"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Cikkek

  • Történetek a Középső Birodalomból: A kínai vezetők nőügyei I.Üdvözlöm minden olvasónk! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, és most egy rendhagyó résszel jelentkezik a kínai történelemmel foglalkozó sorozatunk.  A koncepció olyan témák kifejtése, amelyek...
  • A megaláztatás évszázada III.Üdvözlöm minden olvasónk! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából.  Az előző rész tartalmából: felkelés tör ki Vucsangban – Li Jüan-hung ezredes lesz a forradalmárok vezetője – az udvar Jüan Si-kajt...
  • KatPol Kávéház XL. - InterbellumKedves hallgatók! Eddigi hagyományainkkal ismét szakítva podcastunk 40. adásában nem hadtörténelemről vagy biztonságpolitikáról, hanem ezek médiaábrázolásáról folyt a beszélgetés. A Krieg der Träume...
  • A megaláztatás évszázada II.Üdvözlöm minden olvasónk!  Enz vagyok a KatPol csapatából, a kínai történelemmel foglalkozó sorozat szerzője. Az 1911-es forradalmi események áttekintése most különösen esedékes annak évfordulója...
  • A megaláztatás évszázada I.Üdvözlöm minden olvasónk! Enz vagyok, a Katpol Blog csapatának viszonylag új tagja. Aki eddig hallgatta a Trumppal és a Távol-Kelettel kapcsolatos podkeszt adásainkat, az már találkozhatott legalább...

Facebook

Címkék

1.vh (4) 2.vh (80) afganisztán (52) ajanlo (49) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (52) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (19) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (11) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (6) franciák (34) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (30) haditengerészet (24) hadsereg a politikában (27) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (35) hollandia (1) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (21) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (5) kémek (6) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (66) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (18) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (50) lengyelek (9) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (37) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (4) németek (46) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (2) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (94) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (50) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (9) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (11) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (1) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (64) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (28) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (15) ulster (2) usa (156) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

Újra brummog az orosz medve? - Interjú Rácz Andrással

2008.07.10. 20:36 KatPol Blog

Sajnos elfogyott az összes kincstári medvés hasonlatunk, de ez reményeink szerint semmit sem von le soron következő interjúnk színvonalából. Legutóbb Rácz Andrással, a Magyar Külügyi Intézet munkatársával beszélgettünk biztonságpolitikáról, Oroszországról és a poszt-szovjet térség kérdéseiről az orosz védelmi reformról a Külügyi Intézetben nemrég elhangzott előadása kapcsán. A szerkesztőség ezúton is szeretne köszönetet mondani neki, amiért reagált megkeresésünkre és elvállalta az interjút.

***


raczandras2008[KatPol]: Mikor felkértünk az interjúra, említetted, hogy ismered a blogunkat. Nos, mi a véleményed a magyar biztonságpolitikai közgondolkodásról?

[R.A.]: Manapság bárkinek lehet blogja, akár erről a témáról is, de sajnos kevesen vannak, akik nem csak írnak, de olvasnak is. A biztonságpolitikával egyébként is az a baj, hogy igazán csak akkor látványos, ha csődöt mond. Szeptember 11. erre jó példa. A hatékony biztonságpolitika nem látszik, megelőző akciókról nem számol be a média. A lakosságot épp ezért nehéz meggyőzni a biztonságpolitika fontosságáról, hiszen „normál” üzemmenet során ebből semmit sem érzékel.

[KatPol]: Szeptember 11. előtt is a politikusok „globális káoszról", az előre nem jelezhető ismeretlen fenyegetésekről beszéltek, különösen az Egyesült Államokban. Szeptember 11. után pedig számon kérték a titkosszolgálatokon, hogy miért nem jelezték előre a támadást…

[R.A.]: A politikusok memóriája általában rövid távú.

[KatPol]: Akiket pedig komolyan érdekel a biztonságpolitika, azoknak a nagy része is csak a hardverrel foglalkozik, a stratégiával, az elmélettel kevésbé.

[R.A.]: Mert azzal foglalkozni alapjában véve egyszerűbb, noha az is feltételez bizonyos előműveltséget. De hogy a „csak hardver” alapú megközelítés egy tipikus hibáját érzékeltessük, érdemes figyelembe venni, hogy amerikai és szovjet szárazföldi haditechnika (honi személyzettel) sem került soha szembe éles harci bevetésen a hidegháború alatt – sok szempontból eleve értelmetlenek tehát a „melyik repülőgép jobb” típusú kérdések, hiányzik tehát a megfelelő összehasonlítási alap.

[KatPol]: Akkor térjünk is át az oroszokra. Az orosz hadiipari export az elmúlt 5-6-7 évben nagyjából megkétszereződött. Ezen belül minek tulajdonítható inkább a növekedés: a hi-tech export felfutásának vagy a régebbi eszközök eladásának/ felújításának?

