Hirdetés

"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Hirdetés

Facebook

Bullshit Hunting Season

Cikkek

  • KatPol Kávéház XCVI. - Írtalan történelem"...for the rest of time, it'll be like no one ever knew we was even here." Kedves közönségünk egyöntetű tetszését aligha fogjuk ezzel megnyerni, de podcastunk mai, 96. adása sajnos (vagy nem sajnos;...
  • KatPol Kávéház XCIII. - Nagy zűr a nagy KínábanA második kínai-japán háború nyugaton kevésbé ismert előzménye a második világháborúnak, pedig az 1937 és 1945 között zajló konfliktus összességében a keleti fronthoz mérhető nagyságú területen...
  • KatPol Kávéház LXXXIX. - SzerecsenmosdatásAz egyetlen alkalommal, amikor blogbejegyzést a nemzetközi nőnap szocialista ünnepe alkalmából jelenttettünk meg, kitértünk arra, hogy a II. világháborúban a szovjet légi haderőnem mondhatni...
  • KatPol Kávéház LXXVII. - A koreai MélytorokKülönösebb hadművészeti ismeretek nélkül is könnyen belátható bárki számára, hogy az ellenséges túlerő szorításában, de ennek ellenére rendezetten, ütemezve végrehajtott visszavonulás az egyik...
  • KatPol Kávéház LXXI. - Best GirlAbu Naszr al-Farabi, a híres muszlim filozófus, matematikus, jogtudós és zeneszakértő azok közé az irigylésre méltó történelmi szereplők közé tartozott, akiket utólag több nemzet is magáénak...

Címkék

1.vh (8) 18+ (1) 2.vh (90) afganisztán (53) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) amerikai polgarhaboru (5) argentína (3) atom (39) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (2) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (54) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (10) dánia (2) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (20) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (12) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (48) franciák (38) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (31) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (40) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (42) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (17) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (25) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (6) kémek (7) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (86) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (21) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (50) lengyelek (11) libanon (45) libéria (6) líbia (15) macedónia (3) magyarország (42) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (6) németek (55) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (3) olaszok (11) omán (1) örményország (5) oroszország (98) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (66) powerpoint (2) propaganda (65) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (14) repülőnap (3) róma (2) románia (6) spanyol polgárháború (3) sri lanka (13) SS (5) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (71) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (29) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (17) ulster (2) usa (165) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (24) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

Mi-24 HIND, avagy rege a csodaszarvasról

2008.08.21. 06:00 CsabaLaci

Hind, magyarul szarvastehén. Az Észak Atlanti Szövetség eme szelíd, félénk állat nevével ajándékozta meg a ’70-es évek szovjet hadiiparának egyik legpotensebb termékét. A szó hallatán az ember eltűnődhet, vajon nem becsülték-e alá az Egyesült Államok szakértői ennek az eszköznek a szerepét. A nyugati félteke harckocsizóinak szívében a negyvenes évek közepének Tigris paranoiája óta először éppen ez az eszköz lobbantotta lángra a félelem fáklyáját. Hamarosan nem mint füvet legelésző, csendes, szeretetreméltó teremtmény jelent meg a hajózók lelki szemei előtt az újdonsült forgószárnyas. Képzeletükben sokkal inkább éjnek évadján fák koronája felett, irtózatos robajjal száguldó, harckocsi zabáló fenevadként látták a helikoptert, melyet egymás közt Mumusnak (Bogeyman) neveztek. Saját személyzetük körében is inkább, egy másik fenevad, a Krokodil neve terjedt el. 

A kezdetek…

 

Az első repülőgép 1903-as felszállását követően a közvélemény, így a légi járművek tervezőinek a figyelme is mindinkább a mind nagyobb magasságok és sebességek elérésére képes járművek felé fordult. Hamarosan azonban felmerült az igény egy függőlegesen fel- és leszállni képes eszközre. Ezen árművek egy része a szemétdombon végezte, azonban egy-kettő részese lett a napjainkban ismert helikopter kialakulásának. Az erőfeszítéseket végül 1920-ban siker koronázta, s felszállhatott a világ első helikoptere. Ez azonban használatra voltaképpen alkalmatlan volt erőtlen hajtóművei miatt. Ennek ellenére a helikopterek „evolúciójában” mérföldkövet jelentett. Az első sikeres helikopter megjelenése nem váratott sokat magára. Igor Sikorsky, Amerikában élő orosz emigráns 1939-ben mutatta be VS-300-as helikopterét, mely alapjául szolgált a VS-316-os (katonai jelzés szerint XR-4) kifejlesztéséhez.

Az 1942. január 13-án levegőbe emelkedő szerkezet leszármazottai (YR-4B és R-4B) alkották a világ első sorozatban gyártott helikopter típusát, melyet a II. világháborúban a US NAVY illetve a US Army alkalmazott. Később pedig alapul szolgált az R-5-ös és R-6-os típusok kifejlesztéséhez. Ezek a helikopterek már csupán a nagy világégés lezárultát követően állhattak szolgálatba. A koreai háborúban már egy viszonylag kiforrott típust, az OH-13 Sioux helikoptercsalád tagjait vonultathatta fel az amerikai haderő. A típusnak léteztek harci, utász és egészségügyi feladatokat ellátó változatai is. Ebben a konfliktusban a sikerek dacára az új haditechnikai eszközök csupán kísérleti jelleggel vettek részt. Túl azon, hogy a típus hasznos segítséget nyújtott a szárazföldi erőknek, bebizonyította az újdonsült fegyvernem létjogosultságát is.

A fejlődés következő lépcsőfokát az S-55 és az S-58-as helikopterek képezték. A két típus alapvetően szállító feladatokat látott el a vietnámi hárborúban, de egyes példányait felfegyverezték, hogy a harctéren ledobott deszantosoknak tűztámogatást nyújthassanak. Ezt a módszert a Bell UH-1-esén tökéletesítették. Az első kifejezetten harci helikopter is a vietnámi háború nevéhez fűződik, ez volt a Bell AH-1-es.

