"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Cikkek

  • KatPol Kávéház XXXVIII. - A hidegháború vonatszerencsétlenségeA koreai háború kapcsán korábban tett ígéretünknek megfelelően podcastunkban a népi Kína másik nagy hidegháborús katonai beavatkozását is szemügyre vesszük. Mai adásunk általános témája a "második...
  • [Recenzió] A mélység lovagja"Én megtagadnám, hogy ezzel a ládával hajózzak!" - ennyire nyers következtetést vont le Otto Hersing, a német császári tengeralattjáró-flotta egyik kiválósága, miután 1915-ben megtekintette...
  • KatPol Kávéház XXXVII. - Zarándoklat a műanyag TigrishezHosszú kihagyás után podcastunkban ma ismét egyfajta útleírás következik, ezúttal több németországi múzeum meglátogatásáról. Az adás letölthető innen. A 2015-ös munsteri utunkról készített beszámoló...
  • KatPol Kávéház XXXVI. - Az igazi vörös októberVégre feküdhetsz a hátadon,mert tiéd a gödör mélyeés a föld súlya,ami nyom.El fogunk felejteni téged,barátom. míg otthon:újság az asztalona tévé bekapcsolva. /Jim Morrison - Az ismeretlen...
  • [Recenzió] Akiknek nem volt meg a 8 osztály"... nem az első világháború nagy elvesztésének az általános nagy indokait kerestem, hanem csupán ama lazaságokra, fegyelmezetlenségeket is előidéző esetekre kívántam rámutatni, amelyeknek elhárítása...

Facebook

Címkék

1.vh (4) 2.vh (80) afganisztán (52) ajanlo (49) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (52) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (19) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (11) évforduló (28) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (5) franciák (34) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (30) haditengerészet (24) hadsereg a politikában (24) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (35) hollandia (1) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (21) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (5) kémek (6) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (62) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (18) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (50) lengyelek (9) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (37) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (4) németek (45) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (2) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (94) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (48) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (9) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (11) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (1) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (64) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (41) terror (66) thaiföld (9) törökország (28) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (15) ulster (2) usa (156) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

[KNN] Attack of the PowerPoint Brigade

2010.01.21. 21:00 Rammjaeger83

Civileket bevonni a katonai stratégiai tervezésbe meglehetősen ellentmondásos ötlet, még akkor is, ha COIN-ról van szó – ami a Csang Ting-csen tábornoktól, Mao Ce-tung egykori harcostársától származó és a médiában gyakran elhangzó formula szerint 80 százalékban politikai és csak 20 százalékban katonai tevékenység. Legfőbb potenciális előnye nyilván az, hogy a civil szakértők más szempontból közelítik meg a kérdést, tehát olyan megfontolásokra is felhívják a figyelmet, amelyekre a tisztek esetleg nem is gondoltak.

Az Egyesült Államokban a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottsága (JCS) bizonyára ebből a megfontolásból indult ki, amikor a PA Consulting Group nemzetközi szaktanácsadó cég munkatársait kérte fel arra, hogy segédkezzenek az új afganisztáni COIN-stratégia kidolgozásában és ismertetésében. Az általuk készített – vélhetően az alacsonyabb rendfokozatú tiszteknek szánt – PowerPoint prezentáció munkavázlatát az NBC News hírcsatorna nemrég nyilvánosságra hozta (megtekinthető itt is). (folyt.=>)

Az anyag tehát nem volt titkosítva – és nincs bizonyíték rá, hogy a JCS azt a hivatalos stratégia részének minősítette volna. A tartalmának ismeretében ez nem meglepő, ugyanis az lényegét tekintve a corporate bullshit egy tipikus, értéktelen és semmire sem használható példája (további példákat egyébként itt is generálhat magának a kedves olvasó).

Nézzük meg közelebbről, miféle bölcsességeket ismerhet meg belőle a nagyérdemű.

A kiindulópont szerint Afganisztán civil lakossága a tálibokhoz fűződő kapcsolat jellegének függvényében három csoportra osztható: a felkelők támogatói, a semlegesek és a kormány hívei. Minden COIN-műveletnek három párhuzamos célja van: a felkelőket támogató civileket átcsábítani a semlegesek táborába, a semlegeseket rávenni a kormány támogatására a kormányt támogatók hűségét pedig megőrizni. Ez a koncepció magától értetődő és nem valami bonyolult – a hadsereg és a tengerészgyalogság COIN-kézikönyve a témával foglalkozó klasszikus elméletekre alapozva lényegében ugyanezt fogalmazza meg (1-108. bekezdés).

