Hirdetés

"Only the dead have
seen the end of war."

(Anyázni meg itt lehet:
katpolblog@gmail.com)

Utolsó kommentek

Hirdetés

Facebook

Bullshit Hunting Season

Cikkek

  • KatPol Kávéház CIII. - The Birth of a NationJellegéből fakadóan az őskutatás meglepő eredményeket hozhat, melyek aztán cselekvésre is sarkallhatják az embert - főleg akkor, ha egy irodalmárról van szó, akinek természetesen az ihlet mindig jól...
  • KatPol Kávéház XCI. - DisszidálókKedves hallgatóink! Podcastunkban régebben már foglalkoztunk keletnémet filmekkel, ezúttal pedig a Német Demokratikus Köztársaság filmes ábrázolását beszéljük ki. A témában megjelent két kortárs német...
  • KatPol Kávéház LXXXVI. - Római barbárokRománia második világháborús részvétele aligha van a közérdeklődés homlokterében idehaza. A románok elég erőteljesen ellenérdekeltek voltak a magyar célokkal, még ha velük egy szövetségesi rendszerben...
  • KatPol Kávéház LXXXV. - A vörös vagányok„Mi is ott leszünk a végső csatában, / Én és a többi vörös magyarok / Kik elhulltunk, de a vörös szabadságnak / Ujra életet Ti, Ti adjatok.” – így zárta 1919 júniusában az omszki börtön falára írott...
  • KatPol Kávéház LXXV. - A vér és vas népe támadást indít„Soha többé!” – a kedves hallgató bizonyára hallott már a jelmondatról, amit a totális háború és az azt kísérő népirtás többször is ihletett a vészterhes 20. században. Furcsán hangozhat, de – ha az...

Címkék

1.vh (8) 18+ (1) 2.vh (90) afganisztán (53) ajanlo (50) albánia (6) algéria (6) államkudarc (16) al jazeera (6) al kaida (23) amerikai polgarhaboru (5) argentína (3) atom (39) ausztria (11) azerbajdzsán (5) bahrein (2) baltikum (2) belarusz (3) belgium (2) bizánc (3) bolívia (1) brazília (3) britek (54) bulgária (5) chile (1) ciprus (1) coin (63) csád (6) csehország (10) dánia (2) dél afrika (4) demográfia (6) díszszemle (9) ecuador (2) egyenruhák (23) egyiptom (9) el salvador (3) ensz (20) eritrea (2) észak korea (1) etiópia (8) eu (12) évforduló (29) fakabát (3) fegyverseft (39) felkelés (24) filmklub (48) franciák (38) fülöp szigetek (1) fürtös bomba (2) gáz (9) gáza (10) gazprom (5) gcc (2) gerillaháborúk (29) görögök (6) grúzia (15) hadiipar (31) haditengerészet (25) hadsereg a politikában (40) haiti (1) hamasz (6) hearts and minds (7) hezbollah (12) hidegháború (42) hollandia (2) honduras (4) horvátok (1) humor (24) india (17) indonézia (16) irak (67) irán (72) izland (1) izrael (107) japánok (25) jemen (11) jordánia (7) kalózok (9) kambodzsa (5) kanada (1) karthágó (1) kazahsztán (6) kémek (7) kenya (3) képrejtvény (3) keresztesek (5) kézifegyverek (9) kína (86) kirgizisztán (3) knn (275) kolumbia (10) kongó (14) korea (21) koszovó (11) kuba (6) kurdok (8) légierő (50) lengyelek (11) libanon (45) libéria (6) líbia (15) macedónia (3) magyarország (42) magyarsajtó (30) malajzia (2) mali (7) málta (1) mauritánia (4) mexikó (4) migráns (6) moldova (3) mozambik (1) nabucco (7) namíbia (1) nato (18) ndk (6) németek (55) nicaragua (5) niger (5) nigéria (2) norvégia (3) olaszok (11) omán (1) örményország (5) oroszország (98) összeesküvés (5) pakisztán (31) palesztina (21) panama (3) peru (3) podcast (66) powerpoint (2) propaganda (65) puccs (11) rádió (44) rakéta (15) rakétavédelem (15) recenzió (14) repülőnap (3) róma (2) románia (6) spanyol polgárháború (3) sri lanka (13) SS (5) svédek (2) szaúdiak (12) szerbia (4) szíria (31) szlovákia (2) szolgálati közlemény (94) szomália (23) szovjetunió (71) szudán (16) tadzsikisztán (4) tank (42) terror (66) thaiföld (9) törökország (29) trónok harca (4) tunézia (1) türkmenisztán (8) uae (5) uav (6) uganda (5) új zéland (1) ukrajna (17) ulster (2) usa (165) üzbegisztán (2) választás (14) válság (4) varsói szerződés (11) vendégposzt (23) venezuela (4) video (34) vietnam (23) vitaposzt (7) wehrmacht (24) westeros (4) zamárdi (1) zimbabwe (4) zsámbék (1) zsoldosok (14)

