"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Cikkek

  • KatPol Kávéház XXXVIII. - A hidegháború vonatszerencsétlenségeA koreai háború kapcsán korábban tett ígéretünknek megfelelően podcastunkban a népi Kína másik nagy hidegháborús katonai beavatkozását is szemügyre vesszük. Mai adásunk általános témája a "második...
  • [Recenzió] A mélység lovagja"Én megtagadnám, hogy ezzel a ládával hajózzak!" - ennyire nyers következtetést vont le Otto Hersing, a német császári tengeralattjáró-flotta egyik kiválósága, miután 1915-ben megtekintette...
  • KatPol Kávéház XXXVII. - Zarándoklat a műanyag TigrishezHosszú kihagyás után podcastunkban ma ismét egyfajta útleírás következik, ezúttal több németországi múzeum meglátogatásáról. Az adás letölthető innen. A 2015-ös munsteri utunkról készített beszámoló...
  • KatPol Kávéház XXXVI. - Az igazi vörös októberVégre feküdhetsz a hátadon,mert tiéd a gödör mélyeés a föld súlya,ami nyom.El fogunk felejteni téged,barátom. míg otthon:újság az asztalona tévé bekapcsolva. /Jim Morrison - Az ismeretlen...
  • [Recenzió] Akiknek nem volt meg a 8 osztály"... nem az első világháború nagy elvesztésének az általános nagy indokait kerestem, hanem csupán ama lazaságokra, fegyelmezetlenségeket is előidéző esetekre kívántam rámutatni, amelyeknek elhárítása...

Facebook

Címkék

1.vh (4) 2.vh (80) afganisztán (52) ajanlo (49) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) argentína (3) atom (38) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (1) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (52) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (11) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (19) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (11) évforduló (28) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (5) franciák (34) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (30) haditengerészet (24) hadsereg a politikában (24) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (35) hollandia (1) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (16) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (21) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (5) kémek (6) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (62) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (18) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (50) lengyelek (9) libanon (45) libéria (6) líbia (14) macedónia (3) magyarország (37) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (4) németek (45) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (2) olaszok (10) omán (1) örményország (5) oroszország (94) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (48) powerpoint (2) propaganda (64) puccs (9) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (11) repülőnap (3) róma (1) románia (4) spanyol polgárháború (1) sri lanka (13) SS (4) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (64) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (41) terror (66) thaiföld (9) törökország (28) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (15) ulster (2) usa (156) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (23) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

Interjú Csaplár-Degovics Krisztiánnal

2009.03.16. 06:00 KatPol Blog

By Lohuen feat. Keleteu rovat

Koszovó függetlenségének kinyilvánítása után egy évvel az ország státusza még mindig nem tisztázott. Az új Kelet-Európa rovat első interjújában a Koszovó-problematikáról, és annak történeti hátteréről kérdeztük Csaplár-Degovics Krisztián albán-szakértőt, az ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék egyetemi tanársegédjét és Balkán-történészt.

[Keleteu]: A Koszovó hovatartozása körüli vitákban a két fél történelmi érvekkel próbálkozott alátámasztani jogát a mai területre. Kívülálló történész szemmel mit lehet tudni az eredetről?

[Cs-D. K.]: Az albánok úgy tartják, hogy az ókori illírek leszármazottai. Ez az eredettudat a 19. sz. második felében született, részben az albán gondolkodók – Paskho Vasa és Sami Frashëri – munkáinak köszönhetően. Ekkor még az illíreken kívül, a pelazgok neve is felmerült. Tegyük hozzá: magyar részről Tallóczy Lajos is beleszólt az eredettudat alakulásába. Elég nagy valószínűséggel ő vitte be tudományosan megalapozott munkával az albán tudatba, hogy ők az illírek leszármazottai. 1897-ben jelent meg az Osztrák-Magyar Monarchia által támogatott és kiadott anonim könyve: Albánia története egy gegtől, aki szereti a hazáját címmel (erről egy albánnyelvű könyv is napvilágot látott: Thallóczy, Ludwig von: Të ndodhunat e Shqypnis prej nji Gege që don vendin e vet. Përktheu nga gjermanishtja: Stefan Zurani. Transkriptoi, dokumentoi e komentoi: Raim Beluli. Botimi i Tretë. Shkodër, Botime Françeskane, 2008. pp. 205.). Az illírek révén a koszovóiak magukat a dardánokhoz kötik. A történettudomány nem kérdőjelezi meg az illír leszármazást, de nyelvészeti berkekben vita van róla, hogy autochtonok, s elképzelhetőnek tartják, hogy ez a népesség a Kárpát-medencéből érkezett.

