"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Cikkek

  • Történetek a Középső Birodalomból: A kínai vezetők nőügyei I.Üdvözlöm minden olvasónk! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából, és most egy rendhagyó résszel jelentkezik a kínai történelemmel foglalkozó sorozatunk.  A koncepció olyan témák kifejtése, amelyek...
  • A megaláztatás évszázada III.Üdvözlöm minden olvasónk! Enz vagyok a KatPol Blog csapatából.  Az előző rész tartalmából: felkelés tör ki Vucsangban – Li Jüan-hung ezredes lesz a forradalmárok vezetője – az udvar Jüan Si-kajt...
  • KatPol Kávéház XL. - InterbellumKedves hallgatók! Eddigi hagyományainkkal ismét szakítva podcastunk 40. adásában nem hadtörténelemről vagy biztonságpolitikáról, hanem ezek médiaábrázolásáról folyt a beszélgetés. A Krieg der Träume...
  • A megaláztatás évszázada II.Üdvözlöm minden olvasónk!  Enz vagyok a KatPol csapatából, a kínai történelemmel foglalkozó sorozat szerzője. Az 1911-es forradalmi események áttekintése most különösen esedékes annak évfordulója...
  • A megaláztatás évszázada I.Üdvözlöm minden olvasónk! Enz vagyok, a Katpol Blog csapatának viszonylag új tagja. Aki eddig hallgatta a Trumppal és a Távol-Kelettel kapcsolatos podkeszt adásainkat, az már találkozhatott legalább...

Facebook

Címkék

1.vh (4) 2.vh (80) afganisztán (52) ajanlo (49) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (52) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (19) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (11) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (6) franciák (34) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (30) haditengerészet (24) hadsereg a politikában (27) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (35) hollandia (1) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (21) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (5) kémek (6) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (66) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (18) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (50) lengyelek (9) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (37) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (4) németek (46) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (2) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (94) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (50) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (9) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (11) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (1) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (64) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (28) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (15) ulster (2) usa (156) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

Hezbollah - Isten pártja

2008.02.18. 18:00 SchA

"fa inna hizb allah hum al-ghalibun"

/és Allah pártja az, akik győztesek lesznek, Korán, 5:56/

Pártokról kis hazánkban nem sok jó jut eszébe bárkinek is. A sárdobálás, az egymásra mutogatás mellett, ami ma a magyar közpolitikára jellemző, nem volna-e jó, ha nálunk is megjelenne egy párt, aminek az egyik vagy másik elcsépelt ideológiai irányzat helyett maga Isten volna a szellemi vezérfonala? Persze lehet, hogy ehhez nálunk is egy olyan polgárháború kellene, mint ami Libanonban tombolt 1982-ben. '82 gyönyörű év volt a háborúk szempontjából, zajlott az Irak-Irán háború, a britek sikerrel vitték véghez a falklandi akciót, és Izrael is ezt az évet választotta, hogy a még 1978-ban elfoglalt dél-libanoni védelmi zónából kiindulva elrongyoljon Bejrútig, és elpicsázza a PFSZ-t az Közel-Keletről úgy en bloc. Ezt a kitűzött célt sikerrel is teljesítette, de sokaknak nem tetszett, hogy a "cionista ellenség" újabb arab földre tette be a lábát, ezért szíriai és iráni befolyás hatására gerillacsoportok bukkantak fel itt is, ott is. Szíriának nem tetszett a Libanonban tomboló káosz (mellesleg maga Libanon létezése sem), és ki akarta terjeszteni a befolyását az országban, amihez jól jött egy lojális milícia. Teheránban pedig nem is olyan rég zajlott le az iszlám forradalom, és Khomeini követői égtek a vágytól, hogy tovább terjesszék eme forradalom lángját. Libanon ideális terepnek nézett ki, számottevő síita kisebbséggel, idegen megszállókkal, és anarchiával, ezért a Forradalmi Gárda tagjai összecsomagoltak, és nemsokára már a Bekaa-völgyben oktatták a fiatalokat a gerillahadviselés fortélyaira. (A Hezbollah zászlaja is erős hasonlóságot mutat a Forradalmi Gárdáéval.)

