"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Cikkek

  • Amikor minden hiábavaló„Gyanútlanul és akaratlanul, csalimadárként magamra húztam kettőt a konvoj négy kísérőhajója közül...Megint olyan makacsul üldöztek, hogy a legkevésbé én magam hittem volna, hogy le tudjuk őket...
  • Festung BudapestHosszú kihagyás után ismét egy irodalmi újdonságot ajánlunk az olvasóközönség figyelmébe. A mai napon kerül ki a nyomdából a bolgár hadtörténész, Kamen Nevenkin A Budapest Erőd. A magyar főváros...
  • KatPol Kávéház XLVI. - Grafit a tetőnKedves hallgatók! A korábban tett ígéretünknek és a meghirdetett szavazás eredményének megfelelően a Csernobil az a sorozat, mellyel az aktuális adásban foglalkozunk. Az adás letölthető innen, a...
  • A megaláztatás évszázada XII.Üdvözlöm minden kedves olvasónk! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, és az ígéretemnek megfelelően máris újabb résszel folytatódik a modern kínai történelemmel foglalkozó sorozatunk. Az eddigiekhez...
  • KatPol Kávéház XLV. - Lánctalpas találkozóKedves hallgatók! Hagyományainkhoz híven podcastunk 45. adásában ismét élménybeszámolóval jelentkezünk, ezúttal a Militracks idei rendezvényéről ill. az overlooni hadimúzeumról: Listen to "KatPol...

Facebook

Címkék

1.vh (5) 2.vh (84) afganisztán (52) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (53) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (19) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (11) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (6) franciák (34) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (30) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (36) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (35) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (22) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (5) kémek (6) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (78) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (18) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (51) lengyelek (9) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (38) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (4) németek (49) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (2) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (94) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (55) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (13) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (1) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (67) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (28) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (15) ulster (2) usa (156) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

Áll az alku? – Iráni atomprogram és amerikai rakétavédelem I. rész

2009.10.01. 08:58 5.g

Nonproliferációs téren igencsak mozgalmasra sikeredett ez az utóbbi két-három hét. Irán hat hónap után nemrég jelezte, hajlandó visszatérni a tárgyalóasztalhoz, Barack Obama egy huszáros mozdulattal felfüggesztette a hírhedtté vált rakétavédelmi rendszer európai komponensét, mostanság Oroszország is mintha a szokásosnál egy árnyalattal több ejnyebejnyét engedne meg magának Irán kapcsán, végezetül pedig a múlt héten napfényre került egy második - mindezidáig titokban tartott - urándúsításra szolgáló iráni létesítmény építése is.

Mintegy az elmúlt hetek eseményeinek megkoronázásaképpen pár órán belül - ezek a diplomaták nem egy korán kelős fajta - Genfben ülnek össze Irán és a P5+1 (az ENSZ BT állandó tagjai és Németország) képviselői. Ha abban a szerencsében(?) lesz részünk, hogy a megbeszéléseknek a hírekbe is sikerül magukat beküzdeniük, akkor bizony nem árt egy-két dolgot jó előre tisztáznunk, mielőtt megindul a bullshit árja.

Az utóbbi egy-két évben igazából nem sok említésre méltó esemény történt az iráni atomprogram háza táján. Néha-néha felröppen a – korábban főleg amerikai, mostanság inkább izraeli – légicsapás lehetősége, mire válaszul rendszerint Irán is anyázik egy sort, miközben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség óramű pontossággal készíti menetrend szerint érkező jelentéseit. Ez utóbbi dokumentumok egyébként meglepően jól megragadják a nézeteltérések lényegét, így hát nem is csoda, hogy jószerivel senki sem olvassa őket.

Márpedig a dolog dióhéjban a következő: az Atomsorompó egyezmény részes államaként Irán biztosítéki szerződést kötött a NAÜ-vel. Ha az ember állama ilyet tesz, ellepi egy fészekaljnyi NAÜ-s szaki, s jó alaposan leplombálja, bekamerázza, ésatöbbi, ésatöbbi az összes keze ügyébe eső nukleáris létesítményt, majd időről-időre visszajönnek, méricskélnek, mintákat gyűjtögetnek, hazaviszik, kiértékelik és megmondják, hogy az embernek van-é avagy nincs fegyverprogramja.