Az amerikai fejlesztésekkel párhuzamosan a VSZ tagállamaiban is megkezdődött a helikopterek fejlesztése. Ezek a helikopterek hasonló rendeltetésűek voltak, mint nyugati társaik. Az első helikopterek a keleti blokkban is jobbára szállítási feladatokat láttak el, de az előbbiekhez hasonlóan ezeknél is megteremtették több-kevesebb fegyverzet függesztésének lehetőségét. A nyugati tömbbel ellentétben azonban az orosz harcászati doktrína nem tette lehetővé egy teljes mértékben a csapásmérésre specializált helikopter kifejlesztését, ennek megfelelően minden helikopternek képesnek kellett lennie csapatok szállítására is. Így a Mi-24-est is alkalmassá tették egy nyolcfős egység harctérre szállítására.

A Mi-24-es Hind azonban (hála hatalmas fegyverterhelésének és jelentős páncélzatának) ennek ellenére is képes volt lépést tartani, sőt számos ponton meg is előzni nyugati vetélytársát, az AH-1-est. A hetvenes években az előbb említett két típus megteremtett egy új helikopter kategóriát, a harci helikopterekét. Ezekben az években az előzőeket leszámítva más eszköz nem tartozott ebbe a kategóriába. A Mi-24-es voltaképp nem is igazán tartozott ebbe a besorolásba, de mivel a VSZ igényeit messzemenőkig kielégítette, nem is kezdtek bele egy helyettesítő típus kifejlesztésébe. Az AH-1-es lemaradni látszott a Mi-24-es mögött, s ez a tény a hidegháborús fegyverkezési verseny eszkalálódását vonta maga után a helikopterek fejlesztésének területére is.

Eközben Európában is felismerték a helikopterek jelentőségét, s belekezdtek saját eszközeik kifejlesztésébe. Ezek a programok – bár korszerűségükhöz nem fűződhet kétség - azonban sosem váltak olyan sikeressé és nagyra törővé, mint keleti és nyugati társaiké. Napjainkban a helyzet változóban van, s egyre több európai típus, illetve gyártó jelenik meg a tradicionálisan nagy helikoptergyártó nemzetek légi erejében és civil légi közlekedésében. Gondoljunk csak az Egyesült Államok Tengerészgyalogságánál szolgálatba álló VH-71-es helikopterre, mely az elnök rövidtávú légi szállításának feladatát hivatott ellátni, s melynek alapjául az európai EH-101-es szolgált. A döntés kétség kívül tartalmazott politikai indíttatásokat is, de egy ilyen fontosságú eszköz kiválasztásánál nyílván a szakmai szempontok dominálnak.

Az előbb említett eszközök bármilyen nagyszerű szerkezetek is, az idő már jócskán eljárt felettük. Többségük nem tudja teljesíteni a modern idők olyan új elvárásait, mint például a hálózat központú hadviselés, alacsony szintű karbantartásigény, minden eddigieknél magasabb megbízhatóság stb.. A huszadik század végén, huszonegyedik század elején egész sor új helikopterfejlesztési program látott napvilágot. Ezeknek azonban jelentős része még a sorozatgyártás megindulása előtt hamvába holt, köszönhetően az anyagi és időbeli korlátok jelentős túllépésének. Így a régebbi tervezések gyümölcsei (Mi-24, Mi-17, AH-1, CH47), továbbfejlesztett, vagy eredeti formájukban még jó ideig a világ forgószárnyas haderejének gerincét képezik majd, kiegészítve néhány vadonatúj társukkal.


A Mi-24-es alváltozatai

Mil Mi-24A Hind-A

A Mil tervezőiroda az 1970-es évek elején megkísérelte ötvözni a Mi-8C szállító /támadó és a Mi-8E harci helikoptereinek legkedvezőbb tulajdonságait. Bár már a Mi-8C is rendelkezett fegyverzettel, annak feladata inkább a szállítás, mintsem a légi támogatás volt. A Mi-8 Hip-E ezzel szemben – jóllehet jelentős szállítási kapacitással rendelkezett, hiszen képes szállítani 24 fegyveres katonát – hatékonyabb fegyverzettel rendelkezett, a szállító kapacitás rovására. A helikopter relatíve alacsony sebessége és repülési magassága révén ekkoriban rendkívül sebezhető célpontnak bizonyult. Ezt kiküszöbölendő a tervezőiroda helikoptereinek sebességén és páncélvédettségén igyekezett javítani.

 

 

 

 

 

 

 

Az új helikopter sárkányához a Mi-8-as egyes elemeit adaptálták, más részegységeket azonban teljesen átalakítottak, újraterveztek. A tervezés meggyorsítása végett megtartották a Mi-8-as jól bevált TV2-117A 1700LE-s gázturbináját. A fegyverzet hordozására szárnycsonkokat alakítottak ki a törzsközéprészen. Ennek jelentős aerodinamikai szerepe is van, hiszen kellő sebesség mellett jelentős felhajtóerőt termel, s a forduló sugarat is csökkenti. Az afganisztáni konfliktus magashegyi viszonyai között gyakran nekifutással startoltak a szovjet helikopterek, hogy a ritka levegőben is a lehető legnagyobb tömegű fegyverzetet hordozhassák. Az új helikopter méreteiben elmarad a Mi-8-as család többi tagjától, így az ellenséges légelhárításnak –különösen szemből- sokkalta kisebb célpontot nyújt, s az azonos erőforrás dacára jelentősen nagyobb sebességet érhet el. Faroktarója azonban jóval vaskosabb, erősebb lett, ezzel is növelve a helikopter túlélési esélyeit. Szintén a túlélőképesség növelésének nevében az elődénél kisebb, de nagyobb fordulatszámon működő farokrotort alkalmaztak. Fegyverzet elhelyezésére a szárnycsonkok alatt 2-2 pilon, míg a végén 2-2 rakétaindító sín kapott helyet. A helikopter A változatának talán legjellegzetesebb részlete a kabintető, mely egy üvegház benyomását kelti.