7 tenger sárkánya - a PLAN

2008.08.08. 08:30 SchA

"Our national defence will be consolidated and no imperialist will be allowed to invade our territory again. (...) We will have not only a powerful army but also a powerful air force and a powerful navy." (Mao Zedong)

 

A Népi Felszabadító Hadsereg haditengerészetének története 1949-ben kezdődött egy messzi-messzi polgárháborús Kínában, ahol Csang Kaj-sek matrózai, midőn észrevették, hogy a kommunisták állnak győzelemre, szépen sorban átszökdöstek Mao táborába. Ezzel megalakult a PLAN (People's Liberation Army Navy), és hamarosan némi szovjet segítséggel erőteljes fejlődésnek indult. Fejleszteni volt mit, mert Kínának ekkor már évszázadok óta nem volt épkézláb flottája, ami akár csak minimális gondokat is okozott volna a hódítóknak. Mao elvtárs idején elsősorban a mennyiség volt a meghatározó szempont, de a 80-as évektől kezdve egyre inkább minőség lett hangsúlyos, Kína vízre bocsájtotta első atomtengeralattjáróit is. (Xia osztály SSBN, Han osztály SSN).

Eszközök

Mivel ez a cikk inkább az aktuális helyzetről szólna, rögtön bele is kezdenék a PLAN jelenlegi felállásának részletezésébe. A PLAN létszámát és flottabázisait már a sorozatunk nyitó cikkében említettem, most inkább a "vasról" írnék. Kínának 74-77 főbb felszíni hadihajója, 6-8 atomtengeralattjárója, 55 dízelmeghajtású tengeralattjárója, 50-55 közepes és nehéz partraszálló hajója valamint 50-60 rakétás őrnaszádja van, a kisebb hajókat most nem számítva.

Kína, hallgatva a modern idők szavára felépített egy, az AEGIS-hez hasonlóan légvédelmi feladatok ellátására (is) képes rombolóflottát, ugyanis a légitámadások már régóta a kínai flotta Achilles-sarkát képezték. Oroszországtól beszereztek 2 Sovremenny osztályú rombolót (Project 956, leszállítva 1999. ill. 2000-ben), majd 5 évvel később a jó tapasztalatok alapján még két hajót ebből az osztályból, immáron továbbfejlesztett verzióban. A felfúrt, új építésű Sovremenny rombolók már két és félszer többe fájtak (1.5 mrd $), de cserébe kaptak fejenként 2 Kashtan rövidtávú lég/rakétavédelmi rendszert a régi 130 milis ágyú helyett, valamint fejlettebb hajóelhárító rakétákat, mint például az orosz SS-N-22 Sunburn-t, (200 km+(?) hatótáv, 2.5 Mach sebesség, képes akár nukleáris töltet célbajuttatására is). Ez utóbbi kis játékszerből Kína elvileg valahol 100 és 500 közötti példánnyal rendelkezik, ami komoly fejfájást okozhatna bármelyik ellenséges ország admirálisainak. Mellesleg megjegyzem, hogy a gyártót és Kínát leszámítva még Irán szerzett be pár darabot a Sunburn-ből.

Hasonló jellegű, élvonalba tartozó kínai hajók a saját építésű Type 052B Luyang többcélú, és a Type 052C Luyang II (ez utóbbi látható baloldalt) valamint a Type 051C Luzhou osztályú légvédelmi rombolók, melyek egy része az orosz S-300 SAM rendszert is megkapta. Kis szépséghiba, hogy ezekből a típusokból a mai napig 2-2 db készült el, míg a mára elavult Luda osztályú rombolókból még mindig 14 van hadrendben. A felszíni flotta eggyel kisebb súlycsoportba tartozó büszkeségei a Jiangwei és a legújabb, Jiangkai osztályú rakétás fregattok, melyek - majd egyszer - teljesen fel fogják váltani a régebbi, elavult Jianghu osztályú hajókat, amik ma még túlsúlyban vannak. Ezeknél a fregattoknál is hangsúlyos a légvédelmi képesség, de fel vannak szerelve Yingji-82 (C-802 - ez kis aranyos kapta szét az INS Hanit izraeli fregattot 2006-ban Libanon partjainál) hajóelhárító rakétákkal, valamint képesek tengeralattjáró-elhárító feladatok ellátására is. Kisebb költségeik és sokoldalúságuk miatt a PLAN a közeljövőben valószínűleg a fregattállománya fejlesztését fogja előnyben részesíteni a rombolókkal szemben.