A közmondásos eb ott van azonban elhantolva, hogy ezek a klasszikus biztosítéki szerződések csupán a részes államok által bejelentett létesítmények ellenőrzésére, e célból pedig az eszközök viszonylag szűk körének bevetésére adnak lehetőséget. Élelmes emberek persze fáradhatatlanul munkálkodnak a fegyverzetellenőrzés tökéletesítésén, áldásos tevékenységüknek köszönhető a biztosítéki szerződésekben foglalt előírások folyamatos csiszolgatása is. Az e téren mindezidáig kitalált legnagyobb okosság azonban mégiscsak az ún. Kiegészítő jegyzőkönyvek intézménye. Egy ilyen jegyzőkönyv aláírásával az egyszeri részes állam biztosítéki szerződésén túlmenő ellenőrzési hatáskört biztosít területén a NAÜ szakembereinek. A különféle eszközök széles köre mellett a legfontosabb elem, hogy az ellenőrök a kiegészítő jegyzőkönyv aláírását követően az illető állam bármely létesítményében kvázi előzetes bejelentés nélkül szabadon vizsgálódhatnak.

Irán kapcsán márpedig itt kezdődnek a problémák. Az ország rendelkezik érvényes biztosítéki szerződéssel, s az abban foglalt kötelezettségeknek eleget is tesz (bár az ügy ennél azért kicsit bonyolultabb). Irán ambiciózus nukleáris programja és a nyugati államokkal fennálló – mostanság cseppet sem harmonikus – kapcsolatai fényében ez azonban korántsem bizonyul elegendőnek. A kölcsönös bizalmatlanság légkörében a nyugat átfogó biztosítékokat vár el Irántól, míg Teherán úgyszintén érthető módon érzi magát fenyegetve, mégpedig nem csak a túlzott kíváncsiság által.

Lényeg a lényeg, a NAÜ főigazgatója újra és újra helyesen fogalmazza meg jelentéseiben a probléma lényegét: a NAÜ ellenőrzése alatt álló iráni nukleáris létesítmények vizsgálata során nem állapítható meg sem az ott előforduló hasadóanyaggal kapcsolatos visszaélés, sem az ott folytatott tevékenységek katonai jellege. Ugyanakkor Irán nem fogadta el a kiegészítő jegyzőkönyv rendelkezéseit, a NAÜ részére nem biztosít lehetőséget bizonyos létesítmények vizsgálatára, és nem hajlandó információt szolgáltatni bizonyos, az atomfegyverkezéshez kötődő, nem nukleáris kutatások esetleges meglétéről. Vagyis röviden: bár a NAÜ rendelkezésére álló információkból semmi nem utal katonai célú iráni atomprogram meglétére, a fent vázolt információs hiányosságokat figyelembe véve annak hiánya sem igazolható teljes biztonsággal. Az érintett felek közti meglehetősen bizalmatlan hangulatban márpedig ez több mint probléma.

Mióta a NAÜ 2006-ban az ENSZ BT elé utalta az ügyet, s Irán egy rakás szankcióval is gazdagabb lett, a kérdésben aligha került sor érdemi előrelépésre. A néha-néha elhintett kölcsönös fenyegetések mellett a csendet csak az EU törte meg, aki jó szokása szerint időről-időre egy kalap pénz (támogatások, nemzetközi politikai, gazdasági és főleg nukleáris együttműködés, a szankciók feloldása) felajánlásával igyekezett fogást találni a kialakult helyzeten. Legutóbb úgy hat hónappal ezelőtt a P5+1 tagjai dobtak be egy ilyen javaslatot. Szeptember 9-én Teherán erre reagálva mutatta be saját megállapodási csomagját, egyúttal jelezve hajlandóságát az érdemi tárgyalások fonalának felvételére. Némi egyeztetést követően szeptember 14-én már Javier Solana szóvivője jelenthette be, hogy a tervezett megbeszélésnek október 1-jén Genf adhat otthont.