A tágas pilótafülkében háromfős személyzet- fedélzeti mérnök/lövész elöl, mögötte egymás mellett helyezkedett el a pilóta és a navigátor-, míg a desszanttérben egy 8 fős egység foglalhatott helyet. A gyalogosok ki- és beszállását a két oldalon elhelyezett nagyméretű ajtók könnyítették meg, míg a nyitható ablakok lehetővé tették, hogy a „rakomány”, kézifegyvereivel már a levegőből beavatkozhasson a harcokba. A Mi-24-es első prototípusa V-24 néven 1970-ben emelkedett a levegőbe, míg az első hadra fogható példány 1973-ra készült el. A későbbi A változatokon már a nagyobb teljesítményű TV3-117 gázturbinákat alkalmazták, a farok rotor pedig a kezdeti jobb oldalról a baloldalra került.


Típusjelzés: Mil Mi-24A

Gyártó: FÁK/Mil tervezőiroda

Főrotor átmérője: 17,3m

Hossz: 21,35m

Magasság: 6,5m

Főrotor forgáskörének területe: 235,06m2

Szárny fesztávolsága: 6,53m

Tömeg: 8400kg

Max. felszállótömeg: 11000kg

Hajtómű: 2x1660kW teljesítményű Iszotov TV3-117 típusú gázturbina

Max. sebesség: 320km/h

Emelkedő képesség: 900m/min

Szolgálati csúcsmagasság: 4500m

Hatótávolság: 160km (teljes fegyverzettel)

Fegyverzet: egy 12,7mm-es beépített géppuska, valamint 1275kg-nyi fegyverzet

(UV blokkok, irányítatlan bombák és 2x2 AT Swatter irányított páncéltörő rakéta)


Mi-24B/U Hind-A/Hind-C

Az 1971-ben bemutatott Mi-24A-nak létezett egy elő szériája, melyet a Mi-24B/C jelöléssel láttak el. Ezek voltaképpen megegyeznek a Mi-24A típussal, leszámítva a külső indító sínek hiányát. A C verzión a géppuskát és a célzó berendezéseket is elhagyták, s kiképzési célokra specializálva kettős kormányrendszerrel látták el.


Mi-24D Hind-D

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Mi-24A kedvező eredményei sarkallták a mérnököket egy átalakított, páncélosok elleni harcra optimalizált alváltozat kifejlesztését. Az új modifikáció 1975-ben állt csapatszolgálatba. A Mi-24A hátsórészét voltaképpen változatlanul hagyták, míg a pilótafülke és a törzs elülsőrész teljesen megújult. A hajózók tandem elhelyezkedése, valamint a sok elemből álló kabintető lecserélése egy darabból álló buborék formájú idomokkal jobb körkörös kilátást biztosított, így téve hatékonyabbá a páncélosok felderítését és semlegesítését. Ez az elrendezés továbbá kisebb célfelületet kínált az ellenséges légelhárításnak, valamint tovább csökkentette a sárkányszerkezet légellenállását. A kabintető anyagát páncélüveg képezte.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A személyzet létszáma két főre csökkent. Az elülső szekcióban foglalt helyet a fegyveroperátor, míg mögötte, magasabban került elhelyezésre a pilóta. Szükség esetén lehetőség van a fedélzeti mérnök elhelyezésére a pilótafülkét a deszanttérrel összekötő szűk folyosóban. Fokozták a helikopter páncélvédettségét, a rotoragyat a kezdeti acélötvözet helyett titánból készültre cserélték. Ezen módosítások fölöttébb hasznosnak bizonyultak az afganisztáni konfliktus során, mivel a mudzsahed gerillák légelhárítását jobbára 12,7 mm-es nehézgéppuskák képezték, melyek immár nem tehettek jelentősebb kárt a harci helikopter szerkezetében, s ami talán még fontosabb a személyzetében sem. A titán rotoragy akár a 20 mm-es gépágyú lövedékeinek is ellenállhatott. A helikopter elektronikus berendezéseit is módosították, felújították, s további eszközökkel egészítették ki. Az új rendszerek nagy része az orr rész alatt került elhelyezésre. Ilyenek az RWR, mely az ellenséges lokátor tevékenységről hivatott tájékoztatni a pilótát. Az IFF saját-idegen felismerő rendszer, az elektro-optikai tűzvezető rendszer, valamint a baloldalon elhelyezett rakétavezérlő gondola.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nem irányított fegyverekkel történő célzást a pilótafülke elé beépített repülési adatbegyűjtő rúdon elhelyezett fordulás és bólintás érzékelők alapján történik. Ezek érzékelik a relatív szélsebességet, valamint a helikopter mozgását. Az új feladatkörnek megfelelően megújult a beépített fegyverzet is. A 12,7mm-es, négycsövű, irányítható géppuska az orr alatt lévő toronyban kapott helyet. Ennek hatásfoka harckocsik elleni harcra voltaképpen elégtelen volt, viszont tökéletesen megfelelt a könnyűpáncélosok (M-113, M2A2, Warrior) és páncélozatlan járművek likvidálására. A fegyvert nem csupán az operátor, hanem a pilóta is kezelheti, de akkor azt egy helyben rögzítik. A Mi-24D alváltozat jelentősségét jól szemlélteti, hogy a legyártott példányok száma jócskán meghaladta a kétezret (a szám magába foglalja az összes D változatból kiinduló alváltozatok számát is). A Mi-24D mint Mi-25 került exportálásra.