Kínának jelenleg egyetlen repülőgép-hordozója van, az oroszoktól vásárolt Varyag, amiről korábban azt híresztelték, hogy úszó kaszinóvá alakítják át. Ezt a dicstelen sorsot ugyan elkerülte, de a dolgok jelenlegi állása szerint lehorgonyzott kiképzőállomásként fog funkcionálni. A PLAN ugyan tervezi 1, azaz egy hordozó megépítését, de ennek még az alapjait sem fektették le, várhatóan 2016-2020 körül lesz majd kész. Ezen kívül a PLAN kötelékébe tartozik számos partraszálló hajó, nem túl burkolt üzenetként Tajvan felé. Érdekes helyzet, hogy a hadsereg több ilyen hajó felett rendelkezik, mint a haditengerészet, valamint, hogy a két haderőnem szállítókapacitása együttesen sem lenne elég egy effektív invázióhoz a renegát sziget ellen.

PLAN a tengeralattjáró-haderejét is fejleszti - és hát valljuk be van rajta mit fejleszteni. A tengeralattjáróik többsége dízeles, ami még nem feltétlenül probléma, hogy ha partmenti területek ellenőrzése/védelme, illetve Tajvan kérdése a főbb feladatai. Azonban az 55 dízelmeghajtású tengeralattjáró körülbelül a fele elavult szovjet Romeo típus, vagy annak a kínai utángyártása (Type 035 Ming). Na most a Romeo osztályt még az '50 években kezdték el gyártani a SU-ban a német Type-21 U-Boat alapján, és - ahogy a szakértők megjegyzik - kiképzésre még mindig alkalmasak a modernizált verziói, de sok egyébre nem. 2010. után valószínűleg ki is vonják őket a hadrendből, de nem lesznek újabb típusokkal pótolva. Már a minőséget hivatottak képviselni a mennyiséggel szemben az oroszoktól vett 12 db, 3 különböző verziójú Kilo osztályú (slágertermék, használja India, Irán, Algéria vagy akár Lengyelország is), és a hazai ipar csúcsa, a nemrég befejezett Song osztályú tengeralattjárók. A Song - sok hülye szóviccet el lehetne ezzel a névvel sütni - osztályt 1994-ben kezdték gyártani, és a hivatalos promó szerint "ötvözi magában a kínai és a nyugati tengeralattjáró-építési hagyományokat". Gondolom a hagyományok negatív részét is, mert változatos techinkai hibák miatt 1999-ig nem állították őket hadrendbe. mostanra már elkészült mind a 16 darab, amit terveztek, és büszkén szelik a habokat. A Song osztály elsődlegesen más tengeralattjárók és felszíni hajók elleni harcra van tervezve, fő fegyverzete: 6 db 533 miliméteres torpedóvetőcső, amiből egyaránt indítható célkövető torpedó és hajóelleni rakéta, de a hajó alkalmas aknateleptésre is. A hajócsavar kialakítása  valamint a hajótest zajcsökkentő gumiborítása, és egyéb finomságok réven a Song osztályú tengeralattjárók igen csendesek és nehezen észrevehetőek - egy ilyen cucc lopakodott be 2006-ban egy gyakorlatozó amerikai flottakötelék (pontosabban a Kitty Hawk) közepébe.