Ezzel pedig mindahány fél részéről kezdetét vette a felkészülés. Szeptember 17-én került sor a rakétavédelemmel kapcsolatos amerikai bejelentésre (melyről célszerű lesz a következő részben részletesen is megemlékezni), 24-én pedig Obama – oldalán a csúnyán nézni igyekvő Sarkozy-vel és Gordon Brownnal – sajtótájékoztatón jelent meg, hogy bejelentse: még 21-én Irán egy évek óta épülőfélben lévő, eltitkolt második urándúsító létesítményének létét fedte fel egy a NAÜ-höz írott levelében. Talán a "jó cár – gonosz miniszterek" pszichológiai játék jegyében, Obama meglepően békülékeny hangot ütött meg, az ellenőrzés fontossága mellett Irán jogait is elismerve, Sarkozy és Brown pedig egy újabb vödör szankciót lengettek be Irán feje fölé arra az esetre, ha nem sikerülne maradéktalanul együttműködnie mindenkivel, akivel csak kell. Irán persze napokon belül közhírré tette: e létesítményt is a NAÜ ellenőrzése alá kívánják bocsátani. És akkor itt álljunk meg egy pillanatra, a bullshit-hullám ugyanis e felfedezés kapcsán egyszer már tetőzött.

 

Maga az iráni források által Fordu néven emlegetett létesítmény Teherántól mintegy 100 km-re délkeletre található, a méltán ismert Kom városának közelében, egy katonai bázis rejtekén. Az eddig nyilvánosságra került források alapján, elkészülte után mintegy 3000 centrifugának adhat majd otthont, ami bizony meglehetősen kevés. A Natanz-ban épülő dúsítómű felszerelése a tervek szerint mintegy 54.000 centrifuga lesz, ami nagyjából képes ellátni az Irán által üzemeltetni tervezett reaktorok üzemanyagigényeit. A Kom közelében elhelyezkedő titkos objektum létének elsődleges célja nyilván egy esetleges külső csapás esetén a kiépített nukleáris ipari képességek megóvása.

Egy alig tizedakkora létesítmény azonban semmiképpen sem szolgálhat az alkalomadtán megsemmisíthető natanz-i telep feladatainak kiváltására. Egyéb feladatokra azonban kiválóan alkalmasnak bizonyulhat. Olyan viszonylag egyszerűbb elképzelések, mint a Natanz-ban dolgozó szakemberek kiképzése, vagy a centrifuga-sorok tesztelése mellett két rendkívül érdekes potenciális magyarázat is napvilágot látott. Okos emberek kiszámolták, hogy a titkos dúsítóüzem, ha ipari mértékben jelentéktelen is, évente mintegy 1,5 egyszerűbb bombára elegendő magas dúsítottságú urán előállításával azért minden bizonnyal megbirkózna.

A másik, látszólag ártalmatlanabb feltételezés szerint a létesítmény a teheráni kutatóreaktor szerény igényeit hivatott kielégíteni. Történt ugyanis, hogy az Irán által szeptember 9-én benyújtott tárgyalási javaslatcsomagban helyett kapott egy felvetés, miszerint Irán örömmel vásárolna nyugatról – akár az Egyesült Államoktól – is mennyiségben magasabb, mintegy 20%-os dúsítottságú uránt egészségügyben használatos radioaktív izotópok gyártása céljából. Most biztos sokan rávágták, hogy de hát azt rögvest elsíbolnák azok a sunyi perzsák, a dolog azonban ennél trükkösebb. Az említett izotópok gyártása a teheráni reaktorban zajlana, s ha a nyugat jó pénzért megadja a szükséges hasadóanyagot, az csak jó lehet: épül a bizalom, gyógyulnak a betegek, mi kell még? De ha Irán történetesen nem kapná meg a kért anyagot, az talán még ennél is jobb volna, hisz ezt követően a lehető legártatlanabb képpel állíthatná: mivel külföldről képtelen beszerezni, pusztán egészségügyi okból kénytelen saját maga az eddig előállított 3-5%-osnál jóval magasabb dúsítottságú uránt termelni. Elsőrangú blöff, kéremalássan.