A szerzők ezután szemügyre veszik, milyen úton lehet megszerezni a győzelem kulcsát jelentő népi támogatást? Szerintük a külföldi segélyezés kiterjesztésével, amely bátorítja a gazdasági befektetést és erősíti a nemzetgazdaságot, és az alapvető szolgáltatások visszaállításával.

A gondolatmenet – már ha annak lehet nevezni – itt máris bullshitgyanús. Egy sikeres COIN-művelet kulcsa sosem a sikeres gazdaságpolitika abból az egyszerű okból, hogy egy adott területen sem az állami pénzen létrehozott infrastruktúra, sem az odairányuló külföldi tőkebefektetés nincs biztonságban addig, amíg azt teljesen meg nem tisztították a felkelőktől és nem terjesztették ki rá az államhatalmat. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha onnan kiűzik a felkelők fegyveres erőit, felszámolják politikai szervezeteit, az állam visszaszerzi a civil lakosság feletti ellenőrzést és létrehozta ott a saját közigazgatását és fegyveres erejét, amely a jónép bizalmát élvezi. Vagyis nem gazdaságpolitikai lépésekkel kezdjük a folyamatot.

Ami pedig az „alapvető szolgáltatásokat” illeti – olyanok mégis mikor léteztek Afganisztánban? A falvakban soha, a városokban is csak utoljára valamikor 1975 körül. A pastu és dari nyelvben valószínűleg nincs is megfelelője ennek a kifejezésnek, a vidéki lakosságnak pedig az elmúlt 30 év tapasztalatai után valószínűleg annyi elvárása van a kabuli kormánnyal szemben, hogy az hagyja őket békén. A szerzők, becsületükre legyen mondva, gyorsan megemlítik, hogy alapvető szolgáltatás az, amit a nép annak tekint, nem pedig az, amit mi (= britek, amerikaiak) annak tekintünk. Még szerencse, mert másképp az egész afganisztáni beavatkozás reménytelen volt már a kezdet kezdetén is…de menjünk tovább.

Szóval a népnek vannak elvárásai, amelyeket több tényező befolyásol, pl. a kormány kompetenciája – azaz képes-e munkahelyeket teremteni és fellendíteni a gazdaságot (Afganisztán vidéki területein mégis mikor léteztek „munkahelyek”?) –, ill. saját biztonságérzetének szintje, amire pedig aztán sok minden hatással van: a felkelők tevékenysége, a kormány által folytatott PSYOPS (psychological operations, azaz a hivatalos magyar megfogalmazás szerint „lélektani műveletek” = propaganda) színvonala és a koalíciós erők katonai műveleteinek jó időzítése és összehangolása, ergo a helyes stratégiai megközelítés – amelynek feltétele az ASCOPE megfelelő szintű ismerete.

ASCOPE: "area, structures, capabilities, organizations, people, events”, azaz a katonai műveleteket az adott földrajzi területen befolyásoló civil tényezők; egy a sok agyament rövidítés közül, amelyet minden amerikai tisztnek memorizálnia kell

Mindebből aztán levonja a következtetést, hogy több területen is pozitív visszacsatolásos folyamatot lehet elindítani, ha az ember jó döntéseket hoz. No shit, Sherlock!

Erre fel is hoz pár példát: ha a lakosság megbízható információkkal látja el az állami szerveket, akkor a fegyveres erők hatékonyabban harcolhatnak a felkelők ellen; a sikereket fel lehet használni a PSYOPS-ban, melynek következtében a lakosság nagyobb biztonságban érzi magát és jobban megbízik a kormányban, ergo még többen lesznek hajlandóak információt szolgáltatni az ellenségről (8. slide). A befektetések növelik a „legitim mezőgazdasági termelés” (értsd: aminek nem ópium a végterméke) szintjét; ez élénkíti a gazdasági tevékenységet, ami újabb befektetéseket vonz a területre (14. slide). Ha növeljük a központi kormány kapacitásait, az hatékonyabban szedi be az adókat; a magasabb bevételekből jobban működnek az állami szervek, és azok végső soron még több adót tudnak beszedni (16. slide). Az afgán biztonsági erők (ANSF) felkészültségének és képességeinek fejlesztésével növelhetjük azok taktikai kapacitásait; így eredményesebben hajtják végre a feladataikat, és ezzel több tapasztalatra tesznek szert, ami javítja a felkészültségi szintjüket (20. slide).

