Hirdetés

"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Hirdetés

Facebook

Bullshit Hunting Season

Cikkek

  • KatPol Kávéház XCIX. - Egy élet LíbiáértKedves közönség! Podcastunk 99. adásában a téma egy olyan film lesz, amely kevéssé ismert eseményeket dolgoz fel a kései európai gyarmatosítás történetéből. Líbia napjainkig fontos geopolitikai...
  • KatPol Kávéház LXXX. - A mundér becsületeElképzelhető, hogy a rendőri brutalitás miatti Egyesült Államokbeli sorozatos közelmúltbeli botrányok, tüntetések az atlantista hatalmi tömbön belül egyértelműen érvényesülő amerikai kulturális...
  • KatPol Kávéház LXXVI. - A Kőfal leomlikAz 1861-1865 közötti amerikai polgárháború az Egyesült Államok történetének egyik legfontosabb eseménye volt. Polgárháborúk akkor szoktak kitörni, amikor egy állam politikai csoportjai alapvető...
  • KatPol Kávéház LXXV. - A vér és vas népe támadást indít„Soha többé!” – a kedves hallgató bizonyára hallott már a jelmondatról, amit a totális háború és az azt kísérő népirtás többször is ihletett a vészterhes 20. században. Furcsán hangozhat, de – ha az...
  • KatPol Kávéház LXIV. - VikingekA History Channel 2013-ban debütált sorozata, a Vikingek, hat évadon keresztül mutatta be a kora középkori skandinávok világát a 9. századi legendás hős, Ragnar Lothbrok (magyarul Szőrösnadrágú...

Címkék

1.vh (8) 18+ (1) 2.vh (90) afganisztán (53) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) amerikai polgarhaboru (5) argentína (3) atom (39) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (2) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (54) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (10) dánia (2) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (20) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (12) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (48) franciák (38) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (31) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (40) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (42) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (17) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (25) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (6) kémek (7) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (86) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (21) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (50) lengyelek (11) libanon (45) libéria (6) líbia (15) macedónia (3) magyarország (42) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (6) németek (55) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (3) olaszok (11) omán (1) örményország (5) oroszország (98) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (66) powerpoint (2) propaganda (65) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (14) repülőnap (3) róma (2) románia (6) spanyol polgárháború (3) sri lanka (13) SS (5) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (71) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (29) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (17) ulster (2) usa (165) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (24) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

Qart Hadasht - Karthágó seregei

2011.08.18. 07:30 SchA

Az ókori hadseregekről sok leegyszerűsített téveszme kering, többek között a ponyvairodalomnak, igénytelen játékoknak és Hollywoodnak köszönhetően. Ha valaki ma meghallja Karthágó vagy Hannibál nevét, jó eséllyel egyből a harci elefántokra fog gondolni. Ehhez képest Karthágó igen változatos, összetett hadsereggel rendelkezett, amiben az elefántok csupán a pszichológiai fegyver/holt teher szerepét töltötték be és több problémát okoztak, mint ahány csatát megnyertek volna a punoknak.

/Az elején szeretném leszögezni, hogy a cikket nem történészként, hanem csak afféle műkedvelőként írtam, ezért bármiféle meglátást, korrekciót, kiegészítést várok (kivéve az idegen nevek magyarosításával kapcsolatos nyelvtan-náculást)./

Karthágót türoszi telepesek (föníciaiak) alapították i.e. 814-ben, több száz más mediterrán kereskedelmi teleppel együtt. A név eredete: Qart Hadasht, azaz Új Város. A rómaiak Poeni-nek hívták a lakosait, innen származik a pun név. Karthágó történelmével kapcsolatban a fő probléma, hogy csak minimális eredeti felirat, feljegyzés maradt fent tőlük, a fő írott források az ellenségtől, a római történetíróktól - mint Livius és Polybius - származnak, akik természetszerűleg elfogultak voltak velük szemben, és jó pár negatív jelzővel illették őket. Ravasz kereskedőknek és mesterembereknek írták le a punokat, akik a profitért bármit képesek megtenni. A „pun becsület” és a „karthágói észjárás” elvileg sértő kifejezések voltak a köztársaságkori Rómában. Emiatt a karthágói hadseregről szóló beszámolóik is valószínűleg torzítottak, de nem lehet tudni, milyen mértékben. (Érdemes belegondolni, milyen kép élne az emberek fejében pl. a Wehrmachtról, ha azt kizárólag szovjet történészek leírásából ismernék...)

A karthágói birodalom feudális jellegű állam volt, a föníciai alapítású városok szövetsége, valamint a meghódított, adófizetésre kötelezett területek laza egyvelege. A város élén arisztokrata elit állt, akik évente két suffet-et (bírát) választottak maguk közül a város vezetésére a római konzulokhoz hasonlóan, a konzulokkal ellentétben azonban a suffetek sosem vezették a sereget. Az i. e. 6. században Karthágó uralma alá került a többi föníciai alapítású észak-afrikai város, mint Leptis Magna, Leptis Minor és Utica. Hatalma kiterjedésében szerepet játszott, hogy II. Nabukodonozor az újbabiloni birodalom élén 13 évig tartó ostrom után i.e. 573-ban behódoltatta/részben lerombolta Türosz városát (habár elfoglalni soha nem tudta), és ezzel a Földközi-tenger medencéjében szétszórt föníciai telepek elvesztették fő védelmezőjüket. A hispániai és szicíliai telepek ezért Karthágónál kerestek, és kaptak oltalmat. A városállam lényegében ezzel a mozzanattal vált birodalommá.

Fénykorában Karthágóé volt Szicília, Szardínia, a Baleári-szigetek, a mai Algéria és Líbia tengerpartja, Hispánia tekintélyes része, és telepeket alapított a Gibraltári szoroson túl a mai Marokkó területén, és a Kanári-szigeteken, tengeri expedíciói pedig egészen Kamerunig elhajóztak. A birodalom azonban sohasem volt annyira egységes és központosított, mint római vetélytársa.