Ennek ellenére azonban a tárgyalások előtt Iránnak mégsem áll olyan nagyon jól a szénája. Hogy az eltitkolt létesítménnyel most akkor tulajdonképpen megsértette-e nemzetközi jogi kötelezettségeit, arról hozzávetőleg az idők végezetéig eldiskurálhatnánk. Dióhéjban annyiról van szó, hogy a NAÜ biztosítéki szerződések egy bizonyos 3.1-es kiegészítése kimondja: új nukleáris létesítmény építésének megkezdése előtt a részes állam köteles azt bejelenteni a NAÜ-nél (meg terveket beszolgáltatni, stb, stb). Márpedig nyugati hírszerző források szerint a komi munkálatok évek óta zajlanak. Csakhogy midőn 2006-7-ben a hangulat a tetőfokára hágott, Teherán az Irántól kapott információk kiszivárogtatásával, a nyugati érdekek kiszolgálásával vádolta a NAÜ-t, majd 2007-ben levélben egyoldalúan módosította biztosítéki szerződését (többek között az említett 3.1-es kiegészítés felmondásával). Ezáltal elvileg a szerződés egy korábbi változata lépne ismét hatályba, mely immár csupán 18 hónappal azelőtt követeli meg az új létesítmény bejelentését, hogy abban hasadóanyaggal végzett munka kezdődne meg.

Teherán gyanakvása egyébként nem nélkülöz minden alapot. A NAÜ vizsgálataihoz rendszeresen kér többek között rakétatechnológiára, akár az újonnan kifejlesztett visszatérő hordozóeszközök konkrét tervrajzaira, vagy más bizalmas és komoly biztonsági kockázatot képviselő információkat, miközben Bécs - s különösen a NAÜ titkársága - hosszú ideje a nyugati hírszerző szolgálatok egyik kincsesbányája. Csak az összehasonlítás végett: a '90-es években az ENSZ bécsi központja mellett szolgálatot teljesítő 35 amerikai diplomatából 10 dolgozott a CIA kötelékében.

Ami a biztosítéki szerződést illeti, Irán értelmezésében a fenti feltételek Fordu 2009. szeptember 21-i bejelentésével maradéktalanul teljesülnek, csakhogy a NAÜ a 2007-es iráni levél kézhezvétele óta tiltakozik – a nemzetközi jogban sem éppen bevettnek mondható – egyoldalú szerződésmódosítás érvényessége ellen. Nyugati források rendszerint azt is hozzáteszik, hogy még ha a trükk működne is, Irán elkövette azt a hibát, hogy 2007-ben pár hónappal a 3.1-es kiegészítés felmondása előtt, tehát még annak hatálya alatt, kezdte meg a munkát a komi létesítményen. Rossz nyelvek szerint ráadásul Teherán csupán a kínos lelepleződés elkerülése végett döntött a dúsítómű létének felfedése mellett, mikor tudomására jutott, hogy az erre vonatkozó információ ellenérdekelt titkosszolgálatok kezébe jutott. A jelek szerint ráadásul sietős bejelentésükkel Obama és társai épp azt akarták megelőzni, hogy Irán adatszolgáltatását a NAÜ hozza nyilvánosságra, ezáltal valamiféle erkölcsi felmentést adva a titkolózás alól.

Érdekes lenne megtudni, hogy – a dúsítómű építéséről saját bevallásuk szerint évek óta tudó – nyugati hírszerző szolgálatok miért vártak ezidáig a leleplezéssel, s hasonlóképp, a nagy valószínűséggel kiszivárgott bizalmas információk körével – többek között egy magas rangú katonatiszt, volt védelmi miniszter 2007-es dezertálása okán – minden bizonnyal tisztában lévő Teherán miért halogatta vallomását. Azonban a jogi bűvészkedés végső soron mégiscsak mellékes. Hogy Irán rendelkezik nukleáris tevékenységéhez kapcsolódó, be nem jelentett létesítményekkel, az eddig is nyilvánvaló volt jószerivel minden érintett számára. Ugyebár épp ezért szorgalmazzák a P5+1 tagjai a program ellenőrzésének kiterjesztését. A komi dúsítómű felfedezése igazából az Irán képességeire és szándékaira vonatkozó reális elemzéseket sem borítja fel (az e témában nem kevés pánikkeltést célzó írást pedig úgysem érdemes figyelembe venni). Legjelentősebb következménye ellenben talán épp a mai megbeszéléseken jelentkezik először: ez a kis incidens komoly presztízsveszteség Teheránnak a jövőre vonatkozó kötelezettségvállalásainak súlyát illetően, s egyben egyfajta erkölcsi-retorikai előnyhöz juttatja tárgyalópartnereit.