A szerbek részéről annyi biztos, hogy a területen a 7. században már szlávok éltek. A szerb etnikum kialakulása viszont későbbre tehető. Első említésük Biborbanszületett Konstantinhoz kötődik, aki a 9. század közepén Hercegovina, a Szandzsák és Montenegró vidékén szerbek alkotta zsupánságokról beszél. Ez egy olyan szláv törzsi szövetség, mely magát szerbnek nevezte, de ennek a közösségnek a nemzeti identitása még nem forrott ki. Az önálló állami kezdeményezések a mai Montenegró és Hercegovina területén jöttek létre, katolikus zsupánságokként, s emellé jelent meg Raska központtal egy ortodox mag, mely később magába olvasztotta többit a Nemanja dinasztia alatt a 12 század végéig. A terjeszkedő Nemanja István csapatai pedig a 12. század második felében Koszovó területére lépnek. Mindezek fényében a szerb történetírás által hangoztatott érv, miszerint Koszovó lenne a szerb nép bölcsője, nem állja meg a helyét.

Ekkoriban szláv többség van Koszovóban, de etnikai hovatartozásukat nehéz meghatározni, az azonban biztos, hogy szerb uralom alatt álltak.

A 13. század elején megjelennek az első, albánokról szóló források a nyugati részeken. Ekkor vette kezdetét az albánok szétvándorlása a Shkodra-Prizren-Ohrid-Vlora alkotta négyszögből. Kelet-délkelet irányában a Vardar folyását követték, illetve a mai Észak-Görögország területére költöztek be. Sőt, az Égei-tenger szigeteire is eljutottak. E terjeszkedést a háborúk miatt lakatlanná vált vidékek benépesítése hívta életre, a szerb uralkodók, akik elsősorban katonákat és munkaerőt láttak az albánokban, ezt a folyamatot elő is segíttették. Koszovónak ekkor a nyugati részén található, elsősorban katolikus albánság.

Fontos megjegyeznünk, hogy ekkoriban egy jól működő együttélésről kell beszélnünk. Az oszmán hódítás előestéjén az albánság az asszimiláció küszöbén állt. A bizánci-görög-szerb kultúra hatása annyira erős volt, hogy a déli területeken elkezdtek görögösödni, az északi-keleti vidékeken pedig szerbesedni, ez jól követhető a nevek változásán. Az oszmán hódítás ezt a folyamatot fordítja meg a 15. sz. derekától.

[Keleteu]: A két nép tehát a középkor végére biztosan megjelenik a mai területen. Azonban az etnikai arányok ekkor még a szerbeknek kedveztek. Melyek azok a tényezők, melyek révén ez az arány átfordult az albánok javára?

[Cs-D. K.]: A szerb történetírás az etnikai változásokat az 1690 és 1737 közötti időszakhoz köti. Az első dátum a nagy szerb menekülés (veliki seoba) időpontja, míg az utolsó szintén egy Habsburg-háború végét jelzi. Az időszakban 3 háború zajlott az Oszmán Birodalom és a Habsburgok között, mely során négyszer érték el az osztrák seregek a térséget, s a keresztények jelentős része velük menekült. 1690-ben hatalmas menekültáradat III. Arsenije Crnojević vezetésével, és gyakorlatilag innentől kezdve Koszovó területe elnéptelenedik, s helyükre oszmán támogatással albánok költöznek be. A tartományt pedig lassan elalbánosítják. Az etnikai változás pedig vallási cserével is járt.

További állítás, hogy a maradék szerbséget erőszakkal albánosítják. A 19. század végén terjedt el a szerb tudósvilág köréből az arnautaš fogalma, mely olyan szerbet jelölt, akit erőszakkal albánosítottak (először valláscsere, majd nyelvcsere). A logika szerint a hódítás után ezeket az embereket 1-2 generáción belül vissza lehet szerbesíteni.

