"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Cikkek

  • KatPol Kávéház XXXVIII. - A hidegháború vonatszerencsétlenségeA koreai háború kapcsán korábban tett ígéretünknek megfelelően podcastunkban a népi Kína másik nagy hidegháborús katonai beavatkozását is szemügyre vesszük. Mai adásunk általános témája a "második...
  • [Recenzió] A mélység lovagja"Én megtagadnám, hogy ezzel a ládával hajózzak!" - ennyire nyers következtetést vont le Otto Hersing, a német császári tengeralattjáró-flotta egyik kiválósága, miután 1915-ben megtekintette...
  • KatPol Kávéház XXXVII. - Zarándoklat a műanyag TigrishezHosszú kihagyás után podcastunkban ma ismét egyfajta útleírás következik, ezúttal több németországi múzeum meglátogatásáról. Az adás letölthető innen. A 2015-ös munsteri utunkról készített beszámoló...
  • KatPol Kávéház XXXVI. - Az igazi vörös októberVégre feküdhetsz a hátadon,mert tiéd a gödör mélyeés a föld súlya,ami nyom.El fogunk felejteni téged,barátom. míg otthon:újság az asztalona tévé bekapcsolva. /Jim Morrison - Az ismeretlen...
  • [Recenzió] Akiknek nem volt meg a 8 osztály"... nem az első világháború nagy elvesztésének az általános nagy indokait kerestem, hanem csupán ama lazaságokra, fegyelmezetlenségeket is előidéző esetekre kívántam rámutatni, amelyeknek elhárítása...

Facebook

Címkék

1.vh (4) 2.vh (80) afganisztán (52) ajanlo (49) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (52) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (19) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (11) évforduló (28) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (5) franciák (34) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (30) haditengerészet (24) hadsereg a politikában (24) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (35) hollandia (1) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (21) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (5) kémek (6) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (62) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (18) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (50) lengyelek (9) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (37) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (4) németek (45) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (2) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (94) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (48) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (9) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (11) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (1) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (64) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (41) terror (66) thaiföld (9) törökország (28) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (15) ulster (2) usa (156) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

Ismételt tapogatózások a TAPI körül

2010.12.15. 08:00 CSM

A minap érkezett a hír, hogy Asgabatban kormányközi megállapodást kötött Türkmenisztán, Afganisztán, Pakisztán és India, mégpedig a négy résztvevő nevének kezdőbetűiből képzett elnevezésű, ún. TAPI-földgázvezeték megépítéséről. Három résztvevő állam Gurbanguli Berdimuhammedov türkmén, Hamid Karzai afgán és Aszif Ali Zardari pakisztáni elnök személyében legmagasabb szinten képviseltette magát, míg Indiát - szintén magas szinten Murli Deora energiaügyi miniszter képviselte. Bár a hír akár világrengetőnek is tűnhetne (már csak a rivális európai tervekre való hatása miatt is), az embernek mégis hamar déja vu érzése támad: ilyet mintha már láttunk volna valamikor...