És ezzel a fejtegetés lényegében véget is ér. A „végkövetkeztetést” talán a következőképpen lehetne összefoglalni: „Ha mindent jól csinálunk, az érdekeinknek megfelelő öngerjesztő folyamatok indulnak majd meg Afganisztánban, mert ott (is) minden mindennel összefügg”. Ezt hívatott kifejezni az alábbi, leginkább spagettire emlékeztető „folyamatábra” (22. slide):


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

El tudom képzelni, mennyi ideig firkáltak összevissza filctollakkal egy műanyag táblára az AP Consulting juppigyerekei, mire végleges formájában kiötölték ezt a förmedvényt. Abbéli röhejes igyekezetükben, hogy vizuálisan ábrázolják egy komplett hadviselési mód minden lehetséges aspektusát, szemmel láthatóan megfeledkeztek arról, hogy bármilyen témakör PowerPoint prezentációjának egyetlen értelmes célja az adott témakör tömör, leegyszerűsített és könnyen értelmezhető bemutatása. Ők viszont éppen ezzel ellentétes hatást értek el azzal, hogy egy faék bonyolultságával bíró gondolatmeneteket összetett folyamatábrákon ábrázoltak, mintha azok olyan óriási felvilágosító erővel bírnának.

Nem csoda tehát, hogy a prezentáció a corporate bullshit terén már sokat látott és tapasztalt amerikai médiamunkások és közvélemény körében is sokaknál kiverte a biztosítékot. Gúnyt űzött belőle nemcsak az azt először megjelentető NBC News, de a New York Times és a Huffington Post is. Az egyébiránt igen szórakoztató Rachel Maddow Show műsorában Susan E. Rice, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete is csak annyit mondott róla, hogy úgy néz ki, mintha az ő hétéves gyereke rajzolta volna:

Visit msnbc.com for breaking news, world news, and news about the economy

Ha egy stratégiai elképzelést ő is irreálisnak minősít, az már jelent valamit, tekintettel arra, hogy 3 évvel ezelőtt légi és tengeri hadjáratot javasolt Szudán ellen.

(OFF-topic megjegyzés: szép alligátorbőr kosztüm, Rice asszony!)

A legkeményebb hangvételű kritikát alighanem J. J. Malevich alezredes, az amerikai hadsereg és tengerészgyalogság COIN-központjának (US Army and Marine Corps Counterinsurgency Center) igazgatója gyakorolta:

Amikor néhány héttel ezelőtt megkaptam ezt az anyagot, azt hittem, hogy ez valami vicc… Amit látok, az egy újabb kísérlet arra, hogy egy összetett emberi tevékenységet egy MBA üzleti menedzsment folyamatábrává változtassanak… Biztos vagyok benne, hogy a felkelők azonnal bedobnák a törölközőt, ha ezt a prezentációt megmutatnánk nekik, mivel kiváló power point képességeink láttán ráébrednének, hogy minket nem lehet legyőzni. Komolyan nem tudom, hogy vívtunk háborúkat a power point kora előtt.

Az emberben megfogalmazódnak bizonyos kérdések. Lehetséges, hogy a PowerPoint gazdasági élet, az oktatás és immár a katonai tervezés terén is tapasztalható nagy népszerűsége a nyugati civilizáció kollektív szellemi leépülésének egy újabb tünete? Elvégre sokan bizonyára azt képzelik, hogy PP prezentációk megtekintése bármilyen témában helyettesítheti a széleskörű ismereteket. Hány „szakértő” képes arra, hogy „dinamikus”, „újszerű” bemutatókkal „eladja” az elméletét, amit lényegében sosem alapozott meg tényekkel, kutatással? Ami pedig a hadseregeket illeti: gondolom sokan hallották már a poénokat von Clausewitz A háborúról c. művéről – hogy más, a stratégiai gondolkodás terén klasszikusnak számító művekről ne is beszéljünk –, melynek példányai kifogástalan állapotban fellelhetőek minden katonai akadémia könyvtárában, elvégre soha senki nem nyúl hozzájuk. A PP elterjedése, ahogy arra mások is humoros formában felhívták a figyelmet, bizony nem sokat segített ezen a téren.