[R.A.]: Ez módszertanilag nehéz kérdés. A komplett fegyverrendszerek kereskedelme nyomon követhető, mivel erre vonatkozik bizonyos bejelentési kötelezettség. A small arms kategóriáról, lőszerekről, vagy a kettős felhasználású termékekről ugyanez már nem mondható el. Elsősorban a komplett high-tech rendszerek exportja növekedett. A szovjet időkből örökölt rengeteg szárazföldi eszköz mára „elfogyott". Ez stabil másodvonalbeli technika volt, és két kör érdeklődött iránta: kisebb részben a volt szocialista blokk, valamint a harmadik világ országai. Ez utóbbiak komoly katonai segítséget kaptak, a szovjet haditechnika jó piacai voltak., és maradnak is, többek között azért, mert ők nem mennek a NATO-ba.

[KatPol]: Edward Luttwak amerikai biztonságpolitikai szakértő egy interjúban azt mondta, hogy az arab államoknak eladott szovjet nehézfegyverzet nagy részéért soha nem fizettek. Akkor viszont mi értelme volt?

[R.A.]: Ez a szovjeteknél sosem tisztán pénzügyi kérdés volt, inkább politikai. Eleve árszabályozás volt, a hadiipar teljesen elkülönült a többi gazdasági szektortól, az egész Szovjetunió egy pénzügyileg irreális rendszer volt. Szóval valahogy lehet, hogy "kifizették".

[KatPol]: Igaz, hogy ennek az adósságnak a nagy részét Irak halmozta fel?

[R.A.]: Nem csak Irak. Egyiptomnak, Szíriának, Algériának és Kubának is komoly tartozásai voltak. A Varsói Szerződésben sem teljesen piaci alapon működött a dolog – igaz ott a Szovjetunió járt jól. Az afrikai háborúk támogatása is stratégiai érdek volt, nem számított, hogy fizetnek-e. A jelenlegi export nagy részét viszont már a high-tech rendszerek adják: vadász- és támadó repülőgépek, légvédelmi eszközök.

[KatPol]: A Kínába irányuló orosz fegyverexport tartósan csökkenni látszik - a kínaiak egyre inkább önellátóak, több fegyvertípust pedig egyszerűen lemásolnak. India válik majd az orosz eszközök fő vásárlójává?

[R.A.]: Azt nem mondanám, de az kétségtelen, hogy nemcsak pénzügyileg stabil és ambiciózus importőr, de fejlesztési partner is, például a szállítórepülők kapcsán. Több mint 300 T-90 harckocsit is rendeltek és a későbbiekben gyártani is tervezik.

[KatPol]: Ha már felmerült az exportellenőrzés: Magyarország hamarosan leszereli a MiG-29-eseket. Mi lenne az orosz álláspont, ha esetleg selejtezés helyett továbbadnánk?

[R.A.]: Erre Algéria jó példa. Az algériai MiG-29-eseket Oroszország visszavásárolná. Csak egyelőre nem sikerült megállapodni, mert nincsenek megfelelő állapotban, és az oroszok által felajánlott csereáru minősége sem megfelelő. De az oroszok ilyen helyzetekben hajlamosak visszavásárolni az eszközöket, nyilván erősen csökkentett áron. A re-export leve tiltott, ezt a tilalmat bele is szokták venni az eladási szerződésekbe, a hosszú távú együttműködés reményében ezt nem ajánlatos megszegni. Meg aztán harmadik felhasználónak eleve sem szerencsés lenni.

[KatPol]: A május 9-i moszkvai parádé kapcsán egy brit újságíró interjút készített a szovjet haditengerészet egyik veteránjának fiával, aki kijelentette, hogy az ott felvonultatott fegyverzet „stratégiai ócskavas": olyan típusok, amit az orosz védelmi ipar nem tud érdemi mennyiségben gyártani. Ez mennyiben állja meg a helyét?

[R.A.]: Gyártani tudják. A probléma az, hogy az orosz fegyveres erők a megnövelt költségvetésük ellenére sem tudják nagy számban megvásárolni az orosz hadiipar legmodernebb eszközeit. A '90-es években talpon maradt védelmi ipari üzemek jelentősen csökkentették gyártási kapacitásukat, így most, hogy a hadsereg igényei több erőforrást
kötnek le, és egyre több a külföldi megrendelés is, gyakran alakul ki szűk keresztmetszet. A cégek gyakran túlvállalják magukat, például a T-90-es indiai megrendeléseinek teljesítése is zűrös lesz és a Szu-34-esekkel is lesznek problémák. De amire az illető gondolhatott, az az, hogy az orosz fegyveres erőknek nincs pénze ezekre.

[KatPol]: Vannak, akik szerint az oroszok a kínai import csökkenését akarják ellensúlyozni a hadiipari cégeknek adott nagyobb megrendelésekkel.

[R.A.]: Természetesen talpon kell tartani a hadiipart. Nemcsak Oroszországban, Ukrajnában is ez a kormány elemi érdeke. Az ukrán védelmi ipar több százezer embert foglalkoztat, ami több százezer családot, szavazót jelent. Ez Oroszországban is így van, bár ott a belpolitikai küzdelem nem ennyire kiélezett. Ezért az exportra szánt high-tech fegyverrendszerek körét is bővítették.