Noel Malcolm kutatásaiból tudjuk, hogy a nagy meneküléshez kapcsolódó szerb mítosz nem állja meg a helyét. Egyrészt a pátriárka néhány nap alatt és pár kísérővel tette meg az utat a magyar területekig, emiatt nem állíthatjuk, hogy nagy tömegű népesség szervezett átköltözése zajlott volna. Ehelyett a kutatások azt igazolják, hogy a szerb emigráció egy lassú folyamat volt, s több évtizedig tartott, az 1660-as évektől az 1750-es évekig. Emellett a folyamat más szerb területeket is érintett, mint például a mai Macedónia, Montenegró területét is. A hadszintérré váló koszovói területek lakossága megsínylette a harcokat. Az osztrák seregek is nagy vérengzést vittek végbe a muszlim lakosság között, amely dél felé menekült, az oszmán szövetségesként érkező tatár seregek viszont szisztematikusan számolták fel az ellenállást.

Az elnéptelenedett területek ezután nagy vonzerővel bírtak az albánokra, akiket az oszmán hatóságok is előszeretettel telepítettek. A betelepülők többsége katolikus volt, de mivel a papok nem jöttek velük, és sokakat vallásuk feladására kényszerítettek, ezért az iszlamizáció a 17-18. században előrehaladt körükben, s a 20. század elejére fejeződött be.

Az újkorról kevés forrás maradt ránk. Elsősorban utazók írásai maradtak fent, de ezeket kritikával kell illetni, mivel a nyugatiak nem használták pontosan a fogalmakat. Ráadásul az albánok körében viselt sapkát, a fehér pliszt a szerbek egy része is viselte, hogy megtévesszék az újonnan kinevezett török hivatalnokokat.

Az 1870-es évek végéig alakul ki a relatív muszlim többség, és ez által albán többség, hiszen a terület nyugati részén tömegével élnek katolikusok, akik szintén albánok. Az arányok megváltozásában nagy szerepet játszott az 1850-es években történő újabb albán betelepülés melyről egy osztrák hivatalnok, Joseph Müller beszámolója tanúskodik (Müller, J.: Albanien, Rumelien und die österreichisch-montenegrinische Grenze, oder statistisch-topographische Darstellungen des Paschaliks Skutari, Prizrend, Ipek, Toli-Monastir, Jakova, Tirana, Kavaja, Elbasan und Ohrida sowie des Grenzdistrikts von Budua in Österreich-Albanien, nach eigenen Beobachtungen dargestellt. Prag, 1844.).

Az igazi változás azonban a keleti válság idején következik be, az 1870-es évek végén. A boszniai és bulgáriai felkelést támogatandó Szerbia és Montenegró belépett az Oszmán Birodalom elleni háborúba, s egy nagyobb szerb kontingenst a Nis-i területre küldtek. A szerb katonai alakulatok a muszlim lakosság módszeres felszámolásába kezdett, amelynek eredményeképp kb. 50 000 muszlim menekült el, legtöbbjük Koszovóba (1875-től beszélhetünk először Koszovóról, mint közigazgatási egységről, bár nem a mai határaival: ekkor a központja sem Pristina, hanem Skopje (Üsküb) volt). Ez a jelenség nem volt egyedülálló: ez következett be a zsugorodó birodalom minden egyes feladott területén. A kiszoruló oszmán csapatokat az elűzött muszlimok tömegei követték, mint például a cserkeszek, akik közül sokan a Balkánon találtak menedéket.

Koszovóba tehát 50 000 ember érkezett, mindenét elvesztve, ám nem ritkán felfegyverezve. Meglepő módon az érkezésüket eleinte szimpátiával fogadta a lakosság nemzeti hovatartozás nélkül, és például a helyi szerbek is segítettek nekik. Azonban az oszmán állam nem gondoskodott róluk, ezért az éhező, kisemmizett lakosság (melyben a történtek hatására szerbellenes-indulatok halmozódtak föl) a szerbek ellen fordult, aminek eredményeképp körülbelül 60 000 szerb hagyta el a tartományt. Ezt hívjuk „kis menekülés”-nek.