Forrás: Nigel Bagnall: The Punic Wars

Hadsereg

A karthágói seregek zömét mindig is zsoldosok adták, líbiaiak, görögök, ibériaiak vagy kelták. Az i.e. 5 században a többi észak-afrikai föníciai telepnek tilos volt sereget fenntartani, a védelmüket kizárólag karthágói milíciák láthatták el. A „tisztán karthágói” katonák kevesen voltak, valószínűleg soha nem többen, mint 10.000 fő, mert a férfiak a hatalmas hadiflottát és a még nagyobb kereskedelmi flottát működtették. Egyrészről a kereskedelmet már végképp nem lehetett idegenek kezébe adni, hiszen ettől függött a város sorsa, másrészről a város szegényebb rétegét is foglalkoztatták, és addig sem törték lázadáson a fejüket, amíg a Földközi-tenger távoli zugaiba hajóztak. A karthágói hadsereg akkor működött jól, ha olyan parancsnok vezette, aki megfelelően tudta kombinálni a különböző népeket, harci stílusaikat – ebben a tekintetben Hannibál volt a legkiemelkedőbb. Ennek hiánya viszont, széthúzáshoz, zendüléshez, és úgy általában a harci morál zuhanásához vezetett.

A karthágóiaknak a lovasságuk volt a fő erősségük, és a gyalogságuk, pontosabban a nagy számú nehézgyalogos hiánya, a fő gyengeségük. A Szirakúzával vívott háborúban a föníciai/közel-keleti hadviselés maradványaként harci szekereket is bevetettek, ez az elem azonban pun háborúk idejére kikopott. A hadsereg az első pun háború (i.e. 264-241) idején komoly reformon ment keresztül, egy szerencsés véletlennek köszönhetően. I.e. 256-ban egy spártai kalandor, Xanthippus eljutott Karthágóba egy csapat görög zsoldossal együtt, és kemény kritikákkal illette az akkori karthágói sereget (nyilvánvalóan, hogy egyúttal reklámot is csináljon saját magának) Mivel éppen folyamatban volt az első pun háború, és Karthágó nem állt valami fényesen, nem hogy megbízást kapott, de a város vezetése rögtön a hadsereg főparancsnokának nevezte ki.

Xanthippus komoly taktikai és fegyverzeti újításokat vezetett be makedón harcászat örökségét alapul véve. A karthágói lándzsásokból ütőképes, késő-görög mintájú falanxokat alkotott. Ugyan elképzelhető, hogy konkrétan makedón mintára rövid karddal, 5-6 méteres lándzsával (sarissa) és kerek, karra erősített pajzzsal is harcoltak karthágói falanxok, de a korabeli írók minden szoros, nehézlándzsás alakzatot falanxnak neveznek. A lovasságot a két szárnyra, előre állította, a középen az elefántok mentek előre, és az egész mögött egy elnyújtott sort alkotott a falanxvonal, ami a lehetőségek szerint túlnyúlt az ellenség arcvonalán. Az új stílus i.e. 255-ben debütált a tuniszi csatában, elsöprő sikerrel. Marcus Atilius Regulus konzul inváziós seregét teljesen megsemmisítették, a 15.000 római gyalogosból és 500 lovasból csupán 2.000 menekült meg, ők is csak azért, mert még a csata kibontakozásakor idejében leléptek, áttörve a karthágói zsoldosok egy csapatán. A csata első mozzanataként – és Cannae előfutáraként - a többszörös túlerőben lévő karthágói nehézlovasság szétzúzta a római lovasokat. A római gyalogosok, akiket lekötött, de még nem tört meg az elefántok rohama, ekkor vették észre, hogy a karthágói nehézgyalogosok és zsoldosok vonala a lovasságuk mögött is folytatódik, és mindkét szárnyon átkerítik őket. A római sereg szétzilálódott, akik eljutottak a karthágói arcvonalig, azokkal végeztek a falanxok, a menekülőket levágták. Reform ide vagy oda, a hadiszerencse Szicíliában újra a rómaiakhoz pártolt, a háború pedig a tengeren dőlt el, Róma javára.

Hasonló nagyobb reformot Hannibál hajtott végre a seregen, amikor a rómaiakkal vívott csaták tanulságait levonva átvette a rómaiak fegyverzetét és páncélzatát (szó szerint, a megölt rómaiaktól) és a manipulusokhoz hasonló egységekbe osztotta be gyalogságát, a falanxait a leghátsó sorba állítva (a római triarii példáját követve). Ebben persze szerepet játszott az is, hogy Itáliában mindössze 12.000 afrikai gyalogos katonája harcolt, és a 15 ott töltött év alatt 1 azaz egy alkalommal kapott Karthágótól erősítést, így a kelta és itáliai szövetségeseinek a bonyolultabb falanx-harcmodor betanítása helyett az ismerősebb római átvételét választotta.

A karthágói sereg komoly tapasztalatokat szerzett a különböző ostromgépek, ostromtornyok, hajítógépek, etc. használatában is még jóval a pun háborúk előtt, a szicíliai görögökkel vívott harcokban. Ez a korban olyannyira közismert volt, hogy görög és római szerzők - tévesen - a karthágóiaknak tulajdonították a fedett, felfüggesztett görgőkön haladó faltörő kos feltalálását. A valóságban a kifinomult ostromtechnika a közel-keleti (asszír) és a görög hatásnak volt köszönhető. Szemléltetésként, Cartagena (Carthago Nova) elestekor a rómaiak 120 nagyobb katapultot, 281 kisebb katapultot, 23 nagy és 53 kis ballisztát zsákmányoltak.

Szent sereg (nem keverendő a thébai szent sereggel!)