Atomtengeralattjárók terén kisebb flottával dolgozik a PLAN, lényegében 4 típussal - ósdi SSN (Type 091 Han - 3(?) db), ósdi SSBN (Type 092 Xia - egy egész darab) versus modern SSN (Type 093 Shang) és modern SSBN (Type 094 Jin), ez utóbbiakból 2-2 darab, elvileg. A kínai nukleáris tengeralattjáró-flotta elég kicsi, ezért - hogy a minimális blöff meglegyen - nem szoktak túl sok pontos információt kiszivárogtatni róla. külön zavaró, hogy pl a Shang osztályból már biztosan legyártották mindkét darabot, de ellentmondásosak az információk arra vonatkozólag, hogy hadrendbe is állították-e mind a kettőt. A távlati tervek szerint ezekből a modern hajótípusokból 6-8 lesz szolgálatban, de kérdéses, hogy mikorra tudják ezt a célt teljesíteni. (Az eredeti dátum 2010 lett volna, de ez biztosan bukik.) Rátérve a szaftosabb részre, a "vörös Kína"  - hangsúlyoznám, elvileg - a következő nukleáris fegyverekkel tudja fenyegetni az "amúgy békés világot": egy Jin SSBN 12 darab JL-2 (CSS-NX-4) SLBM-et hordoz, melyek 8000 kilométeres hatótávolságukkal akár a kínai vizekről is odacsaphatnak az imperialistáknak (vagy ami szvsz legalább ennyire fontos, Indiának) és MIRV rendszerrel 3-4 90 kilotonnás robbanófejet, vagy egyetlen nagy 1 megatonnás robbanófejet juttathatnak célba. A előző generációs Xia SSBN stílusosan a régebbi SLBM-et, a JL-1-et használja, szintén egy tucatot. Ennek a hatótávolsága lényegesen kisebb, 2500 km, és maximum 150 kt erejű robbanófejjel lehet felszerelni. Ez az arzenál egyenlőre inkább illeszkedik a minimális elrettentés, mintsem a "lezúzzuk a világot" koncepcióba.

Egy kis propaganda, az élet sója:

Az olvasónak feltűnhetett, hogy a modernebb hajótípusok még nem kerültek túlsúlyba a haditengerészetnél, és külföldről vásárolt eszközök még mindig komoly szerept játszanak a hazai gyártmányok mellett. Nos a helyzet az, hogy akármennyire is felfutott a kínai hajóépítés az elmúlt évtizedekben, ez főleg a kereskedelmi flottát érintette. Csak 2006-ban például a 13 millió tonnányi szállítási kapacitású hajóanyagot gyártottak le, de a gyárak a kereskedelmi hajók építésén túl nem járnak elöl a hi-tech alkalmazásában. A ker. hajók részegységeinek mindössze 40%-a származik belföldi beszállítóktól, és ez az arány csak rosszabb, ha az összetettebb komponenseket nézzük. A nagyobb hadihajókat kivétel nélkül külföldről vásárolt (általában német!), vagy licenc alapján gyártott motorok hajtják és a bonyolultabb elektronikát is gyakran Franciaországban vagy Dél-Koreában szerelik bele a kész hajótestbe. A Luyang-II romboló mérföldkőnek számít a maga nemében, de hosszú évekbe fog telni, mire a hatása beérik, már ha egyáltalán ez bekövetkezik, ugyanis a képzett hajómérnök ma hiánycikk Kínában, a hajókat nagyrészt képzetlen munkások szerelik össze, és ezen politikai okoból nehéz lesz változtatni.

A PLAN tehát jó úton halad a modernizáció felé, de méretei és eszköztára miatt még egy jó ideig nem fog túllépni a saját korlátain.

Geostratégia - Célok

Amióta Mahan admirális megírta a politikai földrajz tudományát megalapozó művét, a "Tengeri hatalom hatása a történelemre 1660-1783" címmel, mindenki tisztában van vele, hogy a tengerek feletti uralom elengedhetetlen a nagyhatalmi szerepre pályázó ország számára, amiért is  számos háborút vívtak már a tengeri hegemóniáért.

A történelmi kínai dinasztiák nem érezték az uralmukra veszélyesnek a tenger felől érkező fenyegetéseket, és éppen ezért elhanyagolták a tengeri védelmet. A régimódi szemlélet - Kínát kínaiul középső királyságnak (Zhongguo) hívják - magát mindig is a világ közepének tartotta, és ezért - no meg a történelmi tapasztalatok miatt- a hatalmas kiterjedésű birodalom komoly veszélynek mindig is a kontinentális hódítókat tartotta. Ez a helyzet a XIX. században változott meg drasztikusan, és miután a tengerről érkező idegenek 100 évig gyakorlatilag felmosták a padlót a kelet sárkányával, Kína teljes joggal próbál épkézláb védelmi vonalakat kiépíteni a tengeren is. A három + egy alapvető feladat, ami jelenleg a flottára  hárul: 1, Tajvan fenyegetése, nehogy esetleg meggondolatlan lépésekre ragadtassák el magukat, 2, a kínai vizek védelme, különösen az USA-tól, különösen abban az esetben, ha Tajvan mégis hülyülne, illetve 3, az egyre fontosabbá váló kereskedelmi útvonalak védelme. (+1 Nukleáris csapásmérési és elrettentési képesség.) Míg az elsőhöz még elég a partmenti flotta, az utolsóhoz már egyértelműen a nyílt óceánokon tevékenykedő haditengerészet szükséges.