Fontos még megjegyeznünk, hogy bár folyamatos a két nép jelenléte a területen, a szerb családok folyamatosan változnak. Azaz: nem ugyanazok a szerb családok éltek a 18-20. század folyamán a mai Koszovó területén. Hatalmas a minden etnikumra és társadalmi csoportra kiterjedő migrációs mobilitás (ezt Jovan Cvijić kutatásai is alátámasztják).

A Balkán-háborúk után a betelepített szerb családok közül csak körülbelül 100 van, aki az 1878-as menekültek közül visszatelepülőnek számított, a többi más területekről érkezett.

[Keleteu]: A balkán-háborúk után milyen etnikai változások következtek be? Szerbia hogyan próbálta meg integrálni a területet?

[CS-D. K.]: A balkán-háborúk alatt mintegy 120 ezren menekültek el a török birodalom felé Koszovó vilajetből. A háború idején és utána a szerb progromoknak 25 000 albán esett áldozatul, de az albán ellenállás a szerb lakosságot sem kímélte. Pontosabb adatok nincsenek. Az biztos, hogy a béke megteremtése után szerb telepesek érkeztek, de nem változott meg gyökeresen a két lakosság aránya. Ráadásul az új érkezők egy része montenegrói területekről jött, a koszovói albánság kulturális környezetéhez hasonló háttérrel rendelkeztek, ezért megindult egy összeolvadási folyamat is. Ezen kívül az arnautaš fogalomból kiindulva a szerb hivatalnokok megpróbálták elszerbesíteni az albánokat, de ez a törekvés megbukott.

A háború utáni években alakult párt és földalatti szervezet is, melyet Zogu király közreműködésével a szerbek megbuktattak vezetőjének, Hasan Pristinának a meggyilkolása után (1933).

A II. világháború idején létrejött Nagy-Albánia. Fontos megjegyeznem, hogy ez az államalakulat 45-50 ezer km2 alapterületű, teljesen más dimenzió, mint egy Nagy-Szerbia, vagy Nagy-Románia.

A világháború után a koszovói albánok is részesültek a Jugoszlávia által bevezetett oktatási, egészségügyi reformokban, amely demográfiai robbanáshoz vezetett. A gazdasági fejlődés és anyagi kultúrában bekövetkező változások ellenére a nagycsaládos rendszer nem szűnt meg, összességében az egész társadalom archaikus maradt. Az albán polgárosodás nem következett be. A szerbek a hatvanas évektől kezdték el érezni fenyegetettségüket. A társadalom torz volt, s mindez feszültségeket szült. 1967-ben Pristinában egyetemet alapítottak, de mivel ennek az egyetemnek a diplomáját máshol nem ismerték el, ezért a szerbek elfordultak tőle, ami hatására lassan albán egyetemmé vált, mindennek hatására közös értelmiség sem alakulhatott ki. A szerbek közül sokan az elmaradottság miatt el is költöztek. Ez tovább változtatott az arányokon. A szerb hatóságok igyekezték elejét venni az albánság politikai szerveződésének, de megakadályozni nem tudták, s 1988-tól vette kezdetét egy új tüntetéshullám, mely elindította azt a folyamatot, mely Koszovó függetlenségéhez vezetett.

Összességében elmondható, hogy a szerbek nem sokat tettek az albánok integrálására. Mindez magában hordozta a későbbi elszakadás csíráit.

[Keleteu]: Nagy-Albániának jelenleg mennyire van realitása?

[Cs-D. K.]: Az albán nemzeti mozgalom legnagyobb célkitűzése megjelenése óta, hogy egyben tartsa az albánok lakta területeket, ami nehéz feladat volt a megosztottság miatt. Eleve 3 vallás, két nyelvjárás, és nagy társadalmi különbségek jellemezik az albánságot. Az egyesítés nem sikerült, mert a londoni konferencián (1912-13) az albán lakta területeket ketté vágták. Ettől kezdve párhuzamosan kezdtek el fejlődni. Volt ugyan óhaza Albánia létrejöttével, de ez az Albánia sajátos identitást kezdett felépíteni. Természetesen voltak összefonódások, de az albán identításokban – az etnikai származás mellett - továbbra is nagy szerepet játszott a területi hovatartozás. A különbségek jól láthatók, ha megkérdezzük az albánokat, hogy mit gondolnak egymásról, először az iskolában megtanult válaszokat kapjuk, hogy egy nemzet, közös hősök, de ha mélyebbre megyünk, s úgy tesszük fel a kérdést, hogy mit gondolnak a koszovóiakról (és fordítva), akkor jönnek a sztereotípiák. Úgy vélem, hogy a geg és toszk különbségek jelentősebbek, mint azt általában gondolják.