A Szent sereg a karthágói nemesség ifjaiból kiállított elit egység volt, lovasság és gyalogság egyaránt, a számuk maximum 2500-3000 fő. A karthágói seregben kivételes módon ebből az egység egyenesen ki voltak tiltva a zsoldosok. Görög stílusú fegyverzetük volt, és gyalogság görög harcmodorban, hoplita falanxként harcolt. A lovassága a korhoz képest kiemelkedő, ütőképes nehézlovasság volt a Nyugat-Mediterrán régióban. Karthágó pechjére még a pun háborúk előtt a Szirakúzával vívott háborúban, i.e. 341 a crimissus-i csatában elszenvedett vereség megsemmisítette az egységet. A Szent sereg tagjai az utolsó emberig harcoltak, amikor a görögök már megfutamították a sereg többi részét. Az egységet később újra felállították (habár valószínűleg babonából, vagy a holtak iránti tiszteletből már nem így nevezték), és harcolt az első és a második pun háborúban, de már soha nem volt többé a régi, és csekély létszáma miatt nem tudta befolyásolni a háborúk kimenetelét.

Forrás: Rome Total Realism team

Lybi-Föníciaiak

A föníciai telepek népességének és az észak-afrikai őslakosok keveredéséből alakult ki az idő során a lybi-föníciainak nevezett réteg. Míg karthágói hadsereg magját a városból sorozott katonák adták, a lybi-föníciaik voltak a következő „héj”, félúton a zsoldos / vazallus és a született karthágói polgár között. A pun háborúk előtt hoplita stílusban, bronz vagy vas mellvértben (ez általában csak hellén linothorax volt a többségnek), zárt sisakban, egész testet takaró fehér pajzsokkal harcoltak. A pajzsaik kezdetben a nagyméretű, kerek hoplonok voltak, a pun háborúk idejére azonban fokozatosan lecserélődtek a rómaihoz hasonló szögletes pajzsokra, nem ritkán úgy, hogy effektíve elvették a legyőzött rómaiaktól a pajzsokat. A líbiaiak "kevésbé civilizált" törzseiből jellemzően a könnyű csapatok verbuválódtak, például hajítódárdások, előcsatározók, míg a városlakók adták lándzsás-nagy pajzsos nehézgyalogságot.

Elefántok

A Karthágó nevéhez leggyakrabban kötött fegyvernem, a harci elefánt, csak későn, és érdekes módon a görög hatás részeként jelent meg a hadseregben. A karthágóiak a Pürrhosszal vívott háború (aki ellen ekkor még Róma szövetségeseként harcoltak!) során láttak először harci elefántot, és ekkortájt döntöttek úgy, lecserélik a harci szekereiket a négylábú monstrumokra. A szerepük viszont ugyanaz maradt – nem a tényleges pusztítás, hanem elsősorban a megfélemlítés, az ellenséges vonalak szétzavarása. Mivel indai elefántokhoz nem tudtak hozzájutni (később a 2. pun háborúban a ptolemaidáktól ugyan kaptak ezekből is pár tucatot) a mára kihalt, Észak-Afrikában élő erdei elefántot állították csatasorba. Az erdei elefánt még indiai rokonánál is kisebb volt, így nem tudott komoly felépítményeket hordozni. Egyes források szerint csak a hajtó ült rajtuk, mások említést tesznek az állat hátára erősített, fonott toronyról. Ezt a karthágóiak az ellenség megtévesztésére vékonyra csiszolt kőlapokkal borították, hogy úgy tűnjön, az elefánt egy komplett bástyát hordoz a hátán.

Karthágó esetében (és egyáltalán az ókorban) a legtúlértékeltebb fegyvernem a harci elefánt. Hannibál egyetlen rómaiak ellen aratott győzelmében sem játszottak meghatározó szerepet, sőt a legtöbb belőlük a zamai vereségnél volt, ahol is több kárt okoztak a saját csapatoknak, mint a rómaiaknak. Ennek oka elvileg az volt, hogy a 2. pun háború végére az „elefántkészletek” kimerültek, és Karthágó vezetése utasításba adta, hogy gyorsított betanítással szerezzenek új állatokat. Hamar munka ritkán jó, Scipio Africanus katonái már ismerték az állatokat, de az elefántok még nem láttak csatát, ezért legalább a felük ijedtében a karthágói sorokba gázolt bele. Pech.

Numidiai lovasság

A numidiaiak egy Karthágó által meghódoltatott észak-afrikai nép voltak nagyjából a mai Algéria területéről. Született lovasként a karthágói seregben is ebben a szerepkörben harcoltak. Páncélzat nélküli könnyűlovasságként vasból készült hajítódárdákkal és könnyű lándzsákkal voltak felfegyverezve, védelmüket csupán egy kis kerek pajzs jelentette. A görög prodromoihoz hasonlóan a feladatuk a felderítés, rajtaütések, az ellenség hergelése és csapdába csalása volt. A rómaiak nem találtak megfelelő ellenszert a numidiai lovasokra, míg végül Scipio Africanus rá nem vette az egyik numidiai törzs királyát, Masinissát, hogy lépjen szövetségre Rómával. A döntő csatában Zamanál így mindkét oldalon harcoltak numidiai katonák, és talán nem túlzás, hogy a győzelmet is ők szerezték meg a rómaiaknak.

 

 

 

Kelták

Már az Alpokon való átkelés előtt, de főleg utána tömegével csatlakoztak Hannibál seregéhez kelta harcosok, akik seregének több mint 40%-át alkották Itáliában. A kelták alapvetően nehézgyalogságként, ember nagyságú pajzzsal és 70-80 cm pengehosszúságú, kétélű karddal harcoltak. A rómaiak ellen aratott győzelmeknek köszönhetően a páncélzatuk idővel feljavult a halott római katonáktól elszedett láncingekkel és sisakokkal. A kelta pajzs kb 1.1 méter magas volt, tölgyfából készült, bőrborítással és a szélein vasalatokkal megerősítve. A kelták harcmodora az egyéni dicsőség kergetésére épült: ennek előnye, hogy nem bánták, ha Hannibál az első sorban küldi őket harcba, még ha komoly veszteségeket is szenvedtek el, hátránya, hogy ha a csatában betömörülnek a szemben álló katonák, akkor a római gladius praktikusabb fegyver, mint a hosszú kelta kard.