A közép-ázsiai földgáz exportjának lehetőségeiről már többször volt szó blogunk hasábjain. A gyakrabban tárgyalt lehetséges nyugati és (nemrégiben beindult) kínai exportútvonal tárgyalása mellett néhanapján elő-előkerül egy déli, Afganisztánon az indiai szubkontinensre vezető opció is. Valóban, az 1990-es években a nyugati exportfolyosóval szinte egyidejűleg merült fel egy déli exportútvonal lehetősége, elsősorban az exportpiacai beszűkülésétől sújtott, új piacokra kitörni vágyó Türkmenisztán forrásaira alapozva.
Elsőként az argentin Bridas vállalat írt alá megállapodást Asgabattal a dél-türkmén mezők kitermelésének egy évi 20 milliárd m3 kapacitású földgázvezetékkel Afganisztánon keresztül Pakisztánba való exportjáról 1995-ben. Bár Pakisztán és Türkmenisztán még abban az évben egy türkmén-(agfán)-pakisztáni földgázvezeték építéséről és egy megvalósíthatósági tanulmányról állapodott meg, ugyanebben az évben a Türkmenbasi az amerikai Unocallal és szaúdi Deltával is aláírt egyezményt egy hasonló vezetéktervről. Az USA, mely mind az orosz tranzitkontroll megtörésében, mind Irán tranzitútvonalakból való kizárásában érdekelt volt, támogatta a terve(ke)t. Washingtonban emellett komoly reményeket fűztek a vezetékek béketeremtő képességéhez (Peace Pipeline), azaz hogy a megépülő kőolaj- és földgázvezetékek a kölcsönös kereskedelmi függőség és geopolitikai érdekek miatt rendet, békét hoznak az érintett országok sokszor zavaros kapcsolataiba (mint azóta kiderült, erre eddig nem volt példa, sőt, a gyakorlatban a dolog logikája éppen fordított: a csővezetékek megépítéséhez kell előfeltételként a biztonság, a korrekt viszony és a feszültségek megszüntetése).
1997-ben Türkmenisztán, Pakisztán, az Unocal és a Delta megállapodott egy 1450 km hosszú, a dauletabadi mezőtől induló, Afganisztánon át Multánig (és később esetleg Indiáig) érő, 20 milliárd m3 kapacitású, akkori áron 2-2,7 milliárd $-ra becsült költségű vezeték 1998-2001 közötti megépítéséről. Bár a projektet kezelő konzorcium is létrejött, az USA az Afganisztánban akkor domináló Talibán (bár voltak velük tárgyalási kísérletek) miatt 1998-ban kihátrált a terv mögül és az afganisztáni háborús viszonyok miatt az Unocal is megvalósíthatatlannak ítélte azt.

A tálibok 2001-es megdöntése óta újra kísérletet tettek a projekt felélesztésére. 2002 decemberében Afganisztán, Pakisztán és Türkmenisztán államfői keretmegállapodást kötöttek a korábbi tervekhez hasonló, Afganisztánon áthaladó gázvezetékről. A projekt megvalósításában stratégialiag az Egyesült Államok is érdekelt, mely az ezredforduló óta el akarja kerülni, hogy a növekvő földgázigényei miatt a térségben aktivizálódó India az iráni földgázpiac felé forduljon. A 2000-es évek közepétől tulajdonképpen Oroszországnak sincs már ellenére a projekt: a Transz-Kaszpi vezetéktervek felmelegítése és a Nabucco-terv megjelenése óta Moszkva is érdekelt abban, hogy bámilyen módon, de távol tartsa a rivális közép-ázsiai termelőket (főleg Türkmenisztánt) saját európai piacától. Sőt, az utóbbi két év közép-ázsaiai fejleményeihez igazodva a nem is oly rég még a türkmén földgázexport diverzifikációját foggal körömmel ellenző orosz vezetők lényegében nyíltan közölték: Moszkva belenyugodott, sőt támogatja, hogy bárhová (pl. Kína, Pakisztán, India, Irán) menjen a türkmén gáz, csak Európába ne.

Az afganisztáni biztonsági problémák miatt már 2002-ben is sokan megkérdőjelezték a projektet, a biztonsági helyzet romlása miatt azóta viszont folyamatosan kétségbe vonják a vezeték megvalósíthatóságát. Ennek ellenére 2008 áprilisában azonban India is csatlakozott a 33 milliárd m3-re tervezett kapacitású, immár 7,6 milliárd $-ra becsült (az Ázsiai Fejlesztési Bank 2002-es tanulmánya még csak 2,6 milliárd $-os költséggel számolt) vezetékprojekthez, a résztvevők pedig megállapodtak a vezeték nyomvonalában, továbbá az építkezés 2010-es kezdetében. A tervek szerint a vezeték a türkmén Dauletabadból indulna és az afganisztáni Heráton, Kandaháron, pakisztáni Kvettán és Multánon áthaladva az indiai-pakisztáni határon lévő Fazilkában végződne. A 2008 óta jelentősen romló afganisztáni biztonsági helyzet és Asgabat - a partnerek által túl magasnak tartott - európai árakra vonatkozó igénye továbbra is kétségbe vonta a vezeték megépítését.