[KatPol]: Jelenleg két harckocsitípust fejlesztenek párhuzamosan, a Fekete Sast és a T-95-öst. Mindkettővel igen lassan haladnak. Egyes vélemények szerint a Fekete Sas lesz a jövőben az ország fő exportharckocsija, a T-95 sorsa pedig igen bizonytalan.

[R.A.]: Folyamatában az ilyesmi értelemszerűen nem nyilvános, ezért nem is állnak rendelkezésre megbízható információk. Mindenesetre az oroszok általában fejlesztenek egy exportváltozatot az új fegyvertípusokból, hogy az eladások bevételeiből tovább lehessen finanszírozni a fejlesztéseket.

[KatPol]: A szovjet haditengerészetben a tengeralattjárók voltak a leghangsúlyosabb fegyvernem. Ennek most mekkora a súlya a többi fegyvernemhez képest? Vannak-e rá tervek, hogy a jövőben ismét domináns erő legyen?

[R.A]: A Szovjetunió felbomlása után a haditengerészeti bázisok nagy része külföldre került, az egyik legnagyobb tengeralattjáró-támaszpont például Észtországba. Ukrajnában maradtak fekete-tengeri támaszpontok, de az oroszok szerződése csak 2017-ig tart. A helyzet itt is hasonló, mint a légierőnél. Eszük ágában sincs egy szovjet kaliberű erőt fenntartani. Nem szükséges és nem is gazdaságos. Persze, parádézgatnak, részt vesznek NATO műveletekben, ami szép, meg demonstratív, de az adatok alapján csökken a haditengerészet jelentősége. Az orosz haderőnek már nincsenek globális ambíciói. Fölösleges.

A fő érdeklődési kör a posztszovjet konfliktusok, ahol nem igazán van szükség haditengerészeti erőkre. A tengeralattjáró indítású rakéták aránya is csökken, pont mint a szárazföldi hadászati rakéták esetén: kevesebb, de jobb eszköz rendszerben tartására törekednek.

Ha már a tengeralattjárók szóba kerültek, ebben a tekintetben a Kurszk szörnyű katasztrófa volt. A legmodernebb hajó volt és a baleset bekövetkezte után a legfelsőbb vezetés veszni hagyta a személyzetet. Nem biztos, hogy megmenthetők lettek volna, de meg sem próbálták, csak amikor már késő volt. Az látszott igazán, hogy a kommunikációban nem tanultak semmit a szovjet időkhöz képest. Azóta persze volt fejlődés, a haditengerészet vezérkarában fejek hullottak, és ma már például orosz-brit-amerikai tengeralattjáró-mentési együttműködés is van.

[KatPol]: Egyes amerikai becslések szerint Oroszországban évente kb. 100 milliárd dollár kellene a ma létező egységek szinten tartására, modernizálására, az elavult fegyverzet teljes leselejtezésére, de az egész orosz védelmi költségvetés kevesebb ennél. A létszámot kellene csökkenteni?

[R.A.]: Ez egy kicsit gumikérdés. Igen, kevés a pénz. Ez van. Másrészt valószínűleg nem áll szándékukban minden teljesen lecserélni a régi eszközöket.

[KatPol]: Ha egyszer kész lesz a reform, mekkora lesz a létszám, milyen képességek lesznek a hangsúlyosak, mik lesznek a preferált fegyvernemek?

[R.A.]: Az új orosz katonai doktrína megjelentetéséig csak becsülni lehet. A létszám csökkenni fog, úgy 20-30 százalékkal, és a tervek szerint az állomány egyharmada önkéntesekből fog állni. Jelentkező van elég, de nagy részük nem felel meg, s a sereg nem is egy attraktív karriermodell. Bár Putyin második elnöksége alatt – az állami propagandának is köszönhetően, például május 9-e a lakosságnak is szólt - ismét növekedésnek indult a katonai pálya presztízse. Emellett ennek Oroszországban komoly hagyománya is van, ellentétben a volt szocialista tábor többi országával. Például Magyarországon szinte egyáltalán nem látni az utcán katonát egyenruhában.

[KatPol]: Oroszországban a presztízs mindig bizonyos fegyvernemek tisztikarára korlátozódott, a sorállomány körében nem népszerű a katonai szolgálat.

[R.A.]: Persze, sorkatonának az ember nem önként megy, hanem mert muszáj.

[KatPol]: Az önkéntesség ezért is kérdéses. Nehéz vonzóvá tenni gazdaságilag, különösen most, hogy az országban gazdasági fellendülés van.

[R.A.]: Ahogy mondani szokás, van Moszkva meg Szentpétervár és van Oroszország. A képzett munkaerő hiánya, a komoly fizetések inkább az előbbiekre jellemzőek, a vidékre meg a szegénység, az elmaradottság. A moszkvai aranyifjú nyilván nem megy el katonának, de az átlagos vidéki fiatal miért ne tenné? Stabil fizetés, Oroszország ereje növekszik, és a fiatalság körében határozottan erősödik a nacionalizmus.