Koszovó függetlenségével a nemzetté válás motorja lett, és megindult egyfajta közeledés; például a tankönyvet próbálják összehangolni. A politikai szakzsargonban is egységesülés zajlik. A politikai elitek azonban nem nagyon kérdőjelezik meg a határokat. Történészként úgy vélem, hogy vannak bizonyos tendenciák, de túl nagyok az ellentétek az albánok között is. Ráadásul egy Nagy-Albániát senki sem nézne jó szemmel a Balkánon.

[Keleteu]: A macedóniai albánság helyzetében milyen változások zajlanak?

[Cs-D. K.]: Macedónia lakosságának körülbelül 30-40%-a albán, pontos adatot nem tudunk, de a számuk folyamatosan nő. Az ország függetlenné válásával kialakultak a mai pártstruktúrák: jobboldal és baloldal, és ennek a macedón és albán megfelelőik. Azonban az albán pártok egységesebbek, és inkább jobbközépre lehet helyezni őket. Ami fontos jelenség, hogy 2001-től új albán elit erősödött meg, mely a vidéki vezetőkből verbuválódott. Az ország jövőjét nehéz megjósolni. Az ohridi egyezmény számos problémát kezelt, de rengeteg kérdés nyitott maradt, és voltaképp csak az elemző hozzáállásától függ, hogy egy optimista, vagy egy pesszimista forgatókönyvet tart-e valószínűbbnek. Az azonban biztos, hogy az albánok belső kommunikációja erősödni fog, a macedónoknak pedig nincs támogatójuk a Balkánon.

[Keleteu]: És a két albán többségű ország milyen szövetségesekre számíthat?

[Cs-D. K.]: Albánia nyugati típusú polgári társadalmat kíván létrehozni. Az más kérdés, hogy nagy a lemaradásuk, és a fejlődés még hosszú időt vesz igénybe. Tomi Lapid izraeli politikus nyilatkozott úgy nem oly rég, hogy Albánia az egyetlen nyugati típusú demokráciát építő muszlim többségű ország. Ezen kívül Albánia elismeri, hogy létrejöttében a királyi Olaszország és az Osztrák-Magyar Monarchia döntő szerepet játszott, ezért speciális kapcsolatokat ápol Ausztriával, illetve ápolna Magyarországgal is, ha azt kihasználná. Ugyanez mondható el Olaszországgal kapcsolatban is. Mindemellett az albánok Törökországgal is jó kapcsolatokat ápolnak, s ebben gazdasági megfontolások is jócskán közrejátszanak. Koszovó egyértelműen az Egyesült Államok mellett kötelezte el magát. Koszovó jelentősége akkor nőtt meg az USA számára, amikor Oroszország befolyása is megerősödött a térség országaiban. Koszovó még sokáig nem lesz önálló, még hosszú évekig protektori ellenőrzés alatt fog állni.

14 komment


| More

Címkék: ausztria koszovó albánia macedónia

A bejegyzés trackback címe:

http://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr40994395

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bögöy (törölt) 2009.03.17. 08:23:29

"Lapid izraeli politikus nyilatkozott úgy nem oly rég, hogy Albánia az egyetlen nyugati típusú demokráciát építő muszlim többségű ország."

Ahhoz kepest, hogy Torokorszag elvileg a szovetsegesuk... :)

SchA · http://katpol.blog.hu 2009.03.17. 17:51:38

Hmm, Albánia, mint az iszlám világ követendő példája a demokrácia felé vezető rögös úton.
Érdekes elképzelés.

Bögöy (törölt) 2009.03.17. 19:27:19

@SchA: Arrol nem is beszelve, hogy a torokok hogy megsertodhetnek egy ilyen kijelentesen. Meg az amerikaiak, akik Irakban epp most epitettek fel a hianytalan nyugati tipusu liberalis demokraciat.