India és Pakisztán nemcsak közép-ázsiai forrásból képzelte ellátni magát. A TAPI-vezetékkel párhuzamosan, mintegy ellenpontként mindig felmerült az iráni import esete, mint másik lehetséges "Peace Pipeline" (ez utóbbi ötletet Teherán is gyorsan magáévá tette). A kilencvenes években a TAPI-hoz hasonlóan elő-előkerülő (megintcsak a résztvevő államok kezdőbetűiből képzett) ún. IPI-projekt iráni forrásokat vonna be India és Pakisztán nyersanyagigényei kielégítésébe. Ezeket a terveket a TAPI-hoz hasonlóan számos kérdőjel övezi: egyrészt az India és Pakisztán között meglévő nem éppen kiegyensúlyozott viszony, a beludzsisztáni instabilitás és az iráni kitermelés elégtelensége (merthogy óriási tartalékai ellenére a perzsa állam is importőr), a teheráni energiapolitika hektikussága mind-mind bizonytalansági tényező. Mégis, az IPI a TAPI-hoz hasonlóan újra és újra napirendre kerül, mint például legutóbb, 2010 első felében. Az elmúlt két évben mindenféle TAPI-terv ellenére India és Pakisztán továbbra is sokallta a türkmének által kért "európai" árat. Pakisztán idén  tavasszal megállapodást is kötött Teheránnal 21,6 milliárd m3 iráni földgáz 2015-től kezdődő importjáról, melyhez India is csatlakozhatott volna. Az indiaiak a kezdeti érdeklődés ellenére az iráni kapcsolatot rosszalló USA és EU miatt, valamint a nyár óta a TAPI-tárgyalások folytatását erőltető türkmének győzködésének hatására novemberben aztán visszatáncoltak az iráni opciótól, most pedig Pakisztán is visszatérni látszik a TAPI-vezetéktervhez.

A 2010. december 11-én aláírt megállapodás szerint az 1735 kilométer hosszúságú TAPI-vezeték tervezett kapacitása 33 milliárd m3 lenne (amiből Afganisztán 5, India és Pakisztán 14-14 milliárd m3-rel részesülne), becsült költsége minimum 10 milliárd dollár. A 2010. október végén Türkmenbasiban rendezett orosz-türkmén csúcson Moszkva (a Gazprom) is lelkesen felajánlotta részvételét a projektben, mivel annak megvalósulása az európai Nabucco-tervet gyengíti. Sőt, Igor Szecsin orosz miniszterelnök-helyettes már ez ügyben folytatott tárgyalásokról nyilatkozott, az orosz kijelentéseket azonban a türkmén külügy utóbb igen élesen cáfolta (konkrétan: Szecsint felszólították, hogy "kijelentéseiben a realitásérzék vezérelje").

A megállapodás bejelentésén kívül viszont a megvalósításról továbbra sincs semmilyen használható információ, márpedig ugye az a bizonyos ördög a részletekben rejlik: állítólag az Ázsiai Fejlesztési Bank ismét támogatja az ötletet, de ilyet már láttunk 2002-ben is. Továbbá Afganisztánban a biztonsági helyzet nemcsak 2002-höz, de 2008-hoz képest is rosszabb, így meglepő a résztvevők optimizmusa (lásd megint felmerült például a Peace Pipeline-képzet, illetve álltólag az afgán kormány 5-7000 katonát mozgósítana az országot Herát-Kandahár irányában átszelő vezeték védelmére). Nyilvánvaló persze, hogy Afganisztán tranzitországként sokat profitálhatna a vezeték megvalósulásából, csakhogy (biztonsági) kockázatok vannak bőven. Úgy tűnik, India beletörődött a türkmének által követelt "európai árba", ami egyes számítások szerint, egyéb költségekkel együtt, mai áron, az indiai határon 360 $-os eladási árat jelentene ezer köbméterenként, a türkménekkel viszont még mindig maradt gond. Türkmenisztánnak ugyanis exportvállalásai teljesítésének érdekében növelnie kellene a jelenlegi kitermelést. Csakhogy a türkmén kitermelés még a 2008-as válság beütésekor sem érte el az oroszoknak leszerződött mennyiséget, azóta viszont a (csökkenő orosz kereslet miatt) felére zuhant a kitermelés, ugyanakkor megindult a (még alacsony szintű) kínai export és némileg nőtt az Iránba menő földgázkivitel is.