1983-ban két jelentős támadást is végrehajtottak ismeretlen tettesek az amerikai nagykövetség és a tengerészgyalogosok barakkja ellen, összesen 306 áldozatot követelve. Ezeket a merényleteket divatossá vált a Hezbollah nyakába varrni, és emiatt terrorszervezetnek bélyegezni, habár nincsenek egyértelmű bizonyítékok erre vonatkozóan. A Hezbollah akkortájt még csak egy maréknyi síita sejk által feltüzelt fiatalból állt, sőt valószínűleg még több apró sejt is ezen a néven futott, ezért egy ilyen akció megtervezése és kivitelezése meghaladta volna a képességeiket, valamint, ha valóban ők követték volna el, akkor a támadások után fűnek-fának villogtak volna vele, hogy reklámozzák az akkor még ismeretlen nevüket. A Hezbollah viszont csöndben készülődött az izraeli megszállók elleni harca, és a '80 évek közepétől kezdett erőre kapni.

1989-ben leragyogott a béke a megtépázott Libanonra a (Szíria által összehozott) Taifi Egyezmények képében. Ez fordulópontot jelentett a Hezbollahnak is - feladta a kezdeti "iszlám dzsihád a hitetlenek és a kormány ellen" retorikáját, és betagozódott a libanoni politikai rendszerbe, mint egy standard politikai párt, cserébe a kormány elismerte a különleges státuszát, azaz a Hezbollah nem egy milícia volt a sok közül, hanem hivatalosan is nemzeti felszabadító szervezet lett. (Ez amúgy a zászlójukon is rajta van  - al-moqawama al-iszlamijja fil-lubnan - A libanoni iszlám ellenállás) Az egész ügyködést természetesen szintén a jóságos Asszad atyuska felügyelte Damaszkuszból, hogy ne akadjon semmi probléma. A Hezbollah megkülönböztetett szerepét a később meggyilkolt Rafik Hariri is elismerte. Ez azért fontos, mert a Taifi Egyezmények és későbbi ENSZ BT határozatok is felszólítják a libanoni milíciákat a lefegyverzésre, de ha az ember megszállók ellen folytat államilag is elismert felszabadító harcot, akkor ugye nem milicista. Izrael viszont csak 2000-ben vonult ki Dél-Libanonból, és továbbra is ellenőrzése alatt tart egy Sheba farmok nevezetű területet, ami elég okot ad a Hezbollahnak, hogy továbbra is folytassa a harcát.

(Sheba farmok - egy aprócska terület a Golán fennsiktól északnyugatra. Jogi státusa vitatott, Szíria és Libanon szerint Libanonhoz tartozik, Izrael szeint viszont Szíriához tartozott 1967. előtt, ezért része a megszállt Golán-fennsíknak. Egy Naszrallah által mondott vicc szerint majd az fog pontot tenni a vita végére, ha kikiáltják a "Sheba Farmok Arab Köztársaságát". A terület értékét egyébként az itt található vízforrások adják.)

Szóval 1989-től elkezdődött a mai formában létező Hezbollah karrierje. Folytatták az ellenállási harcot Dél-Libanonban az IDF és az SLA ellen, de eközben elkezdték kiterjeszteni a befolyásukat Libanonban, mint politikai párt. Bejrút déli, síiták lakta szegénynegyedében, a Dahiyeh-ben kiépítették a saját szociális hálójukat, többek között egészségügyi ellátást, oktatást, közműellátást (!) biztosítva a helyi lakosoknak, akik máskülönben nem jutnának ehhez hozzá. Az 1992-es választásokon 12 parlamenti helyet szereztek meg a 128-ból, és azóta is hasonlón eredményesen szerepelnek a választásokon. Jelenleg a Siniora vezette ügyvivő kormányban 2 miniszteri poszt (energiaügyi és a munkaügyi) is az övék, és a parlamenti befolyásuk még akár nagyobb is lehetne, ha a Taifi Egyezmények nem szabályoznák le a politikai tisztségeket és arányokat a felekezetek szerint. 1992. azonban más változást is hozott a szervezet életében, izraeli helikopterek ugyanis szétlőtték a gépkocsikonvojt, amivel az akkori főtitkár, Szajed Abbasz al Musawi utazott a családjával együtt. Következmények: új főtitkár a mára már közismert Haszan Naszrallah személyében, és megtorlásul a buenos airesi izraeli nagykövetség felrobbantása 1 hónappal később. (A megtorlás szó nem erkölcsi alapot jelent, csupán rávilágít az okra - 1. Háborúban erkölcsöket keresni kb olyan, mint bordélyban szűzlányokat, 2. Ahogy Boncz Géza is megmondta: "Válaszra válasz a válasz".) Ez az akció egyébként azon néhány vitathatatlan terrortámadás egyike, amelyet egyértelműen a Hezbollahhoz lehet kötni, 2001. óta ők maguk szokták hangoztatni, hogy a '90-es évek után nem követtek el terrortámadásokat. Az akció vezetője egyébként a nemrég felrobbantott Imad Mugniyah volt.

