpolitikai gondolkodás felől közelítjük meg a kérdést, elméletben az amerikai kormány/intervenciós erők nem a felkelőket akarják leverni és a HN kormány túlélését biztosítani. Stabilitást akarnak, hogy a bukott államok ne válhassanak a terrorizmus és/vagy a szervezett bűnözés hátországává. Ebből következően lehetnek olyan esetek, amikor érdemes a felkelést győzni hagyni, még egy félig-meddig demokratikusan hatalomra jutott kormány ellenében is, ha ez jobban szolgálná a stabilitást. Sajátos módon azonban a jelenlegi nemzetközi rendszer számára gyakran fontosabb a status quo, mint a stabilitás, lásd Szomália.

Az utóbbi időben egyre fontosabb szerep jut a harmad- és negyedleges erőknek. Az előbbieknek azokat a fegyveres csoportokat nevezzük, melyek sem az elsődleges, sem a másodlagos erőkhöz nem tartoznak - ezek a konfliktus következtében létrejött  önvédelmi milíciák, a szervezett bűnözés, a harcok hírére külföldről érkező zsoldosok/terroristák, és a PMC-k. Az utóbbiak pedig a konfliktus által sújtott területen tevékenykedő humanitárius NGO-k és végső soron maga a média. Habár a negyedleges erők a fegyveres harcokba nem avatkoznak bele, mégis komolyan képesek befolyásolni a konfliktus menetét, már csak azért is, mert mind a felkelők tevékenysége, mind a COIN komolyan támaszkodik a médiára és függ tőle.

Ha külső beavatkozók segítenek egy államot a COIN műveleteiben, megfordulhat a fejükben, hogy közös szövetségként lépjenek föl - ezt nevezzük multilaterális COIN-nak. Szép kifejezés, melynek előnyei és hátrányai egyaránt akadnak. A koalícióban végzett COIN egyrészről növeli a legitimációt, így PR szempontból igen hasznos. A közvélemény kevésbé fogja azt gondolni, hogy egy hódító háború zajlik, vagy erőszakosan folynak bele egy másik ország belügyeibe, és a beavatkozó államok lakossága is türelmesebbé válik az elhúzódó háború iránt, mert azt látja, hogy annak terheit nem csak az ő országuk, de a szövetségeseik is viselik. Emiatt a COIN-t végző külső államok számára a pusztán szimbolikus szövetségesek is sokat érnek. Ezzel szemben ez a felállás gyakran szembemegy a COIN egyik alapelvével (Unity of Effort) - minél több szövetséges tevékenységét kell összehangolni, annál nehézkesebb bármit is kivitelezni, és ezzel együtt annál kisebb a hatékonyság is.

Ehhez kapcsolódóan az Afganisztánban tevékenykedő PRT-k (Provincial Reconstruction Teams) megítélése sem feltétlenül pozitív. Az általános vélemények szerint a PRT-k egész jó munkát végeznek a civil kapcsolatok és az újjáépítés/fejlesztés terén, de ezzel együtt negatív hatásuk is van. Az afgán lakosság szemében, mint külföldiek jelennek meg, és akármilyen jó dolgokat is tesznek, azt a lakosság nem fogja a kabuli kormánnyal összekapcsolni. Másodszor a PRT-k különböző nemzetek vezetése alatt tevékenykednek, akiknek az elképzeléseik a háborúról igen komolyan eltérhetnek. Egyes vélemények (pl: ICG) szerint hasznosabb volna, ha a PRT-k elsősorban a biztonsági kérdésekre fókuszálnának és az újjáépítést és humanitárius feladatokat teljes egészében az NGO-kra hagynák.

Ezen felül a 2008-as állapotok szerint nem volt olyan testület, ami az egyes PRT-k tevékenységének prioritásait koordinálta volna. Az ISAF ugyan beleszólt a munkájukba, de legalább ekkora, ha nem nagyobb hatása volt az egyes PRT-ket vezető országok belpolitikájának. (Havoll, 2008)

Ez ugyan egy két évvel ezelőtti állapot, de szkeptikus vagyok annak tekintetében, hogy mára mennyit javult, ha egyáltalán javult a helyzet.

A PRT-rendszer alapgondolata tehát ellentétben áll a Galula-féle irányvonallal (bővebben köv. cikk). Az egyes PRT-k lokálisan gondolkoznak, és túlságosan is nagy hangsúlyt fektetnek az "osztogatásra", mert céljuk, hogy a helyi lakosság barátságosan viszonyuljon hozzájuk, és ne a megszállókat lássa bennük. Ez a hozzáállás gyakran belpolitikai indittatásból származik - elsősorban  nem az afgánoknak, hanem a hazai lakosságnak kell "fegyveres békefenntartót" látniuk a katonáikban, hogy a háborúellenes érzelmek ne menjenek a kormányzó pártok, politikusok népszerűségi indexeinek rovására. Félrertés ne essék, nem magával az elképzeléssel van baj, hanem azzal, hogy háttérbe szorítja a politikai harcot. (A magyar PRT például folytat propaganda-tevékenységet Afganisztánban, de ahányszor ennek utána kérdeztem, mindig azt a választ kaptam, hogy csak magunkról, illetve az ISAF-ról terjesztünk pozitív propagandát. A tálibellenes negatív, vagy általában az afgán politikai  propagandát és a pszichológiai hadviselést nem tekintjük a feladatunknak.) Ez a hozzáállás akár ahhoz is vezethet, hogy az egyes külső bevatkozó államok csak a saját PRT-jük által felügyelt területen lesznek hajlandóak katonai műveletekre, mintegy védve a "befektetést" amit addig az adott tartományba invesztáltak.