A P5+1 nyugati tagjai egyértelműen azzal a céllal ülnek a tárgyalóasztalhoz, hogy akár engedmények, akár súlyosabb szankciók árán Iránt – egy név nélkül nyilatkozó nyugati diplomata szavaival élve – „a végbéltükrözés biztosítéki megfelelőjének elfogadására" kényszerítsék. Oroszország újabban mintha egyre óvatosabb volna Iránnal kapcsolatban, gondoljunk akár az ígért S-300 rakétarendszerek húzott-halogatott szállítására, akár a további szankcióktól immár kevésbé mereven elzárkózó orosz megnyilatkozásokra. A végeredmény szempontjából nem lesz mindegy, hogy az Iránnal kapcsolatos orosz álláspont átalakulásában – mintegy cserealapként – milyen szerepet játszhatott az Európába tervezett amerikai rakétavédelmi rendszer létesítésének felfüggesztése, s hogy a nyugati feleknek Kínával is sikerült-e valamiféle megállapodásra jutniuk.

A mai genfi megbeszélés kimenetelét nagyban fogja befolyásolni, mennyire lesznek képesek a P5+1 – különösen amerikai, brit és francia – tagjai megállni, hogy látszólag kedvező pillanatnyi tárgyalási pozícióikat túlbecsüljék (vagy hogy épp eleve teljesíthetetlen követelésekkel az azokat elutasítani kénytelen Iránt újabb szankciókba kényszerítsék). Teherán ugyanis a – szinte kötelező, egyébként saját bevallásuk szerint évente megrendezett, és rakétatesztekkel alaposan megtűzdelt – hadgyakorlatok mellett az elmúlt napokban szinte minden lehetséges csatornát igénybe véve – megszólalt ezügyben parlamenti képviselő, , az egész parlament testületileg, az iráni atomenergia hivatal vezetője, de maga Ahmedinezsád is – igyekezett tárgyalópartnerei tudtára hozni: a legkülönfélébb kompromisszumos megoldásokra nyitottak, két dolog – az urándúsítás, és a nukleáris technológiához való jog – feladásáról azonban nem hajlandóak tárgyalni. Egyúttal óva intették a P5+1 tagjait a múlt hibáinak megismétlésétől.

*

Nos, dióhéjban ennyit a mai genfi megbeszélések hátteréről. A cikk hamarosan érkező második része az európai telepítésű rakétavédelmi program felfüggesztésének hátterével foglalkozva az iráni atomprogram jelentette potenciális fenyegetés reálisabb felmérésére, a két témakör kapcsolódási pontjaira tér majd ki. Addig is ajándék, interjú N. Rózsa Erzsébettel, aki egy interjú erejéig a KatPol vendége is volt már.

23 komment


| More

Címkék: atom usa ensz oroszország irán kémek rakétavédelem

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr561389832

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

analister 2009.10.01. 22:41:46

Érdekes cikk, köszönjük.

NAR 2009.10.02. 07:49:52

Az irániak miért erőltetik az atombombát? Fidel Castro meg Hugo Chavez is nyugodtan(?) alszik nélküle, pedig ők az amerikaiak térfelén vannak...

CN · http://katpol.blog.hu/ 2009.10.02. 11:56:25

@NAR:

Chavez nem alszik olyan nyugodtan, de ezt egyelőre hagyományos fegyverek beszerzésével pótolja. A legújabb megrendelése S-300-as föld-levegő rakétákra és több mint 90 orosz gyártmányú T-72-esre szólt. Emellett rendelt kb. 100 000 db (asszem) AK-103-ast, a svédektől AT-4-eseket, Mi-35-ös támadóhelikoptereket és Szuhojokat (sajnos most hirtelen nem emlékszem pontosan milyeneket). [Funfact: Chavez régóta mondja, hogy az USA le akarja rohanni az országát.] A kolumbiaiak (meg az amerikaiak is) aggódnak amiatt, hogy a fegyverek egy része át fog vándorolni más kezekbe (pl.: FARC).