1993. júliusában Izraelnek elege lett a gerillaharcból és elindította az "Accountability Hadműveletet", aminek során 7 napig lőtte, bombázta Dél-Libanont. A kedves olvasó gondolom sejti, hogy gerillamozgalmat még nem győztek le csupán egy hetes tüzijátékkal, szóval az egésznek sok eredménye nem lett. 1996. áprilisában gyakorlatilag megismétlődött az egész, ezúttal a "Harag Szőlői Hadművelet" (Operation Grapes of Wrath - ezeket az idióta neveket kik találják ki? Egy mondás szerint ha az egyszerű katonák maguk nevezhetnék el az akciókat, a többségüket "Rúgjunk Szét Pár Segget Hadműveletnek hívnák.) keretében, intenzív bombázás és ágyúzás 16 napon keresztül, aminek során főleg civil létesítményeket támadtak - no, igen apró probléma a gerillák elleni harcban, hogy ritkán rendelkeznek saját infrastruktúrával. 1996. április 18-án az IDF tüzérsége végrehajtotta azt a baklövést, amit már csak a Qana-i mészárlásnak neveznek, azaz 155 milis tüzérséggel telibekapta az ott található ENSZ felügyelet alatt álló menekülttábort. Eredmény 100+ halott civil, ami nem mutatott túl jól a címlapokon Izraelre nézve, persze rögtön el is kezdték mondogatni, hogy tulajdonképpen a Hezbollah a hibás, mert civil létesítményeket közeléből indítja a rakétáit - sogennannte "Emberi pajzs taktikát" használva. Kis kitérő - valóban az ENSZ létesítménytől pár száz méterre lövöldöztek Hezbollah gerillák, de a 155 miliméteres, élőerő elleni lövedékek 50 méteres körben ölnek meg mindenkit és 100 méteres körben okoznak valamilyen szintű pusztítást, szóval nem pont sebészi precizitású csapásra vannak kitalálva. Aztán emberi pajzs - ha a gerillák kiállnának a nyílt terepre messze bármilyen civiltől, lehetőleg messziről felismerhető megkülönböztető jelzéseket viselve, akkor a háború a légierő céllövészetévé silányodna. De a gerillák nem hülyék, és tudják, hogy fejlett társadalmak fejlett hadseregei rendkívül PR-érzékenyek, és ezért választás elé állítják azokat: vagy továbbra is a tűzerő elsöprő fölényére támaszkodnak, de akkor nagyon sok civil fog a "collateral damage" kategóriába becsúszni, vagy pedig előnyhöz jutnak azzal, hogy a szóban forgó hadsereg nem fogja tudni kihasználni a teljes tűzerejét. "A" Verzió - a hadsereg könyörtelen, és levág mindent, ami az útjába áll, vagy "B" Verzió - pont a gerilláknál, ilyen is megtörténhet, attól még, hogy nem ők a jó fiúk. Az IDF kommunikációja mindig a legrosszabb esetet választja, azaz úgy állítja be a tényket, hogy "valóban civileket ölünk, de tulajdonképpen a Hezbollah kényszerít rá, minket, tetszik látni, hogy ők milyen gonoszok, mi pedig tulajdonképpen csak a körülmények áldozatai vagyunk."  Dzsingisz kán meg forog a sírjában, hogy hadseregek idáig süllyedhettek.