Folyt köv.

Források - lásd első rész.

35 komment


| More

Címkék: afganisztán coin hearts and minds

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr722143361

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Flankerr 2010.07.15. 12:01:28

Kiváló nézet és szemlélettágító cikksorozat, örömmel várom a folytatást.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2010.07.15. 20:38:10

A "szívek és eszek" módszerét a brit SAS egyik tisztje valahogy így foglalta össze: a kormányt támogató civilek szívét mindenféle juttatásokkal és baráti magatartással nyerjük meg, a felkelőket támogató civileket pedig könyörtelen megtorlással térítjük észhez.

Tilikov (törölt) 2010.07.16. 09:43:19

Nekem úgy tűnik, hogy a módszertani finomságokon túl a COIN és a konvencionális háború alapja mégis csak ugyanaz: a pénz és a fegyverek. A megtérített szívek valójában megvásárolt szívek, a meggyőzött eszek pedig a puskacső másik oldalán állók józan belátása. Addig áltathatjuk magunkat a meggyőzött és megtért ellenség illúziójával, amíg öntjük a pénzt és a fegyvert a feneketlen vödörbe. Mikor ez a két dolog elapad, az egész rendszer kártyavárként fog összeomlani.

Miután a nyugati katonák elhagyják Irakot és Afganisztánt a Maliki és Karzai rendszer fennmaradásához a pénz és fegyver ömlesztése továbbra is feltétel marad. Ezek a kormányok a saját területükön fognak COIN hadviselést folytatni a hatalmuk fenntartásáért és erre nem lesz elegendő a saját pénzük és fegyverzetük. Szóval amíg öntjük beléjük az anyagi forrásokat, addig elodázhatjuk az összeomlásukat.

Amíg vállaljuk érte az anyagi áldozatot, addig fenntartható a megvásárolt szívek és eszek rendszere, de komolyan gondolja valaki, hogy ez a rendszer egyszer csak a megtérített szívek és meggyőzött eszek rendszerévé alakul át? Amikor már pénz nélkül is hűségesek lesznek és fegyver nélkül is engedelmesek? Hosszúra nyúltam, úgyhogy abba már bele sem megyek, hogy a beléjük ölt pénz és fegyverek egy része óhatatlanul is a rendszer ellenségeinél köt ki, akik "megtérésétől" nem kell tartani.

Úgyhogy csiszolgassák csak a stratégák a COIN doktrínáikat, de ne gondolják azt, hogy mindez több lenne, mint hab a tortán, amelyben a piskóta a nyugati adófizetők pénze, a krém pedig a hadiiparuk termékei.

CN · http://katpol.blog.hu/ 2010.07.16. 14:08:01

@Tilikov:

Az egyik összetevőre rátapintottál. Ugyanakkor a lényeg nem ez. Ideális esetben politikai megoldással kell ezeknek a konfliktusoknak véget érni, amiben a felkelőket kooptálják, akiket meg nem lehet, marginalizálják. Karzai valóban nem a legjobb jelölt erre, Maliki már inkább, de egyáltalán nem biztos, hogy a következő miniszterelnök ő lesz.

A kérdés az lesz, hogy az amerikaiak meg tudják-e találni azt az "embert" (megfelelő politikai háttérrel), aki maga mögé tudja állítani, fejleszteni és működtetni tudja az államapparátust, miközben az ellenségeivel kiegyezik (vagy gondoskodik arról, hogy ne jelentsenek rá veszélyt) és széles körben (otthon és nemzetközileg) elismertséget szerez.

stoppos76 2010.07.16. 15:00:30

@Tilikov: Csak az a baj, hogy ha csak a lovet ontik, ugy jarhatnak majd, mint Vietnamban. A kint levo magyar bekefentarto kontingens egyik tagja meselte, hogy milyen kogazdag volt az egyik del vietnami tiszt, aki az amcsiktol kapott fegyvereket adta el a lazadoknak jopenzert.

Tilikov (törölt) 2010.07.16. 15:27:57

@CN: "Ideális esetben politikai megoldással kell ezeknek a konfliktusoknak véget érni"

Ez az ideális eset szerintem csupán idea marad. Irak esetében nem látszik hosszútávú politikai megoldás. A Szaddam-rendszert már nem lehet visszacsinálni és helyette nincs épkézláb alternatíva. Nincsen se történelmi, se nyelvi, se etnikai, se identitásbeli alapja az Irak nevű politikai képződménynek. Most miután megbontották az állam kohézióját, marad az amit fentebb írtam: amíg öntik bele a pénzt és a fegyvert, addig összetarthatják a tákolmányukat, de ezek nélkül Irak óhatatlanul bukott állammá válik.

"A kérdés az lesz, hogy az amerikaiak meg tudják-e találni azt az "embert" (megfelelő politikai háttérrel), aki ... széles körben (otthon és nemzetközileg) elismertséget szerez."

Mivel az USA nemzetközi legitimáció nélkül döntötte meg a régi Irakot, az új Irakot sem a nemzetközi elismertség legitimálta. A nemzetközi szereplők számára kész tényként szolgálták fel az új Irakot és szerintem máig úgy vannak vele, hogy ez az egész katyvasz az USA bulija. Ugyan melyik állam mondaná azt, hogy nem ismeri el a Maliki-féle vagy az azt követő kormányt, és ha ezt mondaná valaki annak miféle következményei lehetnének?