Kína a történelme során nem tudta kihasználni a területe nagyságából adódó mélységi előnyt, és mind a mai napig hiányzik a tengeri bufferzónája, ellentétben a nagy vetélytárssal, az USA-val, aminek tulajdonképpen az egész Csendes-óceán szolgál bufferzónaként a második világháború óta. Az ország geostratégiai tengeri pozíciója félig zártnak nevezhető: van hozzáférése az óceánokhoz, de egy kontinensközeli (Japán - Okinava - Tajvan - Fülöp-szk) és egy távolabbi szigetlánc (Mariana - Guam - Palau) korlátozza a kijutást. Kína hosszútávú stratégiai törekvése a pozíciói bebiztosítása az első láncban, illetve az USA távoltartása innen. (Egy Tajvan elleni invázió esetén legalább 1, ideális esetben 2-3 hónapig fel kellene tartóztatnia az amerikai haditengerészetet a nyílt tengeren, de erre - többek között az amerikai támaszpontok közelsége miatt - képtelen volna.) Kínai szemmel nézve a térképet, bizony az Egyesült Államok és szövetségesei gyakorlatilag az ország kapujában állnak, ami elég aggodalomra ad okot. Habár Hongkong és Makao visszakerülése jelentősen javította a pozícióit, az egyetlen tengerészeti bázisa, ami valóban az első lánc mentén található, az a vitatott hovatartozású Spratly-szigeteken van. A szigetcsoporton egyébként a halászati övezetek és a tenger alatt fekvő ásványkincsek miatt megy a vita, íme egy térkép a különböző államok jelenleg ellenőrzés alatt tartott területeiről (a bejelentett igényeket inkább hagyjuk).

A kínai fennhatóság alatt lévő vizek kb. 30%-át teszik ki az ország szárazföldi területének. A tengeri kerereskedelem és tengeri területekről kinyerhető erőforrások egyre fontosabak lesznek, ezért Kína alapvető stratégiai érdeke ezeket megvédeni. Elég egy pillantást vetni a térképre, hogy az ember belássa, ehhez nem elég egy hazai vizeken manőverező flotta, a feladatra egy nyílt tengeri, "blue water navy" kell. Továbbá a technikai fejlődés miatt egy esetleges jövőbeli tengeri hatalom (na vajon ki) támadása esetén az offshore védelem önmagában nem elegendő, szükséges a védelmet az első lánc/óceán térségére áthelyezni. Sőt a tengerészet támogatása céljából tervezik, hogy az űrbe telepített eszközöket/fegyvereket is felhasználnak. (Pl műholdvezérléssel ballisztikus rakétákat akarnak küldeni a nyílt tengeren tartózkodó hordozóflottákba.) Nem lehet tehát csodálkozni, hogy az USA nem nézi jó szemmel a kínai elvtársak fellendülőben lévő űrkutatását.

A PLAN-t azonban a legnagyobb jóindulattal sem lehet jelen állapotában blue water navy-nek titulálni, ezért Kína kiépített (és mindmáig épít) egy támaszpontláncot, ami a feljebb látható fő kereskedelmi útvonalai mentén fekszik, és amit nemes egyszerűséggel "Gyöngysor" (String of Pearls) néven szoktak emlegetni. Ez a lánc a távol-keleti orosz területektől egészen a Perzsa-öböl kapujáig húzódik, és nem lennék meglepve, ha a következő évtizedben Afrikában is megjelennének a  kínai bázisok.  Jelenleg vannak kikötői Kambodzsában (a régi szovjet kikötő), Myanmarban (Sittwe), Bangladesben és a legfontosabb, a gwadari haditengerészeti támaszpont Pakisztánban.