1996. április 26-án megkötötték a békét az Áprilisi Megállapodás keretében, aminek érdekessége, hogy egyes értelmezések szerint ebben maga Izrael is elismeri a Hezbollah jogát az ellenállási harcra. (4. pont - "Without violating this understanding, nothing herein shall preclude any party from exercising the right of self-defense."  Felhívnám a figyelmet, hogy a szöveg "any party" - bármelyik felet említ és nem pedig az aláírókat, ergo a Hezbollahra is vonatkozik a jogos önvédelem gyakorlása.) A közös vonás a 1993-as és 1996-os akciókban (és majd később a 2006-os háborúban is), hogy Izrael éket próbált verni a Hezbollah és Libanon közé, azzal, hogy Libanon egészét "büntette" a Hezbollah akcióiért. Maga logika azonban nem működött, hiszen ha valakinek lerombolják a házát/megölik a családtagjait, akkor elsősorban azt fogja ezért gyűlölni, aki ezt tette, és nem keresgél mélyebb ok-okozati összefüggéseket.

Mindeközben a Hezbollah kiépített az azóta híressé vált médiarendszerét: az al-Manar tévécsatornát és az al-Núr rádiót, melyeket műholdról is sugároznak, és ha az ember hazájában esetleg nem lehetne őket fogni technikai okok, vagy a cenzúra miatt, akkor az internetről is lehet őket nézni/hallgatni. Az al-Manar egyébként az arab csatornák közül egyedüliként rendszeresen sugároz héber nyelvű adást is(!), kitűnően alkalmazva a pszichológiai hadviselés eszközeit. A szervezet számos weboldalt is üzemeltet, melyek angol nyelven is elérhetőek, hogy minél szélesebb közönséghez juttassák el az üzenetüket. A Hezbollah harca - mint minden modern háború - nem csak a csatatéren, de a médiában is folyik, nem csak az ellenséges katonákat kell legyőzni, de a propagandát is hatásos ellenpropagandával kell semlegesíteni, és ebből szempontból a Hezbollah sikeres volt a 2006-os háború során, ahol Izrael a propagandahadjáratot is úgy vívta, ahogy a valóságos háborút - átgondolatlanul, régi klisékre építve. 

A 2000-es év meghozta a várva várt győzelmet a Hezbollah számára: Ehud Barak akkori izraeli miniszterelnök kivonta a csapatait Dél-Libanonból, az SLA széthullott, tagjai Izraelbe menkültek, vagy megadták magukat a kormányerőknek, hogy elkerüljék a Hezbollah bosszúját. Libanon ünnepelt, a hírhedt Khiam-i SLA börtön foglyait kiszabadították, Bejrút utcáin zsákmányolt járművekkel parádéztak a gerillák, és az aktuális választásokon ismét taroltak a Hezbollah jelöltjei. Az helyzet azonban problémákat is hozott - ha véget ért a felszabadítási harc, akkor mi legyen a célja ezek után a Hezbollahnak, illetve miért maradjon Szíria továbbra is Libanonban? Ezen szerencsére gyorsan túllendültek, mert határviták továbbra is akadtak Izraellel, legfontosabb ezek közül a már említett Sheba farmok kérdése. Izrael többek szerint is súlyos öngólt lőtt az egyoldalú kivonulással, mert ahogy egy magasrangú IDF tiszt megfogalmazta: érdemes lett volna továbbra is beáldozni az évi 20-30 katonát, hogy távol tartsák a gerillákat Észak-Izraeltől, ugyanis a várakozásokkal (inkább wishful thinking) ellentétben nem a Libanoni Hadsereg, hanem a Hezbollah vette át a korábban megszállt területek ellenőrzését.

A Hezbollah egyébként többnyire tartotta magát egyfajta "játékszabályokhoz" a Dél-Libanon felszabadításáért folytatott harcban: nem támadott sem civileket, sem Izrael területén fekvő célpontokat, amíg Izrael és az SLA is tartotta magát ehhez, azaz ők sem lőttek civilekre, vagy bombázták Libanont a harci zónán kívül. Csak ha úgy érezte, hogy megsértették ezeket a szabályokat, kezdtek le záporozni Észak-Izraelre a rakétái. Ezért is néztek először furcsán, amikor 2006. júliusában Izrael elindította a 34 napos háborút - a Hezbollah akciója (2 IDF katona foglyul ejtése, 8 megölése) - némileg kilépett a játékszabályok keretei közül, mert nem megszállt libanoni területen hajtották végre, de a maximális reakció, amit vártak, az az izraeli megtorló csapások a határ mentén, plusz túszmentő akciók. Miután Bejrútot 3 napja bombázta a légierő, Naszrallah felszólította Izraelt, hogy állítsa le az egész országra kiterjedő műveletet, vagy nézzen szembe a következményekkel - azaz rakéták százaival. 