Az otthoni elismertséget illetően pedig már régen rossz, ha olyan ember lesz az elnök, akit az amerikaiak találtak. Elvégre demokrácia van vagy mifene, Irak népének kell megtalálni a megfelelő embert, de jelenleg az elnököt inkább az amerikai támogatás legitimálja, mint a népakarat. Ugyanott vagyunk. Nyugati pénz és fegyver élteti a rendszert és semmilyen garancia nincs rá, hogy ezek nélkül politikailag összetartható Irak.

bz249 2010.07.16. 15:54:59

Megneztem ennek az Afganisztan nevu helynek a GDP-jet. Forrasoktol fuggoen 10-15 milliard dollar evente. A vilagvero magyar honvedseg evi 2 milliardot emeszt fel.

Ezt a ket szamot tekintetbe veve nem igazan latom, hogy mikent lehetne Afganisztanban mukodo allamot kialakitani. Ott egy kormany mindenkeppen osszeomlik a sajat sulya alatt, ugyanis a legkisebb zavargasok elegendoek ahhoz, hogy a gazdasagi teljesitmenyt meghalado koltsegekbe verjek a rendfenntarto eroket.

CN · http://katpol.blog.hu/ 2010.07.16. 23:31:07

@Tilikov:

Úgy látom Irak a téma, válaszaim eszerint értelmezendők a következőkben.

A hosszú távú megoldás, ami tényleg nem holnap fog létrejönni, hogy egy olyan politikai elit létrejöttéhez teremtsenek időt, ami nem fegyverrel oldja meg a dolgait. Mostanság Irak esetében egyelőre minden jelentős játékos a politikai folyamat mellett kötelezte el magát. Már ez magában nagy előrelépést jelent 2007/2008-hoz képest.

Összetartozás kérdése: a történelmin lehetne vitatkozni, annyi azt hiszem kötekedés nélkül kijelenthető, hogy kialakult egy iraki identitás az elmúlt több mint 70 évben. Bár a kurdok egy része ehhez nem kimondottan ragaszkodik, az ország többi része nem kíván külön államokat létrehozni.

„Mivel az USA nemzetközi legitimáció nélkül döntötte meg a régi Irakot, az új Irakot sem a nemzetközi elismertség legitimálta.”

Azt hiszem félreérthetően fogalmaztam. Itt nem az a lényeg, hogy mindenki szeressen mindenkit, az a lényeg, hogy a szomszédokkal jól kijöjjön a támogatott vezetés, mert hát a szomszédság tud kellemetlen lenni, ha akar. Egy jó regionális viszony kialakítása feltétlenül fontos egy stabil kormányzat számára.

„A nemzetközi szereplők számára kész tényként szolgálták fel az új Irakot és szerintem máig úgy vannak vele, hogy ez az egész katyvasz az USA bulija.”

Konkrétan kikre gondolsz?

Re: akit az amerikaiak találtak. Maliki nem amerikai találmány, Jafari miniszterelnököt váltotta, akivel kb. senki nem volt megelégedve és eredetileg azért került oda ahova, mert mindenki gyengekezű, nem jelentős játékosnak tartotta. Azóta megváltoztak a vélemények.

@bz249:

Bizony. És ezt a hadsereget akarják még jobban megnövelni.

Egy feel good video még pár évvel ezelőttről:

www.youtube.com/watch?v=mmU6S_0HVS8

bz249 2010.07.17. 01:32:46

@CN: ezek direkt a legalkalmatlanabbakat küldik katonának? Mi lesz, ha háromszor annyian lesznek és azt is beveszik, aki az eddigi szigorú szűrűn nem ment át? :-o

Ez még a vietnamizációnál és a kontráknál is szörnyűbbnek tűnik, sőt a Munkásőrség egy kifejezett elit alakulatnak tűnik az afgán hadsereggel összevetve, bár nem tudom mennyire objektív az újságíró. Tartok tőle hogy nagyjából ez a valóság.

the little stormtrooper 2010.07.17. 09:46:33

@bz249: "Megneztem ennek az Afganisztan nevu helynek a GDP-jet. Forrasoktol fuggoen 10-15 milliard dollar evente. A vilagvero magyar honvedseg evi 2 milliardot emeszt fel."

a héten ez a leg progresszívebb megszólalás.

a bodycount mellet a moneycount-ot is be kellene vezetni és összeszámolni a többi lóvét amit más szervezetek (kormányzati és nem kormányzati) és országok költelenek el.

***

Az a felvetést nem világos, hogy az ISAF és az MH-PRT nem folytat fekete propagandát: megértem, ha tagadják, de ha nem csinálják, akkor az amatőr.

nem az a szégyen, ha az ember csinálja, hanem az, ha rajtakapják...

Tilikov (törölt) 2010.07.17. 14:37:00

@CN: Üdv!

Abban igazad van, hogy Irakban egyelőre minden jelentős játékos a politikai folyamat mellett kötelezte el magát, de itt kihangsúlyoznám az egyelőre szót. Jelenleg még az USA szavatolja a politikai működés kereteit, de ezek a keretek a kivonulás után nagyban meg fognak változni és akkor derül majd ki, hogy valóban elkötelezettségről van-e szó vagy csak az aktuális helyzethez való igazodásról.

