Hirdetés

"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Hirdetés

Facebook

Bullshit Hunting Season

Cikkek

  • KatPol Kávéház XCV. - Rekt konstrukcióPodcastunkban többször foglalkoztunk már az amerikai polgárháború kérdéskörével, annak kulturális hatásaival és ábrázolásaival, a legismertebb filmektől kezdve (pl. a Gettysburg) egészen az idehaza...
  • KatPol Kávéház LXXXII. - Megnyerték, de mégis meghaltakA spanyol polgárháború immár visszatérő témává vált nálunk (lásd az 53. adást). Sokan mindössze néhány mondatban leírják a konfliktust, mint a világháború egyik előjátéka, miközben az igencsak...
  • KatPol Kávéház LXXIII. - Okkupert: a megszállásAkár az ukrajnai események is ihlethették a norvég, Okkupert című politikai thriller sorozat alapötletét, mely a skandináv ország orosz megszállásának kitalált történetét meséli el, nagyon is...
  • KatPol Kávéház LXXII. - Völgyvidéken és hegygerincen átA koreai háborút (1950-1953) okkal szokták Nyugaton az „elfeledett háború” jelzővel illetni, hiszen a konfliktus nem hagyott olyan társadalmi nyomokat, mint például a vietnami háború, pedig...
  • KatPol Kávéház LXVIII. - The high groundA kijelölt harcállásaikat az utolsó emberig rendületlenül tartó, és le végül sosem gyűrt kis helyőrségek nemcsak a népszerű történetírás, hanem utólag rendszerint a szelektív történelmi emlékezet...

Címkék

1.vh (8) 18+ (1) 2.vh (90) afganisztán (53) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) amerikai polgarhaboru (5) argentína (3) atom (39) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (2) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (54) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (10) dánia (2) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (20) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (12) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (48) franciák (38) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (31) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (40) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (42) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (17) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (25) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (6) kémek (7) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (86) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (21) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (50) lengyelek (11) libanon (45) libéria (6) líbia (15) macedónia (3) magyarország (42) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (6) németek (55) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (3) olaszok (11) omán (1) örményország (5) oroszország (98) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (66) powerpoint (2) propaganda (65) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (14) repülőnap (3) róma (2) románia (6) spanyol polgárháború (3) sri lanka (13) SS (5) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (71) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (29) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (17) ulster (2) usa (165) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (24) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

[KNN] Törökországi választások - yerel secim 2009

2009.04.22. 21:00 Lohuen

A török pártrendszer legújabb megmérettetésére 2009. március 29-én került sor. Ezúttal a rendszeres kemalista-iszlamista összecsapás helyett önkormányzati választáson mérették meg magukat a pártok; s noha a választások az előzetes várakozásoknak megfelelően alakultak, néhány érdekes fejlemény a török politikában történő változásokra hívta fel a figyelmet. A részvétel a török választási gyakorlatnak megfelelően magas volt: a 48 millió választásra jogosult közül közel 41 millió járult az urnákhoz.(folyt.=>) Az eredmények a következők szerint alakultak: a hatalmon lévő AKP 39% kapott, a CHP 23%-at, MHP 16%,-ot DTP 5.6%-ot, és a SP 5.2%-ot.

A magát konzervatív-jobbközép pártként meghatározó (de  rejtett(?) iszlamista kötődéssel gyanúsított) kormánypárt, az Adalet ve Kalkinma Partisi (Igazság és Felemelkedés Pártja - AKP) 2002 óta van hatalmon, s a lakosság körében töretlen népszerűségnek örvendett: a 2002-es választáson 34%-ot, a 2004-es, szintén helyhatósági választáson 41%-ot, a 2007-es előrehozott választásokon pedig 46,6%-ot ért el, azonban a mostani megmérettetésen visszaesett 38,8%-ra. A szavazatcsökkenés okai különböző tényezőknek köszönhetők.