Dirky 2009.03.17. 22:57:11

Arról van egyébként pontos infó, hogy a névleg muszlimok közül egyáltalán hány tartja magát tényleg muszlimnak és hány tényleges vallásgyakorló? Mert az rendben van, hogy papíron a lakoság többsége az iszlámot követi, de mivel a vallás jó harminc éven keresztül be volt tiltva, az ateisták/agnosztikusok rétegét talán nem kellene beleszámolni. Szóval nem csak a nyugati demokrácia nem stimmel, a muszlim jelző is erősen kérdőjeles.

Tilikov (törölt) 2009.03.18. 11:53:49

Az albán wiki-cikket nagyon elírhatták, mert ott 10%-ra teszik a muszlimok arányát, forrás persze nincs.
hu.wikipedia.org/wiki/Alb%C3%A1nia#Etnikai.2C_nyelvi.2C_vall.C3.A1si_megoszl.C3.A1s

És a muszlim többségű demokráciák közül Boszniát sem érdekes kihagyni, bár szerintem az ő államformájukra még nem alkották meg a megfelelő kifejezést.

Bögöy (törölt) 2009.03.18. 12:57:28

@Tilikov: A magyar wiki egy fos.

A CIA factbook szerint 10% katolikus, 20% ortodox, 70% muszlim.

www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/al.html#People

Az angol wiki szerint pedig a lakossag zome nem gyakorol semmilyen vallast.

en.wikipedia.org/wiki/Religion_in_Albania

balkanfanatik (törölt) 2009.03.18. 16:12:14

Ez egy viszonylag rövid, jó cucc az albániai iszlámról:
www.da.mod.uk/colleges/arag/document-listings/balkan/08%2809%29MV.pdf

A magyar wikipédiának pedig jómagam is gyors és biztos halált kívánok már jó ideje.

Tilikov (törölt) 2009.03.18. 17:45:03

@Bögöy: "A magyar wiki egy fos"

Az egyik rájuk jellemző eset az volt, amikor a palesztin-izraeli konfliktus szócikket robottal fordították angolból, és még arra se vették a fáradságot, hogy átnézzék az anyagot, amit abból lehetett levágni, hogy az ENSZ főtitkárt úgy nevezték benne, hogy Ban Ki Hold! (lol)

Dirky 2009.03.18. 17:54:57

@balkanfanatik: Köszönöm, érdekes anyag - kár, hogy pontos adatokkal nem nagoyn lehet találkozni sehol.

A magyar wiki eszembe sem jutott forrásként, még az angolban is félelmetes dolgok fordulnak elő nemzetközi politikai témákban. Egyszer neki kellenes esni legalább a magyarnak, hogy gatyába legyenek szedve a hasonló témák.

balkanfanatik (törölt) 2009.03.18. 19:43:18

@TRambó: "még az angolban is félelmetes dolgok fordulnak elő nemzetközi politikai témákban"

Hajjaj....
Kedvencem az a szerb (?) pofa volt, aki a balkános témákban szerbeket dicsőítő, horvátokat, bosnyákokat anyázó editeket írt be mindenhová, közben az economics részben szélsőbalos propot terjesztett, a Zimbabvéről szóló szócikkekbe pedig Mugabét dicsőítő tartalmakat illesztett be. Mennyire jó ilyenkor, h egy klikkel követhető a regisztrált userek összes aktivitása... :)

@Tilikov: Ban Ki Hold - ROFL/LMAO!
Ennél már csak az jobb, amikor egy robot Warren Buffett nevét "Nyúltelep Pohárszék"-nek fordította.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.03.18. 20:07:06

@Tilikov:

Atyavilág....... Ez mindent visz, köszönöm!

5.g · http://katpol.blog.hu 2009.03.22. 13:57:03

@Bögöy: "Ahhoz kepest, hogy Torokorszag elvileg a szovetsegesuk... :)"

Azért amennyire én tudom, mostanság nem éppen felhőtlen a kapcsolatuk. Olyan apróságokra gondolok, mint hogy Izrael finoman szólva fúrja egy kissé az AKP-t, vagy arra a jópofa epizódra, amikor Erdogan beszólt Peresznek Davos-ban. Nem hiszem, hogy ezt a videót itt még senki sem linkelte (az meg külön vicces, ahogy Amr Musza szerencsétlenkedik a végén):

www.youtube.com/watch?v=OrbQsHkVQ_4