Gwadarról külön is érdemes szót ejteni, mert ez Kína legnagyobb külföldi katonai projektje, költségei 2002. óta meghaladták az 1.2 milliárd dollárt. Gwadar stratégiai szempontból igen jó helyen fekszik: 250 kilométerre van a Hormuzi-szoros, vagyis innen jól ellenőrizhető a Perzsa-öböl, és vele együtt a világ olajkereskedelmének 40%-a. De közel esik az Afrikából érkező kereskedelmi utakhoz is, és szemmel lehet tartani Indiát is, akivel közösen habár Kína számos békés együttélésről és kooperációról szóló egyezményt aláírt, attól még vetélytársnak számít az Indiai-óceánon, nem beszélve a számos területi vitáikról. Érdekesség, hogy a félsziget 1958-ig Ománhoz tartozott, ekkor adta el a szultán 3 millió dollárért (nem volt egy nagy koponya az öreg), és miután átkerült Pakisztánhoz, egy ideig a SU is pedzegette a hadikikötő-témát, de ebből aztán nem lett semmi. A jelenlegi projekttel Pakisztán is nagyot szakít, mert Gwadart elsősorban a kereskedelmi kikötőnek szánják, ami persze hadihajókat és tengeralattjárókat is képes kiszolgálni. Pakisztán ezzel megszabadul egy régi rémálmától, hogy egy India-Pak összetűzés során India blokád alá veheti a határhoz közel eső Karachit, és ezzel blokkolja a tengeri áruforgalmának 90%-át. (Gwadarnál a kínai érdekeltség miatt kétszer is meggondolnák ezt a blokádot, mert nem ajánlatos csak úgy újat húzni Pekinggel.) Mellesleg India is egy merész lépéssel akar kitörni ebből a bekerítésből: ő meg Iránban finanszíroz egy hasonló projektet Chabahar kikötővárosában, és a két ország rohamosan fejleszti a kooperációt. (Az Irán-India vs Kína-Pak felállás kissé összezavarhatja azokat, akik hisznek az "ellenségem ellensége" közhelyes leegyszerűsítésben, de ettől szép az élet.)

 

A Gyöngysor feladata elsősorban az energiahordozók zavartalan forgalmának a biztosítása: Kína olajimportjának több, mint 70%-a a Közel-Keletről és Afrikából származik, és nagyon komoly befektetéseket is végrehajtott ezeken a területeken. Iránnal pár éve írtak alá egy 70 milliárdos kőolaj- és földgázimportról szól szerződést, Afrikában számos helyen - Szudán és Zimbabwe a legismertebbek "a zemberijogok" miatt - kínai pénzen épül az infrastruktúra és kínai mérnökök óvó tekintete mellett folyik a nyersanyagok kitermelése, ám - és ez a nagy különbség Kína és az USA között - Peking nem volna képes ezeket a befektetéseket komoly gondok esetén katonai intervencióval megvédeni (overseas power projection a becsületes megnevezés, ez jelenleg még a 10-15 éves tervekben sem szerepel). A flottatámaszpontok az Indiai-óceánon inkább csak jelzik, mi várható a jövőben, most még csak a "határozott jelenlét gyakorlása" a cél, és egyenlőre még ezt sem tudják teljesíteni. Szomália partjainál és a Malakka-szorosban tevékenykedő kalózok ellen még talán csak-csak elég, de egy nagyhatalmi konfliktushoz már kevés.

Összességében Kínának valóban ambíciózusak a tervei, de sok víz le fog még folyni a Jangcén, mire azokat megvalósítják. Egy nagyobb és modernebb flottára van szüksége, de a generációs cserének még csak a közepén tartanak, és biztosan elszórakoznak még vele úgy 10-15 évig. Ráadásul sokat elárul, hogy a PLAN elsősorban a defenzív képességei fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, az offenzív kapacitások szinte kizárólag Tajvan ellen kellenek neki. És ha már Tajvan - ha a haditengerészet állapotából kellene következtetnem, kizárható a szigetország elleni invázió, hosszú, hosszú időre. Attól meg végképp nem kell félni, hogy egy újabb szuperhatalom születik, ami arrogáns külpolitikába kezd szerte a világon.

Nem harap a sárkány.

12 komment · 1 trackback


| More

Címkék: kína haditengerészet

A bejegyzés trackback címe:

https://katpol.blog.hu/api/trackback/id/tr40534914

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Propeller 2008.08.08. 15:50:01

Hét tenger sárkánya - a kínai haditengerészetA Katonapolitikai Blog az olimpiai játékok apropóján folytatott cikksorozata, melyben a "jövő szuperhatalmának" kikiáltott [...]

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

waape 2008.08.12. 15:16:53

Hello SchA

Ez is egy jó cikk volt, a modern haditengerészetes téma itthon (mint annyi más) elég gyenge.

Egy dologban kíváncsi lennék a forrásaidra (megint a hivatkozások). Pakisztánnal elég sokat foglalkozok és azzal kapcsolatban sose említik úgy források Gwadart mint, mint kínai katonai bázist. Ismerve a paki hadsereget mint államalkotó tényezőt, nem is nagyon tudom elképzelni, hogy ebbe belemennének. Az természetesen igaz, hogy a kikötő egy megaprojekt és hogy kínai pénzből, kínai mérnökökkel stb. épül.
Ismerjük a kínai fegyver exportot Pakisztánba stb. mindezekkel tisztában vagyok, de az a mondatod, hogy Gwadar kínai és katonai kikötő lenne szerintem nem állja meg a helyét.