Az AKP-t iszlamista pártként szokták aposztrofálni, mivel alapító tagjai a Milli Görüs (Nemzeti Nézőpont) nevezetű iszlamista mozgalom, illetve iszlamista pártok Refah Partisi - Jólét Pártja, majd a 2001-ben beszüntetett Fazilet Partisi (Erény Pártja) tagjai voltak - így a miniszterelnök Recep Tayyip Erdogan vagy a jelenleg elnöki teendőket ellátó Abdullah Gül is. Ennek köszönhetően múltjukat rendszeresen jelenlegi politikai tevékenységük megítélésére használják fel ellenfeleik. Az iszlamista-kemalista diskurzusbeli kép azonban nem ennyire egyszerű: 2001-ben az iszlamista tábor kettészakadt egy, a korábbi  keményvonalat továbbvivő pártra (Saadet Partisi - Boldogság Pártja), illetve egy, a korábbi vonalvezeteséssel szakító és nyugati-konzervatív diskurzust zászlajára tűző csoportra, mely 2001-ben, a török történelem 39. pártjaként megalakította az AKP-t. Noha a párt 2002-es győzelme több szerencsés körülmény összejátszásának köszönhtő (úgymint az alacsony részvétel, a korábban hatalmon lévő politikai pártok hiteltelenné válása stb), azonban azóta képes volt növelni szavazóinak táborát, ami sikeres politikára vall.

A csoport által meghirdetett diskurzusváltás azonban nem csak hangzatos jelszavakban, de eredményekben is meglátszott; ennek egyik leglátványosabb jeleként Törökország több olyan jogi csomagot fogadott el, ami megnyította az utat számára az EU felé; s 2005-ben megindultak a csatlakozási tárgyalások. A demokratizálódási folyamat (mely a hadsereg hatalmának megnyirbálásával is járt) mellett az AKP megpróbálta a vallásos szavazóit is megőrizni, ennek köszönhetően, közel évi rendszerességel csaptak össze a kemalista erőkkel a szekularizmussal kapcsolatban. 2007-ben az elnökválasztás  okozott politikai vihart, 2008-ban pedig kis hiján betiltották a pártot, mivel elfogadott egy olyan törvényt, mely lehetővé tette a fejkendő viselését az egyetemeken. A "rejtett" iszlamizáció valós vagy valótan volta mellett azonban az előző évek gadaságpolitikája (évi 5-6%-os gazdasági növekedés, új, biztos valuta, szigorú fiskális politika stb.) hozta a legnagyobb sikert az AKP számára, mivel választói között egyre nagyobb számban voltak azok, akik az életkörülményeikben bekövekező pozitív változások miatt adták oda szavazatukat. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a párt választói bázisát egy vallásos mag mellett inkább a gazdasági sikerek növelték, így nem meglepő, hogy a gazdasági válság begyűrűző hatásai  miatt csökkent az AKP-re leadott szavazatok száma.

Ezzel párhuzamosan a magukat deklaráltan iszlamistának valló pártok a választáson nem várt sikereket értek el. A Saadet Partisi 5,2%-ot szerzett meg, ami az előző választások 2,5% körüli eredményeihez képest mindenképp nagy előrelépés. A Büyük Birlik Partisi (Nagy Egység Pártja) szintén jól szerepelt, s megszerzete Sivas tartományt. Az "iszlamista" szavazatok átáramlása e pártokhoz viszont lehet, hogy az AKP ellenfeleinek vitorlájából fogja ki a szelet, hiszen a néhány százalékos "szélsőséges" tábor leválásával az AKP hitelesebben tudja a konzervatív politikáját kommunikálni a kemalista tábor felé is.