[KatPol]: Mint például a Nasi ?

[R.A]: Az inkább politikai szervezet. De sokan valóban hazafias megfontolásokból mennek katonának. Most Moszkvában például a metró is tele van toborzóplakátokkal. A hadsereg az elmaradott régiókban élőknek biztos jövőt, jó perspektívát kínál. A fizetés Moszkvához
képest alacsony, de vidéken jó, és rengeteg egyéb juttatás, kedvezményes nyugdíj jár vele. Még Csecsenföld is csöndesedik.

Amúgy az egyik fő változás a globális katonai ambíciók minimumra szorítása. Stratégiailag, gazdaságilag is szükségtelen. Továbbra is cél, hogy Oroszország nukleáris szuperhatalom maradjon, de első számú biztonsági kihívásnak a posztszovjet térségben, Oroszország határai mentén folyó regionális konfliktusokat tekintik. Az aggodalom fő okozója ezen belül is a kaukázusi térség: Csecsenföld, Dagesztán, Ingusföld.

[KatPol]: Abházia?

[R.A.]: Az más. Grúzia szeparatista tartománya nem jelent fenyegetést Oroszországra. Az a forgatókönyv pedig, hogy csatlakozna Oroszországhoz, semmilyen szempontból sem reális.

[KatPol]: Koszovó függetlensége kapcsán jegyezte meg egy orosz tábornok, hogy precedenst teremthet a független Abházia számára, habár érzésünk szerint ez csak afféle diplomáciai szurkálódás volt. Mégis mennyire lehet ez reális?

[R.A.]: Az orosz vélemény is megosztott, hogy ez a precedens pontosan mit is jelentsen. Abházia, Dél-Oszétia - és kisebb részben Transznyisztria - kapcsán az orosz érdek a status quo fenntartása. Grúzia nem fogja önerejéből visszafoglalni a szeparatista területeket, melyek függetlenségét Oroszország de facto elismeri, így a konfliktus is valószínűtlen, és az Oroszországhoz való csatlakozás is sok szempontból zűrös volna. Kétségtelen azonban, hogy a mostani fejlemények negatív változást jelentenek ahhoz képest, hogy a konfliktus az utóbbi években csendes volt.

[KatPol]: Ami az „abház" MiG-29-es és a grúz UAV esetét illeti, egy ilyen UAV ára negyedmillió dollár, és a grúzok az idén már vagy hatot vesztettek, ami komoly összeg a grúz katonai költségvetéshez képest. Vagyis ha a grúzok ambíciói jócskán felülmúlják képességeiket..

[R.A.]: Persze, komoly amerikai és más segítséget kapnak. De egyébként ezek az eszközök is többnyire használtak.

[KatPol]: Esetleg próbálkozhatnak Abházia ellen?

[R.A.]: A grúzok? Igazán nem tartom valószínűnek, már csak az abháziai orosz katonai jelenlét miatt sem. Hosszú távon inkább Abházia felosztása lehet a megoldás. A déli rész visszakerülhetne Grúziához, az északi pedig függetlenné válhatna. Oszétia egy másik ügy, de valójában egyikük léte sem jelent biztonsági kihívást Oroszország számára, fenntartja, finanszírozza, gazdaságilag és politikailag támogatja őket; egyfajta szatellitállamok, de azért nem is teljesen Moszkva bábjai.

[KatPol]: Nem kapcsolódik ide szorosan, de UAV-re miért rakétával lőnek gépágyú helyett? Nem pazarlás ez?

[R.A.]: Mert úgy könnyebb. A rakéta úgyis eltalálja.

[KatPol]: Van-e esély arra, hogy az amerikai rakétavédelmi program kihívására Oroszország az INF-szerződés felmondásával és az interkontinentális fegyverekhez képest olcsóbban kivitelezhető középhatótávolságú ballisztikus és cirkálórakéták fejlesztésével válaszolna? Ezzel Európa válna az orosz arzenál fő célpontjává és függésbe is kerülne az amerikai rakétavédelmi képességektől.

[R.A.]: Oroszországnak nem érdeke, hogy Amerika és Európa közeledjen egymáshoz. Szóval a feltételezés nem igazán megalapozott. Lehet, hogy olcsóbban jönnének ki az INF-ből való kilépéssel, de hosszú távon többet veszíthetnek vele. Oroszország igazán az EU-USA szakadék elmélyítésében érdekelt, így nem érdekük, hogy erősödjön Európa függése az USA-tól.

[KatPol]: Reális fenyegetés, hogy a rakétavédelmi rendszer európai létesítményei is az orosz atomütőerő célpontjai lesznek?