Európaiként és magyarként én nem tennék bennfentesnek tűnő megállapításokat az 70 év alatt kialakult iraki identitásról, de van bennem némi kétség, hogy ez erősebb lehet-e pl. a kurd nemzeti összetartásnál vagy a szunnita-síita vallási elkötelezettségnél.

A jó szomszédpolitika kérdése szintén kételyek sorát veti fel. Az önállósított Irak vajon hogy fogja kezelni azt, ha az iraki kurd területekről törökországi kurd szervezkedéseket támogatnak? Fellép a saját kurdjai ellen? Vagy hagyja, hogy Törökország akciózzon a területén? Mind a kettő nagyon necces, ez egy borítékolható probléma.

A másik problémás szomszéd Irán. Ha az USA nem odázta volna idáig a konfliktust velük, simán be lehetett volna vonni őket a kivonulás utáni rendezésbe és rendfenntartásba. Most, hogy ennyire elszigetelődtek, az USA kivonulása után valószínűleg Irán a saját elképzelései szerint kívánja majd rendezni a helyzetet, kitölteni a hatalmi űrt.

És hogy kire gondoltam a nemzetközi szereplők alatt? Gyakorlatilag mindenkire. Az egész világ számára készételként tálalták, hogy nincs többé régi Irak és szerintem az egész világ úgy gondolja, hogy ami most ott történik, az elsősorban az USA felelőssége.

CN · http://katpol.blog.hu/ 2010.07.17. 15:13:15

@Tilikov:

Üdv!

A kivonulás kérdése még nem véglegesen eldöntött dolog. Bár a jelen megállapodások szerint 2011 végéig minden amerikainak el kellene hagyni az ország területét, az új kormány (ha egyszer feláll) újratárgyalhatja a dolgot. És újra is kell majd tárgyalniuk. Ha csak nem akarják pl. hogy a légterük átjáróház legyen, mert az iraki légierő mostanság legkomolyabb felszerelése a Hellfire-rel felszerelt Cessna, és 2011 végéig ez nem fog sokban változni tudtommal. De a nagy kérdés az egyelőre, hogy ki alakítja a következő kormányt.

A hovatartozással kapcsolatban és a síita-szunnita kérdéssel kapcsolatban visszautalnék az Irak-iráni háborúra. Ott a sorállományúak nagy részét már akkor is síiták tették ki. És arra tudtommal nem volt példa, hogy emiatt bármivel is csökkent volna a harc hevessége. A nemzeti identitás, nem csupán Irakban, egy jelentős rendezőerővé vált véleményem szerint a térség más területeivel szemben. Ott van egyúttal az arab-perzsa nem kifejezetten örökbarátság. Mert míg az iraki síiták arabok, az irániak nem azok. Az persze más kérdés, hogy az iraki belső viszonyokban megint más identitások a meghatározók.

A kurd kérdés. Ez nem az én területem, remélem a kollégák kijavítanak majd, ha valami nem stimmel. Amennyire én tudom, a PKK iraki Kurdisztánban nem szívesen látott vendég. A PUK és a KDP sem szereti őket kifejezetten. Az önállósodással kapcsolatban pedig tisztában vannak azzal, hogy az összes szomszédjuknak szúrná a szemét, ezért több mint vakmerő kísérlet lenne részükről ennek megkísérlése.

Irán kérdése megint valamivel bonyolultabb. Nekik sem érdekük egy instabil Irak a szomszédságban, ugyanakkor egy olyan Irakot szeretnének, ami nem ellenséges velük. Eléggé érdekes módon eddig is vállaltak szerepet a rendezésben. Először azzal, hogy valamelyest csökkentették a korábban támogatott fegyveres frakcióknak juttatott segítséget máskor pedig azzal, hogy nyíltan közvetítettek az iraki kormány és a síita fegyveres csoportok között. Maliki például (ha jól emlékszem) több látogatást tett Iránban, ahol eléggé jól fogadták. Kétségtelen tény, hogy egy érdekes játék folyik az USA és Irán között, de egyelőre nehéz lenne megmondani, hogy ki fog jobban kijönni belőle.

Az lehet, hogy sokaknak nem tetszett a beavatkozás, de most már emiatt nem érdemes siránkozni. A jelen helyzetből kell a legjobbat kihozni, és a szomszédság is tisztában vele, hogy egy instabil Irak senkinek nem jelent jót. Gondoljunk csak arra, amikor annó Zarqawi elkezdte exportálni a terrorját a szomszédságba. Az sem tetszett senkinek. Egy belső fegyveres konfliktusba visszahulló Irakhoz képest ez azonban csak egy könnyed epizódot jelentene. Éppen ezért sztem egyelőre mindenkinek az az érdeke a régióban, hogy a kialakult status quo-n belül próbáljon mozogni.

CN · http://katpol.blog.hu/ 2010.07.17. 15:25:39

@bz249:

A videóból kirajzolódó kép persze nem teljes. Vannak az ANA-nak elitebb részei is, amikbe sokkal több pénzt és energiát fektettek és amiken ez látszik is. Az igazi veszély, és amiért ezt a videót beraktam, az a gyors állománybővítés.