 

Források:

Chaudhary, Shamila N. (2000): Iran to India Natural Gas Pipeline: Implications for Conflict Resolution & Regionalism in India, Iran, and Pakistan. TED Case Studies, American University, Washington.

Dash, P. L. (2008): Caspian Pipeline Politics, Energy reserves and regional Implications. Pentagon Press, New Delhi.

Ollcott, Martha Brill [2004]: International Gas in Central Asia: Turkmenistan, Iran, Russia and Afghanistan. Program on Energy and Sustainable Development Working Paper No 28. 2004. május.

Shaffer Brenda (2009): Energy Politics. University of Pennsylvania Press.

Technical Assistance for the Feasibility Studies of the Turkmenistan-Afghanistan-Pakistan Natural Gas Pipeline Project. Asian Development Bank, 2002. december.

Timeline of Competition between Unocal and Bridas for the Afghanistan Pipeline. World Press Review, December 2001. Letöltés: http://www.hartford-hwp.com/archives/51/119.html.

Asia Times

BBC

CentralAsiaNewsWire

Deccan Herald

EurasiaNet

Index Mundi

Kommerszant

Lenta.ru

NewKerala.com

Reuters

The Hindu

The News

Turkmenistan.ru

16 komment


| More

Címkék: usa india oroszország irán gáz pakisztán gazprom afganisztán türkmenisztán

A bejegyzés trackback címe:

http://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr522514529

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tudi 2010.12.15. 18:07:29

Az szép és jó, hogy India és Pakisztán most egymás nyakába borul, de esetleg, ha valami miatt elindul az anyázás közöttük, akkor Pakisztán India szívatására elzárhatja a csapokat és akkor ugrott a béke vezeték. Másrészt jelenleg Afganisztán háborús övezetnek tekinthető, egyrészt, másrészt azoknak a katonáknak nem csak az építkezés ideje alatt kell ott lenniük, hanem utána is, nehogy a gaz tálibok tűzijátékot varázsoljanak az afgán pusztába.

tudi 2010.12.15. 18:25:13

Ebből szerintem nem lesz semmi, India és Pakisztán viszonya elég változó, ha a feszültség nő közöttük, akkor Pakisztán akár el is zárhatja az Indiába tartó vezetéket Valamint Afganisztán mostanság háborús övezet (mondjuk az elmúlt 20 évben mikor nem volt az), ami egyhamar nem fog változni, ahogy nézem elég hosszan kígyózik ott az a vezeték nem biztos, hogy elég lesz az a 5-7 ezer katona, a táliboknak pedig biztos van annyi sütnivalójuk, hogy (ha elkészül) potenciális célpontnak tekintsék azt.

tudi 2010.12.15. 18:26:04

A blogmotor meg éljen szexuális életet egy vagon aprómajommal.

mig8 (törölt) 2010.12.16. 06:26:29

Érdekes párhuzam lehetne a magyar gázvezetéktervek ehhez a költségek szempontjából. Innen nézve szerintem közelebb áll a realitáshoz a TAPI, mint az AGRI.

Ugyanakkor nekem is először Pakisztán-India viszonya jutott az eszembe mint lehetséges gátló tényező. Vagy esetleg a gázvezeték mint lehetséges megbékélési indok. Nem akarok víziókat felvázolni - arra itt vannak a magyar vállalkozók -, csak megjegyzem, hogy a két ország viszonya alapvetően békés. Csak Kasmír miatt vannak nézeteltéréseik. Bár a vallások különbözősége volt a szétválás indoka, de ma már látható, hogy ez nemigazán feszültségforrrás. Viszont a két ország érdekei és hagyományai alapvetően hasonlóak.