[R.A.]: Ez igazából nem jelent semmit. Ezek a rakéták pár óra, sőt percek alatt átprogramozhatóak – azaz nagyjából lényegtelen, hogy mik vannak „default” célpontként megadva a rakéták számára. Az európai városok célpontként való betáplálásával való fenyegetésnek csak politikai jelentősége van.

[KatPol]: Egyáltalán működőképes még a teljes orosz korai előrejelző rendszer?

[R.A.]: Valószínűleg vannak fehér foltok, csak nem vallják be. Például a sarki jég alól eleve nehezebb észlelni egy rakétaindítást. De az amerikai rakétavédelmi rendszer találati pontossága is hagy kívánnivalókat maga után. Valószínű, hogy az USA ezzel a rendszerrel
inkább egy új fegyverkezési versenyt akar elindítani, bízva abban, hogy Oroszország és Kína nem bírja majd pénzzel.

[KatPol]: Ennek ellenére Kína nem látszik, hogy stratégiai csapásmérő képességeit komolyabban növelné.

[R.A.]: Nem is. Most még nem. Nem kell nekik, a kínai elképzelés a „minimális elrettentés". Regionális problémákra koncentrálnak, csökkenő sorrendben Tajvanra, Tibetre és az ujgur területekre.

[KatPol]: Az orosz távol-keleten zajló kínai bevándorlással mennyire komolyan foglalkoznak?

[R.A.]: Oroszországban komoly probléma a belső migráció, vannak területek az orosz Távol-Keleten, ahonnan a lakosság 20-30 százaléka elvándorolt, helyettük kínaiak jönnek be. Egy orosz tisztviselő nemrég azt mondta, nélkülük már nem is működne pár régió. Az orosz távol-keleti területeken a kínaiak sokszor rossz körülmények között dolgoznak, a megüresedett munkahelyeket töltik be. Ugyanakkor egy tavalyi felmérés azt mutatta, hogy a távol-keleti orosz nők 70%-a kínai férjet szeretne. Miért? Mert a kínai férj valószínűleg nem iszik, dolgozik, nem veri a feleségét, és családszerető. Az alkoholizmus Oroszországban iszonyatos probléma. Csak a hamisított vodka miatt évente több, mint negyvenezren, egészében az alkoholizmus miatt hét-nyolcszázezren halnak meg.

[KatPol]: Egy dokumentumfilm szerint Oroszország első világbeli népszaporulatot és harmadik világbeli halálozási rátát mondhat magáénak.

[R.A.]: Nem is csak a halálozás és a betegségek jelentenek problémát, ha már az alkoholizmust emlegettük. De a magas szociális pluszköltségek, a munkaerőkiesés és a gyermekszám csökkenése is. Mindez összességében azzal jár, hogy Oroszországon belül csökken az orosz etnikumú lakosság aránya a népesség egészéhez képest. Mindeközben az oroszországi muszlimok aránya nő. Maradva az előző példánál, ők nem – vagy nem annyit – isznak és többségükben még mindig a tradicionális családmodellt követik, ahol 3-4
gyerek azért a felnőttkort is eléri.

[KatPol]: Irán kapcsán Oroszországnak tulajdonképpen még jól is jönne egy izraeli-amerikai támadás, nem? Az olajár még tovább emelkedne, és a fegyverexport is növekedhetne a régióban.

[R.A.]: Egy Irán elleni támadás senkinek sem jönne jól. Az orosz fegyverexportot nem tudják növelni, így is túlvállalják magukat. Az olajár meg már így is emelkedik. De egy újabb közel-keleti háború Irán és szövetségesei ellen Oroszországnak sem jó. Irán sarokba szorítása Oroszországban is fellendíthetné az ilyen szélsőséges mozgalmak tevékenységét. Ugyanakkor Oroszország így is jövedelmező együttműködést folytat Iránnal. Számára az erőműépítés és hasadóanyag-szállítás, majd az elhasznált fűtőelemek visszavétele lenne jó megoldás, nem a háború.

Konfliktus esetén viszont közvetlenül a térségbe irányuló fegyverszállítás is bajos volna. Eleve „csúnya dolog”, nem kis politikai kockázattal is jár, kapacitásuk sincs rá és még csak meg sem érné a kockázatot. Ugyanakkor nagy mennyiségben adtak el high-tech fegyverzetet Szíriának; egyes vélemények szerint ennek egy része is Iránban kötött ki, mert ekkora mértékű szíriai fegyverimport nem lenne indokolt.

[KatPol]: Ha Oroszországnak nem érdeke egy Irán elleni bombázóhadjárat, akkor nem az lenne a logikus döntés részükről, ha felgyorsítanák a légvédelmi rendszerek exportját Teheránnak?

[R.A.]: Irán nem tud annyi eszközt vásárolni, ami meghiúsítana egy amerikai támadást. A veszteségeket növelhetik, de nem tudják elrettenteni az amerikaiakat. Izrael önmagában pedig nem tehetne semmit. Amerika által ellenőrzött légtéren kellene áthaladnia és valószínűleg légi utántöltésre is szüksége volna. Oroszországnak legjobb a konfliktus elkerülése volna, ezért elfogadható javaslatokat dolgoznak ki a békés rendezésre. Az orosz javaslatok eddig általában Iránnak is tetszettek.