Ha gondolod utánanézhetek a pontos tételeknek, de asszem lejött a dologból, hogy nem, nem alszik nyugodtan.

rognork 2009.10.02. 12:47:51

@CN: légyszi világosíts fel: mi a fenének vesz valaki T72-eseket? felveszik ezek a versenyt az amerikai gépparkkal?

Balaint 2009.10.02. 12:58:56

rognork
1 az 1 ben nem, de arrafele kevés a híd ami elbír egy 65+ tonna nehéz tankot vesd össze TAM + Osorio.

Üdv

Ntg

Crouch 2009.10.02. 15:53:36

Ez az Irán téma kezd már szappanopera jelleget ölteni :)

Arról hogy Chavez miért és milyen fegyvereket vásárol egy régebbi, de aktuális írás a War Nerdből: exile.ru/articles/detail.php?ARTICLE_ID=8319&IBLOCK_ID=35

Egyébként mi van a Gerillaháborúk sorozattal?

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2009.10.02. 16:04:49

@Crouch:

"Egyébként mi van a Gerillaháborúk sorozattal?"

Folytatás néhány hónapon belül várható, és a változatosság kedvéért NEM a britek kalandjairól lesz szó.

Várkonyi 2009.10.03. 02:05:07

Kérdés: nem tervezitek hogy a jövőben recenziót írjatok Liddell Hart Stratégia c. könyvéről?

Nagyon olvasmányos kis könyv, tele érdekes gondolatokkal, különös tekintettel az indirekt hadviselés nevű elméletre, melyet az író szerint nemcsak a háborúban, de az üzleti életben illetve magánéletben is sikerrel lehet alkalmazni.

Mit gondoltok?

molnibalage 2009.10.03. 11:01:13

@CN: Jenkik ellen kevés az, más ellen sok.

NAR 2009.10.03. 12:26:28

@CN: 90 darab T-72-es azért nem atombomba. A Wikipédia szerint Szaddám Husszeinnek 500 darab T-72-ese volt az első Öböl-háború elött, a végeredményt ismerjük, szóval kétlem, hogy az amerikaiak ellen hasznosak lennének.

5.g · http://katpol.blog.hu 2009.10.03. 13:56:06

@Mikagi: "nem tervezitek hogy a jövőben recenziót írjatok Liddell Hart Stratégia c. könyvéről?"

Bizony jó könyv az. És talán annyit még biztonsággal el is árulhatok (itt ugyanis még a falnak is füle van...), hogy régóta tervbe van véve pár stratégiai gondolkodásról szóló írás, ahol múlt és jelen nagyjai közt Liddell Hart is szerephez jut majd.

"nemcsak a háborúban, de az üzleti életben illetve magánéletben is sikerrel lehet alkalmazni"

Lazán kapcsolódik Stephen M. Walt tollából a nemzetközi kapcsolatok elméletének két sajátos alkalmazási területe:

a) IR theory for lovers: walt.foreignpolicy.com/posts/2009/02/13/ir_theory_for_lovers_a_valentines_guide

b) the IR guide to parenting: walt.foreignpolicy.com/posts/2009/06/11/for_fathers_day_the_ir_guide_to_parenting

CN · http://katpol.blog.hu/ 2009.10.03. 16:09:49

@rognork:
és
@molnibalage:
és
@NAR:

A tankok kérdése érdekes. Nem vagyok szakértő a téren, de sztem a térség földrajza nem valami ideális a nagyarányú páncélos hadviseléshez. Presztízs szempontjából jók, meg városok védelmére.