CSM 2010.12.16. 14:19:16

@mig8: Igen, érdekes felvetés, a zöldmezős LNG beruházások elég drágák szoktak lenni, bár az előzetes költségbecslések az AGRI-t csak 1,5-4,5 milliárd euróra teszik (máshol 2-4 milliárd dollárról vagy euróról hallani).
eurasianenergyanalysis.blogspot.com/2010/09/agri-jeopardizes-nabucco.html
www.energyglobal.com/sectors/liquid-natural-gas/articles
www.eurasianet.org/node/62288

A TAPI-vezetékkel nem is elsősorban India-Pakisztán viszonya a probléma (itt kölcsönös fogadkozások hangzottak el a tranzit kölcsönös biztosításáról), hanem az afganisztáni (és részben a pakisztáni) biztonsági helyzet. Egy vezetékprojekthez pedig a fizikai biztonság elengedhetetlen előfeltétel.

Tilikov (törölt) 2010.12.16. 15:13:33

A behemót Gurbanguli Berdimuhammedov bárkinek eladná már a gázocskát, csak vinné már el valaki. A korrupt Karzai Kabulból lefektet majd egy gázvezetéket jóbarátjának Ali Zardarinak, aki az indiai jóbarátai felé vezeti majd. A tálibok meg majd biztosítják a gázellátás folytonosságát. Ez a TAPI elég komolytalan, ennél még az AGRI is jobb.

nick grabowski · http://fpa-mcc.blog.hu 2010.12.16. 15:58:27

@CSM: a mostanában épülő lengyel LNG-terminál költsége azt hiszem, 950 millió EUR (ill. ennyire tervezik).

"A Magyar Villamos Művek Zrt.-t (MVM) jelölte ki a magyar kormány az Azerbajdzsán-Grúzia-Románia gázszállító rendszer (AGRI) megvalósítását előkészítő azeri-grúz-román vegyesvállalathoz való csatlakozásra - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az MTI kérdésére csütörtökön."
www.energiainfo.hu/index.php?par=46&option=news&id=22470

Gyanús nekem, hogy ez alapján az AGRI nem több, mint egy (")zsarolóprojekt(") az oroszokkal szemben.

CSM 2010.12.16. 16:47:43

@nick grabowski: Az AGRI-ról valóban elég kevés a konkrétum és csak szándéknyilatkozatok köttettek. Az oroszokra (és tranzitcsomóponttá válni akaró törökökre) való hatás mellett még az egyre türelmetlenebbé váló azeriek átmeneti megnyugtatása lehet a cél: katpol.blog.hu/2010/11/28/hideg_realitas

CSM 2010.12.16. 16:48:57

@Tilikov: Meglepő is a résztvevők által mutatott optimizmus :)

mig8 (törölt) 2010.12.16. 20:56:57

@CSM:

A vezetékek maguk tényleg nem drágák. Ami viszont az, az a cseppfolyósító és a visszagázosító, ahogy arra @nick grabowski rámutatott. Persze az is igaz, hogy méretbeli különbságek miatt nem kell feltétlenül 950 milla eurora számítani, de a nagyságrend mindenképp százmillás.

Egyébként az AGRI tényleg csak zsarolóprojekt. Ugyanis ha megvalósult, az oroszok és a törökök könnyűszerrel megakadályozhatják a tranzitot, mégpedig a Fekete-tengeren. Ki miatt ne tennék?

CSM 2010.12.17. 02:40:11

@mig8: "könnyűszerrel megakadályozhatják a tranzitot, mégpedig a Fekete-tengeren"
Ha az összes szárazföldi létesítmény megvalósulna, akkor a Fekete-tengeren már nehéz lenne megakadályozni a tranzitot.
Sokkal inkább zsarolópotenciál abban az értelemben, hogy a tötyörgésben lehessen mondani "van másik" (copyright Eötvös bácsi). Persze a nyugtatás legalább olyan fontos - 2006-2007-hez képest változott a helyzet, amikor az azeriek jobban tukmálták volna a földgázt az EU-ra. Most is persze él mindez, csak azóta Baku szomszédai is léptek, az azeriek meg beleélik magukat az új helyzetbe. A Nyugat maga mellé akarja kötni a fontos helyen lévő Bakut, a törökök néha fenyegetőző kedvét is el akarja venni. Az AGRI arra jó, hogy a törökök ne éljék bele magukat az energy hub-terveikbe, az oroszokkal szemben legyen alternatíva - akik a már kikalkulált költségek alapján sem gondolják túl komolyan a Déli áramlatot - és hogy az azeriek megnyugodjanak.