22 komment


| More

Címkék: afganisztán powerpoint coin knn

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr621684256

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

analister 2010.01.21. 22:28:44

Hehe, ha a prezentációba lévő nyilak életre kelnének, halálra sebeznék az összes felkelőt Afganisztánban :)

Első Osztályú Huszárkapitány 2010.01.21. 23:15:55

Nekem azt tanította a főnököm, hogy ha 6-7, de inkább 4-5 szónál több van egy power point prezentáció oldalán és több, mint 10 oldalt tartalmaz, akkor annak a készítője azonnal kirúgandó, ugyanis a Háború és béke című irodalmi remekmű átadására nem a power point a legalkalmasabb médium. A lényeg a meszidzs agyi piramis pályákra való beégetése és nem azon piramispályák ábrázolása, mint ahogy azt a mellékelt ábrán is láthatjuk.

Egyébként meg a kérdésedre, mely szerint "Lehetséges, hogy a PowerPoint gazdasági élet, az oktatás és immár a katonai tervezés terén is tapasztalható nagy népszerűsége a nyugati civilizáció kollektív szellemi leépülésének egy újabb tünete?" (tudom költői, de mégis) hangos igennel szeretnék reagálni. Erre van pénz és energia, míg a bakák saját pénzből szerzik be a praktikus, régen kért és várt felszereléseket. Nem csodálkoznék, ha egy ilyen nyálözön power point vetítgetést néhány, igazi harci küldetésekben részt vett, veterán GI pár frag grenade-del megküldene.

Pszt! 2010.01.22. 00:00:15

Ki a rossebet érdekel, mi van Afganisztánban?

Edrik 2010.01.22. 00:25:31

Ha már Powerpoint plusz politika, akkor egy klasszikus:
www.norvig.com/Gettysburg/index.htm

xstranger 2010.01.22. 01:03:04

En csak egy szabalyt ismerek tudomanyos korokbol:

"Minden egyes keplet a Powerpoint prezentacioban felezi a hallgatosag letszamat."

Thaddeus Griffin · http://osztgyunamigyun.blog.hu 2010.01.22. 01:15:17

Az alezredes nyilatkozatáról a különböző pókerstratégiák jutottak eszembe. Hiába ismersz különböző stratégiákat, amiket bevetsz a játékban, ha olyan ellen teszed, akinek ez semmit nem mond.

Látom magam előtt a tálibokat egy barlangban, ahogy próbálják megfejteni az ábrát. Már az őrület határán vannak, végül inkább feladják az egészet, majd magukat is :)

hamisnero 2010.01.22. 01:50:43

@Pszt!: téged. ráklikkeltél, elolvastad, megfölényeskedted.

scsaba1 2010.01.22. 07:44:05

@Pszt!:

Ezért nem jár pont trollbajnokságban. Csak gondoltam szólok...
---------------

Ez az egész - pláne, hogy titkosítva sincs - egy nagyon rafinált fegyver. Komoly erőforrásokat köt majd le a talibán vetérkarban, hogy ezt a bullshitet elemezzék, dekódolják.

mackensen 2010.01.22. 08:25:14

1 slides: Afganisztánban békét kell teremnteni
2 slides: Afganisztánban nem elég csak úgy békét teremteni.
3 slides: Afganisztánban tudni kell békét teremteni.
4 slides: Békét jól kell tundni teremnteni.
5 slides: Aki nem tudja a béketeremtés fortélyait, az ne próbálkozzon béketeremtéssel
6 slides: A rosszúl véghezvitt béketeremtés kudarchoz vezethet
stb.
stb.

É2I 2010.01.22. 08:37:01

"Lehetséges, hogy a PowerPoint gazdasági élet, az oktatás és immár a katonai tervezés terén is tapasztalható nagy népszerűsége a nyugati civilizáció kollektív szellemi leépülésének egy újabb tünete? "

Igen!

Megtoldanám még annyival, hogy a PP-t minden manegérbe beleverik; hogy azzal minden megoldható. Szinte minden egyes darabja a bullshit kupacot növeli. (Itt azokat értem, amelyeket messze nem PP-ben kellene megcsinálni, csak éppen a szagértő máshoz sem ért...)