Ibériaiak/keltibériaiak

Az ibériaiak harcmodorára nagy hatással voltak a görög és föníciai telepesek, valamint az északról jövő kelta befolyás. Ibéria katonák az i.e. 4. sz. közepétől harcoltak a karthágói hadseregben. Páncélzatuk egyszerű tunikából vagy bőrmellényből és bőr- vagy bronz sisakból állt. Jobb minőségű, görög, illetve kelta mintára készült sisakokkal, illetve pikkely/láncingekkel csak a törzsfők és nemesek rendelkeztek. Két fő pajzstípust használtak, a méteres nagyságú nehéz, ovális scutumot és a kisebb (30-60 cm átmérőjű), kör alakú caetrat (fapajzs közepén fémgombbal és fémfogantyúval).

Az ibériai katonák jellegzetes fegyvere a falcata volt, ez az kb. 60 cm hosszúságú, enyhén előre ívelt kard, melynek nyele és pengéje egyazon fémdarabból volt kovácsolva. A nyél végét meghosszabbították és visszahajlították így védve a markolatot fogó kezet. A kétélű, hegyes penge szúrásra és vágásra egyaránt használható volt. A rómaiak nagyra becsülték az ibériai kardokat, pengéjük minőségét jobbnak tartották, mint saját rövidkardjaikét (ebben az időben még görög mintájú kardokkal harcoltak), és egyes formajegyeket átvéve róluk használták is őket gladius hispanicus néven különböző hadjárataikban az i. e. 2. századtól. Az ibériai katonák jellegzetes fegyverei voltak továbbá a széles, háromszög alakú tőrök, illetve a soliferrum, egy 180-190 cm hosszú, teljesen vasból kovácsolt hajítódárda fogazott levél alakú fejjel, ami korabeli beszámolók szerint képes volt átütni a római pajzsokat, páncélt, sisakot. További előnye volt, hogy a római pilum-hoz hasonlóan becsapódás után elhajlott, és nem lehetett visszadobni az ellenség soraiba.

A Hannibál seregében nagy számban szolgáltak ibériai könnyűlovasok (jinetes) is, akik a már említett caetraval, falcataval és egy 30-56 cm hosszú vasheggyel rendelkező lovassági lándzsával voltak felszerelve. A lovasok néha nyeregben, néha állatbőrökön ülve, sarkantyúval, de kengyel nélkül ülték meg a lovat, és valószínűleg Ibériában alkalmazták először a patkót egész Európában.

Egy caetra vázlatos rajza. Feljebb a híres falcata.

 

Baleári parittyások

Habár Karthágó seregében megtalálhatóak voltak az észak-afrikai íjászok, méghozzá a Közel-keletről örökölt, kompozit íjakkal, a leghíresebb „távolsági csapatok” (esküszöm, én igyekeztem lefordítani a ranged troopst, de nem ment) a baleári parittyások voltak. Ezek a katonák az egész Mediterráneumban ismert és keresett zsoldosok voltak, és Karthágó csillagának leáldozása után gyakran a római légiók segédcsapataiként vettek részt a különböző hadjáratokban. A Baleári-szigetek megszerzésétől fogva a szigetek parittyásai szerves részét képezték a karthágói seregnek. A parittyásokat gyerekkoruktól kezdve tanították a fegyver használatára, például egy póznára egy darab kenyeret helyeztek, és a gyerekek nem ehettek belőle, amíg nem sikerült leütniük róla egy kővel. A lőtávolságtól függően 3 parittyát használtak, közeli, közép és hosszútávra, a lövedékeik pedig nem csak egyszerű kövek, hanem néha agyag és ólomöntvények voltak. A parittyások ezen felül egy egyszerű rövidkarddal és caetra-val is fel voltak szerelve.

A rómaiakkal vívott harcokban komoly előnyt jelentettek, mivel rómaiaknak jellemzően nem voltak megfelelő mennyiségben sem íjászaik, sem parittyásaik, első előcsatározó vonalukat a hajítódárdákkal felszerelt velites alkották, akiket a baleáriak biztonságos távolból ki tudnak lőni.

Itáliaiak

A klasszikus karthágói seregben ugyan nem harcoltak itáliai katonák, de meg kell említeni, hogy Hannibál itáliai hadjárata alatt több - a rómaiak által nem sokkal azelőtt meghódított – város és nép fellázadt és átállt a karthágóiakhoz. Így döntött Capua, több dél-itáliai görög város, a szamniszok, a lucaniaiak és a bruttiaiak. Tetőpontján több 10.000 (50.000+?) itáliai harcolt Róma ellen (nem mind egy seregben) és amikor Hannibál végül hazatérni kényszerült Afrikába i.e. 203-ban 12-18.000 itáliai harcos vele tartott, hogy Zamanál még egyszer utoljára szembenézzenek a rómaiakkal.


A hadigépezet működés közben - Cannae i.e.216

Cannaenél Hannibál kb. 40.000 gyalogos és 10.000 lovas katonájával szállt szembe a római túlerővel, kb. 80.000 gyalogossal és 6.400 lovassal. A karthágói seregből az ibériaiak adtak 2.000 lovast, 6.000 nehézgyalogost és 2.000  könnyűgyalogost, a kelták 14.000 nehézgyalogost, 6.000 könnyűgyalogost és 4.000 lovast. Ekkorra a seregben már csak legfeljebb 10.000 afrikai gyalogos lehetett, főleg lybi-föníciaiak. Ők alkották a sereg kemény magját, és részben az ő fokozatos erodálódásuk pecsételte meg később Hannibál itáliai hadjáratát. Ez azt jelenti, hogy a seregének maximum 20%-a volt közelebbről is karthágóinak tekinthető.