A Washington Post-ot idézem:
"... the first contingent of additional U.S. troops has arrived and begun taking over the training of new Afghan recruits, hoping to build up the local force to 134,000 battle-ready soldiers in 10 months."

www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2010/01/31/AR2010013101933.html

Ez a nagyarányú gyors bővítés sztem a videóban látott kvalitású emberek számát jó eséllyel növelné. A cikkbe amúgy érdemes beleolvasni, ilyesmik is kiderülnek:

"Many of them never had electricity in their homes. They never had running water. They never had toilets. You've got to put pictures in the toilets -- don't stand on it, sit on it."

Ugyanakkor ott vannak azok a vicces videók is, amiket az egyik videós posztomba beraktam. Azok is tanulságosak valahol.

CN · http://katpol.blog.hu/ 2010.07.17. 15:28:59

@the little stormtrooper:

a bodycount mellet a moneycount-ot is be kellene vezetni és összeszámolni a többi lóvét amit más szervezetek (kormányzati és nem kormányzati) és országok költelenek el.

A bodycount kiment a divatból, már nem használják indikátorként. A moneycount pedig egy kicsit bonyolultabb. Nem csak azt kell nézni, hogy mennyi megy el, hanem azt is, hogy ezen mit lehet venni és mennyire térül meg. Ha például Irakban utat építettek, de a költségvetés 30-40 %-a a biztonságra ment el, a munkások egy része nem volt hajlandó dolgozni, mert félt, hogy megölik az nem biztos, hogy jó befektetés. És akkor a korrupcióról nem szóltam.

Tilikov (törölt) 2010.07.17. 17:37:08

@CN: Hát azt hiszem ezt jól kitárgyaltuk. A többivel nagyjából egyetértek. A hellfire-es cessnákhoz tenném még hozzá, hogy állítólag 100 db f-16-ot készül venni az iraki hadsereg. Az azért már cseppet sem lesz gagyi.

htka.hu/2010/06/25/f-16-fighting-falcon-iraknak/

the little stormtrooper 2010.07.18. 10:47:21

@CN: világos, hogy a bodycount nem menő manapság, de moneycount meg azért lenne jó, mert én mint adófizető álompolgár nem érzem úgy, hogy kaptam volna bármit is a pénzemért.
--> odavezényelték ezt meg azt az alakulatot, ilyen meg ilyen fegyverrendszert teszteltek és olyan meg ilyen felszerelést kaptak és egy folytában az van, hogy nem állunk jobban, mint egy éve

lehet,
1 nem figyeltem elég jól
2 nem a legjobb a marketingje a dolognak.
3 senki sem tudja, hogy ki mikor mennyi pénzt adott bele, ami közvetve vagy közvetlenül ott van.
1000 USD-re kerekített összeggel.

SchA · http://katpol.blog.hu 2010.07.18. 13:01:57

Üdv mindenkinek!

@Tilikov:

"A megtérített szívek valójában megvásárolt szívek, a meggyőzött eszek pedig a puskacső másik oldalán állók józan belátása. "

Nem tudom, hogy te miért támogatsz egy pol. rendszert, egy pártot vagy egy politikust, de azért ennek több oka is lehet, mint hogy lefizettek vagy erőszakkal rákényszerítettek.
Az h az Afganisztánban vívott COIN nem túl sikeres, nem jelenti azt, hogy maga a COIN sem lehet az sehol, lásd Gerillaháborúk sorozatunkat.

"állítólag 100 db f-16-ot készül venni az iraki hadsereg"

Már korábban is lehetett híreket hallani masszív iraki nehézhardver-beszerzésről (200 Abrams) Én szvsz hiszem, ha látom.

SchA · http://katpol.blog.hu 2010.07.18. 13:12:35

@bz249:

"Ezt a ket szamot tekintetbe veve nem igazan latom, hogy mikent lehetne Afganisztanban mukodo allamot kialakitani."

Nem egy nyugati mintájú államot/hadsereget kellene kialakítani, akkor nem kerülne ennyibe.

@the little stormtrooper:

"a bodycount mellet a moneycount-ot is be kellene vezetni"

A bodycount nagy problémája, hogy nem lehet vele mérni a COIN előrehaladását. Ha meg össze akarod számolni a beöntött pénzt, arról jó becsléseket lehet találni a neten, de megint csak nem mutat semmit, azon kívül, hogy a Nyugat szeret mocskosul drágán háborúzni.

"Az a felvetést nem világos, hogy az ISAF és az MH-PRT nem folytat fekete propagandát"

Nono, én az ISAF prop tevékenységéről nem állítottam semmit, csak a magyar PRT-ről.

A fekete-fehér leosztás a propagandában meg tudtommal azt jelenti, h
Fehér - nyíltan te csinálod
Szürke - valószínűleg te csinálod, de ez általában nem bizonyítható
Fekete - az ellenséged nevében csinálod

Hogy pozitív vagy negatív képet festesz, az nem számít ebben a felosztásban.

bz249 2010.07.18. 13:23:03

@SchA: azert a legeszszerubb megoldas megiscsak az lenne, hogy szijjelszednek Afganisztant ilyen pici torzsi allamocskakra, mert konkretan ezeket lehet olcson mukodtetni. Nade a jelen helyzetben ez nem jarhato ut.

SchA · http://katpol.blog.hu 2010.07.18. 13:35:33

@bz249:
Egyszer már- afféle gondolatébresztőként - felvázoltunk egy tervet az AfPak térség szétkapására:

katpol.blog.hu/2009/05/06/knn_the_house_of_saud_to_the_rescue

Monarch (törölt) 2010.07.18. 14:15:59

@bz249: A tálib állam is olcsón működött, kvázi feudális rendszerben. A központi kormánynak volt egy hadserege, ami erősebb volt külön-külön bármelyik törzsfőnöknél. A törzsi haderők pedig beálltak a tálibok mögé, így külön-külön fellázadni semmi esélyük nem volt, mert egymás ellen kijátszották őket.