A T-72 vs. M-1 kérdése a térségben még nem olyan kiélezett, amennyiben lehet hinni az alábbi ábráknak (sorry, csak Wiki-set találtam, ha valaki tud jobbat, annak megköszönöm, ha megosztja velünk):

T-72:
en.wikipedia.org/wiki/File:T-72Operatorsnew.png

M-1
en.wikipedia.org/wiki/File:M1_Abrams_operators.jpg

CN · http://katpol.blog.hu/ 2009.10.03. 16:14:58

A lista (amennyire most hirtelen tellett):

92 db T-72
bizonytalan számú BMP-3
több mint 50 helikopter (globsec.org szerint 57 db Mi-17V5 és Mi-35M és egy darab Mi-26T); más forrás szerint legalább 10 db Mi-28N helikopter kapnak 2009 második felében
BM-30 Smerch rakétasorozatvető (mennyiséget nem találtam)
S-300VM Antey 2500-as légvédelmi rendszer
24 db SzU-30MK2
kb. 100 000 AK-103 (ennek egy részét helyben licenc alapján gyártják majd, beleértve a hozzávaló lőszert is)
bizonytalan számú AT-4
bizonytalan számú SA-24, más forrás szerint SA-18
tárgyaltak állítólag tengeralattjárók beszerzéséről
Tor-M1 (SA-15) légvédelmi rendszer
állítólag érdeklődtek Il-114-es járőrgépek iránt
5000 db Dragunovot vásárolt
további beszerzéseket terveznek ...

CN · http://katpol.blog.hu/ 2009.10.03. 16:18:19

Ja, és Chavez beszélt már egy civil nukleáris program szükségességéről (orosz segítséggel ill. mások szerint iráni segítséggel):
news.bbc.co.uk/2/hi/7641168.stm
edition.cnn.com/2008/WORLD/americas/09/28/venezuela.russia/index.html
www.carnegieendowment.org/publications/index.cfm?fa=view&id=23878

Várkonyi 2009.10.05. 00:19:55

@5.g:

Köszönöm a cikkeket!

Liddell Hart tapsol a másvilágról!!!

:)

Várkonyi 2009.10.05. 00:39:24

@5.g:
Az indirekt megközelítés a flört nevű jelenségben érhető tetten igazán, amikor is a kétértelmű megjegyzések (Indirekt stratégia: mindig két város között kell lavírozni, hogy az ellenség sose tudja melyiket akarjuk elfoglalni), valamint kiszámíthatatlannak kell lenni (Liddell Hart:kiszámíthatóan nekimenni az ellenségnek a legnagyobb bukta) sose válaszolni neki egyenesen, hanem viccesen kitérni, stb. még sorolhatnám sokáig, de ezek a legfontosabb tényezők.

És az a durva, hogy ez tényleg működik.

De hát ugye mindig is tudtuk hogy a szerelem és a háború valójában egy dolognak a két megjelenése...
:)

5.g · http://katpol.blog.hu 2009.10.05. 18:20:13

@CN: "A lista (amennyire most hirtelen tellett):"

SIPRI to the rescue! Venezuelai (nehéz)fegyverbeszerzések Chavez elnöksége ('99-2008 /2009-es adataik még nincsenek/) alatt:

m.blog.hu/ka/katpol/file/Trade-Register-1999-2008.doc

Forrás ez a nagyonis hasznos alkalmatosság:
armstrade.sipri.org/arms_trade/trade_register.php

CN · http://katpol.blog.hu/ 2009.10.07. 21:02:30

@5.g:

Köszi szépen, nagyon hasznos link.

Nagyon érdekes volt, a lista. Ha az újabb beszerzéseket is hozzátesszük, egy még érdekesebb lista jön össze. És milyen szép végösszeg ...