A híres cannae-i alakzatot gondolom a legtöbb olvasó ismeri - egy zseniális felállás, ami a római sereg nyers lendületét kihasználva ejtette csapdába azt. A csapatok a következőképpen álltak fel: Hannibál erősebb bal szárnyán a kelta és ibériai, a jobb szárnyon a numidiai lovasság foglalt helyet. Az előcsatározók, akik végül sikerrel húzták be a rómaiakat a csapdába, baleári parittyások valamint líbiai és kelta hajítódárdások voltak. Az előcsatározók mögött a következő szintet a kelta és ibériai harcosok alkották, míg a kipróbált, veterán afrikai nehézgyalogság a leghátsó szintet adta. Ahogy a rómaiak előrenyomultak, a karhágói közép fokozatosan hátrált, így az arcvonal lassan átkarolta a római vonalat. A legnagyobb veszélyt Hannibálra nézve egy római  áttörés jelentette volna a centrumban, de ez sosem következett be. A karthágói lovasság mindkét szárnyon szétverte és megfutamította a római- és az itáliai szövetséges lovasságot, majd az immár összetömörült római sereg hátába került és bezárta a kört. Körülbelül 48.500 római lelte a halálát a csatatéren, köztük az egyik konzul, Lucius Aemilius Paullus, a teljes veszteség pedig 70.000 körülire tehető.

A csatáról több weboldalon sokkal bővebb leírás található, azonban a lényeget ennyi is szemlélteti. Hannibál egyrészről ismerte a mind a saját csapatai, mind a rómaiak erősségeit és gyengeségeit, és a saját hasznára tudta ezeket fordítani; másrészről ami legalább ilyen fontos, karizmatikus hadvezérként összetartó erőt képviselt a soknemzetiségű hadseregben. Tudta, hogy a római lovasság nem veheti fel a versenyt az övéivel, ezért először a bal szárnya felpáncélozott, tömeges harcra kiképzett ibériai és kelta lovasai semmisítették meg az ellenséges lovasságot, majd átsiettek a jobb szárnyra, ahol a római lovasság nem tudott mit kezdeni a mozgékony, hajítódárdás numidiaiakkal. A kelta harcosokat középre, előre állította, ahol egyrészről megvolt a mozgásterük, hogy megfelelően használják a hosszú kardjaikat, másrészről számíthatott rá, hogy a kelta hősi ethosz és a rómaiktól elszenvedett sérelmek szívós, kemény harcra fogják sarkallni őket. A legmegbízhatóbb katonái pedig falanx formációban biztosították a harapófogó széleit, egy lépést sem engedve előre a rómaiaknak. Ha Karthágónak több, Hannibálhoz hasonló parancsnoka lett volna, akik mint egy karmester, katonai rendet tudtak teremteni a mindenféle Karthágó oldalán harcoló egység kavalkádjából, talán máshogy alakult volna a történelem.

Cannaenél Hannibálnak nem voltak elefántjai.
 

Források:

  • Nigel Bagnall: The Punic Wars 264-146
  • Terence Wise, Richard Hook: Armies of the Carthaginian wars 265-146
  • Rafael Trevino, Angus McBride: Rome's Enemies 4 - Spanish Armies
  • Duncan B. Campbell: Ancient Siege Warfare - Persians, Greeks, Carthaginians and Romans 546-146
  • Nic Fields: The Roman Army of the Punic Wars 264-146
  • Egyéb internetes források

Bónusz
További képek a Roma Surrectum csapatától (szintén modderek)

54 komment


| More

Címkék: líbia róma görögök karthágó zsoldosok

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr813137987

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ygan111 2011.08.18. 07:59:06

Szép munka!

ez pici javításra szorul azért :)
"kivéve az idegen neveket magyarosításával kapcsolatos nyelvtan-náculást"

Kullancs1983 2011.08.18. 09:07:20

Valamelyik tematikus csatornán is volt erről valami úgy 3 éve... Csak azért mondom, mert megemlítették, hogy Cannae Schwarzkopf tábornokot is inspirálta a Sivatagi Viharban haditervének kidolgozásakor.

hehe64 (törölt) 2011.08.18. 09:13:46

"A karthágói birodalom feudális állam volt"

Ezt konkrétan javítani kéne, mert akkor, és még ötszáz évig nem létezett feudalizmus.

Gungnir 2011.08.18. 09:48:27

Nahát, nem hittem volna, hogy a Rome Total War -ben lévő egységek ilyen szinten tükrözik a valóságot.

Monarch (törölt) 2011.08.18. 12:19:48

Király cikk, király téma, még ilyet!

Monarch (törölt) 2011.08.18. 12:25:02

Egyébként azon spekulálok, hogy nem volt véletlen a római győzelem: a rómaiak tábornokai nem voltak olyan zseniálisak, de persze statisztikailag valószínűtlen, hogy hosszú távon Karthágó mindig jobb tábornokokat alkalmazzon. Hosszabb távon meg Róma etnikai homogenitása és nagyobb létszáma óhatatlanul elhozta a sikert. De ha el is buknak, jött volna egy másik itáliai birodalom, hiszen nem hihető, hogy kívülről valaki egyesíteni tudta volna azt a félszigetet, akkor meg a puszta létszáma és fejlettsége alapján (nem is beszélve központi elhelyezkedéséről) szinte alapértelmezetten egy nagyon erős birodalom lett volna mindenképpen. A történelemben nem teljesen vagyok az ilyen Hari Seldon féle szükségszerűségek híve, de szvsz ez egy eléggé előre elrendezett dolog volt, hogy Róma (vagy egy másik itáliai város) ki fog emelkedni a Földközi-tenger nyugati medencéjében (ahol jóval kisebb volt a verseny, mint a görögöknek/makedónoknak a Földközi-tenger keleti medencéjében, ahol egymást érték a fejlettnél fejlettebb birodalmak), majd pedig az is óhatatlan volt, hogy ezután ez a gigászi birodalom keletre is kiterjeszti a hatalmát, ahol ugyan sok fejlett birodalom volt, de a nyugati medence uránál mégiscsak kisebbek és gyengébbek, amellett pedig etnikai értelemben nem bírták a saját lakosságuk zömének minimális lojalitását sem, hiszen a görög elit arámi, kopt, stb. nyelvű alattvalók felett uralkodott.