[KatPol]: Az iráni rakétafenyegetéssel kapcsolatban Amerikában is egyre többen kezdik hangoztatni, hogy a nagy, költséges és finoman szólva is kérdéses működőképességű rakétavédelmi rendszerek – mint az európai létesítmények – helyett inkább olyan kisebb, olcsóbb eszközök fejlesztését kellene előtérbe helyezni, mint a THAAD vagy az Aegis. Mi ezzel kapcsolatban az orosz álláspont?

[R.A.]: Az oroszok az egész rakétavédelemtől idegesek. Persze van amitől kevésbé, ilyen például az említett THAAD. Nem igaz, hogy az amerikai rakétavédelmi törekvések mögött nincsenek globális ambíciók. Az észak-koreai kérdés lassan megoldódik, előbb-utóbb az iráni is. Egy „lator állam" egyébként sem így juttatna célba tömegpusztító fegyvert. Ellenük a technikai ellenőrzés és a hírszerzési eszközök a leghatékonyabb. Ki marad mint lehetséges ellenség?

[KatPol]: Sok rémtörténet ismert az orosz nukleáris létesítmények biztonsági kultúrájáról. Például, hogy valahol az őrök kikapcsolták a riasztót, mert zavarta a pihenésüket és hasonlók. Ez mennyire reális, mennyit változott az utóbbi időkben?

[R.A.]: Az alulfinanszírozottság komoly probléma, de a '90-es évek óta sokat javult a helyzet. Például volt egy eset, amikor a murmanszki kikötőből próbáltak hasadóanyagot lopni, és egy tengeralattjáróra fel is jutottak, mielőtt az őrség elfogta volna őket. A korrupció terjedése is sok gondot okoz, mára már komoly biztonsági kockázatot jelent. De ha valami kijutott, az szerintem inkább még a '90-es években lehetett, bár biztosat erről nehéz mondani.

[KatPol]: A jeges-tengeri vetélkedés mennyire komoly?

[R.A.]: Elég komoly. Lehet hogy az idén nyáron ideiglenesen már eltűnik a jégtakaró, és alatta rengeteg nyersanyag van. Katonai konfliktustól viszont – az orosz kardcsörtetés ellenére - nem tartok, ha lesz is valami, legfeljebb flottademonstrációk.

[KatPol]: Megvan egyáltalán Oroszországnak a technikai képessége, hogy kiaknázza ezeket?

[R.A.]: Persze.

[KatPol]: Több forrás szerint az orosz olajipar technológiája sem világszínvonalú, ezért az olajipar felfuttatásához be kellene engedni a nyugati olajcégeket az orosz piacra.

[R.A.]: Erősen nyugati forrás lehet. A technológia megvan, a probléma a bevételekkel van. Az orosz energiaszektor is túlvállalja magát, a '90-es években az infrastruktúra nagy része elöregedett, az export mennyiségét nem tudják növelni. Ha nem szállítanak, komoly kötbérrel kell számolniuk. Tavaly háromszor is csökkent az export a nem várt belföldi fogyasztásnövekedés miatt. Egyszerűen nem jutott külföldre.

A kitermelés, a szállítás nagy része túlfeszített. Ami pénzt visszaforgatnak az olaj- és gázbevételekből az energiaiparba, annak nagy része nem a technológia és a vezetékhálózat fejlesztésére megy el, hanem új lelőhelyek feltárására, pedig a meglévő infrastruktúra modernizálása elengedhetetlen lenne. Tavaly nyáron a lettországi Daugava folyóba került szennyeződés egy eltörött orosz vezeték miatt. Az ilyen technikai problémák az igazán veszélyesek Európa energiaellátására, nem az, hogy az oroszok nem szállítanak. Egyelőre szállítanak, hiszen ők is függnek az olajbevételektől.

De a munkaerőhiány is komoly problémát okoz. Az orosz olajlelőhelyek nagy része rendkívül zord éghajlatú területeken található, mindentől távol, ahol telente nem ritka a mínusz ötven fokos hőmérséklet. Ahogy az olajiparban mindenütt a világon, náluk is növekvő probléma a munkaerőhiány, egyszerűen nem lehet a munkásoknak annyit fizetni, hogy huzamosabb ideig ilyen körülmények között dolgozzanak.

[KatPol]: Mi a helyzet az Északi Áramlattal?

[R.A.]: A szárazföldi része épül, a tengeri szakaszon még egy kapavágást se tettek. Az Északi Áramlat inkább politikai projekt. Egyáltalán nem biztos, hogy megépül. Oroszország csökkenteni kívánja a függését a tranzitállamoktól, mind az olaj-, mind a földgázexport tekintetében. Ami az olajat illeti, növelik a tankerekkel történő szállítás arányát, új terminálok épülnek északon, ezzel párhuzamosan csökken a Kelet-Erópán áthaladó vezetékek jelentősége. Gáz esetében bonyolultabb a helyzet, mivel jelenleg csak vezetéken szállítható, a cseppfolyósított gáz – az ún. LNG – tankhajókon történő szállítása még gyerekcipőben jár. A gázexport tehát továbbra is döntően vezetékes úton fog működni.