Szerintem fordítva lesz. Kereskedelmi kikötő lesz elsősorban (ezt te csak mint másodlagos tényezőt említed) és természetesen nyitva lesz hadihajók előtt is. Azt még eltudom képzelni (bár nehezen), hogy lesz egy zárt kínai katonai része. Hogy itt olyan erők állomásozzanak, amelyek Indiával (vagy annak haditengerészetével) szemben bármilyen komoly fenyegetést jelentsenek vagy a kínai olaj- nyersanyag importot érdemben védjék, nos ennek lehetősége olyan messze van (szerinted is), hogy félrevezető bevenni szerintem az érvelésbe.

India egyébként nem azért fejleszti Chabahart, mert a gwadari kínai átkarolást másik átkarolással akarja kompenzálni (ha jól értettelek) Neki sincs (sem lesz) olyan blue water képessége, amit távoli idegen kikötőben állomáshoztathatna. Ráadásul amíg Iránban ez a rezsim van, az nem fog senkinek katonai támaszpontot adni.

Szerintem a indiai kikötőépítés mögött nem a gwadarra adott válasz a logikai út (vagy legalábbis nem elsősorban), hanem az, hogy India nem tud eljutni más úton Afganisztánban és a közép-ázsiai poszt államokba (s Iránba is körülményesen), mint kereskedelmi piacra. India azt az út szakaszt építi segélyként Afganisztánban, ami Chahabar felé vezető iráni út ráköti a főútvonal hálózatra. Lásd
quqnoos.com/index.php?option=com_content&task=view&id=1319&Itemid=73

Az afgán k-ázsiai piacok nagy előnye Pakisztán, Kína és India számára, hogy ott az alacsony minőségű árukat, ruhákat elektronikai dolgokat stb. el lehet adni, olyat amit a világpiacon nem.

Pakisztán viszont - int a cikkből is kiderül blokkol minden tranzitot India felől északra (így tesz húsz éve).

Egyes vélemények szerint még a tálibokat is afgán tranzitútvonal biztosítása érdekében hozta létre Pakisztán.
üdv
péter

SchA · http://katpol.blog.hu 2008.08.13. 20:23:29

Gwadar
A cikkben én is azt írtam, hogy alapvetően kereskedelmi kikötő:

"A jelenlegi projekttel Pakisztán is nagyot szakít, mert Gwadart elsősorban a kereskedelmi kikötőnek szánják, ami persze hadihajókat és tengeralattjárókat is képes kiszolgálni."

Másrészről nem tudom pontosan, hogy halad az építkezés. Az biztos, h teljesen még nincsenek készen, de amikor a hivatalos megnyitó ceremóniát tartották, maga Musharraf beszélt haditengerészeti bázisról (ezt egy Hugh Barnes nevű komától olvastam, de a cikkét a ZMNE-ről vettem, linkelni nem tudom)

Amúgy a többség, akiknek van miért aggódniuk (India, USA) azt szokták mondani, hogy jelen pillanatban Gwadar még nem kat. támaszpont, de a jövőben igen könnyen azzá válhat.

www.newsweek.com/id/49031?tid=relatedcl
www.defenceindia.com/19-may-2k3/navy1.html


Szerintem meg geostratégiai szempontból nincs értelme ennyi pénzt beleölni a ker. útvonalak védelmébe + úgy általában ebbe a pozícióba, és aztán kat. védelem nélkül ott hagyni. Csakhogy a PLAN-nek ma még nincsenek meg az erőforrásai, hogy olyan erőket állomásoztasson Gwadaron, ami nem csak felesleges pánikot kelt, másrészről egyenlőre nincs is szüksége rá, h komoly demonstrációba kezdjen az Indiai-óceánon. Ez még túl korai lenne, ezért jelenleg azt csinálja, hogy a hardvert (fregattok, hajóelhárító rakéták) eladja Pakisztánnak, és ők védik vele a kikötőt.

Chabahar vmi hasonló - Irán kinevezte spec. gazd. övezetnek, és egy ideig pangott, most meg India önti oda a pénzt. Itt is a gazdasági motiváció az első - habár szvsz India a közép-ázsiai piacról inkább ki szeretne hozni dolgokat, nem bevinni - de ha a szükség úgy hozná, ők is ki tudnának építeni katonai installációkat. (megjegyzem per pillanat ezt biztosan jegelik az Iránt övező nemzetközi felhajtás miatt.)