A világverő magyar honvédség költségvetését meg nem érdemes az ottanival összevetni, a MH költségvetésének nagy része személyi kiadás, ami az ottani átlagbérek mellett töredék lenne, és még nehézhardverből sincs szükségük túl sok mindenre, a technical-ok és az AK47-esek valószínűleg nem túl drágák.

CN · http://katpol.blog.hu/ 2010.07.18. 16:16:01

@Tilikov:

Sztem is alaposan kitárgyaltuk a dolgot :). Az F-16-osokkal kapcsolatban csatlakozom SchA kollégához.

@the little stormtrooper:

A bodycount azért is rossz indikátor, mert azt sugallja, hogy kellő számú hulla esetén megnyerik a háborút. És gondolom ismered egyfelől Hofi sztoriját a statisztikákról, másrészt meg nehéz megmondani egyenruha hiányában, ki a harcoló fél és ki nem az. Plusz a túlzott erőszak használata nem a barátság elmélyülését szolgálja.

@Monarch:

Én nem vagyok benne olyan biztos, hogy olyan olcsó volt a dolog. Erről Pakisztánt kellene megkérdezni, mivel ők pénzelték az eredeti előrenyomulásokat. Üzemanyag, fegyver, zsold, ellátás, a törzsek megvásárlása helyi körülmények között nem olcsó dolog. Ugyanakkor egyetértek, hogy nem feltétlen a magyar hadsereghez kellene hasonlítani. De SchA-nak is igaza van, hogy a nyugati hadseregek hajlamosak a saját képükre formálni azokat az erőket, amiknek a felkelőket kellene legyőznie.

nick grabowski · http://fpa-mcc.blog.hu 2010.07.18. 21:15:19

Kíváncsian várom a negyedik részt

A RAND-nak most jelent meg egy új monográfiája a COIN-ról (Reconstruction Under Fire -- Case Studies and Further Analysis of Civil Requirements):

www.rand.org/pubs/monographs/MG870.1/index.html

Monarch (törölt) 2010.07.18. 22:10:20

@CN: Azt is tegyük hozzá, hogy a tálibok olyan dolgokra is képesek voltak, mint pl. a mákültetvények felszámolását. Azaz képes volt rávenni a hadurakat a bevételeik nagy részéről való lemondásra. Ez lehet, hogy tényleg nem volt egyszerű és talán olcsó sem.

CN · http://katpol.blog.hu/ 2010.07.18. 23:22:18

@Monarch:

Való igaz, de van egy alternatív magyarázata a dolognak. Egyrészt hatalmas nyomás volt rajtuk. Másrészt, az ópium világpiaci ára a túltermelés miatt eléggé lement. A termelés felfüggesztése felverte az árakat és eladhatóvá tette azokat a tartalékokat, amiket felhalmoztak az országban.

Monarch (törölt) 2010.07.19. 07:57:20

@CN: Igen, ezt nehéz egy blogkomment keretében megnyugtatóan tisztázni, hogy mi lehetett a tálibok erejének oka...

Én továbbra is azt gondolom, hogy csak a megerősödésükhöz kellett nekik a komoly külföldi támogatás, miután hatalomba kerültek, ott is maradtak volna, ha nincs az amerikai invázió.

Monarch (törölt) 2010.07.19. 10:27:14

@Monarch: Marminthogy fuggetlenul attol, hogy elmaradnak a kulfoldi tamogatasok. Nyilvan a kulfoldi szarkavaras invazio nelkul is megbuktathatta volna oket, sot lenyegeben nem is volt szarazfoldi invazio eredetileg (2001-ben), csak legicsapas.

CN · http://katpol.blog.hu/ 2010.07.20. 00:17:51

@Monarch:

Való igaz, ez nehéz műfaj ilyen terjedelemben.

De a pontosság kedvéért: volt amerikai jelenlét, a különleges erők és az OGA képviseltette magát és segített az ÉSZ-nek, ami a hagyományos offenzívát vezette. Persze az eredményesség az más kérdés.

wape 2010.07.25. 05:01:24

SchA: Ha béna a Wikipedia magyarul, vegyél részt a szócikk jobb megírásában :) Szerintem megérné.

Grabowski: a RAND munkájáról egy remek porba alázás ezen a blogon:
easterncampaign.wordpress.com/2010/07/22/rand-coin-and-case-studies/

Végül is szerző utolsó felvetése a lényeges, ha a tádzsikrész ennyire szarul van megírva, mennyire megbízható a többi.
üdv
wp

SchA · http://katpol.blog.hu 2010.07.25. 11:09:33

@wape:

Kösz a linket! A RAND tanulmányra még nem volt időm, de ez a blog nagyon korrekten szedi darabokra a tádzsik részt.
(Ha már RAND, a szerkesztőségben "running joke" egy másik tanulmányuk, ami azt bizonygatja, hogy egy háború esetén Kína rövid idő alatt ki tudná vívni a teljes légifölényt Tajvan felett Amerikával szemben, és ez ellen csak úgy lehet tenni, ha az USAF még több F-22-t vásárol)

Ami a wikit illeti, a magyar verziójára még a hivatkozást sem szeretem, a szerkesztésébe meg végképp semmi kedvem belefolyni. Az angol wiki már sokkal jobb események, fogalmi definíciók, évszámok stb. terén, csak a divatos, illetve átpolitizált témákat szokta rajta túl sok olyan ember szerkeszteni, akinek nem kellene.