De persze lehet, hogy csak hindsight 20/20.

bz249 2011.08.18. 15:12:16

@Monarch: Karthagonak jelentos problemaja volt a foldrajzi szettagoltsagbol, ami politikai szettagoltsagot is eredmenyezett. Raadasul a karthagoi arisztokrata vezetes nem feltetlen Hannibal gyozelmeben volt erdekelt (ugyanis a Barkidak a politikai ellenfeleik voltak). Szoval valoszinuleg sokkal szivesebben vettek volna egy kismerteku romai gyozelmet (ami esetleg szetcsap Hispaniaban egy kicsit) mint egy komoly hirnevet, befolyast es vagyont szerzo Barkida hadurat... merthogy egy gyoztes Hannibal esetleg kisse felulirna a karthagoi status quo-t.

Szoval Romanak abban is nagy elonye volt, hogy a romai politikai/katonai vezetoreteg nagyreszt egysegesen a Karthago elleni haboru partjan allt es tamogattak a haborus erofeszitest, addig ezt az ellenoldalrol nem lehetett elmondani.

en.wikipedia.org/wiki/Hanno_the_Great

stoppos76 2011.08.18. 15:26:14

Zamanál miért a numídiai lovasok voltak a főszereplők? Nem ismerem részleteiben a csatát. Valahogy nekem a könnyűlovasság nem tűnik csatadöntögetőnek. Inkább előtte a zavarásban és a menekülők lekaszabolásában szoktak jeleskedni, ezért kérdezem.

saik 2011.08.18. 21:00:57

Nagyszerű poszt! Köszönöm a belefektett munkát, ilyet még!

négykarika 2011.08.18. 21:30:42

élvezettel olvastam, köszi

Titus Pullo Urbino 2011.08.18. 21:30:49

Szép munka gratula! Élvezetes olvasmány volt, köszi Scha!

jag3 2011.08.18. 22:07:42

"ranged troops":

az egyik leghetséges elnevezés, ami gyakrabban előfordul történeti művekben görög mintára a "könnyűfegyverzetű gyalogos".

(a nehézfegyverzetű ellentéteként hajitódárdást, ijászt, parittyást jelöl)

GuloGulo 2011.08.18. 22:19:23

érdekes téma, jó cikk.
kedvet kaptam egy kis total war-hoz. :)

Kullancs1983 2011.08.19. 02:50:13

@stoppos76: Sacc/kb a numidiai lovasok ugyanolyan jólképzettek, és majdnem olyan fegyelmezettek voltak, mint a római légionáriusok, csak épp sokkal mozgékonyabbak. Ráadásul a csata elején a rómaiak hadrendjének összezavarása és a mindenféle könnyebb fegyverzetű kisegítő csapataok menekülőinek lekaszabolása igenis lehet csatadöntő..:)

@jag3: Igen, a könnyűgyalogos itt egészen helytálló lenne. Aki közelharcba ment, igyekezett vértben, pajzzsal menni. A távolsági csapatoknak ilyesmire nemigen volt szükségük. (Kivételek persze mindig voltak.) Amúgy a lövészcsapatokkal mi lenne a baj? Már azon kívül, hogy a nagy többség rögtön a modern lövészcsapatokra gondolna...

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.08.19. 06:42:41

Akkor szépen sorban:
@ygan111:
Duh! Javítom.

@hehe64:
Azért használtam a feudális szót, mert jól jellemzi a birodalom szerkezetét - a karthágói irányítás alatt lévő területek kötelesek voltak adót fizetni, és szükséges esetén katonákat adni, de többnyire autonóm módon élhették életüket. (ofkorz ez még nem 100% középkori európai feudalizmus)

@Gungnir:
A RTW egy f*stalicska, aminek a történelmi baromságaitól nekem megfájdult a fejem.
De vannak elkötelezett modderek, akik időt és energiát nem sajnálva történelmileg annyira reálisra faragták, amennyire egy ilyen játékot egyáltalán lehet. Én ezekből a modder-csoportokból linkeltem kettőt.

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.08.19. 06:46:56

@stoppos76:
Az átállt numidiaiak voltak az egyik döntő tényező, mert:
1) így Rómánál volt a lovassági fölény, sok más korábbi csatával ellentétben
2) Zama óriási daráló volt, ahol Karthágó csak akkor tört meg, amikor a rómaiak lovassága hátba kapta a még mindig elszántan küzdő gyalogságot.

@Kelly és a szexi dög:
Az a trópusi erdei elefánt, nem az észak-afrikai. Ez 2 különböző (al)faj.

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.08.19. 06:54:25

@jag3:
Az a baj, h a könnyűgyalogság tágabb fogalom.
(könnyű és nehéz ebben az esetben szvsz a páncélzat, pajzs és fegyverzet összsúlyát jelöli)

Egy fonott pajzs és egy 1,5-2 méteres lándzsával felszerelt gyalogos, aki nem visel páncélzatot, pl még könnyűgy-nak számít.

@Kullancs1983:
Lövészcsapat végül is nem rossz, csak külön hozzá kell tenni h a hajítódárdás (peltast, velites, etc) is benne van. (ők ugye dobnak, nem lőnek).

Atrox 2011.08.19. 08:39:14

@stoppos76: nagyjából elfogadott a csatával kapcsolatban, hogy Massinissa volt a mérleg nyelve. Nem az történt, hogy Roma is szert tett pár lovasra, hanem az addig Karthagóval szövetséges numídia lovasság lényegében átállt Romához. Egy ilyen erőátrendeződés (amit egyébként jogosan árulásnak szoktak hívni) megpecsételte Karthago sorsát.

noodlay 2011.08.19. 11:22:19

jó poszt, gratu! :-)
én azt szeretném megkérdezni, hogy mit jelent a "tömeges harcra kiképzett ... lovas". Ők lennének a nehézlovasok?