A választáson második legtöbb szavazatot szerző CHP (Cumhuriyet Halk Partisi - Köztársasági Néppárt) a választáson tovább növelte szavazatait 2007-hez képest. A Deniz Baykal vezette párt az előző ciklusok alatt mint a szekularizmus és a kemáli alaptételek legfőbb őre elsősorban a korábbi szavazó bázisára építhetett. Ennek egfelelően - bár nyilvánvaló, hogy proteszt szavazatokat is kapott - főleg a déli, és  nyugati területeken hódított. További előbbre lépés, hogy bár Ankarában és Iszatmbulban is az AKP jelöltje kapta a legtöbb voksot (Ibrahim Melih Gökcek - 38,47%, illetve Kadir Topsbas - 44,4%), a CHP jelöltjei nem sokkal maradtak le (31,5%, valamint 36,8%).

A választás legnagyobb nyertesei a kis pártok voltak. A már korábban is parlamentben lévő iszlamista-nacionalista MHP (Milli Hareket Partisi - Nemzeti Mozgalom Pártja) mellett a kurd párt, a (DTP - ) szerzett szavazatokat, elősorban az ország déli részén. Nagy jelentőségű esemény volt, hogy a legnagyobb keleti város, Diyarbakir AKP-s polgármestere vereséget szenvedett DTP-beli kihívójától. Az AKP szavazatvesztése a délkeleti régiókban kissé meglepőnek tűnhet, hiszen a 2007-es választáson igen jól szerepelt. Ebben az átrendeződésben szerepet játszott az, hogy 2007-ben nem volt igazi kurd kihívója, mivel a 10%-os választási küszöb miatt a kurd képviselők vagy az AKP színeiben - ezzel önnállóságukat elveszítve - vagy pedig függetlenként indulhattak. A független indulóknak kedvező választási törvények aztán lehetővé tették, hogy 20 kurd képviselő helyet foglalhasson a nagy török nemzetgyűlésben, s ezután alapították meg pártjukat, a DTP-t, amely két év alat bizonyíthatta eredményességét a parlamentben.

Ezen kívül az AKP kurd politikája a kurd identitás megerősítésével járt: 2009. januárjától megindított kurd tv csatorna (Trt 6) illetve a pár napja megindult kurd nyelvű rádiócsatorna a kurdok helyzetében pozitív változást idézett elő, de ez az öntudatuk megerősödésével is jár(hat). Mindemellett az AKP-nek nem sikerült megoldania a PKK jelentette veszélyt, s továbbra is háborús helyzetek uralkodnak Törökország keleti terüeltein. A DTP látványos sikere (10 tartományi tanácsban alkotnak többséget, illetve 8 tartományi székhelyet szereztek meg), azonban nem feltétlenül jelenti a kurd párt biztos sikerét a nemzetgyűlési választásokon: mivel ott 10% a parlamenti küszöb, ezért egyáltalán nem biztos, hogy bejutnának a nemzetgyűlésbe, ugyanis ehhez országos szintű, s nem pedig etnikai (regionális) pártként kellene indulniuk. A helyzet persze összetettebb: a 90-es években indult kurd nyugati irányú vándorlás eredményeképp a nyugati nagyvárosok lakosságának jelentős részét már ők adják, Isztambulban például 2 millióra teszik számukat; azonban ott a szavazatok kevesebb, mint 5%-át tudta a DTP megszerezni.

Összeségében elmondható, hogy a választások nem változtatták meg a pártok sorrendjét, ellenben az AKP számára az eredmények intő jelként szolgálnak. Emellett bebizonyosodott, hogy csak az AKP rendelkezik országos lefedettséggel: a CHP főleg a nyugati, városiasodott kemalista tömegeket, és az alevik (vallási kisebbség) szavazatait kapta meg; a nacionalista pártok elsősorbn az ország belső területein, illetve nyugaton hódítottak (az előbbi elsősorban a BBP-re igaz). A kurd pártra pedig egyértelműen jellemző az etnikai orientáció, tehát vajmi kevés esélye van, hogy országos szinten érjen el áttörő sikereket; egyedüli célja a 10%-os küszöb átlépése lehet a következő választásokon.