[KatPol]: És a többi terv?

[R.A.]: Mármint a Déli Áramlat-Nabucco vita? Magyarország energiaügyileg több szempontból is kiszolgáltatott. Egyetlen országtól, Oroszországtól kapja a gázt, egyetlen útvonalon, Ukrajnán keresztül, ráadásul a vezeték végén van. Szlovákia tranzitország, legalább tud alkudozni. Magyarország számára az lenne a legkedvezőbb, ha mind a Nabucco, mind a Déli Áramlat megvalósulna. De a Nyugat ezt kizárólag „vagy-vagy" alapon fogja fel.

 

A magyar energiaimport számára a tervezett vezetékekből származó potenciális előnyök a jelenlegi helyzethez képest (Rácz András illusztrációja):

 

  Forrás Útvonal Tranzit
 jelenlegi helyzet - - -
 Nabucco + + +
 Déli Áramlat - + +
 Nabucco + Déli Áramlat + ++ ++



[KatPol]: És ez a magyar médiában miért nem jelenik meg?

[R.A.]: Megjelenik egyébként, de kétségtelen, hogy ritkán lesz belőle címoldalas hír. A közvélemény számára ez kicsit túl bonyolult, az átlag választópolgár sajnos nagyjából binárisan gondolkodik.

[KatPol]: Oroszországgal kapcsolatban a magyar közvéleményben sajnos egyébként is csak olyan kaliberű elképzelések élnek, mint hogy „újra brummog az orosz medve", meg hogy most aztán majd újra leigáznak minket.

[R.A.]: Az a medve a történelemben mindig is brummogott. Ez a természetes és érthető is, ilyen szempontból a '90-es évek rendszerhibának számítanak. De mára Oroszország sokkal racionálisabbá, kiszámíthatóbbá vált, és sokkal inkább a világgazdaság része, mint történelme során eddig bármikor, ez pedig komoly moderáló hatást gyakorol. Maradva az eredeti hasonlatnál, nekünk is jobb egy határozottan, koherensen brummogó medve, mint egy meggyengült, kiszámíthatatlanul tántorgó, sebzett medve, hisz energia-ellátás tekintetében függünk tőle, atomhatalom, stb. Ha szétesne, borzasztóan nehéz volna megjósolni, mi történik.

Egyébként pedig mi kis ország vagyunk, nyilván a medve lesz a nagyobb, ezt el kell fogadni. De ezzel a medvével még így kis országként is lehet tárgyalni, meg lehet vele állapodni, ami önmagában véve is eredmény. Ezen az aránytalanságon változtatni pedig csak úgy lehet, ha nem minden ország egyesével próbálna megállapodni, hanem mint Európai Unió tudnánk közös álláspontot képviselni.
 

11 komment


| More

Címkék: kína oroszország irán nabucco grúzia demográfia magyarsajtó rakétavédelem hadiipar fegyverseft

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr74562774

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kaif · http://toriblog.blog.hu 2008.07.18. 14:25:48

Nehogy már szegény András barátom komment nélkül maradjon, hát íme, itt egy komment:)

És ha véletlenül olvassa, akkor üzenem neki, hogy nemsokára el kellene menni sörözni, de majd úgy is hívjuk telefonon:)

Tilikov 2008.08.08. 22:00:54

Igen. Ha nem is a medve, de az orosz madarak motorjai újra brummognak, most éppen Grúzia felett.

Úgy hírlik Grúzia megtámadta Oszétiát. Illetve Oszétiát és az oroszokat vagy mi... vagy inkább valószínűbb, hogy az oroszok támadták meg Grúziát.

Mindenesetre az időzítés nem volt rossz. Az olimpia kampánya bőven el fogja nyomni ezt a hírt, el lesz szépen felejtve, Grúziában meg marad a status quo.

Ez vajon Putyin vagy Medvegyev ötlete volt?

Tilikov 2008.08.08. 22:05:45

Hol van már ma az, hogy Olimpia idején nem háborúzunk?

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2008.08.08. 22:09:53

"Úgy hírlik Grúzia megtámadta Oszétiát. Illetve Oszétiát és az oroszokat vagy mi... vagy inkább valószínűbb, hogy az oroszok támadták meg Grúziát."

Grúzia beavatkozott Dél-Oszétiában délről, az oroszok válaszul beavatkoztak északról.

Nem hiszem, hogy az oroszok ötlete lett volna ez az egész - ők a status quo fenntartásában érdekeltek, ahogy Rácz is mondta, az meg úgy marad fenn, ha egyik fél sem akciózik -, inkább Szakasvilié.