mig8 (törölt) 2010.12.17. 06:24:48

@CSM:

Fekete-tenger. Hát nem tudom. Grúziának nincs olyan nagyon hosszú tengerpartja, annak is a felét már az oroszok ellenőrzik (Abbázia). Meg aztán nagyon nehéz megmondani, hogy mitől süllyed el egy tanker a nyílt vizen...

Zsarolópotenciál. No igen. Mindaddig, amig nincs pánz az LNG terminálokra, másra nem igazán jó. De tegyük fel, hogy lesz pénz. :-)

Törökök. Tetszik, nem teszik, a törökök stratégiai helyen vannak - legalább addig, amíg Irán jó útra nem tér.

Déli Áramlat. Ezt a tervet lehet, hogy nem erőltetik. Azonban volt még anno egy Kék Áramlat, ami Oroszországból Törökországon keresztül vitt volna gázt az EU-ba. Ezt még mindig fel lehet melegíteni, mert sokkal rövidebb a Fekete-tengeri szakasza.

CSM 2010.12.17. 14:58:14

@mig8: "Grúziának nincs olyan nagyon hosszú tengerpartja"

Az nem gond, már egy évtizede például működik a Baku-Tbiliszi-Szupsza kőolajvezeték, mely a grúz kikötőből szállítja az azeri olajat a világpiacokra.

"Meg aztán nagyon nehéz megmondani, hogy mitől süllyed el egy tanker a nyílt vizen..."

Ilyen incidenst csak úgy azért senki nem merne bevállalni, főleg, hogy a Kaukázus környékén van már gond elég.
Az oroszok által támogatott tartomány Abházia - Abbázia egy Monarchiás üdülőhely volt (Opatija).

"Azonban volt még anno egy Kék Áramlat, ami Oroszországból Törökországon keresztül vitt volna gázt az EU-ba. Ezt még mindig fel lehet melegíteni, mert sokkal rövidebb a Fekete-tengeri szakasza."

A Kék Áramlat 2005 óta létezik és üzemben van, ezen keresztül megy ma az orosz földgáz Törökországba. 2007 vége óta viszont európai meghosszabbításának ötlete teljesen a fiókba került a Déli Áramlat terve miatt.

mig8 (törölt) 2010.12.18. 20:44:42

@CSM:

Kék Áramlat. Az igaz, hogy már van, de még nem ér el az EU-ig, tehát nem lehet alternatíva. Viszont fel lehetne melegíteni.

Azeri gáz. Az olaj szerintem más tészta. Azt nem érzik az oroszok olyan sarkallatosnak, mint a gázt. Az orosz tervek egyenlőre jó úton haladnak a megvalósulás felé, hisz lesz Északi Áramlat, ellenben egyenlőre a Nabucco még a jövőbe vész. Az AGRI ebbe nagyon belerondítana orsoz szempontból.

CSM 2010.12.18. 23:20:46

@mig8: Igen, belerondítana valamelyest, de azért hajók elsüllyesztésébe csak úgy azért nem fognának...
Azért az évi 7-20 mrd m3-nyi AGRI még nem helyettesítené az orosz importot, ahogy a homályos, 30 mrd m3 kapacitású Nabucco sem.

mig8 (törölt) 2010.12.19. 05:59:13

@CSM:

Ez igaz. Azonban az oroszok arra törekszenek, hogy a partnereik minél jobban ki legyenek szolgáltatva nekik. És ha eljutottak már egy bizonyos szintig, onnan csak nagyon nehezen adnak alább.

Lehet, hogy üldözési mániásnak tűnik a fenti kijelentés, de szerintem a vér nem válik vízzé, azaz a kommunista múlt rossz szokásait nem olyan könnyű levetkőzni, pláne nem nekik.