Kullancs1983 2011.08.19. 11:59:19

@SchA: Akkor maradjanak távolsági (fegyveres) csapatok.

@drPascal: Csapaterős fellépés?

folti_ 2011.08.19. 12:29:50

@drPascal: lásd @Kullancs1983: . Szervezett formációként vettek részt a csatában, nem a görög-római módon, ahol a lovasság szerepe a felderítésre, rajtaütésekre, a formációk védelmét nem élvezők (nem alakzatban harcoló kisegítőcsapatok, felbomlott formációk túlélői) illetve a hasonló feladatokat ellátó ellenséges lovasság vegzálására korlátozódott.

Stenonis 2011.08.19. 13:48:17

Szerintem nincs megfelelő magyar szakszó, ami egyszerre fedné a könnyű fegyverzetű, lő vagy dobó fegyverekkel felszerelt egységeket.
Én személy szerint "távolba ható egységeknek" szoktam nevezni, de ez sem az igazi...

A cikk nagyon jó, köszönet a szerzőnek (a feudalizmus engem is zavar).

Herbert_West 2011.08.19. 15:48:36

Nagyon jó cikk,

DE:

Csak nekem tűnnek irreálisan magasnak létszámok?

80K aktív harcoló egységet uránytani és ellátni a kor fejlettségi szintjén nem hinném, hogy túl reális, a Hannibált követő 10-20k átálló meg pláne.

Minimum megfelezném a számokat, ha nem haramadolnám. Még Napóleonak, a Levee En Masse és a már-már működő utánpótlási rendszerek korában se sikerült gyakran egy helyre gyűjtenie 80K embert, Róma és Kárthágó pedig akármekkora janik, kötve hiszem, hogy el tudtak volna látni ennyi embert, a föld pedig igen gyorsan kiapad, ha hadseregek tanyáznak rajta.

Shed 2011.08.19. 19:20:57

Pedig az ókorban is voltak hatalmas tömeg csaták. Pl : Catalaunum. Ott a kevésbé mértéktartó források negyed milló harcorsól emlékeznek meg. A reálisnak tartott 45-50,000 fős seregek összecsapása esetén is 100k katona harcolt ott...

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.08.20. 11:08:31

@Stenonis:
Átírtam "feudális jellegű"-re

@Herbert_West:
Cannae, 80k
1 köztársaságkori légió papíron 4200 gyalogos + 300 lovas (feltöltöttség változhatott)
1 triarii manipulus 60 fő, 1 hastati/principes manipulus 120 fő
10 hastati, 10 triarii és 10 pricipes manipulus tartozott egy légióhoz (össz 3000 fő), ehhez jött 1200 egyéb gyalogos (velites, funditores)

Minden köztársaságkori légió mellé társult egy szövetségesekből felállított ala, ugyanannyi gyalogossal és háromszor annyi lovassal. Az alae gyalogosainak létszáma a valóságban gyakran felülmúlta a római légióét.

Cannae-nél 8 légió harcolt, amiket a szenátus a vészhelyzetre való tekintettel "kétszeres erőre" duzzasztott fel. (majdnem kétszeres, Polybius szerint 3000 helyett 5000 nehézgyalogos harcolt bennük), továbbá 8 szintén felduzzasztott latin szövetséges alae. A könnyű segédcsapatokkal együtt a létszám 70-80.000-re tehető.

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.08.20. 11:13:31

@SchA:

Még a létszámokhoz annyit, hogy a csatában résztvevő légiókon kívül i.e.216-ban az egész Római Birodalomnak összvissz 7(!) másik légiója volt, (2 Itáliában, 2 Ibériában, 2 Szicíliában, 1 Szardíniában), vagyis valóban nem mindennapi csapatkoncentrációról beszélünk.

Cymantrene 2011.08.20. 12:48:34

Ez jó volt. Még ilyet!

sronti 2011.08.20. 22:25:00

Kicsit off:
@SchA:
@Gungnir:
Ha bejöttek az RTW modok, akkor még az Europa Barbarorumot javaslom, esetleg az MTWII-höz készült Stainless Steelt, bár az már középkor, de az is elég hiteles.
A Rome Total Realismnak konkrétan Karthago centrikus mini kampánya is van Iberian Conflict néven, lehet, hogy a képek onnan vannak? :)

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2011.08.22. 09:00:35

"a konzulokkal ellentétben azonban a suffetek sosem vezették a sereget. "

Nemrég rágtam át magam egy karthágóiakról szóló könyvön és az szerint meg de, pl. a 480-ban Szicíliában vitézkedő Hamilkár is valószínűleg suffet volt, meg azért volt alapból kettő, hogy amíg az egyik elmegy háborúzni, a másik otthon figyelt a dolgokra. (Dexter Hoyos: The Carthaginians)

Shikaka 2011.08.22. 09:57:38

Esetleg valaki tud egy áttekintést, hogy az itáliai hadjárattal Hannibálnak mi volt a célja?

Jó, gondolom 'le akarta győzni Rómát', de hogy?
Utánpótlás és városok feldúlása nélkül?

Tegyük fel, hogy mondjunk megostromolja és beveszi Rómát...
Azzal a 40ezer emberrel akarta volna megszállva tartani és pacifikálni Itáliát?

Ha valaki esetleg tud egy írást ami az esetleges nagyobb ívű terveit részletezi, azt megköszönném!

Valandil 2011.08.22. 10:54:28

@Shikaka: Több átállóra számított: egyrészt a frissen meghódított déli területekről, másrészt a Pó-völgy környékén élő keltákból.
Az előbbi elmaradása volt az igazán nagy csapás számára, az ő csatlakozásukat biztosra vette.
(Nekem a fiktív Hannibál-Nagy Sándor összecsapás tetszett valamelyik áltudományos csatornán. Hannibál trickster volt, és ezen a módon a szimulált csatában bedarálta sanyiékat.)