Típusjelzés: Mil Mi-24D

Gyártó: FÁK/Mil tervezőiroda

Főrotor átmérője: 17,3m

Hossz: 21,35m

Magasság: 6,5m

Főrotor forgáskörének területe: 235,06m2

Szárny fesztávolsága: 6,53m

Tömeg: 8200kg

Max. felszállótömeg: 12000kg

Hajtómű: 2x1660kW teljesítményű Iszotov TV3-117 típusú gázturbina

Max. sebesség: 335km/h

Emelkedő képesség: 750m/min

Szolgálati csúcsmagasság: 4500m

Hatótávolság: 160km (teljes fegyverzettel)

Fegyverzet: egy 12,7mm-es JakB-12,7 típusú géppuska, valamint 2400kg-nyi fegyverzet


A M-24A-hoz hasonló kombinációkban, kiegészítve póttartályok, légiharc rakéták és elektronikai harc konténerek függesztésének lehetőségével.
 

Mi-24V/P Hind-E/Hind-F

A Mi-24D-t követő fejlesztési lépcsőt a Mi-24V képezte, melynek harckocsi elhárító potenciálját tovább növelték, valamint megteremtették a lehetőségét az ellenséges helikopterek megsemmisítésének is. A fejlesztés a fegyverrendszerre és a fegyverzetre koncentrálódott, nem érintette a sárkány szerkezetet. A fejlesztésnek köszönhetően a Mi-24-es alkalmassá vált az AT-6 Spiral félaktív lézeres önirányítású páncéltörő rakéta alkalmazására, mely hatótávolsága és páncélátütő képessége messze felülmúlta a régebbi AT-2 Swatter képességeit. Az új fegyverzet révén jelentősen átalakult az orr alatti érzékelő csomag, melynek mérete jelentősen meg növekedett, mivel benne helyezték el az AT-6-os lézeres megvilágító és rávezető rendszerét.

A helikopter önvédelmi rendszereit kiegészítették infracsapda- és dipólszóró berendezésekkel. A Mi-24P Hind-F azonos a Mi-24V Hind-E-vel, leszámítva a pilótafülke jobb oldalán elhelyezett, fix elrendezésű gépágyút, mely a 12,7mm-es nehézgéppuskát volt hivatott felváltani. Nemzetközi forgalomba a két típus Mi-35 és Mi-35P jelöléssel került. A Mi-24V/P technikai adatai megegyeznek a Mi-24D műszaki adataival, eltekintve a fegyverzetbeli különbségektől. A V és P alváltozatokon kívül kiindulási alapként szolgált számos specializált feladatkörű helikopter kifejlesztéséhez. Létrehoztak például egy sugárzásmérésre alkalmas helikoptert és számos az eredeti lebutítottjaként jellemezhető exportváltozatot, vagy a Mi-24DU kiképző verziót, mely mindkét fülkéjében irányító szervekkel rendelkezik.


Mi-24 modernizációs programok

Mi-35M

Az 1995-ös Le Bour geti légi szalonon az érdeklődők figyelmesek lehettek egy új helikopterre, mely azonban kísértetiesen hasonlított a Mi-24-esre. A helikopter valójában a Mi-24-es feljavított változata volt. A modernizálást az orosz Rostvertol valamint a francia Thompson (ma Thales) vállalatok végezték el. A sárkányszerkezet lényegében változatlan maradt, komolyabb átalakítást csupán a farokrotor esetében alkalmaztak. A háromágú egységet egy négyágú, X elrendezésű darab váltotta fel, ahol a lapátpárokat egymáshoz képest térben is eltoltak (hasonlóan az AH-64-esen s a Mi-28-ason alkalmazott megoldáshoz). Az új farokrotor nagymértékben csökkentették a helikopter által keltett zajt, valamint a káros rezgések mennyiségét is csökkentette, s mindezek mellett nagyobb teljesítményt is szolgáltatott. Súlycsökkentés céljából a főrotor lapátjait üvegszálas műanyagból készültekre cserélték. Szintén súlytakarékossági szempontokat figyelembe véve hagyták el a futómű mozgató mechanizmust és rögzítették azt egy helyben.

 

 

 

 

 

 

 

A hajtóműveket a Klimov TV3-117MA-SB3 típusú, 2400 LE-s erőforrására cserélték. A külső pilonokat eltávolították. Az irányított páncéltörő fegyvereket 2X8as elrendezésben a külső pilonokra lehet felszerelni, ezzel a megoldással a páncéltörő fegyverek javadalmazása az eredeti duplájára növekedett, s a régebbi AT-6-os mellett lehetővé vált az AT-12-es Ataka bevetése is. A belső pilonokat azonban erre a célra nem lehet alkalmazni. Mind a négy pilonon elhelyezhető viszont 4-4 db Igla légiharc rakéta. Az újdonsült rakétákon kívül minden más, régebbi fegyver is alkalmazható a helikopterről. A négycsövű gépágyút felváltotta egy 23mm-es kétcsövű gépágyú. Különböző eszközökkel javították a helikopter önvédelmi képességeit, ilyenek az új infracsapda szóró berendezések és a hajtóművekből kiáramló gázokat hűtő radiátorok. Ez utóbbi berendezésekkel utólag a Mi-24-esek egy részét is ellátták, de nagy légellenállásuk miatt békeidőben nem alkalmazzák.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A pilótafülkét két nagyméretű több funkciós képernyővel látták el, melyeken a digitális térképek és a repülési adatok jeleníthetőek meg, de a fegyveroperátor munkahelye is teljesen megújult. Nem maradhattak ki az új berendezések közül a legújabb GPS és rádiónavigációs eszközök és az új rádió- és adatközlő berendezések sem. Az orrész bal oldalán helyezték el az infravörös célzótornyot, mely céladatokat szolgáltat és elengedhetetlen kelléke az éjszakai repülésnek. A modernizáció egyik sarokköve az éjszakai bevethetőség lehetőségének megteremtése volt, így a műszerek világítását az éjjellátó berendezésekkel kompatibilis eszközökre cserélték. Csupán elgondolkodtató adalékként jegyezném meg az orosz fegyveri ipar kritikán aluli termékkövetését és a határidők betartásának, valamint az ígért képességek megvalósításának szabados kezelését, melyek a program minden előnye ellenére eltántoríthatják a potenciális érdeklődőket.