AstarothZ · http://www.jollyroger.atw.hu/ 2009.10.11. 02:04:14

Számomra Észak-Korea és Irán esetében is nagyon úgy tűnik, hogy értelmetlen ez a diplomáciai színjáték az ENSZ BT ill. a NAÜ részéről, és nem vezet sehová. Az érintett „alanyok” ügyesen húzzák az időt, packáznak az előbbi intézményekkel (gyakran a szomszédokkal vagy más érintett országokkal is), közben ezerrel ügyködnek a föld alatti kis sufnijaikban a bombáikon és a kapcsolódó technológiákon. Majd miután elkészülnek vele, tagjai lesznek a már egyre kevésbé exkluzív klubnak, státuszuk, tekintélyük felértékelődik és „érinthetetlenekké” is válnak egyben. Elégedetten hátradőlhetnek, a világ pedig csak reménykedhet, hogy az ifjú atomhatalom képes lesz felelősségteljesen bánni az új játékszerével… Laikusként nekem úgy tűnik, hogy az ENSZ BT állandó tagok egymás közötti/elleni hatalmi intrikái - illetve más, közvetve vagy közvetlenül érintett államok hasonló játékai – inkább asszisztálnak ehhez, mint ténylegesen és hatékonyan megakadályozni igyekeznének; vicc az egész, komolyan. Bár Irán esetében Izrael esetleg okozhat meglepetést, ha türelme elfogytával megpróbálja átvágni ezt a gordiuszi csomót…
Itt olvastam (lemil.blog.hu/2009/09/28/vitaposzt_az_algeriai_atomprogram), hogy minden bizonnyal Algéria (nahát, mik vannak…) és talán Egyiptom és Szaúd-Arábia is ( ? ) hasonló atomprojekteken mesterkedik, érdekes azok körül nincs ilyen hírverés. Remélem tudják mit csinálnak! Nehogy aztán az öngyilkos merénylő cimbik lecseréljék a dinamitrudakból álló trendi kis mellénykét ill. a robbanóanyaggal töltött és műszakiztatott furgont, egy 1-2 kilotonnás (vagy nagyobb) nukleáris bombára, amit négykerekű kis kordén húznak be a világ valamelyik nagyvárosának centrumába, mert akkor lehet elindul a dominó-effektus…

AstarothZ · http://www.jollyroger.atw.hu/ 2009.10.11. 13:09:41

Helyesbítek: a kordé az csak kétkerekű :-)

balkanfanatik (törölt) 2009.10.12. 20:52:00

@AstarothZ: erről az atomterror dologról azért írtunk (helyesebben jelen post szerzője írt) anno cedembal, h nem annyira egyszerű a'
katpol.blog.hu/2008/01/16/uberterror

AstarothZ · http://www.jollyroger.atw.hu/ 2009.10.14. 03:40:01

@balkanfanatik:
Köszi a linket, elolvastam, de a kételyek és kérdőjelek száma ettől csak szaporodott :-) Szóval terroristák számára a dolog tartogat „szakmai” kihívásokat, de nem lehetetlen. Van azonban még egy dolog ami zavar: alapból feltételezve vagyon, hogy a „nevezett rezsimek a legrosszabb esetben is csupán gonoszak, azonban semmi esetre sem hülyék”. Ilyenkor eszembe jut Hitler a háború utolsó hónapjaiban, heteiben, amikor már nem csak az általa megölt milliók sorsa, hanem a saját népe és országa pusztulása sem érdekelte, csak a mindenáron való ragaszkodás a saját őrült rögeszméihez. Nos, egy ilyen „vezér”, ilyen pszichés- és lelkiállapotban, egy némileg hasonló szituációban, egy ilyen „gonosz, de nem hülye” nukleáris fegyverekkel rendelkező rezsim élén… vajon mit tenne? Tudom, a kérdés így kissé történelmietlen, de hát nem látunk a jövőbe. Az új atomklub-tagok pedig még a biztonságtechnikai, kezelési, stb. tapasztalatoknak is híján lehetnek, bízzunk abban, hogy nem a hibáikból akarnak tanulni.

Tilikov (törölt) 2009.11.06. 10:37:32

Ismét a komi urándúsító leleplezéséhez hasonlatos médiacirkusz.
index.hu/kulfold/2009/11/06/iran_atomtoltetekben_hasznalatos_szerkezetekkel_kiserletezik/

Most már egyenesen a rakétaképes atomtöltetekre irányuló kísérleteiket közlik a tisztelt közvéleménnyel. Persze ők ezt is már rég tudni vélik, de most kitálalnak mindenkinek. Megint előkerül az "Izrael beindíthatja az iráni atomfejlesztés visszavetésére kidolgozott katonai beavatkozási terveket", de ennek már hírértéke sincs, nem látom be mire megy ki ez a játék.