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.08.22. 18:09:45

@sronti:

Az EB nekem annyira nem jött be, de persze ízlések és pofonok. De a Stainless Steel valóban a legrealisztikusabb mod az MTW II-re.

@szs.:
Dexter Hoyos könyvet én is kerestem. Hogy sikerült szerezni, neten rendelted?

@Shikaka:
"Esetleg valaki tud egy áttekintést, hogy az itáliai hadjárattal Hannibálnak mi volt a célja?"

Felbontani Róma itáliai szövetségrendszerét és visszaszerezni (szerződéssel, nem hódítással) az első pun háborúban elvesztett területeket.
Az elképzelt ideális esetben Rómát nem rombolják le, és Latium területét meg is tarthatták volna, a kelta területek és az egyéb itáliai nagyvárosok meg mehettek volna a saját útjukra. Csak ez a terv alábecsülte a Római Birodalom kohézióját.

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2011.08.22. 23:23:57

@SchA: E-könyv, Kindle-store. Ahhoz képest elég húzós volt az ára, de megérte.

Apafarkas 2011.08.23. 11:14:08

@SchA: És hogy volt képes Róma felállni egy ekkora zakó után?

bz249 2011.08.23. 13:06:14

@Apafarkas: Egyreszrol Hannibal nem tudta kiaknazni a gyozelmet, mert nem allt a rendelkezesere elegendo ero, hogy megostromolja Romat.

Masreszrol a romaiak szaporak voltak, mint a nyulak, belefert ez a vereseg (gyakorlatilag ket haboruval elotte Purrhoszt is azzal vertek meg, hogy kuldtek az ujabb es ujabb csapatokat a daraloba).

Harmadreszt, az italiai szovetsegesek nem lazadtak fel, mert helyesen mertek fel az eroviszonyokat. Hannibalt ugyan nem tudja kozvetlen csataban megverni Roma... de arra boven elegendo az ereje, hogy a rosszalkodo szovetsegeseket megleckeztesse.

Negyedreszt Roma egy idore visszatert a fabiusi strategiahoz, ami ilyen aszimmetrikus ize volt es arra epitett, hogy egy megszallo hadsereg sokkal nagyobb jarulekos veszteseget szenved, mint a hazai palyan jatszo.

szs. · http://szabosandor.blog.hu 2011.08.23. 18:31:11

Plusz Karthágó nem adta bele minden erejét a háborúba, míg a rómaiak rájöttek, hogy ez valamelyik fél bőrére megy és úgy döntöttek, hogy ez a fél inkább nem ők lesznek. Mire a punok kapcsoltak, már késő volt.

bz249 2011.08.23. 20:47:28

@szs.: na igen Hannibal hasonlo helyzetben volt mint Belizar. Mindenki orult otthon a gyozelmenek, de meg jobban orultek volna, ha egy rendes, oszinte, ferfias csataban elpatkol, ahogy a rendelkezesre allo erok alapjan tortennie kellett volna. Bizancnak annyival volt konnyebb, hogy a Keleti Got Kiralysag nem jelentett tenyleges fenyegetest.

folti_ 2011.08.24. 12:51:22

@Herbert_West: Ekkora haderőt bármelyik közepesnél nagyobb birodalom ki tudott már állítani akkoriban, csak az általad említett utánpótlási problémák miatt nem volt gyakori, hogy egy helyre koncentráltak ennyi erőt.

Kivéve az igen nagy birodalmak, mint a perzsa, amelyik rendszeresen 80-100 ezres hadseregeket tudott hadjáratba küldeni. A második perzsa-görög háborúban például 100-200 ezer körüli volt az inváziós haderő becsült létszáma(ezek modern becslések, nem a regiek romantikus lódításai).

Itt Róma egy rövid, döntő csatában végződő hadjáratra tett fel mindent, ahol a hosszú távú logisztikai problémák nem jönnek képbe. Illetve Róma majdnem minden hadrafogható férfit besorozott, így ahogy az egyik ókori író megfogalmazta, a csata után nem volt olyan római család, aki legalább egy tagját nem vesztette el.

Monarch (törölt) 2011.12.03. 17:26:31

Mikor lesz még hasonló témában cikk?

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.12.03. 18:36:47

@Monarch:
Ha lesz időm és kedvem megírni :)

Monarch (törölt) 2011.12.03. 22:11:08

@SchA: Aha. És mikor lesz időd és kedved megírni? :DDD

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2011.12.04. 21:49:57

@Monarch:

Látom, valamelyik telhetetlen már megint türelmetlenkedik. És képzelj ide egy ":)" szimbólumot.

David Bowman 2013.01.13. 20:57:19

@hehe64: Európában. Perzsiában már évezredes hagyománya volt.

David Bowman 2013.01.13. 21:03:33

@Monarch: Ha a karthágói belpolban jobban teljesít Hannibál, akkor Rómának reszeltek volna. Persze nehéz ügy egyszerre két helyen helyt állni. Így aztán Hannibál és vele Karthágó is a bizánci politika áldozata lett.
Ez ugye abból áll, hogy nem hagyják a hadvezért igazán potens sereghez jutni, mert akkor túlnyeri magát, és átveszi otthon a hatalmat. Ezért nem küldtek neki erősítést, pedig bőven tehették volna.

David Bowman 2013.01.13. 21:05:27

@stoppos76: Merthogy a többiek elfogytak. Az már a sokadszorra a maradékból kiállított hadsereg volt.

David Bowman 2013.01.13. 21:12:12

@Herbert_West: Megtalálták a fáraó bibliában emlegetett tízezer lovas istállóját, pedig mindenki lehetetlennek tartotta. Ha a piramisok nem állnának, mindenki biztosra venné, hogy ilyet nem lehet építeni.

David Bowman 2013.01.13. 21:17:02

@Shikaka: A rómaiak belepofátlankodtak Ibériába, ami Hannibál családi öröksége lett volna. Ez volt a személyes ok. A másik a két dudás egy csárdában.
süti beállítások módosítása