Link Elek 2010.08.29. 09:48:26

kimaradt egy fontos dolog:
a COIN, a HN biztonsagi, es a felkelok finanszirozasa.
egyes esetekben a felkelok jobb finanszirozassal rendelkeznek, mint a HN katonasag/rendorseg.
pl afghanistan, kolumbia, es egyes afrikai konfliktusoknal is ez a helyzet. ugyanis a felkelok heroin/kokain/illegalis gyemant banyaszat/...-bol kepesek jelentos osszegeket keresni, de ezt sikeres felkeles eseten, mint allami vezetok abba kene hagyniuk.
tehat valojaban nem celjuk a felkeles sikerre vitele, hanem hosszutavu, kvazi statikus allapotban erdekeltek.
mivel amerika jelentos osszegeket kolt el afghanistanban (pl: helyi PMC-knem objektum/ut/... orzesre), amik egy resze ugyanazokhoz az uzleti korokhoz kerul, mint a heroin bevetel, az afghanistani felkelok valodi celja a mostani helyzet fenntartasa. amerikai jelenlettel, es zavartalan heroin kereskedelemmel. valamint ha az amerikaiak kivonulnak, akkor sem biztos, hogy celja lesz a felkeloknek atvenni a hatalmat. egy karzai tipusu elnok, aki kabul-bol ki sem teheti a labat, de nemzetkozi szinten elismert vezetoje az orszagnak a felkelok szamara rendkivul elonyos.

SchA · http://katpol.blog.hu 2010.08.29. 11:39:21

@Link Elek:

Nyugalom, még legalább egy része lesz a sorozatnak.
Az, hogy a felkelők jobb anyagi feltételekkel rendelkezzenek, mint a kormány inkább kivétel, mint szabály, és jellemzően az előrehaladott állapotú felkeléseknél található meg.

Egy ültetvény, vagy főleg egy bánya, egy fix objektum, és a felkelők esetében a területvédelem mindig is gyenge pontnak számít.

Illegális és legális bevételi források - komolyan azt hiszed, hogy a harmadik világban hatalomra jutott vezetők csak legális úton szerezhetnek pénzt? Ha le is mondanak egyes bevételi forrásaikról, jóval komolyabbakat (adók, vámok, bányászati koncessziók, stb) szerezhetnek helyettük. (Már ha a saját zseb a fő cél, és saját kasszaként tekintenek az államkincstárra.)

"akkor sem biztos, hogy celja lesz a felkeloknek atvenni a hatalmat"

A hatalomátvételt nem csak a megbukott állam keretei között lehet elképzelni. Sikeres felkelés az is, ha egy hadúr egy területrészt olyan mértékben von az ellenőrzése alá, hogy az de facto önálló államként működjön. Nem kell feltétlenül a fővárost bevenni, és minden más rivális csoportot leháborúzni, hogy a felkelés elérje a célját.

Pl Szomáliföldet és Puntföldet sem érdekli, hogy nem övék Mogadishu.

(Afganisztánt miért írod gh-val, kis betűvel?)

CN · http://katpol.blog.hu/ 2010.08.29. 13:18:21

@Link Elek:

"egyes esetekben a felkelok jobb finanszirozassal rendelkeznek, mint a HN katonasag/rendorseg"

Azt se felejtsd el, hogy a felkelőknek és a HN katonaságnak/rendőrségnek más igényei vannak technikai és szervezeti szinten, és ez más anyagi erőforrásokat igényel. Pl.: a tálibok legnehezebb fegyvere az aknavető, legkomolyabb előrehaladási segítségük a ló vagy a motor, esetleg egy kisteherautó. Most tedd mellé a NATO erőket képzeletben.

"az afghanistani felkelok valodi celja a mostani helyzet fenntartasa"

Ha eltekintünk attól, hogy egy gerilla erőről van szó, ami eddig nem bizonyult kimondottan jónak a NATO erők elleni konvencionális harcban, csak remélhetik, hogy a jelenlegi percepciók fennmaradnak. Ugyanakkor minden mozgalom célja a hatalom megragadása. Próbáld elmagyarázni azoknak, akik harcolnak és meghalnak, hogy tulajdonképpen csak kicsit pénzt akarnak csinálni a vezetők, és tulajdonképpen ennyi, most menj harcolni.

Amúgy épp a tálib rezsim volt az, amelyik vezette a világpiacot az ópium terén, amíg hatalmon volt.