A cikk pedig tíz pontos! Grat Rammjaeger83!

holex · http://fred-basset.blogspot.com 2010.01.22. 09:13:25

csatlakozznék az előttem olyan okosat szóló J. J. Malevich alezredeshez, ugyanis roppant találóan fejezte ki magát, amikor ezt mondta: "Biztos vagyok benne, hogy a felkelők azonnal bedobnák a törölközőt, ha ezt a prezentációt megmutatnánk nekik, mivel kiváló power point képességeink láttán ráébrednének, hogy minket nem lehet legyőzni...". magam sem mondhattam volna szebben, és kifejezőbben, hogy mekkora egy ostobaság az egész.

AstarothZ · http://www.jollyroger.atw.hu/ 2010.01.22. 12:54:03

Csak azt lenne érdemes még tudni, hogy ez a rakás sz@r mennyibe került az amerikai adófizetőknek!?
Valószínűleg jó sok 5,56 mm-es lőszert lehetett volna venni belőle :-)
Elképzeltem, hogy ezt a „folyamatábrát” leteszik a kiváló stratéga és hadvezér Nagy Sándor elé:
„- Basszus! Egy újabb gordiuszi csomó?!”
Előhúzza kardját, és egy csapással kettévágja…
:-)

Lamassu 2010.01.22. 13:45:32

E kiváló prezentáció és elmélkedés láttán, már majdnem elhittem hogy a NATO valóban békét akar teremteni Afganisztánban. De csak majdnem...

Tilikov (törölt) 2010.01.22. 15:04:48

"Minden egyes keplet a Powerpoint prezentacioban felezi a hallgatosag letszamat."

Én úgy hallottam ez minden tudománynépszerűsítő műre igaz. De a powerpoint védelmében: jó esetben egy komoly és összeszedett előadás jár a diák mellé, a PP csak amolyan váz, vizuális fogódzó, jobb is ha inkább képek vannak rajta mint a szöveg. Nem a PP-től fog elhülyülni az emberiség, persza aki csak PP-diákból akar tanulni az magára vessen.

Egyébként van egy magyar fejlesztésű PP-klón, a prezi.com-on található, ez szerintem sokkal hangulatosabb és vizuálisan több lehetőséget nyújt mint a PP, de persze magát az előadást nem helyettesítheti, csak feldobhatja.

Ja, és az Afganisztános "folyamatábra" szerintem is egy egetverően nagy baromság.

the little stormtrooper 2010.01.22. 20:43:00

Bárki, aki eljutott közületek a 22-ik diáig megérdemel egy piros pontot tőlem. Én a harmadiknál abbahagytam a nyilak gombolyítását.

Viszont szomorúan vettem tudomásul a cikkből, amikor a szerző a szolgáltatásokat taglalja, hogy afganisztánban nincsen mekdonáldsz.

Valami infó arról, hogy lehet bekerülni a tervezőcsapatba? Az én alapötletem:
1 keressünk valami szétlőnivalót
2 lőjjük szét

emzperx 2010.01.22. 23:19:00

Na itt van egy remekbe szabott darab, kizárólag erős idegzetűeknek:

bmfnik.hu/kamela/szt/SZTT-4-a.pdf

Sajnos a PP elmebaj már a mérnöktudományokat is utolérte és - tapasztalatom szerint - be is kebelezte.

--Stirlitz-- 2010.01.23. 11:46:58

OFF

Tervezitek a szokásos éveleji helyzetértékelő poszt (Ökör éve, stb.) megírását a közeljövőben?

ON

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2010.01.23. 16:40:13

@Stirlitz4:

Tervezni tervezzük, de az még odébb van.

dr. Pascal 2010.01.23. 22:55:59

tudom, hogy nem ez a lényeg, de akkor is csípi a csőrömet:
a PowerPoint az a redmondiak egy programja, a prezentáció pedig prezentáció, amit többféle szoftverrel is elkészíthető.

...Kb olyan a mostani kommentem, mintha 'Csík'ban panaszkodna egy termékmenedzser a Nike-tól, hogy ott 'adidasz'nak hívják a papucsot :)
(jó, az OO.o-től én pénzt nem kapok :)

@Edrik: ) ez nagyon nagy :D

Monarch (törölt) 2010.01.25. 10:35:51

@AstarothZ: Jaja, egy csapassal kettevagja a prezentacio keszitojet. Hirtelen haragu volt a fiatalember... :)

Kobaljov 2010.05.10. 10:44:53

Hamarosan át is nevezik a West Pointot West PowerPoint-ra..