11 komment


| More

Címkék: választás törökország knn

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr411080270

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hami · http://toriblog.blog.hu 2009.04.22. 23:38:09

Mekkora most a kurdok aránya Törökországban kb? Constantinopolisban ennyien lennének? Zeno császár most biztos örül :)

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2009.04.23. 10:48:23

@hami:

"Mekkora most a kurdok aránya Törökországban kb?"

CIA szerint körülbelül 20%, és a hangsúly a "körülbelül" szón van:

www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/tu.html#People

Radio Free Aberrania · http://radiofa.blog.hu/ 2009.04.23. 10:51:31

khm, először is nagy öröm, hogy ennyit török nevet szedtetek össze. de ha már, akkor viszont ügyelni kéne a pontos és a pontatlan i közti megkülönböztetésre. a pontatlan i nálunk is volt, a híd többesszáma ezért "hidak" a mai ejtéshez illeszkedő "hidek" helyett. szóval rokon nyelvet csak szépen, pontosan :)

Radio Free Aberrania · http://radiofa.blog.hu/ 2009.04.23. 10:56:57

@Rammjaeger83: "ez a klasszikus hány cigány van nálunk" esete. a jó ég tudja :)
meg az is kérdés, hogy a németországban vagy máshol élő "törökök" közt mennyi a kurd.

töriblog · http://toriblog.blog.hu 2009.04.24. 01:49:04

@Rammjaeger83: a körülbelül kulcsszót én is sejtettem, de ez a 20% nem kis arány. ráadásul ha jól sejtem, lehet ott némi albán effekt is, leszaporodják a törököket.

Lohuen 2009.04.24. 14:02:44

Örömmel látom, hogy kérdések merültek fel a témával kapcsolatban. Ezekre megpróbálok válaszolni...
1) Kurdok. Mint ahogy a CIA factbook is bizonytalankodik, látható, hogy pontos adatok ( legalábbis a szélesebb közvélemény előtt) nincsenek. Hagyományosan 10%-20% (esetleg 25%) közé szokás tenni a számukat, ami 7,5-15 millió embert takar. Ez az óriási különsbég leginkább három dologra vezethető vissza: a kurd településterület felszabdalódására, az egységes kurd nyelv hiányára, végezetül pedig a török nyelvpolitikának. A két nagy nyelvjárást beszélő kurdok (kurmanci és sorani) között részben lingua franca lett a török (legalábbis Törökországban), de ami a legfőbb, oktatás hiányában a törököt nagyon sok kurd beszéli, még a keleti területeken is, ami asszimilácijókukat nagyban megkönnyíti (vagy hogy szimplán töröknek vallja magát). Az ország nyugati részére vándorló kurd népesség megfelelő nyelvtudás birtokában pedig könnyebben azonosul a többségi nemzettel...
Ezt az asszimilációt valamelyest ellensúlyozza a magasabb kurd termékenységi ráta, ami megelőzi a városiasodott(abb) törökökét. Érdekes adat, hogy a 60-as években 2,5 millióra tették a számukat (az más kérdés, hogy ez mennyire megbízható), de az biztos, hogy a 90-es évek elején már jóval túlszárnyalták a török mutatókat. Ami azonban a legfőbb, hogy Törökország is megindult a demográfiai lejtőn, és már kevesebb gyerek születik, mint az előző években... Erdogan kormányfő is kiállt amellett, hogy a törökök vállaljanak több gyereket... Ebben a demográfiai helyzetben pedig a kurdok egész jó pozícióba kerülhetnek, a kérdés csak az, hogy az anatóliai kurd "szórványok" mennyire lesznek hajlandóak/képesek megőrizni etnikai tudatukat.
Végezetül csak annyit, hogy bár a CIA hivatalos honlapján, csak két népről tesz említést, de valójában sokkal több népcsoport él Törökországban (s most nem csak a görögökre, vagy örményekre gondolok); de Anatólia etnikai helyzetéről majd később írok egy cikket (ha lesz rá igény :-))