Az ELBIT modernizációs programja

Az izraeli program is nagy hangsúlyt fektetett az éjszakai támadó képességek kialakítására. Ennek érdekében szerelték fel a helikopter orr része alá Tamam cég televíziós és FLIR (előre néző infravörös) berendezését, melyek feladata a képfeldolgozó és automata célkereső berendezését, valamint ellátták a gépet az IAI fedélzeti számítógépével. A műszerfal világítását a Rostvertolhoz hasonlóan kompatibilissé tették az éjjellátó készülékekkel. Az igényeknek megfelelően készek ellátni a helikoptert e modern harci repülőgépek és helikopterek szinte nélkülözhetetlen kellékének számító glass cockpit-tal (nagy méretű, multifunkciós kijelzőkkel ellátott pilótafülke. S ugyancsak az igényeknek megfelelően képesek az orosz Ataka, vagy az izraeli Spike, de lényegében az összes rendszerben álló páncéltörő rakéta integrációjára is.

18 komment


| More

Címkék: szovjetunió

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr17608749

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ambasa 2008.08.25. 17:36:16

Szia CsabaLaci!

először is szeretném kifejezni elismerésemet, hogy egy nekem ennyire tettsző téma feldolgozásába kezdtél. Mindannak elleénere amit lefogok írni, tudom, nekem sokkal könnyebb dolgom van, mint neked, aki írt egy cikket, és ezért megbecsülés jár. De ha nem haragszol élnék néhány észrevétellel a cikkedel kapcsolatban.

Előszr is a Mi-24A leírásánál nem szerencsés, hogy a Mi-8 típusoknál a kevered a NATO elnevezést a szovjet elnevezesékkel. Amit Te Mi-8C-nek nevezel , annak atípusjelzése Mi-8T és a NATO jelzése Hip-c, a két elnevézés összevonása nem szerencsés. Ugyan ez a helyzet a Mi-8e-nél, amelynek a korrekt elnevezése Mi-8TB volt és a NATO jelzése volt Hip-E.

A Mi-24 prototipusán a szárnycsonkok kezdetben valóban az általad leírt funkciókra szolgált, de a késöbbikeben egyfajta aerodinamika elcsavarással segítette a a gép kormányozhatóságának megmaradását a farokvezérlés elvesztése esetén, ezért vált asszimetrikussá.

Viszont kíváncsi lennék, hogy hol olvastad a 3 fős személyzetet, mert a gyári dokumentáció is csak kettőt említ (navigátorról szó sincs), bár igaz, hogy orosz oldalon is olvastam 3 főt. Lehet, hogy a prototípusban, illetve korai szériákon így volt, de amilyent ÉN közelebbről láttam, abban sem helye, sem jobb oldalon beszálló ajtaja nem volt.

Persze tudni kell, hogy az A változatnak jól megkülönböztethetően van kora is késő változatai és a kettő között számos átmeneti alváltozat.

A műszaki adatokba nem mennék bele ahány forrás annyi, ráadásul nagyon változhat a körülmények miatt. De a fegyverzet megnevezésénél szerintem érdemesebb lenne, ha a nyugati elnevezések mellett, használnád az eredeti szovjetet is (ma ez már egyre közismertebb és elfogadottab, ráadásúl sokkal pontosabb is).
Viszont ittbeleestél abbaa hibába amivel nem vagy egyedül.A szovjet 57 mm-es rakétákat tartalmazó rakétablok elnevezése nem UV (tudum sokan így használják hejtelenül), hanem UB.

Mi-24D-nél azt írod a törzs hátsó részét lényegében változatlanúl hagyták, de ez csak a prototípusra igaz, amelyik még a Mi-8-asból örökölt VR-8 erőátviteli rendszert kapta meg (a protípús fotóján jól látható, hogy a faroklégcsavar jobbra néz, és nincs ahajtóműveken PZU porkiválasztó). Viszont a szériaváltozatoknál, már a VR-14-es meghajtásból kifejleszett VR-24-es meghajtást kapta. Ez azért nagyon lényeges különbség. Amúgy vannak/voltak olyan késői kockaorrú U-k, amelyeket már ezzel a redszerrel szereltek (ezért nehéz a típusmeghatározásuk).

A JakB-12-7 gpu gyári jelzése 9-A-624 és 1570 db löszer van tárazva hozzá a gép fedélzetén.

Viszont a D-verzió ahogy írod hasonló az A-hoz de nem úgy, mindkettőt ellehet látni póttartállyal, de nam aszárnyon, mert ott nincs kiépítve a Tüzelőanyag rendszer, továbbá ilyen jellegű kifogyasztó rendszerrel sem rendelkezik. Ezeknek az altípusoknak a póttartályát a deszanttérbe kelett beszerelni, és közvetlen átfolyással csatlakozott a padló alatti 4. és 5.-nek nevezett tartályokhoz.