Link Elek 2010.08.29. 15:13:21

en alapvetoen civil vagyok. nem katonakent gondolkodom, nem is akarok ugy gondolkodni.
viszont sok cikket olvasok politikai helyzetrol. foleg amerika, es ami az amerikaiakat erdekli.
ami miatt ide irtam az az, hogy egy alapveto axiomaban nem ertunk egyet. nem a reszletekkel van problemam. annyira nem ertek hozza, hogy barmi "apro" hibat talaljak a leirasban.
az axioma amit egyertelmuen nem irsz/irtok le, de az egesz iras erre epul az az, hogy az afgán tarsadalomnak van "nemzet" tudata es ezen "nemzet"/allam feletti uralomert harcolnak a erdekeltek. ki politikai, ki gerilla, ki terrorista eszkozokkel.
azok alapjan amit olvastam, afganisztanban a lojalitas elsosorban nagycsaladok, majd a torzseknek szol.
ezt meg Karzai-rol is leirtak (talan McCrystal, vagy Petraeus). az afgan allam sokkal lenyegtelenebb.
a felkelok is inkabb felfoghatok morál nelkuli uzletembereknek, mint ideologiai inditatasu nepvezereknek. a talib ideologia is inkabb sorozasi "segédlet", hogy a "közlegények" konyebben csatlakozzanak. a afgan rendorseg fizetesenel magasabb havi ber persze elengedhetetlen, es meg is kapjak.

>Egy ültetvény, vagy főleg egy bánya, egy fix objektum, és a felkelők esetében a területvédelem mindig is gyenge pontnak számít.
nehany beveteli forras, amirol olvastam (ez mind hadurakra, mind talib parancsnokokra): hidpenz szedese a Helmand hidjain, kabitoszer szallitmanyokra extra dij. ember rablas valtsagdijert, falusiak megsarcolasa, amerikai utanpotlas konvojok biztonsagaert szedett dij (800-1500$/teherauto/ut),
es ezek meg nem is az afgan bunozok, csak az erős emberek, akiknek fegyveresei vannak. marpedig sokaknak vannak sajat fegyveresei arrafele.
az amerikaiak felberelhetik akar az osszeset. es latszolagos beket teremthetnek. de ez nem jelent semmit arra az idokre, amikor mar nem fizetnek az amerikaiak. akkor majd uj beveteli forras utan fognak nezni ezek az emberek.
minden allam/terulet tarsadalmi/uzleti/katonai dolgait a "felso 10000" gondolkodasa, lehetosegei szabnak meg. ezek azok, akik kepesek 100+ ember cselekedeit alapvetoen befolyasolni. lehetnek katonak/uzletemberek/politikusok/vallasi vezetok. a vilag nagy reszen a felso 10000 legjobb beveteli forrasa az uzlet. amihez katonai/(tulajdon)jogi biztonsag kell. az ilyen teruleten a COIN celjai nagyreszt egybeesnek a felso 10000 celjaival.
az olyan teruleteken, ahol a fo beveteli forras uzletileg elfogadhatatlan, ott ellenerdekeltek.
az afgan heroin kereskedok nagyobb forgalmat bonyolitanak, mint a teljes afgan koltsegvetesi bevetel.

>Afganisztánt miért írod gh-val, kis betűvel?
angolul olvastam sokat errol a temarol onnan a gh, a magyar helyesiras ugyeben meg szandekosan igenytelen vagyok:)
ha zavar bocs.

>Amúgy épp a tálib rezsim volt az, amelyik vezette a világpiacot az ópium terén, amíg hatalmon volt.
ez ma is igaz. es ha kivonulnak az amerikaiak akkor is igaz lesz. nincs mas amibol penzt lehetne keresni ott a kovek kozott. az orosz piac meg kozel van, es oriasi mennyisegben veszi fel a kabitoszert.

ami nekem hianyzik barmilyen afganisztannal kapcsolatos elemzesbol, az a jovokep.
valaki vazolja mar, hogy fog kinezni egy mukodo afghan allam.
pl: mibol fognak elni a videki lakosok? a pisztacia termeles toredeket hozza a maktermelesnek.
mibol lesznek az allami bevetelek? megadoztatjak a koveket?:)

raadasul szerintem az afgan helyzet "megoldasa" felesleges. nincsenek pastu terror sejtek sem europaban, sem amerikaban. szaudiak, jemeniek, punjabiak annal valoszinubbek.
vagyis a teljes nyugati vilag bele van ugrasztva egy olyan ugybe, aminek hosszutavu megoldasa nincs, a reszeredmenyek ideiglenesek, csak addig mukodnek, amig a nyugat dobalja a penzt a kovek koze.
az egyetlen valodi strategiai nyertes kina. kulonosebb zargatas nelkul dolgozhat azon, hogy a PPP-sen szamolt GDP-je ~2020-25 kornyeken megelozze az USA-et, es ezzel jo esellyel a katonai koltsegvetese is.
azt hogy utana mit csinal az csak a kinaiakon mulik.
a katonai biztonsag, demokratikus allam epitesnek afrikaban lenne ertelme. ott van mas is a koveken kivul.
ott a kinaiak sikeresek, persze ok nem demokratikus allamokat epitenek, hanem kikotoket, vasutakat, autopalyakat, varosokat, meg persze banyakat, olajkutakat. a nyugati cegek jelentos hatranyban vannak, mert itteni mercevel nezve nem biztonsagos ott uzletelni. csak az igazan zsiros falatokert mennek be (pl niger delta olajkutjai).

SchA · http://katpol.blog.hu 2010.08.29. 16:41:09

@Link Elek:

Sztem alapvető félreértés ott van, hogy ez a cikk és maga a cikksorozat a COIN általános elméleti alapjairól szól és nem Afganisztánról.

Idézek valós példákat a szemléltetés kedvéért, de Afg. a COIN állatorvosi lova, ahol minden el van b*szva, amit el lehetett b*szni, ezért ezzel a konfliktussal leginkább a hibákat lehet szemléltetni, és nem azt, hogy hogyan kellene működnie a dolgoknak.