2) A pontos és pontatlan i közötti különbségtétel, illetve a kritika is jogos. Mentségünkre legyen mondva, a technikai nehézségek miatt egyszerűsítettük a török betűk átírását a magyarra. De íme a javítás: ennek megfelelően az AKP hivatalos neve: Adalet ve Kalınma Partisi (a török nyelv eredetileg csak magas vagy mély hangrendű szavakat tartalmazott, a toldalékok illeszkedése is ennek megfelelően zajlott, azonban perzsa, arab, francia stb. eredetű szavaknál (pl. Fazilet) a vegyes hangrend miatt ezt nem lehetett mindig tartani. Ezért írják a "pártot" - parti - jelen esetben parti-si -nek stb.), valamint Erdogan nevét is Erdoğannak kell írni (ejtsd: Erdoán, és nem pedig a Erdogan, mint azt néha tvben szeretik hansúlyozni)...
Remélem kielégítő választ adtam, ha vannak kérdések, kritikák, szívesen reagálok azokra is.

töriblog · http://toriblog.blog.hu 2009.04.25. 00:01:55

Anatólia etnikai viszonyairól mindenképpen érdekelne egy hosszabb írás.

mig8 (törölt) 2009.04.28. 07:49:12

Ugyan itt OFF, de tegnap megjelent az Indexen egy cikk, amely egy Kommerszant riportra hivatkozik. Ebben pedig egy orosz elemző foglalkozik a Déli áramlattal. Szerintem érdekes lehet számotokra is.

CSM 2009.04.28. 16:15:48

@mig8: Igen,a Déli áramlat kérdéskör legalább annyira izgalmas, mint a Nabucco. A cikkben (index.hu/gazdasag/vilag/2009/04/27/minek_a_gazpromnak_a_deli_aramlat/) említett szerző is megemlíti, hogy az orosz vezetékterv nem túl kifizetődő, főleg hogy a Gazprom idén már európai áron veszi a (reexportált/hazai piacon eladott - ez nézőpont kérdése) közép-ázsiai gázt (ennek hátteréről már írtunk a blogon is, lásd: katpol.blog.hu/2009/02/23/kozep_azsia_van_gaz_mindenkinek).
Az is igaz, hogy már maga a török piac ellátása sem éri meg a Gazpromnak, ezt is említi az elemző.
Mindennek az alapja az, hogy az orosz energiapolitika alapvetően a (geo)politikai, gazdasági és piaci szempontok kontextusára épül. A Gazprom mint cég néha erőltetné a piaci szempontokat, csakhogy a mögötte (benne) álló orosz állam ebben nem mindig partner (lásd az orosz belső piac nyomott árai, vagy a közép-ázsiai árak), mely néha igenis geopolitikai szemléletet alkalmaz. A geopolitika volt a mérvadó a török piacra való betörésben a Kék áramlat révén 1999-től (erre is utal a szerző), a geopolitika volt a mérvadó a közép-ázsiai áremelkedés vállalásában (lásd a cikkünkben a kínaiak keltette árversenyt) is - elsősorban a Kremlből súgtak. Nem újdonság, hogy a török piac ellátása arra való, hogy Ankara érdekeltségét csökkentse más vezetéktervekben, Törökország közel teljes ellátásávpedig tökéletesen feleslegessé tegye az Azerbajdzsánból és Közép-Ázsiából való esetleges gázimportot.
Más esetekben meg a piaci szempont az erősebb.

CSM 2009.04.28. 16:23:35

Ja, és a Déli áramlat célja (összefüggésben a közép-ázsiai folyamatokkal vagy az azeriek felé tett totális felvásárlást jelentő ajánlattal) is elsősorban ez: Oroszország saját földgázával kívánja ellátni az európai piacot és főleg nem kíván versenytársakat (közvetlen, őt elkerülő gázvezetékeket) maga mellé Közép-Ázsiában. A török eset klasszikus megismétlődése - csak itt az árak közt nincs különbség.
süti beállítások módosítása