Még az események elején járunk, sok biztosat nem lehet mondani, a grúz és kisebb mértékben az orosz propaganda elárasztotta a médiát.

Szorgos kezek már összedobtak egy Wikipedia szócikket is:

en.wikipedia.org/wiki/War_in_South_Ossetia_(2008)

"Hol van már ma az, hogy Olimpia idején nem háborúzunk?"

A Kaukázus népeire a legváratlanabb időpontokban is lehet számítani ezen a téren...

Bögöy (törölt) 2008.08.08. 22:15:03

Nem kell Eritreába menni egy jó kis területszerző/visszaszerző háborúért. :)

Tilikov 2008.08.08. 23:33:22

Ha Grúzia avatkozott volna be akkor a Grúzok teljesen megőrültek. Jól tudják kivel állnak szemben, az oroszok lőtték le az UAV-jukat, és kaptak már az orosz vadászgépektől jelzésértékű, fel nem robbant bombákat is, amit ugy magyaráztak ki az oroszok, hogy súlycsökkentés céljából, nem kiélesítve, le kellett dobniuk.


Ha valakik itt visszafoglalnak valamit,akkor azok nem a grúzok. Szakácsvili meg nem egy Rembó. x>

Bögöy (törölt) 2008.08.09. 00:00:20

A grúzok nem őrültek meg a dél-oszétok nagyon gyengék és kevesen vannak. Ha az oroszok nem cselekszenek gyorsan (van rá néhány napjuk, max egy-két hetük), akkor a mostani hadművelettel - ha ügyesek - simán lerendezhetik ezt a kis "tartományt" (valójában akkora, mint egy magyar megye, kábé szolnoknyi lakossággal...)

Simán számíthattak arra, hogy az olimpia miatt távollevő orosz vezetés pár napig akcióképtelen lesz. Egyébként is inog Szaakasvili hatalma, viszont Dél-Oszétia visszaszerzése óriási legitimitást adhatna neki.

Tilikov 2008.08.09. 00:14:17

Márpedig nem fogja visszaszerezni. Az oroszok ellen biztos nem. A NATO meg csak szóban támogatná, de nyilván csöndesek lesznek ők is ezügyben. Az orosz "Partnert" nem támadhatják meg grúzia oldalán. Ez a grúz NATO bővítés csak egy amerikai álom. Meg az Ukrán is, hacsak nem egy osztozkodás formájában. Grúzia meg eddig is az orosz biztonsági szférába tartozott és ott is marad.

SchA · http://katpol.blog.hu 2008.08.09. 00:24:57

A Kaukázus újra lángol, és a mandzsúriai hadművelet 63. évfordulóján az orosz hadsereg ismét támad.

Szép!

Pár gyors info, amit találtam:

A dél-oszét fővárosból (Tskhinkvali) nagyrészt visszaverték a grúzokat, köszönhetően a beérkezett orosz csapatoknak.
A főváros komoly károkat szenvedett, civil áldozatok számát már 1400 főre teszik. (Ez lehet h túlzás, de mivel maga a főváros 42.000 lakosú kisváros, egy nagyobb csata maga alá gyűrheti az egészet.)
Oroszország egyenlőre csak kevés katonát dobott át ahhoz képest, ha igazán bepipulna.

Videók:

BBC
ca.youtube.com/watch?v=YANBm65uQzI

Tűzharc, elvileg 1 nappal a nagy grúz offenzíva előtt
www.liveleak.com/view?i=b26_1218094003

Lelőtt grúz gép roncsai, MLRS, előrenyomuló csapatok
www.liveleak.com/view?i=b89_1218230892

1 nappal a támadás előtt hír az grúz csapatösszevonásról és az eszkalálódó harcokról - nem volt meglepetés

ca.youtube.com/watch?v=8eVUm9iiNyc&feature=user

SchA · http://katpol.blog.hu 2008.08.09. 00:57:23

Na még egy apró hír így éjjel:

Szakasvili bejelentette, hogy a harcok miatt megfontolja, hogy hazahívja a jelenleg Irakban állomásozó 2000 grúz katonát.
(Jelenleg a grúzok adják a 3. legnagyobb konitngenst.)

www.iht.com/articles/ap/2008/08/08/news/Georgia-South-Ossetia.php

Nincs véletlenül egy fontosabb gázvezeték a harcok közelében?

Tilikov 2008.08.09. 09:43:29

Az orosz kaukázusi vezeték átmegy grúzián, de nem valószínű, hogy célpont lenne.

Az atv-n azt mondta egy "szakétő", hogy ez az akció megakaszthatja a tervezett Nabucco vezetéket is. A Nabucco nem is ment volna át Grúzián.

"(Jelenleg a grúzok adják a 3. legnagyobb konitngenst.)"

Ezt nem gondoltam volna. Úgy látszik a Nato- bővítés nem csak amerikai, hanem grúz álom is volt. A grúzok biztos felébrednek ebből, ha a felajánlásaik ellenére, nem kapnak egy embert se a saját háborújukhoz, csak némi diplomáciai segítséget.