Mi-24V- nél a sárkányszerkezet valóban kevéssé változott, viszont a sárkány rendszerrek annál inkább, mégha ez kívűlről kevésbé szembetűnő. Mi-24V már valóban tudott használni póttarályokat a szárnyain, mert ezek csatlakozását, tovább kifogyasztását (egy rendkívűl ötletes és egyszerrű módszerrel) megoldották. A gép sérülésállóságát biztosító semlegesgáz rendszert lecserélték, és helyette speciális szivaccsal töltötték ki a 3 legsérülékenyebb tartályt (3. 4. 5.). Ha jól emlékszem ez mára késői D-ken is megjelent (ilyenek a magyar 500-as oldalszámmal kezdődő gépek, de itt még mindig belső póttartály volt.

A Mi-24DU verzi, viszont természetesen nem a V-ből hanem a D-ből ered.

Amiket a modernizációs programokról írsz abba nem igazán szeretnék belemeni, csupán két apróbb megjegyzést tennék:
1. ahogy írtad a futómű egyszerűsítése a súlycsökkentést szolgálta, de amellett a sérűlésállóságot is növelte.
2. A javadalmazás szót rosszul használod a javadalmazás nem feltétlenűl a gépen lévő fegyverzethez tartoző lövszer mennyiségét jelenti. A javadalmazás az egyfajta anyagfelhasználási norma, amely nem is feltétlenűl teljes mennyiségében a gépet üzemeltető alakulatnál van, hanem egy olyan lőszermennyiség, ami egy átlagos felhasználás a tervezéshez, amihez különböző szorzókat rendelnek attól függően, hogy milyan harcfeladatot kell végrehajtania az adott alakulatnak. Amiről te írtál az a egyidőben függeszthető fegyverzet.

Úgy hírtelen ennyi.

Nem tudom miről fog szólni, ezért nem vetettem fel olyan kérdéseket, mint az alkalmazás (a másik rész a magyar szolgálat következik a címből).

Sok siket a folytatáshoz!

TG

ambasa 2008.08.25. 17:50:44

Bocs, de lemaradt még valami, az "a beépített repülési adatbegyűjtő rúd", a pitot cső (magasság és sebesség adatok), rajta a DUASz lapátokkal (csúszás és állászög adatok). Ami amúgy valóban ad adatokat a fegyverrendszernek is.

TG

CsabaLaci 2008.08.25. 19:15:50


Kedves Ambasa!

Először is nagyon szeretném megköszönni az észrevételeidet! Szeretném megjegyezni, hogy semmi kétségem affelől, hogy észrevételeid teljességgel helytállóak. Először is a Mi-24 DU verziót magam sem a Mi-24V verzióból kiinduló modifikációként említettem, csupán terjedelmi okokból nem kívántam neki több hasábot szentelni, jóllehet, abban igazad van, nem volt szerencsés dolog részemről éppen a Mi-24V hasábjába szerkesztenem, de mint mondtam a szövegben benne foglaltatik, hogy a Mi-24D-ből kiinduló verziókról van szó. A Mi-8-asok megnevezését illetően kénytelen vagyok elnézésedet kérni, hiszen tényleg nem foglalkoztam különösképpen az elnevezésekkel, hiszen- bár ez nem mentség - cikkem témája legkevésbé sem ez volt. A szárnycsonkokat illető észrevételedért pedig szeretnék köszönetet mondani, mivel ezekről nekem nem volt tudomásom, és az általam használt források sem említették, holott mmindenképpen érdekes részletről van szó. A három fős személyzetről számos forrás tesz említést és szerintem járatos vagy a témában, tehát gondolom azzal is tisztában vagy, hogy a Mi-24A-n számos változtatást eszközöltek még úgy is, hogy ezt nem követte új típusjelzés alkalmazása-de erről, ha minden igaz magad is megemlékeztél a mailedben. Mindazonáltal volt szerencsém egy rövidebb eszmecserébe bonyolódni a korai Mi-24-esekkel kapcsolatban az üzemeltető személyzet egyik tagjával, és teljesen osztotta a dologban a véleményemet, bár, hogy ez az illető mennyire volt illetékes az általuk alkalmazott alváltozaton kívüli egyébb helikoptereket illteően, az már más kérdés. A műszaki adatokhoz csupán annyit tennék hozzá, hogy újfent teljes mértékben igazad van. Annyit azonban mondanék, hogy sajnálatos módon a legtöbb, akár a világ élvonalába tartozó kiadójára is jellemző, hogy egy-egy típus alváltozataihoz egyazon adathalmazt csatolnak technikai jellemzők felkiáltással. Én ezek közül igyekeztem kiválogatni a legtöbbször használtakat, s tudom, hogy ez nem igazán jó módszer, de sajnálatos módon a fent említett típus egyetlen példánya sem került a kezem ügyébe, hogy megmérhessem mérőszallaggal, vagy lemérhessem a csúcssebességét. Ennek ellenére máskor tartózkodni fogok, a nem egészen egyértelmű adatok közzé tételétől. Ami a póttartályokat illeti, tudomásom volt róla, hogy némely alváltozaton azok függeszthetőek, de mivel csupán fényképek tájékoztattaka dologról, és a rendelkezésemre álló források nem tették a képet előttem kristály tisztává, nem is tettem róluk említést, elnézést kérek érte. A JakB-12,7 katonai típusjelzését magam is ismerem, és le is írtam a cikk második felében, ami számomra érthetetlen módon nem kerülhetett közlésre az első résszel egyetemben. A javadalmazás jelentését tekintve nincs kétségem afelől, hogy igazad van, én meg voltam győződve számos olvasmányom alapján, hogy ez a szó helyes jelentése, és köszönöm, hogy kiigazítottál a kérdést illetően. A lőszer mennyiségét illetően több helyen ezt az információt találtam, de ha Te megszámoltad, akkor biztosan igazad is van. Ha nem érted a tréfát, akkor az előzőért bocs.:) A modernizációs programokat illetően azok az adott cégektől számazó reklámokban szerepeltek, s mint például az oroszokra jellemző, a valóságtartalmuk meglehetősen kétes, a futóműves kialakítást illetően igazad van, igyekszem a hibát korrigálni. Végszó gyanánt pedig megjegyezném, hogy miközben elértem a cikk 11. oldalát, nekem akkor jelezték, hogy egy cirka 3 oldal terjedelmű irományt várnak. Ezen felül a blog témaválasztása révén, lehet, hogy hibásan, de arra a következtetésre jutottam, hogy nem csupa okleveles repülőmérnök számára írok, így szerettem volna a lehető legérdekesebb információkat közölni olyanokkal is, akiket egyáltalán nem érdekel ez a "műfaj".
Mégegyszer szeretnék köszönetet mondani az összes észrevételedért, ígérem legközelebb sokkal alaposabb leszek. S szeretném megjegyezni, hogy élmény volt eszmét cserélni egy hozzád hasonlóan felkészült és érdeklődő "műkedvelővel".