A 34 napos háború gyakorlatilag a "gerillák elleni hadviselés állatorvosi lova": a politikai és a legfelsőbb katonai vezetés hibát hibára halmozott, amint azt a nemrég megjelent Winograd-jelentés is megállapította. Először is nem volt átgondolt haditerv és nem kérdezték meg a katonai és biztpol tanácsadók véleményét, hanem a már kétszer (1993. és 1996.) csődött mondott elképzelést erőltették újra - ezúttal azért, mert 2005-ben a Hariri elleni merénylet következményeképpen Szíria kivonta csapatait Libanonból. Az IAF szét is bombázta Libanont, mindent, amit ért, például a bejrúti nemzetközi repteret vagy hidakat Észak-Libanon keresztények lakta részében, mert ahogy a hivatalos érvelés szólt,  "a Hezbollah gerillái esetleg használhatják őket". Mivel maga a háború megérne egy külön cikket is, rátérnék a végeredményre: Izrael négy célt tűzött ki maga elé (ezeket Shimon Peresz és Tzipi Livni is szépen pontonként elmondta): foglyul ejtett katonák kiszabadítása, Hezbollah rakétakészleteinek felszámolása, lefegyverzése, és a határról elűzése. Hát lássuk csak, a Hezbollah erősebb, mint valaha, a középhatótávolságú rakétáit (bővebben a szervezet rakétáiról itt) valóban elvesztette, de a fő erejét sosem ezek jelentették, hanem a kisebb katyusa rakéták, a két izraeli katonát még mindig fogva tartja, és habár feladta a Litáni folyótól délre fekvő állásait, tavaly óta újabbakat épít ki helyettük a folyótól északra - ki tudja, mikor támad kedve az izraeli vezetésnek újabb libanoni kalandokra. Győztes háborút Izrael ellen nem sok arab állam vagy szervezet tudhat maga mögött, ezért a Hezbollah rendkívül népszerűnek mondható szerte az arab világban.

A jelenlegi feszült politikai helyzet Libanonban bizony jó okot adhat arra, hogy az Hezbollah továbbra is fegyverben maradjon, egyesek szerint a polgárháborús idők látszanak visszatérni, Izrael pedig közvetve vagy közvetlenül, de biztosan ismét beavatkozna a harcokba (Szíria úgyszintén). Egyes libanoni politikusok már a fegyveres harcot emlegetik nyilatkozataikban, a múlt héten merénylet áldozata lett Imad Mugniyah, ami tovább kavarta az indulatokat (Naszrallah a Mugniyah temetésén mondott beszédében konkrétan válaszcsapással fenyegette meg Izraelt), szóval ki tudja, mit fog még hozni 2008-as év.

(Képek: 1. A dél-libanoni "biztonsági zóna", 2. Hezbollah rakétás egység, 3. pózolás riportereknek, 4. ünneplő tömeg a Khiam-i börtön felszabadításakor, 5. a Hezbollah rakétaarzenálja, 6. a 2006-os háborúban találatot kapott izraeli hajó. Képek forrása és további Hezbollah propagandaanyagok tömkelege itt.)

13 komment · 1 trackback


| More

Címkék: izrael libanon irán hezbollah terror szíria gerillaháborúk

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr19334725

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Történelem mindenkinek 2008.02.26. 12:28:53

Libanon és Szíria - egy konfliktus történeteA volt libanoni miniszterelnök, Rafik Hariri meggyilkolásának, és a szír erők minap bejelentett kivonulásának apropóján a nemzetközi és a magyar sajtó kiemelten foglalkozik Libanonnal. Mi ezzel a rövid történeti…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.02.19. 07:58:09

Kiváló összefoglaló.

Az "Operation Grapes of Wrath"-hoz magyarázatként csak annyit, hogy Izrael (érthető okokból) imád bibliai vonzatú fedőneveket adni a különféle hadműveleteinek.

A Jelenések könyvében (14.19) ez áll:

"Bocsátá azért az angyal az ő éles sarlóját a földre, és a földnek szőleit megszedé, és veté az Isten haragjának nagy borsajtójába".