Mackensen 2008.08.18. 09:46:00

A téma iránt érdeklődőknek ajánlom a köv olvasmányt. A tanúlmány többek közt kitér a személyi állomány helyzetére is.

www.militarytimes.com/static/projects/pages/20070313dnplanavy.pdf

SchA · http://katpol.blog.hu 2008.08.18. 10:56:44

Kiváló anyag, kösz a linket.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2008.11.24. 17:19:45

A "Gyöngysorról" Barnett is említést tett a legutóbbi cikkében:

"Meanwhile, China, growing increasingly nervous about its rising dependence on Middle Eastern oil, endeavors to create a naval base "string of pearls" that secures its sea lines of communication with the Gulf. The U.S. military wonders in a recent official review of Chinese defense spending what lies behind Beijing's continuing naval build-up. Here's a clue: by 2030 China will be importing twice as much oil from the Persian Gulf as America will."

www.scrippsnews.com/node/38139

Szerintem is elég nyomós ok a szomáliai kalózok akciózása ilyen támaszpontok létrehozására.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2009.05.25. 11:53:37

Egy friss cikk szerint Hambantota kikötője, ami ugyebár szintén a "Gyöngysor" része, 2022-re lesz kész:

http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/asia/china/5350478/China-on-the-rise-once-more-across-the-East.html

gaborov 2009.07.07. 14:36:01

Haaaat itt egy ujabb isteni blog, amit egyszeruen olvasni KELL. :(( Es aludni mikor fogok?? :D

NEXUS-303 · http://azigazsagoldala.blog.hu 2009.09.19. 03:25:12

A Kínai hadsereg és a Sunburn kifejezésekre te vayg az egyetlen találat... hiánypotló..
Majd beszélhetnénk...

NEXUS-303 · http://azigazsagoldala.blog.hu 2009.09.19. 03:31:33

"Attól meg végképp nem kell félni, hogy egy újabb szuperhatalom születik, ami arrogáns külpolitikába kezd szerte a világon.

Nem harap a sárkány."

Ez óriási tévedés. Sajnos.

Tilikov (törölt) 2009.09.19. 09:40:18

"Nem harap a sárkány"

Szerintem ezt úgy értették, hogy a közeljövőben katonai téren nem kell számítani harapdálásra a részükről, mert jelenleg a felemelkedésüket a világgazdaságban szerzett befolyásuk növelésével képzelik el. A felhalmozott valutáikkal viszont onnan és annyit harapnak ki amennyit csak akarnak. Nekem pl. több rokonom is dolgozik a BC Rt.-ben, amibe most úgy beleharapott a kínai sárkánytőke, hogy el sem ereszti amíg le nem nyeli a legmodernebb TDI technológiát, azután meg pár év és jönni fog a tengerárnyi occsó PVC, a BC meg lehúzhatja magát :(

SchA · http://katpol.blog.hu 2009.09.19. 11:55:51

@NEXUS-303:
"Kínai hadsereg és a Sunburn kifejezésekre te vayg az egyetlen találat"

Thx, de tegyük hozzá, hogy csak magyar nyelven.

""Nem harap a sárkány."

Ez óriási tévedés. Sajnos."

Bővebben?

NEXUS-303 · http://azigazsagoldala.blog.hu 2009.09.21. 21:31:38

@SchA:

A kínai haderőbe sokan nem látnak bele. A publikus statisztikák nem igazak. És ez még csak durvulni fog. A magánvéleményem az hogy még 2017 el fog kezdődni. 2016, mondjuk.

Addig még van 8 nagyon szép év...

A multkor mentem át az erzsébet hídon autóval,két oldalt magyar és vörös zászlók sárga csillaggal.

Nagyon furcsa érzés volt, kicsit úgy éreztem belassul az idő... Nem kínai zászló volt de akkor is...

Az a baj, hogy (amennyire belelátok) olyan mértékű tehetetlensége van a dolgoknak jelenleg, hogy igen nehéz satufékezni innen... grúzia, izrael, irán, törökország, no és taiwan... és kína. Persze ott van az USA is, a bedőlni készülő pénzével...

Amúgy ismerem a hivatalos usa hozzáálást a sunburn-höz... döbbenetes, nem hiszed el de azt hiszik hogy védhető -úgy értem hivatalosan le van papírozva fake teszt alapján hogy OK minden. De te tudod a legjobban mennyire nem ok...

Nem tudom tudod e hogy az európában lévő kínaiak mekkora része _katona_ bizonyos értelemben... meglepő az eredmény...

Iszonyatos helyismerettel rendelkeznek...
süti beállítások módosítása