Üdvözlettel
Laci

CsabaLaci 2008.08.25. 19:16:33

Ok!

Hamár lemaradt: a kifejezást szintén nem én találtam ki, bár tény, hogy faramucira sikeredett. Egy angol nyelvű forrás szabad fordítása. Nem tudom, mennyire vagy jártas az áramlástan világában, de a pitot cső egy nyomás érzékelésére szolgáló műszer, mely az áramlás sebességének meghatározására szolgál, de nem feltétlenül a repülőgép elején található leghosszabb rúdról van szó. Mivel azonban én nem győződtem meg róla, hogy a fent említett csőnek a sebesség mérés az egyetlen funkciója, jóllehet bizonyos körökben nemes egyszerűséggel pitot csőnek nevezik ezt az eszközt, egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy a dolog helytálló, mivel, mint említettem az eszköz nem kizárólag sebesség mérésre szolgál.

Üdv
Laci

CsabaLaci 2008.08.25. 20:13:04

Kedves Ambasa!

A póttartályért megkövetlek! Megkérnélek, hogy írj nekem arról a bizonyos érdekes megoldásról.

Üdv
Laci

ambasa 2008.08.25. 21:05:16

Szias CsabaLaci!

kicsit félreértettél, Én nem kivánlak kijavítani, nincs miért elnézést kérned tőlem. Szerintem csak megosztjuk egymással eltérő nézeteinket, ismereteinket. Én maximum arról írtam, hogyha legközelebb írsz hasonló témában akkor az szerintem hogy lenne jó, de persze erről még más nyugodtan gondolhat egészen mást....

És Isten ments, hogy elvegyem a kedvedet a folytatástól, sőt biztatnálak, mint az elején írtamnekem sokkal könnyebb krititzálni, mint neked megírni.

Hát igen nem lehet könnyű 11 oldalt 3-ra húzni, meg tudlak érteni.

Nem javítottak az 1570 lőszerrel, csak kiegészítettelek, hiszen sehol sem írtad ennek ellenkezőjét. És igaz a géppuska megnevezésére is.

Igazad lehet az A személyzetével kapcsolatban, de próbáltam úgy írni, hogy ebben nem vagyok bíztos,inkább csak azokról a gépekről beszéltem, amit testközelből láttam, és ott nem volt lehetőség rá.

Műszaki adatoknál úgy látszik félreérthető voltam (ezért most Én kérek elnézést!), de pont azt akartam írni, hogy meg sem nézem, mert ezen vitatni a források különbözősége miatt, a lehető legértelmetlenebb dolog lenne.

Egyébként a csehek tudtommal a D-ket is 3 fős személyzettel repülték a helikoterveztő mögött a mellső rádiótér folyosójában űlve, de ezt Te is leírtad. Ami érdekes, hogy ez az ülés, ha emlékeim nem csalnak benne volt a mi 720-as oldalszámú V-nkben is (bár szerintem nem használtuk).

A pitotcső (nem mindegyik) képes dinamikus és statikus nyomásmérésre is az egyik érték a sebesség, míg a másik a magasság mérésére szolgál.

A szárnytartály kifogyasztását egy sugárszivattyúval oldották meg, amelyet a 3. tarály tüzelőanyag szinje szabálzott. A tarályba volt egíy fúvóka, ami egy tüzelóanyag sugarat lőtt felfelé egy membránnal elválasztott térbe. Ha a kerozin szint magas volt a tarályba akkor nem tudott átlőni a folyadékon és ilyenkor a vezérlő szelep zárva volt, ha leapadt a szin, akkor asugarat belelővődött a bemrán egyik oldalára, ilyenkor abba térbe megnőtt a nyomás és a vezérlőszelep kinyitott. Ekkor a beszállító szívatyuk áramlása, amelyik a 4.5. tarályból szállítottak az 1.2. kifogyasztó tarályokba kiszippantotta a folyadékot a szárny-póttertályokból, egészen addi, amíg a 3. tartályba szint meg nem nőtt annyira, hogy a sugár nem tudott áthatolni rajta, ilyenkor a membrán azon felébe lecsökkent a nyomás és vezérlő szelep lezárt.

Remélm a műszaki leírás érthető volt.

TG

ambasa 2008.08.25. 21:10:49

Más.

nem teljesen értem azt a mondatodat, hogy mire írtad, hogy:

"Mindazonáltal volt szerencsém egy rövidebb eszmecserébe bonyolódni a korai Mi-24-esekkel kapcsolatban az üzemeltető személyzet egyik tagjával, és teljesen osztotta a dologban a véleményemet"

Itt magyarokról van szó? Mert ha igen (bár az illető természetesen a Szu-ban tanulhatta kockaorrút is) de nekünk korai D-ink 0-ás és 100-as oldalszámú, illetve késői D-ink 500-as oldalszámú, V-ink 700-as oldalszmú, meg persza két P-nk voltrendszerben. Tehát ha magyar volt mit értet korain?