A fedőnév tehát innen ered; persze biztos vagyok abban, hogy politikusok, illetve a hadsereg propagandistái és PR-szakértői javasolták, nem a harcosok; ez utóbbiak a világ minden hadseregében mással vannak elfoglalva, nem a fedőnevek kitalálásával :-)

(Más: John Steinbeck regénye, amely magyarul az Érik a gyümölcs néven jelent meg, angolul a Grapes of Wrath címet viseli).

SchA · http://katpol.blog.hu 2008.02.19. 09:41:55

Hmm, a Jelenések könyve mintha az Újszövetségben lenne, azok ott Izraelben meg zsidók és nem keresztények. Szóval nekem ez továbbra is érthetetlen.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.02.19. 10:46:05

SchA,

Jézus valahol mégiscsak zsidóként kezdte :-)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.02.19. 11:02:53

Még gondolkoztam egy kicsit a dolgon; szó szerint a grape persze szőlőt jelent, de kiterjesztő értelemben "gyümölcs"-ként is fordítható, sőt, bibliai áthallással eredménynek, következménynek is.

Ha így látunk neki a Grapes of Wrath hadművelet fedőnevének lefordításához, A Harag Gyümölcsei verzió már nem is áll olyan távol a művelet lélektani magyarázatától.

Szerintem.

mark renton 2008.02.19. 13:18:06

Nagyon jó és alapos összefoglaló.
Várjuk a külön cikket a 2006-os háborúról!

SchA · http://katpol.blog.hu 2008.02.19. 14:44:54

"Ha így látunk neki a Grapes of Wrath hadművelet fedőnevének lefordításához, A Harag Gyümölcsei verzió már nem is áll olyan távol a művelet lélektani magyarázatától."

Mindenesetre nem túl bölcs dolog kapcsolatba hozni bármilyen katonai műveletet a haraggal, a stratégiának semmi köze az indulatokhoz. Izrael Libanon elleni akcióin azért mégis csak az átgondolatlanság / önteltség / erőpolitika tükröződik, és ezt vallják páran az izraeli - egyébként világhírű - biztonsági szakértők közül is, akiknek a véleményére rendszeresen tesz a politikai vezetés.

"Nagyon jó és alapos összefoglaló.
Várjuk a külön cikket a 2006-os háborúról!"

Danke. Részben erről a háborúról írtam a diplomamunkámat is, szóval köv. hétre biztonsan össze tudom dobni a cikket.

Jepüjababa 2008.02.19. 16:21:53

Szép, tárgyilagos összefoglaló
Grat

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.02.22. 07:16:21

SchA,

szerény meglátásom szerint nemcsak Izraelre jellemző, hogy a kormány nagy ívben nem veszi figyelembe a biztonságpolitikai, katonai, hírszerzési, rendészeti, stb. szakértők véleményét.

:-(

SchA · http://katpol.blog.hu 2008.02.22. 09:55:06

Tiboru, teljesen jó meglátás, akár példának lehetne hozni kapásból Magyarországot is. Izrael esetében viszont élesben megy a játék, és ők sokkal többet bukhatnak egy rossz helyre kinevezett "szekeresimi" miatt, aki magasból tesz a tanácsadókra, szakértőkre.

Bubbax (törölt) 2008.03.18. 23:14:47

Egy kis Hezbolha propaganda:
Az a hajós kép nem az INS Hanit-ot ábrázolja hanem egy kiszuperált kanadai cirkálót, amint épp kilövik torpedóval egy hadgyakorlaton :)

SchA · http://katpol.blog.hu 2008.03.19. 08:52:44

Teljességgel elképzelhető, sőt. De oda is írtam a cikk végére, hogy a képek forrása egy Hezbollah propagandaoldal - az ott található anyagokat némi fenntartással kell kezelni.

gaiaround 2015.11.14. 00:45:57

Grapes of Wrath, bibliai kép.
Magyarul a "harag gyümölcse" a megfelelője.
Amerikában a "Glory, glory Alleluyah" című gospel dalból ismerős, nálunk "János bácsi a csatában" néven fut.

"My eyes have seen the the glory of the
coming of the Lord,
He's trampling out the vintage where the
grapes of wrath are stored.
He has loosed His faithful lightning
of His terrible swift sword,
His Truth is marching on
Glory, glory Alleluyah...."