TG

CsabaLaci 2008.08.25. 21:34:34

Kedves Ambasa!

Én lehet, hogy félre értettelek Téged, de attól tartok, Te is engem! Én komolyan gondolomtam azt, hogy köszönöm az észre vételeidet, és nagyon örülök a helyre igazításaidnak. Azt is egészen komolyan gondoltam, hogy legközelebb igyekszem jobban oda figyelni, és megszűrni a forrásaimat. Teljesen igazad volt, hogy kiigazítottad, amiket írtam. Köszönöm az üzemanyag rendszerrel kapcsolatos hozzászólásodat, mely számomra nem volt ismert. Elnézést, ha félre érthető voltam.
Egyik alkalommal volt szerencsém egy magyar repműszakival beszélgetni a Mi-24D-től kezdve a fedélzeti mérnök elhelyezéséről, ő letolt engem, mondván: "az oroszok nem hülyék, hogy a pilóta fülke és a desszant tér közti folyosóba helyezzék a személyzet egy tagját", mire én elmagyaráztam, hogy én erről csupán olvastam, mire ő elmondta, hogy szükség esetén tényleg van mód ilyesmire. Ebben a beszélgetésben merült fel az A változat három üléses elrendezése. Ő szintén tudott a dologról, én pedig erre mondtam, hogy nem vagyok benne biztos, hogy mennyire volt az illető kompetens a témában, holott ők a típust nem üzemeltetik.
Boccs, ha nem értettük meg egymást, ígérem, qa továbbiakban körültekintőbb leszek a részletekkel kapcsolatban is, és igyekszem felvenni a helyi fordulatszámot. Remélem nem bántottalak meg!
Üdv
Laci

ambasa 2008.08.27. 19:59:26

Mea Culpa Mea Maxima Culpa!

kicsit érdeklődtem, a csúszás/állásszög adók tartójának az elején nincs pitotcső! (viszont a pontos elnevezését sem tudták megmondani) Azok egészen máshol, a dinamikus nyomásfelvevők a gép orrán az operátor kabin oldalán, a statikus nyomásfelveők pedig a denasztér ajtó alsó felének közepével egyvonalban, azelött lent találhatóak.

TG

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2008.08.28. 13:12:54

A magyar blogoszférában ritkán olvastam még ilyen higgadt eszmecserét...

CsabaLaci 2008.08.28. 15:23:23

Szia TG!

Nem gond! Jól tetted, hogy megjegyezted. Legközelebb is várom a helyre igazításaidat. Szeretném megkérdezni, hogy Te is szoktál írni ilyen témában, és ha nem vagyok indiszkrét, esetleg a szakmádban is ilyesmivel foglalkozol?

Üdv
Laci

ambasa 2008.08.28. 16:47:24

Szia!

nem, egészen más témában írtam, de gondolkoztam rajta, hogy egyszer kellene (ha nem más magamnak) írni egy cikket a 24-esről.

3 évig tanúltam repülőgép szerelőnek.10 évig a PG-ben dolgoztam ahol a 0-ás oldalszámú és a tragikus sorsú113-as kivételével (no meg sajnos a P-k is kimaradtak) majd mindegyik nagyjavításában résztvettem, magyar D és V, meg etióp U, no meg megfordult a kezeim között még Mi-2/8/9/17, MiG-21, Szu-22, L-39. Most B 737 és A319/320/321-eseket javítok.

Egyébként nyugodtan keress meg magánban, szivesen segítek, amiben tudok.

TG

Ui. nem fogod elhinni de a 24-esen a tüzelőanyagrendszert szereltem 8)

Grim 2008.09.01. 12:10:16

Nem is forgószárnyas, nincs is még meg, de végre legalább nekünk is lesz:

www.honvedelem.hu/cikk/0/12360/felderito_robotrepulogepek.html

Tud erről valaki v.mit?
(bocs, hogy ide írtam be, de nem találtam jobb helyet rá)

SchA · http://katpol.blog.hu 2008.09.01. 13:35:02

Grim
Az UAV-król még régebben volt egy cikk
katpol.blog.hu/2008/03/17/death_from_above

Ez a magyar hír meg elég semmitmondó, a lengyel cucc a SOFAR lett volna, de én úgy tudom, hogy az afganisztáni magyar kontingens már most is használ UAV-kat (amerikai gépeket).

Ha most direktbe megkeresik azt az egy német és egy izraeli céget (ez valószínűleg az Elbit lesz), szerintem az utóbbi fog nyerni - Grúzia is az ő gépeiket használja :)

Grim 2008.09.04. 10:53:32

Köszi SchA. A cikket már régebben olvastam, nem is az UAV-król általában akartam kérdezni, hanem erről a típusról, meg a magyar felhasználásról.
Ha tényleg használnak ilyet Afganisztánban, az szívderítő, kár, hogy ilyen keveset hallani a misszióról.

Megnéztem az Elbit oldalát, valószínűleg Skylark 1 típust veszünk, mivel a lengyel SOFAR is mini-uav volt. Remélem beválik
www.elbitsystems.com/lobmainpage.asp?id=764

kennyking 2013.01.01. 12:22:48

Gratulálok a cikkhez ( és a kommentekhez is), anno Szentkirályszabadján voltam katona.Volt szerencsém repülni a 24-essel, a minyóval , a 17-essel és a kettessel is.Bennem ez a cikk nosztalgikus érzéseket kelt.Köszönöm !

Szabó Gyula 2013.01.02. 21:45:01

Uraim, elképesztő információcserét olvashattam Általatok. A MI-24 szerintem a keleti blokk egyik meghatározó forgószárnyas szimbóluma volt. Én is Szentkirályszabadján voltam katona, és csatlakozva 'kennyking' kollégához, még a szívem is belefacsarodik... Én is csak gratulálni tudok mindkettőtöknek!
